Hargita, 1970. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-28 / 72. szám

Beszámoló Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről — Előterjesztette CORNELIU MĂNESCU elvtárs, külügyminiszter — (Folytatás az 1. oldalról) Népünk létérdekeiből, a szocializmus általános érdekeiből kiindulva a román kormány kész a jövőben is minden tőle telhetőt megtenni az összes szocialista országokkal való testvéri együttműködés fokozásáért. A különböző társadalmi-politikai rendszerű államok létének körülményei között a világ összes országai közötti együttműködés s az egyöntetűen elismert alapvető nemzetközi jogelvek tiszteletben tartásán alapuló békés együttlétezésük jelenti az egyedüli ésszerű megoldást arra, hogy a nemzetközi életet a népek haladástörekvéseinek és jólétének megfelelően szervezzék meg. Egy olyan világban, amelyet az jellemez, hogy a tudomány és a technika mélyen behatolt az emberi tevékenység valamennyi területére, s amelyben a nemzetközi munkamegosztás egyre fokozódik, országunk gazdasági potenciáljának növekedése és kulturális kincsestárának gazdagodása nemcsak lehetővé, hanem objektív szükségességgé is teszi, hogy Románia fejlessze kapcsolatait a világ öszszes államaival és cselekvően részt vegyen az anyagi és szellemi értékek cseréjének szüntelen bővítésében. A román kormány lépéseket tett a politikai kontaktusok, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális cserék bővítéséért az összes államokkal, arra törekedve, hogy biztosítsa országunk külső kapcsolatainak tartalmasságát és stabilitását, kölcsönösen előnyös alapokon. Az elmúlt évben 76 új együttműködési megegyezést, egyezményt és megállapodást kötöttünk különböző területeken más társadalmipolitikai rendszerű államokkal. Kontaktusok, kölcsönös látogatások, megbeszélések folytak le állam- és kormányfőkkel, számos ország kimagasló politikai személyiségeivel. Nicolae Ceauşescu elvtárs, az Államtanács elnöke ellátogatott Törökországba, Iránba és Indiába és fogadta az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Ausztria elnökének és Finnország elnökének látogatását. Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Minisztertanács elnöke látogatást tett Angliában és Belgiumban, és fogadta Hollandia, Svédország és Kongó Népi Köztársaság kormányfőinek látogatását. Az említett látogatások, valamint a más szinten lezajlott kontaktusok konkrét, pozitív eredményekkel zárultak, előmozdították a kétoldalú kapcsolatok bővülését, a különböző irányú együttműködés fokozódását. Alkalmat nyújtottak a hasznos véleménycserére fontos nemzetközi kérdésekben, lehetővé tették az álláspontok és a szempontok jobb megismerését, az általános politikai légkör javulását. Románia mint a kontinens békéjében és biztonságában vitálisan érdekelt európai ország az összes európai államokkal való széles körű kooperáció politikáját folytatja. Örömmel állapítjuk meg, hogy a román-ófrancia politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok szüntelenül fejlődnek. A két ország államfőinek találkozói fontos mozzanatai voltak és lesznek ennek a fejlődésnek. Véleményünk szerint minden feltétel megvan ahhoz, hogy a hagyományos román—francia kapcsolatok szüntelenül terebélyesedjenek mindkét nép javára, a nemzetközi enyhülés és megértés érdekében. Fokozódnak Románia kapcsolatai Németország SZK-val, Olaszországgal, Svájccal, az északi országokkal és más európai államokkal. Felfelé ívelő fejlődést mutatnak országunk Törökországgal való kapcsolatai. Megelégedéssel várjuk Cevdet Sunay elnök közeli romániai látogatását, amely akárcsak Nicolae Ceauşescunak, az Államtanács elnökének törökországi látogatása, kétségtelenül előmozdítja majd a két ország sokoldalú együttműködésének bővülését. 