Hargita, 1969. november (2. évfolyam, 259-284. szám)
1969-11-21 / 276. szám
A T.u.v mm.: CIRKÁLÁSOK 30 Somlyón ekkor 7 osztály lévén, a nyolcadik osztályra Udvarhelyre kellett mennünk. A szeminárium rágense (a bentlakás igazgatója, Szerk. megj.) ifj. Simon Endre, mint rebellist fogadott s megfigyelés alá helyezett. A jelentkezéskor gúnyos gyanúval kérdezte, hogy hány font szemerjai dohányt hoztam magammal, holott köztudomás szerint nem is voltam dohányos akkor. Látva a mostoha fogadtatást, még azon nap otthagytam a szemináriumot s fivér Áron göröghitű esperesnél kaptam szállást, havi 12 forintért. Iii Az öreg., egy jámbor, kedves öregúr volt... együtt élt a fiával, Elekkel. Reggeli kávéhoz megfejték a két kecskét... Együtt kávéztunk, együtt ebédeltünk és vacsoráztunk. Soha egymás ellen a legkisebb panaszunk sem merült fel. ...A „Székelyföld“ 1883-iki egyik számában, a csíksomlyói gimnáziumnak Csíkszeredába való áthelyezéséről írtam vezércikket, melyért a Gyulafehérváron megjelenő ,,Közművelődés“-ben alaposan kiporoltak s olyan abszurdumnak nevezték az eszmét, melyet csak félbolondok hirdethetnek. Itthon nem is szólt hozzá senki, de azért Becze Antal az eszmét helyeselvén, harminc esztendő múlva fényesen megvalósult a „bolond“ eszme. ...„Csíkvármegye közgazdasági állapotai“ c. két kötetes munkámot ingyen osztottam szét. A „Csíki Gazda“ 30 éves szerkesztéséért, soha egy fityinget sem fizetett senki. Csak mint kuriózumot említhetem fel, hogy mindenkori munkáimért soha senkitől egy árva garast nem kértem s természetesen nem is kaptam. Nem is azért emlegetem fel, mintha hiú volnék azokra. Legfennebb azon erkölcsi előnyt nyújtottak, hogy azok révén tudósokkal, írókkal, politikusokkal volt módomban öszszeköttetésbe lépni, kik apró székely kérdésekben véleményemre kiváncsiak lévén, hozzám fordultak. ...Pedig bőven volt alkalmam kitapasztalni, hogy a közügyekben való önzetlen buzgólkodás az egyéni boldogulás nagy hátrányával jár. Nem lehet a közügyeket úgy szolgálni, hogy valaki vagy valakik magánérdekeivel össze ne kelljen ütközni. Sokszor évtized múlva érti meg az ember, hogy hajdan felvetett eszméink megvalósulása minő magánérdekekbe ütközött s minő okok állták útját annak... Tapasztalatom szerint, a számítás nélkül lelkesedő ifjakból válnak idővel a legreálisabb józan hazafiak, míg a számító, öreg ifjakból lesznek a legesömörletesebb reakcionáriusok és semmiházi talpnyalók. Mert az önzetlenül lelkesülő ifjú belső ösztönét követi, míg a számító, öreg ifjú, ezen mindig erőszakot kell tegyen. Az idő mindkettőt tovább neveli: az elsőt a józanabb gondolkodásban, az utóbbit az erőszakolt hasznosságban... Mielőtt lezárnám cirkálásaimat, annyi tapasztalatot megállapíthatok, hogy népünk általános közművelődése 60 év alatt olyan haladást mutat, mellyel mai falusi népünk közművelődési foka, majdnem eléri, a 60 évvel ezelőtt volt városi fokot- A hajdani városlakók mulatságai, szórakozó altalmai, sportjai, ma már a falukon folynak. Ez a dolgok természetes rendje. Én mindig ájtatos kegyelettel emlékszem az ősökre. Feltétlen bízom népem őserejében s abban, hogy soha, semmiféle kozmopolita irányzat