Hallássérültek, 2008 (116. évfolyam, 1-12. szám)
2008-11-01 / 11. szám
A SIKET KULTÚRA Mette Sommer siketként olyan halló családban nőtt fel, amely megtanulta a dán jelnyelvet. Az első kéttannyelvű osztályokat indító koppenhágai Kastelsvej Siketek iskolájában, majd a siket fiatalok kollégiumában a Nyborgskolen-ben tanult. A Siketek Világjátéka alkalmával (1997) Mette rájött, hogy létezik egy szőkébb értelemben vett siket világ, siket kultúra és egy fantasztikus siket közösség. szeptemberi Jelnyelvi Konferencián Mette Sommer a siket közösség, vagyis a Jelnyelvhasználó Személyek (SLP) kulturális jogairól beszélt. Előadását Paddy Ladd siketségről alkotott elméletére alapozta, aki különbséget tesz „Deafness” (siketség, mint állapot) és „Deafhood” (siketség, mint kulturális tudat) között. Miért kell láthatóvá tenni a siket kultúrát Önmagában az, hogy valaki siket, még nem jelenti azt, hogy ismeri a jelnyelvet és a siket kultúrát. Ezeket a szocializáció során sajátítja el: megtanulja közössége nyelvét, társadalmi normáit és kulturális értékeit. E folyamatnak fontos színtere a siketek iskolája, amit Mette „a kultúra alapkövének, bástyájának” nevezett. Sajnálatosnak tartotta, hogy egyre több siket gyermeket integrált iskolába járatnak, ezért nem tudják elsajátítani a siket kultúra elemeit. A jelnyelvhasználó személyeknek fontos a siket kultúra Azért, mert: 1. lehetővé teszi a siket személyeknek, hogy büszkék legyenek és értékesnek érezzék magukat 2. lehetőséget ad, hogy az elmúlt 250 év siket történelmére és eredményeire építsen a közösség 3. ezáltal a siket személyek, a siketséget kulturális szempontból megközelítve, pozitívan élhetik meg helyzetüket. A siket kultúra, mint kisebbségi kultúra - összehasonlítás Ha megvizsgálunk más kisebbségi kultúrákat szerte a világon, jobban megértjük saját kultúránkat is, magyarázta Mette. Példákat hozott arra, hogy ezek a közösségek kultúrájuk mely elemeit tartják fontosnak: a nyelv, a közösségi „tudás”, a jeles épületek és helyszínek a világ minden pontján fontosak a kisebbségi kultúráknak. Ausztráliában például a művészetre, az amerikai indiánoknál a vallásra, míg Indiában a hagyományos gyógyászatra helyezik a hangsúlyt. A kisebbségi kultúrák ezeken az elemeken keresztül próbálják érvényesíteni jogaikat a többségi társadalmon belül. A siket kultúra szempontjából azért fontos a más kisebbségi kultúrákkal való összehasonlítás, mert a siket közösség is hasonló jogokat kíván kiharcolni magának, mint azok a kisebbségek. Kisebbségi- vagy szubkultúra Mette - Paddy Ladd tanulmánya alapján - bebizonyította, hogy a Jelnyelvhasználó Személyek közösségei nyelvi és kulturális kisebbségek, nem pedig szubkultúrák. Az olyan szubkultúrák, mint a melegek, feministák, hiphop rajongók stb. nem rendelkeznek önálló nyelvvel, mivel nyelvüket és értékeiket a többségi társadalomból hozzák. A kisebbségek majdnem mindig „elnyomott kultúrák”, folytatta Mette. Ez azt jelenti, hogy a (roma, bevándorló, őslakos, stb.) közösségek tagjai a periférián élnek, nehezen kapnak megfelelő oktatást és munkát. Ilyen a siket közösség is, amely ráadásul „gyarmatosított kultúra” is, állította Mette. A gyarmatosítás (mint ahogy Afrikában, Indiában és Dél-Amerikában történt) általában együttjár a kulturális és nyelvi gyarmatosítással is, melynek során a kisebbségektől elveszik saját nyelvüket és kultúrájukat. Ladd szerint a siket kultúra „gyarmatosítása” az oralizmus idején történt (1880-1970), amikor is tiltották a jelnyelv használatát és visszaszorították a siket kultúra feljlődését. Kulturális Jogok A kulturális jogok rendkívül fontosak az elnyomott kisebbségeknek szerte a világon. Ezek a jogok a politikai életben különböző területeken jelennek meg, mint például az oktatáshoz való jogban, a nyelvi jogokban, vagy a munkajogban. Ezek mind nagy jelentőséggel bírnak a siket közösség szempontjából is, és érvényesülésük nagyban meghatározza, hogy a kisebbség fennmarad-e vagy sem. Kulturális sokszínűség Zárszavában Mette kitért a kulturális sokszínűség fontosságára, melyet az ENSZ 2005-ös egyezményében támogat. (Egyezmény a kultúrák sokszínűségének védelméről és támogatásáról 2005)* Ebben elismerik a kulturális sokszínűséget mint az egész emberiség értékét, melynek alapja a nyelvi sokszínűség. Elismerik továbbá, hogy az oktatás kulcs szerepet játszik abban a folyamatban, melynek során a kisebbségek elsajátják kultúrájukat. A siket, vagy jelnyelvhasználó közösség szempontjából ez azért fontos, mert • a siketek iskoláit, a siket kultúra alapköveit sorra bezárják • sok helyen tiltják vagy akadályozzák, hogy a siket személyek tanítsanak • a siketek iskoláiban gyakran nem a siket kultúra szemszögéből oktatnak (ld. oralizmus) Vitrai Barbara A SIKETSÉG NYOMÁBAN... METTE SOMMER A JELNYELVHASZNÁLÓK KULTURÁLIS JOGAIRÓL. *Convention from 2005 on the Protection and Promotion of the Diversity of Cultural Expressions. 20