1969-ben tovább fejlődtek Románia kapcsolatai más kontinensek országaival. Bővültek és szép perspektívák elé néznek Románia kapcsolatai a latin-amerikai országokkal. Új gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezményeket írtunk alá, kormánybizottságokat létesítettünk és hosszú lejáratú kooperálási akciókra vállalkoztunk Chilével, Kolumbiával és Venezuelával, beleértve vegyes bánya- és kőolajkitermelési társaságok létesítését. A román kormánynak állandó törekvése az ázsiai és afrikai államokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése. Kedvezően alakultak Románia kapcsolatai Japánnal, fejlődtek a kapcsolatok Pakisztánnal, haladást értünk el az óceániai országokkal való kapcsolatainkban. Afrikában erősítettük a kapcsolatokat Kongó Demokratikus Köztársasággal, Nigériával, Tanzániával, Zambiával és más országokkal. Népünk, amely maga is ismerte az idegen uralom viszontagságait, nagy rokonszenvvel szemléli e kontinensek népeinek erőfeszítéseit a haladásért és a jólétért, gazdasági és politikai függetlenségük megszilárdításáért. E politika keretében Románia határozottan támogatja az arab népek törekvéseit független, demokratikus, a gazdasági és társadalmi haladás útján való fejlődésükre. A román kormány mindig figyelmet fordított az arab országokkal való kapcsolatainak fejlesztésére. Mint ismeretes, tavaly Románia és egyes arab államok viszonyában nem kívánatos helyzetek adódtak, amelyeket véleményünk szerint az idézett elő, hogy nem értették meg teljesen országunknak azt az álláspontját, hogy következetesen fejleszti kapcsolatait a világ öszszes államaival. A román kormánynak e momentumok túlhaladására tett erőfeszítései kedvező visszhangra találtak az arab országok részéről és pozitív eredmények eléréséhez vezettek. Úgy véljük, hogy jelenleg megvan a lehetőség az összes arab országokkal való kapcsolatok teljes normalizálására és ezek fejlesztésére a román nép és az arab népek, a béke ügye érdekében. A román kormány a maga részéről minden tőle telhetőt el akar követni a román nép és az arab népek barátságának erősítéséért. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK ! Az európai biztonság megvalósítása a Román Kommunista Párt és államunk egyik legfőbb, állandó törekvése. Az európai béke és biztonság hosszú idő óta a kontinens népeinek egyik elsőrendű kívánalma. A román nép számára, amely óriási ember- és anyagveszteségeket szenvedett a két világháborúban, létkérdés az európai biztonság megvalósítása, s a legnagyobb fontosságú feltétel ahhoz, hogy folytathassa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének szentelt békés munkáját. Az utóbbi időben kedvező körülmények alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az európai biztonság kérdései a kívánalmak és szándéknyilatkozatok szférájából átkerüljenek a gyakorlati akciók szférájába. Tény és való, hogy Európában egy folyamat van kialakulóban az államközi kapcsolatok normalizálására, a népek közeledésére s a függőben lévő kérdések békés megoldására. Mind több európai ország kormánykörei és befolyásos politikai személyiségei tanúsítanak érdeklődést a feszültség enyhítése, az együttműködés útjában álló korlátok eltávolítása, valamint az iránt, hogy megtalálják az enyhülés, a béke és a jószomszédság légköre meghonosításának módozatait Európában. Az utóbbi hónapokban politikai kontaktusok és megbeszélések voltak a Szovjetunió és Németország Szövetségi Köztársaságának kormányképviselői, Lengyelország és Németország SZK kormányképviselői között, nemrég pedig létrejött az első találkozás Willi Stoph, a Német DK Minisztertanácsának elnöke és Willy Brandt, Németország SZK szövetségi kancellárja között, s ugyanakkor megállapodtak abban, hogy újabb megbeszélést szerveznek ugyanezen a szinten. A román kormány, amely következetesen támogatja az összes nemzetközi kérdéseknek kontaktusok és tárgyalások útján történő megoldását, üdvözli ezeket a megbeszéléseket. Kifejezzük azt a reményünket, hogy ezek a tárgyalások pozitív eredményekhez vezetnek az európai közi kapcsolatok normalizálásában, a fennálló európai határok elismerésében és tiszteletben tartásában — beleértve az Odera—Neisse határt és a két német állam közötti határt — a