Hargita, 1968. október (1. évfolyam, 189-215. szám)
1968-10-19 / 205. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekl MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 205. SZÁM 1968. október 19 Szombat ARA 30 BANI A PART- ÉL ÁLLAMVEZETŐK LÁTOGATÁSA BOTOŞANI MEGYÉBEN M OLDOVA északi részén tett látogatásuk folytatásaként. Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Virgil Trofin, Petre Lupu és Gheorghe Stoica elvtársak csütörtökön Botoşani megye vendégei voltak. ... 11 óra. Botoşani megye területére való belépéskor a vendégeket ősi népviseletbe öltözött parasztok ezrei fogadják, hosszasan éljeneznek, kifejezésre juttatják örömüket, hogy körükben láthatják a párt és az állam vezetőit. Több száz férfi hatalmas szavalókórusa idtözli a vendégeket. Hatalmas térc és ováció hallatszik. Megkezdődik a munkalátogatás. A parasztság forradalmi harcainak megkapó felelevenítése A gépkocsisor a legendás hírű Flaminzi község felé veszi útját. Itt lobbant fel 1907 tavaszán a forradalom lángja, innen indult ki a nagy parasztfelkelések hulláma, amely elborította egész Moldovát, Munténiát és Olténiát, e tájakon emelték fel szavukat először az elnyomottak hat évtizeddel ezelőtt. A párt- és államvezetők mély megilletődöttséggel időznek egy emléktábla előtt, amelyen kőbevésve a következő szavak olvashatók: „Dicsőség azoknak, akik a burzsoá földesúri iga ellen, a földért és szabadságért harcoltak!“.. A történelmi napokat felidéző élő szemtanúkként az 1907 februári véres eseményeket átélt öregek állnak itt díszőrséget. Az egykori éhező faluban, amelyet csak azért hívnak ma is Flámínzi-nek, hogy örökre fennmaradjon e történelmi elnevezés, felelevenednek a felkelés megrázó napjai. Az 1907-ben elesettek iránti kegyelet jeléül a párt- és államvezetők virágkoszorút helyeznek el az emléktáblánál. Nem messze innen a felkelők utódai — a mai szabad parasztok — mintegy történelmi igazságszolgáltatásként bemutatják a magas rangú vendégeknek, milyen bőséges termést takarítottak be. Egy kiállítás mezőgazdasági termékeket mutat be és szemlélteti e község legjelentősebb gazdasági és szociális-kulturális eredményeit. Ezután a megye szövetkezeti parasztságának képviseletében több mint 15 000 falusi lelkes hangulatú népgyűlésen vesz részt. A gyűlést Gheorghe Ghinea elvtárs nyitja meg, majd felszólal Constantin Călin, Flămînzi község bírója, Mircea Călin, a Ripiceni-i mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, nagy nemzetgyűlési képviselő, Virgil Baraboi, a Flămînzi községbeli általános iskola tanára. Élénk és lelkes taps közepette NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs emelkedik szólásra. A beszédet több ízben viharosan megtapsolták. Az utolsó szavaknál kiolt az éljenzés, ütemesen kiáltoák: PCR, Ceauşescu. Útban Botoşani felé a vendégeket mindenütt ismét lelkes tömeg köszönti a falvakban, az országúton. A pártpolitika iránti ragaszkodás, a vezetők iránti határtalan szeretet impozáns megnyilvánulásainak vagyunk tanúi Botosaniba. A vendégek a gépkocsikból szívélyesen válaszolnak a tömeg éljenzésére. A gépkocsisor megáll néhány percre az August Treboniu Laurian líceum előtt. A tízezer tanuló — a város lakosságának csaknem egyharmada — nevében Costel Hincu pionír köszönti melegen az RKP KB főtitkárát, köszönetet mond az oktatás fejlesztéséről való gondoskodásért. A gépkocsisor áthalad a város utcáin, s a Moldova