Hargita Kalendárium, 1981
__Hogyan vezet Ön?— Téved a kedves Olvasó, ha a cím után ítélve azonnal a közúti forgalomra, illetve a gépjárművezetésre gondol. Nem, ez esetben más vezetésről van szó. A mindennapi munkában, az egyre összetettebb termelési folyamatokban szüntelenül új meg új szervezési kérdések jelennek meg, a különböző kis- vagy nagyobb csoportok vezetése, akárcsak az ipari és szállítási vállalatoké, intézményeké, vagy a mezőgazdasági egységeké tudománnyá vált. Ismeri ön ezt a tudományt ? Próbáljon válaszolni kérdéseinkre, ha meg nem megy, akkor nyugodtan olvassa el válaszainkat, amelyek alapján kibontakozik ön előtt ez a nagyon hasznos tudományág és ismereteit minden bizonnyal fel tudja használni tevékenységében akár mint vezető, akár mint olyan munkatárs, aki érti a demokratikus, tudományos vezetés lényegét. Induljunk tehát , tapasztalatot, de nem fogadja el kizárólagos tényezőnek. Amennyiben lehetőség van rá, egyes döntések következményeit kisebb kísérletekkel méri fel és mérlegeli a döntések hatékonyságát. MELYEK A VEZETÉSTUDOMÁNY FUNKCIÓI ? A szakemberek véleménye a vezetéstudomány megjelenésétől napjainkig nem egységes, de általában ezeket a funkciókat jelölik meg : előrelátás (tervezés), szervezés, irányítás, koordonálás, ellenőrzés, vagy korszerűbb elnevezéssel: diagnózis (egy adott állapot felismerése), prognózis (előrejelzés), tervezés, döntéshozatal, szervezés, ellenőrzés. MILYEN TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEKEN HASZNÁLHATÓ A SZOCIALIZMUSBAN A VEZETÉSTUDOMÁNY ? A társadalomvezetés globális kérdéseitől a különböző területek (gazdasági élet, államigazgatás, művelődési élet, oktatás stb.) irányításán át egészen az olyan kis közösségek vezetéséig, mint a család. Természetesen ide tartozik a különböző területi szintű (megye, város, község) avagy gazdasági egység szintű (vállalat, intézmény) vagy munkacsoport szintű vezetés is. ALAPJÁBAN VÉVE, HOGYAN „DOLGOZIK" A VEZETÉSTUDOMÁNY ? Egy adott területet társadalmi rendszernek tekint. Információgyűjtéssel megállapítja ennek állapotát, figyelembe veszi a „kívülről", a szélesebb társadalmi közegből érkezett utasításokat, megállapítja a megoldandó problémákat, több döntéshozatali változatot dolgoz ki, majd ezután dönt. A döntés gyakorlati alkalmazásának hatását felméri, összeveti az utasítás jellemzőivel, a célokkal, majd amennyiben a rendszert külső zavaró hatások érik, újból segít egyensúlya megtalálásában és az adott cél felé vezérlésében. 111 VAN SZÜKSÉG EGYÁLTALÁN VEZETÉSTUDOMÁNYRA ? HISZ NAGYON SOKAN ÚGY TARTJÁK, A VEZETÉS ADOTTSÁG KÉRDÉSE ÉS NEM TANULHATÓ MEG ? Természetesen, a vezetés nem a huszadik század szülötte. Vezetni empirikusan is lehet, a tudományos ismeretek figyelembevétele nélkül. Ilyenkor a vezető elsősorban önmaga képességeiben bízik, élettapasztalatában, ha meg ez nem segít, akkor gépiesen követi felettes szervei utasításait. Ez a típusú vezető nem tanulmányozza az adott helyzetet, nem készít különböző változatokat döntéseihez, nem mérlegeli azokat, hanem amolyan „jöttem, láttam, győztem" stílusban osztogatja a tanácsokat, nem gondolva a következményekre. Ez a vezető mindig meg van győződve igazáról, ám nem biztos, hogy ez a hit fedi a valóságot. A társadalmi változások, a jelenkori tudományos-műszaki forradalom, a különböző társadalmi-politikai, gazdasági és művelődési jelenségek összefüggései azonban olyan összetetté, sokarcúvá tették a valóságot, hogy azt megismerni, csak tudományos módszerekkel lehet. A vezetés ezért válik korunkban tudománnyá. Az empirikus, spontán vezetés, megmarad a prakticizmus szűk korlátai között , szem elől téveszti a távlati célokat, a vezetési gyakorlatot a saját tapasztalatra szűkíti le és nem vesz figyelembe más hatásokat, az okok és következmények módszeres mérlegelése helyett rögtönöz, a döntés hatékonyságának nincsenek kritériumai és éppen ezért az ellenőrzés sem lehet szakszerű. MI JELLEMZI A VEZETÉSTUDOMÁNYT ? A vezetéstudomány egy egész sor korszerű tudományág - rendszerelmélet, kibernetika, döntés-elmélet, játékelmélet, társadalom-lélektan stb. alapján vizsgálja a társadalmi valóságot, a megismerésben így korlátozza a szubjektív tényezők torzító hatását. Távlati elképzeléseket dolgoz ki és ezek elérésére több változat közül választja ki a legmegfelelőbbet. Mindemellett nem nélkülözi az egyéni képzelőerőt,.