Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-18 / 218. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 218. (796.) SZÁM ||________1970. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK__________________________ARA 30 BANI Hat nap még a nyár Nevezzük nyárutónak, vagy őszelőnek, a prózai igazság az, hogy szeptember 23-án 12 óra 5 percig nem egészen hat nap van még a nyárból a kalendá­rium szerint. Most már nem tu­dom, hol van a baj, mert egy­szer rövidebb az idő másszor hosszabb. Ám, végülis nincs eb­ben semmi különös. A Föld Nap körüli forgásáról van szó, s eb­be nekem egyáltalán semmi beleszólásom nincs. Legfennebb azon csodálkozhatom, hogy mi­ért nincs? Ilyenkor jön aztán a nosztalgia. Talán az elmúlás képzete teszi, vagy egy-egy el­mulasztott strandnap. Azt hiszem, inkább az utóbbi. De ne felejtsük el, hogy élünk és dolgoznunk kell érettük, a kő­rért. Ami hátra van még, az nem kevés, de amit eddig tet­tünk, az sem. Fogadjuk meg, hogy hat napig minden percnek értelmet adunk. És ne felejtsük a lírát, hiszen. .. ★ ...megrokkannak a fák, és egyre komorabb árnyékon bicegnek számkivetésbe, águkon egy va­sárnapi harmónikadal foszlányai­val. Érzed-e, változik minden. Hallgassuk: valaki égnek tárja a trombita öblét, egy szomorú takaródéval. Még hat nap, arra sem elég, hogy lemossuk ma­gunkról a nyár jegyeit, a meleg pogány máglyáinak füstjét. Sem­mire sincs időnk, csak hogy át­öltözzünk, lakatot tegyünk a borzongásokra, ahogy egy házra szokás. S mint a vészek idején a lebegést ledobva felöltsük a páncélkemény valóságot. Látod-e a parkban nyári szerelmeket rejtenek a kőszarkofágok. Kard­dal, nehéz vértbe bújtatva közép­­koriasan fektessük, fedelükre em­lékeinket. Oláh István É AMIBŐL ÉPÜL a község Az idei év költségvetésének fel­­használásakor kettős célt követett a Tusnád községi néptanács : egy­részt a rendelkezésére álló pénz­alapokból biztosította a tanügyi, kulturális és egészségügyi, valamint az államigazgatás helyi szervének zavartalan működését, másrészt viszont arra törekedett, hogy csök­kentse az ügyviteli kiadásokat. Balogh László, a végrehajtó bi­zottság titkára és Molnár Géza könyvelő elégedettek a költségvetés felhasználásának eddigi alakulásá­val. Mindvégig szigorúan ragasz­kodtak az ülésszakon jóváhagyott kiadásokhoz, a költségvetésből fize­tett községrendészeti, valamint ja­vítási munkák nagy részét pedig si­keresen elvégezték. Mivel pillanat­nyilag költségvetésüknek csak kis hányadát fedezik saját bevételeik­ből, állandóan keresik, miként lehetne a helyi erőforrások ész­szerűbb hasznosításával a jövőben számottevőbben hozzájárulni a köz­ség fejlesztéséhez. A tanügyi dolgozók, valamint a néptanács személyzetének fizetése mellett jelentős összeget irányoztak elő a középületek folyójavításainak elvégzésére, a tűzifa beszerzésére, a közvilágításra és természetesen községrendészeti célokra. Az állan­dó jellegű kiadásoktól eltekintve, amelyek egész évre vonatkoznak, a beruházási, illetve a javítási munkák zömét a második évne­gyedre tervszerűsítették. A mun­kálatok jórészét határidőre elvégez­ték, s amire akkor nem futotta erejükből, a III. évnegyedben foly­tatták. Borbély László (Folytatás a 2. oldalon) A műjégpálya tegnapi fényképe. Az utóbbi időben egyre több szó esik építésének üteméről Országos hírügynökségünk közli A DRĂGAŞANI-I (VÂLCEA ME­­ GYE) GUMIGYÁRNÁL 45 NAP­PAL HATÁRIDŐ ELŐTT ÜZEM­BE HELYEZTÉK AZ ÉVI 2000 TONNA KAPACITÁSÚ GUMITALP RÉSZLEGET. Terv szerint még az idén elérik