Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-26 / 120. szám

2. OLDAL - H­ARGITA 1970. MÁJUS 26. KEDD A PÁRTOKTATÁSI ÉV ZÁRÁSÁNAK KÜSZÖBÉN Gazdag ideológiai tartalom és az időszerű feladatok megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) megvitatják A munkaerő ésszerű hasznosítása, a rend és a fegyelem erősítése a termelésben, a munka­­szervezés és a munkafegyelem erő­sítésére vonatkozó törvény szigorú betartásának jelentősége a szocia­lista egységekben című témát. In­dokoltnak tartjuk, hogy a vlahicai Vasüzemben, a Csíkszeredai Erdő­gépesítési és Szállítási Egységben, a gyergyószentmiklósi Partizán He­lyiipari Vállalatban és más helye­ken A termékek minőségének ál­landó javítása a nemzetgazdaság korszerűsítésének elengedhetetlen követelménye - témát javasoltak az összefoglaló megbeszélésekre. Ez újabb alkalmat jelent a termékek minőségének biztosítására és ellen­őrzésére vonatkozó törvény jelentő­ségének, valamint a vállalatokra háruló konkrét feladatoknak a meg­vitatására. E témák megvitatása újabb lehetőséget biztosít a hallga­tóknak, hogy a párt­dokumentumok szellemében még világosabban megértsék saját feladataikat és ja­vaslatokat tegyenek a gazdasági tevékenység hatékonyságának nö­velésére, a termelés zavartalan me­netét akadályozó hiányosságok fel­számolására.­­Szükséges, hogy a pártszervek és -szervezetek össze­­sítsék a hallgatók észrevételeit, ja­vaslatait és mindazokat, amelyek a belső tartalékok hasznosítását, a termelés és a munka jobb megszer­vezését, a tervfeladatok maradék­talan teljesítését segítik elő, alkal­mazzák a gyakorlatban. Csak így biztosíthatjuk a pártoktatás haté­konyságát a gazdasági tevékeny­ségben. Az RKP Szervezeti Szabályzatát, az államépítés kérdéseit tanulmá­nyozó körökön, több előadássoro­zatban, valamint az egyéni tanulási formákban, a pártszervezetek úgy döntöttek, hogy az összefoglaló megbeszélések alkalmából olyan nagyjelentőségű kérdéseket vitatnak meg, mint: A Román Kommunista Párt növekvő vezető szerepe egész társadalmi életünkben; A munkás­­osztály vezető helye a társadalom­ban, az ország összes dolgozóinak szocialista egysége; A nemzeti kér­dés marxista-leninista megoldása; A...román nép és az együttlakó nem­zetiségek megbonthatatlan testvéri­sége A szocialista állam növekvő szerepe; A szocialista demokrácia elmélyülése; A szocialista törvényes­ség, a társadalmi méltányosság. Mindezek a témák lehetőséget te­remtenek arra, hogy a hallgatók még jobban megértsék azoknak az intézkedéseknek a lényegét és je­lentőségét, amelyeket pártunk és államunk az utóbbi időben elfoga­dott társadalmi életünk állandó tö­kéletesítéséért, a szocialista társa­dalom elveinek következetes alkal­mazásáért. Az év végi összefoglaló megbe­szélések hozzá kell hogy járuljanak a hallgatók kommunista-erkölcsi jellemvonásainak fejlesztéséhez, elő­rehaladott állampolgári magatartá­suk erősítéséhez, a munkahelyen, a társadalomban és a családban meg­nyilvánuló felelősségérzetük fokozá­sához. Válaszolva a pártoktatás résztve­vőinek élénk érdeklődésére, pártunk és államunk sokoldalú, aktív, mé­lyen realista külpolitikája iránt, a második összefoglaló megbeszélé­sen, valamennyi tanulási formában olyan kérdéseket vitatnak meg, ame­lyek hozzájárulnak a szerzett isme­retek bővítéséhez, a jelenkori nem­zetközi élet komplex kérdéseinek alaposabb megértéséhez, így a tanfolyamok