Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-30 / 124. szám

giffito namAttw. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 124. (702.) SZÁM 1970. MÁJUS 30. SZOMBAT ARA 30 BANI Hinni­er nmi loronn miiTiino muuLMt ucHu@cdbu llvihRS látogatása Ialomiţa megyében Nicolae Ceauşescu elvtárs Paul Niculescu Mizil és Ilie Verdeţ elvtársakkal együtt tegnap munkalátogatást tett Ialomiţa megyé­ben. A párt főtitkára, a többi párt- és államvezető megtekintette a Borcea körleti árvízvédelmi munkákat, valamint iparvállalato­kat, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységeket. A helyszí­nen további intézkedéseket jelöltek ki az árvízvédelemre, s arra, hogy a gazdasági tevékenységet az­ ötéves terv utolsó éve követel­ményeinek színvonalán fejtsék ki. Több ezer ember hatalmas lelke­sedéssel, hosszas éljenzéssel, fogadta a párt- és államvezetőket, kife­jezte határtalan szeretetét és bizalmát a Román Kommunista Párt iránt, azt a szilárd elhatározását, hogy minden erejével igyekszik mielőbb bepótolni a természeti csapás okozta károkat, teljesíteni az idei tervet, megteremteni a jövő ötéves terv tartós alapját. * Már az első­ órákban Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt­os államvezető Ialomiţa vidékére indul. A helikopter kerek ablakán mindent jól látni: zöldellő búza- és kukoricatáblák szaladnak alattunk. Ahogy a ialomiţai tájakhoz köze­ledünk, itt-ott víztükör villan a dús földeken, odébb mind nagyobbak és nagyobbak a tócsák, végül már egész falvakat, országutakat, gyü­­­­mölcsösöket látunk víz alatt. A helikopter köröz, aztán leszáll egy szárazon maradt útszakaszra. A Vladeni-i állami mezőgazdasági vállalat — a Duna és a Borcea-ág közötti, gátakkal védett földeken el­terülő nagy termelőegység — négyes farmjának székháza előtt vagyunk. Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és állam­vezetőt­­ a követ­kező elvtársak köszöntik: Vasile Ma­rin, az RKP Ialomiţa megyei bizott­ságának első titkára, I. Manş, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodá­si Minisztérium főtitkára, Valentin Georgescu mérnök, az állami me­zőgazdasági vállalat igazgatója. A párt főtitkára érdeklődik az ár­mentesített terület védelmére tett intézkedések, a jelenlegi helyzet fe­lől. A vendégek és a vendéglátók a­­zonnal bárkára szállnak, hogy meg­szemléljék a vállalat földjeit övező védőgátakat. A Borcea-ág partján ezer és ezer polietilén homokzsák sorjázik, he­lyenként 1 m-t is meghaladva — a ré­gi gát tetején. Dolgoznak Gura Saltavei, Sipirigelu, Repejoru körzetében, mindenütt, ahol a gátat veszély fe­nyegetheti. A motorcsónak, amelyen Nicolae Ceauşescu elvtárs tartózko­dik, kiköt az egyik ilye­­,­veszélyez­tetett pontnál. A munkások, kato­nák, nők és férfiak egy pillanatra abbahagyják a munkát és szeretet­tel, bizakodó mosollyal köszöntik a párt főtitkárát, aki meg-megáll, buz­dító szavakat mond, dicséri a mély hazafiasságból fakadó erőfeszíté­süket a bő termést ígérő földek megmentésére. A helikopter Călăraşi­­ipari ne­gyedében száll le. Többezer hely­beli és környékbeli dolgozó jött el, hogy köszöntse a párt főtitkárát. A vendégeket felkérik, tekintsék meg a papír- és cellulózkombinátot. A vendégeket makett előtt tájékoz­tatják a legutóbbi beruházásokról, elmondják, hogy a kombinát a jövő évben eléri a tervezett kapacitást, vagyis 50 000 tonna cellulózt, 66 000 tonna papírt, 8 600 tonna más ter­méket állít elő. A kombinát megtekintése után a hivatalos