Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-14 / 10. szám

2. OLDAL - HARGITA Jegyzet" Ugyan miért ez a nagy sür­gés-forgás, kérdezem az üzlet e­­lőtt, ahonnan jól belátni, már az átadáskor néhány lelkendező haj­lamos volt hinni, igen, az épít­mény az üveg és a beton csodá­ja. Azóta szegény üzletet kicsit visszafokozták, a lelkendezők is mintha inkább azt nézték volna, mit vásárolhatnak, illetve mit nem az önkiben, így mondják, önki, Székelyudvarhelyen. Másutt is. Tényleg mit árulnak éppen most ? A csődület után ítélve spa­nyolviaszkot, esetleg táskanagy­ságú felfújható felhőkarcolót, napot zsebtükör­ méretben, vízi­orgonát, toronyórát táncostól , mind nagyszerűen mutat a nap­paliban.­­ Kérdem az elárusítót, van-e még ? — Persze hogy van — mondja. Be nem helyettesít­hető dolgok félkilós tételekben osztják. Ha négyszer ennyien lennének, ak­kor is jutna mindenkinek. Mondom a dologban nem az a furcsa, hogy tömeg van. In­kább az, hogy a harminc-negy­ven ember akik még bár egyhar­­madát is alig tudják felvásárolni a készletnek, tehát jut is (nekik), marad is (a következőknek) - konok kitartással verekedik a pult előtt, de a szó legszorosabb ér­telmében. Igaz, nem western­­módra, itt nem kerülnek elő a kések, a pisztolyok, még csak ökölcsapásokat sem konstatálni. Itt a verekedés finomabb formá­jét művelik : egy rántás és a de­likvens egy gombbal kevesebbet leltározhat otthon , egy nem is illedelmes oldalbaütés könyökkel, eggyel több plezúr , csikktaposó mozdulat, viheted a cipőt, pró­bálják az orrát újrafesteni. Azt hiszem, régi szokásnak en­ged a vásárló. Hiába hallja, van áru, fölösleges tehát a lökdösés, mégse ügyel a Jobbik eszére, számára a sor most is éppoly is­meretlen, mint tegnap vagy aze­lőtt. Annyira vérünkké vált volna ez a banális küzdelem ? Vagy csak az elárusítónak nem hi­szünk ? A székelyudvarhelyi 2. számú önkiszolgálóban virslit osztottak. A szín felcserélhető. Az áru is behelyettesíthető az alkalomnak megfelelően. Hát a viselkedés?... Oláh István TT. (folytatás az 1. oldalról) tudtam, hogy az iskola újra­­fedelezésére s bevakolására ez­­évben kerül sor.) Az iskolának egy tanterme van, benne már gyülekeznek a gyermekek: posz­tóruhába öltözöttek, lógó bugyi­sok, csivitelők, ennivalóan ked­vesek. Az osztályban elég hideg van. — Van fa elég — mondja Ká­nya Béla, az egyik tanító a kettő közül, egyben az iskolácska i­­gazgatója -, de már nem sike­rült fölvágatnunk, nem találtunk ,,druzsbást", magunk vágjuk a fát, néha a gyermekek segítsé­gével. Persze, amennyit naponta sikerül felfűrészelnünk és felvág­nunk, az nem elég ahhoz, hogy jó meleget teremtsünk az osz­tályban. — S eddig miért nem kaptak motorfűrészest? — Hát. . . Nem jöttek . .. A tanítás — több, nagy távol­ságra lakó gyermek miatt — most télen későbben kezdődik. Addig is felmegyünk a tanítók szobájá­ba. Nem fogad kellemes látvány. A szoba bútorzata egy ágy, egy pinces, asztal, szekrény, kályha. A padlón szőnyeg helyett sze­mét, a kályhán mosatlan edé­nyek piramisa. A szoba ,,deko­rációi" : az egyik ágy fölött sze­gen lógó vadászfegyver, töltény­­őr, s javarészt félmeztelen nőket ábrázoló lapkivágások. Künn az „ előszobában" összeeszkábált asztalon az iskola könyvtára, szemléltető képei és egy darab sonka, egyik felén egérvágás, másik felén késvágás nyomával. Hármasban vagyunk csak. Ká­nya Bélának és Kása János he­lyettesítő tanítónak kint akadt dolga. Hallgatunk. Az az érzésem mindhárman ugyanarra gondo­lunk, de szégyelljük kimondani. Feszengünk, mintha a saját ott­honunkról lenne szó, mintha a mi szennyesünket terítették vol­na nyilvánosság elé. Száva An­tal végre megtöri a csendet: — Elképesztő ! Hogy tudnak így élni?!­­ Hogyan tudtok így élni — fordul a belépő tanítók­hoz —, hogyan válhattatok eny­­nyire igénytelenekké? ! - Több oka van ennek... - mormolja (talán egy kissé ellen­ségesen) Kása János. Ránézek a másik tanító­ra. A magas, jókötésű férfi za­vara leírhatatlan. Ő nem beszél, nem szabadkozik, de érzem, ha most­ nem következik egy feloldó szó, mozdulat, Kánya Béla ki­tör, ontani kezdi a keserűség szavait. Nem nehéz észrevenni ebben a pillanatban: ebben az emberben valami megroppant a Csínodon töltött tizenhárom év alatt, talán úgy is mondhatnák: „élete holtvágányra futott". Még nem ismerem Kánya Bélát, s így nem tudhatom, lesz-e számára visszatérés, él-e majd valahol, valamikor tisztán egészséges emberi életet? A feszültséget feloldó pillanat bekövetkezik. Úgy látszik, Száva Antal és Tompos Zoltán is meg­érezte: a húr most nagyon is megfeszült, a részletesebb be­szélgetést, a vitát későbbre kell halasztani, s ezért reggelizni in­vitálnak. Bontogatni kezdjük cso­magjainkat, eszünk . .. — Kilenc éve tanítok, monda­nom sem kell, hogy nem a leg­ragyogóbb helyeken — kezdi meg a beszélgetést Kása János helyettesítő tanító. — Nem próbált közben felvéte­lizni valamelyik egyetemre? — Dehogynem. A tavaly is fel­vételiztem a jogra, lasiban. Most sem sikerült. Nincs nekem sze­rencsém, kérem . .. Elnézem és hallgatom Kása Jánost. A puha, gyenge akaratú ember jellegzetes típusa. Azé az emberé, aki legyinteni szokott, ha ,,nincs szerencséje", beletö­rődik. Ifjúsága, élete közben el­inal. Nem emlékszem, hogy a szobájában láttam volna egy tankönyvhöz, egyetemi jegyzet­hez hasonlító valamit. ,,Nincs nekem szerencsém", mondogat­ja Kása János, s ezzel a tudat­tal, ugyanakkor alaposabb fel­­készültség nélkül ül minden év­ben vonatra, s indul valamerre felvételizni. Szokásává válhatott ez, s egyben lelkiismeretét meg­nyugtató tetté is. Évről évre, fel­vételi vizsgától felvételi vizsgáig él azzal a tudattal, hogy „jobb sorsra érdemes ember", nem a tanyai tanítóság, hanem az ügy­­védeskedés vagy hozzá hasonló az a munkaterület, ahol majd „ kibontakoztat­hat­ja tehetségét". Közben nem veszi észre, hogy hovatovább illúziókat táplál, s arra sem jön rá, hogy bármi is lesz ,,majd", most és ott, ahol él, dolgoznia kellene lelke­sen és keményen, nem sza­badna megelégednie csupán fi­zikai jelenlétével a faluban, csu­pán azzal, hogy megtart egy-két órát, s utána ismét a rendetlen, lógó ajtajú, könyv- és rádió nél­küli szobában, s a merengés ó­­lomködében üldögéljen évekig. — Nem tudom, mit akar ez az ember — mondotta egy alkalom­mal Száva Antal tanfelügyelő. - Nem gondol arra, hogy ren­delkezései értelmében a tanfel­ügyelőség bármikor felmondhat azoknak a helyettesítő tanítók­nak, akiknek tevékenységével e­­légedetlen? Hányan kérnek ál­lást minden ősszel! Nagyon jól meg kell gondolnunk, kit és mi­ért vegyünk fel. Sok helyettesítő tanítót ismerek, akik szívvel-lé­­lekkel dolgoznak, közben sza­badidejük nagy részét tanulásra fordítják, „ látogatás nélkülit" végeznek, s így szinte