Hargita, 1968. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1968-11-22 / 234. szám
4 • • KÖZELEG AZ ÉV VÉGE, MI LESZ A BERUHÁZÁSI TERVVEL? A közömbösség bosszúja... Megyénk turisztikai hálózatának megerősítését, az e vidékeken egyre erőteljesebben kibontakozó hazai és nemzetközi turistaforgalom anyagi alapjainak fejlesz► témt kívánta előremozdítani az Országos Turisztikai Hivatal, amikor ez évre előirányozta Hargita megyében a közel 1,4 millió lej értékű beruházási tervet. A viszonylag kisvolumenű beruházás lényegében a következő években sorra kerülő jelentős munkálatok megkezdését jelenti. Ilyen vonatkozásban állíthatjuk, hogy e terv maradéktalan teljesítése mintegy próbatétel kellett volna legyen az illetékes szervek részére. Kellett volna, mert alig egy hónappal az év vége előtt a beruházási terv 10 százaléka sem valósult meg, a több mint 600 ezer lej értékű építkezési-szerelési munkálat rovata pedig üres (!) maradt. Más szóval „levizsgáztak“ a beruházások kivitelezéséért felelősök. Tekintsük át időrendi sorrendben a beruházás bonyodalmas, összekuszált történetét. Az eredeti terv szerint az említett beruházási alapokból működésbe kellett volna helyezni a Szent Anna -tói és a tusnádi campinget. Az előbbi értéke meghaladta a 700 eer lejt. Az építkezésekre nem került sor, mert az Országos Turisztikai Hivatal megyei kirendeltsége nem tudta megteremteni a kivitelezés anyagi feltételeit. Hogy az összeg mégse „ússzon“ el, kompromisszumos megoldáshoz folyamodtak: felettes szerveiktől kérték, hogy módosítsák a tervet olyan értelemben, hogy a szóban forgó alappal megkezdhessék a tusnádi, szálloda építését. A jóváhagyás meg is történt, de újabb bonyodalom támadt. A marosvásárhelyi építkezési tröszt kapacitáshiányra hivatkozva, csak 200 ezer lej értékű munkát vállalt el. A kirendeltség, hogy menthesse ami menthető — már a beruházási terv teljesítését illetően, tehát a látszatot — most újabb tervmódosítási kéréssel fordult a központi szervhez. Az újabb igény a tervcsökkentés, ami „papíron" úgy ahogy, helyre billentené a kirendeltség év végi beruházási terv teljesítését. Hasonló a helyzet a tusnádi camping esetében is, báritt a munkálatokat megkezdték. Az arányokról viszont jobb nem beszélni. November 1-ig azelvégzendő munkálatok alig 10 száza- KÖCHER JÁNOS közgazdász (Folytatás a 2 oldalon) A megyei pártbizottság plenáris ülése November 21-én tartották meg Csíkszeredában a megyei pártbizottság rendkívüli plenáris ülésének munkálatait. A plenáris ülésen részt vettek a megyei pártbizottság tagjai és póttagjai, a városi és községi pártbizottságok titkárai, a jelentősebb gazdasági egységek pártszervezeteinek titkárai, pártaktivisták. A plenáris munkálatain jelen volt: Vasile Patilinet elvtárs, az RKP Központi Bizottságának titkára, valamint az RKP KB-nak egyes aktivistái. A rendkívüli plenáris ülés napirendjén a következő problémák szerepeltek: 1. Szervezeti intézkedések. 2. A megyei pártbizottság küldötteinek kijelölése a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. 3. Tájékoztató a megye pártszervezeteiben folyó választási közgyűlések és konferenciák megszervezéséről és lefolyásáról. Az első napirendi pont keretében a plenáris szervezeti kérdéseket tárgyalt. Pártunk vezetőségének javaslatait figyelembe véve, a plenáris elhatározta Branis László elvtárs felmentését ,a megyei pártbizottság bürójából és az RKP Hargita megyei bizottsága első titkára tisztségéből, figyelembe véve egészségi állapotát. Hasonlóképpen a plenáris elhatározta Simon András elvtárs felmentését a megyei pártbizottság bürójából, valamint a büró titkári tisztségéből, mivel más feladatot kapott. Ugyanakkor a