Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-28 / 122. szám

NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA BOTOŞANI, SUCEAVA, NEAMŢ ÉS BAKÓ MEGYÉBEN Szerda hajnalban Iaşi­ban még mindig tartott az ünnepi hangulat, amellyel az előző nap Moldova székvárosa­ pártunk és államunk vezetőjét, Nicolae Ceauşescu elv­társat fogadta. A sugárút mentén nagy tömeg sereglett egybe, hogy búcsút vegyen a távozó kedves ven­dégektől. Ugyanazok az emberek voltak, akik a kedd délutáni üzem­­látogatás és a Palota-téren tartott nagygyűlés alkalmából egyöntetű­en éltették a pártot, a párt marxis­ta-leninista politikáját. A dolgozók Nicolae Ceauşescu elvtárs szemé­lyében juttatják kifejezésre szerete­­tüket és ragaszkodásukat hazánk vezető ereje, a fényt és energiát sugárzó irányító központ, a nép ki­próbált zászlóvivője, a Román Kom­munista Párt iránt, amely a nem­zet szilárd akaratát megtestesítve vezet bennünket a ragyogó jövő felé. Nicolae Ceauşescu elvtárs, együtt Emil Bodnaraş, Virgil Trofin, Emil Drăgănescu, Dumitru Popescu, Va­sile Patilineţ elvtársakkal, üdvözli az éljenző tömeget. A díszőrség pa­rancsnoka megteszi jelentését. El­hangzik az állami himnusz. Miután tiszteleg a zászló előtt, Nicolae Ceauşescu elvtárs, az Államtanács elnöke, fegyveres erőink főparancs­noka ellép a katonákból, a hazafias gárdák tagjaiból és az ifjúsági hon­védelmi osztagok tagjaiból álló díszőrség előtt. Nicolae Ceauşescu elvtárs ezután köszönetet mond a pártvezetőség és a párt iránti oda­adás kinyilvánításáért, s újabb munkasikereket kíván laki város és megye lakosságának. A helikopter elhalad Felső-Mol­­dova szelíd dombjai és mezői felett, amelyek e derűs májusi reggelen a táj lakosainak szorgalmát hirde­tik. Botoşani: Az ide érkező vendé­geket Gheorghe Ghinea elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és a helyi párt- és állami szervek más képviselői fogadják. A párt főtitká­ra nyitott gépkocsin halad át a városon, amelynek utcáin a lakos­ság óriási tömege sorakozott fel, hogy üdvözölje az érkezőket. A párt- és államvezetők először a készruhagyárba látogatnak el. A vendégek elismeréssel nyilat­koznak a termékek minőségéről és gratulálnak a munkaközösség eddi­gi sikereihez. Joan Floares mérnök, a textilkom­binát vezérigazgatója arról tájé­koztatja a párt- és államvezetőket, hogy a készruhagyár munkásai el­határozták: 1,5 millió lejjel megte­tézik évi vállalásukat, s ily módon év végéig 3,5 millió lej értékű ter­méket állítanak elő terven felül. Búcsúzáskor, a helikopter felszál­lási helyén, a párt főtitkára tolmá­csolta az összes jelenlévőknek a párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsa és kormánya meleg üdvözle­tét. „E rövid látogatás alatt - mon­dotta Nicolae Ceauşescu elvtárs - láttam a város egyik vállalatát. A következő ötéves tervben még sok más iparvállalat épül, ami fellendí­ti a megye gazdasági és társadal­mi életét, emeli a megye lakossá­gának életszínvonalát. Kifejezem meggyőződésemet, hogy az összes kommunisták, az összes dolgozók fokozott erőfeszítéseket tesznek az ez évi terv megvalósításáért, min­dent elkövetnek, hogy valóra vált­sák a pártunk