rajta erőt nem vesz. Hogy mit hoz az újabb hatvan év, azt majd döntsék el az unokák. (VÉGE) ! Mind kitűntek Újabb 5 tanteremmel bővült ez idén a székelykeresztúri 1-es számú általános iskola. A tantermek már csillogóan tisztán fogadták a diákokat, de az építés után még sok törmelék, gödör maradt az iskola udvarán. Nem sokáig. Az iskola vezetőségének felhívására hazafias munkára jelentkeztek a szülők, a helyi néptanács és vállalatok pedig tehergépkocsikat biztosítottak a szállításhoz. 16-án, vasárnap délelőtt szülőkkel, tanulókkal, nevelőkkel népesült be az iskola udvara. A negyven szülő is nagy odaadással látott munkához. Harminc köbméter kavicsot termeltek ki és szállítottak az iskolához. Közösen a nevelőkkel és gyermekekkel, először megtakarították, elegyengették az udvart, majd a kitermelt kavicsot elszórták, így a gyermekek nem fognak sárban járni, ha beáll az esőzés. Példás akció volt azzal a céllal, hogy a gyermekeknek még jobb feltételeket biztosítsunk, hogy városkánkat építsük, szépítsük. Ilyenkor kitűntekről írni? Én csak a szám mellett maradok, mert nem írhatom le mind a negyven szülő nevét. Igen, mert mindnyájan egyforma lelkesedéssel dolgoztak. A helyi szervek és a szülők ilyen támogatása valóban hozzájárul ahhoz, hogy az iskola jó körülmények között tudjon eleget tenni az oktató-nevelőmunka feladatainak. VERES MÁRIA Székelykeresztúr Orbán Balázs Székelyudvarhely vidékének szülötte s úgy vittük Öt. gyűjtéseit Kisbaconba, mint a magunkét, de ott láttuk, hogy Elek apó is mennyire a mienk, és Orbán Balázs is mennyire otthon van Kisbaconban, hiszen Beke György, Fodor Sándor, Mikó Imre „Orbán Balázs nyomdokain" című könyve éppen olyan kézikönyve a kisbaconiaknak, mint nekünk a ,,Világszép Nádszál kisasszony" — Elek apó mesegyűjteménye, melyet a kisbaconi pioníregység nekünk ajándékozott. A közös emlékünnepély után Elek apó sírján elhelyeztük az Orbán Balázs sírjára elhelyezett virágcsokor párját. Nagy élmény volt tanulóinknak és nekünk tanerőknek is ez a találkozó, s mint ahogy az Elek apó házánál az emlékkönyvbe írtuk — azzal őrizzük meg a szülőföld két szerelmesének emlékét, hogy mi is ápoljuk, összegyűjtjük és népszerűsítjük haladó népi hagyományainkat. SZÉCSI LENKE tanár Siménfalva Veszélyes zóna! moly hiányosságok vannak. Ennek legfőbb oka a villamossági vállalat hanyag munkája. A vállalat részéről negyedévenként csak egyszer jelennek meg az elromlott égők kicserélésére, s akkor is egy óra alatt igyekeznek a 32 kilométer hosszúságú villanyhuzalon az égőket kicserélni. Az utóbbi időben a vállalat által kijelölt napokon sem jönnek, vagy mondhatnánk, hogy júniustól ilyen munkára a szerelő csoport meg sem jelent a községben, csak egy alkalommal, mikor az egyik utcában két napig őriztettük a leszakadt huzalt. Nem tőlünk függ! A megoldás nem is adódik addig, amíg a villamossági vállalat többszöri sürgetésünkre csak azt a választ tudja adni, hogy nincs elég emberük . . . Nemcsak a közvilágítással van baj. A községben nincsen egy karbantartó villanyszerelő, aki egy negyedév leforgása alatt a lakásokban is elvégezte az esetleges javításokat, így az emberek arra kényszerülnek, hogy