Hargita, 1968. október (1. évfolyam, 189-215. szám)
1968-10-23 / 208. szám
FOKOZOTTABB ERŐFESZÍTÉSTBETAKARÍTÁSBAN ARÁNYLAG KIS TERÜLET, NAGY LEMARADÁS Alsó- és Felsősófalva területei központi helyet foglalnak el a Sóvidéken. Közeli szomszédjuk a hegyre telepedett Atyha. Egyik sem nagy gazdaság. Felsősófalva három fontos őszi kultúrnövénye (burgonya, kukorica, len) azonos területet foglalnak el. Mindhármat negyven hektár körül termesztik. Alsósófalván ugyancsak negyven hektár kukoricát vetettek. A krumpli alig haladja meg a 60 hektárt. Legnagyobb krumpliterülete Atyhának van. Kilencvenöt hektár, kukoricát viszont nem vetettek. A betakarítás nagyon szomorú képet mutat. Felsősófalván a lent már kinyűtték, de a krumpli szinte érintetlen, mert az a pár hektár, amit hétfőig kiástak, alig több a valaminél. Alsósófalván jóformán ennyit sem tettek. Most készülődnek a krumpliásáshoz. A kukoricát ugyan törik — helyébe búzát szándékoznak vetni — de nem az mtsz tagjai. Még a hétfői napon is az iskolás gyermekek voltak az egyedüliek, akik a közös földeken dolgoztak. Mintegy 12 hektárról gyűjtötték be a termést. Az mtsz-tagok még mindig a háztájiban dolgozgatnak. Atyhában sem sokkal jobb a helyzet. A 95 hektár krumpliból mindössze ötről sikerült betakarítani a gumókat. A csépléssel nem végeztek, a len még szállításra vár. Igaz, hogy őszi vetés dolgában jobban állnak, mint a felsősófalviak, mivel vetésterületük 30 százalékán (60 ha) már elszórták a magot. Felsősófalván ez csupán 13 százalék, de ha figyelembe vesszük, hogy Atyhában még mindig létezik zöld ugar, akkor feltétlenül el kell marasztalni a gazdaságot, mert a 110 hektárnyi feltört terület, mondhatni, előkészítetlen, többszöri tárcsázást igényel. Műtrágyájuk nincs, de nem hordták szét az istállótrágyát sem. Arra gondolnak, hogy majd a tavaszon. A vetésre! Vajon jó lesz az úgy? Fogathiányra panaszkodnak. Természetes is, ha engedték, hogy minden munka összetorlódjon. A létező ugarrendszer különleges, és mondhatni olyan helyzetet teremt, ami előnyt jelent bizonyos szempontokból más gazdaságokkal szemben. Sajnos, ezt nem tudták kellős munkaszervezéssel kihasználni. Felsősófalván a betakarítási munkákban fékezőleg hat az aránylag jólmenő mellékgazdaság, amelynek ez idáig kétmillió-ötszázezer lej volt a bevétele. Úgy néz ki a dolog, hogy mindent erre az üzemágra tesznek fel. Alsósófalván is rendkívül sürgősnek tekintik a cirok beszerzését, (adott időben csakugyan fontos) olyannyira, hogy a főkönyvelő most látta jónak beszerző útra indulni. FOGATOK, FOGATOSOK, MUNKATELJESÍTMÉNY A munkanyilvántartásokat vizsgálgatva, bárki meggyőződhet arról, hogy a fogatokat nem használják ki kellőképpen. Szeptember folyamán gabonahordáson, sarjúhordáson kívül a fogatok kavicsszállítással foglalkoztak. De volt olyan fogatos is, aki egész hónapban mindössze tíz munkaegységet teljesített. Az eső vagy rossz idő nem lehet kifogás, hiszen ugyanebben az időben például Sófalvi Mihály 33 munkaegységért várja a javadalmazást. BÁLINT ANDRÁS BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) A vetőmag várja a föld melegét Tudtuk, hogy bekövetkezik, mégis kellemetlenül érintett a fagy. Az éjszaka jégpáncéllal borítja a rétek tócsáit, kérgesedik a talaj. Melegebb időt már hiába várunk, a tennivalók pedig alig akarnak fogyni. Volt jó idő és eső, de volt jó adag helyben topogás, néha tehetetlenség. Igaz, hogy sok eső esett az őszön, viszont az is igaz, hogy nem mindenhol használták ki az összes rendelkezésre álló erőket. Hiba volt a munka megszervezésében, a melléállásban. Sok helyen vártak valamire. A Sóvidéken is. £t: ' 'M i •• •.1'. 