Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

A RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGIM ÉS A MINISZTERTANÁCSNAK AZ ÜLÉSE Folyó év november 25-én ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsa. Meghívottakként részt vett az RKP KB több osztályvezetője, központi intézmények vezetői, szakemberek. ^JL. Az ülésen megvitatták és elfogadták az 1971-1975- ö rős ötéves terv és az 1971. évi terv javítására tett ja­vaslatokat, az 1971. évi állami költségvetés tervezetét. E napirendi pont megvitatásának befejezésekor be­szédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke. A beszédet nyilvá­nosságra hozzák. A Végrehajtó Bizottság és a Minisztertanács meg­vizsgálta és jóváhagyta továbbá a mezőgazdaság szer­vezésére, tervszerűsítésére és vezetésére vonatkozó intézkedések javaslatait, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB-nél, folyó év november 23-án tar­tott munkaülésen elhangzott előadói beszéde tartalma­zott. E munkaülésen a megyei pártbizottságok első titkárai és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tit­kárai, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisz­tériumnak és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetősége, a megyei mező­­gazdasági igazgatóságok igazgatói, egyes községi pártbizottságok titkárai és községi bírók, egyes mtsz-ek elnökei, gépkezelők, valamint más mezőgazdasági szak­emberek és káderek vettek részt. Nicolae Ceauşescu elvtárs előadói beszédét nyilvánosságra hozzák. Az ülésen tájékoztató hangzott el a tavaszi termé­szeti csapás okozta károk pótlására nyújtott segítséget illetően. E kérdéssel kapcsolatban közleményt fogadtak el. (A közleményt mai lapszámunkban közöljük). Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Miniszter­­tanács megvizsgált továbbá több folyó ügyet, s megfe­lelő intézkedéseket határozott el. • • KÖZLEMÉNY A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának­­plenáris ülése és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka júliusban megvizsgálta a tavaszi ár­vizek nyomán előállt helyzetet. Az ezt követő időszakban országszerte megfeszített munka folyt a termé­szeti csapás rendkívül súlyos követ­kezményeinek felszámolására. A munkásosztály, a parasztság, az ér­telmiség, az­­egész nép odaadással dolgozott, hogy legyőzze a nehézsé­geket és pótolja az árvíz sújtotta övezetekben a nemzetgazdaságot és a lakosságot ért veszteségeket, s teljesítse az állami tervet. Az elszenvedett pusztítások hely­rehozásához szükséges alapok egy részének előteremtéséhez számotte­vően hozzájárultak a különböző ka­tegóriájú dolgozók, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a szövetke­zeti és szakmai szervezetek, amelyek az élelmiszerben, ruházatban, cipő­ben és háztartási cikkekben nyúj­tott adományokon kívül felajánlot­ták pénzjövedelmük egy részét a la­kosság és az árvíz sújtotta övezetek megsegítésére. E hozzájárulás eddig összesen 2026 millió lejt tesz ki a no­vember hónapi bejegyzésekkel e­gyütt, amelyeknek bevételezése fo­lyamatban van. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa meleg köszönetet mond az ország összes honpolgárainak, akik a munkában tett erőfeszítéseikkel és segélynyúj­tásukkal hozzájárultak az­ árvízkárok pótlásához. Románia ugyanakkor számottevő segítséget kapott egyes kormányok­tól, országos szervezetektől és egye­sületektől, 68 ország számos lakosá­tól, valamint nemzetközi­­szerveze­tektől és egyesületektől. A külföldről felajánlott anyagi és pénzsegély ösz­­szesen 1590 millió lejt tesz ki, amely­ből eddig ténylegesen csaknem 600 millió lej értékű segítséget kaptunk. Kifejezzük népünk háláját a szo­cialista országoknak, a többi álla­moknak, a nemzetközi szervezetek­nek és egyesületeknek, más orszá­­gokbeli személyeknek azért a segít­ségért, amelyet nekünk ebben az időszakban nyújtottak. Az állam és egész népünk erőfe­szítései, az ország lakossága által nyújtott és a külföldről kapott segé­lyek lehetővé tették, hogy helyreál­lítsuk a természeti csapások okozta pusztítás egy részét és kielégítsük az árvíz sújtotta lakosság legégetőbb szükségleteit. A tönkrement lakások és gazdasági melléképületek hely­reállítására az árvíz sújtotta csalá­doknak csaknem 500 millió lej pénz­beli segélyt nyújtottunk, 200 millió lejt pedig előirányoztunk 5000 lakás építésére a hajléktalanul maradt la­kosok számára. Az országból és külföldről származó segélyekből az árvíz sújtotta lakosság, több mint 200 millió lej értékű élelmiszert, mintegy 32 millió lej értékű gyógy­szert, mintegy 250 millió lej értékű ruházati cikket, lábbelit és háztartá­si javakat, valamint más javakat ka­pott ingyen. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek megsegítésére, a tönkre­ment javak helyreállítása és a kár megtérítése céljából több mint 900 millió lej értékű alapot utaltunk ki. A közlekedési és távközlési vona­lak, az energia­hálózat, az oktatási és egészségügyi intézetek helyreál­lítására, több mint 1,2 milliárd lejt kitevő alapot fordítunk, s ennek egy részét az állami költségvetésből biz­tosítjuk, egy részét pedig az ország­ból és külföldről kapott pénzbeli és anyagi segélyekből fedezzük. A kül­földről kapott vagy ezután érkező felszereléseket, gépeket, nyersanya­gokat és segédanyagokat, valamint más adományokat a vállalatok, e­­gyes közlekedési utak, árvízvédelmi rendszerek és az árvíz által elpusz­tított vagy megrongált társadalmi érdekű létesítmények helyreállításá­ra fordítjuk. Figyelembe véve az árvizek okoz­ta károk pótlására indított akció le­folyásának módját, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottsága és a Miniszterta­nács elhatározta, hogy megszünteti azoknak a segélyeknek a bevétele­zését, amelyeket a dolgozók fizeté­sükből jegyeztek. Természetesen, az árvíz okozta rombolások teljes helyreállításához, amelyek, mint ismeretes több mint 10 milliárd lejt tesznek ki, további e­­rőfeszítések szükségesek az idei ál­lami terv teljesítésére és túlszárnya­lására és az összes feltételek előké­szítésére az 1971. évi tervben meg­állapított célkitűzések megvalósítá­sa érdekében. F .­imm iimiii LiWhiiiiii imma 1 Újabb néprajzi kiállítás. Nem­­­­rég nyílt meg a dánfalvi líce­um pionírjai által összegyűj­tött, népviseletet, régi háztartási esz­közöket és kerámia tárgyakat be­mutató etnográfiai kiállítás. A fő érdem Ambrus Mária tanítónőé, aki tanártársai segítségével a gyűjtési akciót vezette.­­ Üzemi élelmiszerüzlet nyílt Csikszentsimonban. A dolgo­zók kérésére a Keményítő- és Szeszgyár területén működő új ki­szolgáló egység naponta reggel 6- 8, és délután 14-16 óra között tart nyitva, lehetőséget nyújtva a gyár dolgozóinak, hogy rövidebb időn belül szerezhessék be a szükséges élelmiszert. A vezetőség tervbe vette a bolt nyitvatartási idejének bővíté­sét. 3 Faluszépítés Kápolnásfaluban. E hét elején több mint 110 lakos dolgozott a község két utcájának és az új autóbusz megálló­helyének egyengetésén, kikövezé­sén. Még ezen a héten a kijelölt helyre, a váróterem közelébe költöz­tetik a megállót. A négy napos ak­ció alkalmával 51 fogat mintegy 110 köbméter kavicsot hordott a helyszínre. Váratlan látogatás. Nemrég műszaki hiba következtében a Csíkszeredai Autószállítási Egység 31 HR 994 rendszámú, 53 személyt szállító autóbusza nekiment a Szépvízhez tartozó Csíkszentmiklós falu 9-es számú házának és azt a helyéről tíz centiméterrel eltaszította. A könnyen veszélyessé válható bale­setnek ,szerencsére, emberáldozata nem volt.­­ Két új betonhidat építenek Karcfalván. Néhány napja kezdték meg a község köz­pontjában, illetve az Olt egy másik község­közi részén a két híd önté­sét. Értékük egyenként 47 000 lej. A jenőfalvi szakaszon ugyancsak nem­rég fejeztek be egy hasonló beton­átjárót. Ma: Várostörténeti kiállítást ren­deznek be a gyergyószent­­miklósi múzeumban. Meg­kezdték a tavasszal megnyitandó, a város fejlődésének, alakulásának legfontosabb mozzanatait bemutató kiállítás meglévő anyagának kiválo­gatását ,a tématerv kidolgozását. 7 Könnyűzene műsor Székelyud­varhelyen. Tegnap délután 5 és este 8 órai kezdettel mu­tatkozott be a municípiumi közön­ségnek a temesvári Diákművelődési Ház együttese, a Barátok. Az együt­tes az 1969-es Diákmárciuska feszti­vál nyertese, a Diákszövetség Végre­hajtó Bizottságának idei díjazottja. 4 ITI­ III N­­ ARA 30 BANI I VIKÁD PROLETÁRJAI, AZ MKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM, 277. (855.) SZÁM II 1970. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK Vasárnap, 1970. november 22- én tartották meg a borszéki váro­si pártszervezet konferenciáját. A munkálatokon a város pártszerve­zeteinek küldöttein kívül számos meghívott vett részt. A megyei pártbizottság képviseletében je­len volt Oprea Ioan elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottsága bürójának tagja, a propaganda osztály vezetője. A konferencián kimerítően megvitatták a városi pártszervezet két éves tevékenysé­gét, majd megválasztották az új városi pártbizottságot, amely első plenáris ülésén Vasile Avram elv­társat, az RKP Borszék városi bi­zottságának titkárává, Han Ottó elvtársat pedig titkárhelyettessé választotta meg. A holnapot vigyázó szemmel A borszéki városi pártszervezet konferenciája kiváló alkalmul szol­gált az országszerte ismert üdülőte­lep kommunistáinak két éves tevé­kenységük alapos felmérésére. S mi­vel pártos szellemben, igényesen és elvszerűen elemezték munkájuk vala­mennyi vetületét, természetszerű, hogy a figyelemre méltó eredmények mellett számos olyan fogyatékosság­ra is fényt derítettek, amelyek mellő­zésével tovább növelhetik a párt­munka hatékonyságát. A konferen­cia munkálatain újólag bebizonyoso­dott, hogy a városi pártszervezet munkája során kellő politikai érett­ségről tett tanúbizonyságot és hoz­záértéssel irányítja helységük egész gazdasági, politikai és társadalmi­kulturális életét. A borszéki városi pártszervezet te­vékenységében megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a gazdasági felada­tok példás teljesítésének. Az ipari egységek pártszervezetei - a városi pártbizottság és gazdasági kom­isz­­sziójának közvetlen irányításával — hatásosan mozgósították a kommu­nistákat és az összes dolgozókat a rájuk háruló tervfeladatok teljesítésé­ért és túlszárnyalásáért. Következetes erőfeszítéseik nyomán 1969-ben 105 százalékban teljesítették az össz- és árutermelési tervüket, idén pedig 113 százalékban tettek eleget tízhónapi össztermelési kötelezettségeiknek. Hozzáértő munkájukról tanúskodik az is, hogy biztosították a fürdőgazdál­kodási vállalat jövedelmezőségét, jelentős sikereket értek el a munka­termelékenység fokozásában, a tu­risztikai tevékenység fellendítésében, stb. Mindez beszédesen bizonyítja a pártszervek és -szervezetek szervező­­készségének, mozgósító erejének szüntelen növekedését, azt, hogy a kommunisták odaadással részt vesz­nek a párt X. kongresszusán kidol­gozott országépítő program valóra­­váltásában. E sikerek láttán nyugodtan állít­hatjuk, hogy a városi pártbizottság, valamint a neki alárendelt pártszer­vezetek gazdasági téren kifejtett te­vékenysége megfelelő volt, a köve­telmények színvonalára emelkedett. Mindez nem jelenti, hogy jónéhány fogyatékossággal ne találkoznánk ezirányú munkájukban. Az elemzések során pl. fény derült arra, hogy az A­­pemin borvíztöltödében csomagoló­anyag-hiány, valamint a termelési folyamatban gyakran adódó műsza­ki hibák miatt ez évben nem tudták teljesíteni a tíz hónapra előirányzott eladott és bevételezett árutermelési tervüket. Vagy más példák: a Me­gyei Fém-, Vegyipari és Kitermelő Vállalat helybeli részlegén az elég­telen anyag- és nyersanyagellátás miatt akadozott a munka, nem egy­szer elégtelen volt a lakosság ellá­tása és kiszolgálása, jórészben épp az állami kereskedelmi egységek és a kisipari szövetkezetek alkalmazot­tainak mulasztásai miatt, sok volt a kiesés a gazdasági egységek és a város villamosenergiával való ellátá­sában, ami számos nehézséget oko­zott a folyamatos termelésben és az üdülőtelep tevékenységében. A pártmunka másik fontos terüle­te a kommunista szellemben való ne­velés hozzáértő megszervezése és irányítása. Ennek egyik láncszeme a pártoktatás. Borszéken az elmúlt pártoktatási év különösen sikeres­nek bizonyult. A párttagok és pár­­tonkívüliek nagy számban látogatták a színvonalas előadásokat és vitá­kat. A kommunisták fejlett szocialis­ta öntudatáról tanúskodik az a tény, hogy döntő többségük mindig élen­járt a termelésben. Az olyan pártta­gok, mint Tankó Domokos, Boar Va­sile, Farkas Gyula, Rus Toader, Filip Iacob, Erős Imre, Márkos Lajos, Un­­gureanu Maria II., Szász Ilona és mások, végig a szocialista munkaver­senyek élenjárói voltak, s személyes példájukkal még eredményesebb munkára serkentették társaikat is. A beszámoló és számos hozzászó­ló - köztük Moga László, Kosztándi Jenő - a kulturális és tömegnevelő munkáról szólva elmondták, hogy az, főleg az utóbbi időben, megle­hetősen hézagos volt. A művelődési ház jóformán semmilyen akciót sem szervezett a város lakóinak, nekik is azzal kellett beérniük, amit a pihe­nőszabadságukat itt töltő vendégek­nek szerveztek. Elhanyagolták az if­júság nevelését, a tömegszervezetek kezdeményezte akciók hatástalanok­nak bizonyultak. Ezzel magyarázha­tó, hogy a város egyes vállalatai­ban sok a fegyelemsértő, igazolatla­nul hiányoznak, vagy késnek a mun­kahelyükről. És ami még sajnálato­sabb, közöttük, ha szám szerint keve­set is, de párttagokat is találhatunk. A munkafegyelem megsértőinek többsége pártonkívüli. A konferencia résztvevői helyesen mutattak rá, hogy a tömegszervezetek (a szakszerveze­tek, a KISZ, a nőbizottság) felülete­sen foglalkoztak a dolgozók, külö­nösképpen pedig a fiatalok szocia­lista öntudatának kialakításával és fejlesztésével. Mindez azonban nem menti fel a felelősség alól a városi pártbizottságot, épp ellenkezőleg, parancsolóan szükségessé teszi a pp- Bondor Traian (Folytatás a 2. oldalon) KIK IS AZ ÁRAM­­FOGYASZTÁS SZARKÁI ? Köztudott, hogy a szarkák szeretik a fényes tár­gyakat. Ha a villanyáram nem is az, könnyen válhat azzá. Például, az elhasznált, de ki nem fizetett — te­hát lopott­­ energia, megtakarított pénz formájában. Igen ám, de „sok kicsi sokra megy" - mondja a köz­mondás. S ez ebben az esetben nemcsak egyoldalú­an érvényes: hosszú idő alatt sokra megy a fogyasz­tó pénztárcájában, de sokra a Villamossági Vállalat számláján is. És előbb-utóbb csak ki kell fizetni azt a számlát, mégpedig azoknak, akik szarka módra gyűjtögették tarsolyukba, más rovására a villamos­energiát. Hogy ez villanymelegítővel, villanyfőzővel, villanymotorral, hegesztővel, vagy más, be nem je­lentett áramfogyasztó felszereléssel történt, kiderül az ellenőrök „felderítő útjain". A Csíkszeredai Villamossági Vállalat három mun­katársával erről és más, hasonló visszaélésekről be­szélgettünk. Az árameladás és gazdaságos felhasz­nálás osztályról Sántha Imrével, a karbantartó osz­tályról Vécsei Gyulával és László Pál villamossági mérnökkel.­­ A Villamosságipari Minisztérium egyik múlt évi Határozata megjelöli mindazokat a kihágásokat, melyek az áramfogyasztásban és vezeték­bekötésben történhetnek, valamint a megfelelő büntetési formákat — mondja Sántha Imre, aki épp a múlt heti jegyzőkönyvek közt böngészett érkezésemkor. - Kihágás, vagy bűn­tényként említi azokat az eseteket is, amelyekről a legutóbbi ellenőrzések során jegyzőkönyvek készültek: a mi tudtunk nélkül új fogyasztóvonal be­kötése magánlakásokba, illetve ipari egységek új részlegeibe, a fogyasz­tásmérő órának a kikapcsolása és az úgynevezett áramlopás.­­ Az utóbbi időben a szabálytala­nul végzett szerelési munkálatok fel­derítésére nagy hangsúlyt fordítot­tunk - veszi át a szót Vécsei Gyula. - A magánlakások területi bővítése­kor általában a villamossági vonalat is ki kell egészíteni, mely csak a Vil­lamossági Vállalat tudtával történ­het és csak a mi alkalmazottaink vé­gezhetik. Ennek ellenére elsősorban azokban a helységekben, ahol ipari teljesítmények vannak, tehát ahol ü­­zemi karbantartók dolgoznak, gya­kori az olyan eset, hogy munkaidő után „feketézve" ők végzik mindezt. Az így beszerelt új fogyasztóvonalak egyik velejárója a hálózat túlterhelé­se. Téves az az elképzelés, hogy ha valakinek­ fogyasztásmérő órája van, tehát gyakorlatilag annyit fizet, mint amennyit elhasznál, nem követ el ki­hágást, ha bejelentés nélkül új vona­lat üzemeltet. Sok ilyen, vagy ehhez hasonló eset áramszolgáltatási za­varokhoz, elégtelen áramellátáshoz vezet. Szabó Katalin (Folytatás a 2. oldalon) Az RKP Borszék városi szervezetének konferenciája Balánbánya két ötéves terv r­a a mezsgyéjén Az adatok szűkszavúak, maga a tény egy hírben is elférne. De érdemes kissé elidőzni a baláni Bányaipari Kombinát két legfrissebb esemé­nyénél, hiszen a VII. ércfeldolgozó üzem, valamint a percenként 270 köbméter teljesítményű légsűrítő be­rendezés üzembehelyezése egy ko­moly, jól felkészült munkaközösség mindennapjaink közül kiemelkedő munkáját dicséri. Mert ezzel határ­idő előtt megvalósították a móló­ban lévő ötéves terv fontosabb ob­jektumait. A két ötéves terv keske­­nyedő mezsgyéjén nagyszerű meg­valósításokra tekinthetnek vissza. 1966-hoz viszonyítva az idén meg­kétszereződött a kombinát összter­melési terve, a tavalyihoz viszonyít­va pedig közel 30 százalékkal emel­kedett ez a tervmutató. S határidő előtt teljesítették ezirányú feladatai­kat. Ezek a számadatok nagyarányú fejlődésről vallanak. Néhány fiatal mérnök mesélte a nyár elején, a­­mikor a VI. ércfeldolgozó üzem működésbe­ helyezését ünnepeltük, s amit nyolc hónappal az átadási határidő előtt valósítottak meg, hogy kezdőkorukban álmodni sem mertek arról, hogy egy ilyen hatal­mas, napról napra fejlődő-korsze­­rűsödő gépezet aktív tényezői lehet­nek. Egyikük­ például nemsokára az országban egyedülálló bányaépít­kezés irányítását veszi át - az 500 méter mély akna építkezési mun­kálatainak vezetését. Sokuk­­ ta­pasztaltabb munkatársaik irányítá­sával részt vett és részt vesz a hid­raulikus tömedékelési rendszer beve­zetésében és kiterjesztésében, ez az eljárás is a világszínvonalat jelenti Balánbányán. Akár a VII feldolgozó részleg ü­­zembehelyezése, amelynek teljesít­ménye 200.000 tonna évente. Az 1966-1970-es ötéves terv negyedik, s az idei év második feldolgozó rész­legét öt héttel az átadási határidő lejárta előtt adták át rendeltetésé­nek. A felsorolt tények-eredmények nemcsak a jól végzett munka örö­mét idézik. De szilárd alapot is je­lentenek, biztos kezességét annak, hogy ez a munkaközösség, a balán­­bányai Bányaipari Kombinát törzs­gárdája, hű marad hagyományai­hoz. Az év végéig megvalósuló több­lettermelés is ezt szolgálja. S nem véletlen, hogy a munka­­közösség halk ünnepet, hiszen szin­te észrevétlenül kezdett termelni az említett feldolgozó üzem, s a nagy­termelékenységű légsűrítő beren­dezés, meghittebb ünnepek követik. Átadás előtt áll a jelenlegi ötéves terv balánbányai lakásépítkezései­nek utolsó objektuma, a 210 laká­sos tömbház. S ezzel az idén 720 lakásba költöztek be bányászok, 1966-tól számítva pedig 1220 lakás­ba. Kors­zerűsödő munkahely, kényel­mes otthon. Mai szocialista város: Balánbánya. Váli József ÉpK^ ( p í:tPP k* IP - tu­ « TÓTH MÁRIA GYORSAN? A mai modern és sok mindent megélni, megismerni akaró em­bernek egyre nagyobb, égetőbb gondja, hogy úgy mondjam min­­napi problémája : beleférni a nap 24 órájába. Egyetemista fi­atalemberrel­­ ismerkedtem meg, akkor jött ki az egyik idegklini­kánkról. A dolog tüneti kezdete az volt, hogy vért vettek tőle s a fiatalember összeesett. Kisportolt, nem alultáplált fiatalember, hisz­tériára sem hajlamos. Miért esett össze? A nővérek alig-alig rej­tett, gúnyoska mosolya : ilyen bátrak a férfiak. Bezzeg mi, nők szülünk is... De hagyjuk most érdemeink listájának lobogtatá­­sát. A fiatalember napi 3—4 órát aludt. Olvasott, sportolt, tanult mindenek előtt és szépszerivel mérve az időt (gondolom, milyen racionális volt, erre vesztett a legkevesebbet!) udvarolt is. Na­gyon okos, higgadt fiatalember. Biztos vagyok benne, hogy amíg az agyonfertőtlenített, kórházi köpenyben sétálgatott az idegkli­nika kertjében akadt ideje arra is, hogy egy újabb időbeosztást dolgozzon ki magának. Nekem nem árulta el tervét, de egy­fe­lől biztosított : minél kevesebbet akar elveszteni abból az egyedi, nagy „kalandból", amit életnek hívnak. Nem érthetek egyet a fiatal­emberrel, de sajnos az ő problé­mája kortünet. Most forgatom ezt a kiadványt, amelyik napilapok­ra, folyóiratokra ajánl előfizetést 1971-re, Írogatom ki, hogy mi ér­dekelne. Sok minden. Mi már magától értetődőn két nyelven (legalább kettőn!) olvasunk. Az­tán hetente legalább egy órát tanárral érdemes egy, egy világ­nyelven elcsevegni. Már, aki amit választ. Van egy ismert írókollé­gám, akinek a jelszava : nem le­het beleélni a világba! Bölcs mondás. De, ha azt is hozzászá­mítom, hogy én történetesen nő­nek születtem, bizony külön ta­nulmányt igényel a napi 24 óra okos kihasználása. Okos- ezt a NOTESZLAP jelzőt alá kell húznom, ha nincs szándékomban összerogyni. És nincs szándékomban se össze­rogyni, se lemaradni. Havon­ta egyetlen színház, egyetlen kon­cert! — ennyire futja az időm­ből. Tessék szelektálni.­ Van­­mi­ben válogatni. De a minimumot teljesíteni kell, különben lemara­dok. A koncert helyettesíthető operával. Az ágyam fejénél az olvasni való lapok halmaza. (Zárójelben kdvánom megjegyez­ni, hogy velem az irigység vé­gez egy szép napon : az törté­nik ugyanis, hogy néhány hónap­ja az alattam lakó kalapáccsal veri a fűtőtestet, ha este tízkor megengedem a kádba a vizet. Némi áthallás azért van,s ezért nem én vagyok a hibás. Boldog emb­er az alattam lakó! Este tíz­kor az ágyba bújik, és alszik.) (Folytatás a­z oldalon)

Next