Hargita, 1969. szeptember (2. évfolyam, 208-231. szám)
1969-09-11 / 215. szám
II. ÉVFOLYAM 215. (483.) SZÁM 1969. szeptember 11. ÁRA 30 BANI [Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEDVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Ki gondosan inllen közgyűlés az eredményes munka kiinduló pontja A pártszervezetek mindennapi tevékenységének nem a gyűlésezés , a célja, az viszont kétségtelen, hogy a gondosan előkészített, vitafórummá alakított plenárisok, közgyűlések nélkül elképzelhetetlen az eredményes munka. Éppen ezért, egyetlen alapszervezetnek sem lehet közömbös, miképpen szervezik meg a gyűléseket, milyen témákat tárgyalnak meg, milyen határozatokat hoznak. Sokrétű munkájuk kiindulópontja tehát a megbeszélés, ebben rejlik sikereik, vagy esetleges kudarcaik titka. Az RKP X. kongresszusa a pártszervezetek tevékenységének további javításáért, a belső pártdemokrácia erősítéséért kihangsúlyozó PÁRTÉLET ta a közgyűlések alkotó légkörének fontosságát. Minden pártszervben ésszervezetben biztosítani kell az alkotó jellegű viták kibontakozását, lehetővé, kell tenni, hogy minden kommunista, nyíltan és szabadon kifejthesse véleményét a vitára bocsátott kérdésekről, s ilyenformán hozzájáruljon a határozatok és intézkedések meghozatalához. Ugyanakkor a Szervezeti Szabályzat,ba beiktatott új szakasz kötelezővé teszi a pártszervezetek számára, hogy a gazdasági és társadalmikulturális tevékenységre vonatkozó legfontosabb intézkedéseket' 'meghozataluk előtt széles körben bocsássák vitára a pártszervezetekben és a dolgozók körében. Épp ezért az alapszervezeti közgyűléseket vagy a pártbizottsági üléseket nem lehet egyik napról a másikra előkészíteni; ahhoz, hogy biztosíthassuk hatékonyságukat igényes elmélyült munkára van szükség. Megyénk pártszervei ésszervezetei a legtöbb esetben kellő figyelmet szentelnek ennek a problémának, gondosan előkészítik és rendszeresen megtartják gyűléseiket. Gyakorlatuk azt bizonyítja, hogy a legcélravezetőbb a pártbizottsági ülések negyedévenkénti, az alapszervezeti közgyűlések havonkénti megtartása. Ilyenformán lehetőség adódik a szükséges politikai és szervezeti intézkedések meghozatalára, s ezzel biztosíthatják a zökkenőmentes tevékenységet munkaterületükön. Mindezek hangsúlyozása mellett szólnunk kell megyénk egyes pártszervezeteinek káros gyakorlatáról, mert sok helyütt felületesen kezelik a gyűlések előkészítését és megszervezését. Egynémely pártbizottságnál meghonosodott az a szokás, hogy a gyűléseket ha kell, ha nem elhalogatják egyik napról a másikra, sokszor hetekkel kitolják megtartulásuk idejét. Az elhalasztásra mindig találnak valamilyen magyarázatot, holott a leggyakoribb ok éppen az, hogy nem fogtak hozzá idejében az előterjesztendő anyagok összeállításához. A Csíkszeredai készruhagyár, a rugonfalvi mtsz pártszervezetei és a többiek, sürgősen fel kell, hogy számolják e káros gyakorlatot, mert nagymértékben csökkenti a pártmunka hatékonyságát. Természetesen e pártbizottságok felületessége befolyásolja a hozzájuk tartozó alapszervezetek munkáját is. Az alapszervezeti közgyűlés, amely a kommunisták nevelésének legfőbb iskolája — sokszor éppen a rossz előkészítés miatt veszít értékéből. Előfordul, hogy késve értesítik a párttagokat, hogy nem népszerűsítik időben a megvitatásra kerülő anyagokat. A csíkszenttamási, a kányádi mtsz-ek, az oroszhegyi néptanács, a gyergyóremetei fogyasztási szövetkezet pártszervezetei bürótagjainak ilyen irányú munkája még sok javításra szorul. A pártszervezetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gondosan előkészített közgyűléseken megfelelő a jelenlét, s termékeny viták alakulnak ki. Sajnos, ahol nem foglalkoznak kellő figyelemmel a gyűlések