Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1970-07-01 / 151. szám

A tervek haladék­talan fel­­grlégítése hatékony gyakor­lati intézke­déseket követel! A tervfeladatok és a vállalások teljesítése — mint már erre számta­lanszor utaltunk — a jelen idő­szakban átlagon felüli teljesítmé­nyeket követel. Az árvíz jelentette károk mielőbbi leküzdése igazi pró­bakövét képezi a leleményességnek, a termelés és munkaszervezés mi­lyenségének, a kezdeményezőkész­ségnek, s nem utolsó sorban­ a fe­lelősségnek. Most minden jelenték­telennek tűnő lehetőséget ki kell használni, az adott helyzeteknek megfelelő operatív gyakorlati in­tézkedések foganatosítására van szükség. Június elején beszámoltunk me­gyénk iparának öthónapi gazdasági mérlegéről. A helyzet viszonylag kedvezően alakult. Június folya­mán azonban egyik-másik tervmu­tató teljesítése akadozott, s ezt szó­vá is tettük. Igen ám,­ de egy leg­utóbbi felmérés ismét egy egész sor negatív jelenséget tudatosít. Június 1-21-ig (a félévi mérleg még nem készült el) az össztermelési terv telje­sítésében 8,5, az eladott és bevétele­zett árutermelési terv teljesítésében pedig 14 millió lejnyi lemaradás mutatkozott. Ez annál is meggon­­dolkoztatóbb, mert három vasárnap átlag 9 000 munkás dolgozott. Jo­gosan tevődik a kérdés: ennek az önfeláldozóan végzett munkának meg­volt-e a várt eredménye, vagy a megvalósítások ahelyett, hogy a veszteg­lések okozta kieséseket pó­tolták volna be, még az egyes ipari egységek szervezési gyengeségei. Hancu Eugen, a megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója (Folytatás a 3. oldalon) A kikötőben, mégha csak du­nai is, és nem tengeri vagy éppen óceáni, mindenki vár valamit, valakit, így illik. Egy érkező hajót, visszatérő matrózt, vagy induló utast. Én csak az idő múlását vá­rom, hogy jöjjön el az este, mehessek haza a gyorsvonat- BEKE GYÖRGY­ nál. Elvégeztem munkámat Brailán. Ülök a rakparton, az egyik padon, szemben a Du­nával, nézem a megserénye­­dett hullámokat, a víz sodrá­sát a meder közepén. A zson­gás körülöttem nem érdekel, alig hallom, pedig emberek beszélgetnek hangosan, ha­jók dudálnak, az egyik vil­lanyoszlopon hangszóró böm­böl. Talán éppen ezért nem hallok semmit, a csönd hall­­hatóbb lenne. A csönd min­dig „hangosabb“ az ordítás­nál, többen meghallják. E­­gyedül ülök a padon, egye­dül vagyok, de a Duna hul­lámai ismerőseim: egyik ta­lán éppen az Olt, a Maros vagy a Feketeügy vízéből fodrozódott, másik pedig ... Játszhat a képzeletem, ked­vem és szívem szerint. Hirtelen a pad mellé lép valaki, középkorú férfi, tö­mött törzsű, üres hátizsák­kal. Sietős a mozgása, türel­metlen a hangja: — Hány óra? Ha meg nem sérteném ... A szavak zenéje megkap­ja a fülemet, az -e- hangok árulkodnak. Magyarul szólok hozzá: — Húsz perc múlva négy. De maga hová való, bátyám? Hátizsákját meglepetésé­ben leengedi a földre, nagyot néz. Mustrálgat egy darabig, mintha ismerős vonásokat keresne az arcomon, aztán bizonytalanul még közelebb lép, s most már határozott mozdulattal leül mellém. — Az előbb sietett... — mondom. — Van még időm. Csak négykor indul a hajó. Hová indulhat hajóval egy székely ember Brailáról? Megkérdezem. — Csak ide ne, Galacia. — Nem hinném, hogy o­­davalósi lenne. — Eltalálta. Addig hajó­val, onnan vonattal.