Hargita, 1969. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1969-07-31 / 179. szám

Amilyen mértékben közeledik a történelmi jelentőségű X. kong­resszus kezdetének napja, olyan arányban fokozódik a dolgozók lel­kesedése, tenniakarása, ünnepkö­szöntő áldozatkész munkája, és nem utolsó sorban nagyarányú ér­deklődése. Mindenki érdemlegeset akar tenni, mindenki helytállás­sal és példamutatással akarja a kiemelkedő eseményt, pártunk és szocialista hazánk életének e döntő jelentőségű momentumát köszönteni. A lelkesedés és tenniakarás óhaját, szándékát mindenek előtt a párt és a nép között kialakult viszonyban, a párt és nép kö­zötti szoros kapcsolatokban kell keresnünk, találhatjuk meg. A párt és nép — két egy­ testvér! A párt annyira összeforrott a nép­pel, a nép annyira magáénak, sa­játjának vallja a kommunisták pártját, hogy minden lépésével­, minden intézkedésével, kis és nagy célkitűzésével fenntartás nél­kül azonosulni tud. Nemcsak a szeretet, a ragaszkodás érzése dik­tálja ezt, hanem a hosszas tapasz­talatból fakadó, a meggyőződés tényéből eredő józan megfontolt­ság. Pártunk ugyanis tettekkel bi­zonyította és nap mint nap bizo­nyítja, hogy politikájában nem is­mer feinnköltebb célt, mint a nép érdekében tenni, cselekedni, mint a nép boldogabb, örömtelibb hol­napjáért küzdeni és minden körül­mények között helytállni. A kongresszus előtti lázas készü­lődés, a teendők alapos, sokoldalú, mérlegelése, a hetekkel ezelőtt köz­zétett kongresszusi dokumentumok alkotó légkörű, felelősségteljes vitá­ja kiváló alkalom volt arra, hogy a dolgozók ismételten meggyőződje­nek arról, hogy sorsuk irányítása jó kezekben van, másrészt meg arra, hogy gondolataikat, pártunk iránti szeretetüket és ragaszkodá­sukat szavakba öntsék és munka­­felajánlásaikkal is érveljenek, bi­zonyítsanak. Az a tény, hogy a dolgozók ezrei és milliói ország­szerte határtalan lelkesedéssel fo­gadták a rendkívüli megyei párt­­konferenciák határozatait, és kü­lönböző alkalmakat felhasználva, írásban és szóban vállalták, hogy erejüket nem kímélve azon fára­doznak, hogy a határozatokban rögzített feladatokat maradéktala­nul teljesítsék és túlszárnyalják és így érvényt szerezzenek a pártpoli­tika alapvető célkitűzéseinek, azt bizonyítja, hogy a párt szava, a párt tanítása valóban behatolt a tömegekbe és a cselekvés, az or­szágépítés, a szocializmus ügye dia­dalra vitelének motorjává és hajtó­erejévé vált. A pártpolitika egészével történő azonosulás, pártunk bölcs, marxis­ta-leninista tanításainak fenntar­tás nélküli támogatásának ragyo­gó bizonyságtétele az az őszinte öröm, és az a lobogó lelkesedés, amellyel a dolgozók milliói, a ro­mán nép, és a vele testvéri egyetér­tésben dolgozó magyarok, néme­tek, szerbek és más nemzetiségűek fogadták a megyei pártszerveze­tek rendkívüli konferenciáinak azt a döntését, amelynek értelmében kongresszusi küldötteiket felhatal­mazzák, hogy egységesen támogas­sák Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP Központi Bizottsága fő­titkárának újrajelölését és újra­választását e felelősségteljes tiszt­ségbe, a Központi Bizottság élé­re. A párt- és államvezetőknek Kolozs, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Argeş és Dîmboviţa megyében tett legutóbbi látogatá­sa beszédesen bizonyítja ismét ezt a szeretetet és kitörő lelkesedést. Bárhova látogattak