textilüzem felé tart. Az üzemlátogatás a fonodában kezdődik, majd a szövödében folytatódik. Itt naponta 120 000 (Folytatás a 2. oldalon) Engedjék meg, hogy a párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya nevében a legmelegebben köszöntsem Önöket, Flămînzi község lakosait, Botoşani megye összes szövetkezeti tagjait. (Taps, éljenzés.) Abban a községben vagyunk, ahol 1907-ben a földesúri iga alatt nyögő parasztok felkeltek azért a jogért, hogy övék legyen a föld, amelyet megművelnek, hogy urak és elnyomók nélkül szabadon és függetlenül élhessenek. (Taps, éljenzés.) Az 1907 februárjában Flămînziben fellobbant forradalmi láng kiterjedt az egész országra. Az összes falvak, az egész parasztság harcra kelt a feudalizmus ellen, a földesurak ellen, a burzsoáföldesúri rendszer ellen, azzal az eltökélt szándékkal, hogy lerázza az elnyomók igáját. Igaz, ez a harc több mint 11.000 áldozatot követelt, ennyi parasztot öltek meg a burzsoázia és a földesurak golyói. Ez a küzdelem azonban rémülettel töltötte el nemcsak a hazai kormányzatot, hanem a szomszédos országok uralkodó osztályait is; ezek készen álltak közbelépni, hogy elfojtsák a román parasztságnak a társadalmi szabadságért és igazságért folytatott felkelését és harcát, mert ebben saját érdekeik veszélyeztetését látták. Újabb bizonyítéka ez annak, hogy az elnyomók szerte a világon, mindig támogatták egymást, egyesültek, hogy elfojtsák a nemzeti és társadalmi felszabadítási mozgalmat. Áldozatok voltak, de ezek csak még elszántabbá tették a román parasztságot, a román népet, azt az eltökéltséget, hogy kivívja szabadságát és nemzeti függetlenségét és a társadalmi igazság kormányát juttassa hatalomra az országban. (Hoszszantartó, hatalmas éljenzés.). Szó esett itt e felkelés spontaneitásáról. A dolgok nem állnak éppen így, elvtársak. Az 1907-es felkelés nem volt véletlenszerű, hanem parasztságunk öntudata növekedésének, ősrégi szabadságszomjának, jobb életre irányuló törekvésének eredménye volt. A felkelés egy olyan rezsim következménye volt, amelyet egyszer s mindenkorra el kellett távolítani. Az 1907-es felkelés jeladás volt a román parasztság harcrakelésére a munkásosztállyal, a társadalom haladó erőivel együtt, a régi rendszer megdöntéséért, a dolgozók rendszerének megteremtéséért országunkban. (Hatalmas taps, éljenzés.). A román nép történetében, az évszázadok folyamán a parasztság sok áldozatot hozott, állítható, hogy magára vállalta a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harc nehezét. A Dózsa, Horia, Cloşca és Crişan által vezetett felkelések, az 1907-es felkelés mindössze néhány momentum azoknak a harcoknak a sorozatában, amelyeket Románia parasztsága évszázadokon át vívott a társadalmi igazságért, a nemzeti felszabadulásért, nemzeti lényünk megőrzéséért. Jól tudják, hogy Ştefan cel Mare hadseregében a moldovai parasztság mindig az első sorokban harcolt, a moldovai parasztság volt az, amely egyaránt segítette Ștefan cel Marét és a többi moldovai vajdát, hogy védje meg nemzeti lényünket, hogy valósítsa meg népünk nemzeti egységét. (Éljenzés, taps.). Ezért, amikor részt veszünk a Botoşani-i, a Flămînzi községbeli parasztságnak ezen a nagygyűlésén, áhítattal emlékezünk azokra, akik meggyújtották az 1907-es felkelés lángját, lerójuk kegyeletünket mindazoknak, akik az évszázadok folyamán vérükkel öntötték a román földet, munkájukkal és harcukkal teremtették meg a mai Romániát. (Hatalmas taps, éljenzés.). Természetesen, elvtársak, ma más időket élünk- A román nép, a Kommunista Párt vezetésével, ura lett sorsának. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség új, földesurak és tőkések nélküli társadalmi rendet épít, a kezükkel és az elméjükkel dolgozóknak azt a társadalmi rendjét, amelyben az összes javak a népéi. A dicsőséges harci múltra emlékezve, kötelezzük magunkat, mindent elkövetünk azért, hogy biztosítsuk a haza szüntelen előrehaladását, a fejlődés és a civilizáció, a jólét csúcsai felé. (Hosszantartó éljenzés.). Hogy a parasztság ma kívánságának megfelelően építheti életét, ez elsősorban annak köszönhető, hogy egy reményteljes osztállyal, egy kipróbált baráttal, a munkásosztállyal a társadalom leghaladóbb osztályával lépett szövetségre. Hogy a parasztság ma megvalósíthatja jobb életre irányuló törekvéseit, ez annak köszönhető, hogy olyan kipróbált vezetője van, mint a Román Kommunista Párt, amelynek legfőbb célja az egész nép jóléte. Felszólaltak itt szövetkezeti elnökök, Flămînzi község bírója, egy tanár. Beszéltek a mezőgazdasági fejlesztésében, az itteni falvak fejlesztésében, az oktatási tevékenységben elért eredményekről. Hallottuk, amikor sokmillió lejes közös vagyonról beszéltek, a múltban még a földesurak sem számolták milliókban vagyonukat. Mindez, elvtársak, tükrözi az új életet, a román faluban végbement gyökeres változásokat. Csak hat év telt el azóta, hogy befejeztük Romániában a szövetkezetesítést. De ez alatt a hat év alatt hazánk mezőgazdasága számottevő sikereket ért el minden téren. Megmutatkoznak ezek akkor is, ha csupán az idei helyzetre hivatkozunk. Mint tudják, annak ellenére, hogy hosszan tartó aszály volt, mezőgazdaságunknak' 'sikerült kielégít* tő termést elérnie. A térülés biztosítja a parasztság élelmét, a városi lakosság élelmét, az ipar szükségleteit, selmondhatjuk, hogy ’exportfölöslegeket is. Gondoljanak csak az 1946—1947-es évekre, és a mostani esztendőre: mindenki láthatja, mit jelent a szocialista mezőgazdaság. Felhasználva a gépesítést, a műtrágyát, a tudományt a föld megművelésében, legyőzhetjük az összes nehézségeket, beleértve a természet nehézségeket is, s egyre bőségesebb terméseket érhetünk el. Ez bizonyítja annak az útnak a helyességét, amelyre a kommunista párt irányította a román parasztságot. Ez az út a mezőgazdasági szövetkezetekben való egyesülés útja, a szocializmus útja. Most, mindenki számára világos, hogy a román mezőgazdaság csak ezen az úton fejlődhet gyorsan, csak ezen az úton biztosíthatja a bőséges terméseket, a parasztság jólétének növekedését, az egész nemzetgazdaság előrehaladását. (Hatalmas taps). Természetesen még sok a tenniMindenekelőtt tolmácsolni kívánom Önöknek, Botoşani municipium és megye összes lakosainak a párt Központi Bizottsága, szocialista köztársaságunk Államtanácsa és kormánya forró üdvözletét. (Erős éljenzés.) Egyben szeretném kifejezni köszönetünket az útba ejtett falvak és városok lakosainak a meleg, megható ünneplésért. Szerintünk ez a legékesszólóbb megnyilatkozása annak, hogy Önök, egész népünk bízik kommunista pártunkban, pártunk vezetőségében, pártunk marxista-leninista politikájában, amely a román nép jólétének és boldogságának szolgálatában áll. (Taps, éljenzés.). E két napon tíz- és tízezer, sőt száz- és százezer munkással, paraszttal, értelmiségivel