Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-23 / 118. szám
a •» HL W nun nnr uann IT a IIHnUI I H II C IS II C I mtuiti onnUTchci UUUI IIHUH cc LUAn MCRVCI III L. U I 1.1 uEoTAiArc nu I nnnvw ftlADNI ADJA II ni Ikniu n VILÁG PROLETÁRJAI,',EGYESÜLJETEK! om III. ÉVFOLYAM 118. (696.) SZÁM1 1970. MÁJUS 23. SZOMBAT ARA 30 BANI Munkásosztályunk helytállása az önfeláldozás, a magas fokú hazaszeretet nagyszerű példája Az árvíz sújtotta övezetekben kemény elszántsággal, bátran és kitartóan folytatódik a közös vagyon, az egyéni vagyontárgyak mentése, a kárt szenvedett iparvállalatok üzembe helyezése. Az első sorokban a munkásosztály küzd, amely, mint minden döntő pillanatban, ezúttal is az önfeláldozás, a magas fokú hazaszeretet nagyszerű példájával szolgál, és szocialista társadalmunk vezető osztályaként, küldetésének magaslatán áll. A munkásosztály és vele együtt a parasztság, az értelmiség, lelkesen válaszol a párt, a pártvezetőség hívó szavára és erélyesen, következetesen munkálkodik a megrongált üzemek és gyárak helyreállításán, ahol pedig lehetséges, egyfolytában dolgozik, hogy túlteljesítse a tervfeladatokat, segélyezze az árvízkárosult lakosságot, s az életet mielőbb a normális mederbe terelje a természeti csapástól súlyosan érintett övezetekben. A munkásosztály tehát példásan teljesíti a párt előtt vállalt kötelezettségeit. Erről számolnak be tudósítóink, munkatársaink az ország legkülönbözőbb részeiből. A Fehér megyei dolgozók a pártszervezetek vezetésével utáni erőfeszítéseket tesznek az árvíztől szenvedett vállalatok mielőbbi üzembe helyezéséért. A gyulafehérvári Ardeleana cipőgyárban, több napos megfeszített munka után, pénteken ismét megindult mindkét gépsor. Megkezdődtek a gépi és a villanypróbák a termelőfolyamat újraindítása céljából a marosújvári szódagyárban is, amely csaknem 5 millió lej kárt szenvedett az árvíztől. A kolozsvári tartományi vasútigazgatóság pártbizottsága és adminisztratív tanácsa jelenti a pártvezetőségnek, hogy az itteni alkalmazottak fokozott erőfeszítésével, a helyi párt- és állami szervek, a katonák és a hazafias gárdák odaadó segítségével az erősen megrongálódott 110 vonalszakasz és híd közül eddig 61-et helyreállítottak. A vasútigazgatóság dolgozói az év végéig bezárólag, havonta egy napi fizetésüket ajánlották fel, a vezetőség, a végrehajtó büró tagjai és más dolgozók pedig egy havi fizetésüket szánták az árvízkárosultak segélyezésére. A Beszterce-Naszód megyei vállalatok munkásai is újból megkezdték, részben vagy egészében termelőtevékenységüket. Eme egységek munkaközösségei elhatározták, két, meghosszabbított váltásban szerve(Folytatás a 4. oldalon) MEGYÉNK LAKÓI ÖNZETLENÜL HOZZÁJÁRULNAK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK MEGSEGÉLYEZÉSÉHEZ Naponta a szolidaritás, az együttérzés, a segíteni akarás újabb és újabb megkapó példáival találkozunk. Megyénk lakossága erejéhez és lehetőségeihez mérten mindent megtesz az áradások okozta veszteségek felszámolásáért, a hajlék nélkül maradottak megsegítéséért. Pénzzel, ipari és mezőgazdasági termékekkel, ruházati cikkekkel sietnek bajbajutott embertársaink megsegítésére. Hargita megyei alkalmazottai a fizetésük bizonyos hányadának felajánlásával az év végéig 23 228 721 lejjel járulnak hozzá a segélyalaphoz. Ebből már május hónapban közel három és fél millió lejt fizetnek ki, hogy minél hamarább eljusson a bajbajutottakhoz az önzetlenül felajánlott segítségük. Tovább növekednek A 2000-ES CEC-FOLYÓSZÁMLÁRA BEFIZETETT PÉNZÖSSZEGEK. A MAI