Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-10 / 240. szám

• • A jövő évi termés JOBB SZORGALMAT, TELJES HOZZÁÁLLÁST KÖVETEL / * TERMELŐSZÖVETKEZETEINK TAGSÁGÁTÓL Csíkszentgyörgy is igyekszik Annak ellenére, hogy terepjá­rásunk alkalmával számos hibát, szervezési elégtelenséget látha­tunk, sürgetjük a vetés befejezé­sét néha objektív nehézségeket is találunk. Nem akarom mentegetni a Csík­­szentgyörgyhöz tartozó mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteket. Nyilván náluk is akadtak hibák, de most nem erről van szó. Pilla­natnyilag megtorpantak, mert nincs elég gép. Ménaságnak összesen két trak­tora van. Október 7-én a kettő kö­zül egyik már reggel elment a részlegre olajat cserélni, de a déli órákban még nem volt sehol. Ti­zennégy hektárt nem volt amivel tárcsázni, 21 hektárt amivel vetni. Csíkszentgyörgy már régóta fel­szabadította a vetésre szánt terü­letet, de nincs amivel szántani, vetni. Hatodikán három traktor vesztegelt. Egy már két hete de­fektes. Szóval nincs elég traktor. Mér­nökök, elnökök, majd később a községi pártbizottság titkára csupa nagybetűkkel kérik: TRAKTORT CSÍKSZENTGYÖRGYNEK! A tagság jelenlétével nincs baj. Menaságon naponta 200-250 mtsz­­tag vesz részt a betakarítási mun­kálatokban. Csíkszentgyörgyön több mint százan. Az első brigád végzett a vetéssel (brigádvezető Kasza Péter) vala­mennyi munkában élen járnak. Szorosan mögöttük halad a Czikó Gyula vezette második brigád. Csíkszentgyörgy erőfeszítéseket tesz, hogy minél hamarabb végez­zen. Segítsünk nekik jó gépekkel. BOGOS SÁNDOR KI HOL ÁLL A SORBAN? A vetés helyzete október 9.-én estig (százalékban kifejezve) 1. Kilyénfalva 2. Gyergyóújfalu 3. Vasláb 4. Csíkszentgyörgy 5. Szárhegy 9. Gyergyóalfalu 7. Csomafalva 8. Gyergyószentmiklós 9. Gyergyóújfalu 10. Gyergyóremete 11. Tekerőpatak 12. Jenőfalva 13. Bánkfalva 14. Madaras 15- Farkaslaka 16. Csíktaploca 17. Csíkszentmárton 13., Karcfalva 19. Udvarhely—Pálfalva 20. Csíkszentlélek 21 .Csíkszentkirály 22. Parajd 23. Küsmöd 24. Csíkszentdomokos 25. Kászonújfalu 26. Alsósófalva 27. Felsősófalva­­28. Mindszent 29. Kozmás 30. Csíkszenttamás 31. Csatószeg, 32. Csicsó 33. Atyha 34. Csíkpálfalva 35. Dánfalva 36. Ditró 37. Tusnád 38. Székelyszentkirály 39. Kányád 40. Újszékely 41. Székelyudvarhely 42. Kászonaltíz 43. Farcád 44. Énlaka 45. Csíkszentimre 46. Fenyőd 47. Eléd 136 48.Korond 60 118 49. Szépvíz 60 103 50.Zsögöd 60 102 51.Kecset 59 102 52. Gyepes 59 100 53. Nagygalambfalva 59 ICO 54.Menaság 58 100 55.Körispatak 58 100 56.Firtosmartonos 58 ICO 57.Bögöz 58 100 58.Patakfalva 57 98 59.Ülke 57 94 60. Homoródszentpál 57 93 61.Csíkszentsimon 57 92 62. Agyagfalva 56 89 63.Zetelaka 55 88 64.Madéfalva 55 88 65.Tarcsafalva 54 88 66.Felsőboldogfalva 54 85 67.Homoródszentmárton 53 84 68.Csíkszentmihály 53 84 69. Oroszhegy 52 83 70.Szentábrahám 51 82 71.Nagysolymos 50 79 72.Székelykeresztúr 49 7­8 .73.Székelyszentiélek 48­ ­73 .74. Dája ■ 48, 77 75.Siménfalva 48 77 76.Siklód 47 76 77.Muzsna 46 76 78.Oklánd 44 75 79.Rugonfalva 44 74 80.Abásfalva 43 72 81.Homoródalmás 43 72 82.Románandrásfalva 43 71 83. Rákosújfalu 43 70 84.Kobá­tfalva 42 68 85.Rákos 42 67 86.Miklósfalva 41 67 87.Karácsonyfalva 40 66 88.Szenterzsébet 39 66 89.Kissolymos 36 62 90.Maroshévíz 36 61 91.Petek 32 61 92.Dobó 31 60 93. Székelyderzs 27 60 94.Lövéte 16 (Folytatás a 2. oldalon) EGY TARTÓS BARASSÁG KEZDETEI HARGITAI