Hargita, 1970. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1970-08-07 / 183. szám
mmmmm VIEÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kom AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Augusztus 23. méltó megünnepléséért Évtizedek után is az első sorokban Verőfényes nappal köszöntött be augusztus. Országszerte megfeszített munkával készítjük elő népünk nagy ünnepének, Augusztus 23-ának várva-várt érkezését és méltó fogadását. A huszonhatodik évforduló fényében is különös jelentőségű napokat éltünk-küzdöttünk át, egyemberként, románok, magyarok, németek, más nemzetiségűek, kommunisták, s hazánk valamennyi állampolgára, váll-váll mellett hősi bizonyságát adva a kitartásnak, lelkesedésnek, bizakodásnak, az alkotó hitnek - az emberségnek. Az ország építőtelepein ott találni az idős kommunistákat, öregeinket is. Azokat, akik részt vállaltak az illegalitás nehéz éveiből, ott voltak a fegyveres felkelés előkészítésének és történésének napjaiban, egy új, magasabbrendű társadalom születésének és felépítésének harcos első napjaiban. Munkabírásuk, tenniakarásuk nem lankadt az idő múlásával. Részt kérnek és vállalnak ma is. Az első sorokban tevékenykednek. Tudják, érzik, hogy mindenkor szükség lehet és van a tudásra, tapasztalatra. Székelyudvarhely municípiumot is tevékeny öregek lakják. A felnőtt és felnövő nemzedékekkel közösen tesznek az egykori városka zajló jelenéért, egy olyan jövőért, amelyről álmodtak csupán. Kutató szemmel, értő kezekkel, fáradhatatlan ápolják a harcos hagyományokat, alakítják a municípium megújhodó arculatát. Nincs szándékunkban ezúttal behatóan elemezni azt az átfogó tevékenységet, melyet a székelyudvarhelyi municípiumi pártkabinet a pártoktatás, a politikai nevelőmunka területén kifejtett és kifejt. De mindenképpen olyan tényezőről szólunk, mely e tevékenységgel szorosan összefügg, elősegíti sikeres kibontakozását: annak a régi párttagokból verbuválódott önkéntes kollektívának a munkájáról, hozzájárulásáról, mely már évek óta csaknem mindennapos vendége a kabinet könyvtárának. Ők (a kollektíva tagjai) rendezgetik az itt lévő bibliográfiai anyagot, gondoskodnak arról, hogy a napilapok megérkezésük után mindjárt helyükre kerüljenek a kollekciókban. Tamási Sándor elvtárs például, mint nyugdíjas pártaktivista, immár tíz esztendeje naponta megteszi az utat a postahivatalig (ha kell, többször is), személyesen hozza el a friss lapokat, hogy a kabinet könyvtárának már az első látogatói teljes kollekciókat forgathassanak. Menyhárt István és Bíró Irén elvtársak évekre visszamenőleg elkészítették a pártos állami dokumentumok tematikus bibliográfiáját, hogy segítségére lehessen a tanulmányozóknak. Imets János elvtárs a pártoktatás nyilvántartásával foglalkozik. A néhány kiragadott név nem jelenti azt, hogy az önkéntes kollektíva többi tagja nem érdemel elismerést munkájáért. Egyáltalán nem. De mert tudjuk, nem is az elismerésért, hanem a politikai nevelőmunka eredményességéért fáradoznak, annak érdekében adják nap mint nap önzetlen hozzájárulásukat, bízvást eltekinthetünk egy névsorolvasásra emlékeztető felsorolástól. Azonban az önkéntes kollektíva nemcsak ilyen, vagy hasonló ügyviteli jellegű ténykedéssel segíti a municípiumi pártkabinet bonyolult, igényes munkáját. Nem. A kollektíva évtizedes tapasztalatokkal rendelkező tagjai mindenkor részt vállalnak a nagyfontosságú pártdokumentumok népszerűsítéséből. Ilyen vonatkozásban vajmi kevéssé találó a címbe foglalt jellemzés. Ezúttal sokkal többről, sokkal nagyszerűbb kommunista hozzáállásról van szó: a párt aktív katonájaként végigküzdött évtizedek lázának továbbéléséről, újraéléséről a nyugdíj, az öregkor éveiben is a tevékeny életről. A municípiumi pártkabinet helyesen, körültekintően