Harc, 1943 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-02 / 1. szám
HARC, 1943 január 2 AZ ANGOL MUNKÁSSÁG ÜZENETE MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ Arthur Henderson angol munkáspárti képviselő és hadügyi államtitkár november 16-án a londoni rövidhullámú rádió útján beszédet intézett a magyar néphez. Henderson többek között a következőket mondta: “Nagy Britannia csaknem egy éve van háborúban Magyarországgal. Nem mi akartuk ezt a háborút. Mi nem táplálunk gyűlöletet a magyar néppel szemben Mi sem uralkodni nem akarunk felettetek, sem nem kívánunk benneteket rabszolgasorsba taszítani. Épúgy nem akarunk területi hódításokat elérni rovásotokra, mint ahogy nem óhajtjuk megcsorbítani a nemzeti önállóságra és szabadságra való jogaitokat sem. Azért vagyunk háborúban veletek, mert közel negyedmillió magyar fogott fegyvert Németország oldalán Nagy Britannia szövetségese, Oroszország ellen.” “. . . Magyarország, a magyarok és a magyar anyagforrások csak egy figurát jelentenek Hitler játszmájában. Mi tudjuk, hogy a magyar munkások szomorú rabszolgái csupán a német háborús gépezetnek, és igen sokszor akaratuk ellenére azok. Német uraitok csalárdak és könyörtelenek. Hitler harcikocsija elé fogtak igába benneteket, hogy az ő féktelen becsvágyát szolgáljátok, hogy kenyeretek a német népet táplálja, magatok pedig a német háborús gépezet ágyutölteléke legyetek. Ti is osztoztok azoknak !■■ szerencsétlen népeknek a sorsában és szenvedéseiben, akiket Hitler leigázott vagy akik csatlósaiul szegődtek és igy kerültek a német imperializmus uralma alá. A magyar munkásokat megfosztották kivivőit jogaiktól. A magyar szakszervezetek elvesztették hatalmukat és függetlenségüket. A Szociáldemokrata Párt, amelynek több vezetőjét személyesen is ismerem, ugyan még mindig létezik, de megfosztották szabadságától és mindenfelől üldözés fenyegeti. A nagybirtokosok hatalmasabbak, mint valaha, a földtelen parasztság viszont minden reményét elvesztette arra, hogy elnyeri ősi jussát, hogy földhöz juthat. A Kállay kormány üres ígéretekkel hitegeti a földműves szegénységet, a német hódítók pedig ellene vannak mindenfajtája földreformnak, mert ez megzavarná a magyar termelés folytonosságát. Márpedig Németországnak szüksége van a magyar termelésre. A magyar paraszt, a magyar gazda munkáját állami ellenőrzés alatt tartják. Ez az állami ellenőrzés az egész termelést német érdekek szolgálatába állította magyar nép, elsősorban pedig a magyar szegénység mérhetetlen nyomora árán. “. . . Az angol munkásság azt üzeni nektek", hogy amikor mi a szabadságért, a biztonságért és a gazdasági igazságosságért harcolunk, ezt nem csak a magunk érdekében tesszük, hanem minden nép javára, mindenki számára, aki szabadon és becsületesen akar együttdolgozni mindnyájunk közös boldogulásáért. A német győzelem szellemi sötétséget és szolgaságot hozni reátok. Az Egyesült Nemzetek diadala egy szabad és demokratikus Magyarország munkásai és parasztsága számára is ti emberi élet igazi lehetőségeit hozza majd el: az együttdolgozó és boldoguló világ javait és áldásait, olyan világot, amit többé nem fenyeget rabszolgasággal a tengely zsarnoksága.” 