Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-17 / 217. szám

1790. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK HIDEG UP­OK ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról) ÉN NEM TUDOM, MI LESZ ITT KÉREM — kezdi a helyzetjelentést egyik gé­pész a Csíkszeredai Jégpálya utcai negyed kazánházában, ahogy hoz­zálátunk a felszerelések ellenőrzésé­hez. Azt is elmondja még, hogy már azon van, ne is szóljon többet az illetékeseknek, úgysincs foganat­ja a kéréseknek. (Ez furcsa do­log, annyi biztos. Hogy lehet az, hogy egyáltalán valakit — és ez e­­setben a megyei építő-szerelő vál­lalat, esetenként pedig a város­gazdálkodási vállalatok némely be­osztottját — kérni kell kötelessége teljesítésére?) Például az építők — akik még mindig nem tették telje­sen rendbe az itteni hőközpontot — a nyáron a kazánházba szállí­tottak két villanypumpát, amiből az egyik alaposabb javításra szorult volna, mielőtt odakerült, hogy értéke ne legyen az ócskavaséval egyenlő. Ezek a pumpák most is abban a helyben állnak, ahova annak ide­jén letették, anélkül, hogy a bekö­tésükre valami egészen halvány jel mutatkozna. Így aztán, ha végképp felmondaná a szolgálatot az ép­­pencsak döcögő motor — teát főz­het rajta, annyira felforrósodik —, meleg víz nélkül maradnak a la­kók. Hőmérőket is csak itt-ott lát­ni a megfelelő helyeken, nyolcat még nem szereltek fel az építők. Maroshévízen romhalmaz, ócskavas­gyűjtő telep benyomását kelti a blokknegyedi kazánház környéke. Annak idején a szakértelem teljes hiánya miatt olyan vizet vezettek oda, amely rövid idő alatt teljesen tönkretette a kazánokat. Most mind a hatot újra rakják, s a munkála­tok helyzetéből ítélve, mintha a nyár derekán járnánk. . . Princz Ernő munkavezető szerint nem lesz baj, hamar elkészülnek azok a ka­zánok. Véleményünk és a tapasz­talatok szerint, ha itt nem fognak reggeltől estig dolgozni, ezt a megnyugtatást ajánlatosabb a lai­kusoknak hangoztatni. Talán elhi­szik ... A székelyudvarhelyi Lenin ne­gyedben a következőképpen véle­kedett Lőrinczi Ferenc fűtőmester : — Én nem tudom, mi lesz a télen, ki lesz a felelős, ha kiolvadnak a kazánok? — Az utóbbi két évben — magyarázta — két kazánt nem takarítottak ki alaposan, pedig már 1969 őszén réteges lerakódást „fe­deztek fel" az elemekben. A tavaly ősszel ki is olvadt egy elem, azt az egyet kicserélték, anélkül, hogy az egész kazánt kijavították volna. Pedig a télen nemcsak a 260 lak­részt, hanem az új szállodát is in­nen melegítik majd. A fűtőmester véleménye szerint most sem lenne késő hozzáfogni, hogy ne kelljen majd a télen nagykabátban várni a lakásban az esetleges javítások befejezését. A kazánokba ugyan Lőrinczi Ferenc sem lát be, de tíz évnél jóval nagyobb a szakmai régi­sége, ezért aggodalmának hinni lehet. A municípium városgazdálkodási vállalatának igazgatója, Vincze György, akárcsak Sebestyén Mi­hály munkavezető bizakodóak, a tervekre is alapozva kijelentik, hogy a Köztársaság úti „régebbi" lakó­negyed fűtőháza el fogja látni a kórház oldalán épült legújabb ne­gyed tömbházait. Itt is folynak a javítások, s az állapotokból ítélve a A kazán­házak környékén tágulási tartály 80 centiméteres megemelését is — a tervezők csak 40 cm-t ajánlottak, de