Hargita, 1968. augusztus (1. évfolyam, 137-163. szám)
1968-08-02 / 138. szám
I. ÉVFOLYAM 138. SZÁM 1968. augusztus 2 Péntek ARA 30 BANI A kollektív bölcsesség jegyében Csíkszentsimonban az Amilema gyár dolgozóinak az igazgatóbizottság félévi tevékenységét értékelő gyűlése közvetlenül a termelés problémáihoz kapcsolódott. A kora délutáni órákban a klubhelyiség széksorait olyan dolgozók foglalták el, akik néhány perce hagyták el munkahelyüket. A résztvevők a felmerülő termelési problémákat és a bizottság tevékenységét a gyár, valamint a saját jól felfogott érdekük jegyében vitatták, bírálták meg. Az első napirendi pontként szereplő beszámolót Virág András, a gyár főmérnöke olvasta fel. Az igazgató-bizottság tevékenységének elemzése elsősorban az adatszerű mutatókra szorítkozott. Ezt követte az igazgató-bizottság második félévre vonatkozó tevékenységi tervezete. A hozzászólások az új vezetési formában megnyilvánuló és elmélyülő demokratizmust hangsúlyozták, a gyár munkaközössége ugyanis a termelési gyakorlatból fakadó tapasztalat alapján érzékelteti az igazgatóbizottság félévi munkáját. A felszólalók három nagy kérdéscsoport közül fejtették ki véleményüket. A beszámolóból többek között az is kitűnt, hogy a számok néha elhomályosítják az igazgatóbizottság tevékenységét. Mint Karda Jenő karbantartó mester mondta, nem derült ki az, hogy az elért eredmények érdekében milyen munkát fejtett ki a bizottság, „a hogyan hiányzott ebből a beszámolóból”. S ez a tény, mint többen is szóvá tették, lényegesen megnehezíti a munkamódszerek tisztázását is, de a jövőre vonatkozóan a munka tudományos megszervezését is. A második kérdéscsoport a gyár újonnan épülő szeszgyártó részlegének a problémáit ölelte fel. Itt a beruházási alapnak mindeddig 54 százalékát valósították meg, holott közel egy hónapja a munkálatoknak be kellett volna fejeződniük. Ennek kapcsán merültek fel az anyagellátásban mutatkozó elégtelenségek. Többek között Richter Sándor, a beruházási osztály vezetőjének véleménye szerint is az igazgatóbizottság jövőbeni feladata itt az lenne, hogy a szesz-részlegen dolgozó szerelő és építkezési vállalatot hathatósan segítse munkájában. Az előzőleg megvitatott kérdések mellett az új szezonra való felkészülés foglalkoztatta leginkább az Amilemn gyár dolgozóit. Érthető, hiszen a soron lévő feladatok közül ez a legidőszerűbb, a leginkább kötött, mindennapjaikhoz. A szesz-részleg sorra kerülő üzemeltetésével ugyanis számolniuk kell egyrészt: a tavalyinál jóval nagyobb kresepli-mennyiség átvételével és főleg tárolásával, másrészt pedig a soron lévő főjavítással, a gyár kapacitásának növelésével, és ami ennél több, a termelékenység fokozásával is. Ez utóbi jórészt megszabja a javítási munkálatok méreteit is. Ezt hangsúlyozta Todor Sándor I., Tubák Árpád, Ince Benjámin és sokan mások a gyár dolgozói’közül. Fekete Béla főmester, a pártalapszervezet titkára mondta:—Vannak olyan régi gépeink, amelyeknél különös gondot kell fordítani arra, hogy a főjavítással az új követelményeknek megfelelően tudjuk fokozni termelékenységünket. — A javítóműhely vállalása pedig így hangzott: ■ a főjavítást a határidőnél három nappal korábban fogjuk befejezni. Befejezésképp SimonAndrás, a megyei pártbizottság titkára azt értékelte, hogy ,,az E- Amilema gyár igazgatóbizottsága hogyan számolt be első ízben féléves tevékenységéről, és nyomatékosan felhívta a figyelmet az intézkedési tervezet hiányosságaira, valamint a teljesítetlen beruházási tervre. Az elhangzott javaslatok, amelyek a következő félév