Úgy szá­mítottam, hogy az ilyen ár­vizes időkben a Gyimese­­ken hamarább hazaérek. — Csíkba? ■— Tovább Siménfalvára. De ha meg nem sérteném, maga hová valósi, hogy így kérdezget engem? — Közel Siménfalvához. Háromszéki. — Akkor földiek volnánk, ha nem egyéb ... Nézzük a Dunát, most már ketten, s mintha a hul­lámok ismerősebbek lenné­nek ettől. Onnan jönnek e­­zek, ahol az előbb gondo­latban jártunk. — Ilyen nagynak még so­se láttam ... — szólal meg. A Dunáról mondja, nem is kell hozzátennie. — Régóta jár erre? — Ez a Hátizsák elkopott már, látja-e? Pedig nem ez az első, hogy ezt a vidéket járom. Portékával, siménfal­­vi portékával. Előttünk a hajón már sür­gölődnek a matrózok, ezen utazik Galacra Stefán Mi­hály (bemutatkoztunk köz­ben), hogy hamarább elér­kezzék Siménfalvára. De nem nyugtalanítja a hajó készülődése, a hangszóró, a zaj, a kikötő iramlása. — Nálunk csak a Nyikó áradt meg, de még ennél is nagyobbnak tűnt ... (Folytatás a 3. oldalon) Földiek a M NOTESZLAP III. ÉVFOLYAM 151. (729.) SZÁM II VILÁG PROLETARI­AM, EGYESÜLJETEK. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1970. JÚLIUS 1. SZERDA ARA 30 BAMI TÖBB ÉS JOBB MUNKÁRA­­ • ____ • • • ÖSZTÖNÖZ A munka­­fegyelmet erősíti Nagy megelégedéssel olvastam a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodá­si Minisztérium és a Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának a napokban megjelent törvénytervezetét a mező­­gazdasági termelés és a munka meg­szervezéséről. Mint brigádos, régen érzem egy szabályozó törvény szük­ségességét a mezőgazdaságban is éppúgy, mint a nemzetgazdaság többi ágában. A tervezet megjelenésekor brigá­dunkban megvitattuk a tervezetet, mely egyöntetű helyeslésre talált. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egyes szövetkezeti tagok csak akkor jelentek meg a munkában, amikor azt jónak látták. A jelen tervezet helyesen határoz­za meg a szövetkezeti tagok rész­vételi kötelességét és azt, hogy e­­gyéni felelősséggel tartoznak a ter­melési terv teljesítéséért. Véleményem szerint vannak még kihasználatlan erőtartalékok és így a jelen törvény hozzá fog járulni e­­zek hasznosításához. Mindemellett javasolom, hogy az V. fejezet 21. szakaszát bővítsék ki azzal, hogy a felelősségrevonás alól képezzenek kivételt az egy éven aluli kisgyer­mekes anyák és az orvosi bizonyít­vánnyal rendelkező betegek. Különös módon egyetértek a ter­vezet 15. szakasza „e" pontjával, mely kötelezővé teszi az összes ve­zető és adminisztratív káderek mun­kában való résztvételét a csúcskam­pányok idején. Véleményem szerint a törvényter­vezet érvénybe lépése hozzá fog se­gíteni a terv és a munkafegyelem erősítéséhez, a földalap kihaszná­lásához, ezáltal a szövetkezet gaz­dasági és szervezeti megerősítésé­hez. ZAKOR ISTVÁN, a kányádi mtsz 1-es brigádjának vezetője A törvény célja: jobbá tenni a mezőgazdasági termelést Egyszerű ember vagyok, a ditrói mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja. Munkahelyem a mező. Aki ismer, elmondhatja, hogy a gazda­ságban nem volt olyan munka, hogy nemet mondtam volna, ha valahol szükség volt rám. Én is érdeklődés­sel tanulmányoztam az új törvény­­tervezetet a mezőgazdasági terme­lés és munka szervezéséről. A tervezet V. fejezetében szó van a