Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-21 / 42. szám
HARGITA 3 z elmúlt év végén újjáalakult fővárosi Petőfi Sándor kultúrház igazgatóját, Matekovics Jánost, egy megszokott esti beszélgetés társasági gyűrűjéből „emeltem ki“, hogy a kalauzolásával járjam végig a százados épület megfiatalodó, megszépülő termeit, folyosóit. — Az, ami itt van, az minden eddigi tapasztalaton túltesz, bátran állíthatom: valamennyi elképzelésemet felülmúlja. És éppen, mert ilyen nagy a lelkesedés, és mert egyre növekszenek a segíteni akarók, terveink, elképzeléseink is egyre merészebbek, gazdagabbak. Ami a tervek közül elsőnek valósult meg, az a jövendő értelmiségi klub kis helyisége, amely egyúttal állandó kiállítási szalon is. Formája, helye az épületben, világítása egyaránt kiválóan alkalmassá teszik az elképzelt célra. Évente huszonhat — nagyrészt fiatal, az itteni közönség előtt ismeretlen képzőművész számára teremtünk ezzel a kis teremmel fővárosi bemutatkozást s ezzel együtt talán nagyobb érvényesülési lehetőséget. Most éppen Balogh Péter modern szobraiban és felesége, Angela Balogh grafikáiban, akvarelljeiben lehet gyönyörködni, a következő kiállító előreláthatólag Jakabovics Miklós Nagyváradról, utána pedig — ha elegendő támogatás érkezik Csíkszeredából — egy Hargita megyei népművészeti kiállítás. Keddi lapszámunkban riportban számoltunk be egy kedves eseményről, a ditrói Anna néni századik születésnapjáról. Több olvasónk kérésére ezúttal fényképen is bemutatjuk — most már mindannyiunk Anna nénijét, 17 éves dédunokája és 3 éves ükunokája társaságában. Fővárosi tudósítás — TESTEK, min t gzalont a táncteremmel összekötő tágas előcsarnokban hangulatos bárhelyiség van kialakulóban, amely a kiállítási helyiségben korábban működött inkább kocsmát, mint büfét lesz hivatva helyettesíteni. — Körülbelül ennyi az eddigi kétkezi munka eredménye. Még az elején vagyunk, de a tervek már készen vannak, a nélkülözhetetlen anyagok beszerzésére is megkaptuk a szükséges anyagi alapokat, fokozatosan tehát át- meg - visszaalakíthatjuk az egész épületet. ~~KT átalakitások"során •■megrid a~tányterem.rarigos művelődési intézményhez méltó bejáratot kap az épület, korszerűbb lesz a nagyterem, kedvezőbb feltételek teremtődnek a közi tevékenységhez, s megvalósul a legdédelgetettebb terv is: a kis pinceszínház, amely az első ilyenszerű létesítmény lesz talán az egész fővárosban. Rövidesen megalakul a Vadrózsák folklóregyüttes, megkezdi tevékenységét a Kuncz Aladár irodalmi kör, aSzékelyföldről ideszármazott fiatalok és idősebbek Tamási Áron köre, az amatőr filmesek klubja, s közben természetesen tovább élnek a már meglévő tevékenységi formák. — Művelődési házunk rövid eddigi működése során a legnagyobb sikert a színvonalban és méretben egyaránt reprezentatív vasárnapi matinék aratták. Művelődési életünk kiválóságai: költők, írók, színművészek, zenészek, képzőművészek működtek közre ezeken a matinékon, s bátran mondhatom, hogy a közönség és a művészek számára egyaránt élményt jelentettek. A