plenáris ülés FAZEKAS LAJOS elvtársat, az RKP KB tagját beválasztotta a megyei pártbizottságba, annak bürójába és megbízta az RKP Hargita megyei bizottsága első titkári tisztségének betöltésével. A plenáris ülés ugyanakkor Szekeres Sándor elvtársat beválasztotta a megyei pártbizottságba, annak bürójába és megbízta a megyei pártbizottság titkári tisztségének betöltésével. A második napirendi pont keretében a plenáris kijelölte azt a 27 küldöttet, akik a megyei pártbizottságot képviselik a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsában. A küldöttek a következők: Ambrus Zoltán, a megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója, Angheleanu Ioan, az ideiglenes megyei, néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Andor Gyula, a balánbányai városi pártbizottság titkára, Antal loan, a maroshévízi városi pártbizottság titkára, Becze Antal, a megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság elnöke, Bertalan Sándor, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának titkára, Bajkó Rozália, a gyergyószentmiklósi Lenfonoda igazgatója, Bedő Gyula, a székelykeresztúri városi pártbizottság titkára, Cadar Alexandru, a borszéki városi pártbizottság titkára, Jakab Imre, a megyei pártbizottság aktivistája, Fazekas Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, Kristó András, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője, Kovács B. Mihály, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke, Maier Ioan, a megyei Milícia Felügyelőségének főfelügyelője, Munteanu Ovidiu, a megyei pártbizottság gazdasági komissziójának vezetője, Pakol Elek, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, Péter Ilona, a Hargita bányavállalat lövétei részlegének geológusa, Pótsa József, a megyei Törvényszék alelnöke, Ráduly Elek, a megyei pártbizottság aktivistája, Rădulescu Elena, a balánbányai Bányavállalat mérnöke, Szávay tejes, Székelyudvarhely, municipiu.A pártbizottságának első titkára, Solomon Nicolae, a maroshévízi Erdőgazdálkodási Vállalat igazgatója, Szekeres Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Tompea Toader, az Erdőkitermelési és Gépesítési Vállalat maroshévízi részlegének autószerelő mestere, Török Antal, a vlahicai városi pártbizottság titkára, Ugrón András, a tusnádfürdői városi pártbizottság titkára, Varró Domokos, a megyei pártbizottság kabinetjének igazgatója. Ezt követően a harmadik napirendi pont keretében Ţăranu Petru elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottsága szervezési osztályának vezetője tájékoztató jelentést terjesztett elő a választási közgyűlések és konferenciák előkészítéséről és lefolyásáról. A plenáris ülés elhatározta, hogy az RKP Hargita megyei szervezetének pártkonferenciáját 1968. december 15-ére hívják öszsze. AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA Tegnap, a Csíkszeredái Művelődési Ház nagytermében tartották meg az ideiglenes megyei néptanács rendkívüli ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek az ideiglenes megyei néptanács és a megyei pártbizottság tagjai, valamint nagyszámú meghívott. Az ülésszak munkálatain jelen volt Vasile Patilinet elvtárs, az RKP Központi Bizottságának titkára. Az RKP Központi Bizottságának és a megyei pártbizottság plenáris ülésének javaslatára az ülésszak jóváhagyta Branis László elvtárs felmentését az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságából és annak elnöki tisztségéből. A Minisztertanács Határozata értelmében az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottsága elnöki tisztségébe Fazekas Lajos elvtársat, az RKP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát nevezték ki. Ugyanakkor az