Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)

1968-09-17 / 177. szám

- 2 Gyöm­rőszárhegyi tapasztalatok a Bezosztája termesztésében (Folytatás az­­7. oldalról) Amint a táblázatból kitűnik, a búza önköltsége 318 lejjel volt a­­lacsonyabb a tervezettnél, az el­adási ár pedig 256 lejjel haladta meg az előirányzatot. Az önkölt­ségi és eladási ár közötti 707 lej különbség nem egyéb, mint a tonnánkénti nyereség. Ez hektár­ra átszámítva a mi esetünkben 2845 lej. Ugyanezeket a mutatókat a rozsra vonatkoztatva megállapít­­hatjuk, hogy 2400 kilós hektár­hozammal számolva — amely jó termésnek számít — a tonnán­kénti nyereség mindössze 91 lej volt, azaz 284 lej hektáronként. A különbség 2661 lej a Bezosz­tája javára. Az adatok vitathatatlanul bizo­nyítják, hogy a Bezosztája sokkal jövedelmezőbb — ugyanazon pe­­do­klimatikai feltételek mellett — mint a rozs, vagy más búzafaj­­ták. (A Harrach búza például 1800 kiló körüli hozamával szin­tén nem állja a versenyt.) Mikor, mi után,mennyit? Feltétel nélkül a korai vetés hívei vagyunk.. Ez nálunk, Gyer­­gyóban szeptember 10-től októ­ber 10-ig tart. Az október máso­dik felében vetett búza erősen kigyérült, tavasszal nagyobb mér­tékben gyomosodott, kevesebb lett a terméshozam. A november első felében vetett búzánk teljes egészében kifagyott. Azt is ta­pasztaltuk viszont, hogy jó táp­­erejű talajban nem volt nagy ter­méskülönbség, habár a vetésidők között 30 nap telt el. (Szeptem­ber 10. október 10.) Ebből az kö­vetkezik, hogy a korai vetés egy­magában még nem biztosítja a magas terméshozamot, mint a­­hogy a­­jó táperejű talaj sem el­lensúlyozza a kései vetést. A búzatermesztés szempontjá­ból —­ mint ismeretes — nem kö­zömbös az elővetemény. Magától értetődő az is, hogy elővetemény­­ként csak olyan növény jöhet számításba, amelynek betakarítá­sa legkésőbb október tízig befeje­ződik. Legjobb eredményt — 5000 kilón felüli hozamot — istálló­­trágyával trágyázott nyári burgo­nya után értünk el. Sörárpa után a hozam jóval kevesebb volt, mindössze 3800 kilogramm. Az őszi burgonya, mint elővetemány — mivel későn takarítódik be — nem jöhet számításba, habár a talaj tápereje ele alkalmassá tenné. Éppen ezért mi megváltoz­tattuk az őszi és a nyári burgo­nya arányát az utóbbi javára, s így jövőre ez az arány előrelátha­­tólag ötven százalékos lesz? Az optimális növénysűrűség kialakításához szükséges vető­mag-mennyiség megállapítása rendkívül fontos a növény fejlő­désére, terméshozamára és minő­ségére egyaránt. Négyzetméteren­ként 625 csíraképes magot jut­tattunk a talajba , amely 92 százalékos csíraképesség és 42 gramm abszolút súly esetében — hektáronként 285 kilót tett ki. A betakarítás előtt meghatározott kalászhordozó szárak száma, az egész területre átszámítva 400 körül mozgott négyzetméteren­ként. Elég alacsony mutató az eredeti 625 növénnyel szem­ben, különösen ha figyelembe vesszük a bokrosodást is. Ez egy­részt a vetési idő túlságos kitoló­dásával, másrészt egy nagyfokú egérinvázióval magyarázható. A hektárhozam azonban így is több volt mint 3800 kiló. Azokon a területeken, ahol a kalászok szá­ma meghaladta a 600-at négy­zetméterenként, a búza meg­dőlt, ami bizony nem kívánatos jelenség. Mindezekből mi azt­ a tanulságot vontuk le, hogy nem célszerű a vetőmagmennyiséget a 600 csíraképes mag fölé emelni. Természetesen a kérdést tanácsos megvizsgálni, több oldalról is, (vetési idő, talajtáperő stb.), mert a jó növényállás egyben a gyo­mok elleni harc hatékony eszkö­ze is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy optimális növénysűrűség e­­setén nem volt szükség