1 Teljesítik kötelességüket — Muzsnán sem marad földben a burgonya — A szeszélyes időjárás sokszorozott erőfeszítést követel megyénk minden egyes mtsz tagjától a termés maradéktalan betakarításáért. Mezőgazdasági dolgozóink valóban igyekeznek eleget tenni kötelességeiknek. Ezt tapasztaltuk a muzsnai mtsz-ben, ahol a tagok az őszi mezőgazdasági munkákat szorgalmasan végzik. Október 17-én az esős időjárás újból nem tagadta meg magát. Szinte elképzelhetetlen volt a mezőn dolgozni, s mégis 180 mtsztag Bán Gergely brigádjával az élen a krumpliföldeken szorgoskodott. A 45 hektár krumpliból már 32 ki van szedve, s egy percig sem gondolnak arra, hogy a nehézségekkel nem tudnak megbirkózni. Pedig a sár szinte bokáig érő. Jól állnak a cukorrépa kiszedésével is, 35 hektárból 25- öt betakarítottak. A kukoricatörés is javában folyik, noha minden erővel a burgonya begyűjtésére összpontosítják figyelmüket. Sajnos a muzsnai mtsz-ben minden igyekezet ellenére akad hiba. A gazdaság vezetősége tudatában volt annak, hogy a nedves, süppedő talaj megnehezíti az őszi szántást és vetést. Ezért úgy szervezte meg a gazdaság munkáját, hogy egyetlen percet se hagyjanak kihasználatlanul. Nem így gondolkozott Asztalos Dániel, a gépesítési részleg vezetője, akit október 12-én figyelmeztetni kellett a tárcsa tisztító késekkel való felszerelésére, azért, hogy a nedves talajban legalább 14-én, hétfőn tárcsázni lehessen. Asztalos — régi szokásához híven — nem teljesítette szakmai feladatát, s épp ezért kellett október 14-én Kovács Mózes traktorvezetőnek egy egész délelőttöt Székelyderzsben eltöltenie, hogy a munkát folytatni tudják. Márpedig, ha nem fordul elő ez a hanyagság, Muzsnában a rossz időjárás ellenére nemcsak 55, de 80—90 hektár területet vethettek volna be búzával a 220 hektár tervezettből. A mezőgazdasági gépesítési vállalat illetékeseinek feltétlenül felelősségre kell vonniuk Asztalos Dánielt, mert magatartása akadályozza egy gazdaság tervszerű munkáját, visszaélés a muzsnai mtsz lelkes tagjainak becsületes kiállásával. LŐRINCZI JÁNOS N A VEZETÉS ETIKÁJÁRÓL A barika vége... Valamennyien tudjuk, hogy egyetlen bárány sem örökéletű, mégis felháborít és elgondolkoztat az Oroszhegy községi Kovács Pálbankájának a pusztulása. Az a mód, ahogyan a gyanútlanul utcára kódorgó jószág örök vadászmezőkre költözött, határozottan elvetemültségre vall. Dob sem szólt arról, hogy elveszett egy bárány, kisbíró sem kiabálta végig a falut a becsületes megtaláló nevével. Nagy csendben, minden különösebb feltűnés nélkül szenderült jobblétre a kérdéses jószág. Ahogy tolvajoknál, orgazdáknál szokás, úgy zajlott le a „szertartás“. Mert nem farkas volt az autotromos támadó, nem villám ■s vagy zivatar kényszerítette a bárányt, hogy örökre itthagyja a szellős réteket, a harmatos füvet, a