PIONÍROK LÁTOGATÁSA VRANCEA MEGYÉBEN Néhány nappal ezelőtt magam is szemtanúja voltam egy jól sike­rült rendezvénynek, melyre a Pionírszervezet Vrancea és Hargi­­te, megyei tanácsainak közös szer­­vezésében került sor. Mintegy 80 paraját pionír és iskolás három napon át volt a Vrancea megyei Străoane tanulóinak és lakosságá­nak vendége. Ez a találkozó nagy szerepet játszott tanulóink haza­fias és erkölcsi-állampolgári neve­­lésében, s elősegítette a két­ iskola közötti testvéri kapcsolatok kiépí­tését és elmélyítését. A látogatás során tanulóinkat mindvégig megható vendégszere­tet és gondoskodás övezte. A me­gye pionírjai és lakossága minde­nütt nagy lelkesedéssel és öröm­mel üdvözölte őket. A vendéglá­tók mindent elkövettek, hogy a parajdiak otthon érezzék magu­kat. 1969 október 4-én 15:30 órakor a Hargita megyei vendégeket a Mărăşeşti-i emlékműnél a helybeli iskola pionírjai fogadják. Tanuló­ink megtekintik az 1917-es harcok­ban elesett, hősök mauzóleumát. Felelevenednek előttük a több mint fél évszázaddal ezelőtt lezaj. NAGY PÉTER, a Pionírszervezet Megyei Tanácsának elnöke Ne hiányozzék az Ön könyvespolcáról sem a Hiiiiii Kifeldíniűi VÁLTOZATOS TARTALOM, SOK KÉP, RAJZ HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ NAPTÁR-ROVATOK: • Ország, megye egy évi eseményei — képekben • Irodalom — művészet • Megyénk ismert és kevésbé ismert nagy szülöttei • Nevelők, orvosok jótanácsai . Hasznos tudnivalók " növényter­mesztőknek, állattenyésztőknek, méhészeknek, vadászoknak, háziasszonyoknak, autósoknak, kezdő fo­tósoknak ® Törvényismertető ® A Föld országai • Turisztika ® Természetvédelem ® Gombanap­tár ® Székely-konyha ® Divat ® Lakásberendezés ® Házi kozmetika ® Kötésminták ® Humor ® Sport ® Címszótár ® Vásár­naptár ® Névnapok ® Keresztrejtvények... .. .és más hasznos, érd­ekes, szórakoztató tudnivalók., 272 oldal, ára: 10 lej ® RÖVIDESEN MEGJELENIK ® RÖVIDESEN MEGJELENIK ® RÖVIDESEN MEGJELENIK Azt is mondhatnók, újból egy szokványos családi bonyodalom. Házasság, majd meg nem értések, torzsalkodás. Születik egy gye­rek is. Ám a kihűlő családi tűz­helyet a kacagó csecsemő sem melegíti. Az egyik házasfél, az asszony elköltözik. És, mint na­gyon sok esetben, megindul a herce-hurca a törvényszéken, a gyerekért. Mindkét fél igényt tart rá. Tárgyalás, fellebbezés. Mint ahogy már ilyen esetek­ben történni szokott. A kezdés, a bonyodalom kevésbé tér el az untig hallott, ismert hasonló házasságokétól. Csupán csak a végkifejlett — a gyerek sorsá­nak eldöntése — kanyarodott kacskaringós útvesztőbe. A csík­­szer­edai városi törvényszék dön­tése már hónapokkal ezelőtt megszületett. A gyerek kiskorú, nevelje az anyja. Ám az ügy­csomót forgatva, az utolsó lap jegyzőkönyve meglepetésként éri az embert. Az elnök kü­lön jegyzékben tiltakozik az íté­let ellen. És joggal tevődik fel a kérdés ilyenkor: ha a kivizs­gálás során minden szükséges tényanyagot feltártak, amely feltétlenül szükséges a gyerek elhelyezésének eldöntéséhez (hisz egy kiskorú jövőjének biz­tosításáról van szó), akkor ho­gyan merülhetnek fel kételyek az ítélet helyességét illetően. Pártoskodásról, „protekcióról“, vagy felületes kivizsgálásról, döntő bizonyítékú tények fi­gyelmen kívül hagyásáról be­szélhetünk ez esetben? Annyira viszonylagos az igazság, hogy egyöntetű ítélethirdetés nem biztosíthatja érvényesülését? És az ügycsomót forgatva mindegyre előbukkan egy-egy