el, bármelyik városban, községben jelentek meg, bármelyik üzemet, vállalatot, in­­tézményt kerestek fel, a dolgozók ezrei, tízezrei úgy fogadták Nicolae Ceauşescu elvtársat, mint kedves barátjukat, mélyen tisztelt vezetőjüket, mint pártunk kipró­bált harcosát, nagytekintélyű, iga­zi képviselőjét. S a dolgozók mil­liói, nemzetiségre való különbség nélkül ugyanilyen érzéseket táp­lálnak iránta azokban a megyék­ben is, amelyekben a legutóbbi hetekben, napokban nem juttat­hatták tapssal és éljenzéssel kife­jezésre mindezt személyesen is. Igen, mert szent meggyőződésük: az a tény, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs a párt élén áll, hangsúlyo­zott garanciát jelent a jövőben is arra nézve, hogy pártunk politi­kája minden körülmények között következetes lesz, hogy e politika csakis a nép alapvető érdekeit fogja szolgálni, hogy pártunk fő célkitűzései teljes összhangban lesznek a szocializmus és a béke megőrzésének általános érdekeivel. Nicolae Ceauşescu elvtárs szemé­lyéhez, munkásságához olyan fon­tos tényezők fűződnek, mint az újító szellem meghonosodása az utóbbi években a társadalmi élet minden területén, a következetes harc az egy helyben topogás, a rutin és a maradásáig ellen, az új, az előre mutató diadalra segítése. Ezekben a napokban a Központi Bizottság címére újabb és újabb levelek, táviratok érkeznek, ame­lyekben a különböző gyárak, és­­intézmények, üzemek és művelő­­dési létesítmények munkaközös­ségeinek kommunistái és párton kívüli dolgozói egyszerű, kereset­len szavakkal, legbennsebb érzé­seiknek hangot adva, egyöntetűen támogatják Nicolae Ceauşescu elv­társ újraválasztását és ezt a le­hető­­ legjobb megoldásnak tekin­tik. Ily módon a kongresszus a magia szavazatával mintegy szente­síteni fogja a Központi Bizottság főtitkárának a kommunisták egész testülete által történő megválasz­tását, a nép alkanatának érvényre juttatását. Mint ismeretes, az utóbbi évek­ben rendkívül megerősödött a dol­­gozó nép erkölcsi politikai egysé­ge a párt körül. Ez pedig két alapvető tényezővel magyarázha­tó. Egyrészt a párt vezető szerepe növekedésének arányában nőtt be­folyása a társadalmi élet minden terület­ére, másrészt e befolyás növekedésével egyidőben, arányai­ban rendkívülien­­szélesedett a társadalmi szervezetek és közüle­­tek hatásköre. Ennek eredménye­­ként pedig növekedett a dolgozók széles tömegeinek a részvétele a (Folytatás a 2. oldalon) MEGYÉNK DOLGOZÓI ALKOTÓ MUNKÁVAL KÖSZÖNTIK AZ RKP X. KONGRESSZUSÁT A PÁRT ÉS A NÉP - KÉT EGY­ TESTVÉR // GYŐZELMEINK, SIKEREINK FORRÁSA A IX. pártkongresszus után épült A szatmári Ardeleana textilüzem [Világ proletárjai, 'egyesüljetek / Kongresszust köszöntő kiállítás Székely­­udvarhelyen Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette került sor a székelyudvarhelyi ipari vállalatok, üzemek termékeiből rendezett ki­állítás megnyitójára. A megnyitón részt vett Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottsá­gának első titkára, a megyei nép­tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Kőmíves János elvtárs RKP Hargita megyei bizottságá­nak titkára, Szávay Lajos elvtárs, az RKP Székelyudvarhely muni­­cipiumi bizottságának titkára, valamint más közéleti személyisé­gek, vállalatok, üzemek vezetői. Ezzel a kiállítással köszöntik a municipium vállalatai pártunk X. kongresszusát és