Hargita, 1984. május (17. évfolyam, 103-128. szám)

1984-05-13 / 113. szám

KÖLTÖZŐ ISKOLA épp szántották a bikefalvi is­kola kertjét, miikor arra jártam. 25 ám itt az egész, de sok min­den megterem rajta, ha jól gon­dozzak. Tavaly cukorrépát, bur­gonyát, zöldséget termeltek, szép almát szüreteltek. A termés a­­rányos volt munkájukkal, így tisztes jövedelemhez jutott az iskola, kell a pénz a költözkö­déshez. Költözködéshez készülődik u­­gyanis a bikafalvi iskola : az új tanévtől végre a községközpont­­­ban, Felsőboldogfalván tanulhat­nak a községbeli gyermekek. Sok kicsi falu tanulónépsége. Régóta esedékes ez a köl­tözködés. Bikafalván nagyon mostoha körülmények között fo­lyik a tanítás. Az út két oldalán álló régi épületekben rendezték be az osztálytermeket, mindkét épületen látszik, hogy eredeti­leg nem iskolának szánta épí­tőjük- Kicsik, sötétek a termek, elgyűlt a bútorzat, hideget á­­rasztanak a vastag falak. Ezért döntöttek évekkel ezelőtt az új iskola építése mellett a köz­­ség lakói. Előnyösebb fekvése miatt választották Felsőboldva­­fd­vát mely községközponthoz ,l­­lően valóban a község közepén fekszik, megkönnyítve ezzel ve­lőim elveit a kicsi iinázók isko­­lábajárását. Bikafa­lván tehát készülődnek a költözködéshez Sorolja az i­­gazgató, hogy mintegy 20 000 le­rt teremtettek elő a költségek fedezésére ebből 3200 leit a cukorrépa 1500 leit 0 burgonya hozott. 5800 lej értékű munkát végeztek a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (az őszi mezőgazdasági gyakorlaton kí­vül, annak ellenértéke ugyanis a tanulókat illeti). 5500 lej a bevételük az iskolai rendezvé­nyekből. Már az új iskola díszí­tésére is gondoltak, a lányok gyakorlati órákon függönyöket varrtak, s gondjuk lesz a továb­biakban is az új épület ottho­nossá tételére. Csak legyen már egyszer al­kalmuk rá. Nem csoda ha­so­­nlóban tanulók és tanárok tü­relme, lassan rekordot megdönt a felsőboldogfalvi iskola elhúzó­dó építése. Mármint a lassúsá­­gi rekordot. Idén tavaszra a belső munkákkal elkészültek, hátra maradt a külső vakolás, a melléképületek befejezése, a vízellátás megoldása, az udvar rendezése. Az évek során a me­­gyei szervek több ízben segítet­ték az építkezést, az osztályter­mek felszereléséről is gondos­kodtak , hátralévő munkákat a községi néptanácsnak kell el­végeznie. Látjuk, maga az is­kola is próbálkozik a szükséges anyagi alap megteremtésével, példájukra más helyi erőforrá­sokat is találhat a néptanács. Így vagy úgy ősszel új iskolát kell avatni Felsőboldogfalván. Bikafalván készen állnak a régó­ta időszerűvé vált költözésre, várnák, hogy végre fogad­ták ő­­ket a községközpontban. Persze, nem ölhetett kezekkel BORBÉLY LÁSZLO A HARGITA 02 On lapja - ne mulassza el idejé­ben megrendelni ! Hosszabb időszakra szóló előfizetéssel pedig bizto­sítja a lap mindennapi, rendszeres kézbesítését. VISSZAVINNI A KÖZTUDATBA LEGYEN FOGANATJA Figyelemmel olvasom a Visz­­szavinni a köztudatba felcím alatt megjelent cikkeket, ame­lyek a népi táncok, népzene hi­telességének megőrzését