Német DK nemzetközi jogi elismerésében, biztosítva, hogy a két német állam a többi állammal egyenlő feltételek mellett vegyen részt az európai és a nemzetközi kérdések megvitatásában és megoldásában. Románia, amely aktív tényező a kontinensünk politikai életét megújító folyamatban, minden eddigi akciójával harcolt azért, hogy az európai biztonságot minden kétértelműségtől mentes, világos vállalásokra építsék, amelyeket az összes államok magukévá tegyenek, tekintet nélkül gazdasági, katonai, emberi potenciáljukra, konkrét intézkedésekre építsék, amelyek bizalmat keltenek és teljes bizonyosságot adnak minden állam számára biztonságát és területi épségét illetően, garanciát nyújtanak arra, hogy védve vannak bárminő agressziós veszéllyel, az erőszak felhasználásával vagy az erőszakkal való fenyegetőzéssel szemben. Az európai biztonság megvalósítása kitartó, sokoldalú és azonos irányú erőfeszítéseket, a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésére irányuló aktív politikát követel a földrész összes országaitól. A román kormány, amely úgy véli, hogy az európai biztonság feltételezi a földrész országai közötti két- és sokoldalú kapcsolatok mind sűrűbb hálózatát, amelynek az a rendeltetése, hogy gazdasági és társadalmi haladásukat szolgálja, lépéseket tesz az európai közi politikai, gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok széles körű fejlesztésére és arra, hogy ezeket a kapcsolatokat a nemzetközi törvényesség és etika általánosan elismert elveire alapozza. Románia a Varsói Szerződésben résztvevő államok 1966. évi Bukaresti Nyilatkozatában foglalt eszmékből indul ki; ez a nyilatkozat fontos javaslatokat tartalmaz az európai biztonság és együttműködés erősítésére, beleértve egy összeurópai konferencia összehívásának kezdeményezését is. Románia más szocialista országokkal együtt cselekvően részt vett a Budapesti Felhívásnak, a prágai külügyminiszteri tanácskozás dokumentumainak kidolgozásában és az európai biztonság meghonosításának előmozdítására hivatott más közös akciókban. A román kormány úgy véli, hogy az említett találkozókon elfogadott dokumentumokban szereplő javaslatok reális alapot szolgáltatnak az európai államok konferenciájának előkészítéséhez és lefolytatásához. Kormányunk ugyanakkor megértést tanúsít minden konstruktív javaslat iránt a napirend megállapításával és a konferencia megszervezésére vonatkozó más kérdésekkel kapcsolatban. A román kormánynak mélységes meggyőződése, hogy az európai biztonság csak a földrész összes államainak közös műve lehet, s hogy a biztonság meghonosodását az összes európai országoknak a teljes egyenlőség feltételei között kell élvezniük. Ebben a szellemben a román kormány küzd azért, hogy az európai biztonság megvalósításában, beleértve a konferencia előkészítését és összehívását is, közvetlenül részt vegyenek az összes európai államok megkülönböztetés és kivétel nélkül, valamint más érdekelt államok is. Felfogásunk szerint a konferencia előkészítését nem kell az államok szűk csoportjára korlátozni vagy a blokkok közötti kapcsolatok formáiba skatulyázni, hanem ellenkezőleg, ennek a folyamatnak túl kell haladnia a kontinens szembenálló katonai csoportosulásokra való jelenlegi megoszlását, s az összes európai államok közötti bizalom és megértés légkörének meghonosításához kell vezetnie. Országunk akciói, a magas szintű látogatások és találkozók, a más szinten való állandó kontaktusok az európai országokkal, az ez alkalmakkor lefolyt hasznos véleménycserék lehetővé tették olyan értékelések és következtetések levonását, amelyek azt bizonyítják, hogy mennyire fontos és időszerű az általános problémákat a gyakorlati, konkrét eredmények medrébe terelni. Az Európában felgyülemlett nagyszámú súlyos problémát természetesen nem lehet egyetlen szakaszban megoldani, s így a kontinens biztonságának megvalósítása hosszas folyamat. Az első konferencia elősegíthetné az európai államok közötti bizalom légkörének meghonosítását, a