Hallássérültek, 2007 (115. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1. szám
Hallássérültek • 2007 • Január torság Labirintusában csak a fiatalok vették észre a korlátként húzódó erős kenderkötelet, amely megtalálásunkban segítette őket. A kijárattól fordultak vissza minket keresve. Mi idősebbek abban hittünk, hogy csak magunkra számíthatunk, így nem „akartuk" észrevenni a segítő eszközt, ők viszont abban hittek, hogy semmi érdekes sem lehet egy csukott ajtó mögött... A vendégnaplóban meg akartam köszönni a fenntartóknak, hogy fogyatékosok térítésmentesen, a kerekes székesek a Lovas utca felől lépcsőmentesen is látogathatják a labirintust. Valaki megelőzött, köszönte a fogyatékosok részére biztosított kedvezményt, s így folytatta: „Szeretném tudatni a kutatókkal, hogy a homo consumus nem halt ki! Leszármazottai közül többen társadalmi szervezetünkben tisztségviselők!" (A megjegyzés beírója sajnos nem adott útmutatást arra nézve, melyik fogyatékosokat tömörítő szervezethez tartozik. A miénkhez biztos nem! Biztosan nem?) tiszai Annamária Nemzetközi jelnyelvi szeminárium A Siketek Európai Szövetsége (EUD) megbízásából és finanszírozásával 2006. december 9-én és 10-én nemzetközi jelnyelvi műhelyen vettek részt Litvánia Szerbia Szlovákia Szlovénia és Magyarország siket vezető tisztségviselői a SINOSZ Benczúr utcai székházában. A képzés fő célja az volt, hogy az Európai Unióhoz nemrégen csatlakozott országok képviselői fejlesszék nemzetközi jelnyelvi tudásukat, mivel az EUD eddigi rendezvényein sokszor gondjuk volt ennek használatával. A munkacsoport vezetője, Markus Aro finn siket, egyben szakmai vezető és jelnyelvi tolmács Helsinkiből érkezett a kétnapos rendezvényre. Markus bevezetőként felvázolta a nemzetközi jelnyelv (International Sign, továbbiakban rövidítve: IS) történetét. 1834 táján, Párizsban jelent meg, ezt követően, 1850-ben Ferdinand Berthier tartotta az első IS-beszédet. 1924-ben a Siketek Nemzetközi Sportszövetségében (CISS), és 1951-ben a Siketek Világszövetségében (WFD) párhuzamosan fejlődött tovább. Megtudtuk, hogy a Gestunot, ami egyfajta mesterséges nemzetközi jelnyelvi szótárat jelent, a nyolcvanas években sikertelenül próbálták bevezetni mert nem lehetett ráerőltetni egységesíteni minden emberre ugyanannak a mesterséges nyelvnek a használatát. Márkus ezek után feltette a kérdést, hogy létezik-e nemzetközi jelnyelv ha igen, mennyi van belőle és egyáltalán milyen nyelv ez? Netán az eszperantóhoz hasonló? A helyes válasz: kétféle nemzetközi jelnyelv létezik, az egyik amerikai a másik európai kötődésű. Az IS-t pidgin (tört) nyelv kategóriába sorolják. 1995-ben Ted Supalla és Rebecca Webb kutatása alapján megállapítást nyert, hogy a nemzetközi jelnyelv gyarmatosított, nincs folyamatos története, stabil felhasználói kommunikációja. A nemzetközi jelnyelv több mint tipikus tört nyelv Az IS tehát létezik, rugalmas, nemzetközi világméretű, ezen a nyelven a külföldi siketek kommunikálnak egymással. A nemzetközi jelnyelv a világ minden táján előfordul. Délután a Siketek Világszövetsége (WFD) elnöksége által összeállított videofilm alapján betekintést nyertünk a nemzetközi jelnyelvbe. Markus általánosan elismert alapjeleket mutatott nekünk, amelyek nemzetközi szinten gyakran előfordulnak (pl. elnök, tag, titkár, jegyzőkönyv hitelesített stb.). Elmondta: az IS-t úgy lehet megtanulni ha a résztvevő magabiztos fellépéssel nemzetközi jelnyelven próbálja