és körök döntő több­ségében meg fogják beszélni az olyan témákat, mint: A szocialista világrendszer. Pártunk és államunk következetes tevékenysége a barát­ság és az együttműködés erősítésé­ért az összes szocialista országok­kal . Románia aktív szerepe az együttműködés javításában, vala­mennyi európai állammal, a tartós európai biztonság megteremtésé­ért. Az általános leszerelés a vi­lág népeinek létérdeke . A kom­munista és munkásmozgalom egy­ségének alapvető követelményei a jelenlegi történelmi körülmények között és más kérdéseket. Az összefoglaló megbeszélések ideológiai színvonala és hatékony­sága nagy mértékben függ a hall­gatók, a lektorok és a propagandis­ták alapos felkészülésétől. Az összefoglaló megbeszéléseken különös gondot kell fordítani a kü­lönböző munkaközösségekre háruló időszerű gazdasági és szervezési kérdések megtárgyalására. Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elv­társnak az útmutatásai alapján, amelyeket az egyes árvíz sújtotta megyékben tett látogatása során mondott beszédei tartalmaznak, va­lamint a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa Végrehajtó Bárójá­­nak, a tömeg és társadalmi szer­vezetek felhívásaiból származó kon­krét feladatoknak a szellemében, arra kell mozgósítani a hallgatókat, hogy fokozott lendülettel, időt és fá­radságot nem ismerve vegyék ki ré­szüket a természeti csapások okozta károk felszámolásában, a tervfel­adatok teljesítésében és túlteljesí­tésében. A pártszervek és szervezetek irá­nyító és ellenőrző tevékenysége,, számos párt- és állami aktivista, vezető káder részvétele az összefog­laló vitákon, a hallgatók élénk ér­deklődése, biztosíték arra, hogy az ideológiai munkára háruló megnö­vekedett követelmények színvonalán fejezzük be a pártoktatást. Ne felejtse el megújítani június hónapra is előfizetését a © Hargita napilapra! ÉPÜLŐ TUSNÁD­FÜRDŐI VENDÉGLŐ ^ jv' * ****•»_­_­ * ¥ MONTEVIDEÓTÓL - MEXIKÓIG 58 A negyeddöntő is tartogatott bőven meglepetést. A június 10-én sorra került Chile - Szovjetunió mérkőzésen a házigazdák bravúrja tovább folytatódott. A jóképességű szovjet válogatott nem tudott magára találni és így a hazai pálya védelmében játszó chileieknek — nehezen bár — sikerült kiharcolniuk a továbbjutást. Az eredmény 2:1 (2:1) volt. Az egymást követő világbajnoki tornákon harmadszorra talál­kozott egymással Jugoszlávia és az NSZK válogatottja. Eddig két al­kalommal a német játékosoknak jött ki jobban a lépés. A jugoszláv fiúk égtek a vágytól, hogy törlesszenek. S ha nehezen is, de végül sikerült! A nagyszerű formát kifogó Radakovics góljával 0:0-ás fél­idő után 1:0 lett a végeredmény! Kiváló teljesítményével a jugo­szláv tizenegy bejutott a legjobb négy közé! A Brazília—Anglia mérkőzés első félidejében az angolok még jól tartották magukat, de a második félidőben magára talált brazil válogatott Vava és Garrincha góljaival biztosan győzött a sziget­­országi együttes ellen. Végeredmény 3:1 (1:1) Brazília javára. Nagy küzdelmet hozott a negyeddöntő során a Csehszlovákia —Magyarország találkozó is és végül a szerencsésebb csehszlovák válogatott jutott tovább. Schroiff ezen a mérkőzésen is kitett ma­gáért, olyan helyzetekben tisztázott, amikor már mindenki a háló­ban látta a labdát. A mérkőzés eredménye 1:0 (1:0) Csehszlovákia javára. Az elődöntőig eljutott chilei csapat Brazíliával kellett mérkőz­zön a döntőbe