intézkedési tervét hivatottak gazdagítani, ismételten kidomborították szocialista demokráciánk, a kollektív bölcsesség életerejét, hatékonyságát. ZSIBÓS BÉLA| történt erdei kaszálás idején Nagyonerősen sütött a reggeli nap Vigasszó völgye felöl. A levegő tiszta volt és éles, egész Menaság kivonult az erdőre kaszálni. A reggeli mise hangjai még a templomban csengtek, s a plébános úr akkor ült le reggelizni tejeskávéja mellé. — Kihalt és csendes volt Menaság. Négyen mentek a templomajtón be: egy szőke nagyorrú fiú, egy fekete, sovány inas és két egyforma szőke. Fényképezőgép volt a kacagó szőkénél, vázlatfüzet a többinél. A harangozó még hajtogatta a miseingeket a sekrestyében és éppen zárni akart. Egyáltalán nem volt kedve szóba állni azokkal, akik nem imádkozni jönnek a templomba hívő lélekkel, hanem többet tudnak arról a templomról, ahol ő fél életét eltöltötte és úgy lóbálják a fényképezőgépet, mint ő a füstölőt. Mérges volt az a két ájtatos anyóka is, akik félrebillent fejjel mondták az olvasót, mert amíg a fiúkat figyelték, elfelejtették hányadik Üdvözlégy Máriánál tartottak és kezdhették elölről az egészet. Mérges volt az a templom ablakában zümmögő nagy légy is, amely sehogy se tudott szabadulni az üvegen keresztül a nap melegére és dühösen ostromolta az ablakot. A fiúk viszont elszántak voltak, hiába volt teli a csendes falusi templom levegője egy filmhez szükséges feszültséggel — ők nyugodtan odamentek a harangozóhoz és kérték a toronykulcsot. A harangozó felismerte, hogy ezek a „kutatók“, akik az ángyikáját is lefényképezték tegnap és érezte, hogy úgy járt mint a légy az ablakban — ezektől nem szabadul.Isten rendelésében megnyugodva — na meg hátha őt is lefényképezik — nagy térdet hajtott és elindult fel a kórusra. A vénasszonyok fejüket a másik oldalra billentették, a légy beleragadt egy pókhálóba, ott zümmögte utolsó akkordjait, mert a háló széléről elindult már a pók. Csak a napsugár fénykéréje lett erősebb és kívülről behallatszott a toronyban lakó galambok kacagása. Itt történni fog valami... A menasági torony bejárata olyan, mint a többi templomé. Nyílik a kórusról és nagyon le kell hajtani a fejet, amíg vastag falán átbújik az ember. A fekete, sovány Vili ment legelöl, utána a szőke, mosolygós Dénes — Nándi és Béla jöttek sorba és utoljára a harangozó. Sötét... sötét a torony — az első emeleten egy keskeny ablak, feljebb csak rések vannak, amelyeket valaha törésnek képeztek ki, azokban az időkben, amikor a templom a nép vára is volt. Évszázados falétrákon mentek, szinte attól féltek, hogy az egyik sézülőben egy számszeríjjal felszerelt, lógó bajszú is kerül elé s megkérdezi: — Hova, hova legények —ersze jó a tatár. A harangozó lehorgonyzott az első emeleten, a fiúk felmentek, s már a négy ablakon fényképet készítettek. A harangozó valami olyasvalamit hallott, hogy: „település“, meg „ez itt a centruma“, hogy „a patak mellett eleinte“, „aztán szisztematizálták“ — „de az ösztönös település a patakot követte“. Béla volt a főelőadó — Vili volt az ellenzék. Béla szeretett oktatni — Vili pedig szerette ugratni. Dénes készítette a fényképeket, Nándi pedi bölcsen hallgatott. A település történeti és esztétikai vita után visszaindultak. Mintha a Bükk és Cseroldal látványa eloszlatta volna egy pillanatra azt a feszültséget, amely kezdettől kísérte a négy fiatalembert. Csupán Vili mérgesítette fel Bélát , amire ez hevesen replikázott. Lefelé mentek és az útiterv szerint a templom padlását is át kell nézni. Megint kényelmetlen átbújás egy vastag falon, még sötétebb