hazánk felszaba­dulásának negyedévszázados év­fordulóját. Sokatmondó és nagyon is szemléltető módon tükrözik a kiállított tárgyak a város fejlődé­sét, az itt lakók életkörülményei­nek javulását-A rendezők, a Török Ernő ve­zette munkaközösség kitett magá­ért. Aránylag kis helyen sikerült oly módon, elrendezniük a­zállított tárgyakat, hogy mégis átteknt­­hetők legyenek. Mit­­láthatunk a kiállításon? A Megyei Helyiipari Vállalat finomvonalú bútorai fogadják a látogatót. A Hargita Tejipari Vál­lalat tejtermékek egész sorával mutatkozik be. Az ipari szakisko­la tanulóinak ügyességét dicsérik a különféle szerszámok és egy ha­talmas munkapad. Az országos hírnévnek örvendő Készruhagyár férfi öltönyökkel, téli kabátokkal, divatos ingekkel jelentkezett a seregszemlére. A további stando­kon a municipium kisipari szövet­kezeteinek többtucatnyi, kiváló minőségű termékei sorakoznak fel. S az clak igazán természetes, hogy a város két , ,m­ammutvá­­­lalata “ — az erdőgazdálkodási és az élel­­miszeripari felszereléseket gyártó­­— valamivel nagyobb helyet ka­pott termékeik kiállítására. A falakon táblázatok, fényké­pek! Beszédesen szemléltetik az említett vállalatok eddigi eredmé­nyeit, megvalósításait. Különösen érdekes az élelmiszeripari felsze­reléseket gyártó vállalat villany­újsága, méltó a nagysikerű rendez­vény egészéhez. HUNYADI ZOLTÁN Az Államtanács Iltim Július 29-én a Köztársasági Palotában ülést tartott az Állam­tanács Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak, az Államtanács elnökének el­nökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vettek miniszterek és központi ál­lami szervek vezetői, nagy nem­zetgyűlési állandó, bizottságok el­nökei, a sajtó képviselői. Az Államtanács megvitatta és elfogadta a következő törvényere­jű rendeleteket és határozatokat: „A Haza Felszabadulásának XXV. évfordulója“ érem létesítéséről szóló törvényerejű rendelet; a Tu­dományos Kutatás Országos Ta­nácsának megszervezéséről és mű­ködéséről szóló törvényerejű ren­delet; az Egészségügyi Főtanács létesítéséről, megszervezéséről és működéséről szóló törvényerejű rendelet; a rádióállomások nyil­vántartásának megszervezéséről szóló törvényerejű rendelet; hatá­rozat a Románia Szocialista Köz­társaság Honvédelmi Tanácsának működésére vonatkozó, a Romá­nia Szocialista Köztársaság Hon­védelmi Tanács létesítéséről, meg­szervezéséről és működéséről szó­ló 1969. március 14-i 5. számú törvény alapján kidolgozott sza­bályzat jóváhagyására; törvény­­erejű rendelet az állami zöldség­es gyümölcsalap létrehozására és értékesítésére vonatkozó tevé­kenység átruházásáról a Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Or­szágos Szövetségétől a Belkeres­kedelmi Minisztériumra, valamint a megyei és a Bukarest municipi­ului néptanácsi végrehajtó bizott­ságok feladatairól ezzel a­ tevé­kenységgel kapcsolatosan; az Ügy­védek Biztosító Pénztárának meg­szervezéséről szóló 1951. május 18-i 60. számú törvényerejű ren­delet módosítására vonatkozó tör­vényerejű rendelet; törvényerejű rendelet a háborús bűncselekmé­nyek és az emberiség elleni­ bűn­­cselekmények elévülhetetlenségé­­ről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által 1968. november 26-án elfogadott egyezmény ratifikálására Romá­nia Szocialista Köztársaság ré­széről; a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Nemzetközi