ülésszak elhatározta Szabó Béla elvtárs felmentését az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöki tisztségéből és jóváhagyta Simon András elvtárs kinevezését a végrehajtó bizottságba és annak alelnöki tisztségébe. A továbbiakban az ülésszak részvevői meghallgatták a nagynemzetgyűlési, valamint a municipiumi városi és községi néptanácsi képviselői választások előkészítéséről szóló tájékoztatót, amelyet Kovács B. Mihály elvtárs, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke terjesztett elő. Az ülésszak végén felszólalt Vasile Patilinet elvtárs, az HKP Központiizottságának titkára. A , szónok hivatkozotta gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenység néhány jelenségére, kidomborítva azokat a fontos feladatokat, amelyek a párt és állami szervek, a vállalatok és intézmények vezetői, valamint a szélesnéptömegek előtt állnak Hargita megyében. Habár a gazdasági egységek nagy része szép eredményeket ért el az év első tíz hónapjában, a globális árutermelési terv teljesítésében — hangsúlyozta a szónok — még nagyon sok lehetőség létezik, és ilyen irányba kell fordítani az érdeklődést, elsősorban a munkatermelékenység növelését kell előtérbe helyezni. Különös hangsúlyt kell helyezni a beruházási terv teljesítésére, mivel e téren még jelentős lemaradás tapasztalható. A beruházási tervben előirányzott tervmutatók időbeni megvalósítása rendkívüli fontosságú tényező Hargita megye fejlődésében. . Minden •'lehetséges erő mozgósítása a munkálatok ,jobb megszervezésére, a dolgozó tömegek széles körű bevonása szükséges ezeknek a feladatoknak a megvalósításához. A továbbiakban a szónok hangsúlyozta a mezőgazdasági egységekben kifejtett munka megjavításának, valamint a művelődési és nevelő tevékenység fellendítésének szükségességét. A nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásoknak újabb alkalmat kell teremteniök, hogy a megye dolgozói kezdeményező készségükkel, teljes igyekezetükkel minél hatékonyabban hozzájáruljanak az illető helységek gazdasági megerősítéséhez, szeretett hazánk felvirágoztatásához. Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 234. szám 1968. november 22.péntek Ara 30 bani A Szocialista Egységfront Megyei Tanácsa küldötteinek jelölése Az elmúlt napokban újabb szervezetek, ipari és mezőgazdasági egységek jelölték ki küldötteiket a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Megyei Tanácsának jelölő gyűlésén tíz küldöttet választottak meg. Antal Imre, a szervezet elnöke beszédében méltatta pártunk következetes marxista-leninista nemzetiségi politikájának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Szocialista Egységfront és a nemzetiségi tanácsok megalakítása ékesszólóan bizonyítja szocialista demokráciánk szüntelen kiszélesedését, elősegíti a nép erkölcsi-politikai egységének megszilárdulását. A maroshévízi Erdőgazdálkodási Vállalatnál megtartott gyűlésen Csoba Victor, a pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a Szocialista Egységfront létrehozása elősegíti az RKP IX. Kongresszusán és az Országos Konferencián kijelölt feladatok valóra váltását. A jelenlévők egyhangúlag jóváhagyták Mazeru Ján és Szász Erzsébet jelölését a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. Ugyancsak jelölő gyűlésekre került sor a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségében, a csíkszentmártoni mtsz-ben, valamint megyénk más vállalataiban és intézményeiben. Eltúlozta volna a jellemzést a riporter? Ám döntsön az olvasd. MINT KOLUMBUSZ TOJÁSAI... Libán falatozó (Székelyudvarhely). Étel - és italmaradék az asztalokon, a föld, mintha hete se-'perték volna, a raktárban zsíros, mosatlan üvegek. A felelős panaszkodik, hogy képtelen rendet tartani alárendeltjei között, hiába beszél nekik. A báros nem tesz kloramint a pohármosót vízbe, mikor megkérdezzük tudja-e hogy elég egyetlen fertőzött pohár és jónéhány ember indulhat is a kórházba — mit sem értőn mosolyog. A hat felszolgáló közül — a felelős bevallása szerint — öt „szakképesítetlen káder.