kedvező körülmények megteremtését ahhoz, hogy a függő kérdéseket fokozatosan vessék fel és oldják meg, az egyszerűektől a bonyolultakig. Románia állandóan arra törekszik, hogy a Balkán övezetében létrejöjjön a bizalom, a jószomszédság és a gyümölcsöző kooperáció légköre. Köztudomású, hogy a Balkánt a múltban „Európa puskaporos hordójának", érdekösszeütközési területnek tekintették, s ezek az érdekek idegenek váltak e térség népeinek barátsági és békés együttműködési törekvéseitől. Az imperialista hatalmaknak az a régi módszere, amely szerint egymásra uszítják a népeket, hogy azután uralkodhassanak rajtuk, amit az imperialista mesterkedések eszközéül szegődött belső reakciós körök politikája is megkönnyített, éveken át kihatott a balkánközi kapcsolatokra. A román kormány véleménye szerint minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy levonva a tanulságokat a történelmi tapasztalatból és a balkáni népek létérdekeivel összhangban a jószomszédság elvein alapuló, valóban normális kapcsolatokat honosítsanak meg ebben az övezetben. Ezt a törekvést tükrözik országunk arra irányuló következetes erőfeszítései, hogy fejlessze a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat e térség összes államaival. Ezt tükrözik a sokoldalú balkáni együttműködésre irányuló kezdeményezések és a román kormánynak 1957-ben és 1959-ben előterjesztett olyan értelmű javaslatai, hogy a Balkánt atomfegyvermentes békeövezetté alakítsák át. Ezek a javaslatok ma is teljesen időszerűek. Meggyőződésünk, hogy megvannak a feltételek a balkáni államok közötti kapcsolatok javítására, a sokoldalú békés együttműködés fejlesztésére, e térség összes országainak aktív részvételével, a balkáni népek érdekeinek, az európai és a világbéke és biztonság ügyének megfelelően. Amint Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott, „országunk a jövőben is mindent el fog követni, hogy teljes mértékben hozzájáruljon a béke és a biztonság légkörének biztosításához Európában és világszerte, s erőfeszítéseit a nemzetközi együttműködés és kooperáció szüntelen előmozdításának fogja szentelni, az egyetemes civilizáció, s az összes népek, az egész emberiség haladása érdekében TISZTELT ELVTÁRSAK ! Országunk rendkívüli jelentőséget tulajdonít az általános leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósításának. E tekintetben a legnagyobb fontosságú a nukleáris fegyverek használatának megtiltása, a föld alatti nukleáris kísérletek megszüntetése, atommentes övezetek létesítése megfelelő garanciát nyújtó nemzetközi egyezmények révén, a nukleáris fegyverkészletek és a célbajuttató eszközök termelésének megszüntetése, a meglévők csökkentése és felszámolása. Románia mint a genfi leszerelési bizottság tagállama, más szocialista országokkal, a többi békeszerető országgal együtt fáradhatatlanul harcolt olyan konkrét leszerelési intézkedések elfogadásáért és végrehajtásáért, amelyek célja fokozatosan, majd pedig végérvényesen kiküszöbölni a fegyvereket és a fegyveres erőket a nemzetközi kapcsolatokból. A hatékony leszerelési intézkedések végrehajtása, véleményünk szerint, annál szükségesebb, mivel a fegyverkezési hajsza egyre aggasztóbb méreteket ölt, a nukleáris és a hagyományos új fegyvertípusok és harci eszközök gyártása tovább folyik, a leszerelési tárgyalások viszont csak szerény eredményeket hoztak. A fegyverkezés terhe mind súlyosabban érinti a népek életszínvonalát, veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot, fenyegeti az embert és művét, amelyet számos nemzedék fáradtságos munkájával alkotott. Az„ imperialista, reakciós körök továbbra is az erőpolitika eszközeként használják a fegyvereket a népek szabadsága és függetlensége ellen. Ez a helyzet megköveteli, hogy az összes államok fokozott erőfeszítéssel, cselekvően részt vegyenek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre irányuló gyakorlati intézkedések megvalósításában. Románia Szocialista Köztársaság kormánya úgy véli, csak az