Köz­pontjának létesítésére vonatkozó egyezmény ratifikálásáról szóló törvényerejű rendelet; az irodal­mi és művészeti alkotások védel­méről szóló, Stockholmban 1967. július 14-én felülvizsgált és aláírt Berni Egyezmény ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet. Az elfogadott törvényerejű ren­deleteket és határozatokat előző­leg megvizsgálták és kedvezően véleményezték a Nagy Nemzet­­gyűlés állandó szakbizottságai. Az Államtanács a továbbiakban folyó ügyeket oldott meg. Félévi kiértékelő tanácskozás a megyeközpontban Mezőgazdasági termelőegységeink vezetőinek kétnapos munkaértekezlete Tegnap, illetve ma, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek párt­­alapszervezeteinek titkárai, az mtsz-ek elnökei, a megye mező­­gazdasági szakemberei és egyes vállalatok (húsipari, tejbegyűjtő- és feldolgozó vállalatok) meghívott vezetői, a Csíkszeredai Művelődési Ház nagytermében kétnapos mun­kaülésen vettek részt. A munkaü­lés első napján Pakol Elek, a me­gyei néptanács végrehajtó bizott­ságának alelnöke, a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója tájékozta­tót olvasott fel a megyei pártbi­zottság plenáris ülésén elfogadott intézkedési terv teljesítésének fél­évi helyzetéről, majd Búzás Ba­lázs, a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Megyei Szövetségének elnöke ismertette az mtsz-ek első félévi pénzügyi tervének megvaló­sításait. A beszámoló-jellegű tájé­koztatók különösképpen az állat­állomány gyarapításának, összeté­telének, helyzetére tértek ki, ele­mezték a takarmányalap biztosítá­sának, valamint az állatállomány gondozásának állapotát és a munkaszervezésben tapasztalt­ hiá­nyosságok okait. A továbbiakban a résztvevők négy munkacsoportban megvitat­ták az elkövetkező időben szüksé­ges intézkedéseket, legfontosabb teendőket. A munkaülésen részt vett Ţăran Petru elvtárs, az RKP Har­gita megyei bizottságának titkára és Hadnagy János elvtárs, a me­gyei pártbizottság szervezési osz­tályának vezetője. Ma a megye mezőgazdasági szakemberei szakmai megbeszélé­sen vesznek részt. E megbeszélésen az idénymunkálatok feladatairól és különféle technikai eljárások alkalmazásáról tanácskoznak. Petőfi emlékest Csík­­szeredában Petőfi Sándor halálának 120. évfordulója alkalmából rende­zett megemlékező ünnepség­­sorozat keretében tegnap, július 30-án a Csíkszeredai Művelődési Ház nagytermében a forradal­már költő életművét bemutató irodalmi megemlékezést tartot­tak. Felléptek: Bartonek István, Bács Károly, Căpuşan Lauren­­ţiu, Costin Costinel, Kálmán Gyula, Mirk László és többen mások. Az emlékest műsora ismétel­ten kidomborította a nagy ma­gyar költő forradalmi alakját, népszeretetét, haladó szellemét. Az igényesen összeállított mű­sor, amelyen a megyeszékhely legjobb magyar és román Pe­­tőfi-tolmácsolói szólaltatták meg a költőt, kifejezésre juttatta Petőfi Sándor költészetének e­­gyetemes jellegét, valamint azt a nagyfokú megbecsülést, a­­mellyel életművét hazánkban, a szocialista Romániában övezik. Kincses emberek Évekkel ezelőtt kezdődött az ismeretség az erdő kérges te­nyerű életével. Mint középisko­lai diák, s majd egyetemista a szünidők idején ismerkedtem meg a barakkok gyér világú éle­tével, a pisztrángos patak haj­nali frissességével, a csákányok keménységével, a keskeny er­dei utak lassú kígyózásával, az autók és