felelősségről és a szankciókról. A 23. szakasz e.) pontja előírja, hogy azok a tagok, akik nem tartják be az alapszabályban előírtakat meghatározott időre elvesztik háztáji parcellához való jogukat. Ez he­lyes és igazságos, de jó lenne azt is hozzátenni, hogy büntetésben ré­szesüljön az a vezetőtanács is — hangsúlyozom nemcsak az elnök — amelyik nem tartja be a háztáji par­cellák szétosztására vonatkozó előí­rásokat, törvényeket. Ez hozzásegí­tene, hogy sehol se történjenek visszaélések ezen a téren. A háztájiak kiosztásával kapcso­latban jónak látnám, ha a törvény előírná azt is, hogy a parcellák nagyságát differenciáltan állapítsák meg az elvégzett normaegységek számától és a munka minőségétől függően. Ez az intézkedés arra ösz­tönözne mindenkit, hogy minél na­gyobb számú normaegységet telje­sítsen és minőségi munkát végez­zen, részt vegyen a mezőgazdasági munkálatok valamennyi fázisában. Egyebekben csak helyeselni tu­dom a tervezet előírásait, mert azt látom, hogy végső célja egyezik va­lamennyi becsületes mezőgazdaság­ban tevékenykedő ember céljával. Többet és jobban termelni. PUSKÁS Ditró IMRE Lapunk június 27-i számában közöltük a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium és a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának törvénytervezetét a mezőgazdasági termelés és mun­ka megszervezéséről. Mezőgazdasági dolgozóink nagy érdeklődéssel fogadták és tanulmányozták a törvényterve­zetet. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy az azóta el­telt aránylag rövid idő alatt már több vélemény, javaslat érkezett szerkesztőségünk címére. Ezekből közlünk újabb kettőt mai lapszá­munkban. Szerkesztőségünk to­vábbra is olvasóink rendelkezésé­re bocsátja a lap hasábjait vé­leményeik, javaslataik közlésére. TERMÉSCSATA 1970 Miért sikerült a gyergyó­­szentmiklósiaknak ? A kérdés spontánul jött. Hu­szonhetedikén, amikor meglátogat­tuk a Gergyói medence néhány risz­ét, a következőket tudtuk meg. Szárhegyen még csaknem száz­negyven hektáron nem ültettek bur­gonyát. A földeken feltör a víz, nem lehet dolgozni rajtuk, összesen 567 hektár vetetlen. Nehéz belenyu­godni, de ültetni-vetni akár foga­tokkal, akár gépekkel valóban ne­héz. Ha a huszonhatodiki felhősza­kadás nem jött volna közbe, talán még száz hektárt be lehetett volna vetni, jelen pillanatban viszont csu­pán negyven hektár munkálható meg (így mondta a gazdaság mér­nöke). S mikor megkérdeztük, mégis mit szándékoznak tenni, azt a vá­laszt kaptuk, amíg és ahol csak le­het, folytatják a burgonyaültetést, a lenvetést. Aztán, ha más megoldás nincs, még később is vethetnének lent, s ha nem is érik be, tengerifű­­helyettesítőként bútortöltésre fel­használhatnák. A lenüzemektől függ, hogy átveszik-e az ilyen nyersanya­got. Az mtsz-nek gondot okoz a víz következtében kipusztult burgonya újraültetése is, kapálás közben. E­­gyébként géppel először 265 hek­tárt, másodszor 142 hektárt, kézierő­vel először 126 hektárt, másodszor 19 hektárt kapáltak meg, 42 hektá­ron végeztek prometrinos gyomirtást. A ditróiak jobban állanak a bur­gonyaültetéssel. A hátralévő időben befejezhetik azt a mintegy 40 hek­tárnyi burgonya ültetését, amivel Balázs András (Folytatás a 3. oldalon) Kitüntetések az Államtanácsnál a Tanítók Napja alkalmából