napfényt, hanem a község néhány vezetője. Bálint Koós József adószedő az utcáról ellopta a bárányt, László Lajos megnyúzta, és megsütötte, Gergely Áron elnök, Gábor Lőrinc titkár, Sebestyén Imre szövetkezeti árubeszerző és még néhány jó firma mind megette, úgy, hogy a tulajdonosnak nem maradt semmi. Dióhéjban ennyit a történtekről. Az események igen meggondolkoztatták a község lakosságát, kiváltották az emberek egyöntetű, csendes megvetését. Viszont soksok kérdés merült fel, amelyre ez alkalommal szándékozunk nyílt, egyenes választ adni. „APRÓSÁGRÓL“ LENNE SZÓ? Amikor megkérdeztem az elnököt, bosszúsan legyintett: — Apróság. Egy bárányról van szó. .. Büntetőjogi szempontból valóban figyelembe veszik, hogy az illető mennyit lopott. Nem így áll a helyzet viszont etikai szempontból, az egyén erkölcsösségét illetően. Társadalmi vonatkozásban nem teszünk különbséget egy száz lejes és egy tízezer lejes lopás között. „A becsületesség és a becstelenség nem mérhető fokokban. A gyakorlatban a mennyiségi szemlélet, annak a reális társadalmi veszélynek a lebecsüléséhez, minimalizálásához vezet, amelyet ezek az úgynevezett „apróságok“ jelentenek.“ Tehát sokkal többről van szó egy eltűnt báránynál, amit egyébként a tetteseken kívül mindenki tud a faluban. És ezt sietünk jó előre leszögezni... A VEZETŐ TEKINTÉLYÉRŐL. Kérdem Gergely Áron elnököt, tudta-e, hogy lopott bárányt fogyaszt? Az alacsony, köpcös emberke színt vált, fészkelődik a helyén, mentegetőzik. Megkerüli a kérdést és halandzsázik, hogy „aki dolgozik, az hibázik is.“ Végül beismeri, hogy igen, tudta, hogy lopott jószág került az asztalára és amikor meghívták a lakomára színjózan volt. Hogy miért nem járt el, ahogy a tisztesség és a hivatala megkívánja? Dühösen, türelmetlenül legyint. Ismételgeti, hogy ő becsületes és hűséges katonája a szocialista rendszernek. Elnézem izzadó homlokát és elfog a megvetés szánalma. Vajon elég-e a becsületességhez, ha valaki veri a mellét és erkölcsről prédikál? Amikor elbeszélgettünk a falu néhány becsületes dolgozójával és Gergely Áron neve szóba került, keserűen elmosolyodtak és lenézően legyintettek: — Demagóg ... Tehát a becsületességet Oroszhegyen sem hűségnyilatkozatokkal mérik, hanem a szavak és a tettek egységével. Ezt a harmóniát az emberek pedig elsősorban a falu vezetőitől igénylik. Elmondtak az oroszhegyiek olyan ZÖLD LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) Is Is Is Is \\ \\ \\ Is V Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1. ÉVFOLYAM 1. SZÁM : október 23 Szerda ARA 30 BANI i veszteséges termékek nomában. Nem kell különösebben bizonyítgatni a jövedelmezőség fokozásának szükségességét minden egyes ipari egységben, a gazdasági tevékenység összes területein. Az is közismert, hogy e folyamatban elemi követelmény elsősorban a termelési veszteségek felszámolása, a pazarlás ereinek kiszikkasztása. Hiszen számos példa bizonyítja, hogy egy megye, egy iparág vagy akár nemzetgazdasági szinten is a növekvő jövedelemmel dolgozó vállalatok eredményeit megvámolják azon gazdasági egységek (vagy esetenként termékek), amelyek veszteséggel termelnek. íme, miért elengedhetetlen gazdaságipénzügyi igény a veszteséggel előállított termékek váltójának