X. kongresszusán ki­dolgozott programból rájuk háruló feladatokat. Sok sikert, jó egészsé­get, boldog életet kívánok minden­kinek." Nicolae Ceauşescu elvtárs szava­it lelkes éljenzéssel és ovációval fogadták, ütemesen kiáltozzák: „RKP — Ceauşescu". Folytatódik a Botoşani megyei lá­togatás. A helikopter Bucecea köz­ség mellett, egy réten száll le. A község szövetkezeti parasztjainak százai, értelmiségiei nagy szeretet­tel, örömmel veszik körül, S hossza­san megéljenzik a párt- és államve­zetőket. Gheorghe Alexa, a szövetkezet elnöke, a vendégeket az egyik a­­lapvető üzemegységbe, az állatte­nyésztő részlegbe vezeti. A község felelős tényezőivel foly­tatott beszélgetés során a párt fő­titkára felhívja a figyelmet arra, hogy a község nem takarékoskodik eléggé a földterülettel, az új épü­letek a szükségesnél nagyobb terü­letet foglalnak el. Azt ajánlja a ta­nácsnak, vitassa meg felelősségér­zettel ezt a nagy fontosságú prob­lémát, hiszen tudvalevő, hogy a föld az egész nép tulajdona. A párt főtitkára, mielőtt búcsút vett volna Bucecea község lakosai­tól, ezeket mondotta: „Megtekintettem szövetkezetük ál­lattenyésztő farmját. Megismertem jó, kielégítő eredményeiket. Remé­lem — amit egyébként a szövetkezet elnöke és a farm vezetője is mon­dott -, hogy a termelés a jövőben még nagyobb lesz. A 2 000 liter tej, amelyet előirányoztak, nagyon jó, de 3­000 liter még jobb lenne. Ha ezt elérik, még nagyobbak lesznek jövedelmeik. Gratulálok Önöknek a termelés, a közös vagyon, a jólét növelésé­ben elért eredményekhez. Kívá­nom Önöknek, hogy az idén, vala­mint a következő években is, még jobb eredményeket érjenek el a fejlesztésben, szövetkezetük felvirá­goztatásában. Kívánok jó egészsé­get és sok boldogságot." (Hatal­mas taps, éljenzés, ütemesen kiál­tozzák: „Ceauşescu - RKPI”) ... Suceava. Moldova nagymúltú székvárosa ma modern, hatalmas városként, a szocialista iparosítás erőteljes alapján büszkén megnö­vekedve fogadja a párt főtitkárát. A vendégeket a megérkezéskor Emil Bobu, a megyei pártbizottság első titkára üdvözli. A sok ezer em­ber hosszasan éljenez, ütemesen kiáltozza a párt főtitkárának nevét. A bukovinaiak mosollyal és virág­gal köszöntik a román nép szere­tett vezetőjét. A városban is, mint a helikopter leszállási helyén, a fo­gadtatás magán viseli a párt iránti szeretet és ragaszkodás, a párt bél­és külpolitikájába vetett teljes biza­lom pecsétjét. Megtekintik a Zimbrul kötöttáru­­gyárat — ezt a korszerű, magas mű­szaki színvonalon felszerelt egységet. Az utóbbi napokban, válaszolva arra a felhívásra, hogy megtízsze­rezett erőfeszítéssel küzdjük le azo­kat a nehézségeket, amelyeket a természeti csapás a nemzetgazda­ságnak okozott, az itteni munkások elhatározták, hogy naponta az ed­digi 24 000 darab helyett 38 000 darabot állítanak elő. A párt főtitkára a pót­alkatrészgyár legfőbb üzem­osztályait bejárva, megismerke­dik a termelési folyamattal, s azt ajánlja, hogy az eddiginél is nagyobb és állandó figyelmet for­dítsanak a fémfogyasztás csökken­tésére, a gépek jobb kihasználásá­ra. Nicolae Ceauşescu elvtárs egy­ben rámutat, a vállalat megfelelő feltételekkel és erőkkel rendelkezik