Hallássérültek, 2009 (117. évfolyam, 1-12. szám)
2009-11-01 / 11. szám
KITEKINTŐ HALLO SZÍNÉSZ SIKET KARAKTER SZEREPÉBEN MŰVÉSZEK TILTAKOZNAK NEW YORKBAN Amikor Rebecca Gilman drámaíró belekezdett Carson McCullers regényének átdolgozásába, nem látta előre az elmúlt hetekben kibontakozó tiltakozáshullámot, amelyhez a siket színészeket tömörítő Szövetség a Művészetekben való Inklúzióért és a Deaf West Színház mellett az amerikai Siketek Országos Szövetsége (NAD) is csatlakozott. Ilman „vétke”, hogy A szív magányos vadász ("The Heart Is a Lonely Hunter") című regény siket szereplőjének (John Singer) a szájába hosszú monológot ad a darab nyitó- és zárójelenetében. Ezzel a döntésével Gilman olyan karakterhez nyúlt, amely szimbolikus jelentőséggel bír siket olvasók ezrei számára, a beszéd központivá tétele miatt, azonban nehezen játszhatja el siket színész. „Az, hogy egy siket karaktert halló színész játszik olyan, mintha egy fehér színésznek bekormoznák az arcát, hogy feketének látsszon” - mondta Linda Bove siket színésznő, a Szövetség a Művészetekben való Inklúzióért igazgatósági tagja. A darabot először 2005-ben, Atlantában mutatták be, a Tony Award díj birtokosa, Doug Hughes rendezésében, a siket karakter szerepében a halló Henry Stram-mel. A siket szervezetek akkor nem tiltakoztak, de most, hogy a darabot egy komoly háttérrel rendelkező new yorki színház tűzte a repertoárjára, siket színészek és truppok fejezik ki elégedetlenségüket a szereposztás miatt. A tiltakozásban részt vevő siket szervezetek azt követelik, hogy Hughes és a New York Theater Workshop adja a szerepet egy siket színésznek, és bocsássa el Stram-et, aki ragyogó alakítást nyújtott Atlantában. „Őszintén sajnálom, hogy a döntésemmel sokakat megbántottam a siket közösségben, de nem bocsájthatom el jó lelkiismerettel Henry Stram-et, hogy ezt jóvá tegyem” - mondta Hughes. A rendező azután nyilatkozott, hogy részt vett egy a new york-i színház által összehívott találkozón, ahol a siket színészek ismertették követeléseiket. Hughes elismerte, hogy a siket színészek számára sajnálatosan kevés a lehetőség. Az ismert siket színésznő, Alexandria Wailes szerint ez a fajta szereposztás a legutóbbi mementója annak a sértéssorozatnak, amelyben a televízió-, film-, és színházi producerek halló színészeket választanak ki siket szerepekre, vagy pedig azért utasítanak el siket színészeket a meghallgatáson, mert tolmács nélkül érkeznek. Wailes, aki szintén részt vett a találkozón kifejtette, hogy bár a színháznak és Doug Hughes-nak jogában áll ezeket a döntéseket meghozni, őt, mint színésznőt érzékenyen érinti a szereposztás. A színésznő tolmács útján, jelnyelven (ASL) kommunikált.Amerikai A Singert játszó Henry Stram a szerep kedvéért megtanult jelnyelven, jóllehet a darab nagy részében csendes „hallgatóságként” szerepel. A siket színészek alapvetően nem azért tiltakoznak, mert Stram nem elég „eredeti”, hanem azért, mert a siket karakter megszólal. A Deaf West Színház művészeti vezetője, Ed Waterstreet szerint az az elgondolás, hogy egy siket karakter legjobb kifejezésmódja a beszéd, tovább hátráltatja a siket művészek érvényesülését. A drámaíró Gilman úgy nyilatkozott egy interjúban, hogy a siket karakter szavait a regényben szereplő Singer által írt levél alapján állította össze. Bár a beszédet fontosnak tartja a karakter szempontjából, a művészek tiltakozásának hatására mégis hajlandó újragondolni a darab kezdetét és befejezését, hogy a későbbi átdolgozásokban olyan színészek is játszhassák a szerepet, akik nem beszélnek. www.nytimes.com Vitrai Barbara Forrás: The New York Times, 2009.10.13. 6