általános leszerelés lenne a legradikálisabb út azoknak a rendkívül súlyos problémáknak a maradéktalan megoldására, amelyeket a fegyverkezési hajsza idéz elő és tart fenn, fenyegetve az összes népek békéjét és biztonságát. A leszerelési részintézkedésekről eddig kötött egyezmények, mint például az országunkban nemrég ratifikált atomsorompószerződés, noha az atomfegyverkezés fejlesztésének korlátozását tűzik ki célul, nem irányoznak elő gyakorlati intézkedéseket a nukleáris fegyverek gyártásának leállítására, a készletek felszámolására, nem nyújtanak garanciát arra, hogy a nukleáris fegyvert nem fogják felhasználni egy esetleges háborúban. Attól a felelősségérzettől áthatva, mely az emberiség sorsáért az öszszes államokra hárul, országunk konkrét leszerelési intézkedéseket javasolt a genfi leszerelési bizottság jelenlegi ülésszakán. Amint a képviselő elvtársak is tudják, javaslataink célja az összes államok katonai költségvetéseinek befagyasztása és csökkentése; vállalás egy kötelező és egyetemes jellegű nemzetközi dokumentum útján arra nézve, hogy nem folyamodnak erőszakhoz, nem fenyegetőznek erőszakkal, nem avatkoznak be semmilyen formában és semmilyen körülmények között más államok belügyeibe; nem tartanak hadgyakorlatokat más államok területén; megtiltják újabb katonai támaszpontok létesítését és új nukleáris fegyverek tárolását idegen területeken, intézkedéseket tesznek az idegen katonai támaszpontok felszámolására; atommentes övezeteket létesítenek a világ különböző térségeiben, beleértve a Balkánt is; kidolgozzák a leszerelési évtized akció- és intézkedési programját; megfelelő keretet biztosítanak ahhoz, hogy a bizottság vitáiban részt vegyenek mindazok az államok, amelyek ki akarják fejteni álláspontjukat a leszereléssel kapcsolatban, fokozzák a tárgyalások ütemét és javítják a bizottság tevékenységét, szerkezetét és munkaformáit. Azzal a meggyőződéssel, hogy az összes békeszerető államok, az összes népek erőfeszítéseivel elérhető annak a létfontosságú követelménynek a gyakorlati megvalósítása, amelyet az általános leszerelés és elsősorban a nukleáris fegyverek eltiltása és felszámolása jelent, a román kormány a jövőben is a legnagyobb határozottsággal fog küzdeni az emberiség e fontos kívánalmának megvalósításáért. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK ! A mai politikai élet sajátos vonása az, hogy növekszik az összes államok hozzájárulása a nemzetközi kérdések megoldásához. Természetesen megértjük a nagy országok különleges felelősségét a nemzetközi színtéren az emberiséget foglalkoztató problémák megoldásában. Vitathatatlan azonban az a tény, hogy a világ fontos problémái csak az összes nagy és kis államok részvételével, közös erőfeszítéseivel oldhatók meg. Korunkban minden állam, minden nemzet felelős a népek közötti enyhülés, bizalom és kooperáció légkörének megteremtéséért, az erőszak rémképétől mentes kapcsolatok előmozdításáért, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséért. A kormány a román nép egyöntetű óhaját fejezi ki, amikor állást foglal a vietnami háború haladéktalan megszüntetése, az Amerikai Egyesült Államok Dél-Vietnamban állomásozó csapatainak visszavonása, a vietnami nép belügyeibe való bármilyen beavatkozás megszüntetése mellett. A vietnami konfliktus békés megoldása tekintetében szükségesnek tartjuk, hogy biztosítsák egy koalíciós kormány megalakítását, amely lehetővé teszi Dél-Vietnam demokratikus, független fejlődését. A román kormány ezúttal is kijelenti, hogy a jövőben is minden anyagi, politikai és erkölcsi támogatást megad a hős vietnami népnek nemzeti létéért vívott igaz harcához. Aggodalmat kelt a feszültség újabb elemeinek jelentkezése Délkelet-Ázsiában, a Laosz területe elleni amerikai bombatámadások fokozódása, a nemrégi államcsíny nyomán Kambodzsában kialakult helyzet; mindez megnehezíti és súlyosbítja az illető övezet helyzetét, árt a népek felszabadító mozgalmának, a szabadságuk és nemzeti függetlenségük