Hargita Népe, 1992. július (4. évfolyam, 125-147. szám)
1992-07-18 / 138. szám
JULIUS 18. SZOMBAT Testvérek között Kedves középkorú ember fogad, kérésünkre készségesen ajánlkozik, hogy bemutatja a tábort, lakóit, azok elfoglaltságait. Később tudtuk meg róla, hogy ő a körzet lelkipásztora. Both József lelkész: — Ennél szebb helyet nem is találhattunk volna, mint itt a Hargitán a táborverésre. Magánszemélyektől vásároltuk a területet, majd Piatra Neamţrel megrendeltük a faházakat. Pénz nélkül vágtunk neki a vállalkozásnak, de hittel. És mindig, mire fizetni kellett, összejött a pénz, minden, amire szükségünk volt. Például egy svájci hittestvérünk — a nevét nem is tudjuk, személyesen nem is ismerjük — annyi élelmet küldött a tábornak, hogy egész nyáron tudjuk biztosítani a főbb étkezéseket a tábor lakóinak. Majd magáról a táborról mesél a tiszteletes. Elmondja, hogy bár még nem készült el teljesen minden — a fürdő, mosoda épülete még nem került tető alá — már tavaly érkeztek táborozók. Idén pedig úgy néz ki, hogy nem tudják kielégíteni a nagy érdeklődést. Egy turnusban száz gyermek érkezik az ország különböző gyülekezeteiből, felnőttek — tanítók, lelki gondozók, ápoló- és konyhai személyzet — kíséretében. A napi elfoglaltság : reggel hétkor ébresztő, utána reggeli, takarítás, majd 10-től bibliaóra. Ez szemléltető előadások, kötetlen beszélgetések formájában zajlik, amit a gyermekek nagyon szeretnek. Uzsonna után viszszakérdezik a délelőtt tanultakat, majd ebéd után lehet játszani, kirándulni, vetélkedőket szervezni. Az igények szerint. A beszélgetésbe bekapcsolódik Erdő Endre is, Brassóból, a Gyermekevangelizáló közösség munkatársa : — A tábor nemcsak egyházunk gyermekei számára nyitott, idén is fogadtunk már száz, különböző vallásfelekezetekhez tartozó gyermeket. Neve sem sugall kizárólagosságot : Keresztény tábor. Egyetlen célunk van: az, hogy a gyermekek hitben, istenszeretetben nevelkedjenek. A baptizmusra terelődik a szó. Both tiszteletes : — Baptista felfogásunk a biblián alapszik. Annyiban különbözünk más egyházaktól, hogy mi felnőtteket fogadunk be, személyes hitvallásuk után. A befogadást nem leöntéssel, hanem bemerítéssel pecsételjük meg Gyülekezeteinkben élő keresztényi életvitel zajlik, a családokban szintén. Aktív tevékenység folyik mindenhol : énekkaraink, zenekaraink működnek, de van már óvodánk is. Itt, az országban 1895-től létezik ezen a néven egyházunk, de a világon 1525-től tevékenykedő. A '89 decemberi változások után a romániai baptista szövetségből kiváltak a magyarajkúak- megalakítva a hazai magyar baptista szövetséget. Az egyház élén nem püspök, hanem elnök áll, akit 3 évre választanak e tisztségbe, és akit esetleg egyszer még újra lehet választani. Az elnököt két alelnök, egy főtitkár segíti munkájában. A vezető testületnek összesen 15 tagja van, általuk képviseletet nyerve az ország valamennyi gyülekezete. Ez utóbbiak azonban teljes autonómiát élveznek, a vezetőségnek csupán konzultatív szerepe van. A hazai magyar baptisták központja Nagyvárad. Magyar baptista lelkészeket Bukarestben képeznek, kis hányaduk tanult Budapesten. Ez gondot okoz a lelkészi tevékenység kifejtése során, hisz románul tanultak, magyarul kell szóljanak gyülekezetükhöz. E nehézséget kívánják áthidalni egy baptista teológiai intézet létesítésével, a tervek