Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1970-07-01 / 151. szám
A tervek haladéktalan felgrlégítése hatékony gyakorlati intézkedéseket követel! A tervfeladatok és a vállalások teljesítése — mint már erre számtalanszor utaltunk — a jelen időszakban átlagon felüli teljesítményeket követel. Az árvíz jelentette károk mielőbbi leküzdése igazi próbakövét képezi a leleményességnek, a termelés és munkaszervezés milyenségének, a kezdeményezőkészségnek, s nem utolsó sorban a felelősségnek. Most minden jelentéktelennek tűnő lehetőséget ki kell használni, az adott helyzeteknek megfelelő operatív gyakorlati intézkedések foganatosítására van szükség. Június elején beszámoltunk megyénk iparának öthónapi gazdasági mérlegéről. A helyzet viszonylag kedvezően alakult. Június folyamán azonban egyik-másik tervmutató teljesítése akadozott, s ezt szóvá is tettük. Igen ám, de egy legutóbbi felmérés ismét egy egész sor negatív jelenséget tudatosít. Június 1-21-ig (a félévi mérleg még nem készült el) az össztermelési terv teljesítésében 8,5, az eladott és bevételezett árutermelési terv teljesítésében pedig 14 millió lejnyi lemaradás mutatkozott. Ez annál is meggondolkoztatóbb, mert három vasárnap átlag 9 000 munkás dolgozott. Jogosan tevődik a kérdés: ennek az önfeláldozóan végzett munkának megvolt-e a várt eredménye, vagy a megvalósítások ahelyett, hogy a veszteglések okozta kieséseket pótolták volna be, még az egyes ipari egységek szervezési gyengeségei. Hancu Eugen, a megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója (Folytatás a 3. oldalon) A kikötőben, mégha csak dunai is, és nem tengeri vagy éppen óceáni, mindenki vár valamit, valakit, így illik. Egy érkező hajót, visszatérő matrózt, vagy induló utast. Én csak az idő múlását várom, hogy jöjjön el az este, mehessek haza a gyorsvonat- BEKE GYÖRGY nál. Elvégeztem munkámat Brailán. Ülök a rakparton, az egyik padon, szemben a Dunával, nézem a megserényedett hullámokat, a víz sodrását a meder közepén. A zsongás körülöttem nem érdekel, alig hallom, pedig emberek beszélgetnek hangosan, hajók dudálnak, az egyik villanyoszlopon hangszóró bömböl. Talán éppen ezért nem hallok semmit, a csönd hallhatóbb lenne. A csönd mindig „hangosabb“ az ordításnál, többen meghallják. Egyedül ülök a padon, egyedül vagyok, de a Duna hullámai ismerőseim: egyik talán éppen az Olt, a Maros vagy a Feketeügy vízéből fodrozódott, másik pedig ... Játszhat a képzeletem, kedvem és szívem szerint. Hirtelen a pad mellé lép valaki, középkorú férfi, tömött törzsű, üres hátizsákkal. Sietős a mozgása, türelmetlen a hangja: — Hány óra? Ha meg nem sérteném ... A szavak zenéje megkapja a fülemet, az -e- hangok árulkodnak. Magyarul szólok hozzá: — Húsz perc múlva négy. De maga hová való, bátyám? Hátizsákját meglepetésében leengedi a földre, nagyot néz. Mustrálgat egy darabig, mintha ismerős vonásokat keresne az arcomon, aztán bizonytalanul még közelebb lép, s most már határozott mozdulattal leül mellém. — Az előbb sietett... — mondom. — Van még időm. Csak négykor indul a hajó. Hová indulhat hajóval egy székely ember Brailáról? Megkérdezem. — Csak ide ne, Galacia. — Nem hinném, hogy odavalósi lenne. — Eltalálta. Addig hajóval, onnan vonattal.