gépkocsik a város főutcáin át a konfekció­gyár felé veszik út­jukat. Az útvonal mentén a város apraja­ nagyja melegen üdvözli a párt- és államvezetőket, hosszasan élteti a Román Kommunista Pártot, annak főtitkárát. A vendégek a konfekciógyár igazgatójának kíséretében bejárják a főbb termelő osztályokat. Meg­­megállnak egy-egy munkahelyen, és beszélgetést folytatnak a termékek minőségéről, a termelés fokozását célzó erőfeszítésekről. A párt főtitkára befejezésül gra­tulál a dolgozóknak eredményeik­hez és további sok sikert kíván. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt- és államvezető Călăraşi­­ról Slobozia felé tart. Útban Slobozia felé, a párt- és államvezetők megtekintik a ciulni­­ţai állami mezőgazdasági vállalat állattenyésztő és hizlaló komplexu­mát. A párt- és államvezetők ezután a megyeszékhely, Slobozia felé ve­szik útjukat. A város főterén ugyanaz a lelke­sedés: a legkülönbözőbb foglalko­zású, a legkülönbözőbb korú embe­rek jöttek itt össze a párt- és ál­­lamvezetők fogadtatására. Lelkes hangulatú népgyűlés kö­vetkezik. A gyűlést megnyitva, Vasile Ma­rin elvtárs, az RKP Ilalomiţa megyei bizottságának első titkára, a megye összes lakosai hevében üdvözölte az értek a vidékre ellátogató párt- és államvezetőket. Ezután felszólalt: Emilian Dicu é­­pítőmester, Victoria Radu, a hely­beli líceum tanárnője, Mircea Po­pel mérnök, a sloboziai étolajgyár igazgatója. Hosszas taps, erős éljenzés köze­pette beszédet tartott Nicolae Ceausescu elvtárs. Kedves elvtársak! /' Mindenekelőtt tolmácsolni szeret­ném önöknek,a Slobozia város és az egész Ialomita megye lakosainak a párt Központi Bizottsága, szocialista köztársaságunk Államtanácsa és kormánya meleg üdvözletét. (Hatal­mas taps, éljenzés.) Ma megtekintettük azokat a mun­kálatokat, amelyek már napok óta a Duna partján folynak, hogy gá­tat vessünk a folyam növekvő vi­zének. Rendkívül kedvező benyomást tett ránk és megelégedést keltett az az eltökéltség, önfeláldozás és hő­siesség, amellyel a dolgozók, a ka­tonák, a hazafias alakulatok tagjai és a katonai kiképző osztagok fia­talsága— beleértve a Bukarestből jött diákokat is - küzd, hogy a gá­tak megszilárdításával és emelésé­vel megmentsen az áradástól sok tízezer hektár földet, hogy megvéd­je a termést. Meggyőződésem, hogy a végzett munkálatok, a munka, a­­melyet végeznek, sikerrel jár és hogy ebben a megyében is - akár­csak az ország más részein - sike­rülni fog helytállnunk, leküzdenünk a fékevesztett vízáradat veszélyeit. (Hatalmas taps.) Tudják, hogy hazánk sok vidékén áradások voltak és vannak még most is: ezek az árvizek rendkívül súlyos veszteségeket okoztak a vá­rosi és falusi lakosságnak, valamint a vállalatoknak, mezőgazdasági egységeknek, nemzetgazdaságunk­nak. De hangsúlyozni kívá­nom, hogy az intézkedések folytán, hazánk honpolgárai­, tízezreinek és százezreinek éjt nappá tévő hősi munkája folytán sikerült még a na­gyobb veszteségeket elkerülni. Ez alkalommal is szeretném kifejezni köszönetemet és elismerésemet a­­zoknak, akik a Duna térségében to­vább küzdenek az árral, akárcsak azoknak, akik országszerte titáni munkával, a lehetőségeken belül, útját állták az elemeknek. (Erős, hosszas taps.) Nyilvánvaló, elvtársak, nincs értel­me csak az elmúltakról szólni. Két­ségtelenül, más volna a helyzet, ha kedvező lett volna a tavasz. De e­­gész népünk egy emberként, a leg­tökéletesebb akarat- és akcióegy­ségben küzd az ár feltartóztatásá­ért, a károk