Rádió-Televízió szimfonikus zenekarának kamaraegyüttese nálunk tartotta országos bemutatóját, egy — tizenhetedik-tizennyolcadik századi erdélyi zeneszerzők műveiből összeállított — hangversenyt, amelyet Bács Lajos dirigált. Varga Vilmos a mi matinénkon ismételte meg a színházak fesztiválján nagyra értékelt és díjazott szavalóestjét, a Maszek balladát. Mindkét fellépésnek nagy művészi és közönség sikere volt. A további matinék programja is az eddigiekhez hasonló igényességgel, hozzáértéssel — és tegyük hozzá: utánajárással — van összeállítva, s minden bizonnyal a siker is hasonló lesz. A Petőfi Sándor művelődési ház további sikeres munkáját elsősorban az a szükséglet garantálja, amelynek tulajdonképpen létét is köszönheti. Hasonlóképpen biztos garanciája a kezdéshez méltó folytatásnak a fővárosi municípiumi párt- és közigazgatási szervek részéről megnyilvánuló állandó támogatás és gondoskodás is. — Mindez azonban nem lenne elegendő — mondotta búcsúzáskor az igazgató, — ha nem állana mögöttünk egy egyre növekedő, támogató tagság, amely nem kíméli szabad idejét, szellemi és fizikai energiáját, ha nekünk kell segítséget nyújtania. Műépítészek, mérnökök, kőművesek, ácsok, háztartási alkalmazottak válaszolnak készséggel hívásunkra. Ugyanakkor lelkes támogatásra találunk a főváros egész értelmisége részéről. Igazgató bizottságunkban Bukarest olyan szellemi kiválóságai tevékenykednek és segítenek bennünket, mint a költő Tiberiu Után, a zeneszerző Zeno Vancea, Majtényi Erik vagy Balogh Péter. KALJMAN GYULA A történetírás általam leszögezett állásponttól függetlenül, a köztudatban két változata él Dózsa György, illetve családja illetőségének. Sokan, főleg a Maros és Nyárád mentén, ma is úgy tartják, hogy Dózsa György és testvére Gergely, Makfalván születtek. Mások, köztük sokan Háromszékről — a mai Kovászra megye vidékéről — azt vallják, hogy a Dózsa család fészke Dálnokon volt. De lássuk mit mond a vitatott kérdésről történetírásunk két múlt századi jelese, Kővári László és Orbán Balázs? A Dózsa család leszármazási táblázatát legelőször Kővári állította össze. Szerinte a család első ismert alakja Tamás, Dálnokon lakott. Neki voltak a fiai, Dózsa György és Dózsa Gergely. György katonai pályára lépett, ahol mint lovas százados tűnik fel Nándorfehérváron, — a mai Belgrádban, — ahol egy Ali nevű híres törökkel párbajozik, s a harcban annak páncélos karját leszeli, amiért is a királytól címerül egy leszelt vérző kart, fegyverzetet, arany láncot, valamint Temesvár és Belgrád között, ,,mint kinevezett sarkantyús vitéz negyven lelkes jószágot nyert." (Istvánffy: História. , 43. old.) Ami ezután következett, azt mindannyian ismerjük. Az általa vezetett nagy parasztlázadás, a magyar, a román és más Duna völgyi népek közös harcának, egyik legfényesebb lapját jelenti. Kővári szerint, György borzalmas kivégzése után a család folytatója apjuknak, Tamásnak a testvére, Dózsa Ádám. Ennek unokája András alapítja meg a család makfalvi és kibédi ágát. A makfalvi ágból a hajdani