Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-19 / 248. szám
Minisztertanácsi határozatok (Folytatás az 1. oldalról),mazottainak jövedlme közvetlenül összefügg az árameladási terv teljesítésével és a megszabott kiadási keretbe való beilleszkedéssel. A minisztertanácsi határozat biztosítja a villamos- és hőenergias ágazatban dolgozó munkások, mérnökök, közgazdászok és tisztviselők számára az egyazon egységben töltött szolgálati idő után járó pótlékokat, év közben prémiumokat rendkívüli eredményekért, év vagy pénzjutalmakat, minden vállalat eredményeitől függően. Az új fizetési rendszer bevezetése és a fizetések emelése arra fogja mozgósítani az iparág összes dolgozóit, hogy megvalósítsák a X. pártkongresszus Irányelveit a villamosenergia-ipar gyors fejlesztésére, amelyet az iparosítás fokozott üteme az összes nemzetgazdasági ágak korszerűsítése, a lakosság kulturális fokának és jólétének növekedése tesz szükségessé. Az új fizetési rendszer bevezetése erős ösztönzés lesz arra, hogy biztosítsák a gépcsoportok megszakítás nélküli biztonságos működését, emeljék a munkatermelékenységet, hogy ez az iparilag fejlett országok hasonló berendezései termelékenységének színvonalán álljon, az új fizetési rendszer kikísérletezését, a posta- és távközlésügyi szektorban is fenntartják az egyazon , egységben töltött szolgálati idő után járó pótlékot, valamint a különleges munkakörülményekért járó pótlékot. Az új fizetési rendszer bevezetése és a fizetések emelése erősen ösztönözni fogja a posta- és távközlésügyi szektor alkalmazottaitaz ötéves terv előirányzatainak és a pártkongresszus Irányelveinek teljesítésében, a felszerelések kiterjesztésében és korszerűsítésében, valamennyi egység gazdasági hatékonyságának fokozásában. Hozzájárul majd ahhoz is a határozat, hogy minden egyes alkalmazott fokozott felelősségérzettel dolgozzon, jó és pontos posta- és távközlési szolgálatot biztosítson a lakosságnak, a vállalatoknak, az intézményeknek. A Minisztertanács, határozata az új fizetési rendszer általánosításáról és a fizetések emeléséről a villamos- és hőenergia szektorában, valamint a posta- és távközlésügyi szektorban ismételten azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány következetesen valóra váltja a IX. pártkongresszusnak a dolgozók életszínvonala emelésére vonatkozó előirányzatait, valamint a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1967 októberi plenáris ülésének a fizetési rendszer javítására és a fizetések emelésére vonatkozó határozatát. Posta- és távközlésügyi szektor A Minisztertanács szintén ez év november 1-i kezdettel hagyta jóvá az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését a posta- és távközlésügyi szektorban. A határozat előirányzatai értelmében e szektor operatív személyzetének, munkásainak, mérnökeinek, közgazdászainak és, tisztviselőinek fizetése átlag 9,7 százalékkal növekszik; a kisfizetések 1967-ben végrehajtott emelésével az átlagos növekedés 12,3 százalék lesz. A fizetésemelésben mintegy 60 000 alkalmazott részesül; ezeknek jövedelme évente több mint 90 millió lejjel nagyobb lesz, mint 1967. augusztus 1. előtt. Az új fizetési rendszer értelmében a posta- és távközlésügyi szektor minden egyes alkalmazottjának fizetése közvetlenül attól függ, hogy az illető egység, amelyben dolgozik, hogyan teljesítette jövedelmi, illetve szolgáltatási tervét. Hogy ösztönözze a jövedelmi, illetve a szolgáltatási terv túlteljesítését, a tervezett költségek