átállítása a jövedelem útjára. A vállalati szakemberek által nagyon is jól ismert, nagy gyakorlati jelentőségű szempontról van szó, ennek ellenére egyes üzemekben mindmáig sem sikerült gátat vetni a felduzzadt termelési költségeknek. Helytelen lenne azt állítani is,hogy a szakembereket, az igazgató bizottságokat nem foglalkoztatta és foglalkoztatja a termelési költségek „sorsa“. De a nagy általánossá g/sr/M/4 r gókban való gondolkodásmód, a nem eléggé körvonalazott és alapos intézkedések vagy a kompetencia és a felelősség hiánya, a külső segítségre való várakozás és indokolatlan támaszkodás ez esetben is megbosszulja magát. Megyei kitekintő kilenc hónap után a jövedelmezőségről Mindenekelőtt a fenti okokkal magyarázható, hogy megyénk nyolc vállalatában — a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi és a maroshévízi erdőgazdálkodási vállalatokban, a Hargita bányavállalatban, a megyei fém-, vegyipari- és kitermelő vállalatban, a vlahicai vasüzemben, a gyergyóremetei tejüzemben, a székelyudvarhelyi városgazdálkodási vállalatban — szeptember folyamán is 24 termékféleséget állítottak elő veszteséggel. Annál is megfontolandóbb e visszás helyzet, mert a szóban forgó termékek jelenrésze (számszerint 19) jövetes helyezőként van tervszerűsítve. Csupán e termékek veszteségeinek értéke meghaladja a 4,2 millió lejt. Hogy mit jelent ez az összeg? Talán magától beszél az a tény, hogy tízszerese (!) a megyei szinten elért terven felüli önköltség megtakarításnak. Az összehasonlítás „képe“ meggondolkoztató és sokkal nagyobb felelősségre kell késztesse az illetékes vállalatok igazgatóbizottságát, az egész munkaközösségét. Ehhez még csak annyit fűznénk hozzá, hogy a veszteséggel tervszerűsített termékek javarészénél sem sikerült alászorítani a magas termelési költségeket (a költség-túllépés értéke meghaladja a két millió lejt). De nézzünk csak alaposabban a dolgok mélyére: hol is akadt el a termelési költségek folyamatos csökkentésének „kereke“ ? Már említettük a felsőbb szervektől igényelt segítséget. Időzzünk egy pillanatra e kérdésnél. HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének üdvözlete Soveja község tanerőihez és tanulóihoz, községi pártbizottságához és néptanácsához, lakosaihoz TISZTELT ELVTÁRSAK! Rendkívüli örömömre szolgál, hogy a sovejai általános iskola centenáriuma alkalmából melegen üdvözöljem a tanerőket és a tanulókat, a községi pártbizottságot és néptanácsot, e nagyszerű vranceai tájak összes lakosait, és kifejezzem legjobb kívánságaimat ahhoz a gyümölcsöző tevékenységhez, amelyet községük fejlesztéséért és felvirágoztatásáért folytatnak. Az esemény megünneplésének jelentőségét növeli az, hogy 100 évvel ezelőtt született Soveja községben Simion Mehedinţi, a nagy román földrajztudós. Iskolájuk, amelyben Simion Mehedinţi az első osztályokat végezte, ezentúl az ő nevét fogja viselni, a neves tudós értékes tudományos és didaktikai tevékenysége nagyrabecsülésének jeléül. Újabb kifejezése ez annak a megbecsülésnek, amelynek a haza szellemi értékei szocialista rendszerünkben örvendenek. Tiszta szívből köszönöm meghívásukat, hogy önökkel együtt vegyek részt ezeken a megható rendezvényeken, s kívánok önöknek, kedves elvtársak, újabb