Hargita Népe Udvarhely, 2013. október (2. évfolyam, 432-454. szám)
2013-10-10 / 439. szám
2. OLDAL S udvarhely Eres•o Körkép AKTUÁLIS SZÉKELYUDVARHELYEN IS GYŰJTIK AZ APRÓPÉNZT Civil engedetlenség egybanisokkal Székelyudvarhelyen is gyűjtik a civilek az egybanisokat: öszszesen 75 ezer darab kell öszszegyűljön ahhoz, hogy Lakó Péterfi Tünde ki tudja fizetni a marosvásárhelyi rendőrség által kiszabott 1500 tejes büntetést, amiért a vásárhelyi civil aktivista román és magyar nyelvű címkéket osztogatott a piacokon, hogy a termények neve két nyelven legyen olvasható. A rendőrség szerint Lakó uszított. Jakab ^Árpád_________________ jakab.arpad@hargitanepe.ro Szépen gyűlnek Székelyudvarhelyen is az egybanisok a Szentimre utcai G. Café bárpultján elhelyezett dobozba. Hála a legnagyobb közösségi portálnak, a kezdeményezés futótűzként terjedt, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy után elért a Küküllő partjára is. A kávézóban tegnap is szép számmal akadtak olyanok, akik bedobtak néhány egy-, avagy ötbanist a dobozba, de olyanok is voltak, akik a helyszínen értesülve az akcióról, később maroknyi bánival tértek vissza. Az akció célja egyébként nem csak a segítségnyújtás, sokkal inkább felhívni a figyelmet a szabad véleménynyilvánítás fontosságára. Az ügy előzménye, hogy néhány marosvásárhelyi civil aktivistát zavart, hogy a vásárhelyi piacokon csak románul írja a termények nevét, ezért kétnyelvű címkék szórásába fogtak. Mint mondták, csupán azért, mert szeretnék az anyanyelvüket használni, hiszen Vásárhelyen még a piacok is kezdtek elrománosodni: újabban a nyárádmenti magyar termelők sem írják ki anyanyelvükön a termékek neveit. A kezdeményezést nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül minden árus örömmel fogadta, a civilek azonban csak a November 7 utcai piac egy részét tudták kétnyelvűsíteni, a második akción már megjelent a rendőrség is, s kezdeményező csoport egyik tagját, Lakó Péterfi Tündét 1500 lejes pénzbírságra büntették, mivel szerintük az akció célja az uszítás, és különben sem szabad engedély nélkül szórólapokat osztogatni. A korábban kihelyezett kétnyelvű feliratokat a piacigazgatóság eltávolíttatta. Az aktivista azt mondja: ő csak ajándékot osztogatott az árusoknak, nem szórólapozott, különben is a termékcímke nem szórólap, s esze ágában sem volt etnikai konfliktust gerjeszteni. Ezzel szemben a marosvásárhelyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean először úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a büntetésnek nincs etnikai indítéka, később viszont azt mondta: a kétnyelvű táblákon az egyik felirat magyar volt, s szerinte az aktivista etnikai feszültséget akart gerjeszteni. Az ügyet Szőke László székelyudvarhelyi újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa jelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál: a testület elnöke, Asztalos Csaba úgy vélekedett, senkit nem lehet megbírságolni azért, mert jogait kéri, senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy esélyegyenlőséget kér. „A jogok betartásának bárminemű követelése beletartozik a szólásszabadságba, és mint ilyen, a kétnyelvű táblák kihelyezése is a jogok gyakorlatba ültetésére, ez esetben a kétnyelvű feliratok szükségességére hívta fel a figyelmet” - nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak Asztalos Csaba. A Lakó Péterfi Tündét támogatók azt mondják, a rendőrségi túlkapásért civil engedetlenség jár. „Segítünk a büntetés összeszedésében, azonban ehhez a ti segítségetekre is szükség van. Arra kérünk mindenkit, hogy minél több fémpénzzel (előnyben az egybanisok) járuljon hozzá a szóban forgó összeg kifizetéséhez” - írják a Facebookon a kezdeményezők. A bankgyűjtés célja csupán annyi: hadd vesződjenek majd a hatóságok a pénzszámlálással... Lakó Péterfi Tünde nem hagyja annyiba az ügyet, ügyvédet keres. Azt mondja: itt nem csak róla, az egész romániai magyarságról van szó. Az új tanév kezdetével beindult az élet a középiskolások iskolán kívüli képzésével foglalkozó, székelyudvarhelyi Prizma Egyesület háza táján is, az egyesület elnökének tájékoztatása szerint egy hónap alatt már két képzést is tartottak. Munkatársakat toboroztak, de egy középiskolás osztály tréningjén is túl vannak. folyamon, melyet Hargitafürdőn tartottak meg, huszonkét önkéntes, régi és új csapattagok vettek részt. Az új önkéntesek a háromnapos képzés során betekintést nyerhettek a Nagyító programba, és a meghívott szatmári előadók segítségével elsajátíthatták a csoportvezetői technikákat, illetve néhány gyakorlat saját, élményszerű megtapasztalására is lehetőség nyílott. Az