a tervezett termelő­­kapacitást. Már folynak a tech­nológiai próbák a lábbeli rész­legen is. A beruházási terv ha­táridő előtti teljesítése lehetővé teszi, hogy ötmillió lej értékű többlettermelést valósítsanak meg az évi előirányzaton felül. ☆ AZ INDUSTRIALEXPORT KÜL­KERESKEDELMI VÁLLALAT NEM­RÉGIBEN MINTEGY 7 MILLIÓ DEVIZALEJ ÉRTÉKŰ KŐOLAJIPA­RI ÉS VEGYIPARI FELSZERELÉST SZÁLLÍTOTT albániai, algériai, argentínai, burmai, brazíliai, Kínai NK-beli, csehszlovákiai, koreai NK-beli, lengyelországi, magyarországi és szovjetunióbeli partnereknek. Csehszlovákiával és Magyaror­szággal újabb szerződéseket kö­töttek kőolajipari felszerelések szállítására. ☆ KOLOZSVÁRI, NAGYVÁRADI ÉS ARADI AMATŐR BARLANG­­KUTATÓK TANULMÁNYUTAT SZERVEZTEK A KARSZTIKUS JELENSÉGEKBEN RENDKÍVÜL GAZDAG PĂDUREA CRAIULUI HEGYSÉGBEN. A barlangkutatók nyolcnapos útjukon feltártak szá­mos víznyelőt, dagadóforrást és kürtőt, és sikerült felfedezniük egy új barlangot. A valea Roşia felső medencéjében a Dealul Farcului alatt húzódó barlang egyike az ország legszebb bar­langjainak. Hatalmas fehér szta­­lagmitok és sztalagtitok láthatók itt, amelyek gazdagon díszítik a barlang falait csaknem két kilo­méteren át. A barlangon kristály­­tiszta vizű patak folyik át. ☆ MEGKEZDŐDÖTT A HARMA­DIK SZÓDAÜZEM ÉPÍTÉSE RM. VILCEA IPARI NEGYEDÉBEN. AZ ELŐDJÉVEL EGYENLŐ KAPACI­TÁSÚ ÚJ ÜZEMEGYSÉGET HA­ZAI TERVEK SZERINT CRAIOVAI SZAKVÁLLALAT ÉPÍTI. A mészkő­raktárak gépi felszerelését, az automata kemencéket és a többi nagyteljesítményű berendezést román vállalatok szállítják. Idő­közben folytatódik a második szódaüzem fejlesztése. A beren­dezések korszerűsítésével és fa­­javításával kapacitása az u­­tóbbi tíz év leforgása a­­latt 25 000 tonnával növe­kedett. Az újabb beruházások folytán a vilceai vegyiüzemek kabcinált szóda és marószóda termelése a következő öt évben több mint a kétszeresére növek­szik. Korszerű karbidüzemet is építenek az ipartelepen. Az első karbidkemencéket 1971-ben ad­ják át rendeltetésüknek. Lapunk tartalmából: • A GEORGE ENESCU FESZTIVÁL ÉS VERSENY EL­­SŐ TÍZ NAPJA (3. oldal) • SZÜLŐVÁROSOM UTCÁIN BOLYONGVA (2. oldal) • VITA A NÉPMŰVÉSZET­RŐL (3. oldal) Lapzártakor jelentik Az Államtanács törvényerejű rendeletével Alexandru Boa­bă elvtársat felmentették a, ve­gyipari miniszter tisztségéből és kőolajipari miniszterré neve­zték ki. Mihai Florescu elvtársat vegyipari miniszterré nevezték ki. Nicolae Toader elvtársat felm­entették a kőolajipari miniszter tisztségéből. Az Államtanács törvényerejű rendeletével Gheorghe Cioa­ră elvtársat kinevezték a Tudo­mányos Kutatás Országos Ta­nácsának elnökévé. Gheorghe Buzdugan elvtársat felmentet­ték a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának elnöke tiszt­ségéből. A tervező tervez,az építő , de valakinek irányítania kell A megyeszékhely nagyméretű, be­ruházási programja nagy feladatok elé állítja az építészmérnököket, technikusokat, szakmunkásokat egy­aránt, aminek ékes bizonyítéka az utóbbi három évben felépült, illetve építési folyamatban lévő ipari és kulturális objektumok. Ha figyelem­be vesszük az objektív nehézségek sokaságát, gondolunk itt először a többszöri kedvezőtlen időjárásra, a talaj és alapozási munkálatokra az évről évre egyre növekvő tervfel­adatokra, akkor csak az elismerés hangján szólhatunk mindazokról, a­­kik emberi képességüket, szakmai ismereteiket, tenniakarásukat egy grandiózus beruházási program mi­előbbi megvalósításának szolgála­tába állítják. A fent említett