észrevétle­nül minősülnek át rendes taná­rokká. De mit kezdjen az ember azzal, aki évekig semmit sem tud felmutatni? Az ilyesmi mindig meggondolkoztatja az ,,illetéke­seket". Két tanító egy tanyán. Az e­­gyik Csínodon csak egy éve dol­gozik. Közömbösen, hanyagul és álmodozva. Kánya Béla tizenhá­rom éve él a csángótelepen. Jól képzett tanító. A későbbre ha­lasztott beszélgetésen megtud­tam: a falu élete iránt sem kö­zömbös. Színdarabokat tanított be, részt vesz a hazafias munkák megszervezésében, irányításá­ban. Otthont is szeretett volna alapítani. Házassága azonban rosszul sikerült. Eléggé megke­seredett ember. Erő is kell ah­hoz, hogy valaki a ,,világtól" tá­vol, sokszor értetlenség között dolgozzék. Az ,,illetékesek" bíz­nak Kánya Bélában, a tanító­ban, én bízom az emberben is, abban, hogy jelenlegi letörtsége múlandó állapot. És remélem, nagyon remélem, hogy azok az emberek, akik közvetve vagy köz­vetlenül felelnek a csinódi isko­la, a csinódi közösség életéért, munkájáért, segíteni fogják Ká­nya Bélát. Főleg nagyobb meg­értéssel . .. Tanítóit a hegyeit között WOI­TAN AC­SABO SZŐCS ÁRPÁD madéfalvi la­kos kérdezi, hogy érvényes-e az a végrendelet amellyel a vég­­rendelkező egy olyan személy­nek hagyta a vagyonát, akivel nem volt rokoni kapcsolatban, habár rokonai közül az édes­anyja még életben maradt és haszonélvezeti joggal rendelke­zett az elidegenítés tárgyát ké­pező ingatlanra nézve ? Ugyancsak tudni szeretné, mi­­lyen eljáráshoz folyamodjon, hogy használatba vehesse azt a házat, amelynek társtulajdonosa? A polgári Törvénykönyv 841 -ik és következő szakaszai előírják, hogy ajándékozás vagy végrendelet út­ján a tulajdonos vagyonának csak fele felett rendelkezhetik ha utána életben egy gyermek maradt, egy­­harmadrészben ha két gyermeket és egynegyedrészben ha három vagy több gyermeket hagyott hátra. A gyermekek fogalmába belefog­laltatnak az összes leszármazottak bármilyen fokon. Úgyszintén az ilyen elidegenítés nem haladhatja meg a tulajdonos vagyonának felét akkor sem, ha nincsenek ugyan leszármazottai de élnek a szülei és háromnegyed részét, ha csak az egyik szülő maradt élet­ben. A levélben közölt adatok szerint a végrendelet a végrendelkező va­gyonának csak háromnegyedéig ter­­jedőleg érvényes és a fennmaradt egynegyed az édesanyát illeti meg, mint törvényes örököst. A végrendelkezés szempontjából a haszonélvezeti jognak csupán az a jelentősége, hogy a végrendelet kedvezményese nem veheti haszná­latba az ingatlant, amíg a haszonél­vező életben van. 2. Társtulajdonosok esetében ha az ingatlan használatával kapcso­latban vita merült fel, akkor bíró­sági úton kérni kell a tulajdonközös­ség megszüntetését, melynek során olvasónk is kifizetheti a más társ­­tulajdonosok részarányát, vagy meg­kaphatja pénzben a neki járó rész értékét. GÁL ADOLF Csíkszeredai olva­sónk arról érdeklődik, hogy jo­gosult-e az állami gyermekse­gély folyósítására mindkét gyer­meke után, ha a fizetés javítás alkalmával díjszabás szerinti fi­zetése 1850 lejről 2200 lejre emelkedett, ugyanabban a funk­cióban dolgozik és a második gyermeke az új fizetési rendszer bevezetése után született ? Az 1960-ban megjelent 285-ös számú Törvényerejű Rendelet értel­mében, figyelembe véve annak u­­tólagos módosításait is, állami gyer­meksegélyben csak azok részesül­nek, kivéve egyes kategóriájú al­kalmazottakat, akiknek a díjszabás szerinti fizetésük nem haladja meg a 2000 lejt az első gyermek ese­tében, 2500 lejt a második gyer­meknél s így tovább. Az 1968 május 4-i 914-es számú Minisztertanácsi Határozat 19-ik szakasza pedig előírja, hogy mind­azok az alkalmazottak akik az új fizetési rendszer bevezetése e­­lőtt az állami gyermeksegély folyósításának kedvezményesei vol­tak továbbra is megtartják ezt a jogosultságukat még akkor is, ha az új díjszabás szerinti fizetésük meghaladja az e célból megállapított összeg szintjét, mind­addig amíg ugyanabban a beosz­tásban dolgoznak. A fentiek alapján tehát, levél­írónk jogosult az állami gyermekse­gélyre mindkét gyermeke után, az elsőre megtartja ezt a kedvezményt az idézett minisztertanácsi határo­zat rendelkezései szerint, míg a másodikra a kérdésre vonatkozó alapjogszabály előírásai értelmében, vagyis az említett törvényerejű ren­deletnek megfelelően. Tudatjuk, hogy a kérdéssel kap­csolatosan adott válaszunkkal azo­nos felvilágosítást kaptunk a Mun­kaügyi Minisztérium megfelelő re­szortjától. SZAKÁCS FÉLIX madéfalvi ol­vasónkkal közöljük, hogy levelé­ben feltett kérdésre csak akkor tudunk megfelelő választ adni, ha közölni tud több adatot s e célból pedig személyesen vegye fel a kapcsolatot rovatunk szer­kesztőjével. Puskás Vilmos jogász Az Em­inescu-életrajz révén széles körben elterjedt Iosif Vulcan*) neve, tudjuk róla, hogy Pesten (majd Nagyváradon) adta ki a polgárosodást szolgá­ló „kulturális folyóiratot", a Fa­míliát, s mivel lapjában szere­pel először Mihai Eminovici megváltoztatott neve, Eminescu „keresztapjaként" tartjuk szá­mon. De ki is volt tulajdonképpen Iosif Vulcan? Mit tett, mit al­kotott, mi érdemesíti az utókor figyelmére? Életének és tevékenységének reális, átfogó értékelése még az irodalomtörténetre vár. Köteles Pál utal is e feladat elvégzésé­nek szükségességére — a beve­zető tanulmány azonban tartal­maz néhány érdekes adatot Iosif Vulcannal kapcsolatban. Élete „főműve" a Familia, mely a kor legjelentősebb ro­mán íróit tekinthette munkatár­sának, s emellett bőven közölt fordításokat a világirodalom je­lentős alkotásaiból. De a Familia nemcsak ezzel dicsekedhet. A lap híven tük­rözte Vulcan politikai elveit, de­mokratizmusát, valamint széles látókörű ismereteit, sokoldalú­ságát. Szerkesztői erényeit di­cséri, hogy a lapban megfelelő arányban van jelen a tudo­mánynépszerűsítés, az irodalom, a politika, a különböző művé­szeti áramlatok ismertetése, s még néhány rovat ezenkívül. Első pillantásra meghökkent a cím: losif Vulcan a Kisfaludy Társaságban. A bevezető azon­ban választ ad arra, hogy mi tette érdemessé a kültag jogcí­mére: losif Vulcan a román-ma­gyar kulturális kapcsolatok f.­ A közeledés harcosa tadhatatlan harcosa volt, min­dent elkövetett egymás értékei­nek, hagyományainak kölcsönös megismertetéséért, megszeret­tetéséért. A Kisfaludy Társaságban tar­tott székfoglaló beszéde, me­lyet a román népköltészetről tartott, ma is érvényes megáll­­apításokat tartalmaz, s egyben jelzi Vulcan tudatos­ elkötele­zettségét, népe szolgálatát. A könyv ízelítőt ad Vulcan fordítói tevékenységéből, har­minc román népköltészeti al­kotást szólaltat meg magyar nyelven. S ha ma már itt-ott nehézkesnek, nem eléggé kidol­gozottnak­ érezzük is a fordítá­sokat, úgy csukjuk be a köny­vet, hogy a szerkesztő-közíró Vulcanról alkotott képünk ki­egészül a fordítóéval. Demeter Zoltán *­ losif Vulcan a Kisfalu­dy Társaságban - Téka — Kriterion Könyvkiadó, Bu­karest, 1970. Útkarbantartók, gépkocsivezetők figyelmébe Csúszós út - fokozott balesetveszély Néhány nappal ezelőtt Csíkszere­dából Gyergyószentmiklós felé in­dultunk. A város kijáratánál letapo­sott, nagyon csúszós felületű havas út fogadott. 