jutásért. A nagyobb tudás és tapasztalat többet ért, mint a hazai pálya előnye. Hiába küzdött hősiesen a chilei vá­logatott, a brazilok 2:1 -es félidő után, biztosan győztek 4:2-re. A világbajnokság elődöntőjéig eljutott chilei csapat így is elégedett lehetett szereplésével, hiszen már az elődöntő előtt olyan együtte­sek kellett búcsút mondjanak a további küzdelmektől, mint Spa­nyolország, Szovjetunió, Németország, Magyarország stb., akik az általános vélemény szerint sokkal nagyobb eséllyel indultak. A chilei csapatnak az az elégtétel is megadatott, hogy a harmadik helyet eldöntő mérkőzésen 1:0 (1:0) arányban győzelmet aratott a jugoszlávok ellen, s így az egyáltalán nem lebecsülendő bronz­érem birtokosa lett. Ugyancsak az elődöntők során került sor a Csehszlovákia-Jugo­­szlávia találkozóra. Az erőteljesebb, nagyobb becsvággyal küzdő csehszlovák együttes már a mérkőzés elején azt a benyomást kel­tette, hogy nem egykönnyen adja meg magát. Az első játékrészben a jól záró védelmek érdeme volt, hogy nem esett gól egyik részen sem. A második félidőben a csehszlovák védelem továbbra is ki­tűnően állta a sarat és a csatársor játéka is feljavult. Kadraba ré­vén megszerezték a vezetést is. Később a jugoszlávok is lőttek egy gólt, de végeredményben Csehszlovákia győzött 3:1 (0:0) arányban, így a nímet kupáért folyó küzdelemben már csak két együttes maradt a zöld gyepen: Brazília és Csehszlovákia. A döntő mérkőzésre június 17-én került sor. A szovjet Latisev sípszavára ebben a felállításban kezdtek. Brazília: Gilmar— D. Santos, Mauro, N. Santos, — Zito, Zozimo - Garrincha, Didi, Vava, Amarildo, Zagalo. Csehszlovákia: Schroiff - Tichy, Popluhar, Novak - Pluskal, Masopust - Pospichal, Scherer, Kadraba, Kvasnak, Jelinek. NYUGTALAN UTAK Szinte érthetetlen a gyor­saság. (Úgy tűnik, mintha felnőttek játszanának a ho­mokban). Gödröt kell ka­parni, belehelyezni a követ, kettőt rákoppintani, és kész. Még egy gödör, még egy kő. Csak arra kell figyelni, hogy egy szinten legyenek. Lekuporodott emberek há­ta mögött hosszú kőrakás. Csattognak a kalapácsok. Az út szélén maszatos kölykök talicskában tolo­gatják egymást. Dél van. — Csak ne esne az eső. Egyszerre néznek az ég­re. Az égen a felhőkön kívül semmi. A távolban egy kék lyuk, de nagyon messze van. Hátrébb asszonyok bont­ják, feszítik ki egymás u­­tán a köveket. Járókelők kerülgetik a halmokat. Egy­­egy gyerek megáll, bámész­kodik, figyeli a mozdula­tokat. Sóvár tekintete a játékba kapcsolódás áhíta­tát tükrözi. Az élmény majdnem olyan, mint ami­kor a cirkusz érkezik. „És eljöttek a mi kis városunkba átrakók“ — hangzik m­g, majd a történet kezdete. Dél van. Az útszegély­re ülnek. Maguk mellé te­szik a kenyeret. A gyerme­kek is odagyűlnek. Esznek az emberek. Szertartás. Lassan siklanak, s kocca­nás nélkül érnek egymás­hoz a tekintetek. Figyel­nek, a „hol is vagyunk ?“ járkál közöttük. Olyan a pillanat, amikor a fáradt­ságnak csak fáradtság, az útnak csak új értelme van. Azon túl semmi. Azon in­nen semmi. „Hol is va­gyunk ?