találkoztunk, férfiakkal, nőkkel, fiatalokkal és idősebbekkel. Valamenynyiük tekintetében népünknek az a szilárd elhatározása tükröződött, hogy töretlenül valóra váltja a szocialista építés kiteljesítésének programját, ott lobogott hazánk valamennyi állampolgárának az az eltökéltsége, hogy mindent megtesz Románia felvirágoztatásáért, szocialista hazánk jólétének fokozásáért, függetlenségének és szuverenitásának) erősítéséért. (Erős éljenzés), valónk. Hazánk szántóföldjei még sok fel nem használt tartalékot rejtegetnek. A szövetkezetekben és az állami vállalatokban úgy kell megszerveznünk a tevékenységet, hogy maximális hozammal használjuk fel az állam által rendelkezésre bocsátott eszközöket a mezőgazdasági termelés egyre gyorsabb ütemű növeléséért. Csak ezen az úton gyarapodhat minden egyes szövetkezeti tag jövedelme, csak ezen az úton járulhat hozzá egyre nagyobb mértékben a mezőgazdaság a szocialista haza anyagi vagyonának növeléséhez. Parasztságunk, a munkásosztály reményteljes szövetségese egyre aktívabban hozzájárul Románia szocialista fejlesztéséhez, a szocialista építés kiteljesítéséhez, azoknak a feltételeknek a létrehozásához, hogy rátérhessünk a kommunizmus megteremtésére hazánkban. (Taps, éljenzés). Meggyőződésünk, hogy a Botoşani megyei parasztság, csakúgy, mint az egész Románia parasztsága minden erejével azon lesz, hogy egyre jobb eredményeket valósítson meg a szövetkezetek, az állami vállalatok tevékenységében, hogy egyre nagyobb terméseket érjen el. Tudják, elvtársak, hogy az 1907- es felkelésről sokat írtak. Ezek az események írókat, képzőművészeket ihlettek meg. Rebreanu mesterien írt az 1907-es felkelésről. Azok akik akkor írtak, szobrokat, festményeket vagy zeneműveket alkottak ,az parasztságharcáról,"átélték azokat az időket, megértettek,, Szóban,, színekben, " vagy zenében ábrázolták őket, kifejezték a román parasztság , szabadság- és igazságtörekvéseit. Ma más időket élünk. Ma is vannak íróink, zeneszerzőink, festőművészeink, szobrászaink, alkotóművészeink. Ők a román falu jólétének, szüntelen virágzásának új időit élik, s reméljük, hogy elevenen szemléltetik majd" a parasztság mai ,törekvéseit és eredményeit, ábrázolják azokat az évtizedeket, amelyekben a kizsákmányolástól megszabadult dolgozók, számtalan nehézséget legyűrve, új társadalmat építenek, az összes romániai dolgozók jólétének társadalmát. (Élénk taps). Megemlítettem, hogy az évszázadok folyamán a parasztság megbízható támasza volt a román fejedelemségek függetlenségéért, a nemzeti egységért vívott harcnak, ma pedig a munkásosztály oldalán megbízható támasza a párt politikájának, amelynek célja a szocialista Románia fejlesztése és felvirágoztatása, a haza függetlenMegtekintettük a helybeli vállalatot, s megelégedéssel tapasztaltuk, hogy első látogatásunk óta, vagyis két esztendő leforgása alatt munkaközössége szép eredményeket ért el, megvalósította a gyártásfejlesztés feladatait, az új termelőkapacitások pedig elérték a tervezett mutatókat és egyre jobb minőségű termékeket szolgáltatnak. Szeretnék itt, a nagygyűlésen a legmelegebben gratulálni a Botoşani- Moldova textilüzem egész munkaközösségének és sok sikert kívánni további munkájához. (Élénk taps.). Találkoztunk jónéhány szövetkezeti paraszttal, megálltunk Flămînzi községben, útközben több mezőgazdasági kiállításon láttuk szövetkezeti parasztságunk munkájának gazdag gyümölcseit. Meghallgattuk itt az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökének szavait. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a szövetkezeti parasztság igyekszik mind jobban és jobban kihasználni a műszaki eszközöket, a műtrágyát, a tudomány útmutatásait és egyre gazdagabb termést kicsikarni a földekből. Szeretnék itt, Botoşani megye székhelyén, ezen a nagygyűlésen a legmelegebben gratulálni a megye szövetkezeti parasztságának, a szántóföldek összes dolgozóinak és további sok sikert kívánni nekik (Élénk taps.),ségének és szuverenitásának védelme. (Taps, éljenzés). Mi tudjuk, hogy azoknak az utódai, akik életüket adták azért, hogy urai legyenek a földnek, sohasem fogják megengedni, hogy a haza földjére idegen iga nehezedjék, életükkel fogják megvédeni a szocialista haza függetlenségét és szuverenitását. (Taps, éljenzés.). Romániának, e szocialista országnak sok jóbarátja van. Barátaink vannak a szocialista országokban. Azzal, hogy egyre nagyobb sikereket ér el a szocialista építésben, minden nép erősíti országát s ugyanakkor növeli a szocializmus általános erejét, lehetetlenné teszi a merényletet az államaink nemzeti függetlensége és szuverenitása ellen- Vannak barátaink más társadalmi rendszerű országokban is, mivel pártunk és kormányunk szüntelenül fejleszti a barátságot a szocialista országokkal és a többi néppel egyaránt. Csak ez úton biztosíthatók a feltételek minden nép békés fejlődéséhez és jólétéhez, biztosítható a világbéke. A jövőben is mindent elkövetünk, hogy szüntelenül fejlesszük a barátságot a szocialista országokkal, az együttműködést a világ összes népeivel a békéért és a haladásért vívott harcban. (Taps.) Engedjél meg, elvtársak, hogy tiszta szívből egyre nagyobb sikereket kívánjak a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a szövetkezetek fejlesztéséhez, egyre nagyobb jövedelmet, mind bőségesebb életet Önöknek, Flămînzi-i szövetkezeti parasztoknak, azon község szövetkezeti parasztjainak, amelynek történelmi elnevezése már nem felel meg a mai valóságnak, de amely a hősi harcok idejére emlékeztet, Botoşani megye egész parasztságának. Kívánom, hogy szüntelenül erősítsék barátságukat és szövetségüket munkástestvéreikkel, a munkásosztállyal, az értelmiséggel, hogy erősítsék a nép egységét a párt és a kormány körül, mert az egység az az erő, amely biztosítja, a szocializmus diadalát Romániában, Románia felemelkedését a haladás és a civilizáció egyre magasabb csúcsaira, hogy hozzájáruljanak szocialista hazánk függetlenségének és szuverenitásának erősítéséhez. (Taps, éljenzés). Valamennyiüknek jó egészséget, egyre bőségesebb és boldogabb életet kívánok. (Erőteljes, hosszas taps, éljenzés.) Meghallgattuk az egyik helybeli líceum igazgatójának szavait. Útközben ,a falvakon, a városokban tíz- és tízezer tanulóval találkoztunk, aki élénk örömmel fejezte ki bizakodását és szeretetét kommunista pártunk iránt az ifjú nemzedékünk számára teremtett tanulmányi körülményekért. Valóban, megyéjükben, akárcsak szerte az országban, egyre jobbak az oktatási körülmények, egyre jobbak a feltételek ahhoz, hogy ifjúságunk tanulhasson, elsajátíthassa a legmodernebb ismereteket. Szeretnék tiszta szívből gratulálni a Botoşani municipiumi és megyei tanároknak és tanítóknak, az összes tanulóknak, szeretnék sok-sok sikert kívánni az egész tantestületnek nemes munkájához, ahhoz, hogy az ifjú nemzedéket