előkészítésével, ott az igazolatlanul hiányzók száma is nagy különösen az mtsz-ek pártalapszervezeteinél .gyakori az ilyen eső (Korond, Gyergyószárhegy, Kőris patak, Csíkszépvíz, Homoródalmás Csíkszentdomokos, Csíkszentimre) E pártalapszervezetekben olyan párttagokat is találunk, akik 5 — 6 hónapon át következetesen távolmaradnak a közgyűlésekről. A pártfegyelem e súlyos megsértését nemcsak a szóbanforgó kommunisták felelősségérzet hiányában kellve. BORBÉLY LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon) Antal Piroska, a gyergyószentmiklósi Lenfonoda III. brigádjának fiatal munkásnője, a szálnyújtó gépen végzett lelkiismeretes munkával vívta ki „a szocialista verseny élenjárója címet. Négy gyermek apát keres Molnos Lajos riportja Székelyudvarhely, 1969. VIII. 26. Municípiumi törvényszék. Válóper. ELSŐ TANÚ: (A fiatal asszony apja.) Nem tudtak, kérem szépen, kijönni. A vejem mindig ivott, ilyenkor aztán durváskodott, káromkodott, tört-zúzott mindent a lakásban. Teljesen megfélemlítette a családját és elvadította magától. A lányom panaszkodott, sírt Nem nézhettem el. Az apja vagyok. Hazahoztam a két, gyermekkel együtt .— hat hónapi házasság után. A lányom most itthon lakik velünk. Rendes, tisztességes életet élt A szülőotthonnál dolgozik. A vejem azóta vadházasságban élt, kétszer is. Most visszavitte az első feleségét. • N. TANÚ: (Az alperes férj nővére.) Hát, kérem szépen, Gizella nem bánt jól a gyermekekkel. Mármint az István gyermekeivel. Mert tetszik tudni, nekik két féle gyermek"-1s volt. Gizellának is kettő, Istvánnak is kettő, így álltak össze. Gizella meg csak az övéit szerette. Az Istvánénak nem adott enni. Csak zsíros kenyeret, meg levest. A magáénak meg tojást, kolbászt, meg mindent. BÍRÓ: Honnan tudja maga mindezeket? N. TANÚ: Egyszer a gyerek lejött hozzám, S panaszkodott, meg sírt, is. Hogy a mostoha anyja éhezteti. Akkor én felmentem, s felszólítottam Gizellát, hogy ilyet ne csináljon! Ne kivételezzen. BÍRÓ: Maga látta egyszer is, hogy kivételezett? Még valaki látta, hallotta, beszélte? N. TANÚ: Nem, ... nem tudom, ... Szóval, kérem , szépen én nem abba a faluba való vagyok. Nekem a gyerek ... BÍRÓ: Miért avatkozott be mások családi életébe? N TANY: Hát,... szóval,... hát én csak úgy mondtam Gizellának ... ★ Tizenegy óra. Fél háromkor lesz az eredményhirdetés. A felekkel beszélgetek. Nagy Istvánnal és volt feleségével Nagy Gizellával. Kilenc éve körül, hogy nem élnek együtt, és még csak most váltnak. Az asszony szájaszéle remeg az idegességtől, amikor beszél. A férfi birka-jámborsággal, teljes lelki nyugalommal válaszolgat. Az asszonyt kérdezem előbb. NAGY GIZELLA: Az első uram kolozsvári volt. Azt is úgy kifogtam, mint ezt. Részeges volt, züllött. Nem adót a házhoz semmit. Elváltam. A nagyobbik gyermek alig volt még egy éves, a kisebbikkel már terhes voltam. A törvény a tartásdíjat is megítélte. De nem fizetett semmit. Mert közben börtönbe került. Hogy miért mentem másodszor is férjhez? Hát, kérem, a szüleim öregek, voltak, aztán ott a két gyerek. Nem várhattam el, hogy azokat is ők etessék, ruházzák. Mehettem volna legényemberhez is, de nem mentem a gyerekek miatt. Azt gondoltam, hogy akinek nincs gyereke, az nem tudja szeretni a másét.. Azt hittem, hogy Pista más. Hogy megért, hisz neki is két gyermeke van. De, látja, ez lett belőle. Nem szerette a gyermekeimet, csak a magáét. NAGY ISTVÁN: Ejnye Gizella, te is csak a tiédet szeretted. Én is. Hát nem így van ez rendjén? N.G: Én a tiédet is szerettem. Mondjad, hogy nem? Hát én éheztettem? N.I.: Én nem is mondom.... Honnan tudtam? Sokat voltam el otthonról. Az ilyen házasság nem ér semmit. Mindenki maradjon meg az elsővel... N.G.: Örökké az első feleségét sírta vissza. Aztán