maguk lássanak hozzá a javításokhoz. Talán szükségtelen lenne megemlíteni, hogy ez bizony veszéllyel is járhat. S az intézményeknél felmerülő hibák kijavítása is többszöri telefonhívást követel. Sajnos az a helyzet, hogy ha egy negyedévben egyszer a főút mentén kicserélik a villanyégőket ez nem jelenti azt, hogy a következő negyedévig biztosított a közvilágítás. Megoldást lehet és kell találni, mert a községben fényre van szükség ! A községi néptanács végrehajtó bizottsága Csíkszentgyörgy Lekéstem az autóbuszt. De nem baj — gondoltam — jó meleg őszi délután, nem árt egy kis séta Szentpálig, majd ott kapok buszt, amivel eljutok Szentmártonba. És elindultam. Gondolataimba mélyedve hagytam magam mögött Szentpétert, s nemsokára szemem elé tárult a Homoród partján lévő állami gazdaság ezer bejáratú épülete. Ezt azért mondom, mert itt sem kerítés, sem kapu nem látható. Sokáig nem volt időm szemlélődni, mert váratlan eset jött közbe. A marokföldről oroszlán nagyságú komondor szökik fel, s ugatva szalad felém. Egy pillanat múlva egy másik is előkerül az aktok irányából, s ez is felém közelít. Földbe gyökerezik a lábam — mit csináljak? Ha szaladni kezdek, biztos megfognak — ennyit tudok a kutyák tulajdonságáról. Aztán megtudtam, hogy ezen a területen telel az állami gazdaság juhállománya 40— 50 kutya kíséretében. Egy fiatalembertől jó tanácsot is kaptam: vigyek magammal mindig egy karót, mert ő is így tett. Sőt, Szentpál és Szentpéter között botlerakatot készített, s így mindig biztosított a kézbevaló Ezt egy-egy ember megteheti, de mit csinál az a 30—40 iskolás gyermek, akiknek minden reggel és este itt kell átmenniük? Lehet, hogy az állami gazdaságnak nincsen alapja kerítés építésére. De ez nem jelentheti azt, hogy nem lehetne megakadályozni a kutyák szabadon járását. Vagy ha ez sem lehetséges, kénytelen vagyok javasolni két őrszoba felállítását Szentpál és Szentpéter határában, ahol a gyalogjáró felszerelheti magát riasztó pisztollyal, botokkal, vagy ki tudja mivel, hogy sértetlenül átjuthasson ezen a veszélyes zónán. JAKAB FERENC Városfalva Itthon voltunk Az egyik novemberi vasárnap, noha 80 kilométerre voltunk falunktól, mégis úgy éreztük, hogy otthon vagyunk. Pedig Siménfalva és Kisbacon más-más megyéhez tartozik és mégis otthon voltunk, mert két nagy szülöttünkről, Orbán Balázsról és Benedek Elekről emlékeztünk. Talán, amikor a közös emlékünnepély megszervezéséért levelet írtunk a kisbaconi iskolának, magam sem éreztem annyira a két nagy ember között a közös vonást, mint most, a találkozó után. Mikor autóbuszunk megérkezett Kisbaconba, a gyerekek és szülők azt kérdezték: Hol van Siménfalva? Iskolánk tanulói szabadon mondták el Orbán Balázs életét, a Nyikó mente falvai és Székelyudvarhely történetét. Meséket, legendákat Orbán Balázs gyűjtéseiből. Műsorunkat nyikómenti népdalok, népi táncok díszítették. A kisbaconi tanulók a Bardócz Dezső igazgató mondotta összekötő szöveggel bemutatták Benedek Elek életét és tevékenységét. A nap rejtvénye VOLTAIRE VÍZSZINTES: 1. Ez volt a jelszava Voltairenek az egyházzal szemben, amit az író a feudális intézmények legfőbb támaszának tartott, 2. Német