kérdőjel. Vélemények, véle­ményezések, amelyek alapján ítéletet hoztak, döntöttek, de mégis kétségbevonható nem egy tény bizonyító ereje. S talán említsük meg a vá­sárhelyi (odáig nyúlnak a szá­lak a gyámhatóság felmérését, a­­mely szerint az anya keveset törődik a gyerekkel, komolyta­lan, kölcsönöket kért állandóan, nem biztosított nála a gyerek megfelelő nevelése. Igen ám, de nem sokkal azután a gyámható­ság a vélemény kiegészítésekép­pen küldött elhelyezési javasla­tában minden indoklás nélkül(!), teljesen ellentmondva a fenti véleményezésnek kéri, hogy az anyánál helyezzék el a gyere­ket. Nyilvánvaló ellentét. Ám a bíróság átsiklik felette, nem igényli a vásárhelyi gyámható­ságtól az ellentmondás tisztá­zását, sőt az ítélethozatalnál ki­zárólag a gyámhatóság második átiratára hivatkozik. Vagy pél­dául említés történik több eset­ben, hogy az anya a szülést kö­vető időben azért, hogy „áram­vonalas“ maradjon nem szop­tatta a csecsemőjét, elöntötte a tejet, s a férje által vásárolt sört eladta. Azt állítják hallás alapján a különböző szülészeti alkalmazottak , közvetve iga­zolják a szoptatási próbák. Nos a törvényszék elveti, elejti ezt az állítást mondván „nincsenek szemtanúk“. Igen ám, de egyet­len olyan szemtanút sem hall­gattak ki, akik abban az idő­ben az anya mellett a szülésze­ten tartózkodtak. (Pedig a nő­vérek ezektől értesültek a tör­téntekről). Érthetetlen. Vagy tovább menve a férj bizonyítékokat szolgáltat, hogy felesége az ő tudta nélkül kölcsönöket vett fel, illetve £■ magas rangú személyiségekkel való közeli ismeretségére, ro­konságára hivatkozva (termé­szetes ez hazug állítás volt részéről) különböző dolgok „elintézését“ vállalja el egy kis honorárium ellenében. (S ha már itt tartunk, megjegyeznénk, nem ártana alaposabban utána nézni ezeknek a dolgoknak). Ez derül ki a férj birtokában levő papírokból. A törvényszék azonban ezt is elejti, mint a­­hog­y megfeledkeznek erkölcsi profilját körül­rajzoló más té­nyezőkről is, noha az anya er­kölcsi magatartásának megíté­lésében föltétlenül szükséges lett volna ezek alapos tisztázása. És folytathatnék a sort talán BÁLINT ANDRÁS HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) Megjegyzések egy Manii tipsii aSSr^MT jrjmf #JS*. jrfjmrjrMiF JT asr * A HÍREK 1 Új napközi otthon nyílik a közeljövőben Csíkszere­dában. A bányászati szak­iskola volt épületében most folynak az utolsó simítások a napközi hét helyiségében, hama­rosan újjáalakított tantermek és hálók várják nap mirít nap­ az 52 kisgyereket. Kényelmüket korsze­rűen berendezett konyha és rak­tárhelyiség is szolgálja majd. A román és magyar nyelvű csopor­tokkal a napközi otthon igazgatója mellett négy óvónő és hat főnyi segédszemélyzet foglalkozik, vala­mint egy egészségügyi középkáder. A rendszeres orvosi felügyeletet is biztosították. Kaput nyitott a munkás­­egyetem. A szakszerveze­____. tek Székelyudvarhely mu­nicípiumi tanácsa mellett működő munkásegyetem október 8-án délután 6 órakor a hallgatói? HÍREK ESEMÉNYEK és családtagjaik jelenlétében ün­nepélyesen megnyitották az idei tanévet. 