Marosszéknek számos kiemelkedő egyénisége született. Dózsa András Marosszék főkirálybírája, aki részt vett Bethlen Gábor fejedelem (1613— 1629) hadjárataiban is. Ennek testvére Tamás a szendrői várkapitányságig vitte. Később András, Thököli Imre hive, ,,nyolcvanad magával erős hitet tett le, az Erdélyt osztrák járom alá juttatott Teleki Mihály elejtésére, mit a zernyesti csatában teljesítettek is. Ez erős esküről közmondásilag fennmaradt: Dózsa hitre mondom!" Thököli bukása után az említett Dózsa András Nagyszebenben raboskodott hosszú ideig. De míg András, Thököli, s a szabadságmozgalmak érdekében buzgólkodott, addig Mihály labancpárti volt és Telekiért gyászt öltött. Ezért őt Thököli emberei elfogták. Miután kiszabadult, az 1701- iki gyulafehérvári országgyűlésen több száz székely primőr élén óvást ad be a székelyek megadóztatása ellen. I. Rákóczi féle szabadságharcnak Dózsa Péter volt híve, aki mint Marosszék alkirálybirája ellenzéket alakított ki I. Szebenből diktált osztrák rendeletek ellen. 1711 után csak nehezen szabadult meg a bebörtönzéstől. Testvére Ábrahám, szintén alkirálybirája Marosszéknek 1718 körül, s mint , ilyen, a kollégium építése körül szerez komoly érdemeket. Igen tevékeny és áldozatkész volt az említett Péter fia Mihály, ■aki felépítteti Marosszék székházát 1745- ben. „A Szellemi felvilágosodás fáklyája"-ként tevékenykedett később Dózsa Gergely, aki miután külföldi egyetemeken tanult, 1794-ben a marosvásárhelyi kollégium jogtanára lesz és a ,,tanoda" igazgatójaként felépítteti annak új, díszes épületét. Méltó utódja volt Dózsa Elek, a reformkor jeles jogtudósa, aki az 1848-as forradalom alatt Brassóban kormánybiztos. Ezért 1849-től ugyanott raboskodik a Fellegvárban, majd kiszabadulva újra jogtanár lesz Marosvásárhelyen egészen 1867-ig, mikor mint az alkotmányos országgyűlés alelnöke fejezi be életét. Utolsónak Dózsa Dániel nevét említi a krónika, aki az ,,anynyira kényes és veszélyes, publicistikai téren szerzett érdemeket, s emellett szépirodalmi munkálataival is feltűnést okozott". NAGY BENEDEK muzeológus DALNOKI VAGY IKFAI VOLI-E DÓZSA GYÖRGY ?... ...S A DOHUK ! (SZILÁGYI ZOLTÁN felvétele) 2500 éves dák pénzverde Egy archeológus csoport arra lett figyelmes, hogy a Szeben megyei Tilisca községben a házak falainak nagy részében különös kőtömböket építettek be. A kőtömbök eredetéről a falusiak értékes felvilágosítást szolgáltattak, így jutottak el az archeológusok egy szomszédos hegyoromhoz, ahol egy időszámításunk előtti V. századból származó dák erődítmény romjai találhatók. Itt, a kutatók ámulatára egy nagyszabású pénzverde nyomaira bukkantak. Matricák, karmantyúk és prések tanúsítják e helyen az egykori pénzverde működését, ahol a dákók görög és római minták után gyártották az érméket. A Tilisca-i pénzverde felfedezése nagy jelentőségű történelmi ese-A 8-IK NEMZETKÖZI LÉGGOMB-SPORTVERSENY résztvevői a svájci Mürrenből indultak el és a verseny nyertese Horst Hassold pilóta, útközben nemcsak homokzsákjait, hanem élelmiszercsomagjait is