csökkentését, a határozat év végi pénzjutalmakat irányoz elő. Azok az alkalmazottak, akik év közben rendkívüli eredményeket érnek el, prémiumban részesülhetnek. Akárcsak azokban a szektorokban, amelyekben eddig általánosították Megszólítottam egy poharat. Nehezen indult a beszélgetés, diszkrétnek mutatkozott, s szemérmesen szájára tette a kezét, hallgatott. — Hiába próbálom, — gondoltam, nem fog menni. — Cselhez folyamodtam, hogy kedvében járjak, nem dőlt be, már indulni készültem, s akkor csendesen megszólalt: — Nem fogod vinni semmire sem az életben. — Ezt nem vártam tőle, de belekapaszkodtam a lehetőségbe. — Lehet igazad van, de miből gondolod? — Ügyetlen vagy, mint sokan mások, a cseled buta, én, aki pulton, asztalokon hányódom, meg mindenféléket belém öntenek, bennem tartanak, , elhiheted, nem hat meg, ha te is azzal jössz, amit már naponta megszoktam. — Ha megfogsz, hogy fényesre törölj, különös figyelmességnek vettem volna, — elhiheted kevés részem van belőle. — Készséggel, válaszoltam, s már csillogni kezdett átlátszó teste. — így már mindjárt jobb, szívesebben társalog az ember. —Mire vagy kíváncsi? — Rád. — Ezt gondolhattam volna. Hát , először is, mi sokan vagyunk testvérek, gondolom észrevetted. — Ó, de mennyire, válaszoltam készségesen. — Ne szakíts félbe. Minket, közönséges poharakat nem sokára tartanak, de van egy testvérünk, akin sok minden áll vagy bukik■ Hallottad hírét a mérőpoharaknak? — Ne szakíts félbe, nem azért kérdeztem. Szóval ők a megbecsültebbek, de azért mi is becsülettel, helytállnak ha kell. Látszólag azonban nem sok különbség van közöttünk, pohár az pohár, és van, aki valóban így is látja. Pedig nagy tévedés. Ha elmesélem, el sem hiszed, hogy kik tévednek. Itt van például Malmán Ferenc vagy Páll Anna. Egyikük Tölgyesen, másikuk Gyergyószentmiklóson az Édességekhez címzett büfében mérte, illetve nem mérte az italt. Számítsd ki, nem sok kettőjük évek 8 decinyi italból több mint egy fél decinyit „letévedni". — Mondom, ne szólj közbe, mert itt van Gergely Mária is, a gyilkostól Bikár büféből. — Tulajdonképpen ő láttam így, hogy a pohár az pohár, s azt mondta azért nem használja rangosabb, mércés testvéreinket, mert, közöttünk, az üvegek világában csak helyettesít, különben hátul dolgozik a konyhán. Ha kárörvendő lennék, most akár nevethetnék is, de esküszöm neked, ha én vagyok ott, én bosszultam volna meg, mint az a másik jellegtelen testvérem tette , s becsapom azzal az egész decivel, amin rajta kapták. — A korsó addig .. . — Mondtam már ... veled sem lehet értelmesen beszélni. Szóval láthatod, sohasemvágytam érdemtelen megbecsülésre, mert semmi káröröm nincs bennem, és ezek után sem tartom magunkat mércés poharaknk, de azért arra csak igényt szeretnék tartani, hogyminket, akik nem osztunk, nem szerzünk, nem is mérünk, olykor tisztábban is lehetne tartani. — ’No, de gondolom, ezt valamikor nálunk is ellenőrizni fogják. Majd egyszer... ZSIBÓI BÉLA JEGYZET Bosszús poharak... TYMY HIKE: CIRKÁLÁSOK Györgyjakab Márton egyúttal átvette a „Székelyföld“ kiadóhivatali teendőit. Alig rendezkedett be a kézi nyomdával, egy nyomdavigéc egy vásott gyorssajtógépet varrott a nyakába, melynek szerelvényei madzagon jártak ugyan, de Györgyjakab önállósítva magát, Bocskor Márton nyomdászinassal a személyzetet is megszaporította. Nem .ok idő múlva. Szabó Bajos hozott egy rozzant gyorssajtót s ekkor már két nyomdája is lett Szeredának. Ez a nyomda a mostani „Otthon“ kávéház helyén