jelentős sikereket abban a munkában, amelyet a fiatal nemzedék neveléséért és felkészítéséért, a tudomány és a kultúra terjesztéséért, a szocializmus és kommunizmus hazánkban való felépítésére irányuló pártpolitika megvalósításáért folytatnak. Néptanácsaink életében nagy jelentőségűek a rendszeresen megtartott ülésszakok. Itt tárgyalják meg a községben felmerülő legjelentősebb problémákat, határozatokat hoznak a megoldásra váró közügyi kérdések rendezése céljából. Épp ezért a napirendi pontok helyes megválasztása, a képviselők aktív részvételének biztosítása elengedhetetlen követelmény, mintegy előfeltétele az operatív és hatékony munkának. Néptanácsaink tisztában vannak az ülésszakok fontosságával, legtöbb helyen kellő figyelmet szentelnek előkészítésére és időbeni megtarására. Ez viszont nem jelenti azt, hogy e területen nincs semmilyen javítani való. Látogatásaink során számos mulasztást észleltünk, sok helyütt még mindig kísért a formalizmus a néptanácsok munkájában. A továbbiakban a GALÓCÁSI, CSÍKSZENTMIHÁLYI és CSÍKSZENTDOMOKOSI néptanácsok tevékenységének kapcsán mondjuk el észrevételeinket. Ankét a néptanácsok tevékenységéről Munkaterv ülésszak - határozat MI VAN A MUNKATERVBEN? Kétségtelen, hogy az ülésszakok tematikájának megválasztásában rendszerességnek, tervszerűségnek kell érvényesülnie. Az időpont megállapításán túl, tehát arról is szó van, hogy negyedévi munkatervekben rögzítik a megvitatásra kerülő problémákat. Nyilván ha alaposan ismerik a község lakosságát foglalkoztató kérdéseket, a tévedés veszélye nélkül három hónapra előre kijelölhetik az ülésszakok témáját. Az viszont gyakorta előfordul, hogy menet közben olyan kérdés adódik, amit vagy nem láthattak előre, vagy elkerülte figyelmüket. Ha ilyenkor mereven ragaszkodnának a munkaterv előírásaihoz, helytelenül járnának el. A munkaterv arra valóban jó, hogy elkerüljék az esetlegesség, a spontaneitás veszélyét, szavait viszont nem lehet szentirásnak, megváltozhatatlannak tekinteni. Úgy véljük a galócusi néptanács végrehajtó bizottsága helyesen cselekedett, amikor — az ismétlődés elkerüléséért — megváltoztatta a szeptemberi ülésszak programját. A harmadik negyedévi terv szerint szeptemberben az önkéntes munka-és pénzbeli hozzájárulás ez évi helyzetét kellett volna elemezniük, de mivel a megyei néptanács javaslatára októberre napirendre tűzték az 1969-es évi önkéntes hozzájá- BORBÉLY LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) Is Is Is Is Is Is Is II sIs GYINES (IV) fia történdem kelt be a házába. Amint ilyenkor illik, előbb néhány szót váltottunk az időjárásról egészségéről, majd a tárgyra tértünk. Attól tartottam, hogy az idős ember majd esetleg kihagyásosan, valós és képzelt eseményeket összekeverve emlékszik vissza a közel 35 év előtti eseményekre. Fölösleges volt az aggodalmam. Egyetemen lehetne tanítani azt a tömörséget, amellyel Imre bácsi — egyetlen lényeges mozzanatot se mellőzve— emlékezett. Amint mondotta — és a pártdokumentumból is tudjuk — két dolog háborította fel abban az időben Gyimes völgye lakóit. Egyrészt az anyanyelvi oktatás súlyos korlátozása, másrészt pedig a kilátástalan anyagi helyzetük, amelyet fokozott az adóhivatal kíméletlen eljárása, az