A Tanítók Napja alkalmából - mint már közöltük -, hétfő délben az Államtanácsnál ünnepélyes ke­retek között került sor Románia Szo­cialista Köztársaság egyes címeinek és érdemrendjeinek adományozásá­ra. A magas kitüntetéseket NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára, az Államta­nács elnöke nyújtotta át. Az ünnep­ségen részt vettek a következő elv­társak: Paul Niculescu-Mizil, Gheor­­ghe Pană, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Fazekas János, Manea Mânescu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Miron Cons­­tantinescu, valamint Miron Nicoles­­cu, Románia Szocialista Köztársa­ság Akadémiájának elnöke, Mircea Maliţă, oktatásügyi miniszter. A tanszemélyzetnek a tanulók­ és egyetemi hallgatók oktatása és ne­velése terén végzett munkája elis­meréseként, az oktatás és művelő­dés fejlesztéséhez való hozzájáru­lása megbecsüléseként, ,,Románia Szocialista Köztársaság érdemes tu­dósa" címmel tüntették ki Ştefan Bălan, Alexandru Climescu, Ale­xandru Codarcea, Miltiade Filipes­­cu, Teodor Gom­a, Mendel Haimo­vich Caius Iacob, Vasile Radu, Re­mus Răduleţ és Szabó Attila elv­társakat. A tanszemélyzet száz tagjának a „Románia Szocialista Köztársaság érdemes egyetemi tanára", „Romá­nia Szocialista Köztársaság érdemes tanára", „Románia Szocialista Köz­társaság érdemes tanítója" és „Ro­mánia Szocialista Köztársaság érde­mes óvónője" címet adományozták. A Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend II. fokozatával tüntették ki Cristofor Simionescu e­­gyetemi tanárt és a Munka Érdem­rend II. fokozatával George Ciucu egyetemi tanárt, Izsák Ferenc tanárt, Sofia Puşcaşu tanárnőt, Ar­nold Römmer tanítót és Dijmitrie Todoran egyetemi tanárt. A kitüntetettek közül felszólalt Remus Răduleţ akadémikus, a bu­karesti Gh. Gheorghiu-Dej Politech­nikai Intézet professzora, Maria Fa­­nache szebeni tanárnő, Izsák Ferenc tanár, a Kovászna megyei tanfelü­gyelőség főfelügyelője és Ion Ciu­­lacu tanár, a pandúr Ion Slavici líceum igazgatója. Valamennyien kifejezték mélységes köszönetüket a pártnak és a kormánynak az okta­tás és a tantestület iránti gondos­kodásáért, valamint a magas kitün­tetésekért. Az ünnepség végén, lelkes taps közepette felszólalt NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. A párt főtitkára, s a jelen lévő többi párt- és államvezető ezután meleg elvtársi légkörben elbeszélge­tett a kitüntetettekkel. (Agerpres) NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak ! A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, az Államtanács és hazánk kormánya nevében mele­gen gratulálok elsősorban önök­nek, mindazoknak, akik ma Romá­nia Szocialista Köztársaság kitünte­téseit és rendjeleit kapták. (É­­lénk taps.) A párt és az államveze­tőség nevében a Tanítók Napja al­kalmából gratulálni kívánok továb­bá hazánk összes tanerőinek. (Ha­talmas taps.) Immár hagyományossá vált év­ről évre megülni ezt a napot, ez al­kalommal elkészíteni a végzett mun­ka mérlegét, s a jövőbe tekintve megállapítani mi a tennivaló, hogy biztosítsuk az ifjú nemzedék neve­lését a haza, a párt, a szocializ­mus és a kommunizmus ügye iránti szeretet szellemében. Valóban elé­gedettek lehetünk azzal, ahogyan tanerőink a haza ifjúságának neve­lésén munkálkodnak. Jó