kidobta a léggömbből, nehogy az egy hegycsúcsnak menjen neki. Horst Hassold hat óra múltán Vicolango helységnél, Milánó és Torino között, egy szántóföldön szállt le. Bebizonyította, hogy a léggömbbel sokkal gyorsabban lehet utazni, mint egy versenyautó valemeny, annál is inkább mivel az első ilyenszerű létesítmény, amelyet egykori településen találtak hazánkban. wmá mm Ruhapróba - vetítéssel Melyik nő nem hajlamos arra, hogy legalább egy tucatnyi új ruhát felpróbáljon a konfekció üzletben, mielőtt, vásárolna? Hogyan lehet a ruhapróbát gyorsan, kényelmesen lebonyolítani? Az egyik londoni nagyáruházban felszerelt. .. diapozitív vetítővel. A vásárló belép a próbafülkébe, s a megfelelőképpen elhelyezett vetítőgép színes diapozitívról rávetíti a kívánt modellt. A döntés azonnal megtörténhet, s az elárusító máris átadja a kiválasztott ruhát. A vetítőgépes próbafülke igen célszerűnek bizonyult a londoni áruházban. _L A televízió műsorterve FEBRUÁR 22, VASÁRNAP 8.45 FEBRUÁR 24, KEDD 18.00 — Gyermekeknek 18.30 — Jégkorong világbajnokság — B-csoport Jugoszlávia—Németország SZK (III. harmad) 19.15 — Híradó 19.30 — Mit tudunk és mit nem tudunk az emberről — Az ember és a gép 20.00 — Reflektor 20.10 — Folklórműsor 20.40 — Rajzfilmek 21.00 — Jégkorong világbajnokság — B-csoport Románia—Norvégia (III. harmad) 21.40 — Dokumentációs adás 22.05 — Híradó 22.15 — A világ körül — Vietnam DK — a 17-es szélességi körtől északra 22.35 — Könnyűzene újdonságok A televízió magyar nyelvű műsora Vasárnap 12,35—13,35: Vasárnaptól—vasárnapig ■ Dzsesszmuzsika — szólót játszik Bakó István ■ Színház — Méhes György: Noé bárkája című színművét előadják a Marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozatának művészei, bevezetőt mond a szerző. Csütörtök 17,30—18,05: Filmriport a Mondiala Konfekciógyárból ■ Népi muzsika ■ Akvarell — filmező géppel kiállításokon. FEBRUÁR 25. SZERDA 18.00 — Gyermekeknek 18.30 — Népi zene 19.00 — Híradó 19.30 — Az Aranyszarvas könynyűzene-verseny előjátéka 19.40 — 1945 március 6. 20.10 — Rövid műsorismertetés 20,15 — A mintakép — zenés film 22.10 — Híradó 22.30 — Irodalmi adás FEBRUÁR 26. CSÜTÖRTÖK 17.30 — Magyar nyelvű adás FEBRUÁR 28. SZOMBAT 17.00 — Német nyelvű adás 18,05 — Jó estét lányok — Jó estét fiúk! 19.00 — Híradó 19,20 — Rajzfilm 19,30 — Reflektor 19.45 — Enciklopédia 20,40 — Sonet Villa — irodalmi adás 21.00 — Jégkorong világbajnokság — B-csoport USA— Németország SZK (III. harmad) 21.45 — A bosszúállók — sorozatfilm 22,35 — Híradó 22,55 — Románcok és népzene 11.15 12,00 12,35 16.30 17.15 19.00 19.15 20,15 20,25 20,35 21.05 22,25 22.45 23,00 — Vasárnapi matiné gyermekeknek és tanulóifjúságnak — Gyermekműsor — A haza vártáján .1945. március 6—1970. március 6 — Magyar nyelvű adás — A sötét folyó — folytatásos film (6. rész) — Vasárnapi magazin — Híradó — A jégkorong világbajnokság — C-csoport: Ausztria—Olaszország. — Filmújdonságok — Az emberek is nézik a Holdat — Alex. Stark riportja — Varieté — A próféta — a Barrandov-stúdió játékfilmje — Udo