Hargita, 1984. június (17. évfolyam, 129-153. szám)

1984-06-27 / 151. szám

DICSŐ KOMMUNISTA PÁRTUNK ZÁSZLAJA ALATT Szabadságunk négy évtizedének ragyogó sikerei megyénk kultúrájában „Ismét hangsúlyozni kívánom az irodalom és a művészet, a kulturális­­művészeti tevékenység fontos szerepét , biztosítani kell a feltételeket, hogy azok megfelelőképpen kibontakozhassanak a nemzetiségek nyelvén is. Szeretném egyben hangsúlyozni, hogy biztosítani kell e tevékenységek szoros egybefonódását, egységes folyamatba ötvözését a Megéneklünk, Románia fesztivál keretében." NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a magyar és német nemzetiségű dol­gozók tanácsai 1978. má­jusában tartott együttes ülésén elhangzott beszédéből. A felszabadulás óta fellendül a műkedvelő mozgalom, színjátszók, dalosok, népi táncosok, zenészek, szavalók, bábosok kezdik a falujárást.. Sorra létesül a Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, megindul és 1952- ig hetilapként itt jelenik meg a Vörös Zászló. Új lendületet hoz a város művelődési éle­tébe az is, hogy 1968-ban az újonnan arri­­kult Hargita megye székhelye lesz... 1968 februárjában román és magyar na­pilap indul : az Informaţia Harghitei és a Hargita, s népszerűvé válásukkal meg­nyílnak a művelődés korszerű távlatai, a két újság irodalmi atmoszférát teremt... . 1970-ben modern nyomda lép működés­be, s nagyobbrészt itt jelennek meg a megye közigazgatási, művelődési, mező­­gazdasági és egészségügyi szerveinek ki­adványai. Míg a két világháború között összesen 37 önálló kötet hagyta el a Csík­szeredai nyomdát, . . . addig az 1968 és 1977 között eltelt tíz éves időszak termése 29 kötet ■ ■ ■ szerzőik felelevenítették a néprajzi és népművészeti hagyományokat; megjelent Nagy István és Nagy Imre ké­peinek albuma, néhány eredeti mezőgaz­dasági és gépészeti, sőt, közlekedésügyi szakkönyv, s rendszeresen a népszerű Hargita­i Kalendárium." — olvassuk a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban (343. oldal). Ami az 1977 utáni helyi ki­adványokat illeti, természetesen folytató­dott a sor ; a megye irodalmi köreinek terméséből antológiák jelentek meg, ér­tékes kiadvány a Csíkszeredai Múzeum Acta Hargitensia című évkönyve stb. A Romániai magyar nemzetiség című kötetben, a 451. oldalon pedig ez áll: „A szerkesztőségek és lapok fény­udvarában tehetséges emberek jelennek meg, poéták és szakírók, riporterek és műfordítók, gaz­dagodik a helytörténeti, néprajzi és folk­­lórkutatás..." Vagyis az anyagi mellett, erőteljes szellemi építkezés részesei va­gyunk, ez a tevékenység sokrétű, „ . .. a társadalomszerkezeti változásokat átélő és elvégző ember" számtalan kérdésére felel. De írástudóink javarészének a mun­kássága nemzetiségi művelődésünk egé­szében is jelentős és értékes, a Kriterion Könyvkiadó néprajzi, népismereti, műve­lődéstörténeti köteteiben például számos Hargita megyei szerző tanulmányait is közlik, többen önálló kötetekkel is jelent­keztek. Ebben a szellemi építkezésben mind nagyobb szerepük van aztán a me­gyében élő íróknak, költőknek. Évről évre láss könyvekkel jelentkeznek, vagyis a szo­cializmus éveiben, különösképpen az utób­bi két évtizedben páratlan gazdasági-tár­sadalmi fejlődést elért megyénkben szá­mottevő és továbbra is sokat ígérő iro­dalmi élet bontakozott ki. Székely János Egy rögeszme genezise című esszékötetének 312. oldalán ezt ol­vashatjuk a megye képzőművészeinek munkásságáról: ,,Művészi beérésükkel, gazdag és kiváló teljesítményükkel, mond­hatnám puszta jelenlétükkel fantos kultu­rális központtá avatták Csíkszeredát". Egy oldallal tovább : „Ide gyökerezett lestői (a kolónia kezdeményezői) nagy tekinté­lyű, céltudatos, konok művészek, akiknek törekvése nagyon is életrevaló, nagyon is egybeesik a festészet egyetemes mozgá­sával, hogy úgy monatjem, szinkronban van az idővel - nemes is, korszerű is." Valóban, Csíkszereda, Hargita megye képzőművészete kiemelkedő értéke a táj­egység szellemi életének. Jelenleg a Kép­zőművészek Országos Szövetségének ti­zenöt tagja tevékenykedik itt, a tárlatokon rendszeresen kiállító művészek száma Vali József meghaladja a negyvenet. Jelenlétük or­szágos viszonylatban is számottevő, mű­veikkel rendszeresen szerepelnek országos tárlatokon, nemzetközi kiállításokon, Gyer­­gyószárhegyen minden esztendőben or­szágos jelentőségű képzőművészeti alkotó­tábor nyitja meg kapuját egy hónapra, az ország minden részéből (képzőművészeti központjából) idesereglett művészek - festők, szobrászok és grafikusok - közös, baráti alkotómunkájának eredményeként ez a telep az ország művészeti életének jelentős műhelyévé vált - jelentőségét hí­ven bizonyítja a tábor termésének legja­vát bemutató állandó kiállítás is. Ha évekkel ezelőtt a pályakezdők erőteljes jelentkezésére figyelhettünk fel Nagy Ist­ván, Márton Ferenc és Na­gy Imre szülő­földjén —, most egy tevék­eny művész-kö­zösség beérése mellett érv minden tárlat, országos jellegű rendezvény. Képzőművé­szeink munkáit immár köztereken, középü­letek falain is megtaláljuk, a Csíkszere­dai Művelődési Ház, a Gyergyószentmik­­lósi Szakszervezeti Művelődési Ház, a gyergyócsomafalvi és csikdánlaki művelő­dési otthonok falait díszítik alkotásaik például. Képzőművészetünknek mind na­gyobb szerepe és súlya van tehát a dol­gozók esztétikai nevelésében is, amelyet olyan helyi rendezvények is szolgálnak, mint például a homoródszentmártoni évi Bomba. Doktor Fialta Davilával tanácskozik : a függetlenség vágya ép. A szívhangok tökéletesek. Minden rendben. És vonul útján a halhatatlan nép, táncos erődökön túl az örökös szabadságba. képzőművész-találkozó. Ezekben az években a látás és láttatás művészetének más területében, a fotómű­vészetben is jelentős előrelépés történt. A Csíkszeredai Múzeum fotótörténeti kiállí­tása — újabban a Székelyudvarhelyi Mú­zeumban tekinthető meg — átfogó képet nyújt a fotózás kezdeteiről és eredmé­nyeiről megyénkben. És nyilvánvalóvá teszi az utóbbi évek, különösen a Megéneklünk, Románia országos fesztivál indulása óta eltelt időszak kimagasló eredményeit. A Hargita Fotóklub 1978-ban alakult meg, 25 tagot számlál, tagjai rendszeresen részt vesznek országos és nemzetközi kiállításo­kon, számos díj és kitüntetés dicséri mun­kásságukat, 1982-től kétévenként Csíksze­redában országos kiállítást is rendeznek. Megyénkben, ahol a zene művelésének nincsenek hivatásos fórumai, az utóbbi években szintén rangos és sokat ígérő ze­nei élet bontakozott ki. Ebben jelentős szerepe volt a Megéneklünk, Románia országos fesztivál ösztönzésének, és annak a ténynek is, hogy Csíkszeredában és Szé­kelyudvarhelyen zenei és képzőművészeti általános iskolák, tagozatok indultak. Né­hány immár hagyományosnak tekinthető zenei rendezvényünk országos viszonylat­ban is páratlan, avagy számottevő, gon­dolunk a Csíkszeredai Régizene Fesztivál­ra, amelyet idén ötödször tartottak meg, akár a Székelyudvarhelyi Zenei Napokra. Néhány együttesünk, a Csíkszeredai Ba­rázda, Katony, a székelyudvarhelyi Venyige országos hírnevet szerzett, tevékenységük példa arra, hogy sajátos értékeinkkel ho­gyan gyarapíthatjuk az országos zenei életet, de eredményes a székelyudvarh­elyi, vagy a Csíkszeredai zenetanárok kamara­­zenekarainak és kórusainak a munkássá­ga is. Akárcsak a zenében, színház-ügyben sem rendelkezünk hivatásos társulattal. Ám a megyének mégiscsak van színházi éle­te, részint annak köszönhetően, hogy né­pes és fogékony közönség igényli a hiva­tásos magyar és román színházak rend­szeres vendégjátékait, mi több - nemcsak városon, de már faluhelyen is ! —, bérletes előadásait, részint pedig két népszínhá­zunk, a székelyudvarhelyi és a Csíkszeredai társulatok munkássága által. Ez utóbbi tény is igazolja, hogy Hargita megye irodalmi-művészeti életének érett és igényes, az alkotóktól mind többet és többet váró közönsége van. Ez például ki­tetszik a film iránti érdeklődésből is 1944- ben 212 ezer mozilátogatót tartottak nyil­ván, akkor a megye területén mindössze négy mozi működött. 1983-ban (90 mozi és öt karaván) több mint 3,3 millió néző te­kintette meg a vetített filmeket. Ez az ér­deklődés kíséri a hazai könyvtermést is : 1983-ban megyei viszonylatban egy főre számítva 92 fejre árusítottak, illetve vásá­roltak könyvet, Csíkszeredában pedig 151 lejre­­, megyénk lakói tehát országos vi­szonylatban a legtöbb könyvet vásárló megyék közé tartoznak, ami kifejeződ­ő abban is, hogy Könyvbarátok Köre is ala­kult ... Hargita megye újabbkori irodalmi-mű­vészeti élete páratlan fejlődésének bemu­tatására nyilván csakis a teljesség igénye nélkül vállalkozhattunk. Tudván azt is, hogy az alkotásnak, a közönség- és kö­zösség­építésnek ezt a területét nehéz számadatokkal jellemezni. Hiszen erre számokkal aligha kifejezhető minőség, az érték a jellemző, s gondoljuk, vázlatunk­ból kitetszett: ez az érték nyilvánvaló, abban az összefüggésben is, ahogyan me­gyénket bekapcsolja az országos szellemi értékek kincsestárába. VAY JÓZSEF Oláh István Még annyi mindent el lehetne s kellene Mondani a dörrenő fegyverekről például Akkor teérted a jövödért szóltak igen A jövődért amely a mád lett ha nem is Rózsás álomszép de egyetlen lehetséges Meg kellett tanulnod azt is hogy harc Nemkülönben sőt tán annál konokabbul Harc az építés is Az élet Életünk A Béke hír példa Augusztus harca s arca Vonul halhatatlan AUGUSZTUS Hadi kép : át a Dunán. Szivárvány te bérből és feketéből. Inkább ostor. Plevnánál vérben csattan, Pihe-álomban a lovasok. Döcög tizenkét szekeres Csíkból, tán Gyergyéből Sistovba. Fagyhalálba. Goól András : Fesztivál {olaj} A székelyudvarhelyi Hortus Musicum együttes Bakos Erzsébet : Etette (gyapjú fali szőnyeg)

Next