jár el, amikor segítőtársként fogadja a nyugdíjas elvtársakat, alapoz munkájukra. Minden új feladat számukra ösztönzés, erősíti önbizalmukat, fokozza lelkesedésüket. András Balázs HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK A borszéki mozi előcsarnokában megnyílt Mircea Spaciu festőművész Hirosima mosolya című kiállítása. A kiállított olajfestmények Eugen Jebeleanu költeményéből ihletődtek. Kevesebbet várunk majd a taxiállomásokon. A Csíkszeredai Városgazdálkodási Vállalat autóparkja a napokban két új gépkocsival bővült. A két Volga gépkocsit már bejáratták, s a lakosság kiszolgálására használják fel. Figyelem, szülők! A gondatlanság következményei beláthatatlanok. A székelyudvarhelyi Villanytelep utca B/4-es tömbházának első emeleti erkélyén alig pár percre maradt magára a másfél éves G. J., s a korláton keresztül kibukott az udvarra. A kisfiút súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A Hargita Megyei Útügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint befejezték a Csíkszentkirály és Csíkszentimre közötti útszakasz 1970-es évre előirányzott aszfaltozását, és rátértek a Kozmás és Kászonújfalu közötti út aszfaltozására. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK mmwm T' *'■ Már állnak Gyergyószentmiklós új ipari objektumának, a bútorüzem hatalmas csarnokának tartóoszlopai * A CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSE KÖZÜGY A lakásalap állandó növelése, a dolgozók lakásigényének minél jobb feltételek közötti kielégítése pártunk és kormányunk figyelmének központjában áll. Évről évre nő az állami pénzalapokból felépített lakrészek aránya. Ez olyan tény, amit nem kell már senkinek bizonygatni, hiszen szemtanúi vagyunk annak a hatalmas ütemnek, amivel gombamódra nőnek ki építőtelepeink látszólagos zűrzavarából a lakótömbök, egész lakónegyedek. És ez érvényes nemcsak megyeközpontunkra, vagy a municípiumra, hanem olyan kisvárosokra is, mint Vlahica, Keresztúr, így az utóbbi időben valahogy kiment divatból a családi ház építése, és aki mégis rászánta magát, azt sajnálkozva néztük és csodálkozva kérdeztük, hogy miért nem vesz inkább autót. Nem akarom én eldönteni azt a vitát, hogy mire van előbb szüksége egy családnak: autóra-e vagy lakásra. A modern embernek létszükséglete a gépkocsi és nincs messze az az idő, amikor az életnek nem célja, hanem eszköze lesz. A modern embernek azonban nyugalmas családi fészekre is szüksége van. Ez elengedhetetlen feltétele egy harmonikus családi élet kialakulásának, a gyermeknevelésnek, munkaerőnk újratermelésének. S ha ez a családi fészek az egyéni ízlés és fantázia nyomait hordozza magán, annál inkább elérte célját. Határozott meggyőződésem, hogy ez a gondolkodásmód hovatovább tért hódít, hiszen napról napra nő azoknak a száma, akik foglalkoznak a saját tulajdont képező lakóház építésével. Ennek beszédes bizonyítéka a néptanácsok végrehajtó bizottságaihoz érkező kérések sokasága, amelyekben, a dolgozók állami területet igényelnek lakásépítés céljára. Államunk, azt a törekvést, hogy az állami lakásalapot állandóan növelje, az utóbbi időben összekapcsolja a lakosoknak nyújtott támogatásával, hogy azok családi házat építhessenek. Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, az RKP Kolozs megyei szervezetének tavaly júliusban megtartott- rendkívüli konferenciáján elhangzott beszédében feladatul tűzte, hogy egyre nagyobb mértékben támogassuk azokat a lakosokat, akik saját alapokból akarnak építkezni. Mindezekhez, már 1968 évtől kezdődően megteremtődtek a feltételek. Az 1968 május 9-én megszavazott 9. számú törvény, mely már a címében hordozza a célját, leszögezi, hogy az állam támogatja a személyi tulajdont képező lakóház építését, azáltal, hogy hosszúlejáratú hitelt nyújt, állami telket ad örök használatba, biztosítja az építőanyag ellátást, a tervezést és kivitelezést. Ugyanez a törvény előírja, hogy az állampolgárok együttműködési egyesületeket hozhatnak létre lakóház építése céljából. Ezek az egyesületek a tagok hozzájárulása és a bankhitelek alapján tagjaik számára lakóházakat építhetnek. Az Fodor Irma jogtanácsos (Folytatás a 3. oldalon) •■■■ : ■ ,/'■ Országos hírügynökségünk közli Szép sikert értek el a Dolj megyei bányászok: felszínre hozták az idei négymilliódik tonna lignitet. A bányásznap és augusztus 23 tiszteletére elért eredmény a munkatermelékenység 3 százalékos növekedésének, új kitermelések megnyitásának s a felszerelések jó kihasználásának tulajdonítható. A Tg. Jiu-i szénipari kombinát adatai szerint az idén hét hónap alatt kitermelt lignit mennyisége 60 százalékkal nagyobb az elmúlt év azonos időszakában elértnél és 24 százalékkal az 1968. évi egész termelésnél. A hét hónapi eredmény ugyanakkor 104 000 tonnával haladja meg a tervezettet. Az értéktervet 11 276 000 lejjel, a nyereségtervet 5 millió lejjel szárnyalták túl a megye bányászai. A konstancai ipar a hazafias versenyben elért szép eredmények egész sorával köszönti augusztus 23- át. A megye 102,8 százalékra teljesítette héthónapi össztermelési tervét. Különös figyelmet fordítva a termékek értékesítésére, az ipari egységek 82 098 000 lejjel túlszárnyalták az eladott és bevételezett árutermelés mutatóját, s ezzel nagyrészt teljesítették évi vállalásukat az ország többi megyéivel folytatott versenyben. Jelentős mennyiségű terméket állítottak elő terven felül, köztük szalmabálázókat, pótkocsikat, textilféléket, foszfáttrágyát, nem fémes ásványokat, élelmiszereket. A többlettermelés legnagyobb részét a munkatermelékenység növelésével érték el. Az említett időszakban a megye ipara 101,9 százalékra teljesítette a munkatermelékenység növelési előirányzatát. VASÁRNAP ÜNNEPEIIK a Bányászok Napját A Hargita Bányaipari Vállalat lövétei és Hargita bányai részlegein augusztus 7-én és 8-án tiszteletváltásokat szerveznek a Bányásznap minél szebb megvalósításokkal való fogadására. E váltások célja hozzájárulni a tervfeladatok túlszárnyalásához, a minőségi paraméterek megjavításához. Lövétén elhatározták, hogy csak 35 százaléknál nagyobb koncentrátumú ércet szállítanak a vlahicai Vas üzemnek. A Hargita kaolinbánya munkaközössége pedig fokozza a munkálatok ütemét a rakodógépek üzembehelyezéséért, melynek eredményeként több mint 10 százalékkal növekedik a fejtések munkatermelékenysége. Augusztus 9-én, vasárnap délelőtt, ünnepi gyűlést tartanak a bányászok tiszteletére, az élenjárókat mintegy 35 ezer lejt kitűvő pénzjutalomban részesítik. Kiülnek a kapuk elé, örülnek minden percnyi napfénynek, nézelődnek, töprengenek az évszakok változásain, el-eltűnődnek múló életükön, számba veszik néhai tetteiket, szívesen elbeszélgetnek az arra menőkkel, várják, hogy a család hazatérjen munkából, öregek ők, nyugdíjasak, kik gyermekeket neveltek fel, s akiket most gyermekeik szeretete, gondoskodása éltet. Szép az ilyen öregkor, így is képzeljük el az ember utolsó éveit. És nagyon meglepődünk, amikor ez a kép disszonál, olyan öregekkel találkozunk, akiket családjuk kiebrudalt, akik ahelyett, hogy élveznék az utolsó évek apró örömeit, azon kell töprengjenek, hogy mihez is kezdjenek hát.sramaradt éveikben. Vacsárcsiban, egy kis házban a patak partján lakik Péter Albert. Amikor meglátogattam, szobájában ült egy priccsen, ölhetett kézzel. Megörült a látogatónak, az alkalomnak, hogy elbeszélgethet egy kicsit, mert erre ritkán kerül sor. Most egyedül él, fia nem fogadja be a házába. - Ne haragudjék, hogy nem tudom megkínálni semmivel, de látja , és kinyit egy nagyobbacska ládát - majdnem