Hallássérültek, 2007 (115. évfolyam, 1-12. szám)

2007-01-01 / 1. szám

Hallássérültek • 2007 • Január torság Labirintusában csak a fiatalok vették észre a korlátként húzódó erős kenderkötelet, amely meg­találásunkban segítette őket. A kijárattól fordultak vissza minket keresve. Mi idősebbek abban hittünk, hogy csak magunkra számíthatunk, így nem „akar­tuk" észrevenni a segítő eszközt, ők viszont abban hittek, hogy semmi érdekes sem lehet egy csukott ajtó mögött... A vendégnaplóban meg akartam köszönni a fenntartóknak, hogy fogyatékosok térítésmente­sen, a kerekes székesek a Lovas utca felől lépcső­mentesen is látogathatják a labirintust. Valaki meg­előzött, köszönte a fogyatékosok részére biztosított kedvezményt, s így folytatta: „Szeretném tudatni a kutatókkal, hogy a homo consumus nem halt ki! Leszármazottai közül többen társadalmi szerveze­tünkben tisztségviselők!" (A megjegyzés beírója sajnos nem adott útmuta­tást arra nézve, melyik fogyatékosokat tömörítő szer­vezethez tartozik. A miénkhez biztos nem! Biztosan nem?) tiszai Annamária Nemzetközi jel­nyelvi szeminárium A Siketek Európai Szövetsége (EUD) megbízásából és finanszírozásával 2006. december 9-én és 10-én nem­zetközi jelnyelvi műhelyen vettek részt Litvánia Szerbia Szlovákia Szlovénia és Magyarország siket vezető tiszt­ségviselői a SINOSZ Benczúr utcai székházában. A képzés fő célja az volt, hogy az Európai Unióhoz nemrégen csatlakozott országok képviselői fejlesszék nemzetközi jel­nyelvi tudásukat, mivel az EUD eddigi rendezvényein sokszor gondjuk volt ennek használatával. A munkacso­port vezetője, Markus Aro finn siket, egyben szakmai vezető és jelnyelvi tolmács Helsinkiből érkezett a kétnapos rendezvényre. Markus bevezetőként felvázolta a nemzetközi jel­nyelv (International Sign, továbbiakban rövidítve: IS) történetét. 1834 táján, Párizsban jelent meg, ezt kö­vetően, 1850-ben Ferdinand Berthier tartotta az első IS-beszédet. 1924-ben a Siketek Nemzetközi Sport­­szövetségében (CISS), és 1951-ben a Siketek Világ­szövetségében (WFD) párhuzamosan fejlődött to­vább. Megtudtuk, hogy a Gestunot, ami egyfajta mes­terséges nemzetközi jelnyelvi szótárat jelent, a nyolc­vanas években sikertelenül próbálták bevezetni mert nem lehetett ráerőltetni egységesíteni minden emberre ugyanannak a mesterséges nyelvnek a használatát. Márkus ezek után feltette a kérdést, hogy létezik-e nemzetközi jelnyelv ha igen, mennyi van belőle és egyáltalán milyen nyelv ez? Netán az eszperantó­hoz hasonló? A helyes válasz: kétféle nemzetközi jel­nyelv létezik, az egyik amerikai a másik európai kötődésű. Az IS-t pidgin (tört) nyelv kategóriába sorolják. 1995-ben Ted Supalla és Rebecca Webb kutatása alapján megállapítást nyert, hogy a nem­zetközi jelnyelv gyarmatosított, nincs folyamatos tör­ténete, stabil felhasználói kommunikációja. A nem­zetközi jelnyelv több mint tipikus tört nyelv Az IS tehát létezik, rugalmas, nemzetközi világméretű, ezen a nyelven a külföldi siketek kommunikálnak egymás­sal. A nemzetközi jelnyelv a világ minden táján elő­fordul. Délután a Siketek Világszövetsége (WFD) elnöksé­ge által összeállított videofilm alapján betekintést nyertünk a nemzetközi jelnyelvbe. Markus általáno­san elismert alapjeleket mutatott nekünk, amelyek nemzetközi szinten gyakran előfordulnak (pl. elnök, tag, titkár, jegyzőkönyv hitelesített stb.). Elmondta: az IS-t úgy lehet megtanulni ha a résztvevő maga­biztos fellépéssel nemzetközi jelnyelven próbálja

Next