filmrendező, az expresszionista filmművészet megteremtője. Jelentősebb művei: Dr. Cagliari és a ..Tájfun, 14. Párizsi börtön, ahova Voltaire két ízben is be volt zárva, 15. Vízszintesen növő, ivartalan szaporító szár, Ifj. Az erő egysége a GGS rendszerben, 17. Ebbe a svájci határon fekvő kastélyba húzódott vissza Voltaire élete végén, 20. Téli sporteszköz, 22. Megelégelte, 24. Voltaire képviselte ezt a filozófiai irányzatot, amely Marx szerint a vallástól való megszabadulás kényelmes módja, 27. Mutatónévmás, 28. A klérust és a vallási dogmákat ostorozó kisregény, 30. L-vel az elején, tésztanemű, 32. Ilyen „batka“ (sziléziai aprópénz) is van, de nem ér semmit, 33. Román labdarúgó (ék. 1.), 34. Kenderhulladék, 36. Végére nézel! 37. Ilyen szarvas a rénszarvas, 38. Skálahang, 40. Magyarországi megye (ék. 1), 41. Üres ler! 42. Latin kettős magánhangzó, 44. Piros, 46. Fordított éktelen keret, 48. Európai állam. Itt írta Voltaire a „Filozófiai levelek“-el, 49. Az erdők és a vadászat istennője, 50. Egy másik kisregény címe, melyben Voltaire a vallási dogmákat támadja, 52. Tyúk nagyságú, Új- Zéland-i madár, 54. Égtáj, 55. Hazai folyó, 56. Román év, 58. Kisváros hazánk nyugati részén, 60. Görög betű, 61. Közepes nóta! FÜGGŐLEGES: 1. Londonban ismerte meg Voltaire ezt a nagy angol írót, 2. Német, nőnemű, tőszámnév, 3. Ismert hazai szobrász, többek között a tengerparti „Halászok“ alkotója, 4. Mann betűt keverve, 5. Román hímzett ing, 6. Női becenév, 7. Felsőoktatási intézményekben alapvető szervezeti egység, 8. Kétes! 9. Élelem-e? 10. Esztétika kategóriája, 11. ...Pelin, bolgár író, valójában Dimitri Ivanov, 12. Hangtalanul kel! 16. A diszprózium vegyjele, 19. Angol államférfi, 1955—56-ban miniszterelnök volt, 21. A Dardanellák bejáratánál lévő kis sziget lakosa, 23. Kugli, 25. Végtelen egyszerű gép, 26. Fordítva: szóösszetételekben kettőst jelent, 28. Szabó teszi, 29. Ördögi, 31. „XIV. Lajos...", Voltaire egyik történelmi tanulmányának címe, 32. Az írónak a feudális intézményeket támadó alapvető műve, 35. 1795-ben írt kisregény címe, 39. A mértani fogalom, 43. Öreggel, 45. Voltaire egy másik művének címe, 47. Róma felgyújtója, névelővel, 48. Ajándékozta, 51. Török név, 53. Románul hullám, 57. Tagadószó, 59. Inak egynemű A Villamossági Vállalat figyelmébe! Községünk lakói jogosan elégedetlenek a községi közvilágítás miatt. Ezen a téren valóban ko- IGÉNY ÉS KÖTELESSÉG (Folytatás az I. oldalról) De Tulit Ilona félt, és megfutamodott. Utaltam már arra, hogy adott szempontból ez az ő, illetve az ők dolguk. És mégis! Talán a ,,menekülők" ügyét tisztábban kellene látni a sajnálkozás közepette is. Véleményem szerint az az állítás, hogy egy fiatal házaspár nem élvezte kellőképpen a társadalom megbecsülését, nélkülözi a reális alapot. Végső fokon a társadalom új, korszerű lakást biztosított számukra, mindkettőjüknek állásuk volt a városban és a még megoldatlan problémák sem várattak volna sokáig magukra. Állítottam és állítom, hogy sok éppen olyan diplomával rendelkező tanár, mint Tulit Ilona — szívesen vállalkozna olyan körülmények között lakni és dolgozni, mint amilyent a „menekülők" számára a