állott. (ma a Petőfi utca 12 szám, a gyógyszertár épülete. Szerk. megj.) s későbben leégett. Ezzel mi is leégtünk volt Knets F. Jakéval 1 000 pengőig a „Cserfa-levelek“ révén, s csak egy véletlen húzott ki a bajból. Aztán Betegh Pál és Mester János nyitották „Haladás“ cég olláit a harmadik nyomdát, a Bíró Imre féle faházikóban (ma a Petőfi utca 28 szám alatti épület; szerk. megj.) de csak rövid idejű volt a vállalkozás. Aztán is többen próbáltak konkurálni Györgyjakabbal, aki kezdettől fogva vezetett s kinek üzlete hirtelen fellendült. . . Házat építtetett s nyomdáját motorerőre rendezte be. Mielőtt sok, töprenkedéssel és fáradsággal járt munkásságának megérdemelt gyümölcsét élvezhette volna, fiatalon meghalt. Jóravaló, törekvő, munkás és szerény ember volt, híjával minden svindlizésnek s mind e téren nálunk úttörő, megérdemli, hogy utókor tisztelettel említse nevét. Az ő kiadótulajdonossága mellett alapíttatott és indult meg a „Csíki Lapok“. Én akkor a „Székely Nemzet“ társszerkesztője voltam, (Sepsiszentgyörgyön jelent meg; szerk. megj.) de kisebb a „Csíki Lapok“-nál be-beállott szerkesztőválságok idején, a Györgyjakab megnevezett, szerkesztősége mellett évekig szerkesztettem a „Csíki Lapok“-ot. Az első nyomdaüzlet megalapítása nem járt nagy tőkebefektetésekkel, ami minden esetre jellemző Csíkszereda kultúrigényére. Ha ez az igény nem állott, volna kultúrfokon, a nyomdaüzlet mai, (1914-ben; szerk. megj.) 40 év múlva sem virágoznék. AZ ELSŐ BORBÉLY Amíg a hetvenes évek, vége felé Blázius Frigyes Szeredába nem vetődött valahonnan, egymásnak voltunk borbélyai. Az öreg Molnár doktornak Szabó Anti, Szabó Antinak Molnár doktor nyírta a haját és így tovább. Olyan körkajakot eresztettünk, hogy egy afrikai oroszlánnak sem vált volna szégyenére. A nyakunk csigájában bütöltük meg egymás haját, hol olyan üres hely keletkezett idővel, mely alatt egy jámbor galamb elfészkelhetett volna. A borotválkozást csak a falusiak űzték, a városi polgár már szakállt eresztett. De ide vetődött. Blázius Frigyes s az ő idejétől már annyira haladt nálunk a civilizáció, hogy ma már a bajuszokat, sőt a kajakot is le szokták beretválni. Blázius, maga sem borbélynak jött Szeredába, hanem a felesége révén aki jó szakácsnő volt, s csak a felesége unszolására mert arra vetemedni, hogy a tányért kifüggessze. Egyelőre, jó sokáig lengette a szél a réztányért, amíg megbarátkoztunk a mesterségével s legfőképpen vele, aki egy magas, sovány, gyérhajú s nem valami barátságos kinézésű alak volt. ■ A szalon az utcára nyílt ugyan, de sem kívülről, sem belülről nem mutatta a műhely jellegét. Belül a letakart kék asztal, egy fakanapé és a vetett ágy, inkább lakószobát mutatott, s az ablak mellett függő barnarámás tükör, előtte egy asztalka és nádszék adott némi borbélyműhely látszatot. Mikor kuncsaft akadt, az aszszony előbb összejárta a szomszédságot, s onnan halászta elő a mestert, aki előbb a markába fújt s csak azután kezdete fenni az ablakpárkányhoz szegzett szíjon a beretvát, miközben az örökös kerengésről szóló enyelgős párbeszéd folyt a kellemes házaspár közt. Pácskai dohánycigarettának füstjétől cserzett hosszú, csontos ujjúval keverte a■ habot a mester, miközben a maga , idegen dialektusával, mogorva reflexiókat vetett oda az asszonynak. Végre lerázta ujjairól a habot, két vékony bütykös ujjúval nagyot csattintott a föld felé s bekente habbal a hallgatagon ülő páciens arcát, ismét csattintott a föld felé, s egy-két fenovonás után zummogva megkezdte a műtétet. Alig kapart egy-két vonást, a még mindig leckéztető asszony éppen odáig érkezett a regulával hogy „részeges“, amire dühbe gurult a mester s a beretvával az asszonynak rohant, ki a hátsó ajtón futva menekült az udvarra, hol a mester végig üldözte. A páciens pedig beszappanozva és félig beretválva várakozott a kedélyes családi jelenet végére. Végül is a páciensnek kellett igazságot szolgáltatni az incidens felett való napirendre térés ügyében. Ilyen formán nézett ki az első borbélyműhely megalakítása, de mindennek dacára, évek múlva szarosszékek, nagy rámás tükrök kerültek a műhelybe, sőt segédek is kezdtek ott dolgozni, akik aztán felváltották az öreg Bláziust, de akik tőle tanulták meg, hogy Molnár doktor haja nyírása közben nem szabad az ollóval üresen keccegtetni s eldobták a hengerkefét, melynek hajtása közben az öreg Blázius túlváayi szemeket szokott volt mereszteni. (Folytatjuk) Nyáron csermely, tavasszal zúgó hegyi áradat Tanuljunk a szárhegyi állami mezőgzdasági vállalattól! (Folytatás az 1. oldalról) hozamot túlszárnyaljuk az idén. 3 500 literre számítunk. Egyetlen problémánk, nem rendelkezünk elégséges istállóval. 120 fiatal állatot a faluban helyezünk el magévi istállókban. Csak jövőre oldódik meg az a nehézség. 3 nagy istállót építünk. — Mi a ..rejtélye“ a magas tejhozamnak, s talán valami javaslat a gazdaságok felé, ahol eléggé alacsony szinten állnak a tejtermeléssel, sőt sok helyen még a felét sem érik el az itteninek.— Takarmányozás, szelekció, gondozás. Különös gondot kell fordítani a szelekcióra, a törzsállomány kialakítására. Ezen áll, vagy bukhat az állattartás. Persze ahhoz évek következetes munkájára van szükség. A saját tenyésztésű állat a legbiztosabb törzsállomány. Úgyszintén nem elhanyagolható, fontos követelmény a takarmányozás is. Jelenleg nálunk az állatok naponta 40—45 kilogramm zöldtömeget, 3 kilogramm korpát, 1 kilogramm napraforgópogácsát kapnak, ami napi 10—11 takarmányegység. A takarmányt most kell biztosítani, nem télen, kora tavasszal kapkodni. Mindezekhez hozzájárul a gondozás is. Jó gondozás, higiénikus viszonyok tiszteletben tartása, tisztaság, több tejet jelent, hogy konkrét példával éljek. Két napig nem sikerült almot tenni az állatok alá, s a napi tejhozam rögtön csökkent több mint 1 literrel. Meglátogattuk az istállókat. Rend, tisztaság. A borjaknál szoptatási grafikonok, a karámban elkerített bikaborjak mindenikéről tud egy-egy történetet a vállalat, mérnöke, ismeri „életrajzukat“, de különösen a szülőkét. Fajállatok. A tehénistállóban duzzadó tőgyü tehenek, olyan is van, amelyik 4—5 000 liternél is többet ad évente. Omtatók, víz. Semmi különös, semmi ,olyan, ami a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben megvalósíthatatlan lenne. Hogy is mondta a mérnök elvtárs?: sok minden múlik a munkaszervezésen. S e téren a szárhegyi állami gazdaságtól tanulni lehetne. sps ||»| Ö RÖ M SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Csíkszereda Lénárt tér 11 szám Telefon: 249 ELŐFIZETÉSEK a postahivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztőknél Előfizetési ár- havonta 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egész évre 96 lej 1969 Október 19 vasárnap Napkelte: 6,35, nyugta: 17,25 Holdkelte: 14,52, nyugta: — Az égből eltelt: 291 nap, hátra van még 74 nap. ÉVFORDULÓK: — 1869-ben avatták fel a Bukarest—Giurgiu vasútvonalat. — 1900-ban született Fónagy János, hazánk proletáriátusának egyik élharcosa. — 1926-ban halt meg dr. Victor Babeş.— 1961-ben halt meg Mihail Sadoveanu író. HETIVÁSÁR: Etéd (vasárnap), Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyimesközéplok, Csikszentdomokos (hétfő). NÉVNAP: Nándor (vasárnap), Vendel (hétfő). Televízió OKTÓBER 19. VASÁRNAP 8,30 Iskolásoknak 10,30 Faluműsor 11,35 A bostoni filmharmonikusok műsora 12,00 A haza vártáján 15,00 Ctórsvít 17,18 Vihar őrnagy — szovjet filmsorozat (IV.) 18,00 Vasárnapi magazin 19,30 Híradó 20,15 Háromcsillagos film. A magányos lovas 21,55 Riport 22,10 Gică Petrescu énekel 22,40 Híradó, sport. OKTÓBER 20, HÉTFŐ 18,20 Ifjúsági stúdió 18,55 Dokumentumfilm 18,30 Híradó 20,15 Forró nyár (XXIV.) 21,00 Névtelen csillag 21,50 Nemzetközi aktualítások 22,20 Híradó 22,35 Színházi aktualitások RAAD! OKTÓBER 20. HÉTFŐ Román nyelven: 5,00—5,30 Riportműsor, falusi hallgatóinknak: Minden erőt az őszi mezőgazdasági munkák befejezésére! Népi muzsika hallgatóink kérésére., 17,00—18,00 Hírek, tudósítások. Kanzonettek. Sport. Tánczene. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Az Omega és a Sincron .együttes, műsoráíjók “A"kontinetítárjamon Kálmán és népi zenekara muzsikál. Tájak és emberek. — újravé., tel. 13,00—13,30 Lapszemle. Művelődési kalauz. A hét filmjei. Zenés posta. 16,15—17,00 Ilkek, tudósítások. Népdalok. Sport OKTÓBER 21. KEDD Román nyelven: 5,00—5,30 Rádiómagazin. Zene , 17,00—18,00 Hírek, tudósítások. Lakodalmas dalok és népi muzsika. Előadóművészek a mikrofon előtt HARGITA Magyar nyelven: 5,30—6,15 Tszzene. Riportműsor falusi hallgatóinknak: Minden erőt az őszi mezőgazdasági munkák befejezésére! Kívánságmuzsika. 13,00—13,30 Lapszemle. Népdalfeldolgozások kórusra és zenekarra. Szemafor. A közúti forgalom korszerűsítése. 16,ISZT,00 Hírek, tudósítások. Nők rtádiója: A tanulók bevonása az otthoni munkába. A csávási kórus nőtagjai. Zene. BBB879 OKTÓBER 19. VASÁRNAP CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Ura, óra, a szemed éget, mint a tűz. Olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród“: Apa. Magyar film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Famunkás“: Gaudeamus igitur. Román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: Két anyám és két apám van. Jugoszláv film. MAROSHÉVIZI „Caliman“: Rendküli feladat. Szovjet film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: Pipák. Osztrák— csehszlovák film. MADÉFAUVI „Vasutas“: Mindent a nevetésért. Angol film. GALÓCÁS „Fenyő“: Kis híján gyilkosság. Olaszfrancia film. BALÁNBÁNYAI :Bányász“: Asszonyok. Szovjet film. VLAHICAI „Vlahica“: A gonosz kamasz. Román film. CSOMAFALVI „Művelődés“: Az emberélet korszakai. Román film. BORSZÉKI „Borszék“: Aztán megszületett a legenda. Román film. BORSZÉKI „Forrás“: Vérbosszú. Olasz—német film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: C.rjra harcban a ,,barázdabillegetők hada. Szovjet film DITRÓI „Maros“: Spessarti szép idők. Német film. PARAJDI filmszínház: Két anyám és két apám van. Jugoszláv film. OKTÓBER 20. HÉTFŐ CSÍKSZEREDAI „Hargita“: A ,,Belgrád“ akció. Jugoszláv film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród“: A pillanat embere. Angol film GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Miorita Édes élet. I.—II. rész. Olaszfrancia film. MAROSHÉVIZI „071.1- man“: A colt. árnyékában. Olaszspanyol film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: A foglyul esett raj. Bolgár film. MADÉFALVI „Vasutas“: Mindent a nevetésért. Angol film. VLAHICAI „Vlahica“: A gonosz kamasz. Román film. CSOMA.FALVI „Művelődés“: Két szív hal. Indája. Szovjet film. BORSZÉKI „Borszék“: A bűvös város. Görög film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: A milliárdokat érő ember. Francia film. DITROI „Maros“: Sorsdöntő fénykép. Jugoszláv film. PARAJD- filmszínház: Szerelmeseim. Olasz film. ) IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a derűs, napos idő tovább tart megyénk területén. Reggeli ködök, erős hóharmat. Legalacsonyabb (éjszakai) hőmérséklet —6 +3, legmagasabb (nappali) 15—22 fok. A Művelődés mindenkié... vadrózsák — új népköltési gyűjtések egyegy faluból, vidékről. MŰHELY — gyakorlati útmutatások közművelődési aktivistáknak, önművelés, közművelés, ifjúsági nevelés, a művelődés pszichológiája és szociológiája. OLVASÓ — vers, próza, évfordulók, személyiségek, hagyományok. KILÁTÓK: külföldi híradások a művelődés köréből. BÉLYEGGYŰJTÉS, NAPTÁR Előfizetési díjé egész évre 60 lej, félévre 30 lej negyedévre 15 lej, számonként 5 lej. Előfizetéseket az I.S.I.A.P címére: Bucureşti, Str. Brezoianu 23—25. postautalványon lehet küldeni, vagy folyószámla átutalással. Cont: 64.03-0140, B.N. R.S.R. Filiala Sectorului 7. abonament Művelődés megjelöléssel. Külföld ismerősök számára (azonos áron) a megyei és városi postahivataloknál lehet előfizetni. Számról számra közművelődésünk időszerű kérdéseire válaszolnak folyóiratunk munkatársai KRÓNIKA — események, híradások a művelődési intézmények munkájáról, színházi napló, zene, képzőművészet. FÓRUM — vélemények, viták. JÁTÉKSZÍN — színdarabok, kórusok, versmondó műsorok, táncleírások. « KERESZTREJTVÉNY •I» •• SUHOG MITOLOGIA (III.) Vízszintes: 1. Titán, aki az égből tüzet lopott az emberiségnek. 10 Nereusz szépséges lányai, akik a bajbajutottakhajóit kivezetik a veszélyből. 12. Ték! 14. Az éjszakát váltja. 15. Inakhosz szép leánya, akibe Zeusz beleszeretett. 16. Kérdőszó 18. Lengyel gépkocsijelzés. 19. A-val a végén az érzelmi költészet neve. 20- Indítékot. 22. Állóvíz. 23. Kálcium vegyjele. 24. A legnagyobb hős, Zeusz fia. 26. Francia folyó a Garoun jobboldali mellékvize. 27. Hangtalanul mér! 28. Híres magyar festőművész. 30. Kifogástalanul. 32. Kis folyóvíz. 34. Női becenév. 35. Zeusz fia, az ének,a jóslás és a fiatalság istene. 38. A fizika egyik ága. 40. Bíztató szó. 41. Kések tartozékai. 42. Román személynévmás. 43- Kártevő. 44. Fájdalom. 46. A Fold, vadászat és földművelés istennője. 47. Szovjet repülőgépmárka. Függőleges: 1. Apollon által halálra sebzett pikkelyes szörny. 2. Nehéz fém. 3. Hírügynökség. 4. Korszakot (ék.h.). 5. Szakít (ék.h.) 6. Istennő, akinek a szent forrása a Helikon erdős lejtőin található. 7. E nóta. 8. U.Á.L. 9. Saját kezűleg. 11. Román tánc. 13. Tartó. 15. Azonos magánhangzók. 17. Siető, rohanó. 19. Fékez. 21. Kockán forog. 22. Kettőzve néger hangszer. 23. Takarékpénztár. 25. Francia regényíró, utolsó kockában személynevének kezdőbetűjével. 26. Pincemesterek szerszáma. 29 É-vel a végén, fekvőhely. 30. Kis János. 31. Mindenkinek csak egy van. 33. Ruha egynemű hangzói. 36. Viszsza. . . ágia, három részből álló költői mű. 37. Nyomdászok nyersanyaga. 39. Vigyáz. 43. Területmérték. 44 Kása egymonü hangzói. 45. Nikkel vegy Ágig, * NÉMETH BALÁZS i 'u3 4 r 4 T f $ m •lo AA n WA fi // í.’/Á ///A V/M, <í riI MM ym4 ú m 2.6u w/\ a fm V % ■LZ t/M//Ü LÍ %//k ÉS Z(,p f/ßim mm u $0 §0 m izf> wM Sl Wé é/m rr— 34 3?1 Hl) m WA w%> w’é a fé. m i ri <,$ ÜE U J AT u