egyszer csak kitett. Tavasszal. Sehol semmi. Kértem, hogy adjon egy kis segítséget, de nem adott. Pedig volt mindene bőven. Jutott, eladni is. Még a szalonnát is megjegyezte, nehogy együnk belőle. NAGY ISTVÁN: Az első feleségemet azért hagytam ott, mert félrejárt. Azt kellett volna, hogy jól elverjem... Az ítéletkor az egyik gyereket nekem ítélték. Nem mondom. (Folytatás a 2. oldalon) |É||Ér A galócási Faipari Komplexum épületasztalos részlegének automatizált festődése Máris megkéstünk: 2190 hektáron kaszálatlan még Mintha a nyáron túlságosan sokat emlegettük volna az időjárás hátráltató vagy sürgető, szeszélyes vagy áldásos befolyását mezőgazdaságunk idei alakulására. Ráfogtunk tücsköt, bogarat, jót, roszszat, csak hogy a közvetlen választ elkerüljük, ha történetesen munkánkról, munkaszervezésünkről érdeklődtek. Gondolkodás nélkül, a természet „megfellebezhetetten“ törvényeire hivatkoztunk, valahányszor számonkérték a kései aratást, cséplést vagy szántást, s kivételt képezett talán csak a szénacsinálás, mert szitkozódás helyett, ha szénacsinálásról' lett s légyen, 'ságtájálkodni tudunk csupán. Kiváló az idei termesz' Öröm volt nézni legelésző gulyáinkat, az üdén zöldelő lóhere és lucerna táblákat, a kaszálók, még szemre is, nagyhozamú ígéretét. Bizony jó volt az eső, jó minden. Dédelgettük, ápolgattuk a termést, s már jó előre gondoltunk a télre, a teli szénatárolókra. Ismétlem, gondoltunk, gondolgattunk. Amíg a későre tolódott gabonaérés egy kis lazítást engedett, garral, „csatarendben“ felálltak a a széna kaszások, napestig suhant a kasza, sokasodott a rend. Aztán az aratás ideje alatt alábbhagyott a nagy nekilendülés. Fő az aratás, adták ki a jelszót Szépen, módosan teltek addig a szénatárolók, mígnem abbamaradt a behordás is. A boglyák rendetlenül ott árválkodtak a réten. Közben telik az idő, egymást váltogatják a hol meleg, hol hideg napok, gyakoriak már a nyirkos, ködös, kora reggelek. Téli szelek tojdogálnak. Sok huzavona után pedig, most indokokat, okokat kérésünk a késésre. A múltkorjában néhány szóban foglalkoztunk az aratás, csépié® szántás nem nagyon ,kecsegtet kilátásaival és, néhány szükséges ' következtetést is' levontunk. Nem volna célszerűújból felemlegetni azokat, de a szénacsinálás ürügyén jó lenne azért néhány hasonlóságra emlékezni. Szó volt ott munkaszervezési problémákról. Nos, ugyanezt most is elmondhatjuk, de általánosabb összefüggésekben. Munkaszervezési kérdéseken ezúttal munkaerő-elosztást értünk. Már július, augusztusban furcsállok a kaszálás feltétel nélküli „betiltását“. Nyilvánvalóan, akkor a legfontosabb teendő az aratás volt, de ... és nem is lenne semmi megjegyezni valónk, ha legalább azzal végeztek volna; így maradt tehát a kaszálás, ifikutánra. Jó, hogy a szükségleteken felül tető alá került a széna majd minden gazdagágl36Pr.v^?1R'n‘t',!ez niem ^elent.p azt, hiogy 'á' tSbÖFóft ’virágozzék. . •t ' ;. •; 5,;'* 11 . •¡' KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a • 2. • oldalon).' MINDEN RENDBEN, HA... — Szeptember 15-i előzetes — Lassan végpontra érkezik, de még aránylag nagy a bizonytalanság — ez lehetne a jellemzője a létesülendő általános iskolák 9. osztályainak azokban a falvakban ahol az ügy kapcsán, tanítókkal, tanárokkal beszélgettem. Meglepő volt a határozottság — ezt Vlahicán és Mátéfalván is tapasztaltam — ahogyan a problémát kezelték noha mindkét iskolában még kétséges a főszempont megvalósulása, ami tulajdonképpen eldönti, hogy lesz, vagy nem lesz, még mindig nem bizonyos a minimális létszám — a 15 — akikkel indítani lehet, mivel az őszi felvételi vizsgák eredményei még nem ismeretesek. Az elmúlt tanévben negyvenketten végezték a 8. osztályt. Ebből mostanig 20-nak sikerült a