eredmé­nyeket értünk el az oktatás vala­mennyi szektorában: az iskolaév végén vagyunk és általában isme­retesek az eredmények, amelyek — mint már mondottam — jók. Két­ségkívül ezekben az eredményekben sokatmondóan jut kifejezésre tan­erőink munkája; kifejezésre juttat­ják az ifjúság komolyságát, önma­ga iránti igényességét, azt az igye­kezetét, hogy tanuljon, felhasználja az államunk által teremtett feltéte­leket, hogy minél alaposabban el­sajátítsa a fejlett tudomány és kul­túra vívmányait. Erről a magatartás­ról meggyőződhettünk a május havi nehéz körülmények közepette is, a­­mikor a katasztrofális áradások kö­vetkeztében számos megyében ko­moly nehézségekkel kellett megküz­­denünk. E körülmények között a tanerők, az ifjúság az összes dol­gozók mellett sorakozott fel, meg­értve, hogy azokban a percekben mindennél fontosabb volt a haza iránti kötelesség, az, hogy a párt vezetésével szilárdan, egységesen dolgozzanak a nehézségek legyőzé­séért. Az az egyöntetűség, amellyel az ifjúság, a tanerők - egész né­pünkhöz hasonlóan - válaszoltak a párt felhívására, ahogyan e körül­mények között cselekedtek, beszé­desen tanúskodik iskolánk nevelő tevékenységének eredményeiről. E­­zért óhajtok ezen a napon köszö­netet mondani mindazoknak, akik teljesítették és teljesítik kötelessé­güket az országgal, a néppel, ha­zánk ifjúságával szemben. (Hatal­mas taps.) Önök ismerik a szocialista Romá­nia következő évekre szóló fejlődé­si távlatait. A X. kongresszuson ki­dolgozott program megvalósítása, hazánk sokoldalúan, fejlett szocia­lista társadalmának megteremtése további komoly erőfeszítéseket kö­vetel; nem kételkedünk abban, hogy népünk megteszi ezeket az erőfeszítéseket, hogy jó körülmé­nyek között valósítja meg ezt a nagyszabású programot. De az e­­rőfeszítéseken felül, jól képzett ká­derek is kellenek az összes tevé­kenységi területeken. A szocialista és kommunista társadalmat csak a tudomány és a technika legfejlet­tebb vívmányai alapján lehet felépí­teni, és önökre, az iskola szolgálói­ra hárul az a feladat, hogy — az óvónőktől az egyetemi tanárokig — biztosítsák hazánk holnapi káderei­nek ilyen szellemben történő kiala­kítását és képzését. Szép hivatás ez, amely önfeláldozást, sok türel­met, s ugyanakkor energiát, igé­nyességet, szenvedélyes odaadást követel, hogy az ország ifjú hajtá­sai a szocializmus jó építőivé, a haza jó állampolgáraivá váljanak, készen arra, hogy mindent elköves­senek haladásáért és boldogságá­ért. (Hatalmas taps.) Az ország felszabadulása óta el­telt esztendőkben a tanerők mindig következetesen teljesítették pártunk marxi-lenini politikáját; meggyőző­désünk, hogy a jövőben is önfel­áldozóan és odaadóan fognak mun­kálkodni e politika valóra váltásán, hozzájárulva hazánk szocialista fej­­lesztési programjának megvalósítá­sához. (Élénk taps.) Igen helyesen mondták itt, hogy állandó figyelmet kell fordítanunk ifjúságunk nevelésére a szocialista hazafiság, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók barátsá­ga és testvérisége szellemében. Ro­mániában különböző nemzetiségű emberek élnek - mindaz, ami e tá­jakon megvalósult, testvéri munká­juk eredménye, a szocializmus fel­építése is közös munkájuk gyümöl­cse. Az árvizek súlyosan megpró­­­báltatták országunkat, s ekkor, ta­lán