“ — Csak az eső ne esne. Cigarettára gyújtanak. Elnyújtva fújják a füstöt, egy lélegzetnyi idővel hosz­­szabítva a pihenőt. Aztán vissza az út közepébe. Há­tul szedik a köveket, elől lerakják a köveket. Vagy elől szedik és hátul rakják le ? — attól függ, honnan nézi az ember, de mindig elől állnak, hátuk mögött a kövek, szemük előtt nő az út, szemükben nő az út. Ők, huszonhatan, nyolc gyermekkel, ismerik, bejár­ják az ország minden zugát. Évek óta együtt vannak. El nem ment senki közü­lük, csak gyermekek szület­tek Déván, Bukarestben, Temesváron, Marosvásárhe­lyen . .. Nem cserélnének senki­vel. Kopognak a kalapácsok, reggeltől sötétségig. Az út­ipogi­áá­stől nak ára van. Finom gör­­bülete az emberi házakét utánozza, s szemlátomást, feltartóztathatatlanul nyúlik előre, akár a gondolatok, mintha ott elől valamit keresne — nyugtalanul, percet sem pihenve. A szél hátán alvó, távoli kék folt közelebb került. Ma nem lesz eső. Vándor­ló, rakoncátlan természe­tük mintha megnyugodna — estig itthon maradhatnak. Füttyszó, halk nótázás, ko­pognak a kalapácsok, puf­fannak a kövek. Országot­­látott tekintetükben valami nagy, mélyről jövő bizalom. Az apróságok turkálnak a homokban, belefeledkezve, teljesen átadva magukat a játéknak. Arcukra áttelep­szik valami a felnőttek ko­molyságából. Az emberek viszik az u­­takat, az utak az embere­ket. Nyugtalan keresés min­denütt, amerre elhaladnak, s csak amikor a fáradság az árok szélére telepszik, vetődik fel, a hol is va­gyunk ?, csak ilyenkor, mert minden út elvezet va­lahová és tudjuk, tudnunk kell, hogy hová megyünk. Aszóy Péter U­TUNK A MÁJUS 22-I SZÁM TARTALMÁBÓL PUBLICISZTIKA: Harcban az árvíz ellen, Létay Lajós és Mikó Ervin írásai, Nemes László: Japán útijegyzetek, N. László Endre: A vár alatt. PRÓZA: Hornyák József két karcolata, Bálint Tibor: öregek könyve, Fodor Sándor: Nehézvíz (IV.), Vári Attila: Vigyorgó esők, Mircea Horea Simionescu: Körök, Vladimir Vana: A lelkiismeret. VERS: Tudor Arghezi, Lucian Blaga, Fényi István, és Páskándi Géza versei, Kiss Jenő és Lőrin­­czi László versfordításai. IRODALOMBÍRÁLAT. Láng Gusztáv: Szabó Gyula arcképe, Márki Zoltán: Lebegés és röpülés (Panek Zoltán verskötetéről) Vir­gil Ardelean­u: Egy első kötet trouvaille-a. MŰVÉSZET:Páll Árpád: Maros­vásárhelyi színpad, Jarosievitz Erzsébet: Czakó Zsigmond és a színpad. ÚJ KÖNYVEK, LEVÉLVÁLTÁS, JEGYZETEK, ORSZÁG-VILÁG, KERESZTREJTVÉNY MEGJELENT KORUNK LEGÚJABB SZÁMA A TARTALOMBÓL: Miron Constantinescu: Lenin és a történettudományok • Gáli­á­á­nos: A második világháború ta­­­nulságairól • Jakó Zsigmond: A hazai"­­magyar történetírók" szere-' pe • Camil Mureşan: Gondolatok történetírásunk állapotáról • Jordáky Lajos: Legújabbkori tör­ténetkutatásunk néhány feladata • Ferenczi István — Ferenczi Géza: Erdélyi középkori történet­kutatás és régészet • Pataki Jó­zsef: A csíki székely krónikáról • Kovács József: A nemzeti ön­­eszmélés korszakának történeti kutatása • Imreh István: Az ag­­­­rártörténetírás új útjai * Csetri Elek: Balcescu ismeretlen levele 1849-ből • Egyed Ákos: Braun Róbert faluszociográfiái • Fuchs Simon: Az igazságkereső Roz­­vány Jenő • Csallány Dezső: Székely rovásírásos szövegek meg­fejtése • Tóth Sándor: Művelő­désünk a struktúra és a funkció összefüggésében . A legújabb magyarországi írónemzedék (ver­sek és próza) * Páskándi Géza: Vendégségben (történelmi dráma Dávid Ferenczről) KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS SPORT - SPORT - SPORT Románia labdarúgó válogatottja világbajnoksági felkészülése során egy Guadalajarában lejátszott ed­zőmérkőzésen 9:0-ra győzött egy helyi ifjúsági válogatott ellen. An­gelo Niculescu edző főleg azzal volt elégedett, hogy játékosai a második félidőben