“ A falatozó rr •• 1 ERDÉLY ROMÁNIÁVAL VALÓ EGYESÜLÉSE A LEGSZÉLESEBB TÁRSADALMI ERŐK HARCÁNAK AZ EREDMÉNYE 1918 október, november hónapjait a történelem többek között úgy tartja számon, mint az Osztrák-Magyar Monarchia teljes öszszeomlásának időszakát. Ezekben a hónapokban bontakozott ki teljes erővel a volt Habsburg-birodalom népeinek hatalmas társadalmi és nemzeti felszabadítási mozgalma, ami nálunk a gyulafehérvári nagygyűlésben csúcsosodott ki, kimondva Erdélynek Romániával való egyesülését. 1918 végén az erdélyi néptömegek harca, a munkások, a parasztok, a kispolgárság mozgalmai, a széles nemzeti felszabadító mozgalom a forradalmi végkifejlés felé irányították az eseményeket. Ez az a tényező, amely meghiúsította az Osztrák-Magyar Monarchia vezető köreinek, majd a polgári-liberális elemeknek azon kísérletét, hogy valamilyen új formában átmentsék a gyűlölt monarchia társadalmi és nemzeti állapotait. A néptömegek forradalmi harca volt az a tényező, amely lépésről-lépésre aktivizálta a Román Nemzeti Tanácsot és széles társadalmi keretet biztosított a nemzeti felszabadító mozgalomnak. Az erdélyi forradalmi akciók néhány égető kérdés körül zajlottak le. Ezek közül első helyen állt a háború befejezése, a nemzeti egység és szabadság, a parasztság földhözjuttatása, a rég megint gyűlöletes államgépezet helyébe a köztársaság megalakítása. Ezen célkitűzések alapján 1918 október végétől forradalmi mozgalom bontakozott ki egész Erdélyben, amelynek keretében munkás és paraszt tanácsok, román és magyar nemzeti tanácsok alakultak. A társadalmi és nemzeti felszabadító harc ezen szervei határozott forradalmi akciókba kezdtek és döntő befolyást gyakoroltak az események menetére. Megyénk területén is számos példája van annak, hogy az általánosan kibontakozott forradalmi lendület magával ragadta a legszélesebb népi tömegeket és felsorakoztatta a nagy társadalmi és nemzeti átalakulások menetébe. íme néhány példa erre vonatkozóan a korabeli dokumentumok alapján: Az oklándi főszolgabíró 1918. november 9-én kétségbeesett hangú táviratot küld Udvarhely vm. alispánjának, mely híven tükrözi a járásban uralkodó állapotokat. „F. hó 14-én, éjjel Lövétel községben a jegyzői lakásba betörtek, a jegyző nejével menekült... többet nem tér vissza. A csendőrség a kézibomba-vetések miatt menekült a laktanyából, s minden ingóságot kidobtak a patakba. Ugyanezen időben Homoródalmás községben éjjel betörtek a jegyző lakásába,, a jegyzőt az ágyból kihúzták s künn karókkal leverték, jelenleg itt fekszik Oklándon. Ez sem tud visszamenni. Ma éjjel újból betörtek a lakásba, ingóságát összetörték. A hazajött katonák oldalfegyvert hordanak és sok kézi bombát..* Ma távirati úton 2 000 gyalogkatonát és egy század huszárságot kértem a járás területére. A tömeg az összegyűjtött gabonát szétszedte...