NAPIG MEGYÉNKBEN ELÉRTÉK A 481 636 LEJT. Az említett időpontig a legnagyobb összeget a KARCFALVI fiókegységhez fizették be, 31 455 lejt. SZÉKELYKERESZTÚRON 23 169, KORONDON 23 043, CSIKSZENTMÁRTONBAN 20 606, DITRÓBAN 20 000, SIMÉNFALVÁN 19 779, VLAHICAN 18 834, TÖLGYESEN 15 176, GYIMESKÖZÉPLOKON 13 228 fej gyűlt össze. Jelentősek a termelőszövetkezetek, a dolgozó földművesek felajánlásai, akik a legkülönfélébb mezőgazdasági termékekkel járulnak hozzá az elpusztított vetések, elárasztott szántóföldek rendbetételéhez, az újravetéshez szükséges vetőmagvak biztosításához. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK PÉNTEK REGGELIG TÖBBEK KÖZÖTT 7,4 TONNA BÚZÁT, 3,4 TONNA KUKORICÁT, 34 TONNA SZÉNÁT, DOLGOZÓ FÖLDMŰVESEINK PEDIG 197,2 TONNA BURGONYÁT, 20,4 TONNA BÚZÁT, 14,3 TONNA KUKORICÁT ajánlottak fel a tönkrement gazdaságok megsegítésére. Ezenkívül nagymennyiségű fűrészárut és építőanyagot gyűjtöttek össze a lerombolt házak újjáépítéséhez. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK 78,5 KÖBMÉTER FŰRÉSZÁRUT, 294 KÖBMÉTER ÉPÍTŐANYAGOT, FÖLDMŰVESEINK PEDIG 281 KÖBMÉTER FAANYAGOT bármikor a károsultak rendelkezésére bocsátanak. Városainkban, községeinkben halmokká nőnek az összegyűjtött ruházati cikkek. Fel sem lehet sorolni a sokféle ruhaneműt, értékük összegezésére sem volt még idő. Csupán Székelyudvarhelyről kaptunk összesítést. A MUNICIPIUMBAN EZIDÁIG 723 685 LEJ ÉRTÉKŰ RUHANEMŰ GYŰLT ÖSSZE. Ideiglenes adatok szerint tegnap reggelig MEGYÉNKBEN 1 783 FÉRFIÖLTÖNY, 2 372 GYEREKRUHA, 1 029 GYERMEKCIPŐ, 1 965 FÉRFIING, 1 767 NŐI BLÚZ, 1 021 NŐI CIPŐ és sok más ruházati cikk gyűlt össze. Az árvízkárosultak megsegélyezésére indított akciók megyeszene folytatódnak. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs Brăila és Galac megye árvíz sújtotta , és árvíztől fenyegetett övezeteiben Ez év május 22-én, pénteken Nicolae Ceauşescu elvtárs, Emil Bodnaraş, Gheorghe Pană, Gheorghe Radulescu, Florian Dănălache, Dumitru Popescu elvtársak kíséretében operatív munkalátogatást tett Brăila és Galac megyében, ahol ezekben a napokban nagyszabású akciók folynak az áradás megelőzésére, illetve leküzdésére. Csak egy hét telt el azóta, hogy megérkeztek az első hírek az egyes emberi településeket — falvakat és városokat —, erdélyi mezőségeket sújtó árvizekről, s íme, a természet vak erői újból, szakadatlanul más és más övezeteket sújtanak, falvakat, dús szántóföldeket és vállalatokat érintve az ország keleti részében. Miközben dühödt áradattól kegyetlenül sújtott helységekben — Szatmáron, Marosvásárhelyen, Désen, Gyulafehérváron, Medgyesen, Segesváron és számos más helyen - a dolgozók fennkölt hazafiassággal válaszolnak a párt felhívására, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa Végrehajtó Bürójának felhívására, s most hatalmas erőfeszítéseket tesznek a katasztrófa következményeinek felszámolására, az élet, a gazdasági és társadalmi tevékenység rendes mederbe terelésére, újabb helységeket és nagy mezőgazdasági területeket sújt a természeti csapás vagy erősen fenyeget az áradás veszélye. A helikopterrel megtett úton mindenütt, Ilfov, Ialomiţa, Brăila, Galac megyében, nagy kiterjedésű szántóföldeket lehetett látni, teljesen vagy részben víz alatt. Még ott is, ahová az árvíz nem ért el, az utóbbi napok nagy esőzései nyomán hatalmas tócsák keletkeztek a földeken, a kertekben, a falvakon. Negyven perc múlva feltűnnek a távolban a Chiscani-i cellulóz- és papírkombinát, a bráilai gyárak és üzemek füstölgő kéményei. A gép a Duna