Hargita, 1969. november (2. évfolyam, 259-284. szám)

1969-11-21 / 276. szám

A T.­­u.v mm.: CIRKÁL­ÁSOK 30 Somlyón ekkor 7 osztály lévén, a nyolcadik osztályra Udvarhely­re kellett mennünk. A szeminá­rium rágense (a bentlakás igaz­gatója, Szerk. megj.) ifj. Simon Endre, mint rebellist fogadott s megfigyelés alá helyezett. A je­lentkezéskor gúnyos gyanúval kérdezte, hogy hány font szemer­­jai dohányt hoztam magammal, holott köztudomás szerint nem is voltam dohányos akkor. Látva a mostoha fogadtatást, még azon nap otthagytam a szemináriumot s fivér Áron göröghitű esperesnél kaptam szállást, havi 12 forintért. Iii Az öreg­., egy jámbor, kedves ö­­regúr volt... együtt élt a fiával, Elekkel. Reggeli kávéhoz megfej­ték a két kecskét... Együtt kávéz­tunk, együtt ebédeltünk és vacso­ráztunk. Soha egymás ellen a leg­kisebb panaszunk sem merült fel. ...A „Székelyföld“ 1883-iki e­­gyik számában, a csíksomlyói gim­náziumnak Csíkszeredába való át­helyezéséről írtam vezércikket, melyért a Gyulafehérváron meg­jelenő ,,Közművelődés“-ben alapo­san kiporoltak s olyan abszur­dumnak nevezték az eszmét, me­lye­t csak félbolondok hirdethet­nek. Itthon nem is szólt hozzá senki, de azért Becze Antal az eszmét helyeselvén, harminc esz­tendő múlva fényesen megvalósult a „bolond“ eszme. ...„Csíkvármegye közgazdasági állapotai“ c. két kötetes munká­­mot ingyen osztottam szét. A „Csí­ki Gazda“ 30 éves szerkesztéséért, soha egy fityinget sem fizetett senki. Csak mint kuriózumot em­líthetem fel, hogy mindenkori munkáimért soha senkitől egy árva garast nem kértem s termé­szetesen nem is kaptam. Nem is azért emlegetem fel, mintha hiú volnék azokra. Legfennebb azon erkölcsi előnyt nyújtottak, hogy azok révén tudósokkal, írókkal, politikusokkal volt módomban ösz­­szeköttetésbe lépni, kik apró szé­kely kérdésekben véleményemre kiváncsiak lévén, hozzám fordul­­tak. ...Pedig bőven volt alkalmam kitapasztalni, hogy a közügyekben való önzetlen buzgólkodás az egyé­ni boldogulás nagy hátrányával jár. Nem lehet a közügyeket úgy szolgálni, hogy valaki vagy vala­kik magánérdekeivel össze ne kell­jen ütközni. Sokszor évtized múl­va érti meg az ember, hogy haj­dan felvetett eszméink megvaló­sulása minő magánérdekekbe üt­között s minő okok állták útját annak... Tapasztalatom szerint, a számítás nélkül lelkesedő ifjak­­ból válnak idővel a legreálisabb józan hazafiak, míg a számító, öreg if­jakból lesznek a lege­sö­­mörletesebb reakcionáriusok és semmiházi talpnyalók. Mert az önzetlenül lelkesülő ifjú belső ösztönét követi, míg a számító, öreg ifjú, ezen mindig erőszakot kell tegyen. Az idő mindkettőt to­vább neveli: az elsőt a józanabb gondolkodásban, az utóbbit az erő­szakolt hasznosságban... Mielőtt lezárnám cirkálásaimat, annyi tapasztalatot megállapítha­tok, hogy népünk általános köz­­művelődése 60 év alatt olyan ha­ladást mutat, mellyel mai falusi népünk közművelődési foka, majd­nem eléri, a 60 évvel ezelőtt volt városi fokot- A hajdani városlakók mulatságai, szórakozó alt­almai, sportjai, ma már a falukon foly­nak. Ez­ a dolgok természetes rend­je. Én mindig ájtatos kegyelettel emlékszem az ősökre. Feltétlen bízom népem őserejében s abban, hogy soha, semmiféle