Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-16 / 12. szám

2. OLDAL HARGITA . Tanya a salamási tetőn (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Az állattenyésztés fellendítéséért (Folytatás az 1. oldalról) kormánnyal pótolva. Nagy hibának tartöm, hogy sok helyen a tejtől va­ló elválasztás után csak szálasta­karmánnyal marad az állat. Elképzeléseink szerint szeretnék tovább fokozni a tej- és hústerme­lést, még nagyobb hangsúlyt he­lyezve a takarmánytermesztésre. Tervek szerint 500 főből álló fejőste­henészetet és 250 főből álló nö­­vendékállat-hízlaldát hozunk létre. Foglalkoztat a vízellátás a takar­mányelőkészítés gépesítésének kér­dése. A legelőkön a tavalyi 150 ki­lóval szemben szeretnénk legalább 200 kiló nitrogéntartalmú műtrágyát elszórni az idén. Saját termelésből a megfelelő abraktakarmányt nem tudjuk biztosítani , úgy vélem, a szövetkezetközi tanács gazdaságai közt létrejövő együttműködés, a szakosodás hozzásegítő szükséglete­inknek megfelelő mennyiséghez, úgyszintén kombinált takarmányok­hoz. S talán a gépesítés kiszélesíté­séhez is. Az állattenyésztők, gondozók ösz­tönzésére az idén alkalmazni kezd­jük a globális akkord szerinti java­dalmazást. Minden egyes liter tej eléréséért 30 bánit, fedeztetésért 50 lejt, minden élve született borjúért 100 lejt fizetünk, az első három hé­ten minden egy kilós súlygyarapo­dásért 3 lej, a gondozásért 13 lejt darabonként. A hízóállatoknál havonta 15 lejt kap a gondozó min­den állat után, minden kiló súly­­gyarapodás eléréséért pedig 1 lejt. Természetesen a sikerek érdeké­ben jól felkészült állattenyésztőkre van szükségünk , ezért javítanunk kell a szakmai oktatás színvonalát. Mindent összegezve : meggyőző­désem, hogy Bögöz község gazda­ságaiban lehetőség van nagy ka­pacitású állattenyésztő farmok léte­sítésére. Csak éppen a lehetősége­ket ki kell aknázni... CSALÁDI pirnó (Folytatás az 1. oldalról­ az alkalomra találták volna ki), a házikisasszony pedig az ételeket ■szolgálja fel, amit édesanyjával ketten készítenek. Mindenkihez van egy-egy kedves szava, tartózkodóan barátságos, udvarias. Zöldpaszuly­­levest hoz a gőzölgő tálban, s má­sodiknak bécsi szeletet savanyúság­gal. Az étel olyan, akárcsak otthon, s valóban családias a hangulat is. Hogy kik a vendégeik? Törzsgár­da nemigen van. (A község nagy líceumának tanárai nagyrészt a diákotthon étkezdéjében ebédel­nek, legfennebb a szünidőben jár­nak ide, a helyi bútorüzemnek pe­dig szintén van étkezdéje.) Főként átutazókat fogadnak, hosszabb­­rövidebb ideig itt tartózkodó turis­tákat, hivatalos ügyeiket intéző tisztviselőket, kiküldötteket. Van amikor csak egy-kettőt, van amikor húsz-huszonötöt is egy nap. Dél­utánonként hétvégén pedig be-be­­ülnek a helyiek is egy-egy féldecire, egy üveg sörre vagy kupa borra. A környékbeliek, gyergyóiak, ma­roshévíziek, tölgyesiek, remeteiek, akiknek leggyakrabban visz útjuk errefelé, már ismerik megszokták a helyet, idegenek azonban sokszor csak véletlenül találnak rá, mert a házon lévő táblán kívül, a község­ben semmi sem jelzi létét. Hogyan szerzi be, körülményeihez képest meglehetősen bő választékát ez a cseppet sem hivalkodó, mond­hatni, miniatűr közélelmezési egy­­ség? — Ahogy lehet, — világosít fel a főélelmező, Szőcs Pál­­ a kereske­delemből, a hetipiacról. Személye­sen megyek el Gyergyószentmik­­lósra, Maroshévízre, de Csíksze­redába s még tovább is, ha kell. Bejárom az üzleteket, felkutatom az árut és