társadalom itt, Székelyudvarhelyen biztosított. Hányan és hányan dolgoznak becsülettel egyik vagy másik faluban, diplomás tanárok. Nekik szabad a tanítás mellett a gyermekek beiskolázásával foglalkozni, ezért gyakran házalni, szabad a falu közművelődési életének fellendítésén fáradozni, szabad estéiket és gyakran éjszakai pihenésüket is feláldozva műkedvelő csoportokat felkészíteni és versenyre , vinni.... — SZABAD tenni mindent, amit ma a falusi értelmiséginek tenni emberi, hivatásbeli kötelesség. A legtöbbjük időt és fáradságot nem tekintve céltudatosan és felelősségérzettel dolgozik, míg másoknak teher a fakultatív órák megtartása is. ,,A szülőföld-szeretet nem szép frázisokban, hanem mindenekelőtt tettekben... ölt testet“ — olvashatjuk a cikkben. Ezzel teljes egészében egyetértek. Mert másképp az „ott lakunk, hol jóllakunk" felfogás szemszögéből ítélünk meg mindent — ez pedig nem illik emberi mivoltunkhoz. Tettekre, kiemelkedő, szép emberi tettekre, helytállásra van most szükség megyénkben, akárcsak országunkban mindenütt, legyen szó az iparról, a mezőgazdaságról, vagy az oktatásról. Ezeket a tetteket, ezt a helytállást vállalni egyik legnemesebb emberi kötelességünk. Nemrég olvastam Farkas Árpád fiatal költő néhány megjegyzését az Igaz Szóban „Szesszenetek" címen. Valahogy az én mondanivalómnak is ilyen Farkas-féle szesszenetek címet adhatnék. Szesszenetek, szesszeneteink többes számban, akik a minap elmarasztaló véleményt olvashattunk a Hargita hasábjain. Néhány tanár kollegánk jóvoltából megtudhattuk magunkról, én s még pár sorstársam, hogy favágók vagyunk. A mesterségünk favágói, s mindez azért, mert fakultatív nyelv tanítására vállalkoztunk. A lekicsinylést fokozza, amikor le is nézik az ilyen tanárokat, mondván, de legfőképpen gondolván, hogy az ilyen tanár szakképzése szükségtelen, órára való készülése hiábavaló. De ha belemélyedünk a probléma boncolgatásába, rájövünk, hogy annak, akire a fakultatív nyelv tanítását bízták, még fokozottabb körültekintéssel kell készülnie. Érdekessé, vonzóvá tenni az órákat nem üres szócséplés. Természetesen jobban, gördülékenyebben és nem utolsó sorban eredményesebben megy az oktatás, ha kötelező tantárgyként tanulják a gyermekek a magyar nyelvet és irodalmat. A nemtanulást négyes érdemjeggyel „jutalmazhatják", az ajánlott házi olvasmányokat „kötelezően" számonkérhetik, stb. stb. Egyszóval kedvezőbbek a feltételek. De minden szakmának megvan a maga nehézsége, ugyanakkor szépsége is. S igaz az is, hogy minél nehezebb valami, minél többet kell küszködni érte, annál értékesebb. Valahogy így van ebben az esetben is. A tanulók figyelő szempárjai, egy-egy bátortalan érdeklődő kérdés-feltevalakit ezzel a feladattal bíznak meg, itt is helyt kell állnia. Nemcsak azért, mert katedránkba beleszámít és korántsem kapunk a fakultatív órákért felefizetést, hanem mert erkölcsi kötelességünk is. Az erkölcsi elégtételt érettségizett szakembereink nyújtják majd, akik örvendeni fognak, hogy szakmai ismereteik mellett irodalmi képzést is kaptak. Nagy íróink, költőink ne- KÉSZ A (Folytatás az I. oldalról) Székébeny hosszában , egyaránt., A Csíkszeredai Helyi