kozmopolita irányzat rajta erőt nem vesz. Hogy mit hoz az újabb hatvan év, azt majd döntsék el az unokák. (VÉGE) ! ­ Mind kitűntek Újabb 5 tanteremmel bővült ez idén a székelykeresztúri 1-es szá­mú általános iskola. A tantermek már csillogóan tisz­tán fogadták a diákokat, de az építés után még sok törmelék, gödör maradt az iskola udvarán. Nem sokáig. Az iskola vezetőségé­nek felhívására hazafias munkára jelentkeztek a szülők, a helyi nép­­tanács és vállalatok pedig teher­gépkocsikat biztosítottak a szállí­táshoz. 16-án, vasárnap délelőtt szülők­kel, tanulókkal, nevelőkkel népe­sült be az iskola udvara. A negy­ven szülő is nagy odaadással lá­tott munkához. Harminc köbmé­ter kavicsot termeltek ki és szál­lítottak az iskolához. Közösen a nevelőkkel és gyermekekkel, elő­ször megtakarították, elegyenget­ték az udvart, majd a kitermelt kavicsot elszórták, így a gyermekek nem fognak sárban járni, ha beáll az esőzés. Példás akció volt azzal a céllal, hogy a gyermekeknek még jobb feltételeket biztosítsunk, hogy vá­roskánkat építsük, szépítsük. Ilyenkor kitűntekről írni? Én csak a szám mellett maradok, mert nem írhatom le mind a negy­ven szülő nevét. Igen, mert mind­nyájan egyforma lelkesedéssel dolgoztak. A helyi szervek és a szülők ilyen támogatása valóban hozzá­járul ahhoz, hogy az iskola jó körülmények között tudjon eleget tenni az oktató-nevelőmunka fela­datainak. VERES MÁRIA Székelykeresztúr Orbán Balázs Székelyudvarhely vidékének szülötte s úgy vittük Öt. gyűjtéseit Kisbaconba, mint a ma­gunkét, de ott láttuk, hogy Elek apó is mennyire a mienk, és Or­bán Balázs is mennyire otthon van Kisbaconban, hiszen Beke György, Fodor Sándor, Mikó Imre „Orbán Balázs nyomdokain" című könyve éppen olyan kézikönyve a kisbaconiaknak, mint nekünk a ,,Világszép Nádszál kisasszony" — Elek apó mesegyűjteménye, me­lyet a kisbaconi pioníregység ne­künk ajándékozott. A közös emlékünnepély után Elek apó sírján elhelyeztük az Or­bán Balázs sírjára elhelyezett vi­rágcsokor párját. Nagy élmény volt tanulóinknak és nekünk tanerőknek is ez a ta­lálkozó, s mint ahogy az Elek apó házánál az emlékkönyvbe írtuk — azzal őrizzük meg a szülőföld két szerelmesének emlékét, hogy mi is ápoljuk, összegyűjtjük és népsze­rűsítjük haladó népi hagyomá­nyainkat. SZÉCSI LENKE tanár Siménfalva Veszélyes zóna! moly hiányosságok vannak. Ennek legfőbb oka a villamossági válla­lat hanyag munkája. A vállalat részéről negyedéven­ként csak egyszer jelennek meg az elromlott égők kicserélésére, s akkor is egy óra alatt igyekeznek a 32 kilométer hosszúságú villany­­huzalon az égőket kicserélni. Az utóbbi időben a vállalat által ki­jelölt napokon sem jönnek, vagy mondhatnánk, hogy júniustól ilyen munkára a szerelő csoport meg sem jelent a községben, csak egy alkalommal, mikor az egyik utcában két napig őriztettük a leszakadt huzalt. Nem tőlünk függ! A megoldás nem is adódik addig, amíg a villamossági vál­lalat többszöri sürgetésünkre csak azt a választ tudja adni, hogy nincs elég emberük . . . Nemcsak a közvilágítással van baj. A községben nincsen egy kar­bantartó villanyszerelő, aki egy negyedév leforgása alatt a laká­sokban is elvégezte az esetleges javításokat, így az emberek arra