ahhoz, hogy ne csak az építő­anyag-iparnak, hanem más gazda­sági szektoroknak is előállítson pót­­alkatrészeket. Nicolae Ceauşescu elvtárs meg­elégedéssel veszi tudomásul, hogy ez a nagyszerű munkaközösség, e­­redeti vállalásait felülvizsgálva, a­­zon túlmenően is hozzá akar járul­ni a gazdaságunkat ért veszteségek mérsékeléséhez, s ezért a globális termelésnél és az árutermelésnél az eredetileg megállapított 2 millió lej helyett 4,5 millió lejt valósít meg. A látogatás színhelye ezután a város központjában lévő szép, új művelődési ház. Távozáskor, a jelenlévő sok ezer ember lelkes tapsa közepette, Ni­colae Ceauşescu elvtárs a követ­kezőket mondja: „A moldovai megyékben e két napon tett látogatás során megte­kintettük az önök városának két vállalatát is. Ezek kedvező benyo­mást tettek ránk. Megállapítottuk, hogy ezekben az egységekben gyü­mölcsöző, intenzív munka folyik. A Suceaván tett legutóbbi láto­gatásom óta sok változás történt az önök városában és megyéjében. A­­mi az építkezéseket illeti, a műépí­tészek bebizonyították képzelőerejü­ket, jó munkát végeztek. A város egyre korszerűbbé, egyre szebbé válik. Láttam például a művelődési házat. Igen jó benyomást kelt. Azt kívánom, hogy az ebben a kultúr­­hajlékban kifejtendő tevékenység megfeleljen a lakosság igényeinek. A városban és a megyében elért jelentős eredményekhez hozzájá­rult - és ezt különösen ki akarom emelni - a megyei és municipiumi pártbizottság, a néptanácsok, a megyei néptanács elnöke, a többi aktivisták. Mindnyájuknak melegen gratulálok munkájukért. Kívánok városuk és megyéjük la­kosainak még szebb sikereket a párt X. Kongresszusán megállapí­tott feladatok teljesítésében." A párt- és államvezetők búcsú­­zása Suceava lakosaitól megkapó megnyilvánulása volt a pártunk és államunk szeretett vezetője, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránti tiszteletnek és nagyrabecsülésnek, a párt bék­és külpolitikájához való teljes csat­lakozásnak, mindnyájuk azon elha­tározásának, úgy dolgoznak, hogy a nagymúltú vidék neve ezentúl is megtisztelő helyen szerepeljen a román nép szorgalmának arany­könyvében. A délután folyamán Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt­os államvezető folytatta munkaláto­gatását Neamţ és Bákó, moldvai megyékben. Neamţ megyében megtekintették a textiliparunk nagy mennyiségű műrostot és műfonalat szállító So­­vineşti-i ipartelep egyik üzemét. A párt főtitkára nagy elismeréssel nyi­latkozott arról, hogy a megyei párt­­bizottságot állandóan foglalkoztat­ja az egység tevékenységének tö­kéletesítése, ahogy a pártbizottság a X. pártkongresszus határozatai­nak megvalósítását célzó munkát irányítja. Bókában többek között megtekin­tették az Avicola állami mezőgaz­dasági vállalatot. Elutazás előtt Nicolae Ceauşescu elvtárs a város repülőterén egybe­­sereglett tömeg nagy tapsa és él­jenzése közepette beszédet mon­dott: Kedves elvtársak! Mindenekelőtt tolmácsolni szeret­ném Önöknek, Bákó municipium e­­gész lakosságának a párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Mi­nisztertanácsa meleg üdvözletét. Bákában tulajdonképpen befejez­zük a tegnap és ma ebben az