félhomály — rengeteg gerenda, amelyek néhány évszázada tartják az időnként megújuló cserépfedelet. Csodálatosan szép tetőszerkezet felettük, és a templom boltozata a lábuk alatt. A torony fala mellé bedobálva — temetési zászlók, régi lobogók, virágkoszorúk művirágból és kiérdemesült rézfüstölők, amelyeket eldobni nem lehet, lévén ők megszentelve, de így nyugdíjba téve léteztek, ki tudja mióta. A harangozó a bajuszát sérítgette, de nem ment a fiúk után. Csak hallotta, hogy „múlt századi bóvli“ — „gices“ — „nem ér semmit“. Felfigyelt ezekre a titokzatos szavakra. Vajon nem csinálnak-e valamit amiből nem hogy neki fényképe nem lesz, hanem a plébános úr még le is szidja. Figyelni kezdett. Bentről Vili hangja hallatszott: — Álljatok meg, mi ez itt? — Mutasd! — Valami fa! — Hüt te, ez egy szobor! — Nemcsak egy van ... — Egy, kettő, három, meg egy korpusz is! Hallatszott zavarosan, pattogva egymás után. Végül mind a négyen beszélni kezdtek. Utoljára pedig valaki azt mondta: Vigyük ki! — Még ez kellett nekem — gondolta a " harangozó . köszörült a torkán, hogy az egyház nevében fellépjen. De Béla és Vili jöttek már kifelé. Dénes ölelte a nagyobb szobrot és Nándi pedig a nyíláshoz hordta a többit. Aztán kézről-kézre kiadogatták. A harangozó ftel volt sértve, hogy ő, mint az egyház, erről mit sem tudott, s amitő nem tud, azt a plébános úr sem tudja. Sehogyse tetszett ez az ügy. —• Kérem mi azt — kérdezte, mikor meglátta a szobrokat — s rögtön felelt is magának, nehogy a fiúk véleményét kelljen elfogadnia. — Régi zakoták azok. A fiúk tisztában voltak a „zakota“ menasági jelentésével. Béla természetéhez híven hosszadalmas magyarázatba kezdett a harangozó felé, hogy: — ezek rettentő nagy értékek s csak azon csodálkozik, hogy a huszadik században ilyen kincseket ilyen körülmények között tartanak. Ezalatt Dénes zsebkendőjével letörölte a nagyszobrot és odaállította az egyik lőrés elé, a falhoz. CSÍKI DÁNIEL (Folytatás a 2. oldalon) HÍREK - ESEIZMÉNYEK 118 új egészségügyi káder megyénkben Szerdán osztották be első munkahelyükre a megyénkbe helyezett ötvenkilenc egészségügyi középkádert és ugyancsak ennyi ápolónőt meg szülésznőt, akik augusztus elsejétől kezdték meg tevékenységüket a kórházakban, poliklinikákon és az egészségügyi körzetekben, a környékbeli jellegzetes, ételeket, és ihatják a híres küküllőmenti borokat. Újjáalakított helyiségben működik szerdától a Csíkszeredai Helyi Kereskedelmi Vállalat húsfeldolgozó laboratóriuma. Az átalakítás, felújítás során csaknem teljesen megváltozott a részleg képe, a higiéniai követelményeknek megfelelő körülmények között folyik a munka. Az állandó tisztaság biztosításáért például könnyen tisztítható olajfestékkel vonták be a falakat és — ez a leglényegesebb javulás— biztosították a laboratórium állandó ellátását folyóvízzel és bekapcsolták a csatornahálózatba. A korszerűsítés során új öltözőt is kaptak az ott dolgozók. Bővül a kereskedelmi hálózat Gyergyószentmiklóson Gyergyószentmiklós felszegi részén befejezéshez közeledik egy egymillió -hétszázezer lejes beruhá- zással készülő kereskedelmi komplexum építése. Az új épületben önkiszolgáló élelmiszerüzlet, kenyérüzlet, zöldség árusító hely, do-hányáruda, teraszos falatozó, gyógyszerpont és húsüzlet kap. Javítják a malmot Csíkszentkirályon Felújítják a csíkszentkirályi néptanács kezelésébetartozó, évente mintegy tizenhárom vagonnyi gabonát őrlő malom berendezését. Kicserélik a csapágyakat, kijavítják a motorfejeket, az őrlőhengereket és egyéb alkatrészeket. A „felújított“ malom az őrlési csúcs,szezon idejére ismét munkába áll. BorpinceSzékelyudvarhelyen A Homoród vendéglő alatti pincehelyiségben lesz az első székelyudvarhelyi borpince. A most folyó átalakítás befejezése után faragott falburkolatú, kovácsolt vaslámpákkal felszerelt, népi stílusában berendezett helyiségben fo■ogyaszthatják majd az érdeklődők a helyet. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA TULCEA. — Az új turistaszálló (MARX JÓZSEF felvétele) A fővárosba érkezett a Nagy-Britannia-i KP küldöttsége Szerda este Bukarestbe érkezett a Nagy-Britannia i Kommunista Párt küldöttsége, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tegyen országunkban. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: John Gollan, a párt főtitkára és Jack Woddis, a Politikai Bizottság tagja, a párt nemzetközi ügyosztályának vezetője. A Baneasa repülőtéren a küldöttséget a következő elvtársak üdvözölték: Emil Bodnaras és Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjai, Ghizela Vass és Ioan Circei, az RKP KB tagjai. Andrei Ştefan, az RKP KB elő osztályvezető-helyettese, párt aktivisták. «. - :-s most váltják a tejeskocsik, a „VJUVJiUl &IUUU1 CX »cz ...............* "■jr“*»*' *** --------------- • " ■ 'I f , *1 ...«r. gyergyói és csíki medence legtávolibb termelőszövetkezeteiből nap mint nap hoztak be fontos nyersanyagot, feldolgozásra. (NAGY ZOLTÁN felvétele) Meddig közös a közös Oroszhegyen ? Kissé hosszú az út Oroszhegyig. Talán azért tartozik az elhanyagolt gazdaságok közé. Agrotechnikájától kezdve a munkanapegység értékéig majd minden elmaradott. Meglepődve halljuk, hogy csak az idén tértek át az aratás „fejlettebb“ formájára, a kaszálásra. Célprémiumot tűztek ki annak, aki kaszával és nem sarlóval arat. Minden hektár lekaszált búza után 300 kiló szalmát és a szemtermés ötszázalékát adják prémium gyanánt. Jutalmazzák, ld, kukoricaápolását,betakarítását iisztan termés tíz szászalékának erejéig... A cséplőbrigád 3,5 százalékot kap. Helyes a prémium-rendszer, és mégis megkérdőjelezzük. Miért adják a pótjavadalmazást? . Azért-e, mert valaki többet termel, mint a terv, vagy azért, mert egyáltalán dolgozik? Úgy néz ki, hogy az utóbbiért. . A munkanapegység értéke még a tíz lejt sem éri el. Melléküzem,águk most kezd sarjadni., Zöldségtámasztó karókat készítenek hatvan banis áron. A baj csupán az, hogy későn fogtak hozzá, rendelésről nem gondoskodtak. Most kilátás van a négyszázezer darabra. Nyersanyag van bőven. Kaszálóik jó részét mogyoróbokrok borítják. Embererőben sincs hiány, hiszen sokan máshol keresik a megélhetést.Próbáltunk választ kapni a miértre. Miért ilyen alacsony a munkanap-egység értéke? Miért kell az elvégzett munkát jutalmazni és nem a többlettermelést? Az ellenőrző bizottság jegyzőkönyveit, lapozgatjuk... Visszaélés visszaélést követ. Tíz éstíz lyukon csurog a közös tulajdon, mint Víz a rostából. A raktár nyitva, mindenki anynyi takarmányt vesz belőle, amenynyit és amikor akar. A juhokat kazal mellett, a szó legszorosabb értelmében..vett feneketlen jászolból etetik. Amit felül beletesznek, az lent kihull, a juhok széttapossák. Nincs közös istálló. Az állatállomány nagy részét a gazdák egyéni épületeiben tartják. Kovács P. Dénesnél, Benedek Mártonnál, Márton Ferencnél, Bálint J. Dénesnél, Bálint J. Jánosnál, és sorolhatnék tovább. Több helyen a közös állatok mellett ott találjuk, a személyi tulajdonban levőket is. Bálint Jenő állattenyésztő brigádos másokra bízza a termelés gondjait. Gyermekek etetnek és fejnek. Csoda-e, ha a tejtermelés takarmányozott tehenedként 