helyreállításáért, a la­kóházak, a vállalatok, az intézmé­nyek, a szövetkezetek helyrehozásá­ért, a munka normális menetéért. Hangsúlyozni kívánom, hogy az ár­víz miatt szenvedett övezetekben már a vállalatok, szövetkezetek és intézmények legnagyobb része foly­tatja munkáját; közülük jónéhány teljes kapacitással dolgozik. (Erős, Hosszas taps.) Egész népünk válaszolt a párt hí­vó szavára, segít a tönkrement ja­vak mielőbbi helyrehozásában, a normális munkamenet helyreállítá­sában, az árvízkárosultak segélye­zésében. Száz és százmillió lej gyűlt össze, ruhát, élelmiszert adományoz­tak az árvíztől szenvedett lakosság­nak, ezrek és ezrek mennek ki a természeti csapás sújtotta helysé­gekbe, hogy segédkezzenek a ter­melőegységek beindításában. Rövi­desen, sőt, már a napokban meg­kezdődik a lakóházak helyreállítá­sa. Amint a mai lapokban megje­lent határozatból láthatták, a többi intézkedés között elhatároztuk, hogy állami hozzájárulásból terven felül 5 000 lakás épüljön a sokat szen­vedett városokban. (Erős taps, él­jenzés, ütemesen kiáltozzák: „Ceau­şescu - Ceauşescu!") Természetesen, elvtársak, eddig is megmutatkozott egész tevékenysé­­günkben, a szocialista építésben. a A népgyűlés befejezésekor felszó­lalt a megyei pártbizottság, relső­ tit­kára, s rámutatott, hogy­ e­­ vidék dolgozói, élen a­ kommunistákkal, mindent latba fognak vetni, hogy példásan teljesítsék Ialomiţa ipari és mezőgazdasági­­ kollektíváinak ösz­­szes termelési vállalásait, s hogy­ ily­­képpen ez a megye­­ is jelentősen ki-, vegye részét az országunkat sújtó természeti csapás okozta károk pót­lásából, az 1970. évi terv maradék­talan teljesítéséből. A népgyűlés a nagy­­ lelkesedés lég-­­~­körében ért­­ véget.A népjólét emelésében elért eredmé­nyekben szocialista nemzetünk egy­sége és munkaakarata; ez az egy­ség azonban sohasem nyilvánult meg — hogy úgy mondjam — olyan nagy erővel, mint ezekben a nehéz napokban. Ez szocialista nemzetünk magas fokú öntudatáról, az egész nép azon elhatározásáról tanúsko­dik, hogy a párt köré szorosan fel­sorakozva mindent megtesz bármi­lyen nehézség leküzdéséért, s biz­tosítja a szocializmus egyre gyor­sabb ütemű építését, a kommuniz­mus győzelmét Romániában. (Ha­talmas taps, éljenzés; ütemesen ki­áltozzák: „Ceauşescu - RKP!") Meggyőződésünk, hogy a hozott intézkedések nyomán, amelyeket a munkásosztály, a parasztság, az ér­telmiségiek, férfiak, nők, ifjak és idősebbek tettek, hogy intenzív munkával biztosítják a termelés fo­kozását, az áradások következtében károkat szenvedett egységek vesz­teségeinek pótlását, teljes egészé­ben teljesítjük az iparban az ez évi tervfeladatokat; megvan a kilátás arra is, hogy intenzív munkával — a természeti csapás okozta nehéz­ségek ellenére — a mezőgazdaság­­ban is jó termést érünk el. Bízunk abban, hogy a mezőgazdasági dol­gozók, a szövetkezeti tagok, a mér­nökök, mindent megtesznek a károk pótlásáért, és biztosítják az idei jó termést. (Hatalmas taps, éljenzés; ütemesen kiáltozzák: „Ceauşescu — RKP!") Megyéjükben megtekintettünk két iparvállalatot, valamint egy állami mezőgazdasági vállalatot és egy mezőgazdasági szövetkezetét. Meg­állapítottuk, hogy ebben a megyé­ben is - akárcsak az egész ország­ban — a dolgozók odaadó, lendüle­tes tevékenységet fejtenek ki, hogy teljesítsék kötelességüket, hogy ki­vegyék részüket a természeti csapás okozta nehézségek legyőzéséből, ö­­römmel állapítottam meg azt is, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok jó eredményeket értek el, s hogy általában a termés szépnek ígérkezik a Bărăgan síksá­gon. Meggyőződésünk, hogy Ialomi­ţa megye dolgozói - munkások, pa­rasztok és értelmiségiek - maradék­talanul kiveszik részüket az idei terv teljesítéséből, a nehézségek leküz­déséből, s ilyképpen biztosítják szo­cialista hazánk előrehaladását. (Nagy taps, éljenzés.) Gratulálni szeretnék Ialomiţa me­gye összes munkásainak, szövetke­zeti parasztjainak, mezőgazdasági dolgozóinak, értelmiségeinek és ú­­jabb sikereket kívánok munkájuk­hoz. (Nagy taps, éljenzés.) Természetesen, elvtársak, e hetek­ben figyelmünk és erőfeszítéseink a természeti csapások okozta nehéz­ségek leküzdésére irányultak. De ugyanakkor azon igyekeztünk és a­­zon igyekszünk, hogy ezek a nehéz­ségek, ezek a csapások ne befo­lyásolják a tevékenységet az ország más részeiben. Sőt, azon iparko­dunk, hogy a munkát úgy szervez­zük meg, hogy ezáltal a maga egé­szében biztosítsuk a gazdasági és társadalmi tevékenység minél jobb menetét. Ezt abban a meggyőződésben tesszük, hogy a szocializmus építé­sében, népünk jólétének emelésé­ben elért sikerekkel konkréten hoz­zájárulunk a szocialista világrend­­szer fejlesztéséhez és erősítéséhez, a szocializmus befolyásának növeke­déséhez az egész világon. (Hatal­mas, hosszan tartó taps.) Miközben következetesen foglal­kozunk a hazai szocialista építés fejlesztésével, egyben szükségesnek tartottuk és szükségesnek tartjuk Nicolae Ceauşescu elvtárs, s a töb­bi párt- és államvezető Ialomiţa me­gyei látogatása, akárcsak az ország területén e napokban lefolyt többi találkozások, újabb­ alkalmat nyújtot­tak, hogy kifejezésre jusson szocialis­ta nemzetünk sziklaszilárd egysége­ a kommunista párt, annak Központi Bizottsága körül, bebizonyította szo­cialista rendszerünk erejét. A munkából és gyümölcséből, az áradó vizeket megfékező dolgozók odaadásából,­­ azoknak az odaadásá­ból, akik a szántóföldeken és az azo­aktívan fejleszteni az együttműkö­dést a szocialista országokkal, a kommunista- és munkáspártokkal, az antiimperialista mozgalommal. Mint tudják épp ebben az időszakban találkoztunk Bukarestben több ál­lamfővel, más országok képviselői­vel, más pártok és nemzeti szabad­ságmozgalmak vezetőivel és kül­dötteivel, úgyszintén elmentünk Moszkvába, mert szerintünk nem hanyagolhatjuk el a nemzetközi kér­déseket még az árvíz okozta nehéz­ségek közepette sem. Ellenkezőleg, ilyen körülmények között éppen in­tenzívebb nemzetközi tevékenységet kell kifejtenünk, abban a meg­győződésben, hogy az összes népek, az összes haladó erők szolidaritása és egysége biztosíték az előrehala­dáshoz, a béke szavatolásához. (Erős, hosszas taps.) Ezekben a napokban sem feled­keztünk meg arról, hogy a földke­rekség különböző pontjain háború folyik, hogy cselekednünk kell, min­dent meg kell tennünk, hogy meg­szűnjön az uralmi és diktátumpoli­tika, a kolonializmus, hogy a nem­zetközi életben érvényesüljenek az együttműködés és az egyetértés kap­csolatai, a teljes jogegyenlőségnek, a nemzeti függetlenség és szuveré­­nítás tiszteletben tartásának az el­vei, minden egyes népnek az a jo­ga, hogy óhajának megfelelően ren­dezze sorsát. Meggyőződésünk, hogy ezek az elvek diadalmaskod­ni fognak. (Erős taps.) Pártunk és népünk, nemzeti és nemzetközi teendőit egybehangolva, egyaránt­ teljesíti kötelességét mind saját maga iránt, mind pedig a nemzetközi kommunista- és mun­kásmozgalom, a szocializmus, a bé­ke és a haladás