országrészben tett látogatást. A me­gyékben, amelyeket ma felkerestünk - Botoşani, Suceava, Neamţ és Bá­kó megyében -, akárcsak azokban a megyékben, és helységekben, a­­hol tegnap megfordultunk, megelé­gedéssel állapítottuk meg: az ipari és mezőgazdasági dolgozókat, az (Folytatás a 4. oldalon) CEC 2 000 Május 27-én, szer­dán, a 2 000-es csekkszámlára az ország egész terü­letén befizetett ösz­­szegek elérték a 26 471 000 lejt. Az árvíz sújtotta öve­zetek segélyezésére a legtöbb pénz­adomány Bukarest municipium lako­saitól származik. Tegnapig a főváros lakosai 6 558 000 lejt fizettek be. U­­tánuk következik Arad megye - 1 629 900 lejjel, Ko­­lozs - 1 393 500 lej­jel, Bihar - egy­millió 231 800 lej­jel és Temes - 1 113 200 lejjel. (Agerpres) Az emberek lassan megnyugszanak Híradás a telefonközpontból Emberi dolog, természetes, hogy aggódunk szeretteinkért, hogy mi­nél hamarabb pontosat, biztosat a­­karunk tudni sorsukról. Ilyenkor, ha telefonálunk, ha levelet, táviratot várunk, minden nap egy végtelen­ségnek tűnik. S ha valakinek volt dolga ezek­ben az árvíz­ utáni napokban, ak­kor a postásoknak, telefonistáknak tényleg akadt tennivalójuk bőven. Emberek százai, nyugodtan mond­hatjuk azt is, hogy ezrei ideges­kedtek a telefonnál, várva az ösz­­szeköttetést Marosvásárhellyel, Szat­­márral, Déssel, Gyulafehérvárral, Araddal, Kolozsvárral és az ország számos más helységével. És teltek a percek, az órák, sőt a napok is és egyes helységekkel nem lehetett kapcsolatot teremteni, mert megrongálódtak a vonalak. A tü­relmetlenség, idegesség pedig egy­re nagyobb és nagyobb lett. ☆ A Csíkszeredai telefonközpontban affelől érdeklődtünk, hogy hogyan zajlottak le ezek a napok, a tele­fonistáknak mit jelentett ez az idő­szak (A kérdésre talán mindenki meg tudná adni a választ, hogy tudniillik nehezek, forgalmasak, túl­zsúfoltak voltak, mégis jónak lát­tuk, ha az illetékesek adják meg a feleletet).­­ Tizenharmadikától kezdve jófor­mán nincs megállásunk. Rengeteg volt a hívás, a telefonbeszélgetés, a távirat. A megszokottnak négy­ötszörösére emelkedett. A csúcsot május 20-21 -én értük el. Ezekben a napokban százszámra mentek­­jöttek a táviratok, százakban szá­molhatjuk a telefonbeszélgetéseket is. A legnagyobb nehézséget az o­­kozta, hogy rengeteg vonal megron­gálódott és így egyik-másik hely­séggel napokig nem tudtunk kap­csolatot teremteni. Aztán maguk a beszélni akarók is késleltették, megnehezítették a munkánkat. Idegesek voltak, türel­metlenek. Ezt végülis meg lehet ér­teni, hisz kinek hozzátartozója van, mondjuk Vásárhelyen, nyilván, hogy nem volt nyugodt... De kissé mindenki elveszítette a fejét, és így sokan képtelenek vol­tak megérteni, felfogni, hogy nem a telefonisták a hibásak, nem az ők hanyagságán, nemtörődömségén múlott, ahogy annyian hitték és mondták, az, hogy napokig nem tudtak beszélni rokonaikkal, hozzá­tartozóikkal. 21-e után, s főleg azután, hogy a megrongálódott vonalak nagy ré­szét megjavították és lassan min­denki tudott telefonálni, az embe­rek is úgy ahogy megnyugodtak, és a telefonálások száma is csökkenő­ben van. A mai napon (1970. május 26, este fél kilencig) például 21- éhez viszonyítva, nagyon lecsökkent a beszélgetések száma. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy most nem haladja meg jóval az árvíz előtti be­szélgetések számát... Úgy néz ki, hogy lassan, lassan újra csökken, a normálisra. Ennek egyik magyarázata, hogy nagyjából normalizálódott a közlekedés, men­­nek-jönnek a levelek is, a másik, hogy mindenki telefonálhatott már. A marosvásárhelyi vonal egyelőre még nagyon-nagyon zsúfolt, például megrendelést még mindig csak két­­három nappal előre tudunk felven­ni. ☆ A vizek, nagyjából, kitombolták magukat. Véghezvittek minden vég­hezvihetőt. Kezd az élet is normális, meg­szokott medrébe visszatérni. Az idő­leges pánikot, fejvesztettséget, tü­relmetlen­ idegeskedést lassan fel­váltotta az újjáépítés, a megfeszített munka. Megnyugodtunk. Jobban mondva, belenyugodtunk a megváltoztatha­­tatlanba. S azon vagyunk, hogy minél hamarább eltüntessük a nyo­mokat, a romokat, hogy visszavará­zsoljuk szerencsétlenül járt ember­társaink ajkaira is a mosolyt. Megnyugodtunk. Mert tudjuk, lát­juk, érezzük, hogy bajbajutott hoz­zátartozóink, embertársaink nincse­­­nek magukra hagyva ezekben a nehéz időkben. Melletük, velük van az egész ország. Szívvel-lélekkel, tettel. Talán egy kicsit túl merész a kö­vetkeztetés, de úgy érezzük, hogy a telefonbeszélgetések, táviratok számának csökkenése egy kicsit ezzel is magyarázható... Molnos Lajos s Vállalásaink me a nemzetgazdaságot ért károk felszámolásáért! Országunk dolgozói egy emberként szoros egységben következetes te­vékenységgel törekednek a nemzet­­gazdaságot ért károk felszámolásá­ra. Az ipari egységek sok százezer dolgozójának szilárd elhatározása, hogy maradéktalanul teljesítse fel­adatait. E rendkívüli körülmények közepette azonban plusz energiára, erőfeszítésekre van szükség. Ország­szerte újabb jelentős terven felüli vállalások születtek. Konkrét intéz­kedéseket dolgoztak ki a kárt szen­vedett vállalatok kapacitása műkö­désbe helyezésének lerövidítésére. Nap mint nap újabb és újabb je­lentések érkeznek a vállalások meg­­tetézéséről, az árvízkárosultak meg­segítésére tett felajánlások növelé­séről. S a hazafias, hatalmas erőket mozgósító akcióba aktívan bekap­csolódnak megyénk gazdasági egy­ségeinek munkaközösségei is. Nem­régiben beszámoltunk a bajáni Bá­nyaipari Kombinát, a vlahicai Vas­üzem, a Csíkszeredai Készruhagyár és a Fakitermelő és -feldolgozó Kombinát dolgozóinak újabb terven felüli vállalásairól. A napokban szintetizáló kimutatás készült me­gyei viszonylatban a vállalásokról. E kimutatás a számok tömör, de meg­győző nyelvén beszél, több ruha­neműről, nyersvasról, különböző al­katrészekről, faipari termékekről, amelyekre óriási szükség van. Az árutermelési terv­ túlszárnyalási vállalásainkat újabb 14,9 millió lej értékű termékkel növeltük, s így évi vállalásunk 44,7 millió lejre emelke­dett. E számottevő érték eléréséhez a Fakitermelő és -feldolgozó Kombi­nát 6 millió, a kisipari szövetkezetek 5 millió, a Textilipari Kombinát 2,2 millió lejjel járul hozzá. Növeljük a lakosság rendelkezésére bocsátott fogyasztási javak mennyiségét is: ipari egységeink terven felül 9,4 mil­lió lej értékű árut juttatnak a piac­nak, s így 3 millióval gyarapították év eleji vállalásukat. A kisipari szö­vetkezetek egységei ilyen irányú vál­lalásukat 3 millió lejjel tetézték. Termékek, terven felül. A veszte­ségek pótlására. Nagy szükség van ezekre. 