Úgy számítottam, hogy az ilyen árvizes időkben a Gyimeseken hamarább hazaérek. — Csíkba? ■— Tovább Siménfalvára. De ha meg nem sérteném, maga hová valósi, hogy így kérdezget engem? — Közel Siménfalvához. Háromszéki. — Akkor földiek volnánk, ha nem egyéb ... Nézzük a Dunát, most már ketten, s mintha a hullámok ismerősebbek lennének ettől. Onnan jönnek ezek, ahol az előbb gondolatban jártunk. — Ilyen nagynak még sose láttam ... — szólal meg. A Dunáról mondja, nem is kell hozzátennie. — Régóta jár erre? — Ez a Hátizsák elkopott már, látja-e? Pedig nem ez az első, hogy ezt a vidéket járom. Portékával, siménfalvi portékával. Előttünk a hajón már sürgölődnek a matrózok, ezen utazik Galacra Stefán Mihály (bemutatkoztunk közben), hogy hamarább elérkezzék Siménfalvára. De nem nyugtalanítja a hajó készülődése, a hangszóró, a zaj, a kikötő iramlása. — Nálunk csak a Nyikó áradt meg, de még ennél is nagyobbnak tűnt ... (Folytatás a 3. oldalon) Földiek a M NOTESZLAP III. ÉVFOLYAM 151. (729.) SZÁM II VILÁG PROLETARIAM, EGYESÜLJETEK. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1970. JÚLIUS 1. SZERDA ARA 30 BAMI TÖBB ÉS JOBB MUNKÁRA • ____ • • • ÖSZTÖNÖZ A munkafegyelmet erősíti Nagy megelégedéssel olvastam a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának a napokban megjelent törvénytervezetét a mezőgazdasági termelés és a munka megszervezéséről. Mint brigádos, régen érzem egy szabályozó törvény szükségességét a mezőgazdaságban is éppúgy, mint a nemzetgazdaság többi ágában. A tervezet megjelenésekor brigádunkban megvitattuk a tervezetet, mely egyöntetű helyeslésre talált. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egyes szövetkezeti tagok csak akkor jelentek meg a munkában, amikor azt jónak látták. A jelen tervezet helyesen határozza meg a szövetkezeti tagok részvételi kötelességét és azt, hogy egyéni felelősséggel tartoznak a termelési terv teljesítéséért. Véleményem szerint vannak még kihasználatlan erőtartalékok és így a jelen törvény hozzá fog járulni ezek hasznosításához. Mindemellett javasolom, hogy az V. fejezet 21. szakaszát bővítsék ki azzal, hogy a felelősségrevonás alól képezzenek kivételt az egy éven aluli kisgyermekes anyák és az orvosi bizonyítvánnyal rendelkező betegek. Különös módon egyetértek a tervezet 15. szakasza „e" pontjával, mely kötelezővé teszi az összes vezető és adminisztratív káderek munkában való résztvételét a csúcskampányok idején. Véleményem szerint a törvénytervezet érvénybe lépése hozzá fog segíteni a terv és a munkafegyelem erősítéséhez, a földalap kihasználásához, ezáltal a szövetkezet gazdasági és szervezeti megerősítéséhez. ZAKOR ISTVÁN, a kányádi mtsz 1-es brigádjának vezetője A törvény célja: jobbá tenni a mezőgazdasági termelést Egyszerű ember vagyok, a ditrói mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja. Munkahelyem a mező. Aki ismer, elmondhatja, hogy a gazdaságban nem volt olyan munka, hogy nemet mondtam volna, ha valahol szükség volt rám. Én is érdeklődéssel tanulmányoztam az új törvénytervezetet a mezőgazdasági termelés és munka szervezéséről. A tervezet V. fejezetében szó van a felelősségről és a szankciókról. A 23. szakasz e.) pontja előírja, hogy azok a tagok, akik nem tartják be az alapszabályban előírtakat meghatározott időre elvesztik háztáji parcellához való jogukat. Ez helyes és igazságos, de jó lenne azt is hozzátenni, hogy büntetésben részesüljön az a vezetőtanács is — hangsúlyozom nemcsak az elnök — amelyik nem tartja be a háztáji parcellák szétosztására vonatkozó előírásokat, törvényeket. Ez hozzásegítene, hogy sehol se történjenek visszaélések ezen a téren. A háztájiak kiosztásával kapcsolatban jónak látnám, ha a törvény előírná azt is, hogy a parcellák nagyságát differenciáltan állapítsák meg az elvégzett normaegységek számától és a munka minőségétől függően. Ez az intézkedés arra ösztönözne mindenkit, hogy minél nagyobb számú normaegységet teljesítsen és minőségi munkát végezzen, részt vegyen a mezőgazdasági munkálatok valamennyi fázisában. Egyebekben csak helyeselni tudom a tervezet előírásait, mert azt látom, hogy végső célja egyezik valamennyi becsületes