Hargita Népe, 1991. július (3. évfolyam, 125-146. szám)

1991-07-24 / 141. szám

19'11. június 24., szerda. A Nap kel 5,53-kor ,nyugszik 20,50-kor. — Ma KINGA és KINCSŐ, holnap KRISTÓF és JAKAB nevű olvasóinkat köszöntjük. A KÉPERNYŐN 10,20 Super Channel. Ázsiai álomkereskedők. Worldnet : amerikai country-zene 13,10 Zeneóra 14,00 Híradó 14,10 Interferenciák — a boldog­ságról 14,40 Fiatal népdaléne­kesek 15,10 Műsorelőzetes 15,20 Fényképezés — IV. lecke 15,50 Német és olasz nyelvlecke 15,20 Stadion — sporihíradó 16,50 Pronoexpressz-húzás 17,05 Együttélés. A bolgár kö­zösség műsora 17,40 Könyvek, eszmék. A Humanitás könyves­háza. Kiadói újdonságok 18,00 Fórum — Szakszervezetek. FSN — május 20. Nyugdíja­sok Szövetsége 18,35 Reflektor 19,00 Vizuális művészetek 20,00 Híradó 20,35 Sport 20,45 Gazdasági stúdió. Van még egy kulcs Európa kapujához. *1,10 Folytatásos film : Nick. • fejvadász — 3. rész 22,15 Lehet egy kérdéssel több 23,00 Híradó, majd parlamenti kró­nika 23,30 Liszt orgonája. A MAROSVASARHELYI RÁDIÓ MAGYAR NYELVŰ ADÁSÁNAK MŰSORÁBÓL 10,00—12,00 (szerk. Borbély Melinda) Hírmagazin. Szerda délelőtti terefere (Háztartási tudnivalók ; Ételrecept ; Pana­szosok a mikrofon előtt ; Öt perc a családban ; Helyzetké­pek innen-onnan ; Rendőrségi híradó ; Egy dal, amely hoz­zám érkezett). 12:00—13:00 Ze­nés butik (szerk. Jászberényi Emese) Hírmagazin,­ Magnó­sok tíz perce. Kilátó — a ma­ros­vásárhelyi rádió irodalmi és művészeti naplójának 75. kiadása (Beszélgetés Ablonczy Lászlóval, a budapesti Nem­zeti Színház igazgatójával. Ke­lemen Ferenc interjúja. Ubor­kaszezon a színházakban ? A hiányt mi pótoljuk.) MOZI Csíkszereda, Transz­il­vánia: A vasember (lengyel, I—II.), Székelyudvarhely Miért harangoznak, Mitică ? (román), Gyergyószentmiklós : A kairói piros rózsa (amerikai), Balán­­bánya : Manon és a forrás (francia), Maroshévíz : A medve (francia) IDŐJÁRÁS A vasárnapi nagy men.».,... képest hétfőre, keddre vala­melyest mérséklődött a hő­mérséklet, ám a változékony­ság a jellemző továbbra is he­lyi futózáporokkal, zivatarok­kal. Főleg a Kárpátokra és perem részeire jut több csapa­dék. A legmagasabb hőmér­sékleti értékek elérik a 28 fokot. MA FÜGGESZTIK KI. . . . . . Gyergyószárhegyen, a polgármesteri hivatalban a földtulajdonjog megállapító bizottság határozatait, öt na­pon belül az érdekeltek felleb­bezést nyújthatnak be a hiva­talhoz. HETIPIAC GYERGYÓBAN Rendezett és viszonylag tisz­ta a gyergyószentmiklósi zöld­ségpiac. Jóval kulturáltabbak a körülmények itt, mint volt Csíkszeredában a központi piacon a polgármesteri hivatal döntése előtt. Igaz Gyergyóban is vannak bazárosok, farmer­­árusok, kőszettamásolók, de ők nem vegyülnek el a zöldség­árusok között És ami a leg­fontosabb : külön e célra el­kerített helyet jelöltek ki az ócskapiacnak, alkalmi árusok­ ,i­­variak, udvarházak sorsa? Bizony sok településen az elmúlt évtizedek során ebek harmincadjára jutottak A recsenyédi kúria (Szombatfalvi Lajos kúriája volt) a tavaly óta azonban vendégfogadó is ízlésesen berendezett he­lyiségével. Magánvállalkozás, Magyari Dénes, Magyari Len­ke és Bartha Erzsébet a KFT tagjai. A Gabi csárda előtt Becsenyében ezután már megállnak átutazók, turisták . . FILM A GYERGYÓI MEDENCÉRŐL Közhasznú film készült a Gyergyói-medence szépségei­ről, érdekességeiről. Bemutat­kozó, csalogató film. Vendég elé való, a szebbik arcunkat mutató. Mondom ezt azért, mert szebb volt a láttatott, mint a látható, pedig nem cicomázták fel a tájat erre az alkalomra Ferencz József, Berszán­d­­rus György és Páll Vilmos filmje szinte mindent bemu­tat, amit különösebb nehézség nélkül , akár gépkocsiból is láthat a felénk látogató. A film készítői szerint sem teljes még ez a bemutatkozás. A hiányzó részeket (Pricske, Li­kas, " a községek kultúrtörté­­neti értékeit) ezután veszik filmre és vágják úgy össze, hogy