egyesület elnöke hozzátette, bár idén nem szerveznek hasonló tréninget, természetesen az év folyamán is várják az olyan önkéntesek jelentkezését, akik úgy érzik, szimpatikus számukra az egyesület által végzett munka. A diákok sem maradtak ki A munkatársképzőt követő hétvégén az önkéntesek rögtön gyakorlatba ültethették a frissen megszerzett tudást, hisz október 4—6. között Máréfalván tartottak képzést. Ezen a hétvégén a Benedek Elek Pedagógiai Líceum X. B. huszonnégy fős osztályának tartott tréninget az egyesület, amelynek fő témája az önismeret, valamint a kommunikáció volt. A diákok a hétvége után elmondták, olyan élményt jelentett számukra a képzés, amely meghatározó lesz az osztály életében. „Az iskolai kereteken kívül alkalmunk nyílott igazán megismerni egymást, felfedezni egymásban az embert” - fogalmazott az egyik diák. A Prizma Egyesület által szervezett képzéseket Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatta. A termékcímke, mint szórólap Berkeczi Zsolt berkeczi.zsolt@hargitanepe.ro A Nagyító programot németországi mintára indították el az 1990-es évek elején Szegeden, majd anyaországi segítséggel a kezdeményezés 2002- ben Szatmáron, nem sokkal később pedig Székelyudvarhelyen is elindult. Mint Nagy Elek Kinga, a programot bonyolító székelyudvarhelyi Prizma Egyesület elnöke lapunknak elmondta, céljuk, hogy a középiskolás korosztályt érdeklő, de az iskolai oktatásban idő és lehetőség hiányában kellő hangsúlyt nem kapó témákat feldolgozzák, illetve ezen keresztül fejlesszék a résztvevők személyiségét és közösségét. - Lassan nyolc éve annak, hogy elindult Székelyudvarhelyen a képzés, időközben jöttek-mentek az emberek, de eljött az ideje annak, hogy kibővítsük csapatunkat. Éppen ezért szerveztük meg szeptember végén az örnagyítást, ahová olyan embereket hívtunk, akik vállalták, szabadidejükből feláldozva hasznos foglalkozásokat tartanának a középiskolás diákoknak - magyarázta az egyesület elnöke. A szeptember 27-29. között tartott munkatársképző tan SZÉKELYUDVARHELYI NAGYÍTÓ Foglalkoznak a középiskolásokkal Gyűlnek a bánik. Elaprózzák FOTÓ: LŐRINCZ CSABA A Prizma Egyesület munkatársképzője Hargitafürdőn. Beindult az élet 2013. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK ■ Régiók Bizottsága: elfogadták Borboly Csaba módosító javaslatait. A Régiók Bizottságának európai néppárti (EPP) frakciója brüsszeli ülésén elfogadta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének összesen 18 módosító javaslatát a bizottság véleménytervezeteihez. Ezeket a szövegváltozatokat a plénum is megszavazta keddi és szerdai ülésén. A Hargita megyei elöljáró a Vállalkozás 2020 cselekvési terv, a Városvidéki partnerség és kormányzás, a Cars 2020. Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai gépjárműiparért, a Zöld könyv - Az európai gazdaság hoszszú távú finanszírozása, valamint a Palasz- és olaj, valamint a tömött kőzeteken lévő földgáz és kőolaj a helyi és regionális önkormányzatok szemszögéből című véleménytervezetekhez nyújtotta be módosításait. A javaslatok szerint az Európai Unió szintjén tovább kell ösztönözni a város- és vidékpolitikák öszszehangolását, továbbá arra bátorítják a regionális, megyei és más középszintű területi egységek önkormányzatait és közigazgatási struktúráit, hogy vállaljanak szerepet a város-vidék partnerségi rendszerek kiépítésében, illetve konszolidálásában. A módosítás szerint a Régiók Bizottsága megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képesek olyan oktatási programok elindítására, amelyek fokozzák a fiatalok vállalkozó képességét olyan üzleti területeken, amelyek jellemzőek az adott térségre, hozzájárulva az adott gazdasági terület és a régió fejlődéséhez. A megyeelnök indoklásában úgy fogalmaz: a fiatalokat elsősorban olyan területeken lehet vállalkozásra ösztönözni, amelyekkel naponta találkoznak, vagy talán a háztartásban is foglalkoznak, ezért főként arra kell őket ösztönözni, hogy lássanak lehetőséget a napi tevékenységekben is, vegyék észre a munkájuk értékét, azt, hogy a vidéki lakosság helyi hagyományaiban, kézművességében vállalkozói potenciál rejlik, egy-egy Hhalt mesterség újratanulása piacot is teremt. Ugyanakkor rámutat arra, hogy anyagi beruházásokra van szükségük a kis- és középvállalkozóknak a környezetbarát tevékenység folytatásához, ami számos régióban finanszírozási problémákat vethet fel, mivel több, gazdaságilag elmaradt régióban a környezetbarát tevékenység folytatásához szükséges technológia szinte elérhetetlen, a vállalkozások pedig saját erőből képtelenek megvalósítani, így külső forrásokra van szükségük.