kényszerülnek, hogy maguk lás­sanak hozzá a javításokhoz. Ta­lán szükségtelen lenne megemlí­teni, hogy ez bizony veszéllyel is járhat. S az intézményeknél fel­merülő hibák kijavítása is több­szöri telefonhívást követel. Sajnos az a helyzet, hogy ha egy negyedévben egyszer a főút mentén kicserélik a villanyégőket ez nem jelenti azt, hogy a követ­kező negyedévig biztosított a köz­­világítás. Megoldást lehet és kell találni, mert a községben fényre van szük­ség ! A községi néptanács végrehajtó bizottsága Csíkszentgyörgy Lekéstem az autó­buszt. De nem baj — gondoltam — jó meleg őszi délután, nem árt egy kis séta Szentpál­­ig, majd ott kapok buszt, amivel eljutok Szentmártonba. És elindultam. Gon­dolataimba mélyedve hagytam magam mö­gött Szentpétert, s nemsokára szemem elé tárult a Homoród part­ján lévő állami gazda­ság ezer bejáratú épü­lete. Ezt azért mon­dom, mert itt sem ke­rítés, sem kapu nem látható. Sokáig nem volt időm szemlélődni, mert váratlan eset jött közbe. A marok­­földről oroszlán nagy­ságú komondor szökik fel, s ugatva szalad felém. Egy pillanat múlva egy másik is előkerül az aktok irá­nyából, s ez is felém közelít. Földbe gyöke­rezik a lábam — mit csináljak? Ha szaladni kezdek, biztos megfog­nak — ennyit tudok a kutyák tulajdonságá­ról. Aztán megtudtam, hogy ezen a területen telel az állami gazda­ság juhállománya 40— 50 kutya kíséretében. Egy fiatalembertől jó tanácsot is kaptam: vigyek magammal min­dig egy karót, mert ő is így tett. Sőt, Szent­­pál és Szentpéter kö­zött bot­lerakatot ké­szített, s így mindig biztosított a kézbevaló Ezt egy-egy ember megteheti, de mit csi­nál az a 30—40 isko­lás gyermek, akiknek minden reggel és este itt kell átmenniük? Lehet, hogy az álla­mi gazdaságnak nin­csen alapja kerítés é­­pítésére. De ez nem jelentheti azt, hogy nem lehetne megaka­dályozni a kutyák sza­­badon­ járását. Vagy ha ez sem le­hetséges, kénytelen vagyok javasolni két őrszoba felállítását Szentpál és Szentpéter határában, ahol a gya­logjáró felszerelheti magát riasztó pisztol­lyal, botokkal, vagy ki tudja mivel, hogy sér­tetlenül átjuthasson e­­zen a veszélyes zónán. JAKAB FERENC Városfalva Itthon voltunk Az egyik novemberi vasárnap, noha 80 kilométerre voltunk fa­lunktól, mégis úgy éreztük, hogy otthon vagyunk. Pedig Siménfalva és Kisbacon más-más megyéhez tartozik és mégis otthon voltunk, mert két nagy szülöttünkről, Orbán Balázsról és Benedek Elekről em­lékeztünk. Talán, amikor a közös emlék­­ünnepély megszervezéséért levelet írtunk a kisbaconi iskolának, ma­gam sem éreztem annyira a két nagy ember között a közös vonást, mint most, a találkozó után. Mikor autóbuszunk megérkezett Kisbaconba, a gyerekek és szülők azt kérdezték: Hol van Siménfal­va? Iskolánk tanulói szabadon mond­ták el Orbán Balázs életét, a Nyi­­kó mente falvai és Székelyudvarhely történetét. Meséket, legendákat Orbán Balázs gyűjtéseiből. Műso­runkat nyikómenti népdalok, népi táncok díszítették. A kisbaconi tanulók a Bardócz Dezső igazgató mondotta össze­kötő szöveggel bemutatták Bene­dek Elek életét és tevékenységét. A nap rejtvénye VOLTAIRE VÍZSZINTES: 1. Ez volt a jelszava Voltairenek az egyházzal szemben, amit az író a feudális intéz­mények legfőbb