361liter. Ast. is megtud?, juk,hogy többszöri„felejtenék“ Itt- i jeti a kánnak' fenekén. Jtítérs£ámra.: Úgy néz, ki, a, feledékenységáltalános" jelenség. ’ Megtörtént, hogy csak délelőtt tizenegy órakor itatják az állatokat.: Elfelejtik kifizetni a sertések búgatási díját. Az instálló vízellátását biztosító vezeték áthalad a pálinkafőzőén (persze ez is magánlakásban van). Vizet, csak akkor kapnak az állatok, ha eszükbe jut kinyitni a£ istálló felé vezető csapot. Malma is van a gazdaságnak. Itt kellene megőrölni az abrakféléket, de egyúttal magánosoknak is őrölnek. A február 18-i ellenőrzés 250 kiló lisztet és 50 kiló szemesgabonát talál beméretlenül. Nagy része még blokkolvasincs. Tamás Gáspár molnár megfeledkezett kötelességéről. Vajon hányadszor? Pál T. György a gazdaság kerekese,saját műhelyében. Egyúttal az egyéni gazdaságok meggyengült szerszámait is javítja. Az ellenőrző bizottság megismeri a gazdaság szerszámfáját, de Páll T. György állítása szerint sajátja. A közös szekereket csak akkor javítja ki, ha a fogatos fát visz neki. "(Tűzifát is!) - - - -A kovácsműhely, társa - az előbbi, nek.. Itt Vass F. Gáspár- a mindenes. Az MTSZ javítatlan, eszközei halomra gyűlnek, csupán a "szénás vaskészlet fogy. Hiába, amagángazda készpénzzel fizet és azonnal. Nyersanyagért viszont , nem kell pénzt adni. Kitűnő, kereseti forrás. Folytassuk tovább? Lehetne. Volna amit, de rossz példából—úgy véljük — elég ennyi. Az ellenőrző bizottság feltárta a hibákat. Jegyző, könyv jegyzőkönyvet követ. Igaz, az utolsók mind rövidebbek és szűkszavúbbak. Mintha megunták volna a szélmalomharcot. BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) r- P ,.r • • • * »• * ' . arrfire. nagyon sokan azt. mondanák: ,,Egyan kérem, nem érdemes!” De mért derűlátó vagyok,, megpróbálom. Hátha, mégis érdemes! A napokban hallottam, hogy egy, italmérő százötven . lejes büntetést kapott. És hallottam a szakmabeli „vén rókák“ véleményét is, , miszerint szerencséje volt az illetőnek, sokan már börtönt is kaptak ezért. Hát igen... De, akkor miért hiányzik mégis szinte minden deciből két milliméter? Egyes italmérőknek sajátos mértékrendszerük van. Az űrmérték alapegysége a liter ugyan, de ebből nem tíz, hanem tizenkét decit lehet kitölteni. És visszatérve a két milliméterre: ez náluk nem hossz-, hanem űrmérték, ami tiszta (piszkos?!)’ bevételként leszen is könnyen átszámítható. Vajon, haegyszer — csupán lélektani kísérletként egy deci szódavizet kérnék, abból is hiányozna a megszokott mennyiség?- Mert a borból néha hiányzik. Egy alkalommal elnéztem, amint■ a tökéletesen sima pulton három pohárba kimértek egyegy decit. És csodák csodája: " a három pohárban három különböző szinten csillogott az aranysárga nedű! Akkor jöttem rá, hogy a bor esetében nem hagyomány aprecíz csalás, egy-öt milliméter között váltakozhat. Milliméter-ügyben eddig, életemben egyszer szólaltam, meg. De akkor sem magamért, még csak nem, is azért, mert hiányzott a deciből, sőt két' milliméterrel' több volt, ' benne! És, nem akiszolgálónőhöz fordultam, hanem a vendéghez: — Ne,, haragudjék, ilyent, még nem láttam! A vonalka fölött is ital van! — és nagyon őszintén csodálkoztam. — Né, tényleg! — mondta a szerencsés ember, és zavartan szólt át a pulton: — Piriké, ebben több van! — Ugyan, igazgató elvtárs, mit számít az! — mondta a nő, és kedvesen mosolygott. Az igazgató elvtárs pedig valószínű nem tudta, hogy őt nemcsak két milliméterre becsüli Piriké, hanem négyre Természetesen, szakmai szemszögből nézve a dolgot . GALBUS l'Al ■ !!