Hallássérültek, 2008 (116. évfolyam, 1-12. szám)

2008-11-01 / 11. szám

A SIKET KULTÚRA Mette Sommer siketként olyan halló családban nőtt fel, amely megtanulta a dán jelnyelvet. Az első kéttannyelvű osztályokat indító koppenhágai Kastelsvej Siketek iskolájában, majd a siket fiatalok kollégiumában a Nyborgskolen-ben tanult. A Siketek Világjátéka alkalmával (1997) Mette rájött, hogy létezik egy szőkébb értelemben vett siket világ, siket kultúra és egy fantasztikus siket közösség. szeptemberi Jelnyelvi Konferen­cián Mette Sommer a siket közösség, vagyis a Jelnyelvhasználó Személyek (SLP) kulturális jogairól beszélt. Előadását Paddy Ladd siketségről alkotott elméletére alapozta, aki különb­séget tesz „Deafness” (siketség, mint állapot) és „Deafhood” (siketség, mint kul­turális tudat) között. Miért kell láthatóvá tenni a siket kultúrát Önmagában az, hogy valaki siket, még nem jelenti azt, hogy ismeri a jelnyelvet és a siket kultúrát. Ezeket a szocializáció során sajátítja el: megtanulja közössége nyelvét, társadalmi normáit és kulturális értékeit. E folyamatnak fontos színtere a siketek iskolája, amit Mette „a kultúra alapkövének, bástyájának” nevezett. Sajnálatosnak tartotta, hogy egyre több siket gyermeket integrált iskolába járat­nak, ezért nem tudják elsajátítani a siket kultúra elemeit. A jelnyelvhasználó személyeknek fontos a siket kultúra Azért, mert: 1. lehetővé teszi a siket személyeknek, hogy büszkék legyenek és értékesnek érezzék magukat 2. lehetőséget ad, hogy az elmúlt 250 év siket történelmére és eredményeire építsen a közösség 3. ezáltal a siket személyek, a siketséget kulturális szempontból megközelítve, pozitívan élhetik meg helyzetüket. A siket kultúra, mint kisebbségi kultúra - összehasonlítás Ha megvizsgálunk más kisebbségi kultúrákat szerte a világon, jobban megértjük saját kultúránkat is, magyarázta Mette. Példákat hozott arra, hogy ezek a közösségek kultúrájuk mely elemeit tartják fontosnak: a nyelv, a közösségi „tudás”, a jeles épületek és helyszínek a világ minden pontján fontosak a kisebbsé­gi kultúráknak. Ausztráliában például a művészetre, az amerikai indiánoknál a val­lásra, míg Indiában a hagyományos gyó­gyászatra helyezik a hangsúlyt. A kisebbsé­gi kultúrák ezeken az elemeken keresztül próbálják érvényesíteni jogaikat a többségi társadalmon belül. A siket kultúra szempontjából azért fontos a más kisebbségi kultúrákkal való összeha­sonlítás, mert a siket közösség is hasonló jogokat kíván kiharcolni magának, mint azok a kisebbségek. Kisebbségi- vagy szubkultúra Mette - Paddy Ladd tanulmánya alapján - bebizonyította, hogy a Jelnyelvhasználó Személyek közösségei nyelvi és kulturális kisebbségek, nem pedig szubkultúrák. Az olyan szubkultúrák, mint a melegek, femi­nisták, hiphop rajongók stb. nem ren­delkeznek önálló nyelvvel, mivel nyelvüket és értékeiket a többségi társadalomból hozzák. A kisebbségek majdnem mindig „el­nyomott kultúrák”, folytatta Mette. Ez azt jelenti, hogy a (roma, bevándorló, őslakos, stb.) közösségek tagjai a periférián élnek, nehezen kapnak megfelelő oktatást és munkát. Ilyen a siket közösség is, amely ráadásul „gyarmatosított kultúra” is, állította Mette. A gyarmatosítás (mint ahogy Afrikában, Indiában és Dél-Amerikában történt) általában együttjár a kulturális és nyelvi gyarmatosítással is, melynek során a kisebbségektől elveszik saját nyelvüket és kultúrájukat. Ladd szerint a siket kultúra „gyarmatosítása” az oralizmus idején történt (1880-1970), amikor is tiltották a jelnyelv használatát és visszaszorították a siket kultúra feljlődését. Kulturális Jogok A kulturális jogok rendkívül fontosak az elnyomott kisebbségeknek szerte a vilá­gon. Ezek a jogok a politikai életben különböző területeken jelennek meg, mint például az oktatáshoz való jogban, a nyelvi jogokban, vagy a munkajogban. Ezek mind nagy jelentőséggel bírnak a siket közösség szempontjából is, és érvényesülésük nagy­ban meghatározza, hogy a kisebbség fenn­marad-e vagy sem. Kulturális sokszínűség Zárszavában Mette kitért a kulturális sok­színűség fontosságára, melyet az ENSZ 2005-ös egyezményében támogat. (Egyezmény a kultúrák sokszínűségének védelméről és támogatásáról 2005)* Ebben elismerik a kulturális sokszínűséget mint az egész emberiség értékét, melynek alapja a nyelvi sokszínűség. Elismerik továbbá, hogy az oktatás kulcs szerepet ját­szik abban a folyamatban, melynek során a kisebbségek elsajátják kultúrájukat. A siket, vagy jelnyelvhasználó közösség szempontjából ez azért fontos, mert • a siketek iskoláit, a siket kultúra alap­köveit sorra bezárják • sok helyen tiltják vagy akadályozzák, hogy a siket személyek tanítsanak • a siketek iskoláiban gyakran nem a siket kultúra szemszögéből oktatnak (ld. ora­lizmus) Vitrai Barbara A SIKETSÉG NYOMÁBAN... METTE SOMMER A JELNYELVHASZNÁLÓK KULTURÁLIS JOGAIRÓL. *Convention from 2005 on the Protection and Promotion of the Diversity of Cultural Expressions. 20

Next