ne­hézségek mellett azonban olyan fo­gyatékosságokról győződtünk meg, amelyek­­kivétel nélkül) a mai kö­rülményeknek nem megfelelő ter­vezési, szervezési és vezetési tevé­kenység az okozója, így például az operatív tervezés, elsődleges gazdasági alapeszköz, a­­mely biztosítja a bonyolult össze­függő építkezési és szerelési műve­leteknek térbeni és időbeni össze­hangolását. Ennek egyik legegysze­rűbb formája az ún. „grafikon mód­szer”, mely könnyen alkalmazható minden építőtelepen. Sajnos a va­lóság azt bizonyítja, hogy még van­nak szakvezetők, akik nem alkal­mazzák megfelelőképpen a gazda­sági élet által igazolt jó módszert. Ennek tulajdonítható az is, hogy a fedett műjégpályát és a szállodát építő brassói 5-ös tröszt alegysége a grafikon tervet az év elejétől többször megváltoztatta. Ennek o­­kai: a különböző munkálatok felü­letesen történő időbeni felmérése, illetve azok befejezési határidejé­nek be nem tartása. Ennek további következményei többszáz munkaóra kiesés a különböző szakmunkálato­kat (hűtőberendezés, villanyszerelés, szigetelés stb.) végző vállalatok képviselőinek hiábavaló jövés-me­nése, a munkálatok asszinkronizálá­­sa, illetve azok egymást akadályo­zásának láncolata. 1970 június 5— szeptember 14 közti időszakban ki­fejtett operatív tervezés sem hozott sokkal biztatóbb eredményt, mivel egy-két dolog kivételével a másod­szor „törvényesített határidőket” sem tartották tiszteletben. A városi pártbizottság szeptember 7-i büró­­ülésén újból elemezte és határoza­tot hagyott jóvá, amelynek alapján megalakult az építőtelep parancs­noksága. Ez pedig arra hivatott, hogy állandó jelleggel ellenőrizze, irányítsa és operatívan intézkedjen a felmerült nehézségek kiküszöbölé­sében. Balázs Sándor, az RKP Csíkszereda városi bizottságának titkára (Folytatás a 2. oldalon) Hogyan fogadjuk a vendéget A MEGYE ÉSZAKI KAPUJÁNÁL Vessünk egy pillantást Hargita megye térképére, s mindjárt meg­világosodik­ a cím értelme : Maros­hévíz a jelképes északi kapu. És nem is akármilyen. Hasonló nagy­ságú városok közül kevésnek ada­tott meg az az „előjog”, hogy eny­­nyire jelentős turisztikai csomópont legyen. De nem szabad — szabadna — elfelednünk, hogy ide bizony so­kan jönnek olyanok is, akik távo­labbi lakosok lévén, nem sokat tud­nak minderről, s ha tájékozatlanok, vagy csak­ egyszerűen szét szeret­nének nézni a városban, a helybe­liek segítségéhez folyamodni. Per­sze egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan, milyen formában nyilvánul meg az a segítség. De ne vágjunk a dolog elébe. Képzeletben csapjunk fel turistá­nak, s tegyük fel, hogy Borszékre igyekszünk, de néhány órát vagy az éjszakát a városban töltenénk. ☆ Nos, a vonat már csak füttyét küldi vissza a kanyarból, itt va­gyunk tehát a maroshévízi állomá­son. Hát persze. Borszék, ott látom kiírva, mi is van azon a táblán? Ide 26 kilométer, „borvíz, festői környék, kényelmes szállás, kezelés, vendéglő stb.“ Hát ez elég felüle­tes, nem sokat tudtam meg. Egy másik tábla. Részletesebb. Ez a két maroshévízi fürdőre hívja fel a fi­gyelmet. Kár, hogy ennyire kopott, vajon mikor festették? És továbblép a vendég a hirdető­­táblák közelében álló masszív, üve­ges faliújság-szerűség elé. Hargita megyében vagyunk, lássuk, mit tu­dunk meg róla? Hát nem sokat. Mert két kopott, napszítta plakát a tengerparti üdülőhelyeket népszerű­síti. Lehet, a másik rekesz képes­lap-gyűjteménye hivatott kedvet ke­rekíteni a megye turisztikai érde­­keségeinek. De induljunk meg a város felé. Milyen