gyomir­tásra, mivel azok egyáltalán nem tudtak fejlődni. Cséplés után az idegen anyag alig érte el az 1,5 százalékot. Hová és hogyan? Az istállótrágyát jó ha az elő­­vetemény alá használjuk, és ősz­szel nem használunk nitrogén­­tartalmú műtrágyát. A foszfor al­kalmazása viszont kötelező. Ezt a vetőszántás utáni tárcsázás előtt szórjuk ki, hektáronként 300 kiló szuperfoszfát formájában. A­­ nit­rogéntartalmú műtrágyát két részletben adagoljuk: körülbelül egyharmadát ősszel — ott ahol a talaj tápereje azt megköveteli — és kétharmadát tavasszal, lehető­leg a hó levével. Ami az adagolt mennyiségeket illeti, a kérdést differenciáltan, az összes ténye­zők figyelembe vételével döntjük el, (talajtípus, elővetemány, talaj­táperő, istállótrág­ya jelenléte, ve­tési idő stb.) természetesen attól függően, hogy milyen és mennyi műtrágya áll rendelkezésünkre. A múlt év őszén a gyengébb táp­erejű parcellákon hektáronként 100 kiló karbamidot szórtunk ki a bokrosodás megindulása előtt, tavasszal a hó levével 200 kiló­val pótoltuk. A búzatermesztés esetében ta­lán a magágy előkészítésével van a legtöbb tennivaló. Ez kívánja a legdifferenciáltabb megoldási for­mákat, műszaki eszközöket. Alap­elvként csak annyit mondhatunk, hogy jól eldolgozott, elegyenge­tett, kissé tömített talaj a leg­megfelelőbb. Hogy ezt milyen eszközökkel valósítjuk meg, eset­ről esetre a szakembernek kell el­döntenie, az összes tényezők fi­gyelembevételével. Szándékosan ragadtam ki csu­pán néhány problémát a búzater­mesztés technológiájából. Még sok lényeges agrotechnikai mód­szerről lehetett volna beszélni, a­­melyek alkalmazása nélkül elkép­zelhetetlen a búzatermesztés. KOPACZ FERDINAND, a szárhegyi Állami Mező­­gazdasági Vállalat 3-as számú farmjának vezető mérnöke :.1. t§J|jgm ív -' V | Készül a Bezosztája magágya. Látogatás a Szent­ A­nna tónál A természetjárók megyénkben sűrítve találják, amit az ország többi vidéke nyújt. Végtelen le­hetőségek vannak az enyhe sétá­tól a legnehezebb sziklamászásig. Szabadság idejére nem kell tör­nie a fejét, hová utazzon a ter­mészetkedvelő, mert Borszéktől Tusnádig bőven talál látnivalót. Nem véletlenül választják az igazi természetbarátok olyan so­kan a Szent­ Anna tó vidékét fel­frissülésre, hiszen a kristálytiszta vizű tengerszemtől szép kirándu­lásokat lehet szervezni Bálvá­nyosvárhoz, Csiszárfürdőre és az ellőzegesedett Mohos tóhoz. Szinte bosszankodom, mikor megtudom, hogy Tusnádfürdő­­ről csak nagyritkán jár ki busz, ami vajmi kevés vigasz a tömött hátizsákkal indulóknak. Ha már gyalog biztosabb Bükszádról vá­gok neki az útjelző táblákon két órányira ígért útnak. Bizony míg a tetőre ér az ember, gyakran pihenteti „hátizsákját“, de a háta mögött kitáruló háromszéki me­dence szépsége újabb erőt ad, s közben arra gondolok, legalább hetente kétszer indulhatna Szere­déből járat. A tetőről fenséges kilátás nyí­lik. Köröskörül sokszínű sátrak húzódnak meg a fenyők lombjai alatt, s az erdei lakók Vidám hangoskodásától településnek képzelné az ember. Az Olt szö­vetkezettől borsos áron kölcsön­zött kúp alakú sátram sehogy sem illeszkedik be a modern vonalú, kényelmes, kellemes színű sátrak közé s a garantált négy személy helyett kettő is kínosan tölti az éjszakát. Kedves szomszédaink, a sepsiszentgyörgyi pionírok már őslakóknak számítanak, ugyanis a megyei Pionírtanács jóvoltából az egész nyarat szervezett sport­táborban töltik. Szinte vendégeik­nek tartanak minket és esténként közösen gyönyörködünk a tó kö­rül f­el-f­elvál­artó tüzekben. Köz­ben tűztől kipirult arccal későig d­udorásznak, míg sorra kidőlünk és aludni