“ Alcsík főszolgabírójának Csík vm. alispánjához küldött 1918. november 7-i távirata is azt bizonyít-tta, hogy a nép forradalmi akciói ténylegesen már elsöpörték a reak-.ciós államapparátus helyi szerveit, és maguk tesznek törvényt.. Idéz ALBERT DÁVID tanár (Folytatás a 2. oldalon) Amit itt leírunk, tulajdonképpen az mlsz vezetőknek kellett volna (kellene) elmondaniok. Avagy a hallgatást úgy értelmezzük, mint egyetérést?. Olvasom a lap hasábjain megjelent írásokat, a szenvedélyes érveléseket és közben a tévé egyik minapi riportja jut eszembe. Fehérköpenyes fiatalok sétáltak el a kamera előtt, fontoskodva és nagyvonalúan ... úgy valahogy, ahogyan a prospektusok ábrázolják a technikusi pályát. És olvasom, újraolvasom Kovács Sándor hozzászólását, aki diplomával a kezében, szintén „fehérköpenyes“ pályát választott, elment szobafestőnek ... Tudom, a két példa két szélsőséges véglete a kérdésnek, de nem merném azt írni, hogy valahol középen az igazság. A tényszerűség ellenére is csalóka játék az a bizonyos fehér köpeny, s idillkergetés a lemorzsolódás, tehát a más szakmát keresők teljes kiiktatása is. Kallódó, ideiglenesen kallódó emberek minden szakmában adódnak, s legyünk igazságosak, ez bizonyos fajta selejtezés is. Más kérdés az, nem túl magas-e az a szám, amely szakmanélküli szakembereket''új mesterségek keresésére késztet? De bizony, igen. És ez képezi a vita magvát. De azon nyomban fogalmazzunk meg egy más kérdést is: szüksége van-e a szövetkezetnek, azaz, jelentkezik e belső igény a kallódó szakemberek befogadására? A megjelent írások tanúsága szerint nem. Valamiféle konfliktust tükröz e felszíni benyomás, holott megítélésem szerint a feszültség oka más. Miközben futószalagon termeltük a technikusokat, nem neveltünk, nem képeztünk brigádosokat. Márpedig a szövetkezetek többségében a kérdés így vetődik föl: képzettek-e, képesek-e a brigádosok feladatuk ellátására? A tévébeli fehérköpenyes technikusok is „mellékesen“ brigádosok, tehenészetet, sertéshizlaldát vezettek, a diploma tehát az irányítás színvonalát képviselte. S a megbecsülését is! Ez utóbbi sokfelé hiányzik. Esetenként indokoltan, de legtöbbször előítéletből. Csodálkozunk-e, csodálkozhatunk-e tehát azon, hogy az idegenkedés következtében hiba csúszik a javadalmazásba is? Aligha ... Mert papírral és ceruzával könynyen be lehet bizonyítani (mint ahogy azt a vita egyik hozzászólásában meg is tették) a technikusi jelenlét hasznosságát. A gyakorlat, a szövetkezetek jelenlegi pénzügyi helyzete viszont az esetek többségében kérdőjeleket is fölvet. A kérdések kérdése pedig az: kinek a zsebéből fizessék a tanácsadókat? Hogy miért használunk tanácsadó kifejezést? Azért, mert (s ezt is a gyakorlat igazolja) a fiatal szakemberek technikusi szerepkörben, csak tanácsadók lehetnek. Amit vagy elfogadnak a tagok, vagy nem fogadnak el. Következésképpen, az eredmény is vagy jelentkezik, vagy nem. Tanácsadó különben is van már a szövetkezetekben, a mérnökök személyében, a jó brigádos viszont kevés. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a brigádosi besorolás elemi feltétele legyen a technikusi végzettség, hanem ellen almási Gábor (Folytatás a 2. oldalon) Kinek a zsebéből ? Még egyszer a mezőgazdasági technikusok „mostoha“ sorsáról Megyénk kereskedelméről 0110 Egyformák, lényegében nehéz megkülönböztetni őket egymástól. Majd mindannyian következetes háborúskodásban állnak a higiéniával, a jó ízléssel, és az egészségügyi felügyelőségek sorozatos büntetései ellenére is görcsös kitartással ..állják a sarat,“ a korszerű vendéglátás ” szabályaival szemben. A közönség nem hivatalosan csapszékeknek, lebújoknak, késdobáloknak vagy köpködőknek nevezi őket már igen régóta. Igaz, hogy homlokzatukon Falatozd vagy Bufet címszó áll, ez azonban igen keveset változtat a lényegen: négyzetmétere egyébként több mint ötezer lejt forgalmaz havonként... Ugyanez a helyzet nagyjából a székelyudvarhelyi Olt és Parajd sőt a Homoród vendéglőkben is. Az utóbbiban a húst a kályha plattenén süti a szakácsnő. Valahogyan így: „le a fazekat a piszkos földre, húst a helyébe a kályhára vagy fordítva, és jó étvágyat a kedves vendégeknek a flekkenhez!