mezőgazdaságban tevékenykedő ember céljával. Többet és jobban termelni. PUSKÁS Ditró IMRE Lapunk június 27-i számában közöltük a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának törvénytervezetét a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről. Mezőgazdasági dolgozóink nagy érdeklődéssel fogadták és tanulmányozták a törvénytervezetet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az azóta eltelt aránylag rövid idő alatt már több vélemény, javaslat érkezett szerkesztőségünk címére. Ezekből közlünk újabb kettőt mai lapszámunkban. Szerkesztőségünk továbbra is olvasóink rendelkezésére bocsátja a lap hasábjait véleményeik, javaslataik közlésére. TERMÉSCSATA 1970 Miért sikerült a gyergyószentmiklósiaknak ? A kérdés spontánul jött. Huszonhetedikén, amikor meglátogattuk a Gergyói medence néhány riszét, a következőket tudtuk meg. Szárhegyen még csaknem száznegyven hektáron nem ültettek burgonyát. A földeken feltör a víz, nem lehet dolgozni rajtuk, összesen 567 hektár vetetlen. Nehéz belenyugodni, de ültetni-vetni akár fogatokkal, akár gépekkel valóban nehéz. Ha a huszonhatodiki felhőszakadás nem jött volna közbe, talán még száz hektárt be lehetett volna vetni, jelen pillanatban viszont csupán negyven hektár munkálható meg (így mondta a gazdaság mérnöke). S mikor megkérdeztük, mégis mit szándékoznak tenni, azt a választ kaptuk, amíg és ahol csak lehet, folytatják a burgonyaültetést, a lenvetést. Aztán, ha más megoldás nincs, még később is vethetnének lent, s ha nem is érik be, tengerifűhelyettesítőként bútortöltésre felhasználhatnák. A lenüzemektől függ, hogy átveszik-e az ilyen nyersanyagot. Az mtsz-nek gondot okoz a víz következtében kipusztult burgonya újraültetése is, kapálás közben. Egyébként géppel először 265 hektárt, másodszor 142 hektárt, kézierővel először 126 hektárt, másodszor 19 hektárt kapáltak meg, 42 hektáron végeztek prometrinos gyomirtást. A ditróiak jobban állanak a burgonyaültetéssel. A hátralévő időben befejezhetik azt a mintegy 40 hektárnyi burgonya ültetését, amivel Balázs András (Folytatás a 3. oldalon) Kitüntetések az Államtanácsnál a Tanítók Napja alkalmából A Tanítók Napja alkalmából - mint már közöltük -, hétfő délben az Államtanácsnál ünnepélyes keretek között került sor Románia Szocialista Köztársaság egyes címeinek és érdemrendjeinek adományozására. A magas kitüntetéseket NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Fazekas János, Manea Mânescu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Miron Constantinescu, valamint Miron Nicolescu, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke, Mircea Maliţă, oktatásügyi miniszter. A tanszemélyzetnek a tanulók és egyetemi hallgatók oktatása és nevelése terén végzett munkája elismeréseként, az oktatás és művelődés fejlesztéséhez való hozzájárulása megbecsüléseként, ,,Románia Szocialista Köztársaság érdemes tudósa" címmel tüntették ki Ştefan Bălan, Alexandru Climescu, Alexandru Codarcea, Miltiade Filipescu, Teodor Goma, Mendel Haimovich Caius Iacob, Vasile Radu, Remus Răduleţ és Szabó Attila elvtársakat. A tanszemélyzet száz tagjának a „Románia Szocialista Köztársaság érdemes egyetemi tanára", „Románia Szocialista Köztársaság érdemes tanára", „Románia Szocialista Köztársaság érdemes tanítója" és „Románia Szocialista Köztársaság érdemes óvónője" címet adományozták. A Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend II. fokozatával tüntették ki Cristofor Simionescu egyetemi tanárt és a Munka Érdemrend II. fokozatával George Ciucu egyetemi tanárt, Izsák Ferenc tanárt, Sofia Puşcaşu tanárnőt, Arnold Römmer tanítót és Dijmitrie Todoran egyetemi tanárt. A kitüntetettek közül felszólalt Remus