a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus szellemében nevelje, ahhoz, hogy az ifjúságot a legfejlettebb tudományos ismeretekkel fegyverezzek fel(Erős, hosszas taps.) Úgyszintén sok sikert kívánok a tanulóknak a tanuláshoz. Kedves fiatal barátaink, tanuljatok szorgalmasan, sajátítsátok el a tanáraitok által továbbadott ismereteket. Szüntelenül lebegjen előttetek elődeink példája, egy pillanatra se feledjétek, hogy a szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez kiváló felkészültségű emberek kellenek. Használjátok ki maradéktalanul a párt és a kormány teremtette lehetőségeket, hogy holnap a szocializmus és a kommunizmus derék építői, hazánk megbízható állampolgárai, olyan harcosai legyetek, akik tovább tudják vinni a román nemzet felvirágoztatásának ügyét. (Lelkes taps.) Örömmel tapasztaljuk, hogy a Botoşani megyei vállalatok és mezőgazdasági egységek dolgozói teljesítik a IX. pártkongresszuson kidolgozott programból rájuk háruló feladatokat, aktívan hozzájárulnak a szocialista építés kiteljesítéséhez Romániában. Noha meg vagyunk elégedve az eddigi szép eredményekkel, tisztán kell látnunk, hogy még vannak tennivalóink. Előbbre jutunk az iparban, a mezőgazdaságban, a tudomány, az oktatás és a kultúra terén egyaránt, de még sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy teljesen megvalósítsuk a szocializmust Romániában. Használjuk fel tehát az eddigi tapasztalatot, s fogjunk össze, hogy együttes erőfeszítéssel egyre szebb eredményeket mutathassunk fel, mindinkább gyarapíthassuk hazánk anyagi és szellemi javait. Csakis ezen az úton emelhetjük egyre magasabbra az (Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU ELVTARS beszéde a Flămînzi-I nagygyűlésen KEDVES ELVTÁRSAK! NICOLAE CEAUŞESCU ELVTARS üdvözlő beszéde a Botoşani Emlesen KEDVES ELVTÁRSAK! Összetorlódtak az őszi munkák Ham, éji nappá téve kell dolgozni a Éleken Közös az akarat Márton József elnök elismerően nyilatkozik a dánfalvi gazdaság tagjairól. Odaadóan, éji nappá téve dolgoznak, így volt a múlt évben is, így van most is. Talán az idén még nagyobb az igyekvés, még nagyobbak az erőfeszítések. Nedves a föld, az esőzések leginkább itt okozták a legnagyobb kárt a felcsíki tájakon. A 3 szedőgép munkájáról egyelőre szó sem lehet, villa, ásók ezekkel küszködnek, mentik a termést. Az esőzések következtében sok helyen 8—10 százalékos a rothadás. Nehéz a tárolás is. A földön szárítják, takarják, éjjelre szalmával fedik le. Válogatják, újra válogatják. Nemcsak a földeken lévő burgollya, hanem a kiszedett gumók is nagy gondot okoznak. A munka lankadatlan, napról-napra több hektárról gyűl be a termés, így is kell, mert a 270 hektárból még csak 75-ről szedték ki a burgonyát, a 360 hektár helyett még csak egy tizedén csírázik a mag. A sarjúkészítés, a répaszedés is munkáskézre vár. Összetorlódtak a munkák a gazdaság földjein. De a háztáji parcellák jelentős hányadáról sem szedték ki a burgonyát. A gazdaság segíti a tagságot, mert nagy részük a közös földek termését gyűjti. És segítenek a kerámia munkásai is. Közös az erőfeszítés, az akarat. Víz buggyan a fészkekben a villák feszítésére, de a mostoha körülmények nem akadályozhatják meg a szorgalmas dánfalviakat abban, hogy biztos helyre kerüljön a burgonyájuk, s a búza a földbe jusson. (Folytatás a 3. oldalon) MEGYÉNK CIPŐÜZLETEI IS FELKÉSZÜLTEK A KÖZELGŐ HIDEG ÉVSZAKRA. A kereskedelmi vállalat beszerzői