világméretű ügye iránt, így bizonyítjuk, hogy a nem­zeti érdekek és a nemzetközi szoli­daritás szoros egységbe fonódik, hogy csakis akkor teljesítjük köte­lességünket, mint a kommunista mozgalomnak, az egész világ béke­erőinek az osztaga, ha harmoniku­san egybekapcsoljuk nemzeti teen­dőink ellátását , biztosítjuk a jólét növekedését és a szocializmus fej­lődését saját országunkban — a nemzetközi szolidaritással. (Erős taps.) Szeretnék ez alkalommal is köszö­netet mondani mindazoknak az ál­lamoknak, amelyek e napokban ki­fejezték együttérzésüket népünkkel, s különböző formákban segélyt a­­jánlottak fel, úgyszintén szeretnék köszönetet mondani az összes nem­zetközi szervezeteknek támogatásu­kért, a világ különböző országai­ban élő embereknek, akik adomá­nyokat küldtek a romániai árvízká­rosultaknak. Mindebben annak a bizonyítékát látjuk, hogy népünk az összes nemzetekkel való barátság és együttműködés politikájáért, bé­kepolitikájáért rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek örvend a világ többi népei körében. (Erős taps, él­jenzés.) Köszönjük tehát mindazoknak, a­­kik segítettek és segítenek bennün­ket, s rokonszenvünkről, szolidari­tásunkról biztosítjuk őket. A román nép mindig is barátságot és békét akart és akar a világ összes népei­vel. (Erős taps.) Végezetül ismételten újabb mun­kasikereket kívánok önöknek, a szép megyeszékhellyé váló Slobozia város lakosainak, Ialomiţa megye összes lakosainak! Jó egészséget és boldogságot kívánok. (Hosszan tar­tó taps, éljenzés; hosszasan és üte­mesen kiáltozzák: „Ceauşescu - RKP!”) mekben éjt nappallá téve azon dol­goznak, hogy az oly nagyon szüksé­ges anyagi értékeket előállítsák az országnak, az e napokban megújított vállalásokból, egyaránt kitűnik: Ro­mánia összes fiainak eltökélt szándé­ka úgy, dolgozni, hogy sikeresen zár­juk az ötéves terv utolsó esztendejét. Ez újabb tanúbizonyságot szolgáltat a szocialista Románia építőinek fele­lősségérzetéről,­ magas fokú hazafias­ságáról. (Agerpres) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE AZ EGÉSZ ORSZÁG ÖSSZEFOGÁSA SEGÍTI A TERMÉSZETI CSAPÁS SÚJTOTTA LAKOSSÁGOT, A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEKET Amint tegnapi lapszámunkban közöltük, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Romá­nia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa határozatban rögzíti az 1970. májusi természeti csapás által sújtott lakosság és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek megsegítésére szolgáló egyes in­tézkedéseket, a bajbajutottak gondjain történt enyhítés formá­it. Ez a határozat újabb tanúbi­zonysága annak, hogy pártunk, szocialista hazánk vezető ereje, mindent megtesz azért, hogy az ország gazdasági, társadalmi e­­rejét mozgósítva, az árvíz sújtot­ta lakosok, szövetkezeti gazda­ságok segítségére siessen, hogy pénzzel, jutányos áron szállított építkezési anyagokkal és más mó­dozatokkal járuljon hozzá az ár­vízkár okozta sebek begyógyítá­­sához. Szocialista államunk állandó támogatást nyújtott és nyújt a kárt vallott lakosságnak és a szö­vetkezeti egységeknek. Már az első napoktól kezdve 400 000 000 lejes alapot utalt ki a lakosság azonnali megsegítésére. Tekin­tettel az árvíz sújtotta övezetek nehéz helyzetbe került lakossá­gára és arra a tényre, hogy mi­nél előbb meg kell oldani­­az árvízkárt szenvedettek otthonai helyreállításával és az árvizek sújtotta mtsz-ek támogatásával kapcsolatos összes problémákat, a Határozat értelmében közpon­ti párt- és állami szerveink ú­­jabb intézkedéseket foganatosí­tanak. A természeti csapás nagy ki­terjedésű övezeteket érintett, hatalmas veszteségeket okozott. Emberéletek estek áldozatul, ipa­ri és mezőgazdasági vállalatok és más gazdasági egységek mentek tönkre, szociális-kulturá­lis intézmények, közlekedési út­vonalak rongálódtak meg, köz­épületek és lakóházak váltak az árvíz martalékává, az állatok ez­rei pusztultak el. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a felhívására, a mun­kásosztály, a parasztság, az ér­telmiségiek, a hadsereg és a hazafias gárdák, az ország ösz­­szes dolgozói - románok, ma­gyarok, németek és más nem­zetiségűek - éjt nappá téve, fá­radhatatlanul harcoltak a ter­mészet fékevesztett erői ellen, hősiesen, olykor életet is felál­dozva küzdöttek, hogy meggátol­ják a vizek pusztítását, hogy megmentsék az anyagi javak milliós értékeit, az emberek éle­tét. A pártszervek és szervezetek közvetlen vezetésével, a népta­nácsi végrehajtó bizottságok, az árvízvédelmi bizottságok, a töb­bi állami szerv és társadalmi szervezet, elszántan cselekedett a helyzet helyreállítása és nor­malizálása érdekében; az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és társadalmi-kulturális egységek mielőbbi működésbe helyezése végett; az elmaradt mezőgazda­­sági munkák pótlása, a közleke­dési utak és más gazdasági lé­tesítmények helyreállításáért, hogy biztosítsák az árvíz sújtotta lakosság megsegítését, elszállá­­solását, elem­-,ezeket ez egész­ségvédelmét. Megyénk székely és román dolgozói, az egész ország népé­vel együtt, elszántan hozzáfog­tak, hogy minél rövidebb időn belül elhárítsák a nagy termé­szeti katasztrófa súlyos következ­ményeit. A magas fokú szocia­lista felelősségérzet és szolida­ritás szellemében a vállalatok és intézmények, a munkatelepek, az állami és szövetkezeti egysé­gek dolgozóinak munkaközössé­gei megtízszerezték erőfeszítései­ket és elhatározták, hogy tevé­kenységükkel, a termelés növe­lésében elért eredményeikkel já­rulnak hozzá az árvíz okozta ká­rok pótlásához, azoknak a felté­teleknek a biztosításához, ame­lyek közepette nemzetgazdasá­gunk fejlődését semmi sem aka­dályozhatja, hogy sikeresen meg­valósíthassuk az állami terv fel­adatait. Ezért hangoztatjuk fen­nen, hogy a párt hívó szavára mi tettekkel válaszolunk, hogy a cselekvés a mi segítségünk. A hazánkat ért természeti csapás eseményeinek rövid összegezése Országunk közvéleményét még élénken foglalkoztatják az utóbbi hetek eseményei, az árvíz okozta rombolás, valamint az ellene foly­tatott ádáz küzdelem. A természet vak erői elleni harc egyes vidéke­ken tovább folytatódik. Alig telt el két hét . . . A­­mint az ismeretes, május közepén hazánk történelmében mindeddig ismeretlen méretű és kimenetelű természeti csapás érte csaknem az egész Románia területét. Május 14- én a hazai sajtó az ország lakos­ságának tudomására hozta a ter­mészet vak erőinek ezt a páratlan méretű megnyilvánulását. A má­jus 12 és 13-i nagy esőzések, va­lamint a rohamos és nagyméretű hóolvadás következtében megárad­tak és kiléptek medrükből a Maros, Szamos, Beszterce, Jijfa és más fo­lyók vizet és nagyszámú helységet, várost és falut öntöttek el. A veszélybe került, vagy veszé­lyeztetett övezetekben az első pil­lanatoktól kezdve megtették a hely­zet kívánta rendkívüli intézkedése­ket. A párt- és államvezetés azon­nal nagy erőket összpontosított a veszélyeztetett területekre, hogy a lehetőségek