3 A hagyományos fekete kerámián és szőttesen kt­____ vül a Csíkszeredai Hargita Művészete ’kisipari­ szövet­kezet mázas cserépedényeket is bemutat az 1970-es évi szerződés­­kötéseken. Erre az alkalomra kö­rülbelül 80 modell készült el, a­­m­elyek közül modern vonalaikkal és népi díszítésükkel a vázák, tálak, kávés-, boros- és likőrös készletek tűnnek ki. A Népi Alkotások Megyei Házának, gondozásában ha­ _____­marosan megjelenik Ko­vács Dénes szakirányító, néprajzkutató könyve a gyimesi h'i­­mes tojásokról. A különböző tojás­díszítő népi motívumokat a szerző több színű linóleum-metszetet mu­tatják be. ESEMÉNYEK 2 [Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 240 (508) szám , 1969. október 10, péntek 1 óra 30 bámi Minisztertanácsi határozatok az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a bérek emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új bérezési rendszer kikísérletezésé­nek általánosítását és a bérek e­­melését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdaság-gépe­sítési vállalatok és más állami me­zőgazdasági egységek dolgozói, va­lamint a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben működő szakem­berek számára. A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységek­ben dolgozók fizetését átlag 9 szá­zalékkal emelik; a kisfizetések 1967-ben történt emelésével együtt ez összesen 12,6 százalékos átlag­emelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben működő szakemberek fizetése átlag 20,6 százalékkal e­­melkedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mező­­gazdasági vállalati szakemberek fizetése között. Több mint 425 000 mezőgazda­­sági alkalmazott részesül fizetés­­emelésben, évi jövedelmük mint­egy 725 millió lejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus 1 előtt. Az új bérezési rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazda­­sági munkaviszonyokat, s rugal­mas bérezési formákkal biztosítja e fontos nemzetgazdasági szektor dolgozóinak nagyobb anyagi érde­keltségét abban, hogy mind az ál­lami mezőgazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamokat érjen el gabonából, zöldségféléből, ipari növényekből, tejből, húsból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozói­nak és a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek szakembereinek fi­zetése szorosabban kapcsolódik sa­ját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új bérezési rendszer szerint, a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának ará­nyában folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sa­játos viszonyaira — a termelő­munka eredményei csak a mező­gazdasági év végén ismeretesek teljes egészében — a mezőgazda­­sági dolgozók tarifáris fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havon­ta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósí­tása arányában. A farmok dolgozóinak jövedel­me közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s füg­getlen a mezőgazdasági vállalat összességében elért eredmények­től, így a farmok dolgozói inkább érdekeltek abban, hogy minél jobb eredményeket mutassanak fel. A mezőgazdaság-gépesítési vál­lalatok (MGV) dolgozóinak jöve­delmei egyrészt a munkálatok ér­téktervének teljesítésétől, másrészt attól függnek, hogy a vállalatok által kiszolgált mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek milyen mérték­ben valósítják meg a tervezett ho­zamokat a főbb növényekből, így érdekeltek abban, hogy minél jobb minőségben és idejében végezzék el a munkákat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az állami mezőgazdasági egysé­gek dolgozói a tarifáris fizetésen kívül jutalomban részesülnek az év folyamán kiváló munkaeredmé­nyekért és juttatásban az év vé­gén, a farm nettó