Jürgens éneke — Híradó — Sport FEBRUÁR 23. HÉTFŐ 18,00 — 18,20 — 18,50 — 19,00 — 19,20 — 19,30 — 19,50 — 20,00 — 20,15 — 20,45 21,55 22,05 22,25 22,35 Műszaki konzultáció Ifjúsági műsor Népi zene Híradó Gazdasági krónika Az Olténia Állami Filharmónia kórusa énekel Filmriport a vaskapui építőtelepről Reflektor Büszkeség és előítélet folytatásos film (IV. rész) Névtelen csillag könnyűzene verseny Külpolitikai szemle Nina Lizei! énekel Híradó Színház 18,05 18,35 19,00 19,20 19,30 20,00 20,10 21,00 21,45 22,00 22,15 22,50 Kaland a hegyekben (utolsó rész) A modern román nyelv Híradó Népi zene Eszmék krónikája Reflektor Opera-est A jégkorong világbajnokság — B-csoport: Románia—Jugoszlávia (III. harmad) Műsorismertetés Híradó Közelkép: Marin Preda Nadia könnyűzene énekesnő énekel FEBRUÁR 27. PÉNTEK 18,00 18,30 19,15 19,40 20,40 21,10 21,45 22,00 22,20 Pionírstúdió: Exterra ’70 Jégkorong világbajnokság — B-csoport: USA Jugoszlávia (III. harmad) ■ Híradó Tudományos műsor Antrakt — rövidfilm Jégkorong világbajnokság — B-csoport: Románia—Japán (III. harmad) Aranyszarvas-előzetes Híradó Külpolitikai szemle Keresztrejtvény 160 ÉVE SZÜLETETT A ROMÁN IRODALOM KIEMELKEDŐ EGYÉNISÉGE, AKINEK A NEVÉT A VÍZSZINTES 21 ÉS A FÜGGŐLEGES 9 SZÁMÚ SOROKBAN REJTETTÜK EL. Az író által kedvelt két irodalmi műfaj NEVE A VÍZSZINTES 73 ÉS A FÜGGŐLEGES 2 SZÁMÚ SOROKBAN TALÁLHATÓ. A VÍZSZINTES 31 SZÁMÚ SORBAN PEDIG SZÜLŐVÁROSA NEVE SZEREPEL. VÍZSZINTES: 1. Házasítja 7. Szibériai folyó, 10. Jószága 12. Állatlak 15. Bora 16. ...Amsterdam, ismert holland labdarúgó csapat 17. Északi nép 18. Skálahang 20. Traviata -nyitány 24. Román év 25. Azonos magánhangzók 26. Innen való a mesebeli varázsló 27. Dorgál 29. Színházi szoba 34. Éktelen esztendő 35. Indíték 36. Némán lesz 37. Ilyen ház is van, néhanapján, a színházban 39. Disznó lesz belőle 41. Visszaformál 42 ütőkártya. FÜGGŐLEGES: 1. Iskolás tagozat felnőtteknek 3. „Madár’-sziget a Csendes-óceánban (ék. h.) 4. Férfinév 5. Javíttok 6. Betűvető 8. Házi szállítóeszközei 11. Mutatószó 14. Hullat 19. Német személyes névmás 21. Gonoszság 22. Tolsztoj műve 23 Eme háztartási kellék 28. Össze-vissza sző! 29. Felvigyázó 30. Derékszíj 32. Papírmértékei 33. Visszazengő nótát! 38. Lakatlan! 39. Tegnap után 40. Skálahang. MEGFEJTÉSEK (Február 20. lapszámunkból) Vízszintes 1. Socialismus, 24. Birlad. Függőleges 1. Sor kenyérért. l FI ■1 ■ 1 5 5 nm 7 s 9 10.__lai 1*_-j 15 E ^& i __.1 T~■ iá 21 22 23 ifi ZE EKü 2?28 "m 29 iP 51 32 35 ml3? H n 36 3? 38 l|p39 40 W~mlo nJ Ezermesterek COSTICA JOANIJESCU, Slanic Prahova-i lakos immár túlhaladta a 80 évet. Ebben a korban az ember rendszerint már csak inkább az emlékeiből él és lehetőleg kíméli magát. Nem így Costica bácsi, aki szenvedélyének szenteli ideje jó részét s a szorgos munkában találja kedvtelését. Slanic határában, a hasonnevű folyó partján él, egy dúsnövényzetű ligetben. Itt van az ő birodalma. Már hajnalhasadáskor munkához lát: szorgoskodik, fát vág, farag. Hónapokon át elbibelődik egy-egy miniatűr parasztház