Hargita, 1970. október (3. évfolyam, 229-255. szám)

1970-10-27 / 251. szám

■r adatott Ünnepelt az öreg Alma Mater. Nem hangosan, nem hivalkodóan. Igazi ünnep volt: meleg, csendes, a lélek mélyéről feljövő tisztelgés. Mert 300 esztendő töretlen, becsületes munkája a legna­gyobb tiszteletet vívta ki ma­gának. Ünnepelt az öreg Alma Mater. Ünnepelt az egész város, ünnepelt a környék, s egy kicsit az egész ország ünne­pelte az iskolát, hisz 300 esz­tendő alatt az innen kikerült diákok szerte az országban jól megálltak, és megállják a helyüket. Volt tanítványok egész so­ra kelt útra ezekben a na­pokban, Temesvárról, Kolozs­várról, Nagybányáról és Bu­karestből és minden zegéből­­mugából az országnak Szé­kelyudvarhelyre. Hogy lerója tiszteletét az öreg, jó schola előtt. Egy ilyen ünnepséget, ahol emberek százait kell fogadni, s jó házigazda módjára úgy kell fogadni őket, hogy ez méltó legyen az itt eltöltött évek emlékeihez, hogy a visz. Molnos Lajos (folytatás a 2. oldalon) Székelyudvarhelyen, vasárnap délben befejeződött a nagymúltú kollégium, a jelenlegi pedagó­giai líceum fennállásának 300. évfordulója tiszteletére rende­zett ünnepségsorozat. A záróünnepségen a követke­ző elvtársak vettek részt : Faze­kas Lajos, az RKP Hargita me­gyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Mircea Malija oktatásügyi miniszter, Kopándi Sándor, a Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Országos Ta­nácsának titkára, Szekeres Sán­dor, az RKP Hargita megyei bi­zottságának titkára, Văcar Vasi­­le, a KISZ Központi Bizottságá­nak küldötte. Az ünnepi gyűlést Szávay La­jos elvtárs, az RKP municipiu­lui bizottságának első titkára, Székely­udvarhely polg­ár­mester­e nyitotta meg. Ezt követően Mageru Ecateri­­na, a jubiláló iskola igazgatója szólalt fel, aki román és magyar nyelven ismertette az iskola múltját, az alma mater törté­neti fejlődését, hozzájárulását a hazai kultúra gazdagításához. Idézte egykori neves diákok alakját, beszélt azokról a tudós tanárokról ,akik sokat tettek an­nak érdekében, hogy az iskola három évszázadon át becsülettel betölthesse szerepét. Kifejezésre juttatta a jelenlegi tanulók, tan­erők elhatározását, hogy alapos munkával, szorgalommal hálál­ják meg pártunk és szocialista államunk messzemenő gondos­kodását. Az egybegyűltek tapsa közd­­­ette emelkedett szólásra Mircea Malija elvtárs oktatásügyi mi­niszter. A szónok a többi között hangsúlyozta, hogy a XVII. szá­zadban a három fejedelemség, Havasalföld, Moldva és Erdély honos szellemi törekvések szín­helye. Egymás mellett említi Miron Costint és a kollégium­­■­lapító Bethlen Jánost. Elisme­réssel szól azokról a jeles sze­mélyiségekről, akik a tudomány és művészetek fáklyáját magas­ra tartották, életüket, tudásukat a nép szellemi felemelkedésének szolgálatába állították. A közös múlt, a román nép és az e­­gyüttélő nemzetiségek testvéri­ségének egyik bölcsője, jelképe a székelyudvarhelyi iskola. Szekeres Sándor elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottsá­gának titkára beszédében vázol­ta azokat a nagyszerű eredmé­nyeket, amelyeket megyénk dol­gozói a felszabadulás utáni­­ é­­vekben mind gazdasági, mind művelődési-társadalmi téren el­értek. Ugyanakkor pedig szólt a ragyogó távlatokról, melyeket a következő ötéves terv nyit meg Hargita megye előtt. A megyei pártbizottság — mondta —, nagyra értékeli az ünnepelt