a nagy hőség ellenére, jól „mozogtak". A nemzetközi hírügy­nökségek szerint Dumitrache játéká­val bebizonyította, hogy teljesen fel­épült sérüléséből. * Románia labdarúgó csapata Gua­dalajarában folytatta felkészülését és vasárnap az Atlas mexikói csapattal találkozott. A mérkőzés 2:2 (0:0) a­­rányú döntetlennel végződött. A já­ték meleg időben, 25 000 néző előtt folyt le. A vendéglátó csapat gyak­ran keményen játszott, s ezért a­ ro­mán labdarúgók kerülték a közvetlen összecsapásokat, hogy ne sérüljenek meg. A román labdarúgó csapat játé­kosai Guadalajarában elhatározták, hogy néhány napi illetményükkel hozzájárulnak az árvízkárosultak se­gélyalapjához. Számos nemzetközi hírügynökség beszámolt a hazájuk­tól távol lévő román labdarúgók gesztusáról. Mint ismeretes, Románia első mérkőzését június 2-án Guadalaja­rában a világbajnok angol csapat­tal játssza. Mircea Lucescu, a ro­mán csapat kapitánya e mérkőzés­ről így nyilatkozott: „Készen állunk, hogy felvegyük a harcot a félelme­tes angol együttessel. Csapatunk játékosai hozzászoktak a magaslati levegőhöz. Azt hiszem, megmutatjuk igazi képességeinket. Itt Mexikóban a sportkedvelők nagy rokonszenvét élvezzük". Joseph Marko, a csehszlovák lab­darúgó csapat edzője kijelentette, hogy a magaslat nagy ellenfele lesz a legtöbb csapatnak. Mint mon­dotta, játékosai elég nehezen szok­ják meg a magaslati levegőt. A tegnapi edzés után a játékosok este megünnepelték Viktor kapus 28. születésnapját. A mexikói lapok arról írnak, hogy a guadalajarai Jalisco stadion va­lószínűleg nem készül el június 2-re. Kétmillió­ emlékbélyeget hoznak forgalomba a IX. labdarúgó világ­­bajnokság alkalmából. Az angol labdarúgó válogatott Quitóban, Ecuador fővárosában másfél órás edzést tartott. Ramsey edző be akarja állítani az első csa­patba Jackie Carltont, Stiles-t és Peter Bonetti kapust, akik a B csa­patban játszottak Kolumbia ellen. Arról is szó van, hogy Mcnab, az Arsenal hátvédje helyet kap a válo­gatottban. Ramsey meg volt eléged­ve a várakozáson felül szereplő két fiatal, Kidd és Clarke játékával. Anglia labdarúgó csapata újabb formaellenőrző mérkőzést játszott Quitoban Ecuador válogatottja ellen. Az angol labdarúgók 2:0 (1:0) a­rányban győztek. PRONOSPORT A MÁJUS 24-I VERSENY EREDMÉNYEI: Brăila! Prog.—Suc. Chimia 1 Galaci Poli—Brassói Metrom 1 Flacăra—Buk. Progresul X Ar. CFR—Med. Gaz-Metan törölve Aninai Minerul—Aradi Vagonul 1 Nagyb.-i Min.—Szat. Olim. törölve Resical CSM—Electroputere 1 Cesena—Modena i Foggia—Varese i Monza—Atalanta X Piacenza—Ternana X Pisa— Catanzaro X Reggina—Livorno 1 Nyereményalap: 138 657 lej. (A szabályok értelmében a tö­rölt mérkőzések valamennyi részt­vevőnek pontos találatként szá­mítanak). JÓL SIKERÜLT ELŐADÁS ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Dankó Pista a Csíkszeredai Művelődési Házban Annak idején, amikor a nagy­váradi Állami Színház a megye­­székhelyünkön is bemutatta - méltattuk már a darabot. Elmon­dottuk - ha jól emlékszem -, hogy ennek a melodramatikus­­hangvételű színpadi összeállításnak nagyon kevés köze van a remekmű­vekhez, amihez most bátorkodunk azt is hozzátenni, hogy a közepes­nél gyengébb, nagyon szirupos, na­gyon nem igaz zenés valami (műfa­jilag nem tudnám megnevezni, hogy micsoda). Cikkeztünk, vitáztunk nem is egyszer az ilyen „simaszerű" színpadi művek bemutatásának lét­­jogosultságáról, aminek