felé fordul. Alig 100 méterre alattunk a hatalmas folyam iszapos vize kavarog, a hullámok nyaldossák a bráilai kikötő rakpartját. A helikopter kelet felé veszi útját, végigrepül a Mácin-ág mentén, egészen a Tulcea megyei Mácin városig. A Duna hömpölygő vize elöntötte az egész árterületet, nem látszanak ki a vízből csak a fák koronái, helyenként pedig egyegy ház, amelynek a víz a tornácáig ér. S ebben az óriási iszapos tengerben zavartalanul áll egy hatalmas zöld oázis: a bráilai Nagysziget. A Vilciu-ág és a régi Duna-meder között elterülő Nagysziget mint ilyen 1964-ben került fel az ország térképére. Addig a bráilai mocsár néven volt ismeretes és a vizek, a nád, a tűz igazi birodalma volt. Az utóbbi években azonban államunk nagy anyagi erőfeszítései nyomán dús zóna lett. 156 kilométer hosszú gát véd több mint 72 000 hektár területet. A korszerű eszközökkel készített fő- és mellékcsatornák összhossza 1 400 kilométer. A Nagyszigeten hét óriási lecsapolórendszert alakítottak ki, 13 szivattyúállomással. Lecsapoltak, megtisztítottak a nádtól 22 395 hektár területet, kiirtottak 17 500 hektár fűzést, így 56 000 hektárra emelkedett a szántóterület kiterjedése. A víztől elhódított földeken 1965- től kezdve 40 mezőgazdasági farmot létesítettek, s ezeken a múlt évben 37 000 hektáron átlag 5144 kiló kukoricát termeltek hektáronként. Csupán a terven felül szállított szemes kukorica 1969-ben 48 236 tonnát tett ki. Ugyanakkor a szigeten több tízezer főt befogadó állatfarmokat létesítettek. Ezeknek az új földeknek a létrehozói és haszonélvezői több hete súlyos harcot vívnak a dühöngő vizekkel. Az áprilisi árhullám tetőzésekor győztesként kerültek ki, most pedig ismét kitartóan védelmezik az országnak ezt a nagy mezőgazdasági vagyonát. ...14 óra. A hivatalos helikopter leszáll a szigeten Salcia falu közelében. Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt itt a következő elvtársak üdvözlik: Gere Mihály, Ion Stănescu, Mihai Nicolae, az RKP Brăila megyei bizottságának első titkára és Ioan Teşu mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszterhelyettes. A sziget térképe előtt Nicolae Ceauşescu elvtársat részletesen tájékoztatják a sziget belsejét védő gát állapotáról. A földből és vesszőnyalábokból épített fal eddig ellenállt és ellenáll az áradatnak. A jelen pillanatban veszélyben forog egy 300 méteres szakasz, ahol a víz 50-60 centiméterre áll a gát koronájától. Egy másik 11 000 méter hosszú övezetben az árhullám 60—70 centiméterre közelítette meg a gát szintjét és ugyancsak veszélyes helyzet keletkezett. Ezeken a helyeken összpontosítják jelenleg a szigeten lévő öszszes energiákat. 3 800 helyi lakos, 1 300 katona segítségével, gépekkel, kompokkal és nehéz felszerelésekkel, 60 000 zsák földdel, vesszőnyalábokkal és más építőanyagokkal vette fel a küzdelmet az árral. Csak a természet képes ilyen furcsaságokat produkálni: a 35 000 hektár kukorica és a 6 000 hektár napraforgó az idén szebb, mint valaha. A Nagysziget lakosai eltökélten védelmezik e nagy gazdagságot, s erőt nem kímélve éjjel-nappal dolgoznak a veszélyeztetett gátak magasításán, erősítésén. Minden eshetőségre számítva azonban több, mint 30 000 állatot már elszállítottak, a lakosság kitelepítését is a legapróbb részletekig előkészítették. A helikopter ismét felszáll. Nicolae Ceauşescu elvtárs behatóan nyomon követi a gátrendszer felett, Salcia és Măraşu között folyó munkákat. Itt a vízállás csaknem 5 méterrel magasabb az átlagszintnél és egyre inkább fenyegeti a gátakat. Pártunk és államunk vezetője ajánlja, tegyék meg a legerélyesebb intézkedéseket, vessenek latba minden erőt, tegyenek meg mindent, ami emberileg lehetséges, hogy megakadályozzák a víz betörését, megmentsék a nemzetgazdaság számára igen sokat jelentő földeket. A helikopter már nem a kanyargó vén Dunát követi, hanem átvág fölötte, Brăila irányába. Ellentmondásaiban is impozáns látvány tárul a szemünk elé. A hatalmas Nagysziget, egykor a vizek és a szomorúfűz birodalma, ma a nyugalom oázisa, ahol a kultúrnövények normálisan fejlődnek, az emberek nyugodtan dolgoznak a mezőkön, mintha köröskörül nem háborognának a Duna iszapos hullámai, mintha ez a talpalatnyi föld tíz és tíz kilométerre lenne innen. Mélyrepülésben szállunk el felette, a kukoricát meg tudjuk különböztetni a napraforgótól, a búzát a lucernától. A növényápolás lendületesen folyik mindenütt. Az emberek egy pillanatra megállnak munka közben és, felfelé nézve, barátságosan integetnek, zsebkendőket lobogtatnak a helikopter felé. Sokan közülük tudják, hogy a gépen ott van a párt főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a fáradhatatlan vezető, aki nem késlelkedik egy pillanatig sem, aki nem sajnál semmi erőfeszítést, hogy ott lehessen, ahol a természet vak erőivel vívott elkeseredett küzdelem e napjaiban a legnehezebb problémák vetődnek fel, ahol tanácsa és útbaigazítása szükségesebb, mint bárhol másutt. Ezen a helyen a szigetet körülövező gátak tehát ellenálltak és ellenállnak. Itt dolgozni fognak, kaszálni fogják a lucernát, termést hoz a kukorica, napraforgó aránylik majd hatalmas területeken. Brăila: A gép a város új stadionjában száll le. A stadion építése gyorsan közeledik a befejezéshez. Brăila lakosainak ezrei, értesülvén arról, hogy városukba — a híres Duna-menti városba, amely jelenleg fontos nehézgépipari, papír- és cellulózipari, hajógyártó központ — megérkezik a párt főtitkára, kijöttek, hogy üdvözöljék őt, meghallgassák bíztató szavát és tanácsait. Radu Constantin elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Brăila polgármestere a város lakosai és a maga nevében a vendéglátó gazda meleg, szívből jövő szavait intézi Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. A Progresul üzem felé tartunk... Az utcák mindkét oldalán helybeliek, fiatalok és idősebbek, lelkesen tapsolnak. A Progresul körülbelül 7 000 alkalmazottat — munkások, mérnökök, technikusok, kutatók és tervezők, tisztviselők — foglalkoztató útépítő és építőipari gépgyár. Egy év alatt egymilliárd lej értékű árut, naponta 3 millió lej értékűt termel. A Progresul védjegye nemcsak belföldön, hanem külföldön is ismert. Az itt gyártott úthengerek, kőzúzók, kotrógépek az exportlisták élén állnak. Nicolae Ceauşescu elvtárs végigjárja a gyártási és a szerelőosztályt. Az utóbbi években kapott nagy teljesítményű, korszerű gépek esztergálják, marják, gyalulják a hatalmas munkadarabokat, másutt szerelik a késztermékeket, összeállítják a géprészeket, motorokat. Gheorghe Munteanu mérnök, a vállalat vezérigazgatója válaszol a termékek minőségével és rendeltetésével kapcsolatos kérdésekre. Elmondta, hogy 42 úthenger már leszállításra vár egy 72-es tételből. Mint hozzáfűzi, a megrendelő külföldi cég meg van elégedve a minőséggel és még 108 darab ilyen gépet rendelt. Az úthengerek és a kotrógépek próbaállomásán eszmecsere folyik a minőségről. A vendéglátók elmondják, hogy a jelenleg gyártott kotrógépek koncepció szempontjából már elavultak, s hogy most készítik elő egy új típusú, modern és nagy kapacitású hidraulikus üzemű exkavátor gyártását. Egyelőre elkészült öt prototípus, rövidesen pedig megkezdik a sorozatgyárást. Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozza, milyen nagy jelentőségűek a vállalat gyártmányai - kotrógépek, úthengerek, nehéz építőipari gépek - most, amikor az árvíz levonulása után helyre kell állítani az utakat, országutakat, vasútakat, épületeket a természeti csapás sújtotta helységekben, vállalatokban és a mezőgazdaságban. Az üzemosztályokon, az összes megtekintett szektorokban hozzáértő, odaadó munka folyik. A munkások meleg fogadtatásban részesítik Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. Átérezve az ország nehéz pillanatait, megtízszerezik erőfeszítéseiket, hogy minél több, mind jobb minőségű termékeket adjanak. Ugyanakkor jelentik a párt vezetőjének azokat az összegeket, amelyeket felajánlottak az árvíz sújtotta övezetek segélyalapjára, valamint azokat a tervtúlteljesítéseket, amelyeket megvalósítanak, hogy hozzájáruljanak a munkásosztálynak, az egész népnek az árvíz okozta károk pótlására irányuló általános erőfeszítéseihez. Nicolae Ceauşescu elvtárs melegen gratulál az üzem vezetőinek, a mérnököknek és technikusoknak, a munkásoknak sikereikhez, és egyben arra buzdítja őket, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a munkatermelékenység növelésére, az új termékek gyorsabb gyártásba vételére. A kikötő övezetében a párt- és államvezetők a helyszínen szemlélik a vízállást, megtudakolják, milyen intézkedések történnek annak megelőzésére, hogy a víz áttörjön a rakparton a város alsó részébe, ahol nagy áruraktárak, cellulózgyártás számára hatalmas fahalmok, kikötői berendezések vannak. A rakpart mentén lázas munka folyik egy körülbelül 2 kilométer hosszú és 1,20 méter magas gát építésén. Munkások, katonák, a hazafias gárdák tagjai, fiatalok és idősebbek oszlopokat vernek a rakparton, szegezik a deszkákat, hordják, döngölik a földet és a homokot. Nagy anyagi és emberi erőfeszítés ez. A bráilai védőgát és a többi védelmi munka többmillió lejbe kerül. A párt főtitkára elbeszélget a munkálatok vezetőivel, azokkal, akik oly nagy odaadással dolgoznak itt, s figyelmükbe ajánlja, használjanak ki minden lehetőséget, ne tévesszenek szem elől egyetlen olyan tényezőt sem, amely hozzájárulhat egy valóban hathatós védőgát-rendszer megvalósításához. A pártvezetők búcsút vesznek vendéglátóiktól, akiknek szilárd elhatározásuk minden áron megvédeni a várost. Galac felé egy hatalmas kiterjedésű, piszkos, örvénylő víz fölött repül a helikopter. Szemünk előtt ugyanolyan kép tárulkozik ki, mint néhány nappal ezelőtt a Maros, a Szamos és a Küküllők völgyében. Mintha a vízözön bibliai legendája vált volna valóra. Ameddig a szem ellát, mindenütt víz: az ittott feltűnő foltok , fakoronák, elnéptelenedett falvak, vízbe torkolló országutak, örvénybe rántott vasútvonalak, gyárak. A Zagna-Vadeni-i konzervgyár hatalmas mocsár kellős közepén pihen. A vén Duna ezúttal nem fogadta be a Szeretet, hanem a gátakon át kiparancsolta a szárazra, hogy tengert szüljön, de nem olyat, mint a békási, nem olyat, mint az argesi, amely fényt hoz az embernek, hanem olyat, amely pusztít, nagy károkat okoz a gazdaságnak. Feltűnik a város . . . Galac optimista, dacol az árral. Az elsőnek szembetűnő kohászati kombinát az ember erejét, a természet erői fölötti mindenhatóságát tanúsítja. Délután 5 óra van. A helikopter a Tiglina negyedbeli stadionban száll le. Több ezer ember meleg fogadtatásban részesíti a párt- és államvezetőket. Nicolae