is­kola tantestületének az oktatás további korszerűsítésére irányu­ló törekvéseit. Korunk követel­ménye ez­­a törekvés. Hazánk­nak alaposan képzett néptaní­tókra van szüksége, akiknek igé­nyes munkájától függ az új nemzedék kommunista szellem­ben való nevelése. Közeledik pártunk megalakulásának 50. év­fordulója. Munkára, további és mind szebb munkasikerek eléré­sére ösztönző ez az esemény. Bi­zonyos, hogy az ünnepelt iskola közössége hathatósan hozzájárul e sikerek megvalósításához. A KISZ Központi Bizottsága megbízásából Văcar Vasile elv­társ üdvözölte az egybegyűlte­ket, a székelyudvarhelyi peda­gógiai líceum tanárait, tanítóit, tanulóit. Elismeréssel szólt azok­ (Folytatás a­ 2. oldalon) A székelyudvarhelyi pedagógiai líceum 300. évfordulójának záróünnepségei Lelkesedik, tapsol az ünneplő közönség. A vendégek megtekintik az iskola történetét tükröző emlékkiállítást. III. ÉVFOLYAM 251. (829.) SZÁM tffil­­raşenească VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA |­ 1970. OKTÓBER 27. KEDDI ARA 30 BAMI Kedvez az időjárás, de nem mindenkinek VASÁRNAPI ŐRJÁRAT Az utóbbi napokban az időjárás szeszélyei elég fejfájást okoztak mezőgazdasági dolgozóinknak az őszi munkálatok végzését illetően. Éppen ezért jogos a követelmény, hogy minden kedvező percet ki kell használni, beleértve a vasárnapo­kat is. De lássuk mi történt október 25-én a földeken. Csíkszentkirály A termelőszövetkezet földjein nem volt egy ember, egy gép. Csupán egyetlen káposztával megrakott sze­kérrel találkoztunk. Megtudjuk, hogy Itt mindenki várakozik, vár a jó időre ... vagy nem tudni mire, pe­dig tennivaló bőven akadna. (Kisze­­detlen a cukorrépa). Úgy tűnik, hogy itt megkezdve a vezetőtanács­tól a tagokig, mindenki erre az ál­láspontra helyezkedik. Akárcsak a gépesítők, akiknek gépeit szépen felsorakozva a székhelyen találtuk. Szentimre Pezsgés. Ezzel a szóval lehetne jellemezni az itteni helyzetet. Több mint száz ember vett részt a burgo­nya és cukorrépa betakarításában. Először azt hittük, hogy a vezető­tanács jó mozgósításának tulajdo­nítható ez a helyzet, de megtudjuk, hogy mozgósítás nélkül, a tagok saját meggyőződésükből is kimen­tek volna a mezőre. Hisz végső so­ron mindenkinek érdeke a mielőb­bi betakarítás. Nem így áll a hely­zet a gépesítőkkel. Mindössze há­rom traktor szántott, a többi hét a székhelyen pihent... Csatószeg A határban csend. Gondoltuk, hátha a székházban találunk vala­kit, aki felvilágosít a helyzetről, a pangásról. De jól belakatolt ajtó­kat találunk. Na, persze találunk még egy faliújságot is, „Tudja meg az egész falu" címmel. Sajna, ez is akárcsak a székház, a mező, üres. De hát „,tudja meg az egész falu”, még van bőven begyűjteni való cukorrépa, burgonya . . . Tusnád Mint mindig. Népes határ. Em­berek, gépek a helyzet magaslatán. Akikkel elbeszélgettünk, mindenki a betakarítás fontosságáról beszélt, arról, hogy minél hamarabb rak­táron legyen a termés.