Răduleţ akadémikus, a bukaresti Gh. Gheorghiu-Dej Politechnikai Intézet professzora, Maria Fanache szebeni tanárnő, Izsák Ferenc tanár, a Kovászna megyei tanfelügyelőség főfelügyelője és Ion Ciulacu tanár, a pandúr Ion Slavici líceum igazgatója. Valamennyien kifejezték mélységes köszönetüket a pártnak és a kormánynak az oktatás és a tantestület iránti gondoskodásáért, valamint a magas kitüntetésekért. Az ünnepség végén, lelkes taps közepette felszólalt NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. A párt főtitkára, s a jelen lévő többi párt- és államvezető ezután meleg elvtársi légkörben elbeszélgetett a kitüntetettekkel. (Agerpres) NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak ! A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és hazánk kormánya nevében melegen gratulálok elsősorban önöknek, mindazoknak, akik ma Románia Szocialista Köztársaság kitüntetéseit és rendjeleit kapták. (Élénk taps.) A párt és az államvezetőség nevében a Tanítók Napja alkalmából gratulálni kívánok továbbá hazánk összes tanerőinek. (Hatalmas taps.) Immár hagyományossá vált évről évre megülni ezt a napot, ez alkalommal elkészíteni a végzett munka mérlegét, s a jövőbe tekintve megállapítani mi a tennivaló, hogy biztosítsuk az ifjú nemzedék nevelését a haza, a párt, a szocializmus és a kommunizmus ügye iránti szeretet szellemében. Valóban elégedettek lehetünk azzal, ahogyan tanerőink a haza ifjúságának nevelésén munkálkodnak. Jó eredményeket értünk el az oktatás valamennyi szektorában: az iskolaév végén vagyunk és általában ismeretesek az eredmények, amelyek — mint már mondottam — jók. Kétségkívül ezekben az eredményekben sokatmondóan jut kifejezésre tanerőink munkája; kifejezésre juttatják az ifjúság komolyságát, önmaga iránti igényességét, azt az igyekezetét, hogy tanuljon, felhasználja az államunk által teremtett feltételeket, hogy minél alaposabban elsajátítsa a fejlett tudomány és kultúra vívmányait. Erről a magatartásról meggyőződhettünk a május havi nehéz körülmények közepette is, amikor a katasztrofális áradások következtében számos megyében komoly nehézségekkel kellett megküzdenünk. E körülmények között a tanerők, az ifjúság az összes dolgozók mellett sorakozott fel, megértve, hogy azokban a percekben mindennél fontosabb volt a haza iránti kötelesség, az, hogy a párt vezetésével szilárdan, egységesen dolgozzanak a nehézségek legyőzéséért. Az az egyöntetűség, amellyel az ifjúság, a tanerők - egész népünkhöz hasonlóan - válaszoltak a párt felhívására, ahogyan e körülmények között cselekedtek, beszédesen tanúskodik iskolánk nevelő tevékenységének eredményeiről. Ezért óhajtok ezen a napon köszönetet mondani mindazoknak, akik teljesítették és teljesítik kötelességüket az országgal, a néppel, hazánk ifjúságával szemben. (Hatalmas taps.) Önök ismerik a szocialista Románia következő évekre szóló fejlődési távlatait. A X. kongresszuson kidolgozott program megvalósítása, hazánk sokoldalúan, fejlett szocialista társadalmának megteremtése további komoly erőfeszítéseket követel; nem kételkedünk abban, hogy népünk megteszi ezeket az erőfeszítéseket, hogy jó körülmények között valósítja meg ezt a nagyszabású programot. De az erőfeszítéseken felül, jól képzett káderek is kellenek az összes tevékenységi területeken. A szocialista és kommunista társadalmat csak a tudomány és a technika legfejlettebb vívmányai alapján lehet felépíteni, és önökre, az iskola szolgálóira hárul az a feladat, hogy — az óvónőktől az egyetemi tanárokig — biztosítsák hazánk holnapi kádereinek ilyen szellemben történő kialakítását és képzését. Szép hivatás ez, amely önfeláldozást, sok türelmet, s ugyanakkor energiát, igényességet, szenvedélyes