Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-27 / 99. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA .,VIL ÉVFOLYAM 99. (1916.) SZÁM , 1974. ÁPRILIS 27. SZOMBAT 1 ARA 30 BAM­ AZ RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése Április 26-án ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára el­nökletével. Az ülésen Nicolae Ceauşescu elvtárs tájékoztatót terjesztett elő a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottsága ta­nácskozásának munkálatairól, amelyek ez év április 17-én és 18-án folytak le. A Végrehajtó Bizottság, egyhangúlag jóváhagyva és nagy­­ra értékelve a román küldöttségnek a tanácskozáson folytatott konstruktív tevékenységét, a Nicolae Ceauşescu elvtárs által kifeje­­zett álláspontot — pártunknak és államunknak a X. Kongresszuson és az Országos Konferencián megállapított általános politikai vona­lával teljes összhangban —, ebben az értelemben külön határozatot fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoznak. Ugyanazon az ülésen a Végrehajtó Bizottság elemezte a Legfel­sőbb Pénzügyi Ellenőrző Bíróság jelentését az 1973. évi pénzügyi­­bankellenőrzésről a gazdaságban. A Végrehajtó Bizottság pozitívan értékelte az eddig foganatosított intézkedéseket, és leszögezte, hogy ebben a tevékenységben következetesen törekedjenek azoknak az iránymutatásoknak és feladatoknak a maradéktalan valóra váltásá­­ra, amelyeket a párt­ és államvezetőség, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára állapított meg az anyagi és pénzeszközök felhaszná­lásával kapcsolatos pénzügyi fegyelem betartása, e felhasználás ha­tékonyságának növelése, a szigorú rend és fegyelem légkörének az alapok kezelésében való bevezetése, a pazarlás bármilyen formájá­nak megelőzése és kiküszöbölése, az anyagi és pénzbeli értékek fel­­használásáról döntő összes tényezők felelősségérzetének növelése te­kintetében. A Végrehajtó Bizottság ugyanakkor felhívja a minisztériumok, a megyei pártbizottságok és a megyei néptanácsok, az összes intéz­­mények és vállalatok figyelmét, hogy következetesen és határozot­tan alkalmazzák azt a határozatot, amelyet az RKP KB és a Leg­felsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plená­­ris ülése hozott a­ tüzelőanyag- és energiatakarékossági intézkedések­­re vonatkozólag, törekedjenek a nyersanyagok ésszerű felhasználásá­­ra és magas fokú hasznosítására, a pazarlás elkerülésére. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta az erdészeti, fakitermelési és fafeldolgozási ágazatok termékei termelési és szállítási árainak újraszámítására vonatkozó minisztertanácsi javaslatokat. Ugyanakkor a Végrehajtó Bizottság megoldotta a folyó tevé­kenység egyes kérdéseit. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának határozata a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásáról és a Nicolae Ceauşescu elvtárs vezette román párt-és kormányküldöttségnek a tanácskozáson kifejtett tevékenységéről­ ­. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága meghallgatta azt a tá­jékoztatót, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Kon­zultatív Bizottságának ez év április 17-én és 18-án a Len­gyel­­Népköztársaság fővárosá­ban tartott tanácskozásán részt vett román párt- és kormány­­küldöttség vezetője terjesztett elő. A Végrehajtó Bizottság egy­hangúlag jóváhagyja és nagyra értékeli a román delegáció gyü­mölcsöző és konstruktív tevé­kenységét, a tanácskozáson Nicolae Ceauşescu elvtárs által kifejezett álláspontot, amely teljes összhangban van pártunk­nak és államunknak a párt X. kongresszusán és Országos Kon­ferenciáján kijelölt általános politikai irányvonalával. A ki­fejtett vélemények és szempon­tok, a delegációnak a tanácsko­záson folytatott egész tevékeny­sége a Román Kommunista Párt, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs újabb jelen­tős hozzájárulását jelenti a részt vevő szocialista országok közöt­ti barátság, szövetség és együtt­működés ügyéhez, az „összes szocialista országok együttmű­ködésének és szolidaritásának fejlesztéséhez, az európai­­ biz­tonság megvalósításához és a kontinens összes nemzetei közöt­ti együttműködés és bizalom fejlesztéséhez, jelentős hozzájá­rulást jelent a nemzetközi kap­csolatok új elveinek előmozdí­tásához. 2. A Végrehajtó Bizottság he­lyesli a tanácskozás dokumen­tumait, s úgy véli, hogy a var­sói találkozó megvitatta az eu­rópai enyhülésért, biztonságért és együttműködésért, a világbé­ke erősítéséért folyó harc nagy fontosságú kérdéseit. 3. A tanácskozás napirendjén szerepelt problémákkal kapcso­latban a Végrehajtó Bizottság megelégedéssel nyugtázza az enyhülés általános irányzatát Európában, ami az összeurópai biztonsági és együttműködési­­konferencia összehívásához ve­zetett, bebizonyítva ezzel annak a felhívásnak a helyességét és reális jellegét, amelyet a Poli­tikai Konzultatív Bizottság 1966. évi bukaresti tanácskozása bo­csátott ki az európai biztonság megvalósítása érdekében. A Végrehajtó Bizottság kidom­borítja azt a következetességet, amellyel Románia harcolt és har­col, a többi szocialista ország­gal együtt, a biztonság és az e­­­gyüttműködés ügyének előmoz­dításáért kontinensünkön. Or­­szágunk gazdag és sokoldalú hozzájárulása abban jutott kife­jezésre, hogy számos kez­deményezést, demarsot és ak­ciót indított a biztonság el­veinek terjesztéséért és meg­honosításáért a nemzetközi élet gyakorlatában, normalizálta kapcsolatait, fejlesztette és vál­tozatossá tette együttműködését a többi európai állammal. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia el­nöke átfogó és fáradhatatlan te­vékenységet fejtett ki, kontaktu­sokat tartott fenn és találkozott számos európai állam- és kor­mányfővel, politikai személyisé­gekkel és különböző társadalmi szervezetek képviselőivel, az ez alkalmakkor aláírt ünnepélyes nyilatkozatokba, közös közlemé­nyekbe és a többi dokumentum­ba belefoglalta a biztonság célki­tűzéseit. Románia képviselői konstruktív szerepet töltöttek be a konferencia munkálatainak minden szakaszában. Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága újra megerősíti annak szükségességét, hogy az összeu­rópai konferencián olyan világos dokumentumokat dolgozzanak ki, amelyek kontinensünkön megho­nosítják a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tar­tásán alapuló kapcsolatok új el­veit, kizárják az erőszakot vagy az erőszakkal való fenyegetést, teljes garanciát nyújtanak az összes népeknek ahhoz, hogy bár­milyen agressziós cselekedettől védve lesznek, és saját akara­tuk szerint szabadon fejlődhet­nek, a barátság és az egyetértés légkörében, konkrét intézkedése­ket jelölve ki ezeknek az elvek­nek az alkalmazására, a bizalom és a stabilitás fokozására. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága egyben kidomborítja annak a ténynek a fontosságát, hogy a tanácskozás dokumentumaiban újra megerősítették a konferen­cián részt vett államok állandó szerve megalakításának a szük­ségességét. Határozottan , síkraszállva a munkálatok meggyorsításáért és a konferencia harmadik szaka­szának ez évben való megtartá­sáért, Románia úgy véli, hasz­nos és szükséges volna, hogy er­re a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Végrehajtó Bizottság nagy fontosságot tulajdonít a Politi­kai Konzultatív Bizottság ta­nácskozásán részt vett államok által­ kifejezésre juttatott konk­lúziónak, mely államok egyhan­gúlag az elfogadott dokumentu­mokba foglalták az európai po­litikai enyhülés katonai eny­hüléssel történő kiegészítésé­nek a szükségességét. Ezzel kapcsolatosan nagy jelentő­ségű a Politikai Konzultatív Bizottság 1972 januári prágai tanácskozása nyilatkozatában ki­fejezett álláspontok újbóli meg­erősítése, amely nyilatkozat ki­domborítja az európai államok­nak azt a kötelességét, hogy minden úton járuljanak hozzá a leszerelési intézkedések való­ra váltásához és világosan hangsúlyozza, hogy e kérdés­ megvizsgálása és megoldási módozatainak a meghatározása nem szabad hogy az Európában meglévő katonai-politikai szö­vetségek előjoga legyen.­ E tekintetben nagy jelentősé­ge van annak, hogy kitartó e­­rőfeszítéseket tegyenek abból a célból, hogy a bécsi konferen­cián — amelyet kezdettől fogva közös megegyezés alapján úgy értékeltek, mint az európai le­szerelés kérdésének a megtár­gyalásához vezető lépcsőfokot — egyre jobb eredményeket érje­nek el mind az idegen, mind a nemzeti csapatok és fegyverzet fokozott csökkentésének útján, biztosítva, hogy az elfogadásra kerülő intézkedések semmilyen formában ne érintsék se a kon­ferencián részt vevő államok, se a megállapodásokat alá nem írt felek biztonságát. Ezzel kap­csolatosan a Végrehajtó Bizott­ság úgy véli, hogy az európai leszerelés kérdése — amely közvetlenül érinti a kontinens összes népeit — megköveteli, hogy a konferencia bizonyos szakaszaiban kifejthesse vélemé­nyét a többi érdekelt­­ európai állam is. A Végrehajtó Bizottság ki­domborítja annak a ténynek a nagy politikai és gyakorlati je­lentőségét, hogy a tanácskozá­son részt vett szocialista álla­mok az elfogadott közlemény­ben ismét leszögezték nyilváno­san és nyíltan álláspontjukat, miszerint készek­­feloszlatni a Varsói Szerződés szervezetét a NATO feloszlatásával párhuza­mosan vagy első lépésként fel­számolni katonai szervezeteiket. Természetesen mindaddig, amíg a NATO létezik és nem történ­nek hatékony intézkedések a leszerelésre. Románia a Varsói Szerződés többi szocialista tag­államaival együtt állást foglal a védelmi kapacitás erősítése és az ez irányú kölcsönös e­­gyüttműködés erősítése mellett. A Varsói Szerződés megalakí­tása óta eltelt csaknem két évti­zedben végbement nagy átala­kulások körülményei között pa­rancsoló módon, egyre inkább elsődlegesen hangsúlyozni kell a szerződés politikai jellegét és vonatkozását, beleértve a tájé­koztatási rendszer tökéletesíté­sét és azt is, hogy kölcsönös tanácskozásokra kerüljön sor az európai és a világbékét é­­rintő­ összes fontos kérdésekben. 4. Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága nagyra értékeli azt, a­­hogyan Nicolae Ceauşescu elv­társ kifejtette Románia állás­pontját a többi kérdésekkel kap­csolatosan, amelyekről a ta­nácskozáson szintén vélemény­cserét folytattak. A Közel-Kelettel összefüggés­ben Románia ismét kifejtette állhatatos álláspontját a konf­liktus politikai rendezésével, Iz­raelnek az 1967. évi háborúban elfoglalt arab területekről való visszavonulásával és azoknak a feltételeknek a megteremtésével kapcsolatosan, amelyek biztosít­ják az övezet összes államainak függetlenségét és integritását, a Palesztinai nép kérdésének a megoldását, ama jogának alap­ján, hogy önállóan szervezked­hessen, beleértve azt a jogát is, hogy független államot hozhas­son létre. Pozitíven értékelve az Egyiptom és Izrael közötti csa­­patszétválasztás megvalósulását, mint kezdeti lépést Izraelnek az elfoglalt arab területekről való visszavonulása felé, Románia úgy véli, hogy a csapatszétválasztás rendkívül hasznos lenne a konf­liktus többi övezeteiben is. A vietnami helyzet megvizsgá­lásával kapcsolatosan a Végre­hajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a párizsi egyezmények megvalósításáért, a béke megho­nosításáért egész Indokínában, biztosítva ezáltal a szükséges fel­tételeket ahhoz, hogy a vietnami, a khmer és a laoszi nép egyedül, külső beavatkozás nélkül oldhas­sa meg problémáit, független gazdasági-társadalmi fejlődésé­nek, szentelhesse erejét. A Végrehajtó Bizottság újra kifejezi az RKP és a román nép teljes szolidaritását az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai országok népeinek az imperializmus, a ko­­lonializmus és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulá­sért, a politikai és gazdasági füg­getlenségük erősítéséért és a társadalmi haladásért vívott i­­gazságos harca iránt. Határozot­tabban kell munkálkodni, hogy teljesen véget vessenek a portu­gál kolonialista uralomnak, fel­számolják a dél-afrikai és rho­desiai faji megkülönböztető po­litikát. Abból kiindulva, hogy az e­­gyik legidőszerűbb és legbonyo­lultabb nemzetközi probléma a fejlődő országok és a gazdasá­gilag fejlett államok közötti szintkülönbség felszámolása — amely különbség az imperializ­mus, a kolonializmus és a neo­­kolonializmus politikájából és praktikáiból származik —, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága hangsúlyozza, hogy következe­tesen kell munkálkodni a né­peknek nemzeti kincseik feletti szuverenitása tiszteletben tar­tásáért és megszilárdításáért, a nemzetközi gazdasági kapcsola­toknak új, méltányos alapokra, a teljes egyenlőség alapjára he­lyezéséért, a nyersanyagok és az ipari termékek árai közötti igazságos arányok megvalósí­tásáért, mindazoknak a feltéte­leknek a biztosításáért, amelyek révén a kereskedelmi kapcsola­tok kölcsönösen előnyösekké válnak, ösztönzik a gyengén fejlett országok gyorsabb hala­dását. A Végrehajtó Bizottság ki­domborította a tanácskozás do­kumentumaiban foglalt ama megállapítást, hogy a béke fenn­tartásáról való gondoskodás és a nemzetközi élet problémáinak megoldásához való aktív hozzá­járulás az összes államok köte­lessége, függetlenül nagyságuk­tól illetve egyik vagy másik társadalmi-politikai rendszer­hez való tartozásuktól. Ezzel kapcsolatosan a Végrehajtó Bi­zottság nagyra értékeli azt, hogy a tanácskozáson ismét megerő­sítették, milyen nagy fontossága van annak, hogy növekedjen az ENSZ szerepe és tevékenységé­nek hatékonysága a nemzetközi enyhülés folyamatának támo­gatásában, beleértve az európai enyhülést is, a mai emberiség nagy problémáinak megoldásá­ban, a béke megszilárdításában és az összes nemzetek közötti együttműködés fejlesztésében. ☆ A Végrehajtó Bizottság meg­állapítja, hogy a tanácskozás vitájának és dokumentumainak fényében újból erőteljesen be­igazolódott azoknak az alapvető irányzatoknak a helyessége, a­­melyeket a párt X.­kongresszu­sa és Országos Konferenciája állapított meg a nemzetközi é­­let alakulására vonatkozólag, annak az általános vonalnak a helyessége, amelyet pártunk és államunk következetesen köve­tett külpolitikai téren. Abból kiindulva, hogy a bél­és a külpolitika között szoros kapcsolat áll fenn, hogy az új rend építésében, a tömegek jó­létének emelésében elért sike­rek ugyanakkor internacionalista hozzájárulást jelentenek a szo­cializmus erőinek és tekintélyé­nek megszilárdításához, a Vég­rehajtó Bizottság felhívja a mun­kásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, fejtsen ki kitartó tevékenységet újabb és minél jelentősebb e­­redmények eléréséért a szocia­lista­ építés minden területén, becsülettel köszöntve ily módon 1974 nagy eseményeit — a fel­­szabadulás három évtizedes év­fordulóját és a Román Kom­munista Párt XI. Kongresszu­sát —, újabb győzelmek elérésé­ért a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom hazánkbeli meg­teremtésének útján. Mágus­­ köszöntésére Munkával ünnepelve, a gyergyói építők közelebb hozzák az átadási határidőket A Megyei Építkezési-Szerelési Vállalat székelyudvarhelyi építő­telepének gyergyószentmiklósi munkacsoportja az utóbbi évek során bebizonyította rátermettsé­gét: rendszeresen teljesítette a tervében előirányzott feladato­kat, terven felüli felajánlásait. A múlt év végén bizonyos körül­mények nehéz helyzetbe hozták ezt a munkaközösséget, de az el­ső évnegyed végére sikerült meg­teremteni az ütemes tevékeny­ség előfeltételeit, annyira, hogy az időszakra eső értéktervet kö­rülbelül 120 ezer lej értékben túl­teljesítették, átadták megrende­lőiknek az esedékes létesítménye­ket. Puşcaşu Vasile mérnök, a Megyei Posta, és Távközlésügyi Igazgatóság igazgatója például a következőképpen értékelte a gyergyószentmiklósi építők mun­káját: „Új, korszerű postaépüle­tet építünk Gyergyószentmikló­­son is, csak elégedettek lehetünk az építők tevékenységével. Jó szakemberek, pontos, kiváló mi­nőségű munkát végeznek. Rend­szeresen teljesítik a kivitelezési grafikonban előirányzottakat“. De a többi megrendelő is hasonló­képpen nyilatkozik. Fluture Gheorghe technikus, a gyergyószentmiklósi és toplicai munkatelep vezetője elmondotta, hogy eredményeik titka elsősor­ban abban rejlik, hogy alapvető feladatuknak tartják a munkaidő minél teljesebb kihasználását. Ha a szükség úgy kívánja, a program lejárta után is ott maradnak, így például több szombati napon (a munkaidő 13 óráig tartana) hos­­­szabbított műszakot vezettek be, két ízben vasárnap is találkoz­tak az építőtelepen. Tegyük hozzá még, hogy ütemes az anyagellátás, a különböző csoportoknak nem kell várniuk betonra, habarcsra. Azt is mondják, hogy a gyer­gyószentmiklósi építők igénylik a megrendeléseket, keresik a munkát. Pontosan tudni akarják, mikor, hol, mit kell építeni, hogy idejében felkészülhessenek. Nem VASI JÓZSEF (Folytatás a 2. oldalon) Az épülő új gyergyói posta Több mint 13 000 hektár várja meg a vetőmagot MIÉRT A HALOGATÁS? Három nap mezőgazdasági munkájának eredményességét szándékszunk értékelni, három olyan napot, amikor teljes ü­­temmel lehetett volna dolgozni. Teljes ütemmel, mert a múlt he­ti csapadék — ismételten hang­súlyoznunk kell — nem volt o­­lyan bőséges, hogy eláztatta volna a földeket. Ennek elle­nére megyei átlagban az egy­napi ütem a következőképpen alakult: talajelőkészítés 963 hek­tár, összvetés 1285 hektár, a­­melyből — egyebek mellett — árpa 130, kukorica 472, len 102 és burgonya 427 hektár. Bár legnagyobb előrehaladás a kukorica (28 százalék) és a burgonya (22 százalék) esetében mutatkozik, nagy elégedettség­re nincs okunk. Igaz, hogy több mezőgazdasági termelőszövetke­zetünk rövidesen befejezi a kukk­orica vetését, mégis találni o­­yan gazdaságokat, melyek hoz­zá sem kezdtek. A kukorica ve­tésének halogatása elsősorban a Sóvidékre jellemző. Alsósófalva, Felsősófalva és Korond 40—40 hektárral szerepelnek a vetési tervben, de még egy talpalat­nyi földet sem vetettek be. De említhetjük a székelyszentkirá­lyi (106 hektár), üilkei (110 hek­tár) és oroszhegyi (33 hektár) gazdaságokat is, melyek ugyan­csak azok közé tartoznak, akik nem kezdték meg a kukorica vetését. Ellenpéldaként írjuk i­­de a dobói gazdaság adatát is, amelyik dombvidéke ellenére már 40 százalék erejéig tett ele­get ezirányú feladatának. A burgonyát illetően is talál­ni olyan egységeket, amelyek még nem kezdték meg az ülte­tést. Kászonújfalunak például 180 hektár a vetésterve, Borzon­­té 35, Csikszentléleké 55. De nem sokkal állnak előbb a ká­­szonaltíziek sem, akik 265 hek­táros tervükkel szemben csak 14 hektárba ültettek burgonyát. Legutóbb április 12-én látogat­tunk el a csíkszentléleki terme­lőszövetkezetbe, akkor­­ a gazda­ság vezetői azt mondották, hogy éppen munkásokat keresnek, hogy legyen akik segédkezzenek a burgonyaültetésnél. Nos, több mint két hét telt el azóta, de úgy látszik, még nem sikerült néhány embert találniuk. Talán újabb két hét szükséges, hogy az 55 hektárba belerakják a gu­mókat? Utóvégre 55 hektár nem a világ, még belső személyze­tük is van annyi, hogy az eltelt időszak alatt végezzenek ezzel a fontos munkával. Nagyobb vetésterülettel rendelkező ter­melőszövetkezeteink — ahonnan szintén sokan ingáznak, városra vagy éppen városi gazdaság —, mint Csíkszépvíz, Csíktaploca, Ditró, közel állnak a befejezés­hez. Pár szóban említsük meg a­­zokat a gazdaságokat is, ame­lyek az árpa vetésével adósok. Rendkívül kis teljesítményről (15—30 százalék) számolhatnak be a borzontiak, menaságiak, te­­kerőpatakiak, toplicaiak, holott a megyei átlag megközelíti a 90 százalékot. A vetés mellett egyes terme­lőszövetkezeteinkben már a vegyszeres gyomtalanítás is meg­kezdődött. Közel 800 hektár bú­zára, mintegy 600 hektár kuko­ricára szórták el a vegyszert. Szerényebbek az eredmények a burgonya, len és zöldségfélék e­­setében. Ezt viszont már semmi sem indokolja. ERDÉLYI ZSOLT MEGTEREMTETTÉK A GAZDAG TERMÉS ELŐFELTÉTELÉT A felsőboldogfalvi mezőgazda­­sági termelőszövetkezet határá­ban már leng az őszi vetés, az elmúlt héten lehullott csapadék ugyancsak biztatni kezdte az el­vetett magvakat is, hogy csíráz­zanak, fejlődjenek. Mondhatni csak néhány óra kiesést okozott az eső, aztán folytathatták a munkát, ahol abbamaradt. Sza­bó Jenő, a gazdaság főmérnöke éppen a mezőről érkezik, meg­látogatta a munkacsoportokat, a­­melyek eléggé szétszórtan, és kü­lönböző feladatokkal megbízva munkálkodnak. Sorolja is mind­járt: egy talajegyengető ott dol­gozik a főút mellett,­­ha a gépi munkát, a vetést, a betakarítást a legjobb körülmények között a­­karja elvégezni az ember, erre is gondolni kell), egy traktor a ku­koricát veti, egy a lóheremagot, a burgonyaültetésnél két gép, egy traktor tárcsát, a másik trágyát szállít... Mondhatni teljesen gé­pesítve végzik a tavaszi munká­kat, az emberi erő kimondottan a kiszolgáló személyzetre korláto­zódik. De nézzük, mit vetettek el ez­ idáig, és mi maradt még a hónap utolsó napjaira. A sörárpát 33 hektáron elvetették, takarmány­­répát 16 hektáron, cukorrépát 30 hektáron, burgonyát 50 hektáron ültetnek, ottjártunkkor már az utolsó hektároknál tartottak, s a 112 hektárra szánt kukoricának is egyharmada volt csak hátra. Van még a 120 hektárnyi lóhere ve­téséből is egy darab, ami szin­tén csak egy-két napot vesz ,i­­génybe. A hónap végéig ők is be akarják fejezni a vetést, ami ez­zel a munkaütemmel meg is va­lósítható. A magágy előkészítésére itt sem lehetett panasz, hisz az idén kedvező feltételek között lehe­tett eleget tenni a kívánalmak­nak. Már koratavasszal megtér­­csázták a teljes vetésterületet, mintegy 100 hektáron szántottak, de a korona sem maradt el, hisz itt is szükség volt ésszerűen gaz­dálkodni a talaj nedvességtartal­mával. Istállótrágyával eléggé nagy területet szórtak be, így a burgonya, a cukorrépa és kuko­ricaföldek jelentős részén pótol­hatták a talaj táperejét. A bur­gonya ültetése közben pedig műtrágyát is juttattak a talajba. A kedvező feltételek nyilván az ésszerű munkaszervezéssel, az idejében végzett munkával kell hogy társuljanak, csak így vár­hatók a jó eredmények. Az ed­digiek alapján pedig gazdag ter­mésre számítanak a felsőboldog­­falviak. FERENCZ IMRE împrumuta __________ V Fitód, Csíkszentlélek, Csik,. mindszent: három aprócska falu­ja Csíkszentkirálynak. Lakói leg­utóbb a helységrendezési tör­vény tervezetét vitatták meg. ▼ Az ország különböző me­gyéiből nagyobb gyümölcsfacse­­mete-szállítmány érkezett. A cse­meték megyénkben találtak vég­leges „otthonra“. Termelőszövet­kezeteink és a lakosság ezen a tavaszon közel tizenkilencezer gyümölcsfát ültettek. ▼ Toplicán: képzőművészeti est. Több hasonló jellegű rendez­vény után a városi művelődési házban legutóbb Theodor Pallady életét és munkásságát ismertet­­ték. A művészet barátainak ren­dezvényét diapozitív­ bemutató zárta. „ Házi gépgyártásban — hajlí­tógép. Újfajta hajlítógép össze­állításán munkálkodik a megyei helyiipari vállalat szakembercso­portja. A gép tizenöt milliméteres fémlapokat hajlíthat köralakban, így segítségével kiváló minősé­gű hengereket lehet előállítani Jelenleg a vállalat hat szakem­bere Brassóban továbbképző tan­folyamon vesz részt, s visszatér­ve magasnyomású edények he­­gesztését végzik. A magasnyomá­sú edények előállításában is nagy szerepet kap az új hajlítógép. Y A szerző már megkapta a tiszteletpéldányokat... Salló Ist­vánról és új könyvéről van szó, amely a Ion Creangă kiadó gon­dozásában látott napvilágot ti­zenkétezerháromszáz példányban. Cím: Nagyapó pipája, és húsz mesét, illetve történetet tartal­maz. Y Bővülő közszállítás. A me­gyei község- és lakásgazdálkodá­si vállalat, tájékoztatása szerint öt autóbusszal gazdagodtunk leg­utóbb. A gépjárművek jelenleg a vállalat székhelyén, Csíksze­redában vannak, s szétosztásuk az egyes városi közüzemek szük­­sége után történik. Y A Csíkszeredai Pedagógusok házában az érdekeltek rendelke­zésére áll az Oktatásügyi Mi­nisztérium által kiadott végle­gesítő- és második fokozat­­vizs­gára vonatkozó program. A rovatot szerkesztette: OLÁH ISTVÁN

Next