30 kilométeres órán­kénti sebességnél nem lehetett gyor­sabban hajtani .Az útfelület ilyen maradt Csíkrákosig, csúszásgátló a­­nyagnak nyoma sem volt. Útban Csíkszentdomokos felé kocsinkban megszólalt a rá­dió adó-vevő készülék, ér­tesítették, hogy a községben súlyos forgalmi baleset történt több jármű ütközött össze, néhány sze­mély is megsebesült. A helyszínre érkezve megállapították a baleset o­­kait. A Csortán Dezső vezette 21-HR—704 forgalmi számú teher­gépkocsi Balánbánya felé haladt, s Bogyó Jenő, az 1—MS-2127 rend­számú személygépkocsival meg a­­karta előzni annak ellenére, hogy látta a szemből közeledő 21-HR-202 rendszámú teherautót. Ennek veze­tője, Tímár Mátyás, látva a szabály­talan előzést, megpróbált megáll­ni. Ez azonban a csúszós út miatt nem sikerült még több mint harminc méternyi fékezés után sem. A sza­bálytalanság következményei : a csíkszenttamási Bogyó Jenő és a gépkocsiban tartózkodó Bogyó Ro­zália súlyosan megsérült. Nem sza­bad elfelejtenünk azonban azt sem, hogy a baleset nem következett volna be, ha a­ Csíkszentdomokos és Balánbánya közti útra aznap csú­szásgátló anyagot szórnak, a szem­be jövő tehergépkocsi fékezése u­­gyanis ebben az esetben hatéko­nyabb lett volna. Az út karbantartásáért a csík­­szentdomokosi Biró István felel, aki azon a napon semmit sem tett az utat fedő csúszós hóréteg eltávolí­tásáért. Az útfelület állapota közrejátszott aznap egy másik forgalmi baleset­ben is. A 443-as számú háznál ron­gálódott meg a 21—HR—1199 forgal­mi számú tehergépkocsi. Székely András gépkocsivezető ittasan ült a volán mellé, s így indult Balánbá­­nyára. A fent említett helyen a túl nagy sebesség, a csúszós út miatt hirtelen balra kanyarodott, áthaladt az útmenti árkon, az udvaron és Kedves Lajos hójába ütközve állt meg. A helyi miliciaörs parancsno­kának jelentéséből kitűnik hogy a baleset helyén az út egyenes, de le­taposott és megfagyott, csúszós fe­lületű hó fedte. Íme ismét visszakanyarodtunk Biró István tevékenységéhez, aki mint ki­derült az említett napon nem is tar­tózkodott otthon. A felelősség egy­­része, az ellenőrzés, a kellő intézkedések meghozatalának elmu­lasztása miatt a milícia helyi szer­veit is terheli. Cimpianu Mihai százados Felvételeink a balesetben résztvett gépkocsikat mutatják be. íme ide vezet az emberi felelőtlenség és hanyagság. Közös munka, közös érdek, nagyobb termelékenység (Folytatás az 1. oldalról) az együttműködés minél gyümölcsö­zőbb legyen- Mire is gondolok itt elsősorban. Arra, hogy olyan terme­lési terveket készítsenek, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésünkre álló géppark maximális kihasználá­sát. Nem elég, hogy gépünk legyen egy munkafolyamat elvégzéséhez, a gazdaságok kell gondoskodjanak, hogy ne forduljon elő fennakadás. Tegyük fel, vetéskor ne álljon a gép, mert nincs, aki a vetőgépre üljön. Azt is elvárjuk gazdaságainktól, hogy valamennyi kapacitásunkat ki­használhassuk. Kaszálógépekkel rendelkezünk, tehát a gépesíthető