jövedelmének, illetve a vállalat tervezett nyere­ségének túlteljesítése arányában. A mezőgazdaság-gépesítési válla­latok dolgozói jutalmat kaphat­nak a vállalat jövedelmi tervé­nek túlteljesítéséért. Jutalmazha­tók akkor is, ha a kiszolgált me­zőgazdasági termelőszövetkezetek túlszárnyalják az előirányzott ter­melést a főbb növényekből. A me­zőgazdasági termelőszövetkezetek e célból jutalmazási alapot­­létesí­tenek, ami a mezőgazdaság-gépesí­tési vállalatok közreműködésével termesztett főbb növényekből a terven felüli termelés volumenének 20 százalékáig terjedhet; a jutal­mazási kvótát, valamint a jutal­mak folyósításának feltételeit a szövetkezetek és a gépesítési vál­lalatok munkaszerződéseikben meg­jelölik. .................... Az állami mezőgazdasági egysé­gekre vonatkozó fizetésemelési ha­tározat rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a mezőgazdaság sajátos körülményeire való tekintettel ki­bővítik a farmok vagy részlegek vezetőinek hatáskörét az állandó alkalmazottak besorolása, az idény­munkások javadalmazása stb. te­kintetében. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben működő szakemberek javadalmazására vonatkozó hatá­rozat ajánlja a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Országos Szö­vetségének, tegyen javaslatot a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek vezető tanácsainak, hogy ré­szesítsék a MTSZ mezőgazdasági szakembereit az elnöknek járó munkanapok értéke 15 százaléká­nak megfelelő juttatásban a szö­vetkezet tervének megvalósításá­hoz való hozzájárulásért, a ter­melési feladatok túlteljesítése ese­tén pedig részesítsék őket az el­nöknek adott pótjavadalmazásnak megfelelő juttatásban. Az új bérezési rendszer beveze­tése és az állami mezőgazdasági egységekben működő összes alkal­mazottak és termelőszövetkezeti szakemberek fizetésének emelése azoknak a rendelkezéseknek a valóra váltását jelenti, amelyeket a IX. pártkongresszus a dolgozók életszínvonalának emelésére és az RKP Központi Bizottsága 1967. októberi plenáris ülésének hatá­rozatai a bérezési rendszer javí­tására és a fizetések emelésére je­löltek ki. Ez ugyanakkor erőtel­jes ösztönzés e fontos nemzet­­gazdasági szektor összes egységes alkalmazottainak számára, hogy hatékonyabban felhasználják a mű­szaki-anyagi alapot és a munka­erőt a fokozott terméseredmények és nagyobb jövedelmezőség eléré­sére, mind a növényi, mind pedig a zootechnikai szektorban, s így biztosítsák a lakosság ellátási szükségleteinek jobb kielégítését mezőgazdasági élelmiszer termé­kekkel és az ipar jobb ellátását nyersanyagokkal. KIELESGIRIIK IIIÍIEI ELEJÉD - Ankétünk a tűzifaellátásról­­ A városaink faraktáraiban tett látogatások arról tanúskodnak, hogy most, október elején VAN AMIT HAZASZÁLLÍTANI Ezt bizonyítja, hogy városonként naponta húszan-harmincan vásá­rolnak fát jegyre vagy szabadon, erről győznek meg a raktári kész­letek is: Gyergyószentmiklóson 2 800 tonna várt eladásra látoga­tásunk idején, s ha figyelembe vesszük, hogy szinte naponta újabb szállítmányok érkeznek, elenyésző­nek tűnik az a 200 tonna, amit ebből még az év végéig intézmé­nyek, vállalatok igényelnek. (A kiutalások legnagyobb részét már elszállították). Az itteni lerakat vezetője szerint az utóbbi évek legjobb ellátása az idei: ennyi fa ebben az időszakban rég nem volt raktáron. Csíkszeredában 125 va­gon, Maroshévízen 230 tonna tűzifa van felhalmozva. Ez