térünk. Másnap focikapukat építünk és ezentúl naponta rendezzük meg a megyeközi válogatott labdarúgó mérkőzést. Az egyik nap három, téglával csiszolt farmernadrágos, fekete­kalapos srác érkezett. Ezt min­denki észrevette, mert már a te­tőről óriási oroszlánbőgéssel je­lezték jelenlétüket, amit mi is vi­szonoztunk, de valószínű, a mi hangunk malac-vinnyogásnak tűnt. Ezután már ritkábban hal­latszott a Hap-lap-lap kiáltás, a­­mire a szentgyörgyiek be­kap­­lak­kal válaszoltak, ugyanis a három srác állatutánzó hangja mindenkit elhallgattatott és őszin­tén szólva, nekünk is nagyon ere­detinek tűnt. Vasárnaponként százával érkez­nek, a félnapos vendégek kemény gallér-nyakkendő-ünnepi ruhá­ban, akik csak futtában körüljár­ják a tavat, tudomásul veszik a létet, azzal elfogyasztják elemó­zsiájukat és sok szemetet hátra­hagyva visszavonulnak. Mennyire nem illik ez a lát­vány ide! A környékhez idomult öltözetünknek és szokásainknak furcsa ez a látogatás. Érzem, fel­tétlen kellene valamit tenni a tó és a kirándulók érdekében. A tó két partján hatalmas göd­rök tátonganak. Azt mondják, kötélpályát akarnak építeni Tus­nádról. Ekkor mégis arra gondo­lok, félős, hogy a Szent Anna tó elveszíti varázsát. REBENDICS JÓZSEF Kirándulók sátra a tó partján (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) A­­rj. Lapunk több olvasója kérde­zi, melyek az öregségi nyug­díjasok újraalkalmazásának feltételei? A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjasoknak is joguk van mun­kát vállalni, a törvény által előírt feltételek mellett. A teljes öregségi nyugdíjban lé­vő személyek és a Minisztertanácsi avagy más illetékes szervek határo­zatával megállapított nyugdíjban részesülők, a törvényes rendelke­zések szerint újra­ alkalmazhatók, vagy megtarthatók alkalmazott­ként, amennyiben a szocialista egy­ségeknek feltétlenül szükségük van rájuk és megfelelnek az alábbi fel­tételeknek: — ha saját kérésük alapján 1967­ január 1 után nyugdíjazták, még mielőtt betöltötték volna a férfiak a 62 évet, a nők pedig az 57 évet, de újraalkalmazásuk idején elérték ezt a korhatárt; — ha szolgálati régiségük nem kevesebb, mint 25 év férfiaknál, és 20 év nőknél, és végül — ha olyan tisztség betöltéséről van szó, ahol meg van engedve a fizetés és a nyugdíj halmozása. Újraalkalmazhatók azok a sze­mélyek is, akiknek a nyugdíjazta­tása 1967. január előtt érvényben levő törvény alapján történt és annak idején betöltötték 60 (fér­fiak), illetve 55 (nők) évüket. Ezen nyugdíjasok számára meg van en­gedve a nyugdíj és a fizetés hal­mozása. Függetlenül a nyugdíjazás idejé­től (1967. január előtt vagy azután) az újraalkalmazás történhet meg­határozott vagy meg nem határo­zott időre. Meghatározott, de évente nem több, mint 4 h­ónapig terjedő időre való alkalmazás esetén, csak ideiglenes vagy szezon jellegű szol­gálat­ betöltése lehetséges, valamint olyan alkalmazottak helyettesítése, akik különböző okoknál fogva nem dolgoznak, de munkaszerződésük érvényben van (például szülési szabadság esetén) Újraalkalmazás esetén a nyugdíj összegének teljes vagy részleges fi­zetését az alkalmazás időtartama a munka milyensége és a munkaadó­nak a nemzetgazdaságban vagy az állami életben elfoglalt helye ha­tározza meg. Azoknak az öregségi nyugdíja­soknak, akikre az egységnek föltét­lenül szüksége van és így megtar­tották alkalmazottként, vagy hal­mozásra engedélyezett tisztségbe újraalkalmazták őket, joguk van, hogy alkalmazásuk idején a fizeté­sen kívül megkapják a nyugdíj 50 százalékát is, de ez nem lehet ke­vesebb mint 500 lej. A fizetés mellett teljes nyugdí­jat