kifaragásával vagy más népművészeti tárgyakkal. Legnagyobb szenvedélye az eredeti házikók összeállítása, melyekből immár egy falura valót „épített". „Műveit" nem árusítja, meg is sértődne, ha valaki pénzt ajánlana értük. Ellenben szívesen ajándékoz belőlük a múzeumoknak népművészeti gyűjtemények számára. VICTOR POPOVICI bákói órásmester különleges órán dolgozik. A fából készülő óra a hársfa alatt ülő Mihai Eminescut jeleníti meg. A faragott alkatrészekből összeállított órában látható lesz a copoui hársfa, a fa alatti padon elmélkedő Eminescu, feje fölött az Esthajnalcsillaggal. A hársfa felett a Nap, éjszaka pedig a Hold látható. Egy bonyolult szerkezet mozgatja a két égitestet. Az órának nem lesz számlapja és mutatói, az órákat a Holdnak és a Napnak a hársfához viszonyított állása jelzi. A bákói ezermester tavaly már készített egy faórát, amelyhez Ion Creangă meséjéből merített ihletet. BÁNAT. — A fiatalasszony nagyon készül az első otthoni vacsorára, belead apait-anyait. Mégis vacsora közben keservesen sírva fakad. — Mi baj, — kérdezi aggódva a férje. — Órákon át bajlódtam a vacsorával,te meg egyszerűen nekiülsz és megeszed. ••••• TANMESE. — Értekeznek az egerek. Egyik, felháborodott szónokol: — Hallatlan, hogy ilyen szürke színünk van. Még majd öszszetévesztenek az elefánttal. UZSONNA. — Az agglegénytanár meghívja néhány tanítványát uzsonnára. — Remélem — mondja másnap az egyik lány mamája — uzsonna után elmostátok az edényeket. — Előtte. MOtlTIVIDEOlOl—MEXIKÓIK 11 A LABDARÚGÁS AZ OLIMPIÁKON Nem hiába nevezik a labdarúgást a huszadik század sportját Noha régóta ismerik és játsszák, igazi felvirágzásának kora a mi századunkra esik. Nyugton állíthatjuk, hogy ilyen karriert egyetlen más sportág sem futott be! Milliók élnek-halnak a labdarúgásért és sokan ezt a szó szoros értelmében értelmezik. A labdarúgás elterjedése Európában már a század elején indokolttá tette elismerését olimpiai sportágként. A századfordulókor, pontosabban 1900 szeptember 20-án, Párizsban a labdarúgás bevonult az olimpiára! Igaz, még nem hivatalosan, csak egy, a sportág népszerűsítését célzó rendezvény keretében. 1904-ben, az Egyesült Államokban, St. Louis városában rendezték meg az olimpiai játékokat. A nagy távolság miatt csak néhány ország küldte el sportolóit kontinensünkről, így ez a torna teljesen amerikai jelleget öltött. Mint érdekességet megemlítjük, hogy a labdarúgást 4 Egyesült Államok-beli és 1 kanadai csapat képviselte. A döntő mérkőzésen a kanadaiak győztek 4—0 arányban a St. Louis-i együttes ellen. 1908 — LONDON 1908-at írtak, amikor a labdarúgás hivatalosan is bevonult az olimpiákra. Eredetileg hét ország jelentette be részvételét a FIFA által rendezett tornára. Mivel a részvételt nem korlátozták szabályok és — hogy a történetíró utólag mint érdekességet írhassa meg — Franciaország két csapattal nevezett be. A sorsolások után Magyarország és Csehország visszalépett. nak. ÍR! *: tv %séSSIí aWts A montevideói „El Centenario stadion". Itt rendezték az első VB-t, 1930-ban.