Hargita Kalendárium, 1981

__Hogyan vezet Ön?— Téved a kedves Olvasó, ha a cím után ítélve azonnal a közúti forgalomra, illetve a gépjárművezetésre gondol. Nem, ez esetben más vezetésről van szó. A mindennapi munkában, az egyre összetettebb termelési folyamatokban szüntelenül új meg új szerve­zési kérdések jelennek meg, a különböző kis- vagy nagyobb csoportok vezetése, akár­csak az ipari és szállítási vállalatoké, intézményeké, vagy a mezőgazdasági egysége­ké tudománnyá vált. Ismeri ön ezt a tudományt ? Próbáljon válaszolni kérdéseinkre, ha meg nem megy, akkor nyugodtan olvassa el válaszainkat, amelyek alapján kibon­takozik ön előtt ez a nagyon hasznos tudományág és ismereteit minden bizonnyal fel tudja használni tevékenységében akár mint vezető, akár mint olyan munkatárs, aki érti a demokratikus, tudományos vezetés lényegét. Induljunk tehát , tapasztalatot, de nem fogadja el kizárólagos tényezőnek. Amennyiben lehetőség van rá, e­­gyes döntések következményeit kisebb kísérletek­kel méri fel és mérlegeli a döntések hatékony­ságát. MELYEK A VEZETÉSTUDOMÁNY FUNKCIÓI ? A szakemberek véleménye a vezetéstudomány megjelenésétől napjainkig nem egységes, de általában ezeket a funkciókat jelölik meg : elő­relátás (tervezés), szervezés, irányítás, koordo­­nálás, ellenőrzés, vagy korszerűbb elnevezéssel: diagnózis (egy adott állapot felismerése), prog­nózis (előrejelzés), tervezés, döntéshozatal, szer­vezés, ellenőrzés. MILYEN TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEKEN HASZNÁLHATÓ A SZOCIALIZMUSBAN A VEZETÉSTUDOMÁNY ? A társadalomvezetés globális kérdéseitől a különböző területek (gazdasági élet, államigaz­gatás, művelődési élet, oktatás stb.) irányításán át egészen az olyan kis közösségek vezetéséig, mint a család. Természetesen ide tartozik a különböző területi szintű (megye, város, község) avagy gazdasági egység szintű (vállalat, intéz­mény) vagy munkacsoport szintű vezetés is. ALAPJÁBAN VÉVE, HOGYAN „DOLGOZIK" A VEZETÉSTUDOMÁNY ? Egy adott területet társadalmi rendszernek tekint. Információgyűjtéssel megállapítja ennek állapotát, figyelembe veszi a „kívülről", a széle­sebb társadalmi közegből érkezett utasításokat, megállapítja a megoldandó problémákat, több döntéshozatali változatot dolgoz ki, majd ezután dönt. A döntés gyakorlati alkalmazásának ha­tását felméri, összeveti az utasítás jellemzőivel, a célokkal, majd amennyiben a rendszert külső zavaró hatások érik, újból segít egyensúlya meg­találásában és az adott cél felé vezérlésében. 111 VAN SZÜKSÉG EGYÁLTALÁN VEZETÉSTUDO­MÁNYRA ? HISZ NAGYON SOKAN ÚGY TARTJÁK, A VEZETÉS ADOTTSÁG KÉRDÉSE ÉS NEM TANULHATÓ MEG ? Természetesen, a vezetés nem a huszadik szá­zad szülötte. Vezetni empirikusan is lehet, a tu­dományos ismeretek figyelembevétele nélkül. Ilyenkor a vezető elsősorban önmaga képessé­geiben bízik, élettapasztalatában, ha meg ez nem segít, akkor gépiesen követi felettes szer­vei utasításait. Ez a típusú vezető nem tanulmá­nyozza az adott helyzetet, nem készít különböző változatokat döntéseihez, nem mérlegeli azokat, hanem amolyan „jöttem, láttam, győztem" stí­lusban osztogatja a tanácsokat, nem gondolva a következményekre. Ez a vezető mindig meg van győződve igazáról, ám nem biztos, hogy ez a hit fedi a valóságot. A társadalmi változások, a jelenkori tudományos-műszaki forradalom, a különböző társadalmi-politikai, gazdasági és művelődési jelenségek összefüggései azonban olyan összetetté, sokarcúvá tették a valóságot, hogy azt megismerni, csak tudományos mód­szerekkel lehet. A vezetés ezért válik korunkban tudománnyá. Az empirikus, spontán vezetés, megmarad a prakticizmus szűk korlátai között , szem elől téveszti a távlati célokat, a vezetési gyakorlatot a saját tapasztalatra szűkíti le és nem vesz figyelembe más hatásokat, az okok és következmények módszeres mérlegelése helyett rögtönöz, a döntés hatékonyságának nincsenek kritériumai és éppen ezért az ellenőrzés sem le­het szakszerű. MI JELLEMZI A VEZETÉSTUDOMÁNYT ? A vezetéstudomány egy egész sor korszerű tudományág - rendszerelmélet, kibernetika, döntés-elmélet, játékelmélet, társadalom-lélek­tan stb. alapján vizsgálja a társadalmi valósá­got, a megismerésben így korlátozza a szubjek­tív tényezők torzító hatását. Távlati elképzelé­seket dolgoz ki és ezek elérésére több változat közül választja ki a legmegfelelőbbet. Mind­emellett nem nélkülözi az egyéni képzelőerőt,.

Next