megvédéséért folytatott harcuknak. A román kormány több ízben úgy vélekedett, hogy a közel-keleti feszültség állandósulása és súlyosbodása negatívan érinti a nemzetközi helyzetet,“ komoly háborús tűzfészket tart fenn, nyugtalanságotés aggodalmmatokoz,, A térség eseményeinek alakulása nyilvánvalóvá teszi, hogy a hadműveletek és a megtorlások fokozódása, bármely részről jönne is, súlyosbítja a feszültséget és eltávolítja a konfliktus megoldásának kilátásait, akadályozza az illető népek szabad és független fejlődését. Az ilyen akciók csak a világ e térségében lévő pozícióik megtartásában és konszolidálásában érdekelt imperialista körök előnyére válnak. Ebben a szellemben a román kormány helytelenítését fejezte ki az egyes EAR-beli civil objektumok elleni izraeli légitámadással és polgári áldozatok előidézésével szemben. Románia úgy véli, hogy a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozata ésszerű alapot nyújt a közelkeleti helyzet békés rendezésére. Ez a határozat kimondja az izraeli csapatok visszavonását az elfoglalt arab területekről, a térség minden államának a független léthez és a területi integritáshoz való jogát, a palesztinai menekültek kérdésének megoldását, jogos érdekeiknek megfelelően. A nemzetközi problémák közé tartozik a kolonializmus és a neokolonializmus végleges felszámolásának feladata. A román nép rokonszenvvel kíséri és cselekvően támogatja a népek imperialista uralom alóli felszabadulásának, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdításának visszafordíthatatlan folyamatát. Románia elítéli a dél-afrikai faji megkülönböztetést és támogatja Angola, Mocambique, Namibia és más, még gyarmati elnyomás alatt álló területek népeinek igazságos harcát. A román kormány szolidáris a Zimbabwe néppel, és határozottan elítéli azt a törvénytelen aktust, amellyel a Salisbury-i rasszista hatóságok kikiáltották az úgynevezett „Rhodesia Köztársaságot", a román kormány kijelentette, hogy nem ismeri azt el. Románia a jövőben is küzdeni fog a népek azon elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jogának tántoríthatatlan érvényre juttatásáért, hogy maguk döntsék el sorsukat, gazdasági és társadalmi fejlődésük útjait, hogy rendelkezzenek saját erőforrásaikkal és haladásuk, a nemzetközi együttműködés és biztonság érdekében használják fel azokat. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! Az utóbbi negyedszázadban a kétoldalú kapcsolatok és kontaktusok fejlődésével egyidejűleg növekedett a nemzetközi szervezetek tevékenységének részaránya világviszonylatban. Románia nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének, szerepüknek az államközi kooperáció bővítésében, a nemzetközi jog tiszteletben tartásában, a békére irányuló erőfeszítésekben. Országunk, amely 41 nemzetközi kormányszervezetnek és 268 nem kormányszervezetnek a tagja, ezen az úton is aktívan hozzájárul az államok közötti együttműködés fejlesztéséhez. Ez az év alkalmat nyújt ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete felmérje a megalakulása óta eltelt 25 év alatt kifejtett tevékenységét. Ahhoz, hogy az ENSZ megfeleljen a népek reményeinek és követelményeinek, egész tevékenységét szilárdan az alapokmány elveire kell helyeznie. Ezek az elvek egyetemes érvényűek, kötelezőek a világ összes államai közötti kapcsolatokban, minden korlátozás, feltétel vagy kivétel nélkül. A román kormány úgy véli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének híven kell tükröznie a mai világ realitásait és valóban egyetemessé kell válnia. A román kormány síkraszáll a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállításáért az ENSZ-ben és a többi nemzetközi szervezetben. Véleménye szerint a két német állam befogadása az ENSZ-be erősítené a békét és a nemzetközi biztonságot, pozitív befolyást gyakorolna a szervezet tevékenységére. A román küldöttségek az ENSZ- közgyűlés 24. ülésszakán és más nemzetközi összejöveteleken külpolitikai elveinek szellemében aktívan