­­ Nem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között kerül biztonságos helyre a termés. Kedvez az idő, tehát dolgozni kell - summázza beszélgetésünket az e­­gyik dolgozó. EZT A KÖVETKEZTETÉST­­ kel­le­­ne levonnia mindenütt a vezetőta­nácsnak, mindenkinek, akinek köze van a termés sorsához. De sok he­lyen a legkényelmesebb álláspontra helyezkednek. Talán megfeledkez­nek egyik jól ismert közmondásunk­ról: „Amit megtehetsz ma, ne ha­laszd holnapra". Még hétfőre se... D. Kiss János O­ KTÓBER 24-én, szombaton délután a munka végezté­vel hiába mondta Petres Gyula, a székelyudvarhelyi élel­miszeripari felszereléseket gyártó vállalat igazgatója: fiuk, rég fúj­tak már, menjetek haza ! A vál­lalat sok-sok dolgozója sereglett­­ össze az új öntöde csarnokában. Mindenki látni akarta az ese­ményt, az első csapolást. Persze, az igazgató sem mondta komo­ Az első csapolás lyan, amit mondott, hanem in­kább amúgy jóleső érzéssel, hogy lám, rendes gyerekek vagytok és szeretitek is a vállalatot, gyara­podása esemény számotokra is. Még nagyobb volt az egybegyűl­tek öröme, amikor szinte az utol­só pillanatban betoppantak kö­zéjük a megyei­ és municípiumi pártbizottság vezetői, hogy osz­tozzanak az országos hírű válla­lat dolgozóinak örömében. Hétfőn, Kolumbán Gábor főgé­pésszel járom a néptelen csarno­kot. Kihűlt, az izzó kemence, az öntvények is hidegen, feketésen feküsznek a homokban.­­ Hát tudja — mondja szeré­nyen kísérőm — a szombati csak amolyan próbaöntés volt. Igaz, úgy nézi ki, sikerült. De azért jobb volna visszavárni, mielőtt ilyet mondanék. Demény János öntőmestert Vlahicáról az elem­zés eredményével. Nem taga­dom viszont, így is úgy is ünnep volt számunkra ez a szombat délután. A kezdés ünnepe. Elkészült az öntöde új csarnoka több mint 3 millió lejes beruházási­ alapból és megszületett az első ered­mény is: másfél tonna öntvény. — Önök élelmiszeripari beren­dezéseket gyártanak. Hogyan il­leszkedik­ be ez az­ új részleg a vállalat termelési keretébe ? - Évente maximálisan mintegy 150 tonna öntvényt használunk fel, amit ezidáig Csíkszeredában és Segesváron rendeltünk meg. Ezentúl — azaz az öntöde teljes kapacitással való beindítására számítva - nemcsak a szállítás költségeit takaríthatjuk meg, de öntvényt adhatunk (mert évente mintegy 10-szeresét termeljük mi a szükségletünknek) a testvérvál­­lalatoknak is. Az ipari szakisko­la és a helyi­ ipari vállalat máris megrendelőként jelentkezett. I­­lyenformán új öntödék beindítá­sa nem csak a vállalat, hanem a város és a megye gazdasági szempontjából is egyaránt jelen­tős.­­ És mikor indulhat be amúgy igazából a termelés ? — Még ventillátorokra és kb. 200 öntőszekrényre (jelen pilla­natban kb. 100-zal rendelkezünk) van szükség. Év végéig azonban elkészül a teljes berendezés. S hadd mondjam el azt is - fűzi tovább a szót Kolumbán főgé­­nész - hozzávetőlegesen 300 000 lejt takarítunk meg az építkezés­­szerelésnél. A vállalatban vannak szak­munkások, akik eddig lakatos­ként dolgoztak. Az első csapolást sikerrel ejtették meg. Várjuk, hogy az ígéretes kezdést mielőbb a teljes siker kövesse. Balázs András ­ Újabb fontos szakaszhoz érkezett a székelyudvarhelyi gyapotfonoda építése. A közelmúltban kezdték meg a csa­tornás gerendák felemelését. E munkálat értéke egymillió lej. A harminc gerenda felemelésére e hónap végéig sor kerül, s így lehe­tőség nyílik az üzemcsarnok mie­lőbbi befedésére. Hétfőn megkezdődött Szé­kelykeresztúr és környéke la­kosságának tüdőszűrő vizsgá­lata. Az ernyőfénykép-szűrést a szé­kelyudvarhelyi szűrőállomás auto­­karavánja végzi. A szűrés sikere érdekében a mozgósítás­ napján a lakosságnak jelentkeznie kell a székelykeresztúri tüdőgondozóban, vidékieknek pedig az illetékes kör­orvosi székhelyeken. Tizenöt alkalommal utaztak Bögöz lakói színházi előadá­sok megtekintésére