2000 köbméter fenyődeszka, 800 köbméter furnírlemez, 16 000 négyzetméter préselt farost-lemez, 1 millió lej értékű bútor. íme, né­hány termék pluszban. Ugyanakkor munkaközösségeink elhatározták, hogy a termelés növelésével pár­huzamosan fokozzák a gazdasági hatékonyságot. Vállalják 5,2 millió lej értékű többletjövedelem elérését, a termelési költségek 1,5 millió lejre való csökkentését. Kétségtelen, e vállalások teljesí­tése fokozott felelősséget, követke­zetességet követel minden egyes szakembertől, munkástól egyaránt. Jobban mint eddig, alapvető köve­telmény a munkaidő, a gépi beren­dezések, a termelőfelületek maximá­lis kihasználása. Okosan meggon­doltan kell gazdálkodnunk minden nyersanyaggal és anyaggal, a munkaerővel. Tevékenységünk hom­lokterében kell hogy álljon a hat­hatósabb munka- és termelés-szer­vezési intézkedések kidolgozása és alkalmazása, a tevékenység maga­sabb szintre emelése minden terü­leten. Vállalásaink teljesítése eddig is kedvezően alakult. Máris jelentős értékű termékeket sikerült előállítani terven felül. Munkásaink átérzik a sokasodó feladatok jelentőségét, ezért határozták el, hogy ha a hely­zet úgy kívánja, szabadidejük egy­­részét is feláldozzák, önkéntes mun­kával járulnak hozzá a veszteségek pótlásához. Hecser Zoltán z ember félszegen mosolyog a napra. Fél, hogy nem so­káig marad a benépesedett határ fölött. Félig az égre, félig a földre sandítva dolgoznak, dolgoz­nak az emberek. Bokáig, térdig süp­ped földbe a láb. A traktor bele is nyuvadna. Lófogattal, ökörfogattal szántják a földet, ültetik a burgo­nyát. Máshol, ahol verőfényesebb az oldal, már kapálnak is. S aki­nek nem jut hely a tenyérnyi par­cellákon, a krumplisiló mellett talál munkát. Válogatják a vetőgumót. Még sok ültetnivaló van hátra. És a munkához nem kell most bízta­tás. A menasági határban kedden 65 ló-, ökör-, tehénfogat ültette a bur­gonyát. Nem messze tőlük a csík­szentkirályiak a vetőgumót válogat­ták, s cukorrépát kapáltak a szent­­imreiek. Népes volt a Szentkirály— Csikszentmárton-i országút két olda­la. Népes, dolgos. Afi Székelykeresztúron A székelykeresztúri mtsz dolgozói a keddi és szerdai verőfényes napo­kon sikeres mezőgazdasági munkát végeztek. A gazdaság tagjai teljes len­dülettel igyekeztek behozni a lemara­dást. Egyemberként mentek ki a ha­tárnak arra a részére, ahol a talajvi­szonyok lehetőséget adtak a munká­ra. A férfiak lucernát kaszáltak, s egy-egy helyen még gépi erőt is igénybe vehettek erre a célra. Az asz­­szonyok pedig hozzáfogtak a nö­vényápoláshoz. A második brigád tagjai, az agre­ TEVES ERŐ­BEVETÉS A SZÁNTÓ­­» • FÖLDEKEN Második napja tart a szép idő. Ki­haltnak tűnik a falu, mindenki, aki csak mozogni tud, kint van a földe­ken. De a munkára éhes emberek — amint ezt megtudtuk — nem tudták kivárni a szép időt, esőben is dolgoz­tak, ültették a burgonyát Szárhegyen. ■ Az ésszerű szervezés megmozgatott