eredménye­ként arra a következtetésre jutot­tunk­, hogy­ kellenek,­­ helyesebben, megtűrhetők ezek. Ha tehát a Csík­szeredai Művelődési Ház mondjuk, két komolyabb, valósághoz hűbb, „rázósabb" színmű bemutatása után várja elő Dankó Pistát a félig-med­­dig elfelejtett fércművek lomtárából, akkor a kritikus nézőnek sokkal ke­vesebb az esélye a jogos méltatlan­kodásra. De, hogy egy vagy két é­­ves vajúdás után pontosan és csak­is a Dankó Pistával hozakodott elő - ezzel, természetesen, nem érthe­tünk egyet. Több szempontból nem. Elsősor­ban azért, mert nagyon gazdag re­pertoár állt rendelkezésükre, ahon­nan a világ és hazai drámairoda­lom legjobbjai közül választhattak, Millertől Ecaterina Oproiuig. Má­sodsorban - véleményem szerint - a megyeszékhely Művelődési Házá­nak nemcsak a város lakóinak szép­hez és igazhoz való juttatása a fel­adata, hanem a példamutatás is. Példamutatás megyénk számos mű­velődési otthonának, házának, így, természetesen, a példamutatás el­maradt, és akkor senki sem csodál­kozhat, ha egyes községekben múlt századbeli népszínműveket mutat­nak be, amelyeknek semmi köze már a mai emberhez és problemati­kához. Harmadsorban, azzal az e­­nergia befektetéssel, amit a Dankó Pista bemutatása megkövetelt, az általunk igényelt színműveket nyu­godtan színpadra lehetett volna vin­ni. Hogy ne szaporítsuk tovább a szót, azt hiszem elég ennyi ahhoz, hogy feltehessük a kérdést: milyen alapon adták beleegyezésüket az illetékesek ennek a színműnek a be­mutatásához — hangsúlyozzuk — két, három előzetes, komoly színmű színrevitele nélkül? Várjuk a felele­tet. Ha a színrevitt mű kiválasztása - mint már mondottuk - nagyfokú igénytelenségről tanúskodik, akkor a kivitelezést minden elismerésünkkel kell illetnünk, őszintén szólva, eb­ben a vonatkozásban, kellemes meglepetés ért. A színrelépett mű­kedvelőknek nagyon sok olyan pilla­nata volt, amikor sikerült feledtet­niük, hogy amatőrök. Itt szeretném kiemelni Salló Magdolna (Blaha Lujza) alakítását. Azon túl, hogy hangjával nyugodtan helytállhatna hivatásos operett színpadokon is, visszafogott, kiegyensúlyozott játé­kával jóval felülmúlta az amatőr­­séget. Hasonló szintű játékot pro­dukált Nagy Ferenc (Cibere) is, aki fejlett humorérzékével és vérbősé­gével méltán nyerte el a közönség tetszését. Mindketten valahogy ki­emelkedtek az együttesből, bár Páll Sándor (ördög), Lestyán Dénes (Tömörkény István), Koszticsák Ist­ván (Viktor)­, Albert Imre (Máté), Forró Gabriella (Ilonka) némi inga­dozásokkal, megközelítő szinten mozgott. A címszerepet alakító, jó hangú Tóth Géza, melodramatikus színeze­tében próbált azonosulni szerepé­vel. Túlságosan mellreszívta, oly­kor pedig kifelejtette magát a da­rabból, és, mint független szólista énekelte — nagyon szépen - Dankó Pista dalait. Tankó Gyula (Elemér), szerepéhez híven nagyon visszata­szító akart lenni, s bár, időközön­ként, megfeledkezett erről, sikerült is neki. Bálla Rozália (ördögné): Kovács Gábor (pincér) epizód sze­repükben a maximumot nyújtották. Szabó Erzsébet (Juli) felszabadul­tan, jó mozgástechnikával, kelle­mes hanggal csatlakozott a jobb alakításokhoz. Az, amit kifogásolhatunk, és ami­vel elmarasztalhatjuk a rendezést, az időként jelentkező vontatottság, a sokat késő replikák és egyes je­lenetek csiszolatlansága. Talán e­­zért nyúlott meg időben a darab. Ettől eltekintve, csak dicséret illet­heti a