Székely­­udvarhelyre. Ebben az évben mint­egy 850-et tesz ki a bögözi színház­­látogatók, száma, m­i Karácsony János kiállítás­a Bosvásárhelyen. A­­Képző­művészek Szövetsége és a Képzőművészeti Alap marosvásár­­helyi fiókjának meghívására a Gyergyószentmiklóson élő idős mes­ter a marosvásárhelyi Kultúrpalotá­n . NICOLAE CEAUŞESCUNAK, az Államtanács elnökének látogatása a Fehér Házban Részletes tudósítás lapunk IV. oldalán Koszorúzási ünnepi­­létiek megyénkben a Fegyveres Erők Napja alkalmából Vasárnap, október 25-én Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek Napja alkalmából ünnepé­lyesen megkoszorúzták a Románia fasiszta iga alóli felszabadításáért megyénk területén vívott harcokban hősi halált halt román katonák em­lékműveit és sírjait. A román katonák gyimesközép­loki sírjánál rendezett koszorúzási ünnepségen a következő elvtársak vettek részt: Kovács B. Mihály, a me­gyei néptanács Végrehajtó Bizott­ságának első alelnöke, Oprea Ioan, az RKP Hargita Megyei­ Bizottságá­nak osztályvezetője, Pethő Ilona, a megyei nőbizottság elnöke, Anghe­­leanu Ion, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke, Maier Ioan alezredes, Tibrea Vasile alezredes, a szakszervezetek megyei tanácsának, a KISZ megyei bizott­ságának és a községi párt- és ál­lami szervek képviselői, valamint számos dolgozó. Koszorúkat helyeztek el a me­gyei pártbizottság és a megyei néptanács, a szakszervezetek me­gyei tanácsa, a KISZ megyei bizott­sága, a Megyei Katonai Központ, a megyei Milíciafelügyelőség, a megyei Állambiztonsági Tanács, Gyímesközéplok és Gyímesfelsőlok községek pártbizottsága és népta­nácsa, p Fakitermelő és feldolgozó kombinát nevében. Ugyancsak vasárnap hasonló ün­nepségekre került sor a maroshé­vízi párt- és állami szervek képvi­selőinek jelenlétében a maroshévíz­i székpataki hősi emlékműnél és a szé­­kelykeresztúri, valamint a községi pártbizottság és néptanács képvi­selőinek jelenlétében Újszékelyen. Gyimesközéploki koszorúzás. ban állította ki munkáit. Az egyéni zárlat vasárnap, október 25-én nyílt meg.­­ Elloptak egy gépkocsit. A székelyudvarhelyi szakisko­la előtti parkolóhelyről októ­ber 25-ről 26-ra virradó éjszaka is­meretlen tettes ellopta a helybeli hulladékbegyűjtő központ 21-HR-711 forgalmi számú teherautóját. A gépkocsit a Vásártér utca melletti Küküllő-híd közelében, a­ folyó kö­zepén találták meg. Az ismeretlen tettes kilétének felderítésére meg­indult a nyomozás.­­ Figyelmeztető tűzesetek me­gyénkben. Októberben öt tűzeset volt, melyek jelentős anyagi károkat okoztak. Csíkszere­dában egy aragáz,­tartály robbant fel hibás gumicső miatt, a Gyergyó­­csomafalvához tartozó Szászfaluban egy­ asztalosműhelyben keletkezett tűz elővigyázatlanság következtében, a székelyudvarhelyi Mezőgazdaság­gépesítési Vállalat vulkanizáló rész­legén a hibás­­ nyersolaj-vezeték gyulladt ki, a vasláb­ és a gyergyó­­szentmiklósi aszfaltkeverő állomáson meg az ellenőrizetlen nyílt tűz o­­kozott károkat. !Js|| ■■■; p f ‘ n . ■ ›v .. ...... M M | - ■ ■ › ikre;« KAKfjMRIOlf I iJOJ ¡'■! min RÖVIDESEN MEGJELENIK AZ 1971 ÉVI HARCIJA kalendárium Vidékünk szép hagyományát, a tavalyi sikeres utat folytatja változatos tartalmú, gazdagon illusztrált, érdekes és szórakoz­tató évkönyvünk. NE HIÁNYOZZÉK EGYETLEN CSALÁDI HAJLÉKBÓL SE A HARGITA KALENDÁRIUM 1971-es ÉVFOLYAMA ! !Bimei ! -i fi ibi! ■1111311í

Next