területeken kaszáljunk géppel és ugyanakkor újabb területeket te­gyünk gépesíthetővé. Rétjeink jelen­tős hányadán eluralkodtak a va­kondtúrások. Ezek eltakarítására is vannak gépeink csak alkalmazni kell őket. Gépesíthetjük az állatte­nyésztés számos munkafolyamatát, a takarmányok szállítását, előkészíté­sét. Egyszóval lehetőség van bőven, csak tudjuk kihasználni. Lényegében ez a mi feladatunk, gépesítőké és munkáltatóké egyaránt. Minden­esetre bizakodással te­kintünk a jövő elé és biztosak va­gyunk, hogy az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényre juttatása nemcsak mennyiségi, minőségi ja­vulást is eredményez gépesítőinknél. Már maga az a tény, hogy az át­szervezés kapcsán a mezőgazdaság­i gépesítők fizetési besorolása a­­zonos lett a gépgyártó iparban fog­lalkoztatottakéval, 5 százalékos fi­zetésjavulást eredményezett. Ugyan­csak 20 százalékos fizetésjavulást e­­redményez a globális akkord beveze­tése, amennyiben teljesítik az elő­irányzatokat, ösztönzőleg hat a többlettermelési prémium is. Ha például egy hektár búza tervezett átlaghozama 2,5 tonna és a ter­melő csoport - amelybe a gépesítő is beletartozik — többlettermelést ér el, minden hektáronkénti többletton­na után kétszáz lejt kapnak, melynek 20 százaléka természetben is kifi­zethető. Javultak a munkakörülmények, a műszaki ellátottság, nőtt az anyagi érdekeltség, de természetszerűleg a termeléshez történő közvetlen kö­töttség új feladatokat, magasabb­­színtű felelősségtudatot is jelent. Ne­künk gépesítőknek is mindent el kell követnünk, hogy állandóan ja­vítsuk munkánk minőségét, úgy osz­­szuk be embereinket, hogy azok egy termelési folyamatot elejétől a be­fejezésig végezzenek. Arról is meg­vagyok győződve hogy szakszerűbb lesz a gépek karbantartása, ami lé­nyeges alkatrészmegtakarításhoz, következésképpen az önköltség csökkenéséhez, a jövedelmezőség emelkedéséhez vezet. Parajdon a mezőgazdaság-gépesítők kihasználva az enyhe időjá­rás nyújtotta lehetőségeket, jó ütemben haladnak a gépek ja­vításával. Igyekeznek idejében felkészülni a tavaszi mezőgazda­sági munkálatok végzésére. Az erőgépek javításával egyidőben rendbeteszik az ősz folyamán meghibásodott talajművelő és vető­gépeket is. 1971. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK 1971 január 14, csütörtök Napkelte : 7,49 ; nyugta : 17,00 Holdkelte : 20,01 ; nyugta : 9,23. Az évből eltelt 14 nap, hátra van még 351. ÉVFORDULÓK:­­ 1934-ben halt meg Ioan Can­­tacuzino tudós, orvos és bak­teriológus, a modern román mikrobiológia és kísérleti gyó­gyászat megalapozója. HETIVÁSÁR : Vlahica, Csík­­karcfalva, Parajd, Várhegy. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK 10,00—11,30 — Előadás mezőgazda­­sági dolgozóknak : Burgonyatermesz­tés. 18,00 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS : Cseke Gábornak, az Ifjúmun­kás főszerkesztőjének jegyzete; fia­tal előadó művészek : Botár Katalin csemballó-művésznő. 18,30 — Autósok­nak. 18,50 — A modern román nyelv. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Amikor az akták nem fedik a valósá­got. 20,45 — Bákói képzőművészeti jegyzetek. 21,00 — Vidocq — folytatásos film (VI. rész). 21,30 — Férfi kosár­labda : Steaua — Leningrádi Spar­tak (Kupagyőztesek Kupája). 22,00 — A világ körül — Alexandria és Szu­ez között. 