támaszának tartott, 2. Német film­rendező, az expresszionista filmművészet megterem­tője. Jelentősebb művei: Dr. Cagliari és a ..Tájfun­, 14. Párizsi börtön, ahova Voltaire két ízben is be volt zárva, 15. Vízszintesen növő, ivartalan szaporító szár, Ifj. Az erő egysége a GGS rendszerben, 17. Ebbe a svájci határon fekvő kastélyba húzódott vissza Vol­taire élete végén, 20. Téli sporteszköz, 22. Megelégelte, 24. Voltaire képviselte ezt a filozófiai irányzatot, amely Marx szerint a vallástól való megszabadulás kényelmes módja, 27. Mutatónévmás, 28. A klérust és a vallási dogmákat ostorozó kisregény, 30.­ L-vel az elején, tésztanemű, 32. Ilyen „batka“ (sziléziai aprópénz) is van, de nem ér semmit, 33. Román lab­darúgó (ék. 1.), 34. Kenderhulladék, 36. Végére nézel! 37. Ilyen szarvas a rénszarvas, 38. Skálahang, 40. Ma­gyarországi megye (ék. 1), 41. Üres ler! 42. Latin kettős magánhangzó, 44. Piros, 46. Fordított éktelen keret, 48. Európai állam. Itt írta Voltaire a „Filozó­fiai levelek“-el, 49. Az erdők és a vadászat istennője, 50. Egy másik kisregény címe, melyben Voltaire a vallási dogmákat támadja, 52. Tyúk nagyságú, Új- Zéland-i madár, 54. Égtáj, 55. Hazai folyó, 56. Román év, 58. Kisváros hazánk nyugati­ részén, 60. Görög betű, 61. Közepes nóta! FÜGGŐLEGES: 1. Londonban ismerte meg Vol­taire ezt a nagy angol írót, 2. Német, nőnemű, tő­számnév, 3. Ismert hazai szobrász, többek között a tengerparti „Halászok“ alkotója, 4. Mann betűt ke­verve, 5. Román hímzett ing, 6. Női becenév, 7. Fel­sőoktatási intézményekben alapvető szervezeti egység, 8. Kétes! 9. Élelem-e? 10. Esztétika kategóriája, 11. ...Pelin, bolgár író, valójában Dimitri Ivanov, 12. Hangtalanul kel! 16. A diszprózium vegyjele, 19. Angol államférfi, 1955—56-ban miniszterelnök volt, 21. A Dardanellák bejáratánál lévő kis sziget lakosa, 23. Kugli, 25. Végtelen egyszerű gép, 26. Fordítva: szó­­összetételekben kettőst jelent, 28. Szabó teszi, 29. Ördögi, 31. „XIV. Lajos...", Voltaire egyik történelmi tanulmányának címe, 32. Az írónak a feudális intéz­­ményeket támadó alapvető műve, 35. 1795-ben írt kisregény címe, 39. A mértani fogalom, 43. Öreggel, 45. Voltaire egy másik művének címe, 47. Róma fel­gyújtója, névelővel, 48. Ajándékozta, 51. Török név, 53. Románul hullám, 57. Tagadószó, 59. Inak egynemű A Villamossági Vállalat figyelmébe! Községünk lakói jogosan elé­gedetlenek a községi közvilágítás miatt. Ezen a téren valóban ko- IGÉNY ÉS KÖTELESSÉG (Folytatás az I. oldalról) De Tulit Ilona félt, és megfuta­modott. Utaltam már arra, hogy adott szempontból ez az ő, illetve az ők dolguk. És mégis! Talán a ,,menekülők" ügyét tisztábban kel­lene látni a sajnálkozás közepet­te is. Véleményem szerint az az állítás, hogy egy fiatal házaspár nem élvezte kellőképpen a társa­dalom megbecsülését, nélkülözi a reális alapot. Végső fokon a tár­sadalom új, korszerű lakást bizto­sított számukra, mindkettőjüknek állásuk volt a városban és a még megoldatlan problémák sem vá­rattak volna sokáig magukra. Állítottam és állítom, hogy sok ­éppen olyan diplomával rendelke­ző tanár, mint Tulit Ilona — szí­vesen vállalkozna olyan körülmé­nyek között lakni és dolgozni, mint amilyent a „menekülők" szá­mára