Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
A RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGIM ÉS A MINISZTERTANÁCSNAK AZ ÜLÉSE Folyó év november 25-én ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa. Meghívottakként részt vett az RKP KB több osztályvezetője, központi intézmények vezetői, szakemberek. ^JL. Az ülésen megvitatták és elfogadták az 1971-1975- ö rős ötéves terv és az 1971. évi terv javítására tett javaslatokat, az 1971. évi állami költségvetés tervezetét. E napirendi pont megvitatásának befejezésekor beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke. A beszédet nyilvánosságra hozzák. A Végrehajtó Bizottság és a Minisztertanács megvizsgálta és jóváhagyta továbbá a mezőgazdaság szervezésére, tervszerűsítésére és vezetésére vonatkozó intézkedések javaslatait, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB-nél, folyó év november 23-án tartott munkaülésen elhangzott előadói beszéde tartalmazott. E munkaülésen a megyei pártbizottságok első titkárai és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztériumnak és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetősége, a megyei mezőgazdasági igazgatóságok igazgatói, egyes községi pártbizottságok titkárai és községi bírók, egyes mtsz-ek elnökei, gépkezelők, valamint más mezőgazdasági szakemberek és káderek vettek részt. Nicolae Ceauşescu elvtárs előadói beszédét nyilvánosságra hozzák. Az ülésen tájékoztató hangzott el a tavaszi természeti csapás okozta károk pótlására nyújtott segítséget illetően. E kérdéssel kapcsolatban közleményt fogadtak el. (A közleményt mai lapszámunkban közöljük). Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Minisztertanács megvizsgált továbbá több folyó ügyet, s megfelelő intézkedéseket határozott el. • • KÖZLEMÉNY A Román Kommunista Párt Központi Bizottságánakplenáris ülése és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka júliusban megvizsgálta a tavaszi árvizek nyomán előállt helyzetet. Az ezt követő időszakban országszerte megfeszített munka folyt a természeti csapás rendkívül súlyos következményeinek felszámolására. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, azegész nép odaadással dolgozott, hogy legyőzze a nehézségeket és pótolja az árvíz sújtotta övezetekben a nemzetgazdaságot és a lakosságot ért veszteségeket, s teljesítse az állami tervet. Az elszenvedett pusztítások helyrehozásához szükséges alapok egy részének előteremtéséhez számottevően hozzájárultak a különböző kategóriájú dolgozók, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a szövetkezeti és szakmai szervezetek, amelyek az élelmiszerben, ruházatban, cipőben és háztartási cikkekben nyújtott adományokon kívül felajánlották pénzjövedelmük egy részét a lakosság és az árvíz sújtotta övezetek megsegítésére. E hozzájárulás eddig összesen 2026 millió lejt tesz ki a november hónapi bejegyzésekkel együtt, amelyeknek bevételezése folyamatban van. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa meleg köszönetet mond az ország összes honpolgárainak, akik a munkában tett erőfeszítéseikkel és segélynyújtásukkal hozzájárultak az árvízkárok pótlásához. Románia ugyanakkor számottevő segítséget kapott egyes kormányoktól, országos szervezetektől és egyesületektől, 68 ország számos lakosától, valamint nemzetköziszervezetektől és egyesületektől. A külföldről felajánlott anyagi és pénzsegély öszszesen 1590 millió lejt tesz ki, amelyből eddig ténylegesen csaknem 600 millió lej értékű segítséget kaptunk. Kifejezzük népünk háláját a szocialista