adóhátralékosoktól — és csaknem minden család hátralékos volt — foglalni kezdtek, ha egyéb nem volt, a betegek alól kiszedték az ágyneműt, a szekrényből kivették az ünneplőruhát. A Román Kommunista Párt Mezei Lajost bízta meg a lázadássá fejlődött tüntetés megszervezésével. A pártnak egyébként már életerős szervezete volt a Gyimes-völgyében. Mezei Lajos — akit nyomban csángó ruhába öltöztettek — öszszeívta a kommunistákat, megtanácskozta velük a teendőt Egyetlen éjszakán mozgósították Gyímesközéplokot és Bükköt, a hozzájuk tartozó Patakokkal együtt. Reggel a községháza elé vonult a hatalmas, elkeseredett tömeg, amelyet csak úgy sikerült eloszlatni, hogy teljesítették azonnali követelését: visszaadták a lefoglalt holmit. Aztán jött a per. A per, amelyen Tankó Imre Istváné pusztán nézőként vett itt ( FELFEDEZŐ UTÓISZDIOFOLDEDIEn ------------------FODOR SÁNDOR riportj*------------------- (Folytatás a 2. oldalon) részt, mert a hatóságok nem voltak egészen tisztában a csángóföld névhasználati sajátosságaival, így Tankó Imre Istváné helyett Tankó Imre Vajdát ítélték el 3 hónapra és 500 lej pénzbüntetésre. Az ítéletek általában nem voltak súlyosak: a hatóságok mindenképpen a „lázítót“ keresték. Ha pontosan nem is tudták, de sejtették, hogy a párt embere szervezte meg ilyen kiválóan a lázadást. Leírták már, hosszabb-rövidebb tanulmányokban ismertették, pártdokumentumba is foglatták az 1934-es gyimesvölgyi lázadást, a csángók zendülését, amelyet a Román Kommunista Párt szervezett és irányított. Nem szándékozom tehát rekonstruálni azt, amit törvényszéki dokumentumok ismeretében résztvevők, szervezők és tanuk meghallgatása után sokkal jobban rekonstruáltak erre hivatott tudós történészek, mint én tehetném néhány beszélgetés eredményeképpen. Arra voltam kiváncsi, hogyan emlékszik vissza az 1934-es eseményekre az egyik résztvevő Imre bácsival, Tankó Imre Istvánéval — szerencsém volt. Otthon találtuk. A hetvenöt éves ember szálfa-egyenesen, kissé ünnepélyes komolysággal fogadott élessé. UUllCUUtJOuyyUL juyU/U/ULU iccoc. u,! I c-C/t/i/eí. j íl> Uv tsis i w- f wti.U'i/f # ^ fo NÉGYSZERESÉRE fog növekedni az olvasztott vas mennyisége, Gyergyószentmiklóson, a „Partizán“ vállalat öntödéjében. A helyiipari vállalatnak ezt a részlegét közel 2 200 000 lejes beruházással bővítik. A munkálatok több mint 80 százaléka már elkészült. Befejezéshez közelednek az építkezési, valamint a két új típusú kohó beszerelési munkálatai. A CSÍKSZEREDAI BÁNYÁSZATI SZAKISKOLA tanulói szabadidejükben 4150 értékes munkaórával járultak hozzá a burgonyaszedéshez a környék termelőszövetkezeteiben, de különösen Csíkszentkirályon Lelkesedésüket, munkabírásukét dicséri, hogy miután 100 tonna burgonyát már kiszedtek, az elmúlt vasárnap reggeltől délutánig segítették az időjárás miatt megkésett betakarítást. OKTÓBER 21-ÉN a délelőtti órákban Sándor Józsefné, az alfalvi Lenüzem dolgozónője, hármas ikreknek adott életet, a gyergyószentmiklósi szülészeten. Az újszülöttek átlagos testsúlya 2 250 gramm, mindhárom leány. A 28 éves édesanya és az újszülöttek egészségesek s így a Sándor-családban hatra szaporodott a gyermekek száma. I IsI I *VIs IsIsIs Is Is Is* I I Wm TANULÁS KÖZBEN (NAGY ZOLTÁN felvétele)