kapnak azok, akik félnormás vagy a naptári év folyamán nem több mint 4 hónapig terjedő meg­határozott időre vállalnak munkát, továbbá azok, akik fizikai szemé­lyeknél, mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben és az önsegélyző pénztáraknál dolgoznak. A fentiek szerint értelmezendő az 1968. augusztus 17-én Job F­­lesnek közölt válaszunk is. A Csíkszeredai­­Partizán üzem több bútorfényező dolgozója kérdezi, hogy jo­gosultak-e pihenési pótsza­badságra a jelenlegi ren­delkezések szerint? A munkakörülmények állandó javulása a pihenési pótszabad­ságra illetékes foglalkozások laj­stromának felülvizsgálását tette szükségessé. Megállapították, hogy a fejlett technológia bevezetése és az új munkamódszerek mind szélesebb körű alkalmazása lényegesen csökkentette azon foglalkozások körét, amelyek a dolgozók egész­ségére káros hatással vannak, és ezáltal több pihenési szabadság­ra van szükségük A reális helyzetnek megfelelő­en ,az újonnan összeállított lajs­trom szerint (melyet 1968. július 14-én közzétett 1149-es Miniszter­tanácsi Határozattal hagytak jó­vá) nem jogosultak pihenési pót­­szabadságra azok az alkalmazot­tak, akik beosztásuknál fogva untorfényezéssel foglalkoznak. Az előző rendelkezésekkel szem­ben pihenési pótszabadságra csak a lakkozás alá kerülő bútordara­bokat grundoló vagy pácoló mun­kások jogosultak. Ambrus András gyerg­yó­­szentmiklósi olvasónk sze­retné tudni, hogy az ér­vényben lévő törvényes rendelkezések hogyan sza­bályozzák a lakbérpótlékot nyugdíjasok esetében? Az ez év szeptember 5-én meg­jelent 167-es számú lapunkban (Bakos Eleonórának közölt vála­szunkban­ ismertettük a lakbér­pótlék fontosabb feltételeit. Az ott említett 1304-es számú Mi­nisztertanácsi Határozat szerint csak állami alkalmazottak jogo­sultak lakbér­pótlékra. De ezek közül is csak azok, akik megfe­lelnek a határozatban előírt fel­tételeknek az érvényben lévő fi­zetések megjavításáig. A nyugdíjasokra és a szövet­kezeti hálózatban tevékenykedő dolgozókra nem vonatkozik a fen­ti határozat, következésképp a nyugdíjasok nem kérhetik a ré­gi és az új lakbér közötti külön­bözet megtérítését. A szövetkezeti hálózat (fogyasz­tási, kisipari és mezőgazdasági) dolgozóinak lakbér­pótlék iránti jogait, az illetékes központi szer­vek hivatottak szabályozni. PUSKÁS VILMOS jogász Jogi tanácsadó TELEVÍZIÓ MAI MŰSOR: 10.30 TV-iskola — beveze­tés a román nyelvhez (V—VIII. oszt.) 11.00 Francia nyelvlecke (a hétfői lecke ismétlése) 11.30 Francia nyelvlecke (a 10. lecke ismétlése) 17.30 Gyermekeknek — Dănilă Prepeleac — Ion Creangă meséje: előadja a bakói báb­színház együttese 18.00 Ipari szakemberek­nek: Automatizálás 18.30 Angol nyelvlecke (az első ciklus folytatása) 19.00 Ifjúsági irodalmi mű­sor 19.30 Híradó 20.00 Nagy utazók — A me­részség jutalma (Ko­lumbusz Kristóf), 20.30 Mi a véleményük? 20.45 Játékfilm — Bobby gróf, a vadnyugat ré­me — osztrák—jugo­szláv koprodukció 22.15 Panoráma 22.30 Szórakoztató zene — vezényel Imre Sándor 22.45 Híradó » • SZEPTEMBER 18. SZERDA Román nyelven: 5,00—5.30 Rá­­diófutár. Népdalok és népi tánc­muzsika. 17,00—18.00 Hírek. Tö­megdalok. Városi mozaik: Topli­­ca. Stan Golestan: Román rap­szódia. A számok tükrében. Magyar nyelven: 5,30—6.15 Rá­diófutár. Esztrádzene. 13,00— 13,30 Operettrészletek. Műkedve­lők a mikrofon előtt. 16,15—17:00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika: Előkészületek az­­új fakitermelési idényre a gyer­­gyói IF-nél. MOZI SZEPTEMBER 17. KEDD Csíkszeredai Hargita filmszínház: A rögeszme.­­ Színes francia-olasz fám.'"" ^Székelyudvarhelyi­­ Hámorod !filmszínház:­­•»«•* 1. Nevetni fogsz. 