országoknak, a többi államoknak, a nemzetközi szervezeteknek és egyesületeknek, más országokbeli személyeknek azért a segítségért, amelyet nekünk ebben az időszakban nyújtottak. Az állam és egész népünk erőfeszítései, az ország lakossága által nyújtott és a külföldről kapott segélyek lehetővé tették, hogy helyreállítsuk a természeti csapások okozta pusztítás egy részét és kielégítsük az árvíz sújtotta lakosság legégetőbb szükségleteit. A tönkrement lakások és gazdasági melléképületek helyreállítására az árvíz sújtotta családoknak csaknem 500 millió lej pénzbeli segélyt nyújtottunk, 200 millió lejt pedig előirányoztunk 5000 lakás építésére a hajléktalanul maradt lakosok számára. Az országból és külföldről származó segélyekből az árvíz sújtotta lakosság, több mint 200 millió lej értékű élelmiszert, mintegy 32 millió lej értékű gyógyszert, mintegy 250 millió lej értékű ruházati cikket, lábbelit és háztartási javakat, valamint más javakat kapott ingyen. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítésére, a tönkrement javak helyreállítása és a kár megtérítése céljából több mint 900 millió lej értékű alapot utaltunk ki. A közlekedési és távközlési vonalak, az energiahálózat, az oktatási és egészségügyi intézetek helyreállítására, több mint 1,2 milliárd lejt kitevő alapot fordítunk, s ennek egy részét az állami költségvetésből biztosítjuk, egy részét pedig az országból és külföldről kapott pénzbeli és anyagi segélyekből fedezzük. A külföldről kapott vagy ezután érkező felszereléseket, gépeket, nyersanyagokat és segédanyagokat, valamint más adományokat a vállalatok, egyes közlekedési utak, árvízvédelmi rendszerek és az árvíz által elpusztított vagy megrongált társadalmi érdekű létesítmények helyreállítására fordítjuk. Figyelembe véve az árvizek okozta károk pótlására indított akció lefolyásának módját, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Minisztertanács elhatározta, hogy megszünteti azoknak a segélyeknek a bevételezését, amelyeket a dolgozók fizetésükből jegyeztek. Természetesen, az árvíz okozta rombolások teljes helyreállításához, amelyek, mint ismeretes több mint 10 milliárd lejt tesznek ki, további erőfeszítések szükségesek az idei állami terv teljesítésére és túlszárnyalására és az összes feltételek előkészítésére az 1971. évi tervben megállapított célkitűzések megvalósítása érdekében. F .imm iimiii LiWhiiiiii imma 1 Újabb néprajzi kiállítás. Nemrég nyílt meg a dánfalvi líceum pionírjai által összegyűjtött, népviseletet, régi háztartási eszközöket és kerámia tárgyakat bemutató etnográfiai kiállítás. A fő érdem Ambrus Mária tanítónőé, aki tanártársai segítségével a gyűjtési akciót vezette. Üzemi élelmiszerüzlet nyílt Csikszentsimonban. A dolgozók kérésére a Keményítő- és Szeszgyár területén működő új kiszolgáló egység naponta reggel 6- 8, és délután 14-16 óra között tart nyitva, lehetőséget nyújtva a gyár dolgozóinak, hogy rövidebb időn belül szerezhessék be a szükséges élelmiszert. A vezetőség tervbe vette a bolt nyitvatartási idejének bővítését. 3 Faluszépítés Kápolnásfaluban. E hét elején több mint 110 lakos dolgozott a község két utcájának és az új autóbusz megállóhelyének egyengetésén, kikövezésén. Még ezen a héten a kijelölt helyre, a váróterem közelébe költöztetik a megállót. A négy napos akció alkalmával 51 fogat mintegy 110 köbméter kavicsot hordott a helyszínre. Váratlan látogatás. Nemrég műszaki hiba következtében a Csíkszeredai Autószállítási Egység 31 HR 994 rendszámú, 53 személyt szállító autóbusza nekiment a Szépvízhez tartozó Csíkszentmiklós falu 9-es számú házának és azt a helyéről tíz centiméterrel eltaszította. A könnyen veszélyessé válható balesetnek ,szerencsére, emberáldozata nem volt. Két új betonhidat építenek Karcfalván. Néhány napja kezdték meg a község központjában, illetve az Olt egy másik községközi részén a két híd öntését. Értékük egyenként 47 000 lej. A jenőfalvi szakaszon ugyancsak nemrég fejeztek be egy hasonló betonátjárót. Ma: Várostörténeti kiállítást rendeznek be a gyergyószentmiklósi múzeumban. Megkezdték a tavasszal megnyitandó, a város fejlődésének, alakulásának legfontosabb mozzanatait bemutató kiállítás meglévő anyagának kiválogatását ,a tématerv kidolgozását. 7 Könnyűzene műsor Székelyudvarhelyen. Tegnap délután 5 és este 8 órai kezdettel mutatkozott be a municípiumi közönségnek a temesvári Diákművelődési Ház együttese, a Barátok. Az együttes az 1969-es Diákmárciuska fesztivál nyertese, a Diákszövetség Végrehajtó Bizottságának idei díjazottja. 4 ITI III N ARA 30 BANI I VIKÁD PROLETÁRJAI, AZ MKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM, 277. (855.) SZÁM II 1970. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK Vasárnap, 1970. november 22- én tartották meg a borszéki városi pártszervezet konferenciáját. A munkálatokon a város pártszervezeteinek küldöttein kívül számos meghívott vett részt. A megyei pártbizottság képviseletében jelen volt Oprea Ioan elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottsága bürójának tagja, a propaganda osztály vezetője. A konferencián kimerítően megvitatták a városi pártszervezet két éves tevékenységét, majd megválasztották az új városi pártbizottságot, amely első plenáris ülésén Vasile Avram elvtársat, az RKP Borszék városi bizottságának titkárává, Han Ottó elvtársat pedig titkárhelyettessé választotta meg. A holnapot vigyázó szemmel A borszéki városi pártszervezet konferenciája kiváló alkalmul szolgált az országszerte ismert üdülőtelep kommunistáinak két éves tevékenységük alapos felmérésére. S mivel pártos szellemben, igényesen és elvszerűen elemezték munkájuk valamennyi vetületét, természetszerű, hogy a figyelemre méltó eredmények mellett számos olyan fogyatékosságra is fényt derítettek, amelyek mellőzésével tovább növelhetik a pártmunka hatékonyságát. A konferencia munkálatain újólag bebizonyosodott, hogy a városi pártszervezet munkája során kellő politikai érettségről tett tanúbizonyságot és hozzáértéssel irányítja helységük egész gazdasági, politikai és társadalmikulturális életét. A borszéki városi pártszervezet tevékenységében megkülönböztetett figyelmet szentelt a gazdasági feladatok példás teljesítésének. Az ipari egységek pártszervezetei - a városi pártbizottság és gazdasági komiszsziójának közvetlen irányításával — hatásosan mozgósították a kommunistákat és az összes dolgozókat a rájuk háruló tervfeladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Következetes erőfeszítéseik nyomán 1969-ben 105 százalékban teljesítették az össz- és árutermelési tervüket, idén pedig 113 százalékban tettek eleget tízhónapi össztermelési kötelezettségeiknek. Hozzáértő munkájukról tanúskodik az is, hogy biztosították a fürdőgazdálkodási vállalat jövedelmezőségét, jelentős sikereket értek el a munkatermelékenység fokozásában, a turisztikai tevékenység fellendítésében, stb. Mindez beszédesen bizonyítja a pártszervek és -szervezetek szervezőkészségének, mozgósító erejének szüntelen növekedését, azt, hogy a kommunisták odaadással részt vesznek a párt X. kongresszusán kidolgozott országépítő program valóraváltásában. E sikerek láttán nyugodtan állíthatjuk, hogy a városi pártbizottság, valamint a neki alárendelt pártszervezetek gazdasági téren kifejtett tevékenysége megfelelő volt, a követelmények színvonalára emelkedett. Mindez nem jelenti, hogy jónéhány fogyatékossággal ne találkoznánk ezirányú munkájukban. Az elemzések során pl. fény derült arra, hogy az Apemin borvíztöltödében csomagolóanyag-hiány, valamint a termelési folyamatban gyakran adódó műszaki hibák miatt ez évben nem tudták teljesíteni a tíz hónapra előirányzott eladott és bevételezett árutermelési tervüket. Vagy más példák: a Megyei Fém-, Vegyipari és Kitermelő Vállalat helybeli részlegén az elégtelen anyag- és nyersanyagellátás miatt akadozott a munka, nem egyszer elégtelen volt a lakosság ellátása és kiszolgálása, jórészben épp az állami kereskedelmi egységek és a kisipari szövetkezetek alkalmazottainak mulasztásai miatt, sok volt a kiesés a gazdasági egységek és a város villamosenergiával való ellátásában, ami számos nehézséget okozott a folyamatos termelésben és az üdülőtelep tevékenységében. A pártmunka másik fontos területe a kommunista szellemben való nevelés hozzáértő megszervezése és irányítása. Ennek egyik láncszeme a pártoktatás. Borszéken az elmúlt pártoktatási év különösen sikeresnek bizonyult. A párttagok és pártonkívüliek nagy számban látogatták a színvonalas előadásokat és vitákat. A kommunisták fejlett szocialista öntudatáról tanúskodik az a tény, hogy döntő többségük mindig élenjárt a termelésben. Az olyan párttagok, mint Tankó Domokos, Boar Vasile, Farkas Gyula, Rus Toader, Filip Iacob, Erős Imre, Márkos Lajos, Ungureanu Maria II., Szász Ilona és mások, végig a szocialista munkaversenyek élenjárói voltak, s személyes példájukkal még eredményesebb munkára serkentették társaikat is. A beszámoló és számos hozzászóló - köztük Moga László, Kosztándi Jenő - a kulturális és tömegnevelő munkáról szólva elmondták, hogy az, főleg az utóbbi időben, meglehetősen hézagos volt. A művelődési ház jóformán semmilyen akciót sem szervezett a város lakóinak, nekik is azzal kellett beérniük, amit a pihenőszabadságukat itt töltő vendégeknek szerveztek. Elhanyagolták az ifjúság nevelését, a tömegszervezetek kezdeményezte akciók hatástalanoknak bizonyultak. Ezzel magyarázható, hogy a város egyes vállalataiban sok a fegyelemsértő, igazolatlanul hiányoznak, vagy késnek a munkahelyükről. És ami még sajnálatosabb, közöttük, ha szám szerint keveset is, de párttagokat is találhatunk. A munkafegyelem megsértőinek többsége pártonkívüli. A konferencia résztvevői helyesen mutattak rá, hogy a tömegszervezetek (a szakszervezetek, a KISZ, a nőbizottság) felületesen foglalkoztak a dolgozók, különösképpen pedig a fiatalok szocialista öntudatának kialakításával és fejlesztésével. Mindez azonban nem menti fel a felelősség alól a városi pártbizottságot, épp ellenkezőleg, parancsolóan szükségessé teszi a pp- Bondor Traian (Folytatás a 2. oldalon) KIK IS AZ ÁRAMFOGYASZTÁS SZARKÁI ? Köztudott, hogy a szarkák szeretik a fényes tárgyakat. Ha a villanyáram nem is az, könnyen válhat azzá. Például, az elhasznált, de ki nem fizetett — tehát lopott energia, megtakarított pénz formájában. Igen ám, de „sok kicsi sokra megy" - mondja a közmondás. S ez ebben az esetben nemcsak egyoldalúan érvényes: hosszú idő alatt sokra megy a fogyasztó pénztárcájában, de sokra a Villamossági Vállalat számláján is. És előbb-utóbb csak ki kell fizetni azt a számlát, mégpedig azoknak, akik szarka módra gyűjtögették tarsolyukba, más rovására a villamosenergiát. Hogy ez villanymelegítővel, villanyfőzővel, villanymotorral, hegesztővel, vagy más, be nem jelentett áramfogyasztó felszereléssel történt, kiderül az ellenőrök „felderítő útjain". A Csíkszeredai Villamossági Vállalat három munkatársával erről és más, hasonló visszaélésekről beszélgettünk. Az árameladás és gazdaságos felhasználás osztályról Sántha Imrével, a karbantartó osztályról Vécsei Gyulával és László Pál villamossági mérnökkel. A Villamosságipari Minisztérium egyik múlt évi Határozata megjelöli mindazokat a kihágásokat, melyek az áramfogyasztásban és vezetékbekötésben történhetnek, valamint a megfelelő büntetési formákat — mondja Sántha Imre, aki épp a múlt heti jegyzőkönyvek közt böngészett érkezésemkor. - Kihágás, vagy bűntényként említi azokat az eseteket is, amelyekről a legutóbbi ellenőrzések során jegyzőkönyvek készültek: a mi tudtunk nélkül új fogyasztóvonal bekötése magánlakásokba, illetve ipari egységek új részlegeibe, a fogyasztásmérő órának a kikapcsolása és az úgynevezett áramlopás. Az utóbbi időben a szabálytalanul végzett szerelési munkálatok felderítésére nagy hangsúlyt fordítottunk - veszi át a szót Vécsei Gyula. - A magánlakások területi bővítésekor általában a villamossági vonalat is ki kell egészíteni, mely csak a Villamossági Vállalat tudtával történhet és csak a mi alkalmazottaink végezhetik. Ennek ellenére elsősorban azokban a helységekben, ahol ipari teljesítmények vannak, tehát ahol üzemi karbantartók dolgoznak, gyakori az olyan eset, hogy munkaidő után „feketézve" ők végzik mindezt. Az így beszerelt új fogyasztóvonalak egyik velejárója a hálózat túlterhelése. Téves az az elképzelés, hogy ha valakinek fogyasztásmérő órája van, tehát gyakorlatilag annyit fizet, mint amennyit elhasznál, nem követ el kihágást, ha bejelentés nélkül új vonalat üzemeltet. Sok ilyen, vagy ehhez hasonló eset áramszolgáltatási zavarokhoz, elégtelen áramellátáshoz vezet. Szabó Katalin (Folytatás a 2. oldalon) Az RKP Borszék városi szervezetének konferenciája Balánbánya két ötéves terv ra a mezsgyéjén Az adatok szűkszavúak, maga a tény egy hírben is elférne. De érdemes kissé elidőzni a baláni Bányaipari Kombinát két legfrissebb eseményénél, hiszen a VII. ércfeldolgozó üzem, valamint a percenként 270 köbméter teljesítményű légsűrítő berendezés üzembehelyezése egy komoly, jól felkészült munkaközösség mindennapjaink közül kiemelkedő munkáját dicséri. Mert ezzel határidő előtt megvalósították a mólóban lévő ötéves terv fontosabb objektumait. A két ötéves terv keskenyedő mezsgyéjén nagyszerű megvalósításokra tekinthetnek vissza. 1966-hoz viszonyítva az idén megkétszereződött a kombinát össztermelési terve, a tavalyihoz viszonyítva pedig közel 30 százalékkal emelkedett ez a tervmutató. S határidő előtt teljesítették ezirányú feladataikat. Ezek a számadatok nagyarányú fejlődésről vallanak. Néhány fiatal mérnök mesélte a nyár elején, amikor a VI. ércfeldolgozó üzem működésbe helyezését ünnepeltük, s amit nyolc hónappal az átadási határidő előtt valósítottak meg, hogy kezdőkorukban álmodni sem mertek arról, hogy egy ilyen hatalmas, napról napra fejlődő-korszerűsödő gépezet aktív tényezői lehetnek. Egyikük például nemsokára az országban egyedülálló bányaépítkezés irányítását veszi át - az 500 méter mély akna építkezési munkálatainak vezetését. Sokuk tapasztaltabb munkatársaik irányításával részt vett és részt vesz a hidraulikus tömedékelési rendszer bevezetésében és kiterjesztésében, ez az eljárás is a világszínvonalat jelenti Balánbányán. Akár a VII feldolgozó részleg üzembehelyezése, amelynek teljesítménye 200.000 tonna évente. Az 1966-1970-es ötéves terv negyedik, s az idei év második feldolgozó részlegét öt héttel az átadási határidő lejárta előtt adták át rendeltetésének. A felsorolt tények-eredmények nemcsak a jól végzett munka örömét idézik. De szilárd alapot is jelentenek, biztos kezességét annak, hogy ez a munkaközösség, a balánbányai Bányaipari Kombinát törzsgárdája, hű marad hagyományaihoz. Az év végéig megvalósuló többlettermelés is ezt szolgálja. S nem véletlen, hogy a munkaközösség halk ünnepet, hiszen szinte észrevétlenül kezdett termelni az említett feldolgozó üzem, s a nagytermelékenységű légsűrítő berendezés, meghittebb ünnepek követik. Átadás előtt áll a jelenlegi ötéves terv balánbányai lakásépítkezéseinek utolsó objektuma, a 210 lakásos tömbház. S ezzel az idén 720 lakásba költöztek be bányászok, 1966-tól számítva pedig 1220 lakásba. Korszerűsödő munkahely, kényelmes otthon. Mai szocialista város: Balánbánya. Váli József ÉpK^ ( p í:tPP k* IP - tu « TÓTH MÁRIA GYORSAN? A mai modern és sok mindent megélni, megismerni akaró embernek egyre nagyobb, égetőbb gondja, hogy úgy mondjam minnapi problémája : beleférni a nap 24 órájába. Egyetemista fiatalemberrel ismerkedtem meg, akkor jött ki az egyik idegklinikánkról. A dolog tüneti kezdete az volt, hogy vért vettek tőle s a fiatalember összeesett. Kisportolt, nem alultáplált fiatalember, hisztériára sem hajlamos. Miért esett össze? A nővérek alig-alig rejtett, gúnyoska mosolya : ilyen bátrak a férfiak. Bezzeg mi, nők szülünk is... De hagyjuk most érdemeink listájának lobogtatását. A fiatalember napi 3—4 órát aludt. Olvasott, sportolt, tanult mindenek előtt és szépszerivel mérve az időt (gondolom, milyen racionális volt, erre vesztett a legkevesebbet!) udvarolt is. Nagyon okos, higgadt fiatalember. Biztos vagyok benne, hogy amíg az agyonfertőtlenített, kórházi köpenyben sétálgatott az idegklinika kertjében akadt ideje arra is, hogy egy újabb időbeosztást dolgozzon ki magának. Nekem nem árulta el tervét, de egyfelől biztosított : minél kevesebbet akar elveszteni abból az egyedi, nagy „kalandból", amit életnek hívnak. Nem érthetek egyet a fiatalemberrel, de sajnos az ő problémája kortünet. Most forgatom ezt a kiadványt, amelyik napilapokra, folyóiratokra ajánl előfizetést 1971-re, Írogatom ki, hogy mi érdekelne. Sok minden. Mi már magától értetődőn két nyelven (legalább kettőn!) olvasunk. Aztán hetente legalább egy órát tanárral érdemes egy, egy világnyelven elcsevegni. Már, aki amit választ. Van egy ismert írókollégám, akinek a jelszava : nem lehet beleélni a világba! Bölcs mondás. De, ha azt is hozzászámítom, hogy én történetesen nőnek születtem, bizony külön tanulmányt igényel a napi 24 óra okos kihasználása. Okos- ezt a NOTESZLAP jelzőt alá kell húznom, ha nincs szándékomban összerogyni. És nincs szándékomban se összerogyni, se lemaradni. Havonta egyetlen színház, egyetlen koncert! — ennyire futja az időmből. Tessék szelektálni. Vanmiben válogatni. De a minimumot teljesíteni kell, különben lemaradok. A koncert helyettesíthető operával. Az ágyam fejénél az olvasni való lapok halmaza. (Zárójelben kdvánom megjegyezni, hogy velem az irigység végez egy szép napon : az történik ugyanis, hogy néhány hónapja az alattam lakó kalapáccsal veri a fűtőtestet, ha este tízkor megengedem a kádba a vizet. Némi áthallás azért van,s ezért nem én vagyok a hibás. Boldog ember az alattam lakó! Este tízkor az ágyba bújik, és alszik.) (Folytatás az oldalon)