inkább, mint bármikor, kifeje­­­zésre jutott nemzetiségi különbség nélkül, az összes hazai dolgozók tartós szolidaritása és egysége, még inkább megszilárdult ez az egység. Az iskola nemes hivatása és fele­lőssége hozzájárulni egész ifjúsá­gunk képzéséhez és neveléséhez a román nép és az együttélő nemze­tiségek barátsága és testvérisége, az egész nép egysége szellemében. (Taps.) Az iskola ugyanakkor plán­tálja a fiatalok szívébe-lelkébe a nemzetközi szolidaritás, a többi szo­cialista ország népével, az összes népekkel való barátság eszméit a béke és az együttműködés eszmé­nyei szellemében; ifjúságunk küzd­jön az első sorokban e magasztos eszmények érvényesítéséért, hiszen csakis a béke, az összes népek bé­kés együttműködése feltételei között fejleszthetjük sikeresen a szocializ­mus és a kommunizmus építését, é­­píthetjük az emberiség jobb jövő­jét. (Erős taps.) Befejezésül szeretnék még egyszer további sok sikert kívánni az ösz­­szes tanerőknek munkájukhoz, jó egészséget és boldogságot vala­mennyiüknek. (Hosszas, erős taps.) Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja Nicolae Ceauşescuval, az Államta­nács elnökével együtt tegnap látogatást tett Craiován (Részletes tudóstás a 4. oldalon) ­ PEDAGÓGUSOK ÜNNEPLÉSE MEGYÉNKBEN GYERGYÓ­SZENTMIKLÓSON A Salamon Ernő líceum díszter­mében gyűltek össze a város tanü­gyi dolgozói. Az ünnepséget Török István, a városi néptanács alelnö­­ke nyitotta meg, átadva a szót Ja­kab Imrének, a város polgármeste­rének. A felszólaló értékelte a város tanügyi dolgozói által elért kitűnő eredményeket, és biztosította őket a városi pártbizottság bizalmáról, hogy a jövőben még jobban végzik munkájukat. Az ünnepségen jelen volt Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács végre­hajtó bizottságának elnöke, vala­mint Illyés László főtanfelügyelő. Az emlékezetes ünnepséget a vá­rosi Művelődési Ház művészalaku­latainak műsora zárta. CSÍKSZEREDÁBAN Méltán ünnepeljük a tanítót, aki a betűvetés tudományára oktatja a kisgyerekeket, a tanárt, aki felnőtt­számba menő diákjainak a magfizi­káról, a valószínűségszámításról ad elő. Az eltelt két év alatt szocialista hazánkban nagymértékben fejlődött és tökéletesedett az oktatás háló­zata. Ez azt jelenti, hogy a nagy horderejű pártdokumentumok a leg­kedvezőbben hatnak az iskolaélet, a mindenfokú oktatás egészére A bensőséges hangultú ünnepsé­gen részt vett Szekeres Sándor elv­társ, az RKP Hargita megyei bizott­ságának titkára. Csaknem­ 280 tan­erő - a város tanítói, tanárai — ta­lálkoztak az ősi líceumban. És a méltánylás, a szeretet számtalan je­lének lehettünk tanúi. E napon az RKP Hargita megyei bizottsága jó­kívánságait tolmácsolta, csakúgy, mint a megyei néptanács végrehaj­tó bizottsága, továbbá a városi pártbizottság, a városi néptanács végrehajtó bizottsága. A pionírok is siettek üdvözölni tanáraikat. Maguk a tanerők is szót kértek. Hangsú­lyozták, pártunk és kormányunk megkülönböztetett figyelemmel, gon­doskodással övezi az iskolaéletet minden vonatkozásában. SZÉKELY­UDVARHELYEN Délután négy órakor Székelyud­­varhely tanügyi dolgozói a municí­­piumi néptanács nagytermében gyűltek össze, hogy megünnepeljék a Tanítók Napját. Az ünnepi ülést Szávay Lajos elvtárs, a municípiumi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Kovács