Kereskedelmi Vállalat leltári jegyzőkönyveit lapozgatva ugyanis szinte kizárólag csak azt tudjuk meg, hogy az ellenőrzött egységben van-e hiány (esetleg leltári többlet) vagy nincs. Márpedig az árukészlet mennyiségi ellenőrzése a revíziónak csak egy részletfeladata. Mivel maradnak adósok a revizorok, mi hiányzik jegyzőkönyveik „leltárából"1.? Sajnos, sok esetben nemcsak a felmérő munka fele, háromnegyede, hanem annál is több. Nagy részükből egyáltalán nem derül ki az árukészletek raktározásának (tehát megőrzésének), minőségének, elhelyezésének a pontos vagy legalább részletes képe; a divatjamúlt, kevésbé keresett áruk mennyisége; a különböző élelmiszerek szavatossági idejének a problémája, ez utóbbival kapcsolatban pedig az, hogy az áruk eladása régiség, tehát gyártási idejük sorrendjében történik-e? Így kiderülhetne, miért kerül egymás mellé például a friss és Száraz fogkrém, stb. Továbbá: ki vannak-e függesztve az árak, megfelel-e és változik-e a kirakat összetétele, hogy figyelemfelkeltő, reklámszerepét betöltse? Milyen az üzlethelyiség és a raktárak higiéniája, hőmérséklete, az elárusítóknak a vásárlók iránti magatartása, a személyzet munkaruhája, van-e megfelelő mennyiségű váltó (apró) pénz? Mindezekre hiába keresünk választ az említett jegyzőkönyvek LELTÁRÁ ben. De — tovább menve — hol marad az áruk forgalmi idejének kiszámítása, a hiányzó árucikkek jegyzéke, a kereslet, a piac szükségleteinek felmérése, stb, stb. A fenti hiányosságokat csak hangsúlyozza, hogy a revizorok nagyon szűkszavúak, vagy teljes hallgatásba burkolóznak a tanácsokat, javaslatokat, kritikai észrevételeket illetően; figyelmük nem terjed ki a leltári többletek okainak felderítésére. Jegyzőkönyveikbe foglalt megállapításaik — ha egyáltalán vannak — általában semmitmondóak, lényegtelenek. Ezért a revizori munka pillanatnyilag nem éri el azt a célját, hogy a hibák, a hiányosságok alapos, szakszerű felmutatásával hozzájáruljon az egész kereskedelmi tevékenység javításához. TISZTÁZATLAN kérdés lenne a revizorok munkaköre? A Belkereskedelmi Minisztérium említett utasításai ugyanis érthetően, világosan kimondják, hogy amenynyiben az üzletvezető szabadságolása esetén leltároznának, ott nem kell részt vennie az anyagkezelési ellenőrnek is. A felmérést elvégezheti egy leltározási bizottság, s ármódosítások esetén is csak úgy lehet igénybe venni a revizort, ha ezzel nem akadályozzák törvénybe foglalt feladatainak elvégzésében. Tapasztalataink szerint ezt nem alkalmazzák a gyakorlatban, s éppen ez az egyik oka annak, hogy az anyagkezelési ellenőrök nem teljesíthetik mennyiségi leltározási tervükéig Ezért fordul elő, hogy hat-hét elenőrzést végeznek egy kisebb üzletben, s csupán egyet-kettőt ott, ahol évente háromra lenne szükség. Jóllehet az említett minisztériumi utasítások leltározási bizottság megalakítását is előírják, ez gyakorlatilag többnyire „hiánycikk" Csíkszeredában. Ezért nem egy jegyzőkönyvet akár érvényteleníteni lehetne, amennyiben azokat a leltározási bizottság jelenléte nélkül állították össze. Intézkedni kell a átkönyvelések meggyorsításáért is, mert ennek lemaradása miatt sokszor elhúzódik a leltározások