a társadalom itt, Székely­­udvarhelyen biztosított. Hányan és hányan dolgoznak becsülettel egyik vagy másik faluban, diplomás tanárok. Nekik szabad a tanítás mellett a gyermekek beiskolázásá­val foglalkozni, ezért gyakran há­zalni, szabad a falu közművelődési életének fellendítésén fáradozni, szabad estéiket és gyakran éjsza­kai pihenésüket is feláldozva mű­kedvelő csoportokat felkészíteni és­­ versenyre , vinni.... — SZABAD tenni mindent, amit ma a falusi értelmiséginek tenni emberi, hiva­tásbeli kötelesség. A legtöbbjük időt és fáradságot nem tekintve céltudatosan és felelősségérzettel dolgozik, míg másoknak teher a fakultatív órák megtartása is. ,,A szülőföld-szeretet nem szép frázisokban, hanem mindenekelőtt tettekben... ölt testet“ — olvashat­juk a cikkben. Ezzel teljes egészé­ben egyetértek. Mert másképp az „ott lakunk, hol jóllakunk" felfo­gás szemszögéből ítélünk meg mindent — ez pedig nem illik emberi mivoltunkhoz. Tettekre, ki­emelkedő, szép emberi tettekre, helytállásra van most szükség me­gyénkben, akárcsak országunkban mindenütt, legyen szó az iparról, a mezőgazdaságról, vagy az oktatás­ról. Ezeket a tetteket, ezt a helyt­állást vállalni egyik legnemesebb emberi kötelességünk. Nemrég olvastam Farkas Árpád fiatal költő néhány megjegyzését az Igaz Szóban „Szesszenetek" címen. Valahogy az én mondani­valómnak is ilyen Farkas-féle szesszenetek címet adhatnék. Szesszenetek, szesszeneteink töb­bes számban, akik a minap elma­rasztaló véleményt olvashattunk a Hargita hasábjain. Néhány tanár kollegánk jóvoltából megtudhattuk magunkról, én s még pár sors­társam, hogy favágók vagyunk. A mesterségünk favágói, s mindez azért, mert fakultatív nyelv taní­tására vállalkoztunk. A lekicsiny­lést fokozza, amikor le is nézik az ilyen tanárokat, mondván, de leg­főképpen gondolván, hogy az ilyen tanár szakképzése szükségtelen, órára való készülése hiábavaló. De ha belemélyedünk a probléma boncolgatásába, rájövünk, hogy annak, akire a fakultatív nyelv ta­nítását bízták, még fokozottabb körültekintéssel kell készülnie. Ér­dekessé, vonzóvá tenni az órákat nem üres szócséplés. Természetesen jobban, gördülé­kenyebben és nem utolsó sorban eredményesebben megy az okta­tás, ha kötelező tantárgyként ta­nulják a gyermekek a magyar nyelvet és irodalmat. A nemtanu­lást négyes érdemjeggyel „jutal­mazhatják", az ajánlott házi olvas­mányokat „kötelezően" számonkér­­hetik, stb. stb. Egyszóval kedvezőb­bek a feltételek. De minden szak­mának megvan a maga nehézsé­ge, ugyanakkor szépsége is. S igaz az is, hogy minél nehezebb vala­mi, minél többet kell küszködni érte, annál értékesebb. Valahogy így van ebben az esetben is. A tanulók figyelő szempárjai, egy-egy bátortalan érdeklődő kérdés-felte­valakit ezzel a feladattal bíznak meg, itt is helyt kell állnia. Nem­csak azért, mert katedránkba bele­számít és korántsem kapunk a fa­kultatív órákért felefizetést, hanem mert erkölcsi kötelességünk is. Az erkölcsi elégtételt érettségizett szakembereink nyújtják majd, akik örvendeni fognak, hogy szakmai is­mereteik mellett irodalmi képzést is kaptak. Nagy íróink, költőink ne- KÉSZ A (Folytatás az I. oldalról) Székébeny hosszában , egyaránt., A Csíkszeredai