felvételije, valamelyik szakiskolába, vagy líceumba. A jelen pillanatban nyolcan felvételiznek, tehát a faluban ezidáig 14-en maradtak. Viszszás helyzet, s talán furcsán hangzik, hogy drukkolnunk kell a 14 érdekében, hogy nyolc közül valakinek ne sikerüljön a felvételije •— mosolyodik el Kovács Piroska, a máréfalvi Általános iskola igazgatója. A 9. osztály beindulása véleményem szerint 90 százalékos. — Ezek szerint felkészültek az indításra? . . . — Természetesen. A kilencedikesek tanterme készen áll. Az egyik legfelkészültebb tanárnő lesz az osztályfőnökük, aki iskolánk más tanáraival, a napokban részt vesz a Megyei Tanfelügyelőség szervezte felkészítőn. — Tételezzük fel, hogy meglesz a 15 tanuló. Ebben az esetben előfordulhat-e, hogy a szülők „beleszólása“ folytán nehézségeik támadnak. Arra gondolok, hogy valamelyik gyermeket nem engedik iskolába. — Kétlem. A kilencedik osztályba való beiskolázás problémáját a szülőkkel egyetemben — itt a szülői értekezletekre, szülők iskolájára és családlátogatásokra gondolok — már nagyon rég felvetettük s megvitattuk. A szülők nagy része nem viseltetett különösebb ellenvetéssel. Mint szerencsés körülményt meg kell említenem, hogy az általános iskolát magánúton végző felnőttek — több mint 30, ezek között szülők is voltak- nagy segítségünkre voltak. Arról van szó, hogy a falu hangulatát kedvezően befolyásolta az a szellem, amelyet úgy fejeztek ki, hogy tanultunk volna annak ide, jön is, de nem engedték. Az ügyünk mint tudja törvényesen is támogatott ,amely szerint pénzbüntetés róható ki minden olyan szülőre, aki valamilyen módon megakadályozza gyermeke tovább tanulását. Remélem erre már nem fog sor kerülni. .A vlahicai Általános iskola tanáriájában Tankó Irma, Macovei Liana, Ferenc Ilona, Molnár Mária, Végh Ilona tanárnőkkel találkoztam. Valamennyien belekapcsolódtak a beszélgetésbe, amely során kiderült, hogy a máréfalvinál nagyobb nehézségekkel kell megbirkózniuk. A létszám kérdése is bizonytalanabb, 50 százalékos valószínűségről be- GAÁL PÉTER (Folytatás a 2. oldalon). ★ A maroshévizi Erdőgazdálkodási Vállalat fennállásának 60. évfordulója tiszteletére nagyszabású ünnepségekre kerül sor vasárnap, a helybeli Fenyő üdülőtelepen. Az évfordulóval egybekötve ünnepük meg a Famunkások Napját. A Piatra Neamţ-i municípiumi könyvtár meghívására a Csíkszeredai városi könyvtár munkaközössége két napos tapasztalatcserén vett részt a szomszédos Neamţ megyében. A könyvtárlátogatáson és az értékes tapasztalatcserén kívül, a meghívottak ellátogattak a megye történelmi nevezetességű helyeire, köztük az Agapia kolostorba és a Tîrgu-Neamţ-i várromokhoz. Mintegy 50 ezer lejbekerültek azok a munkálatok, amelyeknek során jelentős mértékben bővültek a gyergyószentmiklósi líceum egészségügyi, higiéniai felszerelései. Az új tanévtől kezdve az épület minden folyosóján ivóvíz, és mellékhelyiség áll a tanulók rendelkezésére. Tanügyi dolgozók és tanulók figyelmébe! A megyei tanfelügyelőség és az egészségügyi igazgatóság tájékoztatása szerint az iskolai tanszemélyzet és a műszaki-adminisztratív alkalmazottak szokásos orvosi és tüdőszűrő vizsgálatára szeptember 9 és12 között kerül sor. A tüdőszűrő vizsgálatot a Csíkszeredai, székelyudvarhelyi, maroshévizi, gyergyószentmiklósi, székelykeresztúri és balátsányai poliklinikák végzik. A vérvizsgálatot az egészségügyi körök, a tanulók orvosi vizsgálatát (szeptember 13 és 14) az iskolaorvosok és körorvosok végzik. Csíkszentsimonban 80 férőhelyes hízóállat-istállót adtak át a használatnak. Fontossága különösen nagy, ugyanis a jövő évtől kezdve a csíkszentsimoni mtsz állathízlalásra szakosodik. A hónap végéig elkészül egy másik hízóállat-istálló is. Új, kényelmes és higiénikus helyiségbe költözött a gyergyószentmiklósi tejkonyha, amely naponta 30—40 otthon fekvő beteg, vagy meseterséges táplálkozásra szoruló csecsemőnek biztosítja a napi diétás, vagy rendes táptej adagot. Az 1969. szeptember 10-i húzások nyerőszámai: I., 11, 20, 31, 4, 18, 43 Nyereményalap: 321 532 lej. II., 29, 13, 34, 18, 1, 28, 37 Nyereményalap: 363 599 lej. 3 M M R E S E M I E N Y E K NREK • Új szakkal bővül a Csíkszeredai líceum-utáni szakiskola Ezelőtt egy évvel adtuk hírül a líceum-utáni szakiskola műépítészeti tagozatának létesítését. A kétéves szakemberképző iskola nagy érdeklődésnek örvendett az érettségizettek vagy líceumot végzettek körében. A középkádereket nevelő iskola nagyon sok, líceumot végzett fiatal továbbtanulási kérdését oldotta meg■ A megyei tanfelügyelőség tájékoztatója szerint évente több mint 500 érettségizett fiatal kéri felvételét csak a tanügybe és ugyancsak sok azoknak a száma, akik a termelés különböző ágaiban szeretnének elhelyezkedni. A fiatal álláskeresők, szakképesítéssel nem rendelkezők problémáját oldják meg az újonnan létesült líceum utáni szakiskolák. Ezzel kapcsolatban a megyei tanfelügyelőségen a következőket tudtuk meg: A múlt évben beindított műépítészeti szak mellett az 1969—70-es tanévben beindul a településrendezési (város- és községrendészet) szak is. Az új szak elsősorban az ügyeskezű, rajzolni tudó fiatalok számára nyújt továbbfejlődési lehetőséget. A felvételi versenyvizsgára a líceumok vagy ezzel egyenértékű iskolák végzettjei jelentkezhetnek (érettségi diploma nem kötelező, a szakiskola végzettjeiezzel egyenrangú diplomát kapnak). A szeptember 25 és 30 között tartandó felvételi versenyvizsgán a jelentkezők az alábbi tárgyakból kell számot adjanak tudásukról: matematika (írásbeli és szóbeli), vonalas és díszítőrajz. A felvételi tárgyak anyagát a líceumok tantervei tartalmazzák. A műépítészen (a felvételi feltételek ugyanazok, mint a területrendezési szakon) és az új tagozat felvételi vizsgájára szeptember 22-ig lehet beiratkozni a Csíkszeredai líceum titkárságán, azorvosi vizsgálatokat 23-án és 24- én tartják. Az oktatás időtartamamindkét szakon két év. •J ■ . • ' • j. „ 1 rÓ . , HUNYADI ZOLTÁN• Hullanak a gesztenyék, a szeptemberi gesztenyék. Olyan ez a vidám, barna koppanás, olyan érett és időben időre kész, hogy nem lehet nem észrevenni, elmenni mellette, vagy egyszerűen félre rúgni. A gesztenyehullásban van valami rituáléra hívás, valami, ami időben, az őszhöz kötött, s az iskolacsengő első trillájára emlékeztet. Élő harang ez a koppanás az első iskolai napra. Az első őszi reggelek köde és napfénye lehelli azt, a fényt minden gesztenye barnájára, ami a kiváncsi, izgatott gyermekszemek fényére emlékeztet. Kezdődik az iskola? Tóth Mária Hullanak a gesztenyék A délelőtti hazabarangolások egy örökkévalóságig tartanak. A hullott Lomb rőt-pirosa közül gesztenyét pöccint ki a láb. Nem rúg, nem kíméletlen hozzá, csupán dédelgetve pöccintgeti hazáig miközben a nyár dolgait, világ dolgait magasztosulva beszélik, osztják, szorozzák a gyermekajkak. Hull a gesztenye. Legtöbb emberben visszatérő a nosztalgia az iskola után, mindaz után, ami szép, és jó tanítások emlékét idézi. Az idő — az ismétlődő őszök és tavaszok — letörölte a szorongás páráját, egy-egy szekunda izgalmát a felnőttarcról, maradt, a mosoly, se visszahívó, se visszasóhajtó, hanem belenyugva az évek múlásába, a nyarak múlásába, s abba, hogy a gyermekek számára legtöbbször nem évek, hanem kurtácska évszakok múlnak el- Ez a mércekülönbség viszont azok javára szól, akik szeptemberben gesztenyét pöccintve elindulnak délelőtt hazafelé. Bennem nincs irigység. Bennem nincs egyéb a gesztenyét pöccintők szereteténél, s az idő órájának, az óra törvényeinek elfogadásánál.