traktor zúgásától reg­­geltől-estig hangos, mozgalmas élettel, a feltünedező zöldruhás erdészekkel, a csoportokban kapaszkodó gyümölcsszedőkkel, favágókkal, útépítőkkel. S a színes mozgás hétfőn és szom­baton volt a legizgalmasabb, az érkezéskor, s hazainduláskor. S a pihenő órák alatt, az esti be­szélgetésekből tudtam meg a Sóvidék e három községe min­dennapjainak forgatagát, hal­lottam, hogy az otthonmaradt asszonyok végzik a mezei mun­ka zömét, hogy középiskolába készül a gyermek, katonának a nagyobbik fiú, hogy már leszer­ződték a nemrég született bi­kaborjút, tizenkettőt malacozott a koca, hogy a lányt elszöktet­­te a fiú, vasárnap lakodalom lesz, hogy az iskolások szere­pelnek a színpadon vagy or­szágos kirándulásra készülnek, hogy jó dolguk van a bányá­szoknak, otthon fekszenek, ott­hon kelnek, hogy az orvos meg­látogatta a beteg gyermeket és ingyengyógyszert írt fel. S mint diáknak, minden ér­dekes volt, a derékegyenesítő kemény prices, a prémondával telt hátizsák, az üstben jövő­­ puliszka, a nyílt beszédű em­berek, kiknek mondatai, mint darabos kövek, csendesen hul­lottak a parázsló tűz körüli sö­tétbe. Nos, talán ez a régi ismeret­ség az oka, hogy amikor Pa­rásdról hallok, a fejlődő, váro­sias községről, akkor sohasem a százegyszer megírt bánya, bányászok, a gazdag kőréteg, a fehérlő sóhegyek, a félszáz fo­kos termálfürdő jut eszembe, hanem a parajdi erdőket, zeg­zugos völgyeket élettel megtöl­tő erdei emberek, akik vasár­nap, mint az otthonmaradtak szintén ünneplőbe öltöznek, s a vendéglőbe vagy cukrászdá­ba térnek egy-egy féldecire, üveg sörre, éppenséggel egy feketekávéra. Igen, legelőször az erdő jut eszembe, amely az évszázadok során éppenúgy hozzánőtt a sóvidéki emberhez, mint a föld­­mélybe gyökerező só. Azt mondják, a föld termi a mesterséget, s az évszázadok tapasztalatai öregbítik, így van ez a Sóvidéken is. Termőföld, erdő, só, mezőgazdaság, fa, bá­nyászat. S a lombhullatókkal körbezárt, dombokkal, sóhe­gyekkel tarkított vidék embere, mindhárom szakma értője. Bú- SÓFALVI ANDRÁS (Folytatás a 2. oldalon) Járművezetők figyelmébe . Augusztus másodikén hajnali fél négy és délelőtt 11 óra között át­haladnak megyénk területén, a Gas­­tról—Duna rally nemzetközi autó­verseny részvevői. Szováta felől érkeznek a megyébe és Parajd — Borzont — Gyergyóalfalu — Gyer­­gyószentmiklóson keresztül halad­­nak tovább a Békás-szoros felé, majd ugyanezen az útvonalon visz­­szatérnek a 123-as megyei úton a 2. és 30. kilométer között, valamint a 12/c országúton a 3. és 16. kilo­méter között. Visszatérőben a 32. és 18. kilométer között gyorsasági versenyre kerül sor. A nemzetközi jelentőségű verseny biztonságáért a megyei Miliciafel­­ügyelőség közlekedési osztálya for­galmi tilalmat rendelt el 3.30 és 11 óra között ezen az útszakaszon. P­etőfire emlékeztünk Szé­­kelykeresztúron, a seges­vári csatatéren, szerte az országban, és mindenütt, ahol a soha el nem lobbanó költé­szetben ez emberi élet legszebb értékeit becsülik. A kor levegőjében benne van a deheroizálás szélvihara, a­­mely a magas piedesztálokról fúj le egykori nagyságokat, po­litikusokat, gon­dolkozóiét, szo­borrá merevített költőket. Sokszor a változó idő parancsára, más­kor merő divat­ból. S e hősöket ledöntő időben mi Petőfit mégis magasabbra e­­meljük, helyeseb­­ben: Petőfi ma­gasabbra emelke­dik, hogy