érvényre juttatták Románia Szocialista Köztársaságnak a fontos nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontját és részt vettek a dekolonizációs folyamat kiteljesítésére és az államok közötti politikai és gazdasági együttműködés bővítésére irányuló jelentős határozatok kidolgozásában. Románia hozzájárulása abban konkretizálódott, hogy határozatokat fogadtak el az ifjúságnak az emberi szabadságjogok tisztelete szellemében való neveléséről a nemzeti fejlesztésben, a közigazgatás tökéletesítésében való részvételéről a fejlesztés szükségleteinek kielégítése céljából. Folytatódtak Románia kezdeményezései az európai államok közötti ipari kooperációk, az európaközi kapcsolatok normális fejlődésének útjában álló akadályok és megkülönböztetések kiküszöbölését illetően. Együttműködési akciókat , indítottunk nemzetközi szervezetekkel elsőrendű fontosságú területe , kefir*e mirttio, •tájékoztatási gyakorlati kutatások, elektronikus számítógépek használata ,a fejlesztés folyamatában. Az ENSZ és különböző szakintézmények összejöveteleket és szemináriumokat szerveztek Romániában, együttműködve országunkkal. Románia képviselőit fontos funkciókba választották be az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi kormányszervezetekben. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK ! A román kormány 1969. évi nemzetközi tevékenységét jóváhagyva államunk egész külpolitikáját hagyjuk jóvá. E politika középpontjában a jövőben is az összes szocialista államokkal való barátság, testvéri szövetség és sokoldalú együttműködés fog állni. Országunk továbbra is harcolni fog a kontaktusok bővítéséért és a különböző színtű küldöttségcserék fokozásáért, a szocialista országok egységének erősítéséért. A román kormány a jövőben is lépéseket tesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, az öszszes szocialista országokkal való gazdasági együttműködés és kooperáció fejlesztéséért és változatossá tételéért. Figyelmet fordít a Varsói Szerződésben résztvevő államokkal katonai téren történő együttműködés, az összes szocialista államok hadseregeivel való együttműködés fejlesztésére. Románia a többi szocialista országgal együtt részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek a világ összes államai közötti normális, békés együttműködésre, a népek közötti bizalom és megértés megszilárdítására irányulnak. Ugyanakkor a román kormány, következetesen valóra váltva pártunk és államunk elvszerű politikáját, teljeszteni fogja az együttműködési kapcsolatokat számos vonatkozásban a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi-politikai rendszerükre. Ebből a célból intézkedések történnek, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb kooperációs formákat, minden egyes ország sajátosságainak megfelelően, az egyenlőség körülményei között, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján. Románia Szocialista Köztársaság kormánya arra fog törekedni, hogy fokozza a gazdasági és politikai együttműködést azokkal a fiatal államokkal, amelyek erőfeszítéseket tesznek függetlenségük megszilárdításáért, szabad, önálló fejlődésükért, a neokolonialista kizsákmányolás összes formáinak megszüntetéséért. A világ összes országaival való kapcsolatainak alapjaként Románia továbbra is a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek maradéktalan tiszteletben tartását és a népeknek azt a jogát tekinti, hogy maguk döntsék el sorsukat. Az európai biztonság és együttműködés fontos célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Románia harcolni fog azért, hogy földrészünkön meghonosodjék az enyhülés és a kölcsönös megértés légköre, megoldódjanak a fennálló problémák és teljes mértékben normalizálódjanak az európaközi kapcsolatok. A román kormány kitartóan fog törekedni az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia összehívására, újabb akciókat fog indítani, hogy a földrész összes államai közvetlenül és ténylegesen részt vegyenek a konferencia