ami biztos, az biztos, mégha néhányan ezt is keveslik. . . — befejezik a hidegek beállta előtt. HA NEM LESZ KÉSZ, ELMEGYEK INNEN — jelentette ki Rózsa Gyula, a Csík­szeredai Lenin negyed kazánházá­nak fűtőmestere, a javítások mos­tani állapotára utalva. Mert nincs annál kellemetlenebb, mint amikor naponta húsz-harminc lakó jár ér­deklődni, hogy mi lesz azzal a fű­téssel. Egyelőre nincs ugyan semmi veszély, három embernek egy heti munkája elég, hogy fennakadás a télen ne legyen. Remélhető — a je­lekből ítélve is, — hogy ez a hét nem nyúlik be a jövő tavaszba. An­nál is inkább, mert még takarításra vár három kazán az állomás negyedi tömbházaknál, s a reggeli és az esti hidegek már meg is érkeztek. A legtöbb igazítani, módosítani való a Csíkszeredai Tudor Vladimi­­rescu negyedben vár a szakembe­rekre, pontosabban: az építő válla­lat szakembereire. Tervezői rövid­látás, felületes szakismeret lehetett az oka, hogy egy ekkora lakóne­gyed számára mindössze 20 ezer liter tüzelőanyagot tartalékolhatnak a kazánház melletti két tartályban. Tekintettel a szükségletekre, ha két naponként nem fogják újratölteni ezeket, lesznek itt gondok, garma­dával. Fontosnak tartjuk ezt külö­nösképpen hangsúlyozni, idejében, azért is, mert van és lesz azokban a tartályokban víz is jócskán, ami tüzelésre köztudomásúlag teljesen alkalmatlan. Mindez azért, mert az építők ahelyett, hogy a földalatti tartályokra hegesztették volna az újratöltésre szolgáló ún. „galléro­kat", a könnyebb megoldást vá­lasztva csak körbeszurkozták. Amit aztán feloldott a tüzelőanyag, s ha esik, kényelmesen csordogál a víz a tartályokba. És a legnagyobb fokú felelőtlenség: ezek a tartályok nem zárhatók, fedelüket egy hét-nyolc éves gyerek is fölemelheti különö­sebb erőfeszítés nélkül. Odalent pedig két méter a mélység. Jó len­ne észbe kapni, még mielőtt a tör­vény előtt kellene védekeznie vala­kinek a percenként leselkedő ba­lesetek miatt... Továbbá: ugyan­csak ebben a negyedben feledkez­tek meg arról, hogy bizonyos típu­sú villanykapcsolókba transzformátor olaj szükséges. És láthatóan nem is akar erre rájönni senki, pedig már négy kapcsoló tönkrement. Most a következőkön a sor, s vala­melyik talán épp a legnagyobb hi­degben fog kiégni, amikor majd indítani kell a hajnali fűtést. De mintha arról sem tudna itt senki, hogy a mellékhelyiségek nem azért készültek, hogy érdekesebb, papír­forma szerint korszerűbb legyen a kazánház, hanem az alkalmazottak számára, akiknek munkaidőben nem szabad elhagyniuk az épületet. Ak­kor sem, ha ez a huzatos helyiség nemcsak egy nyugdíjas alkalmazott­nak egészségtelen. Aggódnak hát a fűtők, a még mit sem sejtő blokklakók helyett is. Panaszaik megalapozottságához semmi kétség nem férhet, hisz leg­jobban ők ismerik a berendezések hibáit, hiányosságait, nekik kell a hideg napokon kivédeni a lakók ostromát, ha nincs meleg víz, ha csak „hűtenek" a fűtőtestek. Szeptember közepén vagyunk, még nem késő felfigyelni a bajokra. Ami nem jelenti azt, hogy holnap, holnapután is ráér. Mindezeket fi­gyelmébe ajánljuk az építőknek és a városgazdálkodási vállalatoknak, ahol szintén igen jól tud­ják: a tél minden évben meg­érkezik, mégha nem is a menet­­rendszerű pontossággal. Rövidesen megjelenik a NAPSUGÁR szeptemberi száma A tanévkezdésre való tekintet­tel különös gonddal szerkesztett szám legjobb, leghangulatosabb verseit Kányádi Sándor, Lász­­lóffy Aladár és Majtényi Erik írták. Folytatódik Veress Zoltán verses meséje a Disznófősajt Egyetem növendékéről, a pákosz­­tos malacról. Bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot Mikszáth Kálmán írása a toroc­­kói Székelykő legendájáról. Ba­jor Andor, Bálint Tibor, és Ro­mán Viktor meséje, Méhes György hangulatos nyári törté­nete, Fodor Sándor beszámolója Fülöpke nyaralásának a befeje­zéséről, Csávossy György és Rusz Lívia humoros rajzos­ meséje az évszázad autóversenyéről, vala­mint az Andrássy Zoltán rajzolta képregény Jelky András kalan­dos életéről. A szerkesztőségtől kapott tá­jékoztatás szerint a második fél­évre esedékes két műsorfüzet októberben, 32. oldalas össze­vont kiadásban jelenik meg. A műsormellékletben az iskolák nagy számú színdarabot, kórust, verset, népi dalos gyermekjáté­kot találnak a Köztársaság ün­nepére, a­­ télifa-ünnepekre, va­lamint általános jellegű iskolai ünnepélyekre. Megtudtuk azt is, hogy a szerkesztőség meghosszabította az utolsó évnegyedre szóló elő­fizetések befizetési határidejét, annak érdekében, hogy az isko­lák minél nagyobb számú elő­fizetést gyűjthessenek össze a tanév megkezdése utáni napok­ban. Ezek szerint októberre és a következő két hónapra a községi postahivatalok szeptem­ber 24-ig, a városi postahivata­lok szeptember 25-ig fogadnak el előfizetéseket. A szerkesztőség arra kéri az előfizetőket, szülőket és peda­gógusokat, hogy haladéktalanul írják meg, ha a nyári hónapok­ban az előfizetések kézbesítése körül szabálytalanságok történ­tek, és ezúton kér elnézést a nyomda hibájából adódó késői megjelenésért. A magunk részéről minden is­kolás, pedagógus és szülő fi­gyelmébe ajánljuk mindnyájunk kedves lapját, a NAPSUGÁR-t. Olvasása sok kellemes estét sze­rez gyermekeknek és szülőknek egyaránt. Szakavatott kezekkel.. JOGI SZÉKELY BERTA borzonti lakos arra kér felvilágosítást, hogy milyen eljáráshoz folyamodja­nak kilakoltatás céljából, ha ez irányú keresetüket a bíróság el­utasította, a megyei törvényszék pedig alaposnak találta a fel­folyamodással megtámadott í­­téletet. A konkrét ügyben a kilakoltatást csakis bírósági ítélet alapján lehet véghez vinni. Mivel a kilakoltatási keresetet már jogerős ítélettel elutasították, azt tanácsoljuk, hogy amennyiben a per megoldását sérelmesnek találják, forduljanak panasszal a Legfel­sőbb Államügyészhez vagy az Igazságügyminiszterhez rendkívüli felfolyamodás benyújtása érdeké­ben, amellyel a hozott határozatok megtámadhatók a felfolyamodási perorvoslat elutasításától számítva egy éven belül. TÖBB GYERGYÓREMETEI mező­­gazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjas női személy kérdezi, hogy amennyiben a férj hadirok­kantsági nyugdíjban vagy társa­dalmi segélyben részesül, annak halála után a felesége kaphat-e utódlási nyugdíjat, vagy társa­dalmi segélyt? A hadirokkantsági nyugdíjasok esetében a túlélő házastárs jogo­sult az állami társadalombiztosítás­tól utódlási nyugdíjra elhunyt férje után, függetlenül attól, hogy nyugdíjt kap a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nyugdíjpénz­tárától is. Ilyenkor viszont az utóbb emlí­tett nyugdíj további folyósítására csak akkor tarthat­ igényt, ha lega­lább egy éven át teljesítette a nagygyűlés által megállapított mini­mális normaegységet. Ha a férfi csak társadalmi se­gélyben részesül, akkor a túlélő házastársnak csak akkor jár ilyen segély, ha nem élvez nyugdíjat egyetlen nyugdíjrendszer szerint sem. KOZMA ENDRE farcádi olva­sónk kérdezi, hogy mint állami nyugdíjas jogosult-e a Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Nyugdíjpénztára által fizetendő öregségi nyugdíjra is, ha 1962 óta minden 50-80-ig terjedő munkanapegységet teljesített ? Amint már más olvasónk kéré­sére is közöltük, az állami nyug­díjasok is megkaphatják a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti ta­gokat megillető öregségi nyugdíjat is, de csak abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt le­galább egy éven át teljesítették a közgyűlés által megállapított mini­mális normaegységet. A fentiek alapján levélírónk az illető mezőgazdasági termelőszövet­kezetnél tisztázni tudja, hogy kap­hat-e ilyen természetű nyugdíjat. BERARIU VILMA csíkmenasági lakos kérdezi, hogy az állami társadalombiztosítás keretein be­lül a férje után járó utódlási nyugdíjon kívü­l kaphat-e ilyen természetű nyugdíjat fia után is? Az állami társadalombiztosítási nyugdíjakra és pótnyugdíjakra vo­natkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően senki sem kaphat egy nyugdíjnál többet, kivéve bizonyos kategóriájú személyeket, akiket a jogszabály külön felsorol. Levélírónk esete egyáltalán nem tartozik a kivételezett kategóriájú személyek közé, s következésképp csak egy nyugdíjban részesülhet. VÁRADI JÓZSEF borszéki la­kos kérdezi, milyen eljáráshoz folyamodjon annak érdekében, hogy a bíróság ne halogassa az ügy tárgyalását, melyben mint sértett fél szerepel. Bármely per — legyen az bűn­ügy vagy polgári ügy — érdemi megoldásához egy egész sor tör­vényben előírt eljárási szabály tiszteletben tartása szükséges. Ezek között megemlítjük a peres felek megidézésére vonatkozó szabályo­kat, a felek védelemhez való jogát és a bizonyítékok beszerzésének módját. Éppen a fentiekből kifolyólag vannak ügyek, amelyek többszörös elhalasztást szenvednek az ítéletb­e hozataláig, ez pedig nem a bíróság hibájából történik, sőt legtöbb eset­ben még a felek magatartásától sem függ. Amennyiben valamely peres fél úgy találja, hogy az ügy érdemi letárgyalása alaptalan halasztások miatt húzódik, akkor panasszal fordulhat a bíróság elnökéhez vagy a felettes bírósági szerv vezetősé­géhez. Ami a hamis tanúzás kérdését illeti, amiről még említést tesz leve­lében, panasszal fordulhat a bűn­üldöző szervekhez, ítélethozatal után. TAW­ACS AD® Románia labdarúgó kupája ke­retében mérkőzött tegnap Gyergyó­­szentmiklóson megyénk két C-osztá­­lyos csapata. Szép, látványos küz­delem után a jövő 4-1 arányban nyerte a találkozót. Góllövők: Nagy I, Floaşiu, Suciu, Farkas, illetve Lukács. Varsóban Lengyelország férfi röp­labda válogatottja 3-0 (15-9, 15-7, 16-14) arányban legyőzte a brazil válogatottat. A columbusi súlyemelő világbaj­nokságon a kisváltósúly világbaj­nok a lengyel Kaczmarek lett 440 kg­­os összteljesítménnyel. Bazanowski (Lengyelország) a második lett, míg a magyar Bagócs 432,5 kilóval a harmadik. Diszkvalifikálták a légsúly-csoport első három helyezettjét, mert az el­lenőrzés során megállapították, hogy ezek serkentő szereket hasz­náltak, így a világbajnoki címet a negyedik helyezettnek, a fülöp-szi­geti Del Rosarionak (322,5 kg) ítél­ték oda. A második helyre a lengyel Smalcerz, míg a harmadikra az in­donéziai Depthios került. A röplabda világbajnokság szó­fiai selejtező szakaszának harmadik napján a következő eredmények születtek: Hollandia - Albánia 3-2 (16-14, 15-6, 9-15, 10-15, 15-13), NSZK - Törökország 3-0 (15-6, 15—8, 15-7); Finnország - Görögor­szág 3-0 (15-0, 15-11, 16-14). Befejeződtek Hollandiában a női kosárlabda Európa-bajnokság cso­portküzdelmei. Az A-csoport ered­ményei (Rotterdam): Hollandia — Olaszország 75-49 (34—25), Fran­ciaország - Magyarország 54-49 (33—24), Szovjetunió — Lengyelor­szág 96—53 (47—30). A B-csoport e­­redményei (Leeuwerden): Jugoszlá­via — Csehszlovákia 73-71 (hosz­­szabbítás után); Bulgária — Romá­nia 72-52 (28-32); Ausztria — Bel­gium 66—52 (37—26). A két csoport táblázata: A-cso­port: 1. Szovjetunió, 2. Franciaor­szág, 3. Lengyelország, 4. Hollan­dia, 5. Magyarország, 6. Olaszor­szág. B-csoport: 1. Bulgária, 2. Ju­goszlávia, 3. Csehszlovákia, 4. Ro­mánia, 5. Ausztria, 6. Belgium. A francia Jean Yves Parpette ví­zisíben új világrekordot állított fel: 140 kilométeres óránkénti átlagse­bességet ért el. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI JÖVŐ - BALANBÁNYAI BÁNYÁSZ 4-1 (2-0) FÉMKEZELÉS POSZTÓS KARBONITRÁLÁSSAL Ion Radu, az aradi va­gongyár mérnöke eredeti módszert dolgozott ki a különböző géprészek, fo­gaskerekek, perselyek és csapszegek posztós kar­­bonitrálására. Az aradi szakember által kidolgo­zott módszert bevezették az üzemi szerszámgyártás­nál és a géprészek fel­újításánál, biztosítva ez­zel a hő- és vegyi ke­zelésű alkatrészek ellen­állásának növelését a kopással szemben. A módszer teljesen kiküszö­böli a karbonitráláshoz használt paszta készíté­sénél és alkalmazásánál tapasztalt mérgező hatást is. A találmányként szaba­dalmazott pasztás kar­­bonitrálási eljárás, amely hazai vegyi anyagok ke­verékéből állítható elő, alkalmazható az üzemek és gyárak hőkezelő rész­legeiben levő közönséges berendezésekkel is. AZ EGYMILLIOMODIK „MZ" A zschopaui (Német DK) gyárban 1950 óta egymillió MZ típusú mo­torkerékpárt gyártottak. Kiváló minőségük folytán e motorkerékpárokat 70 országba exportálják. A gyár futószalagjáról éven­te 73 000 MZ típusú mo­torkerékpár kerül le. HARCBAN A ZAJ ELLEN A hangszigetelő és hangnyelő anyagok ter­melésének növekedése ré­vén egyre több területen vehetjük fel a harcot a zajjal. A fővárosi Munka­­védelmi Kutatóintézet ta­nulmányai alapján több vállalat, köztük a buka­resti Electroaparataj, a brassói Tractorul üzem és a galaci fémipari kom­binát, munkacsarnokait hangszigetelő és -nyelő anyaggal vonták be. TAKARMÁNYTERMESZ­­TÉS A TÁVOLI ÉSZAKON A zord éghajlatú Csukcs-félszigeten az idén takarmányt termesztenek. A szokatlan hírhez ma­gyarázatként a következő­ket fűzte a Szervenij szov­­hoz: a takarmánytermesz­tést a volt termál­tavak övezetében kezdték meg, mintegy 400 hektáron. ÚJ TV-TORONY ÉPÜL BUDAPESTEN A Budapesten épülő több mint 200 méter ma­gas új televíziótoronyra 5 korszerű leadót szerel­nek fel. A berendezések lehetővé teszik három program egyidejű közve­títését, s ezek közül az egyik színes adás lesz. Az új budapesti televízióto­rony impozáns épületében kapnak helyet a magyar televízió stúdiói is. CÉRNA TERMALANYA­GOK VARRÁSÁHOZ A kolozsvári Unirea ü­­zem szakemberei a buka­resti Textilipari Kutató Intézettel együttműködés­ben kidolgozták a pamut és műanyag keverékéből álló cérna gyártási tech­nológiáját. Az új cérna ki­válóan alkalmas tergela­­nyagok varrására, mert nem húzza össze a szöve­tet. Az udvarhelyi cérna­gyár hat Kolozsváron ké­szült gépen máris meg­kezdte gyártását. INDIÁNOK AZ URALBAN? Egy kőkorszakbeli tele­pülés feltárása közben az Uralban kiásták egy 6000 éves férfi csontvázát. Ez az első, ilyen jellegű kőkorszakbeli lehet, amit a Szovjetunió területén felfedeztek. A csontváz a­­natómiai tanulmányozása után a szakemberek egy­öntetű véleménye szerint a hatezer éves férfi kopo­nyájának sajátos részei: orrsövény, arccsontos szemüreg megegyezik az Észak-Amerikában ma is élő Indián törzsek férfi tagjainak koponyáján is kimutatható meghatározó sajátosságokkal. STUD-» Négy moszkvai mérnök olyan szimulátort szerkesz­tett, amelynek segítségé­vel nyílt szívműtétet le­het végezni, anélkül, hogy mesterséges véráramkörre legyen szükség. A páciens fejére csőrendszerrel el­látott készüléket erősíte­nek, amelyben megszakí­tás nélkül hideg desztil­lált víz folyik. Ez percen­ként 0,4 fokkal hűti a nagyagyat. A befagyasz­tott agy megtartja élete­rejét akkor is, ha bizo­nyos ideig szünetel az oxigénes vér áramlása. Ez az idő pedig elégséges addig, amíg a műtétet el­végzik. A műtét befejezése u­­tán a STUDI 21 újra fel­melegíti az agyat. TANULMÁNY A CSAPÁGYAK TARTÓSSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRŐL A birladi csapágy­gyár szakemberei a iaşi-i Po­litechnikai Intézet mérnök­professzoraival karöltve tanulmányt dolgoztak ki a csapágyak tartósságá­­nak növelésére. A ku­tatások eredményeként mintegy 15-20 százalék­kal növelték a csapágyak élettartamát azáltal, hogy molibdéndiszulfátos kenő­anyagokat alkalmaztak. Ugyanez a kollektíva je­­lenleg hat más témát is tanulmányoz a gazdasá­gilag magasabb hatófo­kú csapágyak tervezésé­nek és üzemeltetésének alapvető problémáiról. ATOMERŐMŰVEK Él) GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A reaktor meglehetősen drága berendezés. Ennek okai a követ­kezők : különleges szerkezeti anya­gokat kell felhasználni, a jó hőát­adás szempontjából nagy méretek­re van szükség, s a sugárveszély elleni védelem is költséges. Az ipari önköltség nem számítható ki elmé­leti megfontolásokból, csak tapasz­talat útján határozható meg. Az egy kilowatt teljesítményre eső be­fektetés nagysága a reaktorok é­­pítési költségétől, az első tüzelő­anyag-töltet árától és a berendezés méretétől függ. A nyilvánosságra ho­zott adatok szerint a természetes urániumot fogyasztó reaktorokra vonatkozóan a beépített elektromos teljesítmény egy kilowattjára eső tőkebefektetés 350 dollár között mozog. összehasonlításként : a vízierőművek esetében 300 dollár, hőerőműveknél pedig 140 dollár be­építési költséggel szokás számolni. Megállapítható tehát, hogy a hő­erőművek építési költsége sokkal kisebb mint az atomerőműveké, de a vízierőműveké hasonló nagyság­­rendű. Mindenféle erőműre érvé­nyes, hogy az 1 kilowatt teljesít­ményre jutó költség csökken, ha a méret nő. Ez az általános törvény­­szerűség az atomerőművekre fo­kozottan érvényes. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség szerint egy fejlett ipari országban tervezett és kivitelezett atomerőműnél az egy kilowattórára eső költség mintegy 2,3-al szorzódik meg, ha a teljesít­mény 50 megawatt helyett csupán 5 megawatt. Tehát érdemesebb na­gyobb erőműveket építeni. Ami a termelési költségeket illeti elmondhatjuk, hogy egy kilowattóra energia termelési költségének ki­számításánál is számos tényezőt kell figyelembe venni. A legfontosabbak a következők : az amortizációs költségek, a hasadóanyagok költsé­ge, üzemköltségek és a reaktorok­ban képződött hasadóanyagok, pél­dául plutónium eladási ára. A tőkeköltség a termelt energia termelési költségének mintegy 70%- át jelenti. Az elfogyasztott tüzelő­anyag mennyisége atomerőművek­ben sokkal nehezebben számítható ki mint a hőerőművekben. A tü­zelőanyag költség elsősorban ter­mészetesen az uránium árától függ. Az uránium­ fém ára jelenleg kilo­grammonként 35 dollár körül van, de ez csökkenő tendenciát mutat. A dúsított uránium természetesen sok­kal drágább. A tüzelőanyag költség még függ az erőmű termikus ha­tásfokától is, végül a termelési költ­ség függ az üzemköltségek­től is, (a kezelő és karban­tartó személyzet bére, a karbantar­táshoz felhasznált anyag ára) va­lamint az általános költségektől is (adminisztráció, biztosítás). Hozzávetőleges számítások sze­rint, feltételezve, hogy egy korsze­rű hőerőmű 1 egység önköltséggel termel elektromos energiát, ehhez viszonyítva egy atomerőmű 1,5 egy­ség önköltséggel dolgozik. MIÉRT KELL ATOMERŐMŰVEKET ÉPÍTENI ? A termelési költség nem az egyet­len szempont, ami meghatározza az építési programokat, jelenleg sok országban kifogyóban vannak a ha­gyományos energia­források (olaj, szén). Ezek az országok atomerőmű­vek építésével jelentős devizameg­takarítást érnek el. Az uránium se­gítségével az energia rendkívül kis térfogatban tárolható, tehát köny­nyen elkerülhetők a behozatal meg­­szakításából eredő zavarok. A fejlett ipari országokban az atomerőművek tervezése és épí­tése az ipar átállítását és a spe­ciális anyagok gyártására szolgáló új iparágak (nehézvíz, grafit, külön­leges ötvözetek, hasadóanyag töl­tetek, stb.) kiépítését követeli meg. Magától értetődő, hogy bármilyen fokon is álljon valamely ország ipa­rosítása, bármilyen erőforrások fö­lött rendelkezzék, igyekszik tapasz­talatokat gyűjteni az energiaterme­lésnek ezen az új területen. Ezért épített a legtöbb ország kísérleti reaktorokat. Megemlíthető az is, hogy a reaktorokból kikerülő mel­léktermékek felhasználási területe is egyre inkább nő (rádióaktív izo­tópok). Ezek a szempontok érvényesül­tek hazánkban is, amikor körvo­nalazódott az atomerőmű építési program, habár azok közé az or­szágok közé tartozunk, ahol a bel­ső energiaforrások még hosszú ideig elegendők az előrelátható szükségletek kielégítésére. TÁVOLABBI KILÁTÁSOK Az atomenergia közvetlen átala­kítása elektromos energiává még nem valósult meg. Ennek pedig nagy előnyei volnának a mai köz­­vetett módszerrel szemben, amikor az atomenergiával először vizet for­ralnak fel, s a vízgőz energiáját alakítják át elektromos energiává. Ha azonban sikerül olyan reaktort létrehozni, amelyben az igen ma­gas hőmérsékletű gáz elektromos vezető lesz, akkor ennek rezgésbe hozatalával az energia egy külső áramkörbe átvihető. Kisméretű be­rendezésekkel már sikerült ezt is megvalósítani. Péter István elektromérnök HA KÖIT A - 8.­­ IDÁZ A világ legnagyobb komphajója - a japán Suzuran Maru - nemrég indult az első útjára. Rendszeres hajójáratot bonyolít le Hokiadó szi­get és a Tokiótól nyugatra, há­romszáz mérföldre lévő Maizuru kö­zött. Az új komphajó 9300 tdw ton­na súlyú, 22 csomó sebességgel köz­­ lekedik és 920 személyt, valamint 250 személygépkocsit szállíthat. A jövő évi bő termés záloga a korai vetés (Folytatás az első oldalról) valahogy így fogalmaz: „mind e­­gyet akartunk”. Talán nem mondott meg mindent, de mégis érezzük, hogy csakugyan innen kell elindul­ni. Az akarattól. A fitódiak véleménye szerint az is hozzájárult a jobb munkához, hogy brigádvezetőt cseréltek. Nem azért, mintha Balogh József nem lett volna jó szervező, nem törődött volna a gazdasági ügyekkel. Törő­dött, igyekezett, de valahogy nem poszolt a szó közte és a tagság kö­zött. Sokak véleménye szerint Ba­logh nem akart megsérteni senkit. Ilyen a természete. Az is igaz vi­szont, hogy nem mindenki szereti ezt a természetet. Mást állítottak a helyére. Az eredmények okait kutatva a gépesítőkről is szó esik. Rosszat senkitől nem hallani róluk. Minden­ki csak dícséri őket. Az egyik szent­­léleki ember így jellemezte Molnár András traktoristát — „állati nagy dolgú” — Molnár elvtárs meg ne sértődjön érte, hiszen tudja, hogy a csíki ember szájában ez dicséret. Barabás László mérnök véleménye szerint talán nem is tudják meg­köszönni Molnár Andrásnak, Bács Jánosnak és Hozó Lajosnak azt az odaadást, ahogyan dolgoztak. Nem ismerték a fáradságot, nem ismer­ték a lehetetlent. Ha este elromlott a kombájn, reggel már megjavítva indult munkába. A 16 fogatos is derekasan ki­vette részét mindenből, és hogy csak Mihály Vilmos, Balogh Bene­dek, Kőszeghi Ferenc, Dániel Ká­roly nevét soroljuk fel, annak tulaj­donítható, hogy ők voltak a legjob­bak a jók között. Említhetnénk neve­ket a kétkezi dolgozók közül is, de igen hosszú lenne a lista, így ma­radjunk annál, hogy a szentlélekiek - a fizódiakkal együtt természetesen — magukra ébredtek és akarnak. Az őszi betakarítás idejére csak a burgonya és a cukorrépa maradt hátra. Úgy néz ki, hogy nem na­gyon tudnak megbirkózni vele. Leg­alábbis így vélekedik az elnök. Azt mondja, idegen munkaerőt is kell alkalmazni. Lehetséges, de bízzunk abban, hogy a két falu népe na­gyon kevés külső segítségre fog szorulni. Ha az üzemekben, gyá­rakban dolgozók továbbra is úgy fogják segíteni az otthon maradot­takat mint eddig, és a földművesek is egy akarattal összefognak, a jövedelem egy részét nem kell má­soknak fizetniük, az is a normaegy­ség értékét fogja növelni, ami az idén több lesz, mint tavaly volt és reméljük jövőben még több, mint az idén.

Next