arányában, megakadá­lyozzák az áradások kiterjedését, hogy megakadályozzák vagy csök­kentsék az anyagi károkat. Hadse­regünk egységei, a hazafias gár­dák, a veszélynek kitett területek lakossága, a párt- és államappará­tus kemény, szervezett, jól egybe­hangolt és hősies küzdelmet folyta­tott a természet vak erői ellen. A veszély által fenyegetett megyéket állandóan tájékoztatták a vizek szintjének alakulásáról. A megyék között pedig szoros együttműködés alakult ki, állandóan tájékoztatták, és kölcsönösen segítették egymást. Ily módon nagyszámú emberéletet és jelentős anyagi értékeket sikerült megmenteni. Az egész ország béke­időben eddig ismeretlen mértékben mozgósítva volt, ami nagymérték­ben csökkentette a lehetséges káro­kat. Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkára, a helyszínre utazott; pártunk és államunk más vezetői is a veszélyeztetett megyékben tartóz­kodtak. A foganatosított intézkedé­sek eredményeként számos helyen célba értek a lakosság hősies erő­feszítései az ár megakadályozásá­ra. Ilyen vonatkozásban sokatmon­dó Arad példája, amelyet maguk az aradiak védtek meg. A sajtó, a rádió és televízió ál­landóan tájékoztatta hazánk közvé­leményét a természeti csapás elleni kemény küzdelemről. A nemzetközi tájékoztatási eszközök ugyancsak rendszeresen informálták a világ­közvéleményt a Romániában­­ kiala­kult árvízveszélyről és következmé­nyeiről. Az ár hullámai, miután vé­gigvonultak hazánkon, elérték a szomszédos országot, a Magyar Népköztársaságot is. Ezzel párhu­zamosan hazánk több helységét az ár második hulláma sújtotta, töb­bet közülük második alkalommal. A hazánk területén kiöntött vizek ellen harcolva, a határmegyék hi­vatalos közegei kapcsolatba léptek a szomszédos határmenti magyar hivatalos közegekkel is. Már május 14-én a korai órákban, a Temes megyei Vízügyi Hivatal, a 3­485-ös számot viselő táviratban közli a magyar közegekkel a Maros vízállá­sát. Május 14 és 17 között, a Víz­ügyi Hivatal még 14 táviratban tá­jékoztatja a magyar illetékes kö­zegeket a Maros vízállásáról. Má­jus 19-én Teodor Has elvtárs, az Arad megyei pártbizottság első tit­kára a nagylaki határponton talál­kozott Komócsin elvtárssal, az MSZN­P Csongrád megyei bizottsá­gának első titkárával, mely alka­lomból megtárgyalták az ár kap­csán kialakult helyzetet. A magyar felet mindvégig és minden vonat­kozásban tájékoztatták a két orszá­gon áthaladó vizek állásáról, vala­mint a román fél által foganatosí­tott intézkedésekről. Ugyancsak má­jus 14-én a szatmári Vízügyi Hiva­tal tájékoztatja az illetékes magyar közegeket a Szamos, Kraszna és Túr vízszintjének állásáról. Az ilyen irányú tájékoztatások a következő napokban is folytatódtak. Hasonló akciókat végeztek az aradi és nagy­váradi hivatalok, valamint a köz­ponti szervek, így például telefon­­beszélgetésre került sor Lucian Po­povici mérnök, a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium vezér­­igazgatója és Vajda József mérnök, a budapesti Országos Vízügyi Hiva­tal alelnöke között, valamint Barbu Popescu, mezőgazdasági és erdé­szeti alminiszter és Fehér Lajos, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának alelnöke között. Május 18-án hivatalos közegek magyar területre látogattak, a ma­gyar hivatalos közegek pedig heli­kopterrel felderítő repülést tettek a víz által elárasztott területeken, el egészen Aradig. Most az árral folyó harc új sza­kaszába léptünk. A természet sze­szélye folytán, a folyók