szerint Kolozsvárott. A baptisták száma felől érdeklődve vendéglátóink elmondják, hogy minálunk több magyar baptista van, mint Magyarországon. Számuk a Székelyföldön 5000-re tehető. Egyházuk viszonya a nagy egyházakkal jó. Udvarhelyen főként a reformátusokkal nagyon szoros a kapcsolat. Közös imaheteket szerveznek együtt, augusztus folyamán közös evangelizációra kerül sor. Közben véget ért a bibliaóra, zsibongó gyermeksereg rohanja meg a jéghideg forrásvizet ontó vízcsapot. SURÁNY ISTVÁN Egységes küzdelmet az ártatlanul elítéltekért ! fj*Folytatás az 1. oldalról A törvényes módozatok mindenterületén, összekovácsoltan, közösségileg, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több m mint félmilliós tagságának cselekvő résztvételével. Az eddigiekhez képest új módon, radikális módon, világra szóló hangerővel, s az emberi jogok szellemét tisztelő román ellenzéki barátainktól is erkölcsi támogatást kérve. Indítsunk új küzdelmet a magyarságunkért szenvedők érdekében — a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Küldötteinek Országos Tanácsa, az Elnökség, az operatív vezetőség alaposan kidolgozott és következetesen megvalósított terve alapján ! Országos szinten is tehát ! Egy nem csupán deklarált, de jogvédelmi téren is működő nemzetiségpolitikai tömegszervezet bel- és külkapcsolatainak útján, minden nemzetközi emberjogi fórum? azonnali segítségét kérve ! Vajon kell-e bárkinek is magyarázni, hogy a magyarüldözés szóban forgó áldozatai tagadhatatlanul politikai elítéltek ? ! A koncepciós perekvégrendezői vajon számíthatnak-e még bárhol a világon olyan cinkosokra, akik Visiuszx kiíj és örághidi szellemének hitévédharcát, ártatlanok bebörtönzését európai joggyakorlatnak minősítenék ? Vajon akad-e gyermekded-hiszékenység a nemzetközi fórumokon, amely hitelt adna annak a szánalmasan hazug állításnak, miszerint a közel félszáznyi erdélyi magyar elítélt Cseresznyés Pálig bezárólag, közbűntényes személy ? ! S vajon a román kormány, a parlament mikor fog rádöbbenni arra, hogy ilyen csausiszta-nacionalista ítéletekkel vajmi nehéz, sőt lehetetlen akár az Európa Tanácsban, akár az amerikai vezetés köreiben is komolyabb támogatásra számítani az ország javára ? Részünkről tehát nem szónoki fogás azt állítani, hogy minden jogtiprás elleni fellépésünk egyúttal az egész ország, a román nemzet demokratikus érdekeit is szolgálja. Cseresznyés Pál ügyében joggal került szóba sajtónkban, hogy e balkáni jellegű Dreyfus-perben vajon akad-e a Zoláéhoz hasonló árós lelkiismeret, amely fölemeli szavát az ártatlanok védelmében ? Jogos kérdés ! Kivált, ha arra gondolunk , mily kiváló koponyák fecsérelik néha szellemi energiáikat doktrinér vitákra, csoportküzdelmekre, nemzedéki ellentétekre ! A börtönben sínylődök egyetlen, közös, minden kiagyalt másságtól mentes létformája pedig ott mérhetetlen szenvedés. Eladdig, hogy magyar anyjukkal, testvérükkel nem válthatnak szót magyar nyelven a börtönben. A fenti jogos kérdésre pedig így válaszolhatunk : egyéni tiltakozással, írói szolidaritással neototalitárius viszonyok között semmire sem megyünk. Tizek csupán vasárnapi iskolai istenes dalocskák a törvénytelenség, a sovén bosszúállás Ionesco rinocéroszainak folyamatos Maros-menti dúlásai közepette. Itt kollektív küzdelem szükségeltetik ! Megnyugtató lenne tudnunk, hogy az