elszámolásának ideje (mint a vállalat ital- és 1-es számú élelmiszerraktárának esetében történt). Az ellenőrzések általában korszerűtlenek, késleltetik az újrannyitást, ami több ezer lejnyi lemaradást okoz a kereskedelerm. Nagy szükség lenne író- és kisebb számológépekre, melyek beszerzése talán egy év alatt is kifizetődne a vállalatnak . Jelenleg ugyanis a számításokat ceruzával, tollal végzik (káros időveszteség), a jegyzőkönyveket kézzel írják, s így tele vannak föld- és beírásokkal, nehezen áttekinthetőek, nem mindenik olvasható. Mindezek ellenére rajtuk van az igazgatói jóváhagyás, ahelyett, hogy néhány visszakerülne kiegészítésre a fentebb tárgyalt követelményeknek megfelelően. Nem érdektelen azonban megjegyezni, hogy e fogyatékosság miatt nem csupán az ellenőrök okolhatók. Nincs kiépítve egy tapasztalt, kellő szakismeretekkel felruházott ellenőrző testület, a vállalat mindmáig nem tudta megakadályozni ebben a szakmában a munkaerő-hullámzást. Véleményünk szerint az ellenőrzési munka formáján, stílusán, tartalmán sürgősen javítani kell, alaposabb, szélesebb körű szakmai továbbképzéssel, az utasítások szigorú betartásával, hogy ez a szükségszerű tevékenység valóban értelmes, hasznos legyen mind a vásárlóközönség, mind pedig a kereskedelmi vállalatok érdekeit illetően. 55 Szesszenetek vés, mind olyan apróságok, de számunkra mégis jóleső érzések, melyek rekompenzálják fáradtságainkat. Ha a tanulók irodalmi esteken szükségesnek érzik részvételüket, ha irodalmi olvasmányaik kiválasztásában tanácsot kérnek, akkor azt hiszem, nem dolgozunk hiába. Olyan tanulókat megismertetni anyanyelvünk szépségeivel, akik szaktárgyaikat románul tanulják, nem lebecsülendő. S milyen jó, hogy szocialista államunk lehetőséget ad erre is! Joga van mindenkinek a román nyelv alapos ismerete mellett az anyanyelv elsajátítására, gyakorlására. S ha a vei nem lesznek ismeretlenek előttük. Félreértés elkerülése végett tisztázom, hogy nem akarok merev határt vonni, elkülöníteni és szembeállítani olyan egyéneket, akik fakultatív nyelvet tanítanak és olyanokat, akik rendes tantárgyként oktatják a nyelveket. Hisz aki akar, aki a mestersége szerelmese, az mindent elkövet óráinak sikeréért, legyen az „rendes", vagy fakultatív. Aki pedig nem tesz eleget kötelességének, az valóban csak favágó. Bár egy se akad ilyen! SATA MÁRIA tanár A MEGYEI V. KILÓM ÉS SIÍTÍIM TiktUS Azonnal alkalmaz: — szakképesített molnárokat, — jogtanácsost A bérezési feltételeket az MTI 1914/1968-as számú rendelete szabja meg. Vidékieknek az érvényben lévő rendelkezések értelmében bérletet biztosítunk. További felvilágosítások: a vállalat székhelyén, a munka és bérezési osztályon (Csíkszereda, Hargita utca 46 szám. Telefon: 143) 1969 November 21 péntek Napkelte: 7,19; nyugta: 16,43 Holdkelte: 15,04; nyugta: 4,30 Az évből eltelt 324 nap, hátra van még 41. ÉVFORDULÓK: — 275 évvel ezelőtt született Voltaire (Francois- Marie Arouet) francia író (megh. 1778-ban). — 1887-ben halt meg Petre Ispirescu író (szül. 1830-ban). HETIVÁSÁR: Balánbánya, Madéfalva, Gyergyóalfalu, Tusnádfürdő NÉVNAP: Olivér. HARGITA Téli Vízió NOVEMBER 21. PÉNTEK 17,00 