semmim sincsen. Ez itt egy kis hecserl íz, ebből teát szoktam készíteni magamnak. Forralok az üstben egy liter vizet, beleteszek egy kanál ízet, s már kész is a tea. Ez itt — folytatja, egy csomagocskát véve elő — szalonna, a szomszédtól kaptam ajádékba, s ez itt egy kis kenyér. A fia nem szokott átküldeni ebédet? Hiszen egy udvaron laknak. — Most már nem küld ő semmit. Egy ideig, miután meghalt a feleségem, ott ettem náluk, ott is aludtam télen, mert ott van a meleg szoba. Most tüzelőt sem akar adni a fiam, nem is tudom, mi lesz velem a télen. — Úgy tudom, van még két leánya is. Ők sem segítik semmivel? — Hát az egyik lányom, amelyik itt él, küldött a napokban egy kis pityókát, mást semmit. A másik, az Marosvásárhelyen él, a férje tímár egy gyárban, ők nem küldenek semmit, mert haragszanak rám, hogy az egyik csűrt a fiamra írattam. Aztmondják, hogy akkor tartson el ő. De látja, ő sem segít már rajtam. — Nyugdíja van-e? — Volt. Vagy tíz évig kaptam egy kis betegnyugdíjat, de aztán elvették. Tudja, én az erdőkitermelésnél dolgoztam. Jártam ide-oda, dolgoztam Comâneşti-en, a moftanai részen, Piatra Neamţ-on, a Gémeseken. Aztán egyszer a sáncpataki erdőben egy fatörzs elnyomta a lábam, mind a kettő eltört akkor. Kaptam betegsegélyt, később. .. Van nekem bajom elég, hiszen félszeg a lábam, kilencven százalékos vagyok, kérem. Most már úgy hallottam, hogy újra kaphatnék nyugdíjat, voltam is Szeredában a klinikán kivizsgáláson, iratokat is adtam be a nyugdíjosztályra, de eddig még nem kaptam választ, úgy, hogy nem tudom, mi lesz. . . Sorolja tovább, meséli az életét. Szondy György (Folytatás a 3. oldalon) MEDDIG EMBER AZ EMBER ? III. évfolyam 183 (761) szám 1970. augusztus 7 péntek Ára 30 bani A HEGESZTŐ ÁLLATTENYÉSZTÉSÜNK IGÉNYLI MINÉL TÖBB MÁSODVETÉST Mostoha volt az időjárás a termesztett növényekkel. Kedvezett a szénafüveknek, jó takarmánytermésre van kilátás. Csak a betakarítás halad immel-ámmal. Úgy tűnik, hogy a jó takarmánytermés mindenkit megnyugtatott. Akkor minek gondolni a másodvetésre? Sok helyen el is feledkeztek. Mire jó az ilyenkor, amikor van széna bőven? - kérdik sokan. Máshol csak a felsőbb szervek utasítására hajlandóknéhány hektárt bevetni. Pedig senkit sem kell meggyőzni a hasznosságáról. Ha nem is kerül sor majd a betakarításra, jó takarmányforrást jelent az ősz folyamán, amikor az állatok bekerülnek a legelőről. Az összmegyei tervben 2 020 hektár másodvetés szerepel. Eddig megvalósítottak gazdaságaink 813 hektárt. kevés, nagyon kevés. Nem beszélve arról, hogy sok gazdaság a tavaszon üresen maradt területeinek késői vetését számítja másodvetésnek. A fentiek jobbára csak az Udvarhely környéki gazdaságokra vonatkoznak, ugyanis itt szabadultak fel nagyobb területek az aratással. Mindezek ellenére, az elmúlt hét végéig sok gazdaság nem vetett egy négyzetméternyit sem. Székelyszentlélek, Karácsonyfalva, Köröspatak, Küsmöd, Székelyderzs, Gyepes, Énlaka, Agyagfalva, Székelypálfalva, Petek, Siklód, Tarcsafalva, Ilke, Patakfalva, egyetlen hektár másodvetést sem valósított meg. És általában, a fenti gazdaságok nem dicsekedhetnek virágzó állattenyésztéssel. Pontosan ők nem értik meg a másodvetések fontosságát, ők, akiknek szükségük van takarmányra. Azok a gazdaságok - Keresztúr, Bögöz, Újszékely, Nagygalambfalva, Szentábrahám -, ahol az állattenyésztés fejlettebb - megértették (talán nem is kell magyarázni és bíztatni) a másodvetés fontosságát. Nyolcvan, kilencven százalékban bevezették a tervezett területeiket. Érthető, hogy több termelőszövetkezet nem teljesítette másodvetési tervét, amikor az aratás utáni szántással is késlekednek. Vagy hozzá sem kezdtek. Hova vessenek másodszor? Nagyjából az előbb említett gazdaságok azok, amelyek a nyári szántást harmadrendű dolognak tekintik. Egyes gazdaságokban nem tudnak szántani, mert nincs gép, máshol egy nagyon fura helyzet akadályozza e munkát. A gabonatáblák betakarítása családonként, felparcellázva történik. Egyik parcellán kalangyákban áll a gabona, a másikon lábán, harmadik helyen most aratják. Érthető: itt nem lehet szántani. És vetni sem. íme, egy telefonértesítés, amelyet a felsőboldogfalvi mtsz kapott: „A termelési tervükben szerepel 70 hektár másodvetés, amelyet augusztus háromig teljesíteni kell. Amennyiben a tervet nem teljesítik, határozzák meg, ki a hibás a terv nem teljesítéséért." Aláíró a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság. Augusztus3-án, ottjártunkkor, 14 hektár másodvetésük volt. A főkönyvelő 40 hektár másodvetésről tesz említést. Szerinte ennyit terveztek. Ellentmondás. S vajon megtörtént- e a felelősségrevonás, amit a telefonértesítés kilátásba helyezett. Mert egyáltalán nem vették komolyan. Más termelőszövetkezetekben, a lehetőségekhez mérten keveset terveztek. Főleg olyan gazdaságok esetében különös ez a helyzet, ahol majd minden évben takarmánygondokkal küszködtek. Pedig a másodvetés egy hónappal meghosszabbítja a zöldtömeggel való takarmányozást. Csak néhány jelenséget, említettünk a másodvetések kapcsán. Szükségességéről fölösleges vitatkozni. A bő takarmánytermés sem indokolja elhanyagolását. És vetni még mindig nem késő. Ferencz L. István A téli főjavítások EREDMÉNYE: NYÁRON A KOMBÁJNOK FELE ÁLL Elkészülnek tél végén az interjúk (magam is készítettem), nyilatkozatok. A válasz minden esetben megnyugtató, bizakodó: a gépesítési vállalatok felkészültek a mezőgazdasági munkákra, a gépek rendben, kijavítva várnak az indulásra. Számokat is mondanak. Ilyen és ilyen összeggel végeztünk többet el, ennyit és ennyit tesz ki a javítások, a főjavítások értéke. És ezzel kész is. Elmondják még azt is, hogy meg volt az átvétel (szaknyelven: recepció) s a vállalat jó, vagy kitűnő minősítést kapott a javítási munkákért. Az átvétel a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembereinek jelenlétében történik. Aztán jön a nyár. Hol itt, hol ott áll a gabonatáblában egy elromlott kombájn. A termelőszövetkezetek vezetői majd mindenütt panaszkodnak: „A kombájnoknak csak fele dolgozik". „Három nap kell, amíg egy kombájn teljes ütemben kezd dolgozni"... íme egy példa: az újszékelyi gazdaságban hétfőn tizenegy kombájnt találtunk az egyik búzatáblán. Átlagban kettőt a parcella szélénél javítottak. Ha egyiket sikerült megjavítani, másik állt ki a sorból. Hol egy „csapágy sül be", hol a gépkezelő nem tudja, mi a hiba. Hát létezik az, hogy felsőboldogfalván nyolc nap alatt 12 (olvasd és mondd: tizenkettő) hektár búzát sikerült kombájnnal betakarítani? Íme két nap teljesítménye: július 29-én 3131 kilogramm, augusztus 1-én 232 kiló. Hát akkor ne dolgozzunk kombájnnal. Ne fogyasszuk az üzemanyagot. Nagyobb a kár, mint a haszon. A megyei szövetség egyik terepirányítójával beszéltem a napokban. Elmondta, hogy körzetében a kombájnok átlagteljesítménye elig éri el a napi két hektárt, holott négy hektár a tervük. Kiszámíthatjuk a veszteséget. Megyénkben 220 kombájn van. Ennek nem dolgozik fele, mert Csík és Gyergyó vidéke még alig kezdett aratni. A papíron dolgozó (a megyei igazgatóság jelentése szerint 45,9 százalék) másik fél, napi két hektáros ütemmel dolgozgat. Miért is késünk az aratással? - teszik föl sokan a kérdést... Pedig az átvételkor minden jó volt, a gépesítési vállalatok jó, vagy kitűnő minősítést kaptak a javításokért. És bizakodóan nyilatkoznak. Nem jobb lenne, ha a főjavításokra most kapnák a minősítést gépesítőink, most a munkák teljében, vagy elvégeztekor? Amikor a gépek okozta veszteségeket is kiszámíthatják. Sándor István