hazahozom, hol szekér­rel, hol taxival mikor mi akad . . . Nem kíméli a fáradságot és a jelek szerint, élelmességet olykor tanulhatnának tőle nagybani ki­szolgáló egységeink vezetői, be­szerzői is. Érdemes csak végignéz­ni a bárnak alig nevezhető sarkat:­ egyszerű fenyővíz, vodka, gin, bitter, de angol whisky is és többcsillagos konyakok, sör olcsóbb és drágább­ borok. (Az árak a vendéglőjével a­­zonosak). Az ételféleségekben persze nem ilyen bő a választék. Általában egy, esetleg kétfélét főznek. Ebéden kí­vül, különösen előzetes megrende­lésre, gyakran vacsorát is felszol­gálnak. Vasárnap délutánokon pe­dig gyakran összegyűl itt a falu fiatalsága, magnót, lemezjátszót hoznak szórakoznak. Immár három éve, hogy a Szőcs­­család kitette háza homlokzatára a családi penzió feliratot. Sok a ve­­sződés, a munka — mondják —, de nem kétséges, hogy megéri, nekik is, a községnek is, mert nem kell korgó gyomorral elbocsájtania a­­kár hivatalos, akár nemhivatalos vendégeit, és megéri, minden bi­zonnyal az átutazóknak is . . . Persze, egy ilyen kis családi ki­főzde semmiképpen sem veheti fel a versenyt a bő választékkal ren­delkező, számos vendéget kiszolgá­ló „nagy" kereskedelmi egységekkel, de mi tagadás a semminél min­denképpen jobb, különösen ott, a­­hol a helyi közélelmezési egységek „nem tartják érdemesnek" meleg étellel, legtöbbször még hideggel sem, várni a vendégeiket. Je Történt pedig egyik ter­melőszövetkezetünkben, hogy meghalt valaki. Egy a tagok közül. El is temették annak rendje s módja szerint, úgy, ahogy nálunk fele szokás . . . A temetkezési költségeket áll­ták a hozzátartozók. Néhány nappal a temetés után kérték a gazdaságtól azt a bizonyos összeget, amely a törvények szerint minden megboldogul­tat megillet. A válasz kurta, furcsa volt, miután nagy szűk­szavúsággal és unalommal el­mondták, hogy milyen h­a- Ügy­intézés­ként... tokra van szükség, s amely útmutatásból nem sokat le­hetett megérteni, vagy leg­alábbis többévi bürokrata gyakorlat, és szókincs kell a megértéséhez . . . Szóval, azt válaszolták, hogy majd csak akkor fizetik ki azt a bizonyos ötszáz lejt, amikor ,,három­négy halott összegyűl. . . mert akkor könnyebb egyszerre fi­zetni, sok az utánajárás . . ." Ennyi. . . Ezek után úgy érzem, nem is szükséges a további kom­mentálás. Emberi mivoltunk­ra hoz szégyent ez a válasz. És szégyelleni kellene na­gyon . . . Mert mi történik ab­ban az esetben, ha tényleg szükség lenne a temetkezési költségekre, arra a bizonyos összegre, akkor várnának ad­dig a temetéssel, amíg ,,há­rom-négy halott összegyűl"...? Tudom, hogy ilyen nincs, hogy ez abszurd helyzet, épp annyira visszás, mint a fenti gyakorlat, a pár szóban meg­adott embertelen válasz . .. Ferencz L. István ­ Ahova nem vezet műút ÁRVÁTFALVA A Nagyküküllő alsó folyása mentén, Felsőboldogfalván át­haladó országútból gondolkodás nélkül iramlik balra egy hegyes­­völgyes térszíneken vezető, ka­nyargós, hepe-hupás mellékág. Két kilométernyi utazás után a tekintet elé zötyög egy fehérre meszelt torony, néhány házfedél, hogy aztán, a következő lépés­nél kitárulkozzon az apró, na­gyon öreg, nagyon szerény, meg­ható falucska. Védtelen, magá­ra hagyatott, hallgató — kezébe venné az ember, markába fog­ná, s valami szépet, biztatót mondana ... Lehelet finom ho­mály lebeg a völgy felett, tava­­szodni akaró földek párát onta­nak, engedett a kerékvágás, léptek nyomát őrző sár, felenge­dett a fagy - csak a párát le­helő