odaadást követel, hogy az ország ifjú hajtásai a szocializmus jó építőivé, a haza jó állampolgáraivá váljanak, készen arra, hogy mindent elkövessenek haladásáért és boldogságáért. (Hatalmas taps.) Az ország felszabadulása óta eltelt esztendőkben a tanerők mindig következetesen teljesítették pártunk marxi-lenini politikáját; meggyőződésünk, hogy a jövőben is önfeláldozóan és odaadóan fognak munkálkodni e politika valóra váltásán, hozzájárulva hazánk szocialista fejlesztési programjának megvalósításához. (Élénk taps.) Igen helyesen mondták itt, hogy állandó figyelmet kell fordítanunk ifjúságunk nevelésére a szocialista hazafiság, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók barátsága és testvérisége szellemében. Romániában különböző nemzetiségű emberek élnek - mindaz, ami e tájakon megvalósult, testvéri munkájuk eredménye, a szocializmus felépítése is közös munkájuk gyümölcse. Az árvizek súlyosan megpróbáltatták országunkat, s ekkor, talán inkább, mint bármikor, kifejezésre jutott nemzetiségi különbség nélkül, az összes hazai dolgozók tartós szolidaritása és egysége, még inkább megszilárdult ez az egység. Az iskola nemes hivatása és felelőssége hozzájárulni egész ifjúságunk képzéséhez és neveléséhez a román nép és az együttélő nemzetiségek barátsága és testvérisége, az egész nép egysége szellemében. (Taps.) Az iskola ugyanakkor plántálja a fiatalok szívébe-lelkébe a nemzetközi szolidaritás, a többi szocialista ország népével, az összes népekkel való barátság eszméit a béke és az együttműködés eszményei szellemében; ifjúságunk küzdjön az első sorokban e magasztos eszmények érvényesítéséért, hiszen csakis a béke, az összes népek békés együttműködése feltételei között fejleszthetjük sikeresen a szocializmus és a kommunizmus építését, építhetjük az emberiség jobb jövőjét. (Erős taps.) Befejezésül szeretnék még egyszer további sok sikert kívánni az öszszes tanerőknek munkájukhoz, jó egészséget és boldogságot valamennyiüknek. (Hosszas, erős taps.) Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja Nicolae Ceauşescuval, az Államtanács elnökével együtt tegnap látogatást tett Craiován (Részletes tudóstás a 4. oldalon) PEDAGÓGUSOK ÜNNEPLÉSE MEGYÉNKBEN GYERGYÓSZENTMIKLÓSON A Salamon Ernő líceum dísztermében gyűltek össze a város tanügyi dolgozói. Az ünnepséget Török István, a városi néptanács alelnöke nyitotta meg, átadva a szót Jakab Imrének, a város polgármesterének. A felszólaló értékelte a város tanügyi dolgozói által elért kitűnő eredményeket, és biztosította őket a városi pártbizottság bizalmáról, hogy a jövőben még jobban végzik munkájukat. Az ünnepségen jelen volt Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint Illyés László főtanfelügyelő. Az emlékezetes ünnepséget a városi Művelődési Ház művészalakulatainak műsora zárta. CSÍKSZEREDÁBAN Méltán ünnepeljük a tanítót, aki a betűvetés tudományára oktatja a kisgyerekeket, a tanárt, aki felnőttszámba menő diákjainak a magfizikáról, a valószínűségszámításról ad elő. Az eltelt két év alatt szocialista hazánkban nagymértékben fejlődött és tökéletesedett az oktatás hálózata. Ez azt jelenti, hogy a nagy horderejű pártdokumentumok a legkedvezőbben hatnak az iskolaélet, a mindenfokú oktatás egészére A bensőséges hangultú ünnepségen részt vett Szekeres Sándor elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. Csaknem 280 tanerő - a város tanítói, tanárai — találkoztak az ősi líceumban. És a méltánylás, a szeretet számtalan jelének lehettünk tanúi. E napon az RKP Hargita megyei bizottsága jókívánságait tolmácsolta, csakúgy, mint a megyei néptanács végrehajtó bizottsága, továbbá a városi pártbizottság, a városi néptanács