vendég rendezőt. A Gál Ár­pád vezette zenekar a magaslaton állt. Nagyon szép és helyén­való volt a Művelődési Ház gesztusa, hogy a bemutató bevételét az árvízkáro­sultak megsegélyezésére szánta. Mindent egybevetve, elmondhat­juk, hogy kivitelezésében majdnem tökéletes előadást láttunk. Egy na­gyon tehetséges, szív-lélek együttes szerzett egy kellemes, teltházas es­tét. Biztos vagyok benne, hogy ez a színjátszó csoport sokkal nehe­zebb, igényesebb feladatokkal is képes megküzdeni, s talán nem túl­zunk, ha azt mondjuk, hogy vétek ezt az alkotó energiát csipcsup, piti ügyekre elfecsérelni. Gaál Péter A Hargita megyei gyógyszerészek tudományos ülésszaka Gyógyszerészeink vasárnapi tudo­mányos ülésszaka arról tanúskodik, hogy egészségügyi dolgozóink tisztá­ban vannak: elmélyült kutató tevé­kenység nélkül egyetlen munkahelyen sem lehet említésreméltó eredményekre számítani. Az egymást rendszeresen követő és igen tartalmas szessziók az Orvostudományi Társaság tagjainak és vezetőinek a dicséretére válnak. Kötelességünknek tartjuk ezt elmon­dani, hadd érezzék, hogy a közvéle­mény igenis számon tartja a megye tudományos fiókjainak az eredménye­it és valamennyien örvendünk a leg­kisebb sikernek is. A gyógyszerészek vasárnap délu­tán tartott tudományos ülésszaka is szervesen kapcsolódik ebbe, a gyümöl­csöző munkába. Egyrészt tudomá­nyos­ tájékoztató, másrészt gyakorlati jellege miatt. És itt mindjárt dr. Kiss Árpádnak, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet ta­nárának az előadását kell említenünk. A­­közismert tudományos szaktekin­tély, A térszerkezet­­ jelentősége a gyógyszerkutatásban című előterjesz­tésében tájékoztatta a résztvevőket a gyógyszerkutatás legújabb irányzatai­ról. Dr. Csedő Károly, a marosvásár­helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Inté­zet nagyrabecsült előadó tanára A növényi eredetű venotonális gyógysze­rekről tartott magas színvonalú elő­adást. Zágon Elemér, csíkkarcfalvi gyógy­szerész A fekete ribizli gyógyszerésze­ti felhasználásának a lehetőségeiről tartott értékes előadást. A fiatal gyógyszerész dolgozata megyénk gaz­dasági életében is hasznosítható. Érté­kesnek tartottuk Vana Doina gyógy­szerész technikus A tablettázáshoz és a drazsirozáshoz használt modern esz­közök című dolgozatát. Érdekes és hasznos volt Bernád Ella gyógysze­résznőnek A modern kenőcs alapa­nyagok a gyógyszerészeti technológiá­ban című dolgozata. Az előadó a leg­újabb, de gyógyszertári gyakorlatunk­ban kevésbé használt kenőcsalapanya­gok nagy hatékonyságához gyűjtött kísérletei alapján adatokat. Végül tisztelet és elismerés Deér Kálmán nyugdíjas gyógyszerésznek, az ülésszak megszervezőjének. Szárhegyi László . 1970 május 26, kedd Napkelte: 4,38; nyugta: 19,47 Holdkelte: 0,16; nyugta: 9,46 Az évből eltelt 145 nap, hátra van még 220. ÉVFORDULÓK: - 1875-ben született Stan Go­­lescu román zeneszerző. (Meghalt 1956-ban.) - 1877-ben jelent meg a So­cialismul, a romániai mun­kásmozgalom egyik legelső sajtószervének első száma.­­ Guayana (volt angol gyar­mat) függetlenségének napja (1966). HETIVÁSÁR: Székelyudvarhely, Gyergyóditró. TELEVÍZIÓ a televízió mai műsora 17,55 — Kis előzetes. 18,00 — Hír­adó. 18,05 — Enciklopédia gyerme­keknek — ,,L“ betű. 18,25 — Ex­ter­­ra ’70 — pioníroknak. 18,45 — Szat­­már ezekben a napokban — riport. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — Gyerme­keknek. 19,30 — Híradó. 20,15 — Szín­házi est: B. P. Hasdeu „Rázván és Vidra“ című darabja. 21,55 — Közel­kép — Petre Ştefănescu-Goangă, a nép művésze. 22,20 — Zenés képek. . . Mihaela Mihai és Sile Dinicu közre­működésével. 22,45 — Híradó. RÁDIÓ A MAROS VÁSÁRHELYI RÁDIÓ STÚDIÓ MŰSORÁBÓL MÁJUS 26. KEDD Magyar nyelven: 16:30—18:00 Hírek, tudósítások. Népi muzsika hazánk tájairól. Ipari krónika: minden erő­vel a termelési terv teljesítéséért a marosvásárhelyi Electromureş és a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatban. Dalok a pártról és a ha­záról. Irodalmi Élet: Tudor Arghezi prózai írásaiból. Kozma Mátyás or­­gonázik. MÁJUS 27. SZERDA Magyar nyelven: 6,30—7,00 Reggeli híradó. Népi muzsika és könnyűzene. Műsorajánlás: 16,30—18,00 Hírek, tudó­sítások. Hangversenykrónika. Irodal­mi Élet: Marosvásárhely irodalmi múltjából. Kapcsoljuk a III-as stú­diót. Barangoló mikrofonok. MÁJUS 26. KEDD CSÍKSZEREDAI Hargita: A lányok, köztársasága. Lengyel film. SZÉ­­KELYUD­VARHELYI Homoród: A bosszúállók újabb kalandjai. Szí­nes, szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: F­ér­fiak terepen. Szélesvásznú bolgár film. MAROSHÉVIZI Căliman: Be­csületbeli ügy. Színes olasz film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás: Bo­londok hajója. (I—II. rész). Amerikai film. BALANBÁNYAI Bányász: Én szerettelek. Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Forrás: A láthatatlan nyomozó. Lengyel film. BORSZÉKI Borszék. Big­ Beat. Színes, szélesvász­nú lengyel film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: Adio, Texas. Színes, szélesvásznú olasz film. GALOCASI Fenyő: Ve­szélyes terepen. (I—II. rész). Széles­vásznú szovjet film. DITROI Maros: Ne bántsátok a feketerigót. Amerikai film. GYERGYÓCSOMAFALVI Műve­lődés: Gyilkos leszel. Színes francia— olasz film. PARAJDI filmszínház: örök ifjúság. Színes román film. VLAHICAI Vlahica: Don Gabriel. Szélesvásznú lengyel film. CSIK­­SZÉPVIZI filmszínház: Esküvő Ma­­linovkában. Szovjet film. CSIK­­SZENTSIMONI filmszíház: Wi­nnetou, (I—II. rész). Német film. CSIK­­SZENTMÁRTONI filmszínház: Egy ember, mely nem létezik. Magyar film. HODOSI filmszínház: Az utolsó őszi hónap. Szovjet film. CSIKSZENT­­DOMOKOSI filmszínház: Az ég lo­vagjai. Csehszlovák film. LÖVÉTEI filmszínház: A mi bolondos csalá­dunk. Csehszlovák film. GYERGYÓ­­ALFALUSI filmszínház: Melegség, Román film. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint viszonylag meleg, derűs idő várható. A hőmérséklet nappal 14— 18, éjjel 2—6 fok között. Gyenge időnként fokozódó nyugati-északnyug­­gati szél. Reggel ködképződés. A nap rejtvénye Ezen a napon született 1890-­ Várnai Zseni költőnő, aki versében az egykori proletár-c­szonysorsot és a fiait féltő ai fájdalmát panaszolja. VÍZSZINTES: 1. Várnai Zseni eg ismert művét. 6. Tanító. 7. Angol rps 8. Ezen lakoma. 10. Sajátkezűi 12. Magyarországi város. 13. S. . után van. 16. Dolgozószobát. 17. rasz, Várnai Zseni műve. FÜGGŐLEGES: 1. A költőnő­k másik munkája. 2. Minőségellenő Osztály. 3. Tizenkét hónapra, (ék ] 4. Vissza: Jóétvágyú. 5. Létezik. Finom az ilyen palacsinta. 11. Mei­sre?smért“0, “•­ÜU ”köpöny­c A Lottó május 24-i húzásának főszámai: I. 49, 18, 16, 74, 37, 77, 59, 65,­­ Nyereményalap: 528 821 lej II. 88, 14, 70, 68, 57, 89, 48 . Nyereményalap: 494 672 lej. 1 7 3 A 5 1 6 7 A A* /9 10A;; J» Tt is­­( (7A

Next