lehelet, s a Vigyázóhegyen fehérlő tél-foltok szólnak: tél van, január. Téli nap sündörög a falu fe­lett, a dombok felett, a levegő felett, az ember feje fölött. A bágyadt naprészecskék megvil­lannak a házak szemein, az ü­­vegen. Valamit írni, jó lenne nyomot hagyni a sötét retinán ... lehullnak a házak közé, eltűn­nek a sárba csendben, zajtala­nul, szerényen — szerényebben nem is lehet — a messziről jött gondolatok. Ismét fordulni kell, megint hir­telen. Száz méterrel benne­bb már a ,,főtéren" van az ember. Beton itató­ba, onnan favályúba ömlik a falu vize. Keskeny ár­­kocskában csordogál tovább, s a meredek partú Górám pataká­ba, a Küküllő felé igyekvő ka­nyargó vízcsíkba torkollik. Ha balra fordul, a toronyház irányába érkezik a tekintet. Tíz­­tizenkét méter magas. ■ Egyedül áll­­ a templom, ami hozzátar­tozott, megcsúszott a csúszós ta­lajon, s mielőtt teljesen össze­dőlt volna, lebontották és szét­hordták az emberek. Furcsán, magányosan áll a torony — sokat hallgatnak a harangok. A toronytól néhány lépésnyire szomorkodik az öreg — ki tudja, milyen öreg iskola. Egy terem­ben tanítanak, a többiben ga­bonaraktár van... és egerek. Hatalmas lakatok lógnak a re­teszen. Az I-IV osztályban kilenc gyermek tanul, heten járnak be Székelyudvarhelyre a második ciklusra­­, délután, estére ve­tődnek haza. Az ifjúságot négy lány és hat legény alkotja. Több­ségük a városba jár dolgozni a közép­generáció több mint felé­vel. A faluban 44 házszám van. A családok száma harmincnyolc. Két lakatlan ház, négy üres te­lek. A falu lakossága 1910-ben 215, 1941-ben 148, 1971-ben pe­dig 135 lelket számlált. A termé­szetes szaporulat az utóbbi é­­vekben egy-két gyermek. 1960- 64 között egyetlen születést sem jegyeztek be. A házasságkötés fehér holló — tizenöt év alatt öt új házat építettek. Mesélik, három árva lányé volt a Már dombja alatt húzódó ha­talmas birtok. Az árvák hosszú ideig nem mentek férjhez — ma­guk dolgoztak, s dolgoztattak a földeken. Hosszú, selymes hajuk, egyenes derekuk, csillogó sze­mük volt. Messzi vidékekről jár­tak hozzájuk háztűznézőbe a le­gények, míg aztán mindenik lány ki nem választotta magának a legkiválóbbat, s utódaik el nem lepték lassan a völgyecskét. A falut az árva lányok emlékére Árvátfalvának nevezték el. .. — Leánykoromban sem volt na­gyobb a falu mint most csakhogy akkoriban sokkal több gyermek született. Mi hatan voltunk test­vérek. Ritka volt az olyan család, ahol ötnél kevesebben lettek vol­na a családban. Ilyen volt a szo­kás. Most más idők járnak — két gyermek már sok gyermek. Az alacsony mennyezetű szo­bában rend, tisztaság. A bútor­zat a legszükségesebből áll. Asz­tal, tálas, kasztén — az öreg kasztén, ahová Anna néni het­ven évvel ezelőtt gyűjtögetni kezdte a staférungját — szek­rény, pad. A falon néhány fény­kép — a fiatalon elhunyt gyer­mekeké. A kályhában ég a tűz, meleget áraszt.­­ Magam hordom a fát. Nem nagyon törődnek az öreggel. . . Addig jó amíg dolgozni tud, megmozdíthat valamit az ember ... csak addig. Régi papírok kerülnek a ke­zembe. Szálkás, cirkalmas betűk az 1700-as évekből. Hogy a falu népe nincs megelégedve a pap­pal - „harázsoló", s kevésszer ha­rangoztat , hogy a falu igenis megfizette járandóságát az ,,Agyagfalusi mesteri embernek", hogy tanító érkezett a faluba, s hogy ki mennyit adakozott a kö­zért, templomjavításra, stb. A falu élő múzeum. A XVII. szá­zadtól szinte képviselve van va­lamennyi rusztikus építészeti stí­lus. Aránylag jókarban van még néhány eredeti, sajátos székely ház, beépített középeresszel, a­­honnan az első és a hátsó ház­ba, valamint a kamrába nyílik ajtó. A középeresz ház földje döngölt agyagból készült, amit régebb hetente újra tapasztottak és homokkal szórtak be. Valamivel újabb keletűek a szászos beütésű nagy homlokza­tú, zsalugáteres házak. Fél méter­nél szélesebb kő és tégla falak­ban törésként hatnak az apró ablakok. A házak rendszerint az út vonalára merőlegesen épül­tek, míg a csűr — a legfontosabb gazdasági épület - párhuzamo­san az úttesttel az udvar végén. A csűr kívülről meszelt istállóból, tágas csűrközéből és egy nyitott részből áll, ahol a szekereket, e­­két tartották. Külön kis épület­ben van a kemence, s rendsze­rint különálló az apróbb állatok, szárnyasok ára. A falulakók ké­nyesek a rendre és a tisztaságra. Ez a ruházatukon is meglátszik. Az idősebb férfiak vitézkötés nél­küli harisnyában járnak, a fiata­labbak már lovaglónadrágot vagy pantallót viselnek. Az asszo­nyok fejéről elmaradhatatlan a kendő, ruhájuk elől a kötény. Fizikai megjelenésükben nincs semmi sajátságos és egyöntetű. Nem mindennapi erőfeszítés­sel művelik meg a ,,téglának va­ló földet". A talaj agyagos, süp­­pedékes - nem mondhatni, hogy ontja a termést. A falu a patak­falvi mtsz-nek alkotja egyik bri­gádját. Többnyire az öregek jár­nak el dolgozgatni, s gyűjtenek össze néhány normaegységet. . . amennyire erejükből futja. A faluban nincs üzlet, nincs telefon. Vásárolni a szomszédos Felsőboldogfalvára vagy Patak­­falvára járnak, de leginkább a városból szállítják haza a leg­szükségesebbeket. A leveleket s a hét újságot a boldogfalvi pos­tás hordja ki. A villanyt hat évvel ezelőtt ve­zették be a faluba. Azóta majd­nem minden háznál van rádió, öt televíziót is vásároltak. Nagy­vonalakban ebből áll a szórako­zásuk —­­nem beszélve a hétszáz könyvről, amit a falusi könyvtár­ból kölcsönözhetnek. A takaros Művelődési Otthonban minden héten előadást tartanak a népi egyetem keretében. A téli esté­ken elég szép számmal gyűlnek össze. A tíz tagú ifjúság a taní­tónő irányításával színdarabot tanul, amit majd aztán táncmulat­ság követ a bemutató után. Ha­gyományos a teadélután, amely­nek jövedelmét a kulturális élet bővítésére fordítják. Ilyenkor ru­­mosteát, apró süteményeket, főtt kukoricát szolgálnak fel, tortákat sorsolnak ki. Valami megfoghatatlan nyu­galmat áraszt a falu — mintha semmi sem történne, semmi se lenne érdekes. Az egyik napot követi a másik, így telnek a napok, az egyik a másik után. Egy kicsit idege­nek a felgyorsult világban — ott­hon, igazán otthon a völgybe bújt faluban érzik magukat, ott ahol a magányos torony álldogál kissé ferdén, kissé bizarrul. Gaál Péter MAGÁNYOS TORONY Vállalni a következményeket Néhány nappal ezelőtt este nyolc ó­­rakor a karcfalvi miliciaőrs parancs­noka telefonon jelentette a megyei Miliciafelügyelőség szolgálatos tiszt­jének: a község közelében elhaladó országutat szegélyező árokban rá­találtak Vízi István, 22 éves trakto­rista holttestére, a töltés mellett pedig egy kerékpárra, amelyet lát­hatóan egy gépjármű rongált meg. Azonnal elrendelték a baleset színhelyének őrzését, biztosítását a szakértő csoportok érkeztéig. A forgalmi, a nyomozó és a műszaki­tudományos osztályok dolgozóiból alakult csoportok hamarosan elin­dultak Karcfalva felé, hogy fényt derítsenek a tragédia okaira. A színhelyen maradt nyomok rész­letes tanulmányozása arra a követ­keztetésre vezetett, hogy az áldo­zatot, Vizi Istvánt, aki kerékpárjá­val szabályosan, az út jobb olda­lán közlekedett, hátulról ütötte el egy traktor. A traktor hátsó kere­kein hóláncok voltak. A tettes el­menekült a színhelyről. A további nyomozás során a lakosság értékes segítségével megállapították azt is, hogy az áldozat évek óta ellen­séges viszonyban volt a csíkszent­­tamási Márton Zoltán traktoristá­val, aki Balánbányán dolgozott a 41-BV-1284 forgalmi számú jármű­vel. Másnap reggel nyolc órakor Márton Zoltán munkahelyén meg­találták a traktort, amelyen vilá­gosan látszottak a baleset nyo­mai. A traktorista reggel jelentke­zett munkahelyén s azt mondta tár­sainak, hogy aznap nem dolgozik, mert el kell intéznie valamit... . . .és eltűnt. Ez volt az utolsó hír róla. Sem otthon, a szüleinél, sem a rokonainál nem találtak rá. Mint utóbb kiderült, erdőkben és más elhagyatott helyeken kóborolt, a­hol nem találkozott senkivel, majd a marosfői erdőben egy szénatáro­ló fészerbe húzódott megpihenni. Álmából a milicisták ébresztették fel. A folytatódó vizsgálat során a bűnös így nyilatkozott: „Január 12-én délután fél hat körül, főnö­keim jóváhagyása nélkül Balánbá­­nyáról Csíkszenttamásra indultam a traktorral, hogy csutakot szállítsak haza. A baleset előtt egy szembe­jövő autó reflektoraival elvakított. Miután elhaladt mellettem, érez­tem, hogy a traktor utánfutója át­ment valamin. Ezért megálltam. Mi­kor leszálltam, láttam, hogy az u­­tánfutó mögött, arccal lefelé egy ember fekszik a földön egy szétzú­zódott kerékpár alatt. Elhajítottam a kerékpárt és mikor pattant, hogy az ember, Vizi István, már nem lé­legzik, az árokba húztam, otthagy­tam és tovább indultam . . . Azért tettem így, mert tisztában voltam a rám váró következményekkel. Az volt a szándékom, hogy 14-én reg­gel Gyergyószentmiklósra megyek és a vonat elé vetem magam". A bűnös, mint nyilatkozatából is kiderül tudta, hogy törvénysértést követ el, mégsem segített az áldo­zaton, aki, lehetséges, hogy ha sürgősen a legközelebbi orvosi ren­delőbe szállítják, még ma is él­ne... Márton Zoltán öngyilkossági szándékával másodszor is gyává­nak bizonyult, mert nem mert szem­benézni három törvénybe ütköző tettének következményeivel, az i­­gazságszolgáltatás és a legfőbb ítélőszék, a közvélemény ítéletével. Colban Nistor törzsfőhadnagy A nap rejtvénye Ezen a napon született 1600- ban Calderon de la Barca, spa­nyol drámaíró. VÍZSZINTES : 1. A függ. 1. sz. sor­ral folytatva, annak a komédiájának a címét idézzük, amellyel drámaíró­­vá avatták. 11. És nyelvtani fogalom. 12. Re. . ., növény, a keserűfűfélék e­­gyik nemzetsége. 13 .A vígoperára emlékeztető sajátos spanyol műfaj, Calderon teremtette meg. 14. Nekit , románul. 15. N. S. ! 16. Rakosgatná. 18. Német rózsák. 20. Szállíts ide ! 21. EEE. 22. Szarvasfa­jta. 24. Hónaprövi­dítés. 26. Faúsztatók „hajója“. 28. Ha­­mis. 29. Származik. 32. Csík (pl. a ru­hán). 33. Trombitahang. 34. Kanalazza. 38. Néma kín. 39. Fordítva vés. 40. A kőszén elégetése után keletkezik, névelővel. 42. Cukros lé. 45. O. . ., re­­pülőtér Párizs mellett. 46. Éktelen év­szak. 47. Állatlak. 48. A keret. FÜGGŐLEGES . 2. Kúszónövények. 3. Pöszméte. 4. Vissza . Túlságosan so­­kat ivott (ék. h.). 5. De, Berlinben. 6. Aljas eszközöket használ. 7. Vis­­­sza : Angol Mária. 8. Szibériai folyó. 9. Ilyen átmeneti kapát is van. 10. Rezes ötvözet. 17. Kívánság. 19. NET. 23. Kis Anna. 24. A munka megjaví­­tását célozza. 25. Üt. 27. Morse hang. 28. Káros hatása. 30. Rendező teszi. 31. Egyfajta bájoli. 33. Vissza : Desz­­tilláció eredménye. 35. Énekegyütte­sek. 37. Lakatos András. 38. A vízsz. 36. sz. sorral folytatva, Calderon de la Barca egyik közismert műve. 40. Ak ! 41. Kiadó teszi. 43. Majdnem fele ! 44. Vissza : Varr. 49. Vég nélkül rak ! 1971 január 17, vasárnap Napkelte: 7,48; -nyugta: 17,04 Holdkelte: 23,10; -nyugta: 10,17. Az évből eltelt 17 nap, hátra van még 348. ÉVFORDULÓK: - 1639-ben halt meg Kolozsváron Szenczi Molnár Albert nyelv­tudós, filozófus. - 1600-ban született Pedro Cal­deron de la Barca spanyol drámaíró. HETIVÁSÁR: Eted (vasárnap), Maroshévíz, Csíkszentdomo­­kos, Gyergyóremete, Gyímes­­középlok (hétfő). TELEVÍZIÓ JANUÁR 17., VASÁRNAP 8,45 — Reggeli torna. 9,00 Gyermek­matiné. 10,00 — Faluműsor. 11,30 — Román zeneszerzők albuma : Paul Constantinescu. 12,00 — A haza védel­­mében. 12,30 — A tévé­nézők kérésé­re : Mihaela Mihai énekel. A The Golden Gate együttes műsora. 14:00 MAGYAR NYELVŰ ADÁS : Hargita m­egye — két ötéves terv határán (Egyenes adás Csíkszeredából). 15,30 — Sport • Európai rocliverseny. Köz­vetítés Imst-ból — Ausztria. 16,30 — N-studió. 18,00 — Vetélkedő — közve­títés a Hadsereg Központi Házából. 19,00 — Folklór műsor Mehedinţi me­gyei műkedvelők közreműködésével. 39,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 Híradó. 20,00 Románia 1971 bemutatják Fehér megyét. 20,30 — Szórakoztató műsor — közvetítés Ko­lozsvárról. 22,30 Híradó. 22,45 Vasár­napi sport. JANUÁR 18., HÉTFŐ 18,00 — A színház és a film. 18,30 — Népdalok. 18 50 — Gazdasági aktuali­tások. 19,20 — 1001 este Gyermekek­nek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Reflek­tor. 20,15 — Bovaryné (II.) 21,05 — vetélkedő. 22,15 — A Tudor Vladimi­­rescu vezette parasztfelkelés emléké­re — riport. 22,30 Híradó. 22,40 — Sport — az aldenbodeni nemzetközi síverseny. RÁDIÓ JANUÁR 18. HÉTFŐ Magyar nyékén .* 6—6,30 e. ‘Ba Szóra­koztató zene. ‘‘f­arangoló mikrofonok. 18—19,30 — Hétfői krónika. Művelő­­dési kalauz. Zenés posta. Társadalmi ankét . Az egészség védelme érdeké­ben. A történelem barikádjain : 150 éve kezdődött a T. Vladimirescu fel­kelés. Kozma Mátyás : Hősök emlé­kére. Sport. Zene. JANUÁR 19. KEDD Magyar nyelven: 6—6,30 — Riport­műsor falusi hallgatóinknak : A me­zőgazdasági szakoktatás megszervezé­se. Kívánságmuzsika. 18—19,30 — Hí- 1971. JANUÁR 17. VASÁRNAP rek, tudósítások. J. S. Bach G-dúr he­gedűszóló szonáta. Ipari krónika : Az ötéves terv ritmusában. A minőség a tevékenység középpontjában. Nóta­csokor : Cseh Judit énekel, Rózsa Bé­la és népizenekara muzsikál. A rádió dekameronja : Új könyvek. Kovács József válogatott novelláiból. Zeneka­ri részletek operettekből. MOZI JANUÁR 17. VASÁRNAP CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : 7x7. Színes, szélesvásznú olasz film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Bukaresti emlékek. Román film. SZÉKELYUD­VARHELYI Homoród : Messze nyu­gaton. Színes, szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mio­riţa : Nemesi fészek. Színes szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Fa­munkás : Farsang. Román film. MAROSHÉVIZI Căliman : Hőség. Szélesvásznú bolgár film. SZÉ­­KELYKERESZTÚRI Haladás : Várj, amíg besötétedik. Színes, ameri­kai film. VLAHICAI filmszínház : Harminchárom. Szélesvásznú szovjet film. BALÁNBÁNYAI Bányász : A borzalom bére. Francia-olasz film. GALÓCÁSI Fenyő : Moll Flanders. Színes, szélesvásznú angol film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Északra é­­szak-nyugaton át. Színes amerikai film. BORSZÉKI Borszék : Holtsze­zon (LII. rész). Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Forrás : Fér­fiak hallgatása. Csehszlovák film. MADÉFALVI Vasutas : Julien Böll, felfedezése. Német film. GYER­­GYÓCSOMAFALVI Művelődés : íté­let. Szélesvásznú román_magyar­­csehszlovák film. LÖVÉTEI film­színház : Szerelem és sebesség. Színes spanyol film. PARAJDI film­színház : Las Tarantos. Színes spa­nyol film DITRÓI filmszínház : A láthatatlan doktor Mabusse kar­maiban. Német film. GYERGYÓAL­­FALUSI filmszínház : A kanári és a vihar. Színes román film. CSIK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : Vo­­lodja közlegény. Szélesvásznú szovjet film. CSIKSZENTMÁRTONI film­színház : Madarak. Színes amerikai film. CSIKSZENTSIMONI filmszín­ház. Érdekházasság. Szélesvásznú lengyel film. CSIKSZÉPVIZI film­színház : Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz. Román film. HODOSI filmszínház : A csendőr nősül. Színes francia film. JANUÁR 18. HÉTFŐ CSÍKSZEREDAI Transzilvánia 1 .,7­. Színes francia-algír­­film. CSÍK­SZEREDAI Hargita : Az Agyagga­lamb. Jugoszláv film. SZÉKELYUD­VARHELYI Homoród : 7x7. Színes, szélesvásznú olasz film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : Vasujj. Szí­nes, szélesvásznú japán film. MA­­ROSHÉVIZI Căliman : Dr. Mabusse visszatér. Német film. SZÉKELYKE­­RESZTÚRI Haladás : Az első troli­busz. Szovjet film. VLAHICAI film­színház : Harminchárom. Szélesvász­nú szovjet film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Szerelmes biciklisták. Színes ro­mán film. BORSZÉKI Borszék : A ti­tokzatos kozmoszbeli X. Színes, szé­­lesvásznú japán film. MADÉFALVI Vasutas : Julien Böll felfedezése. Né­met film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Nemesi fészek. Színes szovjet film. LÖVÉTEI filmszínház : A va­sútj. Színes japán film. PARAJ­­DI filmszínház : Az éjszaka hevében. Színes amerikai film. DITRÓI film­színház : Karamazov testvérek III. rész. Színes szovjet film. GYERGYÓ­­ALFALUSI filmszínház : Karamazov testvérek I—II. rész. Színes szovjet film. CSIKSZENTDOMOKOSI film­színház : Az idegenek. Színes ameri­kai film. CSIKSZENTMÁRTONI film­színház : Ez a nő. Színes spanyol film. CSIKSZENTSIMONI film­színház : Távol a felbolydult világtól. Színes angol film. CSIKSZÉPVIZI filmszínház : Hosszú láb ,hosszú ujj. Színes német film. HODOSI filmszín­ház : A­l­an­fieri település. Színes fran­cia film. IDŐJÁRÁS Megyénkben tegnap szép, éjszaka viszonylag hideg idő volt. Gyenge északkeleti szél fújt. A hőmérséklet Csíkszeredában —2 és —17, Maroshé­vízen —2 és —17, Gyergyóalfaluban —2 és —15, Székelyudvarhelyen -­­2 és —11 fok között váltakozott. Mára szép időt jelez a Meteoroló­giai Intézet. Éjszakára lehűlés vár­ható. Mérsékelt délkeleti szél, az égbolt felhős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet —3 és 4­1, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —18 és —14 fok­­ között váltakozik. Apróhirdetés Eladó azonnal beköltözhető ház, két szoba - összkomfort­­ Maros­­vásárhelyen. Érdeklődő: Csíksze­reda, telefon 18-21 - Boros. Köszönetnyilvánítás Ez úton mondunk köszönetet mindazoknak, akik Bartha Géza hirtelen halála alkalmával rész­vétüket nyilvánították és utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család

Next