szor­galmazzák. S bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mégis el­mondom, hogy e cikkek olvas­tán eszembe jutott Szél­yes Sán­dornak, az ismert mókázó be­mondónak és népdalénekesnek a nyilatkozata a tévében; mé­lyen egyetértettem vele, amikor azt mondta, hogy a diszkó az csak egy divat, volt valamikor tviszt, csacsa, konkén rángatós, mind hamar kimúlt , de aminek viszont örökre élnie kell, az a néptánc, az sohasem megy ki a divatból. Mert azt nemcsak sze­retik, hanem tisztelik is. Emlék­szem, a harmincas években mi, udvarhelyi fiatal legények kocsit fogadtunk, azzal jártunk a vá­ros körüli falvakba, színdarabos bálokba. A népi tánc járta, per­sze, népviseletben. Így volt ez a negyvenes évek végén is, Bu­karestben, a Cismigiu mellett, ma a Petőfi Sándor művelődési ház, kértük fel a táncra a szé­­kelyruhás lányokat. Szával üdvös dolog lenne éltetni ezt a ha­gyományt, a műsoros táncesté­lyek rendezését, ahol ismerkedni lehet, megtanulni az udvarias viselkedést, s egyben a hagyo­mányos táncokat is, persze, vo­nós zenekarok után. Már meg ne haragudjék senki, de szerin­tem a diszkok zaja is csupa ár­talom, a zajos munkahelyről mennek sokan a fiatalok a disz­­kóba, hangfalak, erős zene, ug­rálás, vonaglás, nem pihennek, szórakoznak, hanem duplán ki­fáradnak. Egyébként azt még megjegyezném, hogy amit a diszkóban táncolnak, nem is o­­lyan modern, láttam én fiatal koromban amerikai néma­filme­ken. Úgy tűnik, diszkó-ellenes lennék, dehogy, csak a népi tánc hagyományának megőrzé­séért szólnék, ami bármilyen lát­szat ellenére felül áll a diva­ton. S a néptáncot nem is olyan rég járni tudta gyermek, fiatal, középkorú. Szeretem én magam is, a 65 évemmel, s még sokan szeretik, bizonyság rá a szé­­kelyudvarhelyi nyugdíjasok nem­­rég­i teadélutánja. Sokan jártak ott a divatból ki nem menő pá­ros népi táncokat .. Ennyit az emlékekről, amiért tollat fogtam ; örülök, hogy ezt a témát, a néptánc ismeretét, sokan szorgalmazzák. Bizonyára fogand­ja is lesz. ORBÁN BALÁZS Nem elég csak sütni, főzni .. . (Folytatás az 1. oldalról) J. Teréz a 106-os számú cukrász­da szolgálatos cukrásznője hogyan főzi a kávét. Sehogyan, hiszen azt már jóelőre megfőz­ték, vedrekben, fazekakban áll az előmelegítésre váró kávé. Dehát, ha így van, akkor minek a délutáni ügyelet a konyhán, a szolgálatos elárusítónő nélküle is boldogul. Miért nem lehet a megfelelő adagokat figyelembe véve időközönként főzni a kávét, úgy, hogy az idebetérő érezze is azt, hogy az friss, gőzölögjön a csésze tartalma az orra előtt. Azért, mert egy óra múlva jön­nek a faipari munkások a gyár­ból s azok úgyis elfogyasztják a délelőtt folyamán készült löttyöt. Dehát miért nem lehet úgy főzni, mintha magunknak főznénk ? Merre tart a kászonújfalusi mész állattenyésztése? „Önkiszolgáló” borjak • Szántóföldek, amelyek csak füvet teremnek • Beerdősütt kaszálók • Takar­­mányozott tehenenként még egy liter tejet sem fej­nek • Szinte hihetetlen, hogy Kászon­­­­újfaluban a termelőszövetkezet 380 takarmányozott tehene na­ponta csak 300 liter tejet ad. Takarmányozott teheneiként ke­vesebb mint egy litert. Mi az o­­ka ennek a rendkívül alacsony tej­hozamnak ? Az istállók meglátogatása vá­laszt ad az előbbi kérdésre. A különböző kimutatások áttanul­mányozása már csak pontosítani tudja ezt, amiről az istállók be­szélnek. 