végrehajtó bizottsága. A pionírok is siettek üdvözölni tanáraikat. Maguk a tanerők is szót kértek. Hangsúlyozták, pártunk és kormányunk megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással övezi az iskolaéletet minden vonatkozásában. SZÉKELYUDVARHELYEN Délután négy órakor Székelyudvarhely tanügyi dolgozói a municípiumi néptanács nagytermében gyűltek össze, hogy megünnepeljék a Tanítók Napját. Az ünnepi ülést Szávay Lajos elvtárs, a municípiumi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Kovács B. Mihály elvtársnak, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága első alelnökének, aki méltatta a nap jelentőségét és tolmácsolta a megyei pártbizottságnak a tanügyi dolgozókhoz intézett üdvözletét. Ezután felszólalások következtek, a tanügyi dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy továbbra is fáradtságot nem kímélve munkálkodnak az ifjak kommunista szellemben való neveléséért. Hasonló ünnepségekre került sor a nap folyamán megyénk minden városában, községközpontjában. A résztvevők táviratot intéztek NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz. Idézünk az egyik táviratból: „Biztosítjuk önt, szeretett Főtitkár elvtárs, minden erőnkkel azon leszünk, hogy munkánkkal teljes egészében a haza javát szolgáljuk, s ezen keresztül a felnövő nemzedéket olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel ruházzuk fel, amelyek képessé teszik őket a sokoldalúan fejlett, szocialista Románia építésére és felvirágoztatására.” Székelykeresztúron Oprea Ioan elvtárs, a Román Kommunista Párt Hargita megyei bizottságának osztályvezetője, Vlahicán Hadnagy János elvtárs, a megyei pártbizottság szervezési osztályának vezetője, Gyergyóalfaluban Pakol Elek elvtárs, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, Maroshévízen Simon András elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Várhegyen Anghelean Ion elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Borszéken Albert Antal elvtárs, a megyei pártbizottság bürótagja, a Hargita napilap főszerkesztője, Vaslábon Mora Ioan elvtárs, a megyei pártbizottság bürójának póttagja, az Informaţia Harghitei napilap főszerkesztője vett részt az illető helységekben rendezett ünnepségeken. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Fiatalok újabb csoportja érkezett a csikdánfalvi ifjúsági munkatáborba. Mint ismeretes, az itt dolgozó ifjak a Csíkszereda-Gyergyószentmiklós között épülő műút építésénél segédkeznek. A ma munkába álló kétszáz kolozsvári egyetemista nyári vakációjából két hetet dolgozik itt. A Csíkszeredai Városi Építkezési, Javítási és Szerelési Vállalat mintegy 15000 lej értékű javítási munkálatot végez a városi Művelődési Háznál. Kisgépesítési alapból a Zöldség- és Gyümölcsértékesítési Vállalat számára fél millió lej értékben épít silót, ugyanakkor — mint ismeretes — folytatja a megyeszékhely víz- és csatornahálózatának bővítését. A május elseje óta létező vállalat magánlakások építését is vállalja, jelenleg Csíkszeredában 85 000 lejes, Csíkkozmáson 60 000 lejes munkálatot végez. A Gyergyószentmiklóson létesített kereskedelmi szakiskola az elkövetkező években jól képzett szakemberekkel látja el megyénk kereskedelmi hálózatát. Ezt bizonyítja, hogy az első évfolyamon végzett 87 diákból 56-on hetesen felüli középarányossal hagyták el az iskola padjait. Megyénk jónéhány lakosának a múlt hónapban is kedvezett Fortuna, így zárt sorsjegyen egy 601-es Trabant személygépkocsit nyert Ács Sándor Csíkszeredai lakos, 1100-as Dacia személygépkocsit Kakassi Lóránt, vlahicai és 20 000—20 000 lejt Gedő Margit és Szabó István székelyudvarhelyi lakosok. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK