Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-19 / 219. szám

A. ff . . . A GYERMEKKORI BŰNÖZÉS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A jelenség mélyebb társadalmi gyökereit csak alapos szociológiai felméréssel lehet felderíteni , az e­­setek többségében azonban, neve­lési probléma és a szülők, nevelők sokat tehetnek megelőzéséért. Segítségképpen szeretném a gyer­mekkori lopásnak néhány pszicholó­giai-pedagógiai vonatkozását feltár­ni. Három óvodáskorú gyermek e­­lőzetes „haditanács" alapján le­­kopasztja a szomszéd szil­vafáját. Tettükből nem csinál­nak titkot, egy kicsit büszkék is arra, hogy a kívánt dolgot saját ügyességükkel szerezték meg. A büntetést igazságtalannak érzik, mert, mint állítják, nem gondolták, hogy ez nem szép dolog, a szilva pedig úgy is lehullt volna. Ha a tett maga lopásnak is mi­nősíthető, a tetten ért gyerekeket nem nevezhetjük tolvajnak. Az erköl­csi fejlődésnek ebben a tulajdon­képpen premorális szakaszában a gyermeket kívánságai elérésében semmiféle lelki gátlás nem zavarja.­ A gátlás hiánya, illetve gyengesége tette lehetővé a fent említett eset­ben is a lopást. A gátlás kialakítását a lopás és a tulajdon fogalmának tisztázásá­val kell kezdeni. A tulajdon fogal­mának kialakítása legegyszerűbb, ha a személyi tulajdonból indulunk ki. Nem ritka eset, hogy pontosan a­­zok a gyerekek követnek el kissebb lopásokat, akiknek a szükségesnél többet biztosítanak otthon. Minden szeszélyük kielégítődik, nem becsü­lik meg, amit kapnak, nem is alkot­hatnak fogalmat a „nem szabad"­­ról ; szinte természetesen nyúlnak el máséhoz. Károsan befolyásolja a tulajdon fogalmának és tabujellegének kia­lakulását az a mód, ahogyan egyes szülők a gyermek tulajdonát képező dolgokat (játékokat, ruhákat) keze­lik. Elajándékozni bármit is, a gyer­mek megkérdezése nélkül, azt je­lenti, hogy nem tartjuk tiszteletben az ő tulajdonát és akkor milyen a­­lapon követeljük, hogy tisztelje a másét? Tudnunk kell, hogy a fogalmak ki­alakulása nem jelenti azt is, hogy be is iktatódik mindig a gátlás, a bírni vágyás és a megkívánt tárgy azonnali birtokba vétele közé. Se­gíteni kell a gyereket, hogy leküzd­­je a „kisértéseket", meggyőzéssel vagy büntetéssel. Mielőtt a büntetést kiszabnánk, tisztázni kell, hogy a lopásnak mi­lyen formájával állunk szemben, te­hát tisztázni kell a körülményeket és főleg az indítékokat. A különbö­ző indítékok, szükség, csínytevés, ellenkezés, agresszivitás vagy tilta­kozás, más és más elbírálást igé­nyelnek. Különösen vigyázni kell az ún. kompenzációs lopásokra. Többnyire minden gyermek átmegy egy-egy lelki válságon, amikor elhanyagolt­nak, meg nem értettnek érzi magát. Előfordulhat ilyenkor, hogy lop. Ez­zel próbálja felhívni magára a fi­gyelmet, vagy próbál bosszút állni környezetén. Például oly módon tu­lajdonít el valamit, hogy a gyanú a vetélytársára terelődjön, remélve, hogy csökkenni fog a szülő vagy ta­nár szeretete az illető iránt. Ebben az esetben a lopás csak eszköz egy más cél eléréséhez. Ugyancsak ehhez a kategóriához (kompenzációs lopás) tartoznak a kevésbé konkrét indítékú lopások is, amikor a gyermek zavarosan érzi, hogy valamije hiányzik és az űrt megpróbálja a maga módján ki­tölteni. Lévén, hogy az eltulajdoní­tott tárgy nem azonos a kívánt do­loggal, a lopás megismétlődik. Ha a nevelő nem igyekszik idejében orvosolni a bajt, a tett szokássá válhat. Súlyosbítja a helyzetet ilyen­kor a túl szigorú büntetés, vagy a gyermek megbélyegzése. Fölösle­ges a szülőnek pánikba esnie gyer­meke jövőjét illetően, sokkal célra­vezetőbb őszintén beismerni, hogy elhanyagolta gyermekét és ezen változtatni fog. A már említett nevelési módsze­rek mellett meg kell említenünk a példamutatást is. Szülőnek, neve­lőnek egyenesnek, becsületesnek kell lennie ahhoz, hogy a társada­lomnak megbízható, és megbecsült egyéneket neveljen. G. Vári Marianna Nevelők fóruma 2- OLDAL - HA­R­G­I­T­A 1970. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT Nem kell a­moly­an venni Belépek a székelyudvarhelyi központi falatozóba, ugyanis már féltiz, és még egy falatot sem ettem. Gyomornedveim e­­rősen követelik, hogy minél e­­lőbb faljak valamit. A korgásból arra következtetek: most nem leszek válogatós. Már megyek is a kiszolgáló pult felé, s ön­kéntelenül a felette kiakasztott táblácskára téved a tekintetem. Ez áll rajta: „Naponta ételkü­­lönlegességek bő választékba”. Belenézek a bő választékban (ha nekik szabad „rövidíteni", ne­kem is szabad „toldani”) ... no de mi ez? Hol a bő választék? Vagy a hiányzó n betű arra cé­loz, hogy a választék is fölöt­tébb hiányos? Ezek szerint a felirat csak tréfálkozik, nem kell komolyan venni? Pedig én tény­leg szeretnék komolyan... enni. (Lám, egy v betűt én is elspó­roltam. A példa ragadós). Jól van nő, veszek, amit veszek, e­­szek, amit eszek, azaz hogy e­­szek, amit veszek, vagyis. .. ezt inkább abbahagyom, mert ezzel már jóllaktam. Leülök egy asztalhoz, de az ördög belém bújt, ismét egy fel­iratos táblát fedezek fel. Olva­som a komoly felszólítást: „Vi­gyázz a tisztaságra". Máris egy kicsit vigyázzba vágom magam (tisztasági vigyázzba), ámde le­pillantok a cementpadlóra, s meglepetten látom, hogy tele van morzsával, cigarettavégekkel és egyéb hulladékkal. Egyszóval a helyiség szemetes, piszkos. Most már világos: itt csak tré­fálkoznak az emberrel, s egyből jókedvem támad, olyan felsza­badult leszek, hogy szélesen el­mosolyodom, még tán énekelni is kedvem támad. . . Ehhez azon­ban még sincs bátorságom, hi­szen isznak itt jónéhányan, de senki sem énekel, mindössze egy idősebb asszony ránt kést és fennhangon ígérgeti az urának, hogy belédöfi — belé a „rühös­­be” —, de egyébként mindenki elég csendes, igazán dal nélkül kortyolgat. . . Ekkor azonban újabb feliratra bukkanok! így szól: „Énekelni tilos", így, hosszú ó-val, szinte zengve, szinte zúgva, szinte óbé­­gatva, hogy csaknem biztatja a falatozó vagy inkább italozó vendéget, zendítsen rá maga is egy jó nótára, ne is törődjön semmivel, rövid az élet, hosszú az ó, a felirat kell, jóóó, ha van, de nem arra valóóó, hogy intelmét bárki is betartsa. Az ilyesmi nem komoly, nem kell komolyan venni. Legalábbis ebben a falato­­zokohóban. Bagdi Sándor­ ­— jegyzet — A­­CRITERION KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT MARTON LILI: Külvárosi meny­­nyegző. Regény. (172 oldal. Ára fűzve 4,75, kötve 9,25 lej). PÁLL LAJOS: Fényimádók. Ver­sek. A szerző festményeiről készült reprodukciókkal. Az előszót Majtényi Erik írta. Fonás. (112 oldal. Ára fűzve 5 lej.) SIPOS BELLA: Ágrólszakadt ro­konság. SZ. Wittinger Mar­git rajzaival. (112 oldal. Ára fűzve 6,25 lej.) SZEMLÉR FERENC: Évgyűrűk. Prózai írások (1930-1944). Romániai Magyar írók. (528 oldal. Ára kötve 20 lej). TÖMÖRY PÉTER: Fogasra akasz­tott érzés. Novellák és egy színmű. Az előszót Páskán­­di Géza írta. Forrás: (144 ol­dal. Ára fűzve 2,75 lej). Az értékesítés kapcsán a választékról ÁRUTERMELÉSI GONDOK A SZÉKELYUDVARHELYI HELYIPARI VÁLLALATBA!^ (Folytatás az 1. oldalról) Más nem újkeletű, de érdemleges meghallgatásra még nem talált. Annál is inkább megfontolandó ész­revétel ez, mert egy egyszerű ház­tartási cikk előállítása is 4-5 meg­felelő szerszámot igényel, tehát a tulajdonképpeni terméken kívül a kivitelezéshez szükséges szerszámo­kat is meg kell tervezni és elő kell állítani. Ez pedig távolról sem egy­szerű feladat. S míg mindez nem­ nyer tényleges orvoslást, jórészt szó­­cséplés a helyi ipari vállalatokban a közszükségleti árucikkek választé­kának bővítése, akadályokba üt­közik a termelés növelése. A székelyudvarhelyi helyiipari vál­lalatban az eladott és bevételezett á­­rutermelés jövőbeni — felbecsülhető - alakulása felvetette problematika rendkívül szerteágazó és mélyreha­tó, talán nem túlzás azt állítanunk, hogy magába sűríti a helyi ipar je­lenlegi helyzetének, fejlődésének, egész jövőjének sarkalatos kérdé­sét. Íme, miért tartjuk érdemesnek behatóbban foglalkozni e nem is egyszerű tényezőkkel. Nem is any­­nyira útkeresésre van szükség, mint inkább arra,, hogy érvényt szerez­zünk a helyiipari egységek igazi rendeltetésének, jobban körülhatá­rolni tevékenységi területüket és ehhez szabni a termelés tervszerű­­sítését, az anyagellátást, a­ műszaki ellátottságot. EGY ÉRTEKEZLET TANULSÁGAI (19) A további felszólalók is többnyire a törvények nem­ ismerését emleget­ték, mint olyan tényezőt, amely, ha nem tulajdona a vezető szer­veknek, rengeteg visszaélésre, ha­nyagságra, tolvajlásra ad lehetősé­get. Egyes vezetők bizonytalansága, ingadozása olyan helyzeteket te­remt, mint például Csíkszentsimon­­ban. Itt az történt, hogy a szövetkezet vezetősége nem tudta „rávenni”, „rászoktatni” Nagy Piroska borbélyt arra, hogy minden egyes nyírás, borotválás után állítson ki blokkot. Nagy Piroska egyszerűen fittyet­ hányt mindenkinek és mindenféle törvénynek, és soha nem számlázta le az elvégzett munkát, s így aztán annyit adhatott le a keresetből, a napi pénzbevételből,­­amennyit épp akart. Magyarul mondva : a szövet­kezet cégére alatt a saját zsebére dolgozott. És ezt a szövetkezet ve­zetősége elnézte neki, mindaddig, amíg az illető magánüzletet nem nyitott, és önként ott nem hagyta a céget... (Azt hiszem, az ilyen esetekhez nem kell külön kommentárt fűzni. Ez már nem is beszél, „hírdetve­­hírdeti” az illető szövetkezeti veze­tőség hozzáértését, szigorúságát ! Nem véletlen tehát az sem, hogy éppen ennek a szövetkezetnek a vezetősége előtt űzte „kisded játé­kait", a fentebb már említett, 11.000 lejt sikkasztó, Gábor Dénes is !) A szervezetlenségre, a sokszori fejetlenségre, hozzánemértésre utal­nak az olyan esetek is, amelyek többtízezer lejbe kerültek egyes szövetkezeteknek, és egyben az államnak. Itt vannak például a „krónikába illő”, 40 000 lejt érő rekamiék, sezlonok, amelyek a szentdomokosi szövetkezet kárpitos műhelyéből kel­tek szárnyra ismeretlen lakások fe­lé, de jól ismert zsebekbe hozva a pénzt ! ! ! S hogy az ilyen nagyobb tétek­nél maradjunk, hadd említsük meg azt a vagon ecetet, amelyet a csikszentsimoni (ismét Szentsimon) fogyasztási szövetkezet sohasem tu­dott eladni, mert téli időszakban annyi ideig „hűsült” az állomáson kirakva, amíg az üvegek szét nem repedeztek, és a rengeteg áru kárba nem veszett. . . És még ezt sem fizette meg sen­ki! „Vizsgálat alatt van az ügy!” (Hogy mi vizsgálni való van rajta? — azt talán a szentsimoni szövetke­zet vezetői sem tudják, de azért hűségesen „vizsgálják"!) C íme a fogyasztási szövetkezeti hálózatban létező fonákságok — ál­talánosan véve a dolgokat,jelensé­geket - a helyzet. A hibák, hiányosságok feltárása után, most már mindent összevetve, az okokat a következőkben látjuk: — megfelelő, szakképzett káderek, hiánya; — nem megfelelő, sokszor bünte­tett előéletű egyének alkalmazása, vagyis a felületes felvétel; — egyes vezető személyek felüle­tessége, hanyagsága, hozzánemér­­tése; — a törvények nem ismerése, tisz­teletben nem­ tartása; — az ellenőrzések felületessége. .. „gondolkozás" körül a hiba, a bibi! Nem gondolkozunk! Egy csomó dol­got így vagy úgy elrendezünk, mi­közben nem látjuk az összefüggé­seket. Télvíz idején kiraktunk egy vagon ecetet a szabad ég alá, a­­nélkül, hogy tudnák, van-e szállító eszköz, mikor lesz, mikor tudjuk el­vinni? S aztán ott áll az áru, mind­addig, amíg kárba nem vész! Tehát a legelemibb, a legminimá­lisabb megerőltetést igénylő dol­gokat sem tudjuk, sokszor, becsü­letesen, annak rendje-módja szerint elvégezni, megoldani! Nagyobb önállóságra van szük­ség, tudományos, jól átgondolt ke­reskedelmet kell megteremteni fa­lun is — amint azt a megyei párt­­bizottság terepirányítója is hangsú­lyozta. Szakképzett káder­hiányról be­szélünk, de vajon a fogyasztási szö­vetkezet elnökei néztek-e szét egyik­ A divat napról napra változik , a mini után maxi következik. A szövet nadrágokat bársony váltotta fel, de azért, kedves divat ked­velő férfi kollégák, várjunk még. Ne „versenyezzünk" a Csíkszeredai Helyi Kereskedelmi Vállalat Petőfi utca „Elegant" divatüzlet kiraka­tában reklámozott legújabb divattal , most úgyis a tél következik, gondoljunk inkább a „melegebb holmikra". (Nem az a féldeci, de azért. . .). NAGY P. ZOLTÁN Tennivaló - az van bőven... Nagyjából ezek volnának a leg­főbb okok. Ezt tudja is mindenki, viszont a megoldást már egyre ke­vesebben! Értekezletre hívták össze az illeté­keseket, amolyan kerekasztal- megbeszélésre. Az ember valahogy úgy képzelte volna el az egészet, hogy a jelenlévő szövetkezeti veze­tők (elnökök, főkönyvelők) felállnak és hozzászólnak a kérdéshez, hogy mindenki elmondja a véleményét, el­képzelését, az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.. Sajnos, ez az egész értekezlet abból állt, hogy a törvényszék, mi­lícia, a vállalat egy-két embere el­mondta, hogy hol és milyen kihá­gás, törvénysértés történt, hol meny­nyire tehetetlenek a szövetkezeti vezetők és nagyjából melyek a bűncselekmények okai. És a részt­vevők szépen meghallgatták a je­lentéseket — és azzal kész. (Ha jól emlékszem, mindössze két vagy há­rom fogyasztási szövetkezet elnöke szólalt fel, ők is többnyire az áru­­elosztással kapcsolatos problémái­kat taglalták.­ Tehát végül is épp a­­zok nem vették ki részüket a vi­tából, akiknek a helyzetéről szó volt, akiknek épp, hogy úgy mond­juk, az udvarán söprögettek. Valahogy úgy nézett ki a dolog,­ mintha mindenki a felsőbb szervek­től, a törvény embereitől várná a megoldást. Akiknek pedig nem ép­pen az a feladatuk, hogy a szövet­kezeti elnökök, könyvelők és fő­könyvelők helyett is gondolkozzanak. És valahol itt van, ekörül a másik végzős osztály tanulói között, olyan célzattal, hogy „kinézzen” magának egyet-kettőt, amelyiket meg lehetne, meg kellene győzni, hogy menjen kereskedelmi iskolá­ba, vagy szakmát tanulni? Hát nyu­godtan elmondhatjuk, hogy egyik elnök sem tette meg ezt. Pedig, ha minden iskolából évente legalább egy gyerek menne kereskedemibe, akkor bizony másképp állna a hely­zet.­­A szolgáltatási részlegek al­kalmazottairól most nem szólunk, mert őket úgy kell foglalkoztatni, hogy az a szabó, az az asztalos, fodrász vagy borbély, találja meg a számítását a szövetkezetben is, hogy ne kívánkozzék városra.) * Az értekezlet véget ért. Nagy vi­ták nem voltak. Különösebb határo­zatok, tervek nem születtek. Hogy hasznos volt-e? Azt hiszem, igen. Mert,ha nem is szólalt fel a jelenlevők zöme, ha vitákra nem is került sor, konkrét határozatokat nem is hoztak, de a felvázolt, helyzet, a felhozott példák egy kicsit mindenkit elgondolkoztat­tak, ráébresztettek arra, hogy meny­nyi és milyen irányú tennivaló vár rájuk a jövőben, hogy egy kicsit nagyobb lelk­iism­erettel, nagyobb figyelemmel, odaadással, nagyobb hozzáértéssel vezessék a rájuk bí­zott egységeket!. . . Molnos Lajos ­ A jégkorong bajnokcsapatok Európa-kupája keretében a Moszk­vai CSZKA 6-2 (2-0, 3-0, 1-2) a­­rányban legyőzte az If Laksandst svéd együttest. A Rhonddában (Wales) meg­tartott íjász világbajnokság négy próbája közül hármat az USA, e­­gyet Svédország csapata nyert.­­ Az ankarai férfi tőrvívó világ­­bajnokság csapatversenyét a Szov­jetunió nyerte, miután 8-7 arány­ban felülmúlta Magyarország válo­gatottját. Románia csapata (Mureşanu, Tiu, Haukler, Falb) harmadik lett, O­­laszország csapatát 9-2 arányban győzte le. A bronzérem megszerzé­séhez nagymértékben hozzájárult Mureșanu és Tiu 3—3 győzelemmel. A női tőrverseny negyeddöntő­jének A-csoportját a román Ileana Drimba nyerte négy győzelemmel. Jencsik Katalin is az elődöntőbe jutott.­­ A szófiai női röplabda tornán Románia 3-0 (15-6, 15-5, 15-3) a­­rányban legyőzte Belgium csapatát, Hollandia férfi válogatottja 3-0 a­­rányú győzelmet aratott Törökor­szág felett.­­ A siegeni sakkolimpia döntő­jének harmadik fordulója után Ma­gyarország csapata vezet 7,5 pont­tal és egy függőben maradt játsz­mával. Következik a Szovjetunió és Csehszlovákia 6,5 ponttal (két-két függőjátszma), Jugoszlávia 6 pont (két függőjátszma), Románia 3,5 pont (két függőjátszma) összesített. A harmadik forduló eredményei­ből: NDK — Románia 1,5—0,5; USA — Argentína 2—1 (1); Magyarország — Kanada 3-1 ; Szovjetunió — Ju­goszlávia 1—1 (2); NSZK — Spanyol­­ország 1,5—1,5 (1); Csehszlovákia — Bulgária 1—1 (2).­­ A columbusi súlyemelő világ­­bajnokság középsúlyú aranyérmét a szovjet Genagyij Ivancsenko szerez­te meg 505 kilós összteljesítmény­nyel (új világrekord). A lengyel O­­zimek második lett 482,500 kilóval. 1970 szeptember 19. szombat Napkelte: 5,58; nyugta: 18,19; Holdkelte: 20,05; nyugta: 10,59. Az évből eltelt 262 nap, hátra van még 103. ÉVFORDULÓK : - 1882-ben született Ion Agri­­biceanu román író. (Meghalt 1962-ben.) — 1302-ben született Kossuth Lajos, Magyarország nemzeti hőse. (Meghalt 1894-ben.) HETIVÁSÁROK: Gyergyószent­­miklós, Székelykeresztúr, Csik­­szépviz, Csikszentmárton, Ko­­rond, Lövéte. TELEVÍZIÓ SZEPTEMBER 19. SZOMBAT 16,00 — Atlétika — közvetítés a Köztársasági stadionból. 17,00 — Né­met nyelvű adás. 18.00 — A Feije­­noord — UTA mérkőzés (felvétel). 18,45 — Atlétikai verseny. 19,20 — 1001 este —gyermekeknek. 19,30 —Híradó 20 — Enciklopédia. 21,00 — A meg­vesztegethetetlenek — filmsorozat. 21,50 — Jóestét lányok, Jóestét fiúk. 22,55 — Híradó, sport. 23,05 — Népi zene. SZEPTEMBER 20. VASÁRNAP 9,00 — Gyermekeknek és iskolá­soknak : Val Vírtes újabb kalandjai. 10,00 — Faluműsor. 11,15 — Közkívá­natra : Salvatore Adamo bukaresti hangversenyéből. 12,00 — A haza vár­táján. 12,30 — Magyar nyelvű adás : Heti jegyzet, az Enescu verseny és fesztivál krónikája, Kányádi Sándor költő nyilatkozik, Bartók-év — Bar­tók román táncai Ruha István előa­dásában, heti riport, népdalok és né­pi táncok, Kincskereső kisködmön — folytatásos film V. rész. 14.15 — Labdarúgás : Progresul — Dinamo és Steaua — Rapid — egyenes adás a 23 August stadionból. 18.00 — N- stúdió. 19.30 — Híradó. 20,00 — Nép­zene. 20,25 — Játékfilm egy Maug­­ham-novella nyomán. 21,00 — A Ge­orge Enescu filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. 22,15 — Híradó, sport. 22,40 — Dorin Anasta­­siu hangversenye. RÁDIÓ SZEPTEMBER 19, SZOMBAT Magyar nyelven: 6,30—7 — Falvaink hullámhosszán: A munkafegyelem megerősítésének szerepe a mezőgaz­dasági egységekben. Népdalcsokor: 16,30—18 — Hírek, tudósítások. Kíván­ságmuzsika. Hírnevünk a nagyvilág­ban. Találkozzunk szombaton: Mes­terség .és­ művészet.... .Zene.. Román nyelven: 6—6,30 — Gazda­sági horizont. A fatartalék biztosítá­sa elsődleges feladat az erdőgazdál­kodási egységekben. Népzene: 18— 19,30 — Események krónikája. Szó­rakoztató melódiák. Rádiómagazin. Zene. SZEPTEMBER 20, VASÁRNAP Magyar nyelven : 8—8,30 — Pionírok és iskolások műsora . Pionírklub. Hol jártunk? — földrajzfejtörő. Mit olvassunk? Zenetörténet V. rész. 8.30— 9 — Kisgyermekműsor : Pos­tás Jankó. Marika I. osztályos. Egy búzaszem története. Találkozás mese­beli barátainkkal. 16.30— 17.15-ig a 261, a 330 és a 202 mé­teres hullámhosszon . — Vasárnapi mozaik : Dáné Tibor : Eticum és eroti­­cum. Gyarmath János : Tanév ele­jén Hunyad megyében. Jászberényi Emese : Bartók emlékek Marosvásár­helyen. Majtényi Erik : Vasárnapi levél. Muzsnai Magda: a költői Mű­velődési Ház avatásán. Tóth Mária: Az öregasszony pincéje. Zenés pihe­nő. CSÍKSZEREDA! Hargita : A csend­őr házasodik. Szélesvásznú francia­olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Monte Cristo jegyében. Színes francia-olasz film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz. Román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Hala­dás : Az elítéltek kastélya. Román film. VLAHICAI filmszínház : Min­den este 11 órakor. Szélesvásznú szovjet film. MAROSHÉVIZI Căli­­man : Kettős játék a titkos szolprajp­latban. Színes, szélesvásznú olasz^ spanyol film. B­ALÁNBÁN­Y­AI Bá­nyász: Janosik (I—II. rész). Színes, szélesvásznú csehszlovák film. GYER­­GYÓCSOMAFALVI Művelődés : Adio, Texas. Színes, szélesvásznú olasz­spanyol film. GALÓCÁKI Fenyő : Winnetou a holtak völgyében. Szí­nes német-jugoszláv film. TUSIKIÁD­­FÜRDŐI Olt : Szórakozások. Színes, szélesvásznú amerikai film. BOR­SZÉKI Borszék : A gyanú. Színes, szélesvásznú amerikai film. BORSZÉ­KI Forrás : Aranybakodalom. Len­gyel film. LÖVÉTEI filmszínház: Jog az élethez. Színes mexikói film. PA­RA­JDI filmszínház:­ Freddy és a pré­ri dala. Színes német-jugoszláv film. DITRÓI filmszínház: Adio, Texas. Olasz film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház: A makrancos hölgy. Szé­lesvásznú angol film. CSIKSZENT­­DOMOKOSI filmszínház:­ Szerelmesek paradicsoma. Német film. CSIK­­SZENTMÁRTONI filmszínház: Monte Cristo jegyében. Színes francia film. CSIKSZENTSIMONI­ filmszínház: Robbanás a hegyekben. Színes jugo­­goszláv film. CSIKSZÉPVIZI film­színház: Golyót a tábornoknak. Szí­nes olasz film. HODOSI filmszínház: Az elitéltek kastélya. Román film. LOTTÓ A szeptember 18.-i Húzások nye­rőszámai : I. HÚZÁS: 80, 38, 27, 19, 76, 23, 43, 75, 70; II. HÚZÁS: 33, 24, 73, 16, 47, 2, 78; III. HÚZÁS: 71, 80, 86, 65, 55, 2; IV. HÚZÁS: 30, 32, 28, 29, 84, 35; V. HÚZÁS: 40, 39, 77, 47, 41, 29, 55, 38. Nyereményalap: 2 425 250 lej. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a mai napra változékony ég­bolt, de szép, meleg idő várható, helyenként záporesők. Legmagasabb nappali hőmérséklet. 22-25 fok, leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8-12 fok. Enyhe északnyugati szél fúj. Na felejtse el megújítani októberre is HARGITA napilapra ! MOZI i­ Csíkszeredát •­ •• KOTOTTMUSVAR azonnal alkalmaz — Szerelési munkaterepvezető főtechnikust Érdeklődni lehet a 164-es telefonon. MEGHÍVÓ A székelyudvarhelyi Helyi Kereske­delmi Vállalat 1970. szeptember 20-án 11 órai kez­dettel a Hargita Étterem kerthelyiségében (rossz idő esetén az étteremben) divatbemutatót rendez A vállalat bemutatja őszi és téli ru­­hamodelljeit.

Next