Hallássérültek, 2018 (127. évfolyam, 1-12. szám)

2018-01-01 / 1. szám

sinosz interjú Kétnyelvű oktatást a siket gyermekeknek! Interjú Dr. Kósa Ádámmal, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnökével A SINOSZ fő célja hosszú évek óta, hogy a siket gyermekek számára elérhető legyen a bilingvális oktatás. Képzésük ma ugyanis nem a saját anyanyelvükön, hanem - őket a lehe­tetlenre kényszerítve - auditív-orális módszerrel történik. Itt az ideje a pa­radigmaváltásnak - mondja Dr. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének az elnöke. - Szép siker egy ilyen nagy hagyomá­nyokkal bíró jelentős rendezvény hazai megrendezési joga Helsinki (2005) és Sydney (2013) után. Miként sikerült elnyernünk? - A SINOSZ nyílt pályázaton nyerte el a jogot, hogy otthont adjon a Siketek Világszövetsége (WFC) 3. Nemzetközi Konferenciájának, Közép-Kelet Európa posztkommunista országai közül elsőként. Eddigi érdekvédelmi sikere­ink garanciát nyújtottak arra, hogy jó házigazdái legyünk a WFD 3. nemzetközi konferenciájának. Pályázatunk megva­lósításának a sikeréhez együttműködő, támogató partnereink- mint az EMMI, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Szerencsejáték Zrt. a Invitech Solutions és a SignAI­- szívesen hozzájárultak. - Milyen eszközök vannak a jelnyelv tár­sadalmi elfogadottságának, státuszának növelésére? -A 2009-ben elfogadott magyar jelnyelvi törvény a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek, a siket és nagyothalló emberek közösségét nyelvi kisebbségként ismeri el. E törvény szólt először a jelnyelvi tolmácsszolgálatokról, a televíziós műsorok akadálymentesí­téséről, a siket gyermekek kétnyelvű (bilingvális) oktatásáról.­­ A társadalmi elfogadottság növelé­sét hogyan szolgálja egy ilyen nagy rendezvény? - A konferencia kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a világ különböző pontjairól érkező érintett­ szakemberek megosszák egymással tapasztalatai­kat, ismertethették a saját hazájukban kialakult jó gyakorlataikat vagy ins­pirációt nyerhettek az itt megismert lehetőségekből. - A média mennyire partner a jelnyelv elterjesztésében? -A Médiatörvény jelenleg a közszolgá­lati csatornák és a legnagyobb nézett­ségszámmal rendelkező kereskedelmi csatornák tekintetében írja elő a, hogy magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyenek adá­saik. A SINOSZ elérte, hogy az M2 gye­rekcsatorna műsorkínálatába kerüljön be jelnyelvi narrációval ellátott mese, és a Gyerekhíradó tartalma is jelnyelven követhető lett. - Mennyire segítik a modern eszközök ezt a folyamatot? - A technológia fejlődése új utakat nyit meg az emberek számára, sajnos azonban az a tapasztalat, hogy ez a siket és nagyothalló nézők számára nem hozzáférhető, a visszanézhető műsorok például már nem akadálymentesek. Tavaly a Magyar Filmhét keretében hívta fel a SINOSZ a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra részét képező filmalkotások nem hozzáférhetőek a hallássérült emberek számára. A média szerepe amúgy is jelentős: a hozzáállás, a szóhasználat vonatkozásában főleg. Az írott sajtó sajnos a mai napig használ­ja a siket közösség által teljes mértékben elutasított süket vagy süketnéma szót. Hia a média nem változtat ezen, úgy az emberek is ugyanezeket a szavakat fogják használni a mindennapi életben. - Melyek a SINOSZ legfontosabb prioritá­sai most? Mennyiben segíti ezeket a most megkapott extra figyelem?­­A SINOSZ legfontosabb prioritása hos­­­szú évek óta, hogy a siket gyermekek számára a bilingvális oktatás beveze­tésre kerüljön. Magyarországon a siket gyermekek oktatása nem a saját anya­­nyelvükön, hanem őket a lehetetlenre kényszerítve auditív-orális módszerrel történik. Itt az ideje a paradigmaváltás­nak, a bilingvális oktatás ügye halaszt­hatatlan. A kétnyelvű oktatás során a hangzó magyar nyelv mellett a magyar jelnyelv egyenlő súllyal jelenik meg a hallássérült gyermekek korai fejlesztése, óvodai és iskolai nevelés-oktatása során azzal, hogy először a jelnyelvhez fér hozzá, hiszen az anyanyelve. Számtalan külföldi példa bizonyítja eredményessé­gét, ezért a SINOSZ is a bilingvális mód­szer mellett teszi le a voksát, ahogyan azt már korábban, külön állásfoglalásá­ban is megfogalmazta. A konferencián számos sikeres külföldi példa bemu­tatásával igyekeztünk motivációt adni a nemzeti szintű bilingvális oktatás kereteit és módszertani alapelveit meg­határozó szakembereknek, és a politikai döntéshozóknak egyaránt.

Next