Ceauşescu elvtársat Cornel Onescu belügyminiszter és Constantin Dăscălescu, az RKP Galac megyei bizottságának első titkára fogadja. Az első örvendetes hír: a Duna vízállása ma 3 centimétert esett. Néhány órával ezelőtt megindult a forgalom a Galac-Tecuci vasútvonalon. A város hősiesen küzd az árral, hatalmas réseket üt a nekifeszülő természet erőin. A kikötőbe vezető utcákon ezer és ezer helybeli „RKP — Ceauşescu" feliratú táblákat emel a magasba, üdvözli a párt- és államvezetőket. Megfigyeljük, hogy a tömeg legnagyobb része nő, tanuló és pionír. Ez természetes is, hiszen a férfiak munkában vannak a vállalatokban vagy a több mint nyolc kilométer hosszú gáton, amely a város keleti részén emelkedik, hogy megvédje azt a napokban tetőző árhullámtól. A galaci kikötő. A vízzel borított rakparton elhelyezett pallókon a párt- és államvezetők felszállnak egy utasszállító hajó fedélzetére és leereszkednek vele a Dunán az épülő védőgát mentén. A hajógyárnál kirajzolódik az épülő 12 500 tonnás ércszállító hajó hatalmas körvonala, látszanak az új sólyaterek és vízrebocsátó berendezések, amelyekről a tervezés alatt álló 20 000 tonnás hajókat indítják majd el. A hajógyár daruin túl láthatók a vékonylemez-hengermű csarnokai, a lakónegyedek. Mindezeket meg kell menteni a víz pusztításától. Nicolae Ceauşescu elvtárs útbaigazításokat ad a védőgát munkálatainak meggyorsításával kapcsolatosan. Hatalmas technikai és emberi erőket összpontosítottak ide, kiváló szakemberek irányítása alatt. A város ezer meg ezer munkása és lakosa, fegyveres erőink támogatásával, éjjel-nappal dolgozik a védőgáton. Több mint 1000 diák önként jelentkezett, hogy részt vegyen az ár megfékezésében. Az egész ország e nehéz perceiben a munkás-szolidaritás megkapó példái születnek itt is. A galaci kohászati kombinát alkalmazottai nemcsak hogy kizáróan védelmezik a közvagyont az elszabadult vizektől, hanem egyben csaknem 12 millió lejjel járulnak hozzá az árvíz sújtotta övezetek segélyezéséhez, s ezenkívül jelentős mennyiségű építőanyagot, szakembereket adtak. A megye összes vállalataiban és intézményeiben dolgozó alkalmazottak pénzbeli hozzájárulása körülbelül 47 millió lejre emelkedik. Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek, a parasztcsaládok jelentős mennyiségű gabonát, számos állatot, tetemes pénzösszegeket adományoztak az árvízkárosultak javára. Ezek az értékek fedezik a megye eddigi veszteségeit, amelyeket ideiglenesen 43 746 000 lejre becsültek. A municípium és a megye összes lakosainak szilárd elhatározása lankadatlanul dolgozni más természeti csapások megelőzéséért, az árvíz következményeinek megszüntetéséért. Alkonyatkor Nicolae Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezetővel együtt elutazik Galacról. A helikopter egy ideig a szintén sok kárt okozott Prut román partja mentén repül. Ezután a Szeret, a Buzău és a Ialomiţa árterülete fölött halad a gépmadár. Ezek a folyók elárasztottak nagy mezőgazdasági területeket, nem kímélték sem a kizöldült búzatáblákat, sem az állattenyésztési farmokat, a víz behatolt élelmiszeripari vállalatokba, állami és szövetkezeti egységek épületeibe, elöntött gyümölcsösöket és erdőket. Láthatunk olyan szakaszokat is, ahol a víz kezd visszahúzódni, de az áradat szinte felbecsülhetetlen károkat okozott ezeken a dús rónákon. A gazdag Bărăgan rengeteg tócsával van tele, amelyek furcsán csillognak az esti szürkületben és érzékeltetik azokat a károkat, amelyeket a természet mostohasága okozott magában az ország éléstárában. Olyan sebek ezek, amelyeket a dolgozóknak, népünknek be kell gyógyítaniuk kemény, fáradhatatlan munkával, szorosan tömörülve pántunk, annak vezetősége körül, töretlenül követve a Román Kommunista Pártnak — a szocialista Románia kipróbált vezetőjének — mélységesen hazafias politikáját. Akárcsak a többi árvíz sújtotta megyékben. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt- és államvezető operatív munkalátogatása a Brăila és Galac megyei lakosok számára is hatalmas ösztönzés volt, hogy nagy hazafias felelősségérzettel dolgozzanak az árvíz következményeinek megelőzéséért és felszámolásáért, bátorságot öntött az emberekbe a természet erőivel folytatott harcban. Ez alkalommal is megnyilvánult a szocialista szolidaritás, amellyel egész népünk egy emberként, eltökélten és rendületlenül leküzdi a szocialista haza e súlyos megpróbáltatását. N. Popescu-Bogdăneşti Paul Diaconescu Építőtelepeink dolgozói fokozzák az ütemet Ezekben a nemzetgazdaság számára megpróbáltatásokkal teli napokban az összes dolgozók mindenben azonosítva magukat az RKP politikájával újból bebizonyítják, hogy helyt tudnak állni bármilyen helyzettel és nehézséggel szemben, minél gyorsabban ki tudják küszöbölni az árvíz következményeit. Egész népünk lankadatlan munkájával eredményesen zárható és kell is hogy záruljon ötéves tervünk eme utolsó esztendejének mérlege, biztosítva ezzel az összes feltételeket a X. kongresszuson kidolgozott program megvalósításához. Vállalataink dolgozói mindent elkövetnek a termelési eredmények fokozásáért, hogy a veszteségekből minél többet be lehessen hozni. Megnövekedett, rendkívüli feladatok hárulnak mindannyiunkra. Békés építőmunkánk során ezekben a napokban ádáz harcot vívtunk és vívunk a természet vak erőivel. Rendíthetetlenül bízunk abban, hogy közös összefogással, leküzdjük az árvíz okozta nehézségeket. Bizalmunk erős alapokon nyugszik, a szocialista öntudaton, a hősies munkán, az energiák hatalmas mozgósításán. És győzünk, mert győzni kell, mert győzni tudunk. Megnövekedett feladatok. Építve, építés közben újraépítünk, helyreállítjuk a természet vad erői okozta pusztítást. A lankadatlan munkának szép tanújeleit adják nap, mint nap megyénk ipari egységeinek dolgozói is. Terven felüli vállalásaikkal, felajánlásaikkal, figyelemre méltó erőfeszítésekkel törekednek még kimagaslóbb eredmények elérésére. S a munka egy pillanatra sem áll. Építőtelepeink kőművesei, szerelőink is helytállnak. A megyei építkezésiszerelési vállalat munkatelepein normális ütemben folyik a tevékenység. Május 21-ig az évi tervfeladatoknak 32 százalékát valósították meg. Figyelembe véve a kedvezőtlen időjárást, a teljesítmény nem rossz. A jelenlegi munkaütem megteremti annak lehetőségét, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelykeresztúron a júniusra előirányzott tömbházakat átadhassák. Kezesség erre az — többek között -, hogy a Csíkszeredai lakásépítők e hó 21-ig évi értéktervük 51,3 százalékát valósították meg. A székelyudvarhelyi építők, vállalásukhoz híven, az elmúlt hét végén elérkeztek a szálloda utolsó szintjéhez. Jelenleg kiegyensúlyozott ütemben folyik a falazás és a szerelési munkálatok. Nemrégiben megkezdődött a Csíkszeredai napközi otthon építése, s júniusban Székelyudvarhelyen is lerakják egy hasonló létesítmény alapjait. Az átmeneti nehézségek ellenére is kielégítő ütemben folynak a többi gazdasági, társadalmi és művelődési létesítmények építkezési munkálatai. A Csíkszeredai kórház építésének meggyorsítása érdekében bevezették a