előkészítésének, megszervezésének és lebonyolításának összes szakaszaiban, az európai biztonság megvalósításának egész művében. Régebbi kezdeményezéseit folytatva és fejlesztve, országunk a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fog szentelni a balkáni országok közötti békés együttműködés és jószomszédság meghonosításának, harcolni fog azért, hogy a Balkánt atomfegyvermentes övezetté alakítsák át, ami megfelelne e térség népes létérdekeinek és törekvéseinek. Románia, amely a leszerelést a biztonság szerves részének tekinti, határozottan állást foglal gyakorlati lépések megtételéért az általános leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés irányában, valamint leszerelési részintézkedések vagy regionális intézkedések megvalósításáért, a balkáni térséget is beleértve. A genfi leszerelési bizottságban és az Egyesült Nemzetek szervezetében Románia továbbra is kezdeményezést és felelősségteljes szellemet fog tanúsítani, hogy a leszerelési tárgyalások eredményei megfeleljenek a népek reményeinek és várakozásának. Országunk hozzá fog járulni azoknak a nemzetközi kormányszervezeteknek és nem kormányszervezeteknek a tevékenységéhez, amelyekben részt vesz, hogy fokozott szerepet töltsenek be a jelenkori nagy kérdések felvetésében és megoldásában, az összes államok “ erőfeszítéseinek, aktív „mozgósítása révén', az együttműködés' bővítésének,&pércMkeijvB^e^g*népek __ és'megszilárdításának közös • művében. Románia, egyesítve erőfeszítéseit, a többi békeszerető állammal, tevékenyen együtt fog működni az összes országokkal a függő kérdések békés megoldása legmegfelelőbb útjainak és eszközeinek felkutatásában és alkalmazásában a népek közötti olyan tartós együttműködési kapcsolatok meghonosításáért, amelyek a nemzetközi erkölcs és törvényesség szabályainak szigorú tiszteletben tartásán alapulnak. A román kormány küzdeni fog az imperializmus agresszív akcióinak meghiúsításáért, a feszültség és a konfliktusok gócainak felszámolásáért, a más államok belügyeibe való bármilyen beavatkozás megszüntetéséért, az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzéséért az államközi kapcsolatokban. Az összes haladó és antiimperialista erőkkel együtt Románia küzdeni fog az elnyomás és a faji megkülönböztetés bármilyen formájának végleges felszámolásáért, a fiatal államok szabad fejlődésének biztosításáért nemzeti és társadalmi törekvéseiknek megfelelően. Kifejezve az egész népünket átható érzelmeket, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke kijelentette: „Azt akarjuk, hogy az egész világon, az összes népek soraiban élő barátaink, mindazok, akiknek szívügye a haladás, akiknek szívügye a béke, megtudják,,, hogy a román nép megbízható barátjuk, aki mindent megtesz a népek közötti együttműködés, a világbéke diadaláért". Pártunk és államunk külpolitikájának elvszerűsége és helyessége, amelyet az események, maga az élet a gyakorlatban igazolt, megmutatkozik abban, hogy az egész nép határozottan és szüntelenül támogatja ezt a politikát és tevékenyen részt vesz kidolgozásában és megvalósításában. A tömegek csatlakozása a külpolitikához kifejezi azt a meggyőződését, hogy a kormány nemzetközi tevékenységének célja az ország jelenlegi és jövőbeli legfontosabb érdekeit szolgálni. Népünk tudja, hogy ha a szocialista Románia méltó és megbecsült helyet vívott ki magának a világon, ez kipróbált vezetőjének, a Román Kommunista Pártnak a történelmi érdeme. Az a tekintély és tisztelet, amelynek ma világszerte országunk és vezetői örvendenek, Romániának a béke és a biztonság ügyéhez való hozzájárulásáról tanúskodik, egy olyan nép bölcsességéről és tapasztalatáról, amely mindent elkövet, hogy megvédje forradalmi vívmányait, hogy békében és egyetértésben éljen az összes népekkel. Nagy felelősségének teljes tudatában, kifejezve a nép egyöntetű akaratát, a román kormány a jövőben is olyan külpolitikát folytat, amely szocialista nemzetünk érdekeit, a szocializmus és a világbéke ügyét szolgálja.