Helyi Kereskedelmi Vállalat leltári jegyzőkönyveit la­pozgatva­ ugyanis szinte kizárólag csak azt tudjuk meg, hogy az el­lenőrzött egységben van-e hiány (esetleg leltári többlet) vagy nincs. Márpedig az árukészlet mennyisé­gi ellenőrzése a revíziónak csak egy részletfeladata. Mivel maradnak adósok a re­vizorok, mi hiányzik jegyzőköny­veik „leltárából"1.? Sajnos, sok esetben nemcsak a­ felmérő munka fele, háromnegye­de, hanem annál is több. Nagy részükből egyáltalán nem derül ki az árukészletek raktározásának (tehát megőrzésének), minőségé­nek, elhelyezésének a pontos vagy legalább részletes képe; a divat­jamúlt, kevésbé keresett áruk mennyisége; a különböző élelmi­szerek szavatossági idejének a problémája, ez utóbbival kapcso­latban pedig az, hogy az áruk eladása régiség­, tehát gyártási idejük sorrendjében történik-e? Így kiderülhetne, miért kerül egy­­más mellé például a friss és Szá­raz fogkrém, stb. Továbbá: ki vannak-e függesztve az árak­, megfelel-e és változik-e a kirakat összetétele, hogy figyelemfelkeltő, reklámszerepét betöltse? Milyen az üzlethelyiség és a raktárak higié­niája, hőmérséklete, az elárusítók­nak a vásárlók iránti magatartása, a személyzet munkaruhája, van-e megfelelő mennyiségű váltó (apró) pénz? Mindezekre hiába keresünk választ az említett jegyzőkönyvek­ LELTÁRÁ­ ben. De — tovább menve — hol marad az áruk forgalmi idejének kiszámítása, a hiányzó árucikkek jegyzéke, a kereslet, a piac szük­ségleteinek felmérése, stb, stb. A fenti hiányosságokat csak hangsúlyozza, hogy a revizorok nagyon szűkszavúak, vagy teljes hallgatásba burkolóznak a taná­csokat, javaslatokat, kritikai ész­revételeket illetően; figyelmük nem terjed ki a leltári többletek okainak felderítésére. Jegyzőköny­veikbe foglalt megállapításaik — ha egyáltalán vannak — álta­lában semmitmondóak, lényegtele­nek. Ezért a revizori munka pilla­natnyilag nem éri el azt a célját, hogy a hibák, a hiányosságok alapos, szakszerű felmutatásával hozzájáruljon az egész kereskedel­mi tevékenység javításához. TISZTÁZATLAN kérdés lenne a revizorok munkaköre? A Belkereskedelmi Minisztérium em­lített utasításai ugyanis érthetően, világosan kimondják, hogy ameny­­nyiben az üzletvezető szabadságo­lása esetén leltároznának, ott nem kell részt vennie az anyag­­kezelési ellenőrnek is. A felmé­rést elvégezheti egy leltározási bi­zottság, s ármódosítások esetén is csak úgy lehet igénybe venni a revizort, ha ezzel nem akadályoz­zák törvénybe foglalt feladatainak elvégzésében. Tapasztalataink sze­rint ezt nem alkalmazzák a gya­korlatban, s éppen ez az egyik oka annak, hogy az anyagkezelé­si ellenőrök nem teljesíthetik mennyiségi leltározási tervükéig Ezért fordul elő, hogy hat-hét e­lenőrzést végeznek egy kisebb üz­letben, s csupán egyet-kettőt ott, ahol évente háromra lenne szük­ség. Jóllehet az említett miniszté­riumi utasítások leltározási bizott­ság megalakítását is előírják, ez gyakorlatilag többnyire „hiány­cikk" Csíkszeredában. Ezért nem egy jegyzőkönyvet akár érvényte­leníteni lehetne, amennyiben azo­kat a leltározási bizottság jelen­léte nélkül állították össze. Intéz­kedni kell a átkönyvelések meggyor­sításáért is, mert ennek lemaradá­sa miatt sokszor