Hargita, 1984. június (17. évfolyam, 129-153. szám)
1984-06-27 / 151. szám
DICSŐ KOMMUNISTA PÁRTUNK ZÁSZLAJA ALATT Szabadságunk négy évtizedének ragyogó sikerei megyénk kultúrájában „Ismét hangsúlyozni kívánom az irodalom és a művészet, a kulturálisművészeti tevékenység fontos szerepét , biztosítani kell a feltételeket, hogy azok megfelelőképpen kibontakozhassanak a nemzetiségek nyelvén is. Szeretném egyben hangsúlyozni, hogy biztosítani kell e tevékenységek szoros egybefonódását, egységes folyamatba ötvözését a Megéneklünk, Románia fesztivál keretében." NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsai 1978. májusában tartott együttes ülésén elhangzott beszédéből. A felszabadulás óta fellendül a műkedvelő mozgalom, színjátszók, dalosok, népi táncosok, zenészek, szavalók, bábosok kezdik a falujárást.. Sorra létesül a Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, megindul és 1952- ig hetilapként itt jelenik meg a Vörös Zászló. Új lendületet hoz a város művelődési életébe az is, hogy 1968-ban az újonnan arrikult Hargita megye székhelye lesz... 1968 februárjában román és magyar napilap indul : az Informaţia Harghitei és a Hargita, s népszerűvé válásukkal megnyílnak a művelődés korszerű távlatai, a két újság irodalmi atmoszférát teremt... . 1970-ben modern nyomda lép működésbe, s nagyobbrészt itt jelennek meg a megye közigazgatási, művelődési, mezőgazdasági és egészségügyi szerveinek kiadványai. Míg a két világháború között összesen 37 önálló kötet hagyta el a Csíkszeredai nyomdát, . . . addig az 1968 és 1977 között eltelt tíz éves időszak termése 29 kötet ■ ■ ■ szerzőik felelevenítették a néprajzi és népművészeti hagyományokat; megjelent Nagy István és Nagy Imre képeinek albuma, néhány eredeti mezőgazdasági és gépészeti, sőt, közlekedésügyi szakkönyv, s rendszeresen a népszerű Hargitai Kalendárium." — olvassuk a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban (343. oldal). Ami az 1977 utáni helyi kiadványokat illeti, természetesen folytatódott a sor ; a megye irodalmi köreinek terméséből antológiák jelentek meg, értékes kiadvány a Csíkszeredai Múzeum Acta Hargitensia című évkönyve stb. A Romániai magyar nemzetiség című kötetben, a 451. oldalon pedig ez áll: „A szerkesztőségek és lapok fényudvarában tehetséges emberek jelennek meg, poéták és szakírók, riporterek és műfordítók, gazdagodik a helytörténeti, néprajzi és folklórkutatás..." Vagyis az anyagi mellett, erőteljes szellemi építkezés részesei vagyunk, ez a tevékenység sokrétű, „ . .. a társadalomszerkezeti változásokat átélő és elvégző ember" számtalan kérdésére felel. De írástudóink javarészének a munkássága nemzetiségi művelődésünk egészében is jelentős és értékes, a Kriterion Könyvkiadó néprajzi, népismereti, művelődéstörténeti köteteiben például számos Hargita megyei szerző tanulmányait is közlik, többen önálló kötetekkel is jelentkeztek. Ebben a szellemi építkezésben mind nagyobb szerepük van aztán a megyében élő íróknak, költőknek. Évről évre láss könyvekkel jelentkeznek, vagyis a szocializmus éveiben, különösképpen az utóbbi két évtizedben páratlan gazdasági-társadalmi fejlődést elért megyénkben számottevő és továbbra is sokat ígérő irodalmi élet bontakozott ki. Székely János Egy rögeszme genezise című esszékötetének 312. oldalán ezt olvashatjuk a megye képzőművészeinek munkásságáról: ,,Művészi beérésükkel, gazdag és kiváló teljesítményükkel, mondhatnám puszta jelenlétükkel fantos kulturális központtá avatták Csíkszeredát". Egy oldallal tovább : „Ide gyökerezett lestői (a kolónia kezdeményezői) nagy tekintélyű, céltudatos, konok művészek, akiknek törekvése nagyon is életrevaló, nagyon is egybeesik a festészet egyetemes mozgásával, hogy úgy monatjem, szinkronban van az idővel - nemes is, korszerű is." Valóban, Csíkszereda, Hargita megye képzőművészete kiemelkedő értéke a tájegység szellemi életének. Jelenleg a Képzőművészek Országos Szövetségének tizenöt tagja tevékenykedik itt, a tárlatokon rendszeresen kiállító művészek száma Vali József meghaladja a negyvenet. Jelenlétük országos viszonylatban is számottevő, műveikkel rendszeresen szerepelnek országos tárlatokon, nemzetközi kiállításokon, Gyergyószárhegyen minden esztendőben országos jelentőségű képzőművészeti alkotótábor nyitja meg kapuját egy hónapra, az ország minden részéből (képzőművészeti központjából) idesereglett művészek - festők, szobrászok és grafikusok - közös, baráti alkotómunkájának eredményeként ez a telep az ország művészeti életének jelentős műhelyévé vált - jelentőségét híven bizonyítja a tábor termésének legjavát bemutató állandó kiállítás is. Ha évekkel ezelőtt a pályakezdők erőteljes jelentkezésére figyelhettünk fel Nagy István, Márton Ferenc és Nagy Imre szülőföldjén —, most egy tevékeny művész-közösség beérése mellett érv minden tárlat, országos jellegű rendezvény. Képzőművészeink munkáit immár köztereken, középületek falain is megtaláljuk, a Csíkszeredai Művelődési Ház, a Gyergyószentmiklósi Szakszervezeti Művelődési Ház, a gyergyócsomafalvi és csikdánlaki művelődési otthonok falait díszítik alkotásaik például. Képzőművészetünknek mind nagyobb szerepe és súlya van tehát a dolgozók esztétikai nevelésében is, amelyet olyan helyi rendezvények is szolgálnak, mint például a homoródszentmártoni évi Bomba. Doktor Fialta Davilával tanácskozik : a függetlenség vágya ép. A szívhangok tökéletesek. Minden rendben. És vonul útján a halhatatlan nép, táncos erődökön túl az örökös szabadságba. képzőművész-találkozó. Ezekben az években a látás és láttatás művészetének más területében, a fotóművészetben is jelentős előrelépés történt. A Csíkszeredai Múzeum fotótörténeti kiállítása — újabban a Székelyudvarhelyi Múzeumban tekinthető meg — átfogó képet nyújt a fotózás kezdeteiről és eredményeiről megyénkben. És nyilvánvalóvá teszi az utóbbi évek, különösen a Megéneklünk, Románia országos fesztivál indulása óta eltelt időszak kimagasló eredményeit. A Hargita Fotóklub 1978-ban alakult meg, 25 tagot számlál, tagjai rendszeresen részt vesznek országos és nemzetközi kiállításokon, számos díj és kitüntetés dicséri munkásságukat, 1982-től kétévenként Csíkszeredában országos kiállítást is rendeznek. Megyénkben, ahol a zene művelésének nincsenek hivatásos fórumai, az utóbbi években szintén rangos és sokat ígérő zenei élet bontakozott ki. Ebben jelentős szerepe volt a Megéneklünk, Románia országos fesztivál ösztönzésének, és annak a ténynek is, hogy Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen zenei és képzőművészeti általános iskolák, tagozatok indultak. Néhány immár hagyományosnak tekinthető zenei rendezvényünk országos viszonylatban is páratlan, avagy számottevő, gondolunk a Csíkszeredai Régizene Fesztiválra, amelyet idén ötödször tartottak meg, akár a Székelyudvarhelyi Zenei Napokra. Néhány együttesünk, a Csíkszeredai Barázda, Katony, a székelyudvarhelyi Venyige országos hírnevet szerzett, tevékenységük példa arra, hogy sajátos értékeinkkel hogyan gyarapíthatjuk az országos zenei életet, de eredményes a székelyudvarhelyi, vagy a Csíkszeredai zenetanárok kamarazenekarainak és kórusainak a munkássága is. Akárcsak a zenében, színház-ügyben sem rendelkezünk hivatásos társulattal. Ám a megyének mégiscsak van színházi élete, részint annak köszönhetően, hogy népes és fogékony közönség igényli a hivatásos magyar és román színházak rendszeres vendégjátékait, mi több - nemcsak városon, de már faluhelyen is ! —, bérletes előadásait, részint pedig két népszínházunk, a székelyudvarhelyi és a Csíkszeredai társulatok munkássága által. Ez utóbbi tény is igazolja, hogy Hargita megye irodalmi-művészeti életének érett és igényes, az alkotóktól mind többet és többet váró közönsége van. Ez például kitetszik a film iránti érdeklődésből is 1944- ben 212 ezer mozilátogatót tartottak nyilván, akkor a megye területén mindössze négy mozi működött. 1983-ban (90 mozi és öt karaván) több mint 3,3 millió néző tekintette meg a vetített filmeket. Ez az érdeklődés kíséri a hazai könyvtermést is : 1983-ban megyei viszonylatban egy főre számítva 92 fejre árusítottak, illetve vásároltak könyvet, Csíkszeredában pedig 151 lejre, megyénk lakói tehát országos viszonylatban a legtöbb könyvet vásárló megyék közé tartoznak, ami kifejeződő abban is, hogy Könyvbarátok Köre is alakult ... Hargita megye újabbkori irodalmi-művészeti élete páratlan fejlődésének bemutatására nyilván csakis a teljesség igénye nélkül vállalkozhattunk. Tudván azt is, hogy az alkotásnak, a közönség- és közösségépítésnek ezt a területét nehéz számadatokkal jellemezni. Hiszen erre számokkal aligha kifejezhető minőség, az érték a jellemző, s gondoljuk, vázlatunkból kitetszett: ez az érték nyilvánvaló, abban az összefüggésben is, ahogyan megyénket bekapcsolja az országos szellemi értékek kincsestárába. VAY JÓZSEF Oláh István Még annyi mindent el lehetne s kellene Mondani a dörrenő fegyverekről például Akkor teérted a jövödért szóltak igen A jövődért amely a mád lett ha nem is Rózsás álomszép de egyetlen lehetséges Meg kellett tanulnod azt is hogy harc Nemkülönben sőt tán annál konokabbul Harc az építés is Az élet Életünk A Béke hír példa Augusztus harca s arca Vonul halhatatlan AUGUSZTUS Hadi kép : át a Dunán. Szivárvány te bérből és feketéből. Inkább ostor. Plevnánál vérben csattan, Pihe-álomban a lovasok. Döcög tizenkét szekeres Csíkból, tán Gyergyéből Sistovba. Fagyhalálba. Goól András : Fesztivál {olaj} A székelyudvarhelyi Hortus Musicum együttes Bakos Erzsébet : Etette (gyapjú fali szőnyeg)