idejében gondoskodtak 900 darab bélelt, női gumicsizmáról, 124 fejes magasszárú, fűzős női téli csizmáról. Otthonra jó lesz majd a meleg, csattos, divatos posztópapucs, 600-at szállítottak a minap a cipőboltokba. Férfiaknak gazdag választékban csukott cipő, bakancs is kapható. A NAGYOBB RÉSZT HAZAFIAS MUNKÁVAL ÉPÜLŐ, emeletes szentléleki iskola, teljes egészében jövőre* készül el- Október elsején azonban hozzáfogtak négy földszinti osztályterem , parkettezéséhez, aminek befejezése .megoldja a ’teremhiáryt,ielezzen lehetővé., yáhfe, hogy mindkét fogd ’ zaton csak délelőtt tanítsanak. , ' • ■ 3 Figyelemre méltó célkitűzéssel ’kezdte a tanévet a kápolnnásfalui 8 osztályos iskola természetbarátainak köre. A kör tagjai vállalták, hogy felkutatják’ és tudományosan rendszerezik a vidék gyógynövényeit. A tanulók lelkes kezdeményezését a szakember hozzáértésével és a nevelő szeretetével " irányítja Tófalvi Imre, természetrajz szakos tanár.. Borotválkozás közben lett személygépkocsi tulajdonos Szőcs Kálmán, csíkdánfalvi lakos. Október 15-én beült ahelybeli szövetkezet borbélyműhelyébe, ahol — miközben a mester pamacsolta— három hatlejes borítékolt sorsjegyet vásárolt. És lévén, hogy a szerencse forgandó, az egyik sorsjegyen egy Skoda-1000 MB személygépkocsi állt. Még szerencse, hogy nem az ő kezében volt a borotva... ' hogy mivel is magyarázható a kishúgom 'teljes közömbössége a tanulás iránt. Hisz a tavaly osztályelső volt, az év végi bizonyítványa színjeles. ’ S , mostanában, mintha ördög bújt volna belé, , az újonnan kapott könyveket éppen csak átlapozza, ,'és’ magas biztos „tanultam már'“... képpel . játék, után. néz. A „tudjod a leckét“ kérdésekre vállvonogatás.sgl, vagy , szűkszavúan , „tudom már“ válaszolt. ^ , , '/ A szülei is ■ értetlenül álltak. .Nem használ a szép szó „nem engedlek sehová“ és más fenyítő szavak: az alapos .tanulás .elmaradt. Hallgattam, a színek panaszát. ,Már vártam mikor kerülnek az első négyesek az ellenőrzőbe. Csodákr csodájára a kis könyvecske üressen maradt. Fura állapot gondoltam, ennek a végére kell járni, s egy délután én is faggatózni kezdtem. Több kerülő kérdés után végre töredelmesen bevallotta, hogy azért nem tanul rendesen, mert nem feleltetik. Ugyanis az első héten állandóan felelésre jelentkezett (bizonyára méltatlankodott is, a kisiskolás gyakran hangosan is türelmetlen), s a tanító néni azt mondta, hogy őt most nem kérdezi ki, majd csak akkor, ha az igazgató bácsi vagy más látogató lesz benn az órán. S ő pedig nem bolond akkor rendesen tanulni most, az év elején senki sem szokott látogatóba jönni. Hát ezért! A tanító néni szavai motoszkáltak bennem. Lám, gyakran a pedagógusok egy-egy felelőtlenül elejtett mondattal, hogyan szoktatják a tanulókat a számításra, a kényelemre, elbizakodottságra. Tovább menve, sajnos még gyakran előfordul, hogy a hivatalos óralátogatások alkalmával, a gyenge tanulói felszabadultan lélegzenek, hisz tudják „nekik most szüret“, ők úgysem felelnek, ott vannak az osztályosok, majd csak azokat bogarászszák. Mert fő a dicséret, még ha nem is teljesen megérdemelt. Ilyesmikről morfondíroztam, miközben Marikának, „a non scolae sed vitae discimus“ igazságát fejtegettem. Magamban nagyon haragudtam a tanító nénire, reméltem, hamarosan látogatni megy hozzá az ..igazgató bácsi“, s akkor majd megszűnnek a szülői panaszok s minden rendbe jön. Marikánál is. BÁLINT ANDRÁS