elhúzódik a lel­tározások elszámolásának ideje (mint a vállalat ital- és 1-es szá­mú élelmiszerraktárának esetében történt). Az ellenőrzések általában korszerűtlenek, késleltetik az újra­­nnyitást, ami több ezer lejnyi lema­radást okoz a kereskedele­­rm. Nagy szükség lenne író- és kisebb számológépekre, melyek beszerzé­se talán egy év alatt is kifizetőd­ne a vállalatnak . Jelenleg ugyan­is a számításokat ceruzával, tol­lal végzik (káros időveszteség), a jegyzőkönyveket kézzel írják, s így tele vannak föld- és beírások­kal, nehezen áttekinthetőek, nem mindenik olvasható. Mindezek­ el­lenére rajtuk van az igazgatói jóváhagyás, ahelyett, hogy néhány visszakerülne kiegészítésre a fen­tebb tárgyalt követelményeknek megfelelően. Nem érdektelen azonban meg­jegyezni, hogy e fogyatékosság­ miatt nem csupán az ellenőrök okolhatók. Nincs kiépítve egy ta­pasztalt, kellő szakismeretekkel felr­uházott ellenőrző testület, a vállalat mindmáig nem tudta meg­akadályozni ebben a szakmában a munkaerő-hullámzást. Véleményünk szerint az ellenőr­zési munka formáján, stílusán, tartalmán sürgősen javítani kell, alaposabb, szélesebb körű szak­mai továbbképzéssel, az utasítá­sok szigorú betartásával, hogy ez a szükségszerű tevékenység való­ban értelmes, hasznos legyen mind a vásárlóközönség, mind pe­dig a kereskedelmi vállalatok ér­dekeit illetően. 55 Szesszenetek vés, mind olyan apróságok, de számunkra mégis jóleső érzések, melyek rekompenzálják fáradtsá­gainkat. Ha a tanulók irodalmi esteken szükségesnek érzik rész­vételüket, ha irodalmi olvasmányaik kiválasztásában tanácsot kérnek, akkor azt hiszem, nem dolgozunk hiába. Olyan tanulókat megismer­tetni anyanyelvünk szépségeivel, a­­kik szaktárgyaikat románul tanul­ják, nem lebecsülendő. S milyen jó, hogy szocialista államunk lehe­tőséget ad erre is! Joga van min­denkinek a román nyelv alapos ismerete mellett az anyanyelv el­sajátítására, gyakorlására. S ha a vei nem lesznek ismeretlenek előt­tük. Félreértés elkerülése végett tisz­tázom, hogy nem akarok merev határt vonni, elkülöníteni és szem­beállítani olyan egyéneket, akik fakultatív nyelvet tanítanak és olya­nokat, akik rendes tantárgyként oktatják a nyelveket. Hisz aki akar, aki a mestersége szerelmese, az mindent elkövet óráinak sikeréért, legyen az „rendes", vagy fakul­tatív. Aki pedig nem tesz eleget kötelességének, az valóban csak favágó. Bár egy se akad ilyen! SATA MÁRIA tanár A MEGYEI V. KILÓM­ ÉS SIÍTÍIM Tik­tUS Azonnal alkalmaz: — szakképesített molnárokat, — jogtanácsost A bérezési feltételeket az MTI 1­914/1968-as számú rendelete szabja meg. Vidékieknek az érvényben lévő rendelkezések értelmében bérletet biztosítunk. További felvilágosítások: a vállalat székhelyén, a munka és bérezési osztályon (Csíkszereda, Hargita utca 46 szám. Telefon: 143) 1969 November 21 péntek Napkelte: 7,19; nyugta: 16,43 Holdkelte: 15,04; nyugta: 4,30 Az évből eltelt 324 nap, hátra van még 41. ÉVFORDULÓK: — 275 évvel ezelőtt szüle­tett Voltaire (Francois- Marie Arouet) francia író (megh. 1778-ban). — 1887-ben halt meg Petre Ispirescu író (szül. 1830-ban). HETIVÁSÁR: Balánbánya, Madéfalva, Gyergyóalfalu, Tusnádfü­rdő NÉVNAP: Olivér. HARGITA Téli Vízió NOVEMBER 21. PÉNTEK 