Hargita Kalendárium, 1981
50 PETŐFI SÁNDOR Sors, nyiss nekem tért... Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit ! Ne hamvadjon ki haszon nélküle Nemes láng, amely úgy hevít. Láng van szivemben, égbül eredt láng, Fölforraló minden csepp vért . Minden szívütésem egy imádság A világ boldogságáért. Oh vajha nemcsak üres beszéddel, De tettel mondhatnám el ezt ! Legyen bár tettemért a díj egy Új Golgotán egy új kereszt ! Meghalni az emberiség javáért ! Mily boldog, milyen szép halál Szebb s boldogítóbb egy hasztalan élet Minden két mámorainál. Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg, Ily szentül!... s én elkészítem Saját kezemmel azon keresztfát, Amelyre fölfeszíttetem.