kiáradt vize, miután végig pusztított Románia, majd Magyarország földjén, mintha körkörös mozgást végezne, újra ha­zai területeket veszélyeztet, újabb erőpróba elé állítja a természet fé­kevesztett erőivel küszködő honfitár­sainkat. Mivel a Tisza töméntelen mennyiségű vizet szállított a Du­nába, június másodika és tizenket­­tedike között, a folyam teljes román szakaszán az áradás újabb veszélye fenyeget bennünket. Lakott terüle­tek, kikötők, a mezőgazdasági ter­melés szolgálatába állított hatalmas területek kerültek ismét válságos helyzetbe. S a kialakult új helyzet sajátos intézkedéseket tesz szüksé­gessé. Hatalmas anyagi és emberi erőt mozgósítottunk az áradás ve­szélyének kitett folyamszakaszokra. Amint arról a sajtószervek, a rádió és a televízió rendszeresen beszá­mol, az összpontosított erő, az a hősies helytállás és az a kitartó e­­rőfeszítés, amellyel embertársaink éjt nappá téve dolgoznak a veszé­lyeztetett övezetekben, arról győz­nek meg bennünket, hogy a termé­szet fékevesztett erőivel folyó küzde­lemből győztesként kerülünk ki. A román nép akaratereje törhetetlen, s eltökélt szándéka, hogy pártunk és kormányunk vezetésével egyetlen lépést sem hátrál a természet sötét erőivel folyó küzdelemben, hogy meg fogja védelmezni anyagi javait, új életének gyümölcsét, a haza napfényes jövőjét. Gheorghe-Radu Chirovici HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK­ ­ Amatőr gépkocsive­zetők tanácskozása. Tegnap, május 27- én délután négy órakor a municípiumi néptanács gyű­léstermében gyűltek össze a székelyudvarhelyi ama­tőr gépkocsivezetők. A milícia közlekedési osztálya a közlekedési szabályok módosításáról tájékoztatta a jelenlévőket. 2 Gyimesközé­plokon végleges helyére köl­töztették a néprajzi múzeum leendő épületét. A ház lebontását és újra fel­építését önkéntes­ munká­val végzik el. 3 Mi a kibernetika? — ezzel a címmel tartotta, tegnap esti ülését a székelyudvarhelyi művelődési ház értelmiség­­gi vitaköre. A vitaindító előadást Rafai Dezső ta­nár tartotta.­­ A tusnádfükzelői nép­tanács végrehajtó bi­zottságának legutób­bi ülésén elemezték a vá­rosszépítési munkálatok helyzetét. Ezidáig a város lakossága , a tervezett 250 000 lej helyett 363 000 lej értékű hazafias munkát végzett. Új parkokat létesí­tettek, a város tisztításá­nál, járdák és utak javítá­sánál vettek részt.­­ Június elseje, a gye­reknap tiszteletére vasárnap délelőtt 8-tól 12-ig nyitva tartanak a Vegyeskereskedelmi Vál­lalat üzletei. (Textil üzle­tek, kozmetikai és gyer­­m­ekáru üzletek.) ár A székelyudvarhelyi nyugdíjasok önsegély­ző pénztárának tagjai az árvízkárosultak megse­gítésére már az első pilla­natban 8 000 lejt adomá­nyoztak, amit le is fizettek a 2 000-res C­E­C számlá­ra. Az elmúlt napokban tar­tott közgyűlésükön újabb vállalást tettek: felajánlot­ták havi nyugdíjuk egy százalékát — egészen de­cember 31-ig — a bajba­­jutottak megsegélyezésére. Május 31-től új vasúti menet­rend lép ér­vénybe (RÉSZLETES HÍRADÁSUNK LAPUNK 3. OLDALÁN) Lapzártakor jelentik Péntek este visszaérkezett Moszkvából Ion Gheorghe Maurer elv­­társ, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki elő­ző megállapodás értelmében találkozott Alekszej Kosziginnel, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökével, hogy megbeszélést folytassanak Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének és kooperálásának további fejlesztéséről. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK

Next