17,00 Konzultáció román nyelvből (VIII. osztályosoknak) 17,30 Kon­zultáció vegytanból (VIII. és XII. osztályosoknak) 18,00 Gyermekek világa 18,30 Gazdasági ankét 19,00 Híradó 19,20 Autósoknak 19,30 Tu­dományos kerekasztal-értekezlet 20,15 Indián Joe halála — művész­film 21,55 Reflektor 22,05 Nemzet-^t­közi aktualitások 22,35 Modern ku-t ér­iai balett 23,05 Híradó : NOVEMBER 22. SZOMBAT 18.00 A város kulcsa —vetélkedő 19,00 Híradó 19,30 Reflektor 19,45 Enciklopédia 20,45 Férfi kézilabda: Románia—Franciaország (II. félidő) 21.15 Egy óra Hitchcock-kal 22,05 Zenés film 22,30 Sztárparádé 22,45 Híradó 22,55 Cigányzene. m­szi NOVEMBER 21. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI „Hargita“: A tig­ris. Színes olasz film. SZÉKELY­UDVARHELYI „Homoród“: A mil­­liárdokat érő ember. Szí­nes, szélesvásznú francia film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mio­riţa“ : Pokolrév. Magyar film. MA­­­ROSHÉVIZI „Caliman“: Csavargók napja. Színes, szélesvásznú francia­­olasz film. SZÉKELYKERESZTÚR­ „Haladás“: A „vad“ Angelica. Színes szél­es­vászn­ú franci­a—német—olasz film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: Adio, Gringo. Színes, szélesvásznú olasz—francia—spanyol film. VLA­­HICAI „Vlahica"­: A heroin. Szé­­lesvásznú német—magyar—jugoszláv film. BORSZÉKI „Borszék“: Garm mérnök hiperbollaidja. Szélesvász-­,­nú szovjet film. BORSZÉKI „For­rás“: Lakáskiutalás. Színes, lengyel film. TUSNÁD FÜRDŐI „Olt“: Paria. Színes francia film. MADÉFALVI „Vasutas“:­­ Az örökkévalóság embere. Színes angol film. GALÓCÁSZ „Fenyő“: A világ napozóin. Színes olasz film. DITRÓI „Maros“: Rob­bantsátok fel a bankot. Francia film. GYERGYÓ CSOMAFALVI „Művelődés“: A kis szökevény. Színes szovjet—japán film. PA­­RAJD­I filmszínház: Pokolrév. Magyar film. NOVEMBER 22. SZOMBAT Román nyelven: 5,00—5,30 Népi muzsika. A Küküllő és Nyárád menti kórusok találkozója. 17,00— 18,00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Rádiómagazin. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Vi­­dáman-frissen — szórakoztató zene. Ipari krónika: Alaposan felkészül­tek a jövő évi termelésre. Mikro­fonnal a dicsői „Hercules“ tégla­gyárban. Mikroenciklopédia (ismét­lés) 13,00—13,30 Lapszemle. Népda­lok hallgatóink kívánságára. Szo­cialista hazánk tájain. 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. A hét kommen­tárja. Találkozzunk szombaton. Ju­biláló marosvásárhelyi napilapok. M­ixm ! Az 1969. november 19-i húzások nyerőszámai: 1, 23, 35, 2, 4, 26, 1 Nyereményalap: 313 133 lej. II., 16, 11, 3 ,41, 6, 22, 30. Nyereményalap: 268 215 lej. MADAS A Meteorológiai Intézet előrejel­zése szerint megyénkben ma válto­zó időjárás várható, többnyire fel­hős égbolttal, helyenként esővel, a hegyvidéken pedig havazással. A levegő legmagasabb nappali hőmérséklete 6—10 fok, míg a legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let —4 és +3 fok között váltakozik. Mérsékelt nyugati szél. SZERKESZTŐSEG ÉS ÉS­ADÓHIVATAL: Csíkszereda, Lenin tér 11 szám. Telefon: 249 ELŐFIZETÉSEK: a posta­hivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztők­nél Előfizetési ár: havonta 8 lej, negyedévre 24 lej, fél­évre 48 lej, egész évre 96 lej

Next