kétváltásos munkaprogramot. Megyénk két új ipari létesítménye, a Csíkszeredai és székelyudvarhelyi fonoda, ez évben elvégzendő munkálatai is kedvezően alakulnak. Megnövekedett feladatok. Az újraépítés, a helyreállítás az építő munkások feladata is. S ebben közvetve kiveszik részüket megyénk kőművesei, mesterei, szerelői is. A megyei építkezési-szerelési vállalat jelentős mennyiségű betonvasat, parkettet és különböző szerelő anyagokat juttatott az árvíz sújtotta Maros megyének. Ugyanakkor vállalták, hogy minden hónapban egy vasárnapi napon is dolgoznak, s ennek ellenértékét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. S most, amikor a helyreállítás több téglát, cserepet, cementet és szerelő anyagot követel, minden egyes építő becsületbeli kötelessége takarékosan gazdálkodni ezen anyagokkal. Minden egyes megspórolt tégla, cserép, betonkocka egy nyílást töm be a víz okozta űrökön. Minden egyes kilogramm megtakarított cement új falát jelenti azoknak a házaknak, amelyeket újra kell építenünk. Építünk — és mert a sors úgy hozta, újraépítünk. A rendelkezésünkre álló építőanyagok mennyisége korlátozott. De okos gazdálkodással, szigorú anyagspórlással, a fogyasztások csökkentésével, gondos munkával előteremthetjük a pluszban szükséges téglát is. Hecser Zoltán is A tegnap hozzákezdtek a gyergyószentmiklósi bútorgyár építéséhez Pénteken délelőtt 11 órakor a megyei és városi párt- és állami szervek képviselőinek jelenlétében ünnepélyes keretek között megnyitották a gyergyószentmiklósi új bútorgyár építőtelepét. Megkezdődött tehát... A remetei tejporgyár, a szárhegyi mezőgazdaság-gépesítési vállalat, az alfalvi lenáztató és a gyergyószentmiklósi lenfonoda után ez az 5. nagy létesítmény a Gyergyói-medencében, amely kézzelfogható bizonyítéka a Székelyföld iparosítására irányuló pártpolitikának. Azt jelenti az épülő, új ipari létesítmény, hogy erdőségeink kincsét, a fát magasabb fokon, jobban tudjuk értékesíteni, jelentősebb lesz megyénk hozzájárulása az ország fejlesztéséhez. A fúró-faragó gyergyói székely apáktól örökölt tehetségét, széprevaló hajlamát hivatott tovább fejleszteni, értékesíteni ez a gyár. Hadd vigyék el a remekbefaragott bútorok nagyszerű mestereinek hírét a világnak, hadd szépítse dolgozó népünk otthonait kiváló minőségű, tetszetős szobaberendezés a hála szerény jeleként, azért a hatalmas gondoskodásért, amelyet ez a vidék kapott az utóbbi években pártunktól, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárstól. Megkezdődött... Az első kupa földet új követi és 1972 első évnegyedében már ráírják az új garnitúra hátára, hogy gyártják Gyergyószentmiklóson. A gyár tevékenységéről szóló szűkszavú tájékoztató arról tudósít, hogy több ezer garnitúra bútor az üzem egy esztendei kapacitása. A tervek szerint még az idén felépítik az üzem környékén a munkásotthont és befejezik egy új ipari vágány építését is, amely összeköti a vasútállomást a lenfonodával, a bútorgyárral, a gyergyóalfalvi lenáztatóval és az ezután épülő, de már tervbevett új lenfonodával. Megkezdődött... Új gyöngyszemmel gazdagodik a város ipari negyede, korszerű folytatásaként a vasútállomás melletti kulipintyó-csoportnak, ahol megszületett az első pártsejt Gyergyószentmiklóson, ahol kommunista hittel először megálmodták az új „város szélét”, ezeket a megható pillanatokat. Sokan nem élnek már a nagy munkássztrájkok, forradalmi harcok résztvevői közül. De itt vannak mégis közöttünk, nekik is tiszteleg a magasba emelt első kupa föld. Megkezdődött hát... Zöld Lajos