2. A megkö­tözött bolond, bolond szív. Olasz filmek. Gyergyószentmiklósi Miorita filmszínház: Te üss előbb. Fredy. Színes dán film. Gyergyószentmiklósi Famunkás filmszínház: Loana. Színes amerikai film. Maroshévízi Căliman filmszínház: Változatlan játékok. Csehszlovák film. Székelykeresztúri Haladás film­színház: Az Utolsó milliomos. Francia film. Galóc­si Fenyő filmszínház: A 11. prelűd. Szélesvásznú német film. Gyergyócsomafalvi Művelődés filmszínház: Ez a bolond, bolond, bolond világ. I. és II. rész. Színes, szélesvásznú amerikai film. Borszéki Borszék filmszínház: Nyomok az óceánban. Szovjet film. Borszéki Forrás filmszínház: A napisten piramisa. Színes, szélesvásznú francia-angol film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: Akhilleusz öröksége. Francia film. Ditrói filmszínház: Kihívás. Olasz-spanyol film. Parajdi filmszínház: Magunk között. Lengyel film. HARGITA Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyása alapján az 1968 69-es tanévvel kezdődően Csíkszeredában líceum utáni ÉPÍTÉSZETI SZAKISKOLA kezdi meg működését. Az oktatás időtartama két év. Jelentkezhetnek az általános műveltséget nyújtó líceu­mok érettségi diplomával rendelkező abszolvensei. Beiratkozási határidő 1968. szeptember 22.­­ FELVÉTELI VIZSGA TANTÁRGYAI: — matematika: írás- és szóbeli, — fizika: szóbeli, mindkettő a Vili—XI. osztályok anyagából. Felvételi vizsga: — 1968. szeptember 23 — orvosi vizsgálat: — 1968. szeptember 25—30 — vizsga. Érdeklődni lehet a Csíkszeredai líceum titkárságán. - A RADNÓTI HŐERŐMŰHÖZ TARTOZÓ -LUDAS-RADNÓTI­ ENEErGETIKAI ISKOLAKÖZPONT FELVÉTEL VIZSGÁT HIRDET a szakiskola műszaki kezelő-személyzetet képző ta­gozatán, hőenergetikai technikusi szakra. Jelentkezhetnek líceumok végzettjei, érettségi diplomával, 'f'' vagy anélkül. Beiratkozási határidő: szeptember 22. A FELVÉTELI VIZSGA TÁRGYAI: — Matematika — írásbeli és szóbeli (a Vili—XI. osztály anyagából) — Fizika — szóbeli (a VIII—XI. osztály anyagából) A felvételi vizsgákat 1968 szeptember 23—30 között tartják, az iskola épületében. Gazdák figyelmébe! Értékesítsék bizalommal TEJFÖLÖSLEGÜKET a székelyudvarhelyi Skilpferi Vállalat (I. L.) tejbegyűjtőinél. rfcr ff Vf)',!'*• V? nnt.­ A gyergyói „Gyilkostó” kisi­pari térm­él­őszövetkezet Fürdő utca 16 szám kiutalás nélkül megrendelésre készít 1 és 2 személyes paplanokat különböző méretekben intézmé­nyeknek és magánszemélyeknek is a szövetkezet vagy a meg­rendelő anyagából. llamtalmi Malom- és Sütőipari Vállalat SÜRGŐSEN ALKALMAZ­­ PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐT Alkalmazási feltételek: közgazdász főiskolai végzettség és hat évi gazdasági gyakorlat, vagy középiskolai végzettség és 11 évi gazdasági gyakorlat.­­ KÖNYVELÉSI ELLENŐRT Alkalmazási feltételek: végzettség és szolgálati idő a könyve­lői beosztásban és 3 évi gazdasági gyakorlat.­­ JOGTANÁCSOST Alkalmazási feltételek: jogi végzettség és 4 év régiség a mun­ka mezején. A Megyei Fém, Vegyipari és Kitermelő Vállalat (I.J.E.M.C.) CSÍKSZEREDA Hargita utca 47. szám kiutalás nélkül, megrendelésre szállít. Színes mozaik szegélykövet járdákhoz, parkokhoz, valamint hatszögű, kerítéshez való építőelemeket ad különböző nimfáin sírköveket, a következő árakkal: - FEKETE SZÍNŰ MOZAIK SZEGÉLYKŐ 40x13x13 cm 5,38 lei darabonként; - ZÖLD SZÍNŰ Mű­z .­ SZEGÉLYKŐ 40x13x13 cm, 7,21 lei darabonként; - FEKETE SZÍNŰ, HATSZÖGű, KERÍTÉS ÉPÍTŐ­­M ára 3,65 lei darabonként; - ZÖLD színű, hat­szögű, kerítés építőelem 3,75 lej darabonként; - KÜLÖNBÖZŐ MINTA.IT CSISZOLT MOZAIK SÍRKŐ ára 630—700 lej darabonként.

Next