mások is lássák. Az ön­zés nem visz el addig, hogy csak magunknak tart­­suk meg, bár a mienk. Mert Petőfit egyszerűen nem lehet deheroizálni. A múló korszakokban irányzatok, cso­portok, eszmei nekigyürkőzé­­sek, vagy a meglévőt konzer­­válni szándékozó erők mindig megpróbálták szűkebb világok­hoz idomítani, a számukra al­kalmas részlet­képet ikonná nagyítani. Petőfi így lett lo­bogó gatyás népfi fokossal a kezében, szüleit tisztelő jó fiú, vérét ontó hazafi, nemzeti sza­badsághős és mennydörgő vi­­lágforradalmár, így lett csoda­gyerek, kamasz zseni, és a nép­­forradalmaktól félő agyakban „víg magyar“, honfikús szívek­ben „mély magyar“. Petőfit nem lehet egyetlen célhoz idomítani, szűkre szabott szándékokhoz márványszobor­rá dermeszteni. Nem tűri a le­fokozást, hogy politikusok, publicisták szóáradatában alkal­mazkodó idézet legyen, nem le­het irodalomkritikai kacatokba gyömöszölni és tanárosan meg­határozott műfajokba szorítani. Petőfi ezzel együtt és túl mindezeken az örök fiatalság, egy nép mindig megújulni tu­dó fiatalsága. Petőfi fehéregy NOTESZLAP házi sírja nem elhalt társadal­mak idézője, nem tud és nem akar az lenni. Petőfi azoké az egymásra következő fiataloké, akik nem akarnak belenyugvók lenni, akik szétdúlják ami ela­vult, dohos, elöregedett, rom­lott és tudnak újat, egészsége­set, frisset teremteni. A költő mienk, magyaroké, mienk, románoké, és mienk, mindazoké, akik teljes életet akarunk. Petőfi nem alkuszik meg a félszabadsággal, a rész­let­egyenlőséggel, a költészet játékos szépségével, óvatos fél­szerelmekkel. Tiltakozás a fél­megoldások ellen. Vele szól át az idén a teljes élet követelése. Teljes élet minden ember számára a föld kerekén, aki dolgozni, alkotni, szeretni és gyűlölni tud. TAMÁS GÁSPÁR fiatal pálya t 3 Hírek Az Olt dalai címmel au­gusztus 1 és 3 között Foga­_____ Jason megyeközi folklór* fesztivált tartanak, amelyre Hargita, Kovászna, Szeben, Vilcea, Olt és Brassó megyét hívták meg. A fesztivált a Brassó megyei Mű­velődés- és Művészetügyi Bizottság rendezi a 25. évforduló tiszteletére. A műkedvelő népi együttesek fellé­pésén kívül fényképkiállításra, nép­­művészeti, illetve könyv- és nyom­­tatványkiállításra is sor kerül. A nagy megvalósítások éve _____ címmel megyeszerte „Ki mit tud“ versenyeket szer­veznek a helyi KISZ-bizottságok. A vetélkedő döntője augusztus 10-én lesz Csíkszeredában, amelyen a városi és községi versenyek győz­­tesei vesznek majd részt. Július 28-án, a megyei nép­­tanács gyűléstermében, a municípiumi városi és köz­ségi néptanácsok elnökei­nek, alelnökeinek és titkárainak részvételével megbeszélést tartottak a néptanácsok időszerű tennivalói­­ról. A tanácskozáson kimerítően megvitatták a város- és községszé­­pítési munkálatok jelenlegi helyze­tét, elemezték a néptanácsok ülés­­szakainak hatékonyságát, a végzé­sek végrehajtásának módját. Ugyanakkor intézkedtek a közel­gő X. pártkongresszus és Augusz­­tus 23.-a méltó megünneplésének megszervezéséről. Többszörös betörésért letar­tóztatták Benedek Áron­ 19 éves gyergyószentmiklósi la­­kost. Feltörte a helyi fémbe, gyűjtő központ pénztárát, majd a nagygalambfalvi, agyagfalvi és szentkirályi szövetkezeti boltokban garázdálkodott. Nagyobb pénzösz­­szeget és különböző használati tár­gyakat vitt magával, amelyek­­ér­téke meghaladja a 6 000 lejt. Események

Next