minden­ erőt — fit és a magánfogaza­tokat is beszervezték, akik vonako­dás nélkül be is kapcsolódtak a me­zőgazdasági munkába. A kitűzött legfontosabb feladat, le­csapolni a vizet a földekről. Ahol lehetett ekével húztak árkot, máshol ásóval, lapáttal egyengetik a víz út­ját. Ugyanakkor több brigád a bur­gonyát kapálja, ami a homokosabb földeken lehetővé vált. A hosszantartó rossz idő miatt az m­tsz-nek még félig sem sikerült telje­sítenie vetéstervét. A burgonyának szánt 485 hektárból 222, árpából pe­dig 35 hektárt sikerült bevetniük a tervezett 510-ből. De a len,­silótakar­mányok helyzete sem jobb, viszont a zabot 241 hektárnyi­ területen teljes egészében sikerült elvetni. Az mtsz vezetősége felmérve a re­ális helyzetet megfelelő intézkedése­ket foganatosított : úgy tervezik, hogy június 10-ig minden vetési munkálatot befejeznek. Ez az ígéret nem üres frázis, teljesítésének biztos garanciáját látjuk a mostanáig ta­pasztalt ésszerű és határozott irányí­tásban, a dolgozó földművesek mos­tanáig bizonyított helytállásában. Vállalásuk teljesítéséhez nem fér két­ség. Aszóy Péter gátor segítségével, a magrépa és bur­gonyaföldekről vezették le a vizet, így sikerült újból megmenteni a ter­mésnek mintegy 8 hektár területet. Szerdán kukoricát vetettek és ka­páltak, tovább folytatták a lucerna kaszálását, a fiatfalvi területen pedig a szombati és vasárnapi esőzések so­rán tönkrement utakat javították. A vízzel ellepett területeken pedig víz­levezető árkokat és sáncokat ástak. Az Oklánd melletti gázvezeték újra üzemképes BŐVEBB HÍRADÁSUNK A III. OLDALON HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK­ ­ Gyógy- és fertőtle­nítőszer érkezett Hargita megyébe. A Nemzetközi Vöröske­reszt csomagja nagy mennyiségű víz­fertőtle­nítőszert, vitamint, 1 500 fiola egymillió egységes penicillint, 2 500 doboz pe­nicillin - tablettát, vala­mint számos másféle gyógyszert tartalmazott.­­ A székelyudvarhe­lyi Siculus együttes hétfőn és kedden négy előadást tartott a municipiumi Művelődési Házban. Az előadások bevételét, amely 6 000 lejt tesz ki a 2­000-es CEC- számlára tették be, mert, amint azt Silay István ze­netanár, az együttes e­­gyik tagja írja, egyéni hozzájárulásaik, valamint a munkahelyükön tett vál­lalásaik mellett, ezzel az összeggel is segíteni a­­karják a bajbajutott vi­dékek árvízkárosultjait.­­ Hétfőn délután tart­ja záróülését a Csíkszeredai Népi Egyetem. A záróülést iro­dalmi műsor követi. Fortuna szerencse­asszony újra „nagy­lelkű" volt. Május 21-én Karda András csík­­szentdomokosi lakos ör­vendhetett a szerencsé­nek: 5 000 lejt nyert zárt sorsjegyen. Újabb rendzavaro­kat ítélt el ezekben a napokban a Csík­szeredai helyi bíróság a 153/1970-es törvény alap­ján. Gáli János 56 éves Csíkszeredai lakos része­gen ordibált éjnek ide­jén a város utcáin, üve­geket csapkodott a föld­höz, zavarva mások nyu­galmát. „Hőstettének" ju­talma: 2 hónap börtön. Ugyancsak két hónapot kapott a 45 éves Ilyés Gábor csíkszentimrei la­kos is, aki magánlakásba hatolt be és ott botrányt okozott. Botrányos viselkedésé­ért szintén 2 hónapra ítélték Fekete Dezső 33 éves gyímesfelsőloki la­kost is.

Next