emberi fájdalom iránti személyes empátia Szövetségünk kollektív vezetésének lelkiismeretében fog Voltaire-i módon megnyilatkozni. A sötét gyűlölet hiénáitól üldözött Calas család megmentőjét minden évnek Szent Bertalan napján lázas fejfájás kínozta. Rendkívüli érzékenysége minden igazságtalansággal szemben haláláig táplálta, küzdő és halhatatlanná lett szellemét. Talán nem vétek és nem merénylet a személyes szabadság elve ellen, mikor ezt kívánom, hogy Cseresznyés Pál és rabtársainak szenvedése nemzetiségi Szövetségünk minden vezető tagjának Voltaireiánusan lázas főfájást okozzon. Bocsánatot kérek mindazoktól, akikről köztudott, hogy már-már foglalkozásuk a szolidaritás az elesettekkel, az üldözöttekkel. De vannak elegen csak saját ügyükben sietős léviták, akik a rablóktól leütött és kifosztott embert Jerikóban magára hagyták. Sem fejük, sem szívük nem fájt a szenvedőért. A Csíki RMDSZ választmányi ülésének közleménye Csütörtökön, július 16-án bővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. 1. A testület felháborodással siette tudomásul a Cseresznyés Pál elítéltetésével kapcsolatos újabb marosvásárhelyi törvénytelenségeket és jogtiprásokat, a kirakatper mögötti nyilvánvalóan magyarellenespolitikai szándékot. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a politikai hatalom szolgálatába szegődött igazságszolgáltatás még csak az elfogulatlanság látszatát sem igyekszik kelteni, hanem kirívóbb módon minősít nemzetiségi alapon egyeseket sértetteknek vagy áldozatoknak, másokat pedig bűnösöknek. Ebben a helyzetben a Csíki RMDSZ választmánya maradéktalanul egyetért a Sütő András július 16-i nyílt levelében foglaltakkal és különösképpen azon megállapításával, hogy az RMDSZ országos vezető szerveinek kötelessége megtenni a szükséges lépéseket igazságunk bel- és külföldi elismertetéséért és nemzetközi fórumok elé vinni az immár közel félszáz, kisebbségellenes büntető ítéletet tartalmazó ügyhalmazt. 2. A parlamenti választásokkal kapcsolatosan a Csíki RMDSZ választmánya a a következőkről döntött : — A Csíki Lapok kedden megjelenő különkiadásában közzéteszi a július 8-án elindított közvéleménykutatás eredményét . — Július 26-tal bezárólag fogadja el a Csíkszeredai RMDSZ-kerületek, valamint a községi és falusi RMDSZ-szervezetek képviselő- és szenátor jelöléseit. A szervezet elfogad jelöléseket bármilyen más társadalmi szervezettől és magánszemélyektől is. Valamenynyi jelölést írásban kell benyújtani a Csíki RMDSZ központjához (megyeháza, 114-es szoba) és a beadványoknak tartalmazniuk kell a jelölt rövid értékelését, valamint annak beleegyezését; — Ezt követően a sajtóban közzéteszi valamennyi jelölt nevét és értékelését ; — Július 30-ig az RMDSZ- választmány öttagú bizottsága véleményeziz értékeléseket, észrevételeket és az RMDSZ szenátusi, valamint képviselőházi frakciója által kidolgozott kritériumrendszer alapján a választmány elé terjeszti a jelöléseket . — A választmány július 30- án titkos szavazással dönt a végső jelölésekről; — Időközben a választmány öttagú bizottsága tárgyalásokat folytat az udvarhelyi és gyergyói RMPSZ-ekkel a közös megyei jelöltlista elkészítéséért. 3. A választmány úgy döntött, hogy a csíki szervezet az országos választások után tartja meg tisztújító közgyűlését. Rengeteg gondja van az egészségügyi ellátásnak (Folytatás a 1. oldalról) tettem. Villám nincs, négyszobás tömbházlakásban lakom. — Ismereteim szerint eléggé széthúzó az orvostársadalom, ez érződött az ön igazgatói jelölésénél ? — Nem mondanám, hogy széthúzás van, habár sokan úgy hiszik, hogy az orvosok eszik meg egymást. Nem. Itt a megyei kórháznál egy olyan közösség volt és van, amely a beteg érdekeinek szolgálatáért dolgozik. Mindig is úgy volt, hogy mindent a betegért. Ezután talán kiegészítjük azzal, hogy mindent a humánus gyógyításért. Ismeretes, hogy a 89-es fordulat után bizonyos engedményeket kellett tenni. Ami a jelölésemet illeti , mivel az igazgatóságon dolgoztam és főorvos is vagyok, gondoltam, hogy várományos lehetek. Volt egy ilyen érzésem. A választás demokratikusan zajlott le. A vezető tanács azt javasolt, akit akart öt név került szóba, az első forduló után ketten maradtunk, Bokor doktor és én. A harmadik menetben szereztem meg a fele plusz egy többséget. — Mi a véleménye elődjéről ? — Papp Árpi több mint kollegám, barátom volt, együtt kezdtük pályánkat, ő Alfaluban, én Tekerőpatakon. Emberségből mindig jelesre vizsgázott. Szakorvosként is színre egyszerre kerültünk a megyei kórházhoz, együtt lettünk szakfelügyelők is. 89 után a közhangulat és népakarat tette igazgatóvá. Soha nem vágyott hatalomra, javasolták, ő elfogadta. Volt alkalmam megismerni vezetési stílusát. Hirtelen távozása nagy űrt hagyott. — Mi az, amit örökségként tovább szeretne vinni ? — A kollektív vezetés elve a vezetők felelősségérzetének növelésével. Mindenki úgy töltse be tisztségét, hogy legyen végrehajtó és ellenőrzője is önmagának. Az egészségügyi tevékenység legyen tudatos és célszerű, ne a félelem irányítson, hanem az ügyszeretet. — Milyen gondjai vannak amegyei egészségügynek ? — Rengeteg. Anyagiak, káderproblémák, műszerezettségi gondok. Javítani szeretnénk az anyagi bázisunkat, az intézmények műszaki ellátottságát Sajnos mint régebb, ma sem jut az egészségügyre pénz, pedig többet érdemelne az állam részéről. Hiányzik a társadalombiztosítási keret törvényesítése. Aggasztó a mentőállomás kérdése, s jól tudjuk, hogy mentőszolgálat nélkül nincs sürgősségi betegellátás. Mostoha körülmények között dolgozik a vérközpont. Sok falusi rendelő javításra szorul, de újak is kellenének. Nagy a hiány orvosokból, az átlagéletkor magas, sajnos a fiatalok a gyakorló évek után külföldre távoztak. Maholnap gond a mindennapi szolgálati beosztás. Gyógyszerhiánnyal küszködünk. Megkezdünk egy kezelést és nem tudjuk befejezni. Aztán sokak számára hozzáférhetetlenek a gyógyszerek a csillagászati árak miatt. Mit kezdjenek az öregek, nyugdíjasok ? Szükség volna kórházi lágyleltári felszerelésre, nem tudunk köpenyt, papucsot adni a látogatóknak, esetenként a betegnek hálóinget is hoznia kell. — Nőgyógyászként milyen változásokat lát az abortusztörvény eltörlése után ? — Lehetővé vált a családtervezés. De ez nálunk sajnos egyenlő a nemkívánatos terhességmegszakítással, ahelyett, hogy az ismert módszereket és eszközöket vennék igénybe e fogamzásgátlásra. De fogamzásgátlókat csak a fekete piacon lehet beszerezni igen magas áron és marad a terhességmegszakítás, ami ijesztő szintet ért el. Korábban 3 szülésre egy abortusz jutott, most egy szülésre kettő. Ez nagy teher a szakorvosoknak. Aztán egy másik dolog. Mindig is az volt a nézetem, hogