Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-10 / 240. szám
• • A jövő évi termés JOBB SZORGALMAT, TELJES HOZZÁÁLLÁST KÖVETEL / * TERMELŐSZÖVETKEZETEINK TAGSÁGÁTÓL Csíkszentgyörgy is igyekszik Annak ellenére, hogy terepjárásunk alkalmával számos hibát, szervezési elégtelenséget láthatunk, sürgetjük a vetés befejezését néha objektív nehézségeket is találunk. Nem akarom mentegetni a Csíkszentgyörgyhöz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Nyilván náluk is akadtak hibák, de most nem erről van szó. Pillanatnyilag megtorpantak, mert nincs elég gép. Ménaságnak összesen két traktora van. Október 7-én a kettő közül egyik már reggel elment a részlegre olajat cserélni, de a déli órákban még nem volt sehol. Tizennégy hektárt nem volt amivel tárcsázni, 21 hektárt amivel vetni. Csíkszentgyörgy már régóta felszabadította a vetésre szánt területet, de nincs amivel szántani, vetni. Hatodikán három traktor vesztegelt. Egy már két hete defektes. Szóval nincs elég traktor. Mérnökök, elnökök, majd később a községi pártbizottság titkára csupa nagybetűkkel kérik: TRAKTORT CSÍKSZENTGYÖRGYNEK! A tagság jelenlétével nincs baj. Menaságon naponta 200-250 mtsztag vesz részt a betakarítási munkálatokban. Csíkszentgyörgyön több mint százan. Az első brigád végzett a vetéssel (brigádvezető Kasza Péter) valamennyi munkában élen járnak. Szorosan mögöttük halad a Czikó Gyula vezette második brigád. Csíkszentgyörgy erőfeszítéseket tesz, hogy minél hamarabb végezzen. Segítsünk nekik jó gépekkel. BOGOS SÁNDOR KI HOL ÁLL A SORBAN? A vetés helyzete október 9.-én estig (százalékban kifejezve) 1. Kilyénfalva 2. Gyergyóújfalu 3. Vasláb 4. Csíkszentgyörgy 5. Szárhegy 9. Gyergyóalfalu 7. Csomafalva 8. Gyergyószentmiklós 9. Gyergyóújfalu 10. Gyergyóremete 11. Tekerőpatak 12. Jenőfalva 13. Bánkfalva 14. Madaras 15- Farkaslaka 16. Csíktaploca 17. Csíkszentmárton 13., Karcfalva 19. Udvarhely—Pálfalva 20. Csíkszentlélek 21 .Csíkszentkirály 22. Parajd 23. Küsmöd 24. Csíkszentdomokos 25. Kászonújfalu 26. Alsósófalva 27. Felsősófalva28. Mindszent 29. Kozmás 30. Csíkszenttamás 31. Csatószeg, 32. Csicsó 33. Atyha 34. Csíkpálfalva 35. Dánfalva 36. Ditró 37. Tusnád 38. Székelyszentkirály 39. Kányád 40. Újszékely 41. Székelyudvarhely 42. Kászonaltíz 43. Farcád 44. Énlaka 45. Csíkszentimre 46. Fenyőd 47. Eléd 136 48.Korond 60 118 49. Szépvíz 60 103 50.Zsögöd 60 102 51.Kecset 59 102 52. Gyepes 59 100 53. Nagygalambfalva 59 ICO 54.Menaság 58 100 55.Körispatak 58 100 56.Firtosmartonos 58 ICO 57.Bögöz 58 100 58.Patakfalva 57 98 59.Ülke 57 94 60. Homoródszentpál 57 93 61.Csíkszentsimon 57 92 62. Agyagfalva 56 89 63.Zetelaka 55 88 64.Madéfalva 55 88 65.Tarcsafalva 54 88 66.Felsőboldogfalva 54 85 67.Homoródszentmárton 53 84 68.Csíkszentmihály 53 84 69. Oroszhegy 52 83 70.Szentábrahám 51 82 71.Nagysolymos 50 79 72.Székelykeresztúr 49 78 .73.Székelyszentiélek 48 73 .74. Dája ■ 48, 77 75.Siménfalva 48 77 76.Siklód 47 76 77.Muzsna 46 76 78.Oklánd 44 75 79.Rugonfalva 44 74 80.Abásfalva 43 72 81.Homoródalmás 43 72 82.Románandrásfalva 43 71 83. Rákosújfalu 43 70 84.Kobátfalva 42 68 85.Rákos 42 67 86.Miklósfalva 41 67 87.Karácsonyfalva 40 66 88.Szenterzsébet 39 66 89.Kissolymos 36 62 90.Maroshévíz 36 61 91.Petek 32 61 92.Dobó 31 60 93. Székelyderzs 27 60 94.Lövéte 16 (Folytatás a 2. oldalon) EGY TARTÓS BARASSÁG KEZDETEI HARGITAI PIONÍROK LÁTOGATÁSA VRANCEA MEGYÉBEN Néhány nappal ezelőtt magam is szemtanúja voltam egy jól sikerült rendezvénynek, melyre a Pionírszervezet Vrancea és Hargite, megyei tanácsainak közös szervezésében került sor. Mintegy 80 paraját pionír és iskolás három napon át volt a Vrancea megyei Străoane tanulóinak és lakosságának vendége. Ez a találkozó nagy szerepet játszott tanulóink hazafias és erkölcsi-állampolgári nevelésében, s elősegítette a két iskola közötti testvéri kapcsolatok kiépítését és elmélyítését. A látogatás során tanulóinkat mindvégig megható vendégszeretet és gondoskodás övezte. A megye pionírjai és lakossága mindenütt nagy lelkesedéssel és örömmel üdvözölte őket. A vendéglátók mindent elkövettek, hogy a parajdiak otthon érezzék magukat. 1969 október 4-én 15:30 órakor a Hargita megyei vendégeket a Mărăşeşti-i emlékműnél a helybeli iskola pionírjai fogadják. Tanulóink megtekintik az 1917-es harcokban elesett, hősök mauzóleumát. Felelevenednek előttük a több mint fél évszázaddal ezelőtt lezaj. NAGY PÉTER, a Pionírszervezet Megyei Tanácsának elnöke Ne hiányozzék az Ön könyvespolcáról sem a Hiiiiii Kifeldíniűi VÁLTOZATOS TARTALOM, SOK KÉP, RAJZ HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ NAPTÁR-ROVATOK: • Ország, megye egy évi eseményei — képekben • Irodalom — művészet • Megyénk ismert és kevésbé ismert nagy szülöttei • Nevelők, orvosok jótanácsai . Hasznos tudnivalók " növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, méhészeknek, vadászoknak, háziasszonyoknak, autósoknak, kezdő fotósoknak ® Törvényismertető ® A Föld országai • Turisztika ® Természetvédelem ® Gombanaptár ® Székely-konyha ® Divat ® Lakásberendezés ® Házi kozmetika ® Kötésminták ® Humor ® Sport ® Címszótár ® Vásárnaptár ® Névnapok ® Keresztrejtvények... .. .és más hasznos, érdekes, szórakoztató tudnivalók., 272 oldal, ára: 10 lej ® RÖVIDESEN MEGJELENIK ® RÖVIDESEN MEGJELENIK ® RÖVIDESEN MEGJELENIK Azt is mondhatnók, újból egy szokványos családi bonyodalom. Házasság, majd meg nem értések, torzsalkodás. Születik egy gyerek is. Ám a kihűlő családi tűzhelyet a kacagó csecsemő sem melegíti. Az egyik házasfél, az asszony elköltözik. És, mint nagyon sok esetben, megindul a herce-hurca a törvényszéken, a gyerekért. Mindkét fél igényt tart rá. Tárgyalás, fellebbezés. Mint ahogy már ilyen esetekben történni szokott. A kezdés, a bonyodalom kevésbé tér el az untig hallott, ismert hasonló házasságokétól. Csupán csak a végkifejlett — a gyerek sorsának eldöntése — kanyarodott kacskaringós útvesztőbe. A csíkszeredai városi törvényszék döntése már hónapokkal ezelőtt megszületett. A gyerek kiskorú, nevelje az anyja. Ám az ügycsomót forgatva, az utolsó lap jegyzőkönyve meglepetésként éri az embert. Az elnök külön jegyzékben tiltakozik az ítélet ellen. És joggal tevődik fel a kérdés ilyenkor: ha a kivizsgálás során minden szükséges tényanyagot feltártak, amely feltétlenül szükséges a gyerek elhelyezésének eldöntéséhez (hisz egy kiskorú jövőjének biztosításáról van szó), akkor hogyan merülhetnek fel kételyek az ítélet helyességét illetően. Pártoskodásról, „protekcióról“, vagy felületes kivizsgálásról, döntő bizonyítékú tények figyelmen kívül hagyásáról beszélhetünk ez esetben? Annyira viszonylagos az igazság, hogy egyöntetű ítélethirdetés nem biztosíthatja érvényesülését? És az ügycsomót forgatva mindegyre előbukkan egy-egy kérdőjel. Vélemények, véleményezések, amelyek alapján ítéletet hoztak, döntöttek, de mégis kétségbevonható nem egy tény bizonyító ereje. S talán említsük meg a vásárhelyi (odáig nyúlnak a szálak a gyámhatóság felmérését, amely szerint az anya keveset törődik a gyerekkel, komolytalan, kölcsönöket kért állandóan, nem biztosított nála a gyerek megfelelő nevelése. Igen ám, de nem sokkal azután a gyámhatóság a vélemény kiegészítéseképpen küldött elhelyezési javaslatában minden indoklás nélkül(!), teljesen ellentmondva a fenti véleményezésnek kéri, hogy az anyánál helyezzék el a gyereket. Nyilvánvaló ellentét. Ám a bíróság átsiklik felette, nem igényli a vásárhelyi gyámhatóságtól az ellentmondás tisztázását, sőt az ítélethozatalnál kizárólag a gyámhatóság második átiratára hivatkozik. Vagy például említés történik több esetben, hogy az anya a szülést követő időben azért, hogy „áramvonalas“ maradjon nem szoptatta a csecsemőjét, elöntötte a tejet, s a férje által vásárolt sört eladta. Azt állítják hallás alapján a különböző szülészeti alkalmazottak , közvetve igazolják a szoptatási próbák. Nos a törvényszék elveti, elejti ezt az állítást mondván „nincsenek szemtanúk“. Igen ám, de egyetlen olyan szemtanút sem hallgattak ki, akik abban az időben az anya mellett a szülészeten tartózkodtak. (Pedig a nővérek ezektől értesültek a történtekről). Érthetetlen. Vagy tovább menve a férj bizonyítékokat szolgáltat, hogy felesége az ő tudta nélkül kölcsönöket vett fel, illetve £■ magas rangú személyiségekkel való közeli ismeretségére, rokonságára hivatkozva (természetes ez hazug állítás volt részéről) különböző dolgok „elintézését“ vállalja el egy kis honorárium ellenében. (S ha már itt tartunk, megjegyeznénk, nem ártana alaposabban utána nézni ezeknek a dolgoknak). Ez derül ki a férj birtokában levő papírokból. A törvényszék azonban ezt is elejti, mint ahogy megfeledkeznek erkölcsi profilját körülrajzoló más tényezőkről is, noha az anya erkölcsi magatartásának megítélésében föltétlenül szükséges lett volna ezek alapos tisztázása. És folytathatnék a sort talán BÁLINT ANDRÁS HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) Megjegyzések egy Manii tipsii aSSr^MT jrjmf #JS*. jrfjmrjrMiF JT asr * A HÍREK 1 Új napközi otthon nyílik a közeljövőben Csíkszeredában. A bányászati szakiskola volt épületében most folynak az utolsó simítások a napközi hét helyiségében, hamarosan újjáalakított tantermek és hálók várják nap mirít nap az 52 kisgyereket. Kényelmüket korszerűen berendezett konyha és raktárhelyiség is szolgálja majd. A román és magyar nyelvű csoportokkal a napközi otthon igazgatója mellett négy óvónő és hat főnyi segédszemélyzet foglalkozik, valamint egy egészségügyi középkáder. A rendszeres orvosi felügyeletet is biztosították. Kaput nyitott a munkásegyetem. A szakszerveze____. tek Székelyudvarhely municípiumi tanácsa mellett működő munkásegyetem október 8-án délután 6 órakor a hallgatói? HÍREK ESEMÉNYEK és családtagjaik jelenlétében ünnepélyesen megnyitották az idei tanévet. 3 A hagyományos fekete kerámián és szőttesen kt____ vül a Csíkszeredai Hargita Művészete ’kisipari szövetkezet mázas cserépedényeket is bemutat az 1970-es évi szerződéskötéseken. Erre az alkalomra körülbelül 80 modell készült el, amelyek közül modern vonalaikkal és népi díszítésükkel a vázák, tálak, kávés-, boros- és likőrös készletek tűnnek ki. A Népi Alkotások Megyei Házának, gondozásában ha _____marosan megjelenik Kovács Dénes szakirányító, néprajzkutató könyve a gyimesi h'imes tojásokról. A különböző tojásdíszítő népi motívumokat a szerző több színű linóleum-metszetet mutatják be. ESEMÉNYEK 2 [Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 240 (508) szám , 1969. október 10, péntek 1 óra 30 bámi Minisztertanácsi határozatok az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a bérek emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a bérek emelését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok és más állami mezőgazdasági egységek dolgozói, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek számára. A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalékkal emelik; a kisfizetések 1967-ben történt emelésével együtt ez összesen 12,6 százalékos átlagemelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek fizetése átlag 20,6 százalékkal emelkedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mezőgazdasági vállalati szakemberek fizetése között. Több mint 425 000 mezőgazdasági alkalmazott részesül fizetésemelésben, évi jövedelmük mintegy 725 millió lejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus 1 előtt. Az új bérezési rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazdasági munkaviszonyokat, s rugalmas bérezési formákkal biztosítja e fontos nemzetgazdasági szektor dolgozóinak nagyobb anyagi érdekeltségét abban, hogy mind az állami mezőgazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamokat érjen el gabonából, zöldségféléből, ipari növényekből, tejből, húsból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek fizetése szorosabban kapcsolódik saját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új bérezési rendszer szerint, a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának arányában folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sajátos viszonyaira — a termelőmunka eredményei csak a mezőgazdasági év végén ismeretesek teljes egészében — a mezőgazdasági dolgozók tarifáris fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havonta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában. A farmok dolgozóinak jövedelme közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s független a mezőgazdasági vállalat összességében elért eredményektől, így a farmok dolgozói inkább érdekeltek abban, hogy minél jobb eredményeket mutassanak fel. A mezőgazdaság-gépesítési vállalatok (MGV) dolgozóinak jövedelmei egyrészt a munkálatok értéktervének teljesítésétől, másrészt attól függnek, hogy a vállalatok által kiszolgált mezőgazdasági termelőszövetkezetek milyen mértékben valósítják meg a tervezett hozamokat a főbb növényekből, így érdekeltek abban, hogy minél jobb minőségben és idejében végezzék el a munkákat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az állami mezőgazdasági egységek dolgozói a tarifáris fizetésen kívül jutalomban részesülnek az év folyamán kiváló munkaeredményekért és juttatásban az év végén, a farm nettó jövedelmének, illetve a vállalat tervezett nyereségének túlteljesítése arányában. A mezőgazdaság-gépesítési vállalatok dolgozói jutalmat kaphatnak a vállalat jövedelmi tervének túlteljesítéséért. Jutalmazhatók akkor is, ha a kiszolgált mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlszárnyalják az előirányzott termelést a főbb növényekből. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek e célból jutalmazási alapotlétesítenek, ami a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok közreműködésével termesztett főbb növényekből a terven felüli termelés volumenének 20 százalékáig terjedhet; a jutalmazási kvótát, valamint a jutalmak folyósításának feltételeit a szövetkezetek és a gépesítési vállalatok munkaszerződéseikben megjelölik. .................... Az állami mezőgazdasági egységekre vonatkozó fizetésemelési határozat rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a mezőgazdaság sajátos körülményeire való tekintettel kibővítik a farmok vagy részlegek vezetőinek hatáskörét az állandó alkalmazottak besorolása, az idénymunkások javadalmazása stb. tekintetében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek javadalmazására vonatkozó határozat ajánlja a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének, tegyen javaslatot a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető tanácsainak, hogy részesítsék a MTSZ mezőgazdasági szakembereit az elnöknek járó munkanapok értéke 15 százalékának megfelelő juttatásban a szövetkezet tervének megvalósításához való hozzájárulásért, a termelési feladatok túlteljesítése esetén pedig részesítsék őket az elnöknek adott pótjavadalmazásnak megfelelő juttatásban. Az új bérezési rendszer bevezetése és az állami mezőgazdasági egységekben működő összes alkalmazottak és termelőszövetkezeti szakemberek fizetésének emelése azoknak a rendelkezéseknek a valóra váltását jelenti, amelyeket a IX. pártkongresszus a dolgozók életszínvonalának emelésére és az RKP Központi Bizottsága 1967. októberi plenáris ülésének határozatai a bérezési rendszer javítására és a fizetések emelésére jelöltek ki. Ez ugyanakkor erőteljes ösztönzés e fontos nemzetgazdasági szektor összes egységes alkalmazottainak számára, hogy hatékonyabban felhasználják a műszaki-anyagi alapot és a munkaerőt a fokozott terméseredmények és nagyobb jövedelmezőség elérésére, mind a növényi, mind pedig a zootechnikai szektorban, s így biztosítsák a lakosság ellátási szükségleteinek jobb kielégítését mezőgazdasági élelmiszer termékekkel és az ipar jobb ellátását nyersanyagokkal. KIELESGIRIIK IIIÍIEI ELEJÉD - Ankétünk a tűzifaellátásról A városaink faraktáraiban tett látogatások arról tanúskodnak, hogy most, október elején VAN AMIT HAZASZÁLLÍTANI Ezt bizonyítja, hogy városonként naponta húszan-harmincan vásárolnak fát jegyre vagy szabadon, erről győznek meg a raktári készletek is: Gyergyószentmiklóson 2 800 tonna várt eladásra látogatásunk idején, s ha figyelembe vesszük, hogy szinte naponta újabb szállítmányok érkeznek, elenyészőnek tűnik az a 200 tonna, amit ebből még az év végéig intézmények, vállalatok igényelnek. (A kiutalások legnagyobb részét már elszállították). Az itteni lerakat vezetője szerint az utóbbi évek legjobb ellátása az idei: ennyi fa ebben az időszakban rég nem volt raktáron. Csíkszeredában 125 vagon, Maroshévízen 230 tonna tűzifa van felhalmozva. Ez utóbbi menynyiség elég kevés ugyan, de eddig zökkenőmentes volt az állandó utánpótlás a raktár meglehetősen szűk udvarán. Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen készen felvágva szállíthatják faadagjukat a vásárlók, nem így viszont a megyeközpontban, ahol — a felelős véleménye szerint — azért nem működik a favágógép, mert a szakképesített gépkezelők inkább a szövetkezetnél vállalnak munkát, ahol jobbak a kereseti lehetőségek. Igaz ugyan, hogy sokan inkább odahaza vágatják fel fájukat, de ez még nem mentség arra, hogy a Csíkszeredai raktárban — ez van, más nincs alapon — mindenki vágatlanul kapja meg a tüzelőjét. Ha másként nem sikerül, hát a szövetkezet valamelyik gépét kellene állandóan vagy felváltva használni a raktár udvarán, természetesen úgy, hogy a vétel utáni vágás díját a szövetkezet alkalmazottja számlázza, akárcsak házhoz rendelés esetén. Más kérdés viszont, hogy VAN-E MIVEL (ÉS MIKOR) HAZASZÁLLÍTANI a tüzelőanyagot? Nos, erre a kérdésre nagyon sok vásárló szeretne mielőbbi gyakorlati választ kapni. Messzemenően elítélendő az a felelőtlenség, nemtörődömség, amivel az illetékes szervek viszonyulnak a fa hazaszállításához. Csupán a Csíkszeredai lerakatnak van egy saját tehergépkocsija, máshol idő, szerencse, ismeretség stb. kérdése, hogyan is kerül a vásárló udvarára az az egy-két tonna tüzelő. Mindenki tudja, hogy a „maszek“ fuvarosok többsége jóval a szállítási díj fölötti — hacsak nem a kétszeres — összegért hajlandók megrakni szekerüket. Szinte szem előtt folyik a „feketézés“, a vásárlók szorult helyzetét kihasználó csalás évek óta, s mindmáig jóformán semmi sem történt ennek megakadályozására. Mert nyilvánvaló, hogy az az egy teherkocsi is kevés, ami Csíkszeredában vagy ami Maroshévízen (a városgazdálkodási vállalat tulajdona, a lerakat szerződtette) vállalni tudja minden negyedik-ötödik vásárlónak a szállítását. Hogy ki lenne a tétlenül szemlélődő „illetékes“? Talán a városi néptanácsok. Ezeknek kellene kötelezniük a városgazdálkodási vállalatokat, hogy legalább a csúcsforgalom idejére biztosítsanak gépi szállítóeszközöket a vásárlók kisegítésére. Vagy ha nem köteleznének, hát tekintélyüket, hozzáértésüket, szervezőkészségüket kellene latba vetniük akár más intézményeknél is, hogy az otthon melegéről gondoskodóknak ne okozzon annyi, évenként visszatérő bosszúságot a tüzelő hazaszállítása. Mert végsősoron elég sok vásárlónak akad egy-egy sofőr ismerőse( kisvárosok vagyunk), aki valamiképpen csak áldoz egy-két órát a „barátja“ családjának. Miért ne lehetne az ilyen „megoldásokat“ hivatalos, törvényes eljárásokkal helyettesíteni? Hiszen a vásárló örömmel fizetné a viteldíjat, mentesülne a sok „utánajárástól“, s az autó-eset- JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) — Úgy kell a fa, mint a kenyér — hangzik egyre gyakrabban, s ahogy ránk törnek a húsz-harminc fokos hidegek, módosul a hasonlat: sokszor talán még a kenyérnél is jobban. És valóban, ha az étkezések megszokott órarendjét időnként rendkívüli, halaszthatatlan teendők össze is kuszálják, a lakás melegét percre sem hiányolhatjuk a dermesztő téli hidegekben. Az évszak érkezésével sokasodó fűtési gondok ismét rendkívül időszerűvé teszik a dolgozók otthoni vagy munkahelyi fűtőanyag ellátása problémáinak újabb mérlegelését. Nézzük, milyen kérdések merülnek fel 1969 telének küszöbén?