22,30 — Dalok és román­cok. 22,50 — Híradó: JANUÁR 15. PÉNTEK Magyar nyelven : 6—6,30 — Reggeli híradó . Hírek, zene. Ipari krónika : Az új év első termelési sikereiről. 18—19,30 — Hírek, tudósítások. Gazda­sági figyelő. Balettzene. Nők stúdiója; Nők a képernyőn; Világhír kettesben — a Kessler nővérek; Muratescu: Az ideális feleségről; A Hargita megyei nőbizottság tevékenységéről. Zenei fejtörő. A Maros művészegyüttes a He­gyen, völgyön muzsikaszó című mű­sorával ma este Csíkszentgyörgyön, holnap este pedig Csíkszépvízen vendégszerepel­ JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Transilvánia : 1x7. Színes, szélesvásznú olasz film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Bukaresti emlékek. Román film. SZÉKELYUD­VARHELYI Homoród : Messze nyu­gaton. Színes, szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mio­riţa : Nemesi fészek. Színes szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Fa­munkás : Kettős játék a titkos szol­gálatban. Színes, szélesvásznú olasz­spanyol film. MAROSHÉVIZI Cali­­man : Az első trolibusz. Szovjet film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Patricia és a zene. Színes spanyol film VLAHICAI filmszínház : Dr. Mabusse ezer szeme. Német film. BALÁNBÁ­­NYAI Bányász : Érdekházasság. Szí­nes lengyel film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Férfiak hallgatása. Csehszlovák film. BORSZÉKI Borszék : Dr. Ma­­busse ezer szeme. Német film. BOR­SZÉKI Forrás : Doktor Melli. Színes, szélesvásznú olasz film. MADÉFALVI Vasutas : Kettős játék a titkos szol­gálatban. Színes, szélesvásznú olasz­spanyol film. GYERGYÓCSOMAFAL­­VI Művelődés : Freddy és a préri da­la. Színes, szélesvásznú német-ju­goszláv film. LÖVÉTEI filmszínház : Szerelem és sebesség. Színes spanyol film. PARAJDI filmszínház : A besú­gó. francia film. DITRÓI filmszínház: A láthatatlan doktor Mabusse kar­maiban. Német film. GYERGYÓAL­­FALUSI filmszínház : A kanári és a vihar. Színes román film. CSIK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : Vo­­lodja közlegény. Szélesvásznú szovjet film. CSIKSZENTMÁRTONI film­színház : Madarak. Színes amerikai film. CSIKSZENTSIMONI filmszín­ház: Érdekházasság. Szélesvásznú lengyel film. CSIKSZÉPVIZI film­színház : Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz. Román film. HODOSI filmszínház : A csendőr nősül. Színes francia film. A marosvásárhelyi stúdió műsorát Mai rejtvényünk 20 évvel ezelőtt 1951. januárjában halt meg a vizsz. 30 sz. sorban feltün­tetett díj birtokosa, ismert amerikai kritikai realista író, akinek nevét a vizsz. 1 sz. sorban rejtettük el. A függ. 2 és 25 sz. sorokban két regé­nyének címét idézzük. VÍZSZINTES 9. Idegen női név. 10 Dara. 11. Lám. 12. Török férfinév. 14. Asszonyi. 15. Remegni kezd ! 17 Fakad. 19 .Motoros erőgépek. 22. Fa része. 23. Skálahang. 24 Afrikai nép. 26. Bejárat. 28. Ilyen lap is van. 29. Napisten. 32. Baba 33. Királyi szék, névelővel. 34. Fadísz. 35. Azonos más­salhangzók. 36. Mell. 38. Kusza agy . 39. Házmellékit. FÜGGŐLEGES : 1. Papírra vetet­ték. 3. Weisz Ida. 4. Hazai folyó. 5. Kerti növény. 6. Fordított kérdőnév­más. 7. Férfinév. 8. Huzal. 13. Szel­lemi eledelünkről gondoskodik. 16. Holnap előtt. 18. Mezőgazdasági munkát végez. 20. Társas körök. 21. Terelő hely az állatok részére. 27. Az Utakat lepi be. 28. Létezik. 31. Éktelen muzsika. 32. Üzlet. 33. Me­nyasszony. 34. Sütő. 37. Helyhatározói rag.

Next