1. A termelőszövetkezeti szék­ház közvetlen közelében fel­épült telep nemhogy a korszerű­ség jegyeit viselné magán, in­kább az elhagyatottságot su­gallja­ Az istállók között trágya­­lómocsár omladozó fajok. Ha esik az eső, sártenger Kiürült silógödrök. 2. Az istállóban olyan a rend, amilyent az előbbiekben vázolt istállókban tartani lehet. So­vány tehenek , szőrük nagyra nőtt. Kisebb és nagyobb borjak sétálnak szanaszét, mintha önki­­szolgáló boltban lennének. És csakugyan ott vannak. Akkor szopnak amikor akarnak (ha van teje a tehénnek). Az élelme­sebb borjak több tehéntől is kóstolgatnak­ Látszik is rajtuk az „önkiszabaálás" Szépek fé­­nyesszerűek kövérek’ 3. A jásziak üresek szűkös , kést. Igaz, megkésett a tavasz, de a gazdaság takarmányhiány­­n­val indult a télnek Ezidára vá­sároltak 470 tonna szénát, s még szándékukban van venni legaláb­b 70-et ezért hogy a létminimumot megadhassák. A tervek szerint az első négy hónapban 130 borjúnak kellett születnie, született 122 elvetélt 15 tehén. Pontos választ nem tudnak ad­ni ama, hogy mikor választják el a borjakat. Elvileg akkor, ami­kor elérik a 80-90 kilós súlyt (még ez nincs pontosan megha­tározva), de a gyakorlat más. Jelen­leg 45—50 olyan borjú van, amelyiket el lehetne választani a tejtől, de még tovább folytat­ják „önkiszolgáló" táplálkozásu­kat- Inlavit hiány, mondják. De nincs egy kis lóheresarjú, amit a borjaknak adhatnának, kevés a kifett tej oly kevés hogy fölö­­zésről szó sem lehet. Azt a ke­veset nem érdemes fel­kenni a tejszeparátorra (Ez is helyi vé­lem­ény). A borjakat végül is elválaszt- REND A LELKE MINDENNEK fák az anyjuktól, s e­zzel meg­kezdődik a sinylődésük. Gyorsan lefogynak, megáll a fejlődésük. Jelen pillanatban — amennyiben pontos a kimutatásuk — 106 da­rab befedezésre alkalmas üsző­­jük van s ebből 13 vemhes 1982-ben az ellési arány 53 szó­­zalék volt 1983-ban 80,4 száza­lék az idén talán eléri a 70 százalékot. Takarmány nincs. Kaszálóik egyharmada (500 hektár) beer­­dősült Most tisztázzák hány hek­tár olyan szántójuk van, ami gyakorlatilag nem egyéb mint esztendők­ óta kaszálóként hasz­nált terület, amelyeket a tagok kaszálnak (A Gazdaságnak fün­­getlenített alelnöki van akinek feladatköre az állattenyésztés trón­yitása a takarmánytermesz­­tés) A múlt évben a kaszálókról hek­táronként egy tonna széna került a gazdaság tárolóiban, a silókukorica hektárhozama 8-9 ezren kiló zöldtömeg volt, lóherét nem is vittek be a tárolókba oly­annyira gyenge volt a termés. Egyes vélemények szerint olyan háromezer kiló körül mozgott a hektárátlag, de még annak is egy része kint rothadt a mezőn. Április 15 óta a juhok egyfolytá­­ban kint legelnek — még most is — a kaszálókon. Mennyi szé­na várható az idén ? A vezetők tudják, mit kellene tenniük. Jól tudjá­k mint a lec­két bemagoló diá­k, el is mond­ják. Silónakvalót termelni, lóhe­rét termeszteni lucernát honosí­tani meg a füvet termő szántó­kon. Szöszös bükkönyt termesz­teni, felépíteni egy borjúi száll­ót. Takarítani a kaszálókat, növelni a termésátlagot — szóval rendet teremteni a portájukon- Ebben a témakörben élénk az eszmecse­re. Akár egy szimpoziont hallgat­nánk arról, hogy miként lehet jobbá tenni egy termel­őszövet­kezet állattenyésztését Amikor viszont arról kellene szólni, hogy mi az amit eddig tettek már nem sok a mondanivaló Épül egy istálló amelynek az alap­jait kiásták. Ide fogják az ősz­szel betenni az elválasztott bol­takat. Nagyon remélik, hogy el­készül. A takarmány ? Az to­vábbra is kérdőjeles. Úgy véljük egy rendkívül ala­pos elemzésre van szükség eb­ben a gazdaságban minél sür­gősebben, ahol részt vesznek az AGRIT és a szakigazgatóság szakemberei a helyi viszonyok és lehetőségek tanulmányozása után elhatározzák mit kell ten­ni és a helyiek végre is hajt­ják. Mert a sok szép és kövér borjút látva nyilvánvaló, hogy az állatállomány leromlásáért nem lehet a fajtát okolni, csu­pán a bánásmódot, a takarmá­nyozást- S ahhoz, hogy fás ter­melő állatállományt alakítsanak ki elsősorban a borjakra kell vi­­gyá­zni, azokat etetni - termé­szetesen a teheneket is — és te­­­­armányt, sok és jó takarmányt termelni. BOGOS SÁNDOR Minden igyekezettel a Matricagyár új részlegének építéséért Folytatás az I. oldalról­ Késlelteti a munkát az is hogy bizonyos célgépek nem érkeztek meg határidőre. Szó van egy golyós malomról, amelye­t a szat­mári Unió kellene szállítson, egy 14 millió lej értékű csúszófelület­­köszörülő gépről, helyzet­fúró és -köszörülőgépekről, amelyek egy­­része még homologolós fázisá­ban van... De mindennek ellenére az év vége közeledtén átadásokra ke­rül sor, a székelyudvarhelyi Vegy­ipari Pótalkatrész és Matrica­­gyárnál ! Már szóltunk az összberuházá­­soknál elért pluszokról. Ide tar­tozik az­ építő és beruházó közöt­ti jó egyetértés és segítő szán­dék­ Az üzem vezetősége folya­matosan segíti az építőt és vi­szont. Átlag az üzem 20—30 dol­gozója segít az építőtelepen, vagy munkahelyén bizonyos kel­lékek legyártásával, ügyesen és talpraesetten használják ki a már elkészített termelőfelülete­ket. Köztudott, hogy bővítés u­­tán tömítőgyűrűket fog gyártani az új csarnok, a belsőégésű motorokhoz, mintegy félmillió darabot. A vállalat máris hozzá­kezdett ezeknek a gyűrűknek a gyártásához. Úgy, ahogy tudják, más részlegek bevonásával is de gyártják ezeket a gyűrűket, mint­egy kétszázezer darabot az idén. Jó ez két szempontból is : ha­szon a gyárnak, gyakorlatszer­­zés azoknak, akik az új részle­gen fognak dolgozni és így le­rövidülhetnek a technológiai be­­táratások is. Szóval az igveke­­zet nem hiányzik hogy idejében termelhessen a matrica gyár és részlege. VILLANÁSOK NE CSAK A KÖZPONTBAN... Amikor településeink tisztasá­gát vesszük számba nem elég csak ott nézelődni, ahol a leg­többen járnak, a központi helye­ken. A peremrészek tisztasága is ugyanolyan igény. Mert nem mindegy, hogy rendezetlen sze­méttelep fogad a város, teriu ka­pujában, s azt sem szabad el­tűrnünk, hogy a patakok medrét használják szemétnyelőnek. E­­gészen visszataszító, amit példá­ul Csíkszeredában a vasútállo­más közelében, az épülő te­relőút és vasút alatt átfolyó pa­takban ki tudja mióta két kutya tetemét mossa a víz. Megborzad az ember, amikor ránéz. Ki ille­tékes megtisztítani ezeket a he­lyeket ? Mert nem vitás, fertőző betegségek terjesztői a hullák, s hiába takarítunk, seprűnk, ha a szélekről kellemetlen bűzt sodor felénk a szél. (Rebendics József) NE CSAK A ZEBRÁKNÁL... Megszokott látvány a városo­kon, nagyobb falvakban, hogy reggelente diák forgalomirányí­tók állnak a forgalmasabb gya­logátkelő helyeknél. Éberen őr­ködnek, nehogy valamelyik tár­suk, főleg a kisebbek olyankor lépjenek az úttestre, amikor jár­mű közeledik. Jelzéseiket - né­hány esettől eltekintve — még a felnőttek is figyelembe veszik. Szolgálatuk hasznos, hozzájárul a tanulók és sok esetben a fel­nőttek közlekedés-neveléséhez is. Erre gondolva született meg az ötlet : nem lenne-e jó, ha nem csak a zebráknál teljesítenének szolgálatot a kis forgalomirányí­­tók, hanem a parkoknak azokon a részein is, ahol felnőtt és gyer­mek egyaránt gátlás nélkül ta­possa ki az ösvényeket, mint pél­dául Csíkszeredában a műjég­pálya előtt, de máshol is. Hát­ha ezzel a fegyelmezetlen em­bert rendre lehetne szoktatni. (Bogos Sándor) 1984. MAJLIS 13.. VASÁRNAP A RÉT NEM SZEMÉTTÁROLÓ... Sajnos, hangsúlyozni kell ezt — (bár mióta a világ, tudjuk) — mert minap a csikzsögödi réten egy szekér szemetet öntött. A kaszáló kellős közepén, ahol jó kost kellene teremjen. Hogy ki fogja ezért néhány hét múlva a fejét vakarni nem tudni. . . A szemétdomb pillanatig sem esz­tétikai tényező a zöld fűben El­mondtuk ezt, mert hasonló ese­tek máshol is előfordulnak, bi­zonyítandó, hogy még sokan nem vallják magukénak a kapu­jukon kívüli világot. Marad te­hát a tennivaló, hogy értelmes szóval, az agitáció eszközeivel megértessük az ilyen emberekkel (ha szükséges, büntetéssel is), hogy környezetünk higiéniája és szépsége érdekében tenni. — em­berségünk mércéje. (Zöld lajos) A ZSÉMBES Micsoda borzalmas utak — ál­lít meg az ismerős. Ha pedig egyebet kifogásol, nem az uta­kat - mint három nappal ezelőtt — micsoda borzalmas idő, reg­geltől estig esik, vinné el az ör­dög. . . De ha netán szép az idő (jut eszembe tavalyi találkozásunk) — azt mondja : micsoda ronda hő­ség, hőguta kerülgeti az embert. Ha nappal van , unalmas, bár vége lenne mihamarabb. Éjjel­­ nem tudok aludni , hát ez tény­leg kibírhatatlan. És minden idők, minden évszakok hibái mérlegre kerülnek , de mekkora mérleg kell az örökös zsémbe­­lés (nagy teher !) mérésére ? Ak­kor már a másik fajta a sze­rencsésebb : jövőben még ron­dábbak lesznek az utak, mond­ja. Idén tehát ne búsuljunk. És : jó ez a tavaszi eső. Ha pedig utána jó időre vált, még jobb. Ki kedveli a zsémbest ? Mert én nem. (Oláh István)2

Next