“ Expres falatozó (Maroshévíz) Főzés, zöldségpucolás, mosogatás egyetlen aprócska helyiségben folyik. A csapszékben és a fogyasztóban meghökkentő mennyiségű a szemét. A városka egykori vendéglőjét, — amely régi igaz, de elég tágas, megfelelne Expres falatozónak, — miért, miért nem, a kereskedelmi vállalat kiadta bérbe. S hogy ez változtatott-e valamit a ZÖLD LAJOS (Folytatás a 3. oldalon) 2 HÍREK. 11 800 lej értékű labora- t tóriumi felszerelést vá _____ sárolt a vlahicai általános iskola. Az új felszereléssel berendezett laboratóriumi teremben korszerű oktatási feltételek között sajátíthatják el az iskola tanulói az előadott reáltantárgyakat. Simion Dragomirescu tudományos kutató, novem_____ber 17-én, délután, előadást tartott a Csíkszeredai Művelődési Házban Şerban Mehedinţi munkásságáról. A nagy román tudós születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi gyűlésen számos Csíkszeredai lakos vett részt. A Konyhakészítmények Hónapjának keretében a Csíkszeredai Kereskedelelmi Vállalat elárusítással egybekötött kiállítást rendezett a Kárpát-étteremben. (Lenti kép.) A süteményeket Lenk Sándor és kollektívája, a konyhakészítményeket Vántsa Sándor, Szabó József, Hosszú Ferenc és Szigeti Julianna készítette. A kiállítást disznótoros vacsora zárta. A HARGITA gépkocsivezetői tanfolyama Eleget téve számos olvasónk és levelezőnk igényének, szerkesztőségünk felkérte Cîmpian Alexandru főhadnagyot, a megyei Milíciafelügyelőség közlekedési osztályának vezetőjét, hogy lapunk hasábjain ismertesse a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat. Most induló, több részből álló sorozatunk egyben a gépkocsivezetői vizsgaanyag tárgyát is képezi. (Tanfolyamunk anyagának első részét lapunk 3. oldalán közöljük). Ugyanakkor felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a legszorgalmasabb tanulókat és kérdéseink legügyesebb megfejtőit szerkesztőségünk jutalomban részesíti. AZON TŰNŐDÖM.. mi is a fokmérője a lelkiismeretes munkának. Főnököm váll veregetése és a prémium — mondják egyesek (ám ez utóbbi nem megérdemelt, de elvárt valami mostanság). Magam nyugodt lelkiállapota — mondják mások (ám e nyugalom inkább a lelkiismeretlen emberek szíve tájékán állomásozik!). Végül hát nem lehet eldönteni a kérdést? Nehezen. Ugyanis foglalkozásonként változik a mérce. Néhány évvel ezelőtt, lelkendező suhanckodásom vége felé azt hittem például, hogy egy orvos akkor végez lelkiismeretes munkát, ha türelmesen meghallgatja betegét és még türelmesebben megvizsgálva elindítja — minden tudását igénybe véve — a gyógyulás útján, anélkül, hogy mellékes vagyonszerzési képességeit gyümölcsöztetné. Lehet, hogy igazam volt akkor, dehát oly alapos dokumentációra van szükség, oly elmélet ízű a megállapítás, hogy ma már csak a legritkább esetekben alkalmazom. Töprengéseim megnyugtató befejezése érdekében inkább hasznosítok egészen gyakorlati módszereket. Az említett szakma esetében például akkor győződöm meg az orvos lelkiismeretességéről, ha felkeresvén rendelőjében vagy otthonában, falun vagy városon, mondván, hogy ágyban fekvő beteg van a családban, mozogni egyáltalán nem képes, szó nélkül szedelőzködik és jön és nem kérdezi, hogy hol áll a kocsi táltos paripákkal vagy a taxi útra készen. Nemhiába tűnődik az ember. Minduntalan új és új problémák kerülnek felszínre. Miért nem ismernek az orvosok (egyesek!) olyan rendkívüli eseteket, amikor rendkívüli módon rendkívüli helyváltoztatási eszközhöz, tulajdon lábukhoz kell folyamodni? —Lám, zsákutcába jut a bölcsesség. Vajon más foglalkozások művelőinek ténykedését mérlegelve nem ugyanez a zsákutca várná rám? — Vannak még lelkiismeretes emberek. BALÁZS ANDRÁS L