egyensúlyt teremtsenek a más-más súlypontú képsorok között. Nem sok már az, amivel ki­­bővítve igazi kalauzt adhatnak át az érdeklődőknek, a váro­sunkba látogató vendégek­nek — és miért ne ? — üzlet­embereknek. A film szövegét a Salamon Ernő gimnázium tanára, Páll Vilnos írta és mondja el. Ke­vesen ismerik jobban e tájat mint ő, de senki sincs, aki így magához tudná ragadni a hall­gatót. Könnyed, szellemes, he­lyenként derűs szöveg festi jó érzékkel alá a látottakat. Nincs fölösleges szó. A látott és a hallott közötti harmónia így lett egyik erénye ennek a filmnek, amit — reméljük — a szerzők által ígért kiegészí­tések után mások is láthat­nak. Jó hírverőnk lesz. (Bajna György ) A TENGERPARTRA UTAZÓKNAK A konstancai Állategészség­ügyi Rendőrség figyelmezteti a város lakosságát és a tenger­partra érkezőket, hogy szél­hámos társaság a tengerben el­pusztult halakat árusított a piacon és emiatt számos mér­gezést jeleztek. Ha nyaralni megyünk, jó ha tudjuk, hogy van ilyen is. hűsít vagy" melegít ? A minap bosszankodott az elárusító hölgy a homoródfür­­dői fogadónál, mert kifogá­solták, hogy meleg a szabad­ban árusított hűsítő. Szerin­tünk nem érdemes bosszan­kodni, inkább le kell hűteni azt a hűsítőt, mert nemcsak mi vagyunk tanúk rá, hogy való­ban meleg.. A napon nem is hűlhet le. nak, itt rakják ki portékáikat a Szovjetunióból érkezett tu­risták is. Ide 5 lej a belépti­­díj. KORAX-CUKOR Még múlt csütörtökön is ott tébláboltak (s elégedetlenked­tek) a Csíkszeredai Petőfi utcai élelmiszerüzlet körül a cukrot vásárolni óhajtók. Szerkesztő­ségünknél is többen kifogásol­ták, hogy 3 kg-os csomagolás­ban úgymond soron kívüli cu­korosztás volt, nem véve figye­lembe a havi járandóság­­rendszert. Utánanéztünk : nem állami alapból érkezett a szó­ban forgó cukor, a Korax Kft. importálta, s a Petőfi utcai üzleten keresztül értékesítet­ték. A lerakat pillanatnyilag nem rendelkezik cukorral, s így hát az adagra még várni kell. . . JOGI TANÁCSADÓ ELEKES IGNÁC : Gyer­­gyóújfaluból arra kér felvilá­gosítást, hogy amennyiben a törvényes munkaszüneti na­pokon dolgozik munkaadó vál­lalatánál, az ezekre járó sza­­­badnapokat is kétszeresen szá­mítják, mint a pénzbeni el­számolást ? A Munkatörvénykönyvnek a kérdés megoldására vonat­kozó rendelkezései alapján vá­laszunk nemleges. A törvé­nyes munkaszüneti napokon ledolgozott munkát ha pénz­ben fizetik, valóban az alap­összeg kétszeresét kell kiutal­ni. Ha viszont az úgynevezett kiegyenlítés (kompenzálás) szabadidővel történik, annyi szabadidőt kell biztosítani, a­­mennyi a munkáért elhasz­nálódott. Ha például valaki egy említett napon 5 órát dolgozik, ugyanannyi szabad­időt kap egy munkanapon, semmi esetre sem 10 órát. LŐRINCZ - DOMOKOS — Mátisfalváról 2 kérdésre ó­­hajt választ kapni : — az: 1961 december 5 — 1969 február 28 között a szé­kelyudvarhelyi József Attila vállalat keretében kovács­mesterségben ledolgozott idő beszámítható-e a II. munka­­csoportba ; — amennyiben az első kér­désre a válasz kedvező, a be­sorolást az említett vállalat jelenlegi utódja kell elvégez­ze, vagy az a vállalat, amely­nél most dolgozik. Olvasónk első kérdését nincs módunkban eldönteni, mivel nincs birtokunkban az a táb­lázat, amely azon mestersége­ket sorolja fel, amelyek az I. és II. munkacsoportba sorol­hatók. A kérdés konkrét meg­oldására az a vállalat hiva­tott, amelynél, — illetve an­nak mai utódja — levélírónk az említett időben dolgozott Ez utóbbi vállalat az általa kibocsátott igazolványban azt is fel kell tüntesse, hogy az­ időszak besorolódik-e az I. vagy II. munkacsoportba. O­­l­vasónk jelenlegi munkahelye csupán arra köteles, hogy a kiadott igazolvány alapján munkakönyvébe beírja az ilyen munkacsoportba való be­sorolást. Ha olvasónkat való­ban küldözgetik egyik válla­lattól a másikhoz, ez helyte­len. Az eljárás az általunk em­lített. CSERGŐ ANTAL jogász 1991. JÚLIUS 24., SZERDA ÉPÍTŐ KFT CSATÓSZEGEN Az alcsíki faluban 10 tagú építőcsoport szerveződött Kft­­vé Lukács György vezetésével. Jelenleg Tusnádfürdőn vállal­tak ki munkát. TOVÁBBRA IS FOLYIK A VÍZ Ita esik az­ eső, nagy­mennyiségű víz zúdul be a Csíkszeredai nyomda udva­rára, amely az AMV szék­háza fölött kezdődő árok­ban ér be a ruhagyár sar­kához. Állítólag az esőcsa­tornába vezették bele, de az eldugult, így jut ki a víz az utcára. Nem árta­na, ha a közüzemek a tűz­oltóságtól k­ivetné a víz fo­lyását, hátha valaki megta­lálná a hibát. kiállítással összekötött szimpózium A HAMEROC Rt. az egyko­ri Vasúti Építőanyagipari Vállalat immár két évtizede új bányakitermelési és kőzet­feldolgozási technológiával i­­gyekszik igen rossz útjaink feljavításához hozzájárulni. Az utóbbi években rendszeres szimpózium- és kiállítássoro­zattal­ is megkísérelték gépe­ HÍDÉPÍTŐK Nem elég megművelni a föl­det, a termést haza is kell szállítani. Csakhogy Városfal­ván ha nem épülne híd a Dá­­ja patajkán, kerülő úton, Ko­­vászna megye felől lehetne csak hazaszállítani a gabonát. Éppen ezért szervezte meg a közmunkát László Ferenc, ak kettős minőségében, a földtör­vényt érvényesítő bizottság el­nökeként és falufelelősként (falubírónak is mondják) i­­gyekszik talpraállítani kicsi falujában a gazdatársadalmat. A két megye határán lévő­­kre felhívni azok figyelmét, akik útviszonyainkon vala­mit segíthetnének. Idén, au­gusztusban újból megrendezik kiállítással összekötött szim­póziumukat, ennek újdonsága a gazdaságunkban régebb is­meretlen magánvállalkozások számára is alkalmas munka­eszközök bemutatása lesz.­­ (Csiha Csaba) falucska lakói Székely­udvar­helytől Brassóig jártak el dol­gozni, de valamennyien „a falu felől" állnak. Maga a falubíró is a szomszédos me­gyében dolgozott, a daróci mezőgépészeti osztály felelőse volt. Most nyugdíjasként azon munkálkodik, hogy a valami­kor életes Városfalva ismét visszakapja jó hírnevét. S ha fel is bomlik a közös, azért a közmunkára továbbra is szük­ség van. Felvételünkön a Dája pata­kán épülő híd. (Ferencz Imre) (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) ÜS KÖNYV" F­.M. Dosztojevszkij : A Ka­ramazov testvérek. Kriterion, 1991 Horizont sorozat. F.M. Dosztojevszkij (1821 —1881 ) orosz író élete tragi­kus fordulatokban bővelke­dett. Kivégzőosztag előtt is állt, a vesztőhelyen, szó sze­rint az utolsó pillanatban ka­pott kegyelmet. Száműzetés­ben, a kényszermunka meg­aláztatásai és megpróbál­tatásai alatt formálódott művészi énje. Talán ezért a­­lakult ki mélységes tisztelete az ember belső szabadsága i­­ránt, amely minden fizikai rabság ellenére teljességében megőrizhető. A Karamazov testvérek (1880) c. regény az író utolsó remekműve, formá­ját tekintve családregény; cse­lekménye, eszmei mondaniva­lója tragikus indíttatású : apa­gyilkosság. E végletes tett, a regényben, filozófiai többsíkú­­ságot hoz létre : ki az igazi bű­nös — az elkövető ? — a fel­bujtó ? — vagy talán maga az áldozat ? A regényből szín­darab és több sikeres film is készült. (Kozma Mária) HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS KULTURÁLIS AUTONÓMIA „Minden népuralom annyit ér, amennyi jogot kisebbsé­geinek ad.“ Rádióhír : A nemzetiségi törvénytervezet értelmében a nemzeti kisebbségek — szám­arányuktól függetlenül — a demokratikus választási sza­bályoknak megfelelően alakít­ják ki önkormányzatukat, to­vábbá minden kisebbségi cso­portnak kulturális autonómi­ája van, ami kiterjed a tan­testület megválasztására is. (A­kárcsak 150 évvel ezelőtt az aradi román tanítóképző ese­tében.) A megnyugtató, jóleső hír földrajzi kiegészítésre szorul. A józan belátásra és normá­lis etikai szemléletre valló etnikai megoldásra nyugati szomszédunk ad példát. Hogy követjük-e ? — Erre csak tippelni lehet, akár a lottóra. (Szabó S. Miklós)

Next