B. Mihály elvtársnak, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága el­ső alelnökének, aki méltatta a nap jelentőségét és tolmácsolta a me­gyei pártbizottságnak a tanügyi dol­gozókhoz intézett üdvözletét. Ezután felszólalások következtek, a tanügyi dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy továbbra is fáradt­ságot nem kímélve munkálkodnak az ifjak kommunista szellemben va­ló neveléséért. Hasonló ünnepségekre került sor a nap folyamán megyénk minden városában, községközpontjában. A résztvevők táviratot intéztek NI­COLAE CEAUŞESCU elvtárshoz. Idé­zünk az egyik táviratból: „Biztosít­juk önt, szeretett Főtitkár elvtárs, minden erőnkkel azon leszünk, hogy munkánkkal teljes egészében a haza javát szolgáljuk, s ezen ke­resztül a felnövő nemzedéket olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel ruházzuk fel, amelyek képessé teszik őket a sokoldalúan fejlett, szocia­lista Románia építésére és felvirá­goztatására.” Székelykeresztúron Oprea Ioan elvtárs, a Román Kommunista Párt Hargita megyei bizottságának osz­tályvezetője, Vlahicán Hadnagy Já­nos elvtárs, a megyei pártbizottság szervezési osztályának vezetője, Gyergyóalfaluban Pakol Elek elv­társ, a megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóság igazgatója, Maroshévízen Simon András elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Várhegyen Anghelean Ion elvtárs, a megyei néptanács végre­hajtó bizottságának alelnöke, Bor­széken Albert Antal elvtárs, a me­gyei pártbizottság bürótagja, a Har­gita napilap főszerkesztője, Vaslá­bon Mora Ioan elvtárs, a megyei pártbizottság bürójának póttagja, az Informaţia Harghitei napilap fő­szerkesztője vett részt az illető hely­ségekben rendezett ünnepségeken. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK­ ­ Fiatalok újabb csoportja ér­kezett a csikdánfalvi ifjúsági munkatáborba. Mint ismere­tes, az itt dolgozó ifjak a Csíksze­­reda-Gyergyószentmiklós között é­­pülő műút építésénél segédkeznek. A ma munkába álló kétszáz kolozs­vári egyetemista nyári vakációjából két hetet dolgozik itt.­­ A Csíkszeredai Városi Építke­zési, Javítási és Szerelési Vál­lalat mintegy 150­00 lej érté­kű javítási munkálatot végez a vá­rosi Művelődési Háznál. Kisgépesí­tési alapból a Zöldség- és Gyü­mölcsértékesítési Vállalat számára fél millió lej értékben épít silót, u­­gyanakkor — mint ismeretes — folytatja a megyeszékhely víz- és csatornahálózatának bővítését. A május elseje óta létező vállalat ma­gánlakások építését is vállalja, je­lenleg Csíkszeredában 85 000 lejes, Csíkkozmáson 60 000 lejes munkála­tot végez.­­ A Gyergyószentmiklóson léte­sített kereskedelmi szakiskola az elkövetkező években jól képzett szakemberekkel látja el megyénk kereskedelmi hálózatát. Ezt bizonyítja, hogy az első évfolya­mon végzett 87 diákból 56-on hete­sen felüli középarányossal hagyták el az iskola padjait.­­ Megyénk jónéhány lakosá­nak a múlt hónapban is ked­vezett Fortuna, így zárt sors­jegyen egy 601-es Trabant személy­­gépkocsit nyert Ács Sándor Csíksze­redai lakos, 1100-as Dacia személy­­gépkocsit Kakassi Lóránt, vlahicai és 20 000—20 000 lejt Gedő Margit és Szabó István székelyudvarhelyi lakosok. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK

Next