2 PAPÍRKOSÁR ... Az ő statisztikájuk A ‘‘Magyarok Vasárnapjában” anynyi gyönyörűség jelenik meg, hogy annak kipécézésére kicsiny a mi csöpp “Harc”-unk. De mégis, nézzük csak a legkövérebb jámborságokat. Aszondja minap egyik vezércikkében: “A statisztika azt bizonyítja, hogy szegény emberek tovább élnek, mint a gazdagok.” Nemcsak, hogy a statisztika az ellenkezőjét bizonyítja, azt tudniillik, hogy a szegénységben élő tömegeknek élete jóval rövidebb a gredagokénál, hanem a harcos katolicizmus is rég leszokott már arról egyébütt, hogy a nyomorúság áldásait prédikálja. Csak az amerikai magyarok félrevezéreinél divat ez még. Abban viszont a ‘‘Magyarok Vasárnapjának” igaza van, mikor azt mondja, a madarak, mikor ősszel Tótföldről délre költöznek, Magyarország felé veszik útjukat és nem Csehország felé. A madarak ugyanis tudják, hogy Magyarország a ‘‘Tótföld”-től délre esik, csak a “Magyarok Vasárnapja” csudálkozik rajta. + Szegedy László kijavítja Arany Jánost Ez már mégis túl van a határon. Szegedy László, kinrimeivel, nekimegy Arrany Jánosnak és kijavítja a maga szája ize szerint. Valami zavaros történelmi értekezést irogat folytatásokban az ő “Otthon”-ában és annak keretében, tanító droigon, magyarázgatja amerikás magyaroknak, mit írt erről a dologról Arany János, “Zács Felicián” című balladájában. Először is, Army János ama balladájának a címe nem “Zács Felicián”, hanem: Zács Klára. De azonkívül, fűzfapoétának még itt Amerikában is muszáj annyi tiszteletének lenni a magyar irodalom nfigyjai iránt, hogy ne fogja a maga nyikorgásait Arany Jánosunkra. Ezentúl nem is fog megtörténni az ilyen, mert majd vigyázunk. Az ilyen “javitások”-nak nem szabad többé megtörténniök: Királyasszony nénem, Az egekre kérném — javít most Arany Jánoson Szegedy — Ezt az egyet, ezt a rózsát, Nagyon szeretném én . . . Ám a fűzfa annyit elgaloppol vele, hogy egész versszakokat költ bele Arany Jánosba, amiknek a “Zács Klárá”-ban njoma sincs. Aszondja Szegedy, úgyis mint amerikai Arany János: Királyasszony néném. Nem szeretsz te engem, Itt hagysz térdenállva, Hiábr, esengem. Ehhez még hasonló sincsen a “Zács Klárá”-ban. Hogy is lehetne. Ez telivér Szegedy. De ez még nem elég. Ráfogja Arany Jánosra, hogy e “szép balladájában” van ez is: “Vágjad fiam aprítsd Forgách, Tiéd lészen Gyimes és Gách”, amihez hasonló — mert még a rosszul tudott dolgot is hibásan idézi — nem Arany János balladájában van. Ez egy egész más m. kir. gyilkosságra vonatkozik, nem a Zách-család kiirtására. De eleget A Magyar Fórum legújabb számában angol nyelven érdekes leleplezés olvasható dr. Kerekes Tiborról, az Amerikai Magyar Szövetség ügyvezető titkáráról. Kerekes, aki segédtanár a princetoni egyetemen, egy ideje a “tudós” és legújabban — mármint pontosan Pearl Harbor óta — a “demokrata” álorcájában igykezett úgy az amerikai magyarság, mint gyanútlan tanítványai lelkét reakciós propagandával megmérgezni. Merészségében legújabban cikket írt a magyar nemzetiségi kérdésről, melyet angol nyelven több magyar sajtótermék között. A cikk előtt önérzetes bevezetés — talán Himler Márton műve — harangozza be, hogy ezúttal az emigránsok megkapják a magukét és a “tudós hideg pártatlansága” rövkiesen végez velük. Majd azt is megírja, hogy a cikket elküldték a State Department hivatalosainak, okulás végett. Hogy végre tisztán lássák a magyarországi nemzetiségi kérdést. Maga Kerekes cikke annak idején minden olvasóját meglepte. A benne közölt állítások oly nyilvánvalóan valótlanok voltak, hogy semmilyen magyarországi középiskolai tankönyv sem mert volna ehhez hasonlót leírni. Már az a mondat is, mely szerint “Magyarország felosztásának a Károlyi kormány liberális nemzetiségi politikája volt az oka” fogalmazása szokatlan bárgyúságával messze túllőtt minden szokványos náci-propagandán. Feltűnő volt Kerekes ama állítása is, hogy Magyarország a nemzetiségek paradicsoma volt, mikor száz éve harmadszor keveri a nemzetiségi kérdés Magyarországot bábomba és a harmadikat, csak úgy mellesleg, éppen most vívják . . . Feltűnő volt, hogy a “tudós” még Mátyás király uralkodásának évszámait sem ismeri, de a legváratlanabbak a nemzetiségek arányszámai voltak, melyeket Kerekes Mátyás király korától közöl, kritikai megjegyzés nélkül, a tudós “hideg” fölényével. Mivel azonban a nemzetiségi kérdés Magyarországon csak a XIX. század óta ismeretes és az első nemzetiségi népszámlálás ISIS-ban volt Esztergom vármegyében, egyeseknek kételyei akadhattak Kerekes doktor tudományával szemben. Különösen, amikor látták, hogy a magyar nemzetiségi arányszámok mindig meglepően magasak, mintha csak Kerekes, hogy úgy mondjuk, megtoldotta volna őket. Doktor István cikke azonban nem cáfolja Kerekes adatait, nem is vitatkozik vele, mert olyasmire jött rá, ami minden vitát feleslegessé tesz. Bebizonyítja ugyanis, hogy dr. Kerekes személyében nemcsak szédelgőmérgelődtünk Szegedy László Aranyjavításain. Az, hogy, politikában, a maga fasiszta igyekezeteit ráfogja Rooseveltre, hogy ő akarja így, még hagyján. De a maga kinrimeit ne fogja Arany Jánosra. Ezt egyszerűen megtiltjuk. vel, hanem ritka merészségű irodalmi tolvajjal van dolgunk. Kerekes számadatainak sorozata ugyanis nem felel meg semmiféle liberális avagy akár fasiszta magyar történelemkönyvnek, Marczalinak csak oly kevéssé, mint Szekfünek. Ezzel szemben kínos pontossággal egyeznek ama (rosszul öszszeadott) “adatokkal”, melyeket gróf Bethlen István mondott el politikai propagandabeszédeiben. Mivel e beszédek angolul is megjelentek és Kerekes cikke is angolul látott napvilágot, elkerülhetetlen az adatok hasonlósága mellett az egyes mondatok szóról-szóra való kíncs megegyezését nem észrevenni. Doktor István az egyszerűség kedvéért egymás mellé idézi Kerekes cikkét, Bethlen könyvét és az idézetek elolvasása után bárki szívesen vállalkoznék a világ minden bírósága előtt annak bizonyítására, hogy dr. Kerekes nemcsak a fasizmus propagandistája, hanem irodalmi tolvaj is, aki történelmi kútfők helyett propaganda beszédekből írja ki valótlan állításait és számadatait. Megváltjuk, utólag csodálkozunk dr. Kerekes merészségén. Elvégre tudhatta, hogy van itt néhány tudós és író Amerikában, akik egy szabad félórában mégis utána fognak nézni, honnan szedi egyik nagyon lármás, de nagyon tehetségtelen ellenfelük kútmérgező fasiszta propagandaanyakát. Azt sem értjük, hogy miért kell háború idején az ellenség nézeteit éppen egy amerikai katedráról terjeszteni? Különösen pedig a tudomány nevében, visszaélve az amerikaiak ama hihetetlen nagylelkűségével, hogy az üldözött európai tudomány előtt ajtóikat megnyitották? Az amerikai jóindulattal és tisztességgel való eme visszaélés keserű gyümölcsöket fog teremni és csak szomorúan jellemző, hogy éppen az Amerikai Magyar Szövetség titkára volt az, aki a magyarság becsületén foltot ejtve, tanítványait fasiszta propagandával mérgezi. Mivel az irodalmi tolvajlás oly bűn, mely nem bocsátható meg, azt hisszük, hogy Doktor István cikke Kerekest, a plagizátort, bizonyos konzekvenciák levonására fogja kényszeríteni. Vannak ugyanis amerikaiak, akik nem szeretik, ha irodalmi tolvajok ülnek egyetemi katedrákon. Dr. Kerekes Tibor adatai hamisak és még azokat is plagizálja