Konzultáció román nyelvből (VIII. osztályosoknak) 17,30 Konzultáció vegytanból (VIII. és XII. osztályosoknak) 18,00 Gyermekek világa 18,30 Gazdasági ankét 19,00 Híradó 19,20 Autósoknak 19,30 Tudományos kerekasztal-értekezlet 20,15 Indián Joe halála — művészfilm 21,55 Reflektor 22,05 Nemzet-^tközi aktualitások 22,35 Modern ku-t ériai balett 23,05 Híradó : NOVEMBER 22. SZOMBAT 18.00 A város kulcsa —vetélkedő 19,00 Híradó 19,30 Reflektor 19,45 Enciklopédia 20,45 Férfi kézilabda: Románia—Franciaország (II. félidő) 21.15 Egy óra Hitchcock-kal 22,05 Zenés film 22,30 Sztárparádé 22,45 Híradó 22,55 Cigányzene. mszi NOVEMBER 21. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI „Hargita“: A tigris. Színes olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród“: A milliárdokat érő ember. Színes, szélesvásznú francia film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“ : Pokolrév. Magyar film. MAROSHÉVIZI „Caliman“: Csavargók napja. Színes, szélesvásznú franciaolasz film. SZÉKELYKERESZTÚR „Haladás“: A „vad“ Angelica. Színes szélesvásznú francia—német—olasz film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: Adio, Gringo. Színes, szélesvásznú olasz—francia—spanyol film. VLAHICAI „Vlahica": A heroin. Szélesvásznú német—magyar—jugoszláv film. BORSZÉKI „Borszék“: Garm mérnök hiperbollaidja. Szélesvász-,nú szovjet film. BORSZÉKI „Forrás“: Lakáskiutalás. Színes, lengyel film. TUSNÁD FÜRDŐI „Olt“: Paria. Színes francia film. MADÉFALVI „Vasutas“: Az örökkévalóság embere. Színes angol film. GALÓCÁSZ „Fenyő“: A világ napozóin. Színes olasz film. DITRÓI „Maros“: Robbantsátok fel a bankot. Francia film. GYERGYÓ CSOMAFALVI „Művelődés“: A kis szökevény. Színes szovjet—japán film. PARAJDI filmszínház: Pokolrév. Magyar film. NOVEMBER 22. SZOMBAT Román nyelven: 5,00—5,30 Népi muzsika. A Küküllő és Nyárád menti kórusok találkozója. 17,00— 18,00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Rádiómagazin. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Vidáman-frissen — szórakoztató zene. Ipari krónika: Alaposan felkészültek a jövő évi termelésre. Mikrofonnal a dicsői „Hercules“ téglagyárban. Mikroenciklopédia (ismétlés) 13,00—13,30 Lapszemle. Népdalok hallgatóink kívánságára. Szocialista hazánk tájain. 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. A hét kommentárja. Találkozzunk szombaton. Jubiláló marosvásárhelyi napilapok. Mixm ! Az 1969. november 19-i húzások nyerőszámai: 1, 23, 35, 2, 4, 26, 1 Nyereményalap: 313 133 lej. II., 16, 11, 3 ,41, 6, 22, 30. Nyereményalap: 268 215 lej. MADAS A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint megyénkben ma változó időjárás várható, többnyire felhős égbolttal, helyenként esővel, a hegyvidéken pedig havazással. A levegő legmagasabb nappali hőmérséklete 6—10 fok, míg a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —4 és +3 fok között váltakozik. Mérsékelt nyugati szél. SZERKESZTŐSEG ÉS ÉSADÓHIVATAL: Csíkszereda, Lenin tér 11 szám. Telefon: 249 ELŐFIZETÉSEK: a postahivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztőknél Előfizetési ár: havonta 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egész évre 96 lej