Hargita, 1984. május (17. évfolyam, 103-128. szám)
1984-05-13 / 113. szám
KÖLTÖZŐ ISKOLA épp szántották a bikefalvi iskola kertjét, miikor arra jártam. 25 ám itt az egész, de sok minden megterem rajta, ha jól gondozzak. Tavaly cukorrépát, burgonyát, zöldséget termeltek, szép almát szüreteltek. A termés arányos volt munkájukkal, így tisztes jövedelemhez jutott az iskola, kell a pénz a költözködéshez. Költözködéshez készülődik ugyanis a bikafalvi iskola : az új tanévtől végre a községközpontban, Felsőboldogfalván tanulhatnak a községbeli gyermekek. Sok kicsi falu tanulónépsége. Régóta esedékes ez a költözködés. Bikafalván nagyon mostoha körülmények között folyik a tanítás. Az út két oldalán álló régi épületekben rendezték be az osztálytermeket, mindkét épületen látszik, hogy eredetileg nem iskolának szánta építőjük- Kicsik, sötétek a termek, elgyűlt a bútorzat, hideget árasztanak a vastag falak. Ezért döntöttek évekkel ezelőtt az új iskola építése mellett a község lakói. Előnyösebb fekvése miatt választották Felsőboldvafdvát mely községközponthoz ,llően valóban a község közepén fekszik, megkönnyítve ezzel velőim elveit a kicsi iinázók iskolábajárását. Bikafalván tehát készülődnek a költözködéshez Sorolja az igazgató, hogy mintegy 20 000 lert teremtettek elő a költségek fedezésére ebből 3200 leit a cukorrépa 1500 leit 0 burgonya hozott. 5800 lej értékű munkát végeztek a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (az őszi mezőgazdasági gyakorlaton kívül, annak ellenértéke ugyanis a tanulókat illeti). 5500 lej a bevételük az iskolai rendezvényekből. Már az új iskola díszítésére is gondoltak, a lányok gyakorlati órákon függönyöket varrtak, s gondjuk lesz a továbbiakban is az új épület otthonossá tételére. Csak legyen már egyszer alkalmuk rá. Nem csoda hasonlóban tanulók és tanárok türelme, lassan rekordot megdönt a felsőboldogfalvi iskola elhúzódó építése. Mármint a lassúsági rekordot. Idén tavaszra a belső munkákkal elkészültek, hátra maradt a külső vakolás, a melléképületek befejezése, a vízellátás megoldása, az udvar rendezése. Az évek során a megyei szervek több ízben segítették az építkezést, az osztálytermek felszereléséről is gondoskodtak , hátralévő munkákat a községi néptanácsnak kell elvégeznie. Látjuk, maga az iskola is próbálkozik a szükséges anyagi alap megteremtésével, példájukra más helyi erőforrásokat is találhat a néptanács. Így vagy úgy ősszel új iskolát kell avatni Felsőboldogfalván. Bikafalván készen állnak a régóta időszerűvé vált költözésre, várnák, hogy végre fogadták őket a községközpontban. Persze, nem ölhetett kezekkel BORBÉLY LÁSZLO A HARGITA 02 On lapja - ne mulassza el idejében megrendelni ! Hosszabb időszakra szóló előfizetéssel pedig biztosítja a lap mindennapi, rendszeres kézbesítését. VISSZAVINNI A KÖZTUDATBA LEGYEN FOGANATJA Figyelemmel olvasom a Viszszavinni a köztudatba felcím alatt megjelent cikkeket, amelyek a népi táncok, népzene hitelességének megőrzését szorgalmazzák. S bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mégis elmondom, hogy e cikkek olvastán eszembe jutott Szélyes Sándornak, az ismert mókázó bemondónak és népdalénekesnek a nyilatkozata a tévében; mélyen egyetértettem vele, amikor azt mondta, hogy a diszkó az csak egy divat, volt valamikor tviszt, csacsa, konkén rángatós, mind hamar kimúlt , de aminek viszont örökre élnie kell, az a néptánc, az sohasem megy ki a divatból. Mert azt nemcsak szeretik, hanem tisztelik is. Emlékszem, a harmincas években mi, udvarhelyi fiatal legények kocsit fogadtunk, azzal jártunk a város körüli falvakba, színdarabos bálokba. A népi tánc járta, persze, népviseletben. Így volt ez a negyvenes évek végén is, Bukarestben, a Cismigiu mellett, ma a Petőfi Sándor művelődési ház, kértük fel a táncra a székelyruhás lányokat. Szával üdvös dolog lenne éltetni ezt a hagyományt, a műsoros táncestélyek rendezését, ahol ismerkedni lehet, megtanulni az udvarias viselkedést, s egyben a hagyományos táncokat is, persze, vonós zenekarok után. Már meg ne haragudjék senki, de szerintem a diszkok zaja is csupa ártalom, a zajos munkahelyről mennek sokan a fiatalok a diszkóba, hangfalak, erős zene, ugrálás, vonaglás, nem pihennek, szórakoznak, hanem duplán kifáradnak. Egyébként azt még megjegyezném, hogy amit a diszkóban táncolnak, nem is olyan modern, láttam én fiatal koromban amerikai némafilmeken. Úgy tűnik, diszkó-ellenes lennék, dehogy, csak a népi tánc hagyományának megőrzéséért szólnék, ami bármilyen látszat ellenére felül áll a divaton. S a néptáncot nem is olyan rég járni tudta gyermek, fiatal, középkorú. Szeretem én magam is, a 65 évemmel, s még sokan szeretik, bizonyság rá a székelyudvarhelyi nyugdíjasok nemrégi teadélutánja. Sokan jártak ott a divatból ki nem menő páros népi táncokat .. Ennyit az emlékekről, amiért tollat fogtam ; örülök, hogy ezt a témát, a néptánc ismeretét, sokan szorgalmazzák. Bizonyára fogandja is lesz. ORBÁN BALÁZS Nem elég csak sütni, főzni .. . (Folytatás az 1. oldalról) J. Teréz a 106-os számú cukrászda szolgálatos cukrásznője hogyan főzi a kávét. Sehogyan, hiszen azt már jóelőre megfőzték, vedrekben, fazekakban áll az előmelegítésre váró kávé. Dehát, ha így van, akkor minek a délutáni ügyelet a konyhán, a szolgálatos elárusítónő nélküle is boldogul. Miért nem lehet a megfelelő adagokat figyelembe véve időközönként főzni a kávét, úgy, hogy az idebetérő érezze is azt, hogy az friss, gőzölögjön a csésze tartalma az orra előtt. Azért, mert egy óra múlva jönnek a faipari munkások a gyárból s azok úgyis elfogyasztják a délelőtt folyamán készült löttyöt. Dehát miért nem lehet úgy főzni, mintha magunknak főznénk ? Merre tart a kászonújfalusi mész állattenyésztése? „Önkiszolgáló” borjak • Szántóföldek, amelyek csak füvet teremnek • Beerdősütt kaszálók • Takarmányozott tehenenként még egy liter tejet sem fejnek • Szinte hihetetlen, hogy Kászonújfaluban a termelőszövetkezet 380 takarmányozott tehene naponta csak 300 liter tejet ad. Takarmányozott teheneiként kevesebb mint egy litert. Mi az oka ennek a rendkívül alacsony tejhozamnak ? Az istállók meglátogatása választ ad az előbbi kérdésre. A különböző kimutatások áttanulmányozása már csak pontosítani tudja ezt, amiről az istállók beszélnek. 1. A termelőszövetkezeti székház közvetlen közelében felépült telep nemhogy a korszerűség jegyeit viselné magán, inkább az elhagyatottságot sugallja Az istállók között trágyalómocsár omladozó fajok. Ha esik az eső, sártenger Kiürült silógödrök. 2. Az istállóban olyan a rend, amilyent az előbbiekben vázolt istállókban tartani lehet. Sovány tehenek , szőrük nagyra nőtt. Kisebb és nagyobb borjak sétálnak szanaszét, mintha önkiszolgáló boltban lennének. És csakugyan ott vannak. Akkor szopnak amikor akarnak (ha van teje a tehénnek). Az élelmesebb borjak több tehéntől is kóstolgatnak Látszik is rajtuk az „önkiszabaálás" Szépek fényesszerűek kövérek’ 3. A jásziak üresek szűkös , kést. Igaz, megkésett a tavasz, de a gazdaság takarmányhiánynval indult a télnek Ezidára vásároltak 470 tonna szénát, s még szándékukban van venni legalább 70-et ezért hogy a létminimumot megadhassák. A tervek szerint az első négy hónapban 130 borjúnak kellett születnie, született 122 elvetélt 15 tehén. Pontos választ nem tudnak adni ama, hogy mikor választják el a borjakat. Elvileg akkor, amikor elérik a 80-90 kilós súlyt (még ez nincs pontosan meghatározva), de a gyakorlat más. Jelenleg 45—50 olyan borjú van, amelyiket el lehetne választani a tejtől, de még tovább folytatják „önkiszolgáló" táplálkozásukat- Inlavit hiány, mondják. De nincs egy kis lóheresarjú, amit a borjaknak adhatnának, kevés a kifett tej oly kevés hogy fölözésről szó sem lehet. Azt a keveset nem érdemes felkenni a tejszeparátorra (Ez is helyi vélemény). A borjakat végül is elválaszt- REND A LELKE MINDENNEK fák az anyjuktól, s ezzel megkezdődik a sinylődésük. Gyorsan lefogynak, megáll a fejlődésük. Jelen pillanatban — amennyiben pontos a kimutatásuk — 106 darab befedezésre alkalmas üszőjük van s ebből 13 vemhes 1982-ben az ellési arány 53 szózalék volt 1983-ban 80,4 százalék az idén talán eléri a 70 százalékot. Takarmány nincs. Kaszálóik egyharmada (500 hektár) beerdősült Most tisztázzák hány hektár olyan szántójuk van, ami gyakorlatilag nem egyéb mint esztendők óta kaszálóként használt terület, amelyeket a tagok kaszálnak (A Gazdaságnak füngetlenített alelnöki van akinek feladatköre az állattenyésztés trónyitása a takarmánytermesztés) A múlt évben a kaszálókról hektáronként egy tonna széna került a gazdaság tárolóiban, a silókukorica hektárhozama 8-9 ezren kiló zöldtömeg volt, lóherét nem is vittek be a tárolókba olyannyira gyenge volt a termés. Egyes vélemények szerint olyan háromezer kiló körül mozgott a hektárátlag, de még annak is egy része kint rothadt a mezőn. Április 15 óta a juhok egyfolytában kint legelnek — még most is — a kaszálókon. Mennyi széna várható az idén ? A vezetők tudják, mit kellene tenniük. Jól tudják mint a leckét bemagoló diák, el is mondják. Silónakvalót termelni, lóherét termeszteni lucernát honosítani meg a füvet termő szántókon. Szöszös bükkönyt termeszteni, felépíteni egy borjúi szállót. Takarítani a kaszálókat, növelni a termésátlagot — szóval rendet teremteni a portájukon- Ebben a témakörben élénk az eszmecsere. Akár egy szimpoziont hallgatnánk arról, hogy miként lehet jobbá tenni egy termelőszövetkezet állattenyésztését Amikor viszont arról kellene szólni, hogy mi az amit eddig tettek már nem sok a mondanivaló Épül egy istálló amelynek az alapjait kiásták. Ide fogják az őszszel betenni az elválasztott boltakat. Nagyon remélik, hogy elkészül. A takarmány ? Az továbbra is kérdőjeles. Úgy véljük egy rendkívül alapos elemzésre van szükség ebben a gazdaságban minél sürgősebben, ahol részt vesznek az AGRIT és a szakigazgatóság szakemberei a helyi viszonyok és lehetőségek tanulmányozása után elhatározzák mit kell tenni és a helyiek végre is hajtják. Mert a sok szép és kövér borjút látva nyilvánvaló, hogy az állatállomány leromlásáért nem lehet a fajtát okolni, csupán a bánásmódot, a takarmányozást- S ahhoz, hogy fás termelő állatállományt alakítsanak ki elsősorban a borjakra kell vigyázni, azokat etetni - természetesen a teheneket is — és tearmányt, sok és jó takarmányt termelni. BOGOS SÁNDOR Minden igyekezettel a Matricagyár új részlegének építéséért Folytatás az I. oldalról Késlelteti a munkát az is hogy bizonyos célgépek nem érkeztek meg határidőre. Szó van egy golyós malomról, amelyet a szatmári Unió kellene szállítson, egy 14 millió lej értékű csúszófelületköszörülő gépről, helyzetfúró és -köszörülőgépekről, amelyek egyrésze még homologolós fázisában van... De mindennek ellenére az év vége közeledtén átadásokra kerül sor, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyárnál ! Már szóltunk az összberuházásoknál elért pluszokról. Ide tartozik az építő és beruházó közötti jó egyetértés és segítő szándék Az üzem vezetősége folyamatosan segíti az építőt és viszont. Átlag az üzem 20—30 dolgozója segít az építőtelepen, vagy munkahelyén bizonyos kellékek legyártásával, ügyesen és talpraesetten használják ki a már elkészített termelőfelületeket. Köztudott, hogy bővítés után tömítőgyűrűket fog gyártani az új csarnok, a belsőégésű motorokhoz, mintegy félmillió darabot. A vállalat máris hozzákezdett ezeknek a gyűrűknek a gyártásához. Úgy, ahogy tudják, más részlegek bevonásával is de gyártják ezeket a gyűrűket, mintegy kétszázezer darabot az idén. Jó ez két szempontból is : haszon a gyárnak, gyakorlatszerzés azoknak, akik az új részlegen fognak dolgozni és így lerövidülhetnek a technológiai betáratások is. Szóval az igvekezet nem hiányzik hogy idejében termelhessen a matrica gyár és részlege. VILLANÁSOK NE CSAK A KÖZPONTBAN... Amikor településeink tisztaságát vesszük számba nem elég csak ott nézelődni, ahol a legtöbben járnak, a központi helyeken. A peremrészek tisztasága is ugyanolyan igény. Mert nem mindegy, hogy rendezetlen szeméttelep fogad a város, teriu kapujában, s azt sem szabad eltűrnünk, hogy a patakok medrét használják szemétnyelőnek. Egészen visszataszító, amit például Csíkszeredában a vasútállomás közelében, az épülő terelőút és vasút alatt átfolyó patakban ki tudja mióta két kutya tetemét mossa a víz. Megborzad az ember, amikor ránéz. Ki illetékes megtisztítani ezeket a helyeket ? Mert nem vitás, fertőző betegségek terjesztői a hullák, s hiába takarítunk, seprűnk, ha a szélekről kellemetlen bűzt sodor felénk a szél. (Rebendics József) NE CSAK A ZEBRÁKNÁL... Megszokott látvány a városokon, nagyobb falvakban, hogy reggelente diák forgalomirányítók állnak a forgalmasabb gyalogátkelő helyeknél. Éberen őrködnek, nehogy valamelyik társuk, főleg a kisebbek olyankor lépjenek az úttestre, amikor jármű közeledik. Jelzéseiket - néhány esettől eltekintve — még a felnőttek is figyelembe veszik. Szolgálatuk hasznos, hozzájárul a tanulók és sok esetben a felnőttek közlekedés-neveléséhez is. Erre gondolva született meg az ötlet : nem lenne-e jó, ha nem csak a zebráknál teljesítenének szolgálatot a kis forgalomirányítók, hanem a parkoknak azokon a részein is, ahol felnőtt és gyermek egyaránt gátlás nélkül tapossa ki az ösvényeket, mint például Csíkszeredában a műjégpálya előtt, de máshol is. Hátha ezzel a fegyelmezetlen embert rendre lehetne szoktatni. (Bogos Sándor) 1984. MAJLIS 13.. VASÁRNAP A RÉT NEM SZEMÉTTÁROLÓ... Sajnos, hangsúlyozni kell ezt — (bár mióta a világ, tudjuk) — mert minap a csikzsögödi réten egy szekér szemetet öntött. A kaszáló kellős közepén, ahol jó kost kellene teremjen. Hogy ki fogja ezért néhány hét múlva a fejét vakarni nem tudni. . . A szemétdomb pillanatig sem esztétikai tényező a zöld fűben Elmondtuk ezt, mert hasonló esetek máshol is előfordulnak, bizonyítandó, hogy még sokan nem vallják magukénak a kapujukon kívüli világot. Marad tehát a tennivaló, hogy értelmes szóval, az agitáció eszközeivel megértessük az ilyen emberekkel (ha szükséges, büntetéssel is), hogy környezetünk higiéniája és szépsége érdekében tenni. — emberségünk mércéje. (Zöld lajos) A ZSÉMBES Micsoda borzalmas utak — állít meg az ismerős. Ha pedig egyebet kifogásol, nem az utakat - mint három nappal ezelőtt — micsoda borzalmas idő, reggeltől estig esik, vinné el az ördög. . . De ha netán szép az idő (jut eszembe tavalyi találkozásunk) — azt mondja : micsoda ronda hőség, hőguta kerülgeti az embert. Ha nappal van , unalmas, bár vége lenne mihamarabb. Éjjel nem tudok aludni , hát ez tényleg kibírhatatlan. És minden idők, minden évszakok hibái mérlegre kerülnek , de mekkora mérleg kell az örökös zsémbelés (nagy teher !) mérésére ? Akkor már a másik fajta a szerencsésebb : jövőben még rondábbak lesznek az utak, mondja. Idén tehát ne búsuljunk. És : jó ez a tavaszi eső. Ha pedig utána jó időre vált, még jobb. Ki kedveli a zsémbest ? Mert én nem. (Oláh István)2