utóbbi meny­­nyiség elég kevés ugyan, de eddig zökkenőmentes volt az állandó u­­tánpótlás a raktár meglehetősen szűk udvarán. Gyergyószentmiklóson és Maros­hévízen készen felvágva szállít­hatják faadagjukat a vásárlók, nem így viszont a megyeközpontban, ahol — a felelős véleménye sze­rint — azért nem működik a fa­vágógép, mert a szakképesített gépkezelők inkább a szövetkezet­nél vállalnak munkát, ahol jobbak a kereseti lehetőségek. Igaz ugyan, hogy sokan inkább odahaza vá­gatják fel fájukat, de ez még nem mentség arra, hogy a Csíkszere­dai raktárban — ez van, más nincs alapon — mindenki vágatlanul kapja meg a tüzelőjét. Ha más­ként nem sikerül, hát a szövet­kezet valamelyik gépét kellene ál­landóan vagy felváltva használni a raktár udvarán, természetesen úgy, hogy a vétel utáni vágás díját a szövetkezet alkalmazottja szám­lázza, akárcsak házhoz rendelés e­­setén. Más kérdés viszont, hogy VAN-E MIVEL (ÉS MIKOR) HAZASZÁLLÍTANI a tüzelőanyagot? Nos, erre a kér­désre nagyon sok vásárló szeretne mielőbbi gyakorlati választ kapni. Messzemenően elítélendő az a fe­lelőtlenség, nemtörődömség, ami­vel az illetékes szervek viszonyul­nak a fa hazaszállításához. Csupán a Csíkszeredai lerakatnak van egy saját tehergépkocsija, máshol idő, szerencse, ismeretség stb. kérdése, hogyan is kerül a vásárló udva­rára az az egy-két tonna tüzelő. Mindenki tudja, hogy a „maszek“ fuvarosok többsége jóval a szállí­tási díj fölötti — hacsak nem a kétszeres — összegért hajlandók megrakni szekerüket. Szinte szem előtt folyik a „feketézés“, a vá­sárlók szorult helyzetét kihasz­náló csalás évek óta, s mindmáig jóformán semmi sem történt en­nek megakadályozására. Mert nyil­vánvaló, hogy az az egy teher­kocsi is kevés, ami Csíkszeredá­ban vagy ami Maroshévízen (a vá­rosgazdálkodási vállalat tulajdona, a lerakat szerződtette) vállalni tudja minden negyedik-ötödik vá­sárlónak a szállítását. Hogy ki len­ne a tétlenül szemlélődő „illeté­kes“? Talán a városi néptanácsok. Ezeknek kellene kötelezniük a vá­rosgazdálkodási vállalatokat, hogy legalább a csúcsforgalom idejére biztosítsanak gépi szállítóeszközö­ket a vásárlók kisegítésére. Vagy ha nem köteleznének, hát tekin­télyüket, hozzáértésüket, szervező­­készségüket kellene latba vetniük akár más intézményeknél is, hogy az otthon melegéről gondoskodók­nak ne okozzon annyi, évenként visszatérő bosszúságot a t­üzelő hazaszállítása. Mert végsősoron e­­lég sok vásárlónak akad egy-egy sofőr ismerőse( kisvárosok va­gyunk), aki valamiképpen csak áldoz eg­y-két órát a „barátja“ csa­ládjának. Miért ne lehetne az ilyen „megoldásokat“ hivatalos, törvé­nyes eljárásokkal helyettesíteni?­ Hiszen a vásárló örömmel fizetné a viteldíjat, mentesülne a sok „utánajárástól“, s az autó-­­eset- JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) — Úgy kell a fa, mint a kenyér — hangzik egyre gyakrabban, s ahogy ránk tör­nek a húsz-harminc fokos hidegek, módosul a hasonlat: sokszor talán még a kenyérnél is jobban. És valóban, ha az étkezések megszo­kott órarendjét időnként rendkívüli, halaszt­hatatlan teendők össze is kuszálják, a lakás melegét percre sem hiányolhatjuk a dermesz­tő téli hidegekben. Az évszak érkezésével so­kasodó fűtési gondok ismét rendkívül idő­szerűvé teszik a dolgozók otthoni vagy mun­kahelyi fűtőanyag ellátása problémáinak ú­­jabb mérlegelését. Nézzük, milyen kérdések merülnek fel 1969 telének küszöbén?

Next