kár az utat szegélyező fács­­kákért. Minden harmadik, negyedik ép, a többit ki tudja, kik, ki tudja mikor, derékba törték. Pedig, való­színűleg hazafias munkával, milyen örömmel ültethették a hévíziek. Bi­zonyára az évi jelentésbe is beke­rültek. Vajon miért csak addig ter­­jedt a gondoskodás? Bartonek István (Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs találkozója az elektronikus számítási technika és a gazda­sági információs rendszer terén működő szakemberekkel Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára csütörtök délelőtt az RKP KB szék­házában tartott munkatanácskozás keretében találkozott a számítási technika és az automatikus adatfel­dolgozás területén működő szakem­berekkel - tudósokkal, felsőoktatási tanerőkkel, nagyvállalatok igazga­tóival és főmérnökeivel. Részt vettek Mie Verdeţ, Manea Mănescu, elvtársak, valamint egyes gazdasági minisztériumok és köz­ponti intézmények vezetői. A munkatanácskozáson elemezték az elektronikus számítási technika alkalmazásának helyzetét és főbb vonatkozásait a gazdaság vezetési és irányítási tevékenységében, va­lamint a vállalatok ügyvezetésében. A tanácskozások keretében meg­vizsgálták, hogyan valósul meg a nemzetgazdaság számítási berende­zésekkel történő felszerelésének az 1967—1970-es időszakra előirány­zott programja. Hangsúlyozták az in­formációs rendszer gazdasági be­vezetéséhez szükséges előfeltételek megteremtésében elért eredménye­ket. Ismertették, milyen eredménye­ket értek el eddig az elektronikus számítógépeknek a gazdasági ügy­vezetésében történő alkalmazásánál, egyes technológiai folyamatok ve­zetésében és irányításában szerzett tapasztalatokat, s ezúton a beren­dezések intenzív üzemeltetésében, a termelékenység, a termékek minő­sége, a termelés gazdasági haté­konysága emelése terén elért ered­ményeket. Ugyanakkor feltártak bi­zonyos megoldásra váró problémá­kat az elektronikus számítógépek szélesebb körű felhasználása céljá­ból. A felszólalók számos javaslatot tettek a modern számítási techniká­val való dotálás javítására, a mun­ka jobb megszervezésére, a nyil­vántartások egyszerűsítését és ész­­szerűsítését célzó munkálatok meg­gyorsítására, a matematika és a ki­bernetika alkalmazásának, az auto­matikus adatfeldolgozásnak a kiter­jesztésére. Megkülönböztetett figyel­met szenteltek a számítási progra­mok kidolgozásának, a meglévő számítógépek teljes kapacitása ki­használásának, a gazdasági tevé­kenység porblémái jobb megoldá­sának. A tanácskozáson fontos helyet foglalt el az információs rendszer­hez szükséges szakemberek - ana­lizálók, programozók, operatőrök - kiképzésének problémája, s javasla­tok hangzottak el arról, hogyan és milyen intézkedésekkel biztosítsák a szükséges szakembereket. Feltár­ták annak jelentőségét és szüksé­gességét, hogy fokozott erőfeszíté­sek történjenek az elektronikus szá­mítógépek és más modern számítási berendezések hazai gyártásának bevezetésére és kifejlesztésére. A részvevők kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a X. párt­­kongresszuson kijelölt feladatok megvalósítására a gazdasági infor­mációs rendszer tökéletesítése céljá­ból. A tanácskozás eredményeit össze­­ gezve Nicolae Ceauşescu elvtárs elismeréssel szólott azokról az ered­ményekről, amelyeket az elektro­nikus számítási technika nemzetgaz­daságunkban történő bevezetése és alkalmazása terén értünk el, s ki­jelölte a jelenlegi és távlati követel­ményeknek megfelelően az ezirányú tevékenység javításának és fejleszté­sének alapvető célkitűzéseit. A párt főtitkára hangsúlyozta annak a szük­ségességét, hogy egységes koncep­ciót dolgozzanak ki és érvényesít­senek az országos információs és vezetési rendszer megvalósításában, amely biztosítsa a gazdasági tevé­kenység minden fokozatán az infor­mációk és a döntés közötti szerves kapcsolatot. Úgyszintén ajánlotta, hogy a soron következő időszak­ban gondoskodjanak bizonyos szá­mú erőteljes, a gazdasági egysé­gek szükségleteit azonnal kielégítő területi számító központok létesíté­séről. Ugyanakkor rámutatott, hogy jobban egybe kell hangolni az e­­gész tevékenységet ezen a területen, meg kell teremteni a megfelelő szervezési keretet, amely lehetővé teszi az összes erők összpontosítá­sát és ésszerű felhasználását a ki­tűzött­­célok megvalósítása érdeké­ben. A párt főtitkára rámutatott, hogy a hangsúlyt elsősorban a termelési folyamat információs rendszerére kell helyezni, arra, hogy a számító­gépek és a kibernetika segítségével ténylegesen megoldják a termelő tevékenység tervezésének és veze­tésének kérdéseit, a műszaki-anya­gi ellátás és a termékeladás kér­déseit. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy az elektronikus számítógé­pek segítségével meg kell valósí­tani néhány fontosabb üzem terme­lési folyamatának vezetését és fel­(Folytatás a 4. oldalon) s Balánbányán — megyénknek ebben az egyre növekvő bá­nyászközpontjában — évről­­évre több lakóházat építenek, így kerül sor hamarosan ismét két új tömbház átadására. Jelen pillanatban az építők a lakrészek belső szerelési munkálatainak utolsó szakaszát vég­zik s egy-két héten belül, csak az egyik tömbház átadásával újabb 150 lakrészbe költöznek be a lakók. 2 Táncdallam címen jelent­i a Népi Alkotások Háry megyei Háza gondozását egy, 245 román, magyar és néi népi táncból, népdalból összeálló gyűj­temény. Szerkesztői Almási István és Josif Herţea. Ismert és kevésbé ismert népi táncokat, népdalokat 1965-67- ben rögzítették hangjegyfüzetbe a gyűjtők. A kiadvány anyagának nagy­részét megyénk területén gyűjtötték. Rövidesen sor kerül a példányszá­mok eljuttatására megyénk művelő­dési otthonaiba. Tegnap délelőtt Csíkszeredá­ban találkoztak megyénk ösz­­szes központi iskoláinak, szak­mai iskoláinak, líceumainak igazgatói. A­ gyűlésen kiértékelték a tanévkez­dést, megvitatták további feladatai­kat. Készülnek a télre. Megyénk négy helyi kereskedelm­i válla­latában megkezdték a téli zöld­­konzerv, tárolt zöldségkész­letek felhalmozását! A tervek szerint ebben az évben a tartalék közel 450 tonna zöldségkonzerv, negyven ton­na paszuly, 90 tonna paradicsom­paszta, valamint jelentős mennyiségű burgonya, káposzta és murok lesz.­­ A könnyelműség ára. Tűz mar­talékává lett a Farkaslaka községhez tartozó Malomfal­ván egy két­­szoba-konyhás ház. Tu­lajdonosa, Bálint Domokos meg a­­karta gyújtani az aragáz kályhát, megnyitotta a tartály csapját, de csak jóval később gyújtott gyufát. A levegőbe került tetemes gázmennyiség felrobbant s a tűz hamar elharapó­zott. A ház gazdáját súlyos égési se­bekkel szállították a székelyudvar­helyi kórházba. Alig négy napja újra visszatértek az iskolapadokba kis- és nagy iskolásaink, s máris teljes erőbedobással nekivágtak az idei tananyagnak. Kíváncsiság, törődés, az ismeretlen megismerése ösztönzi soha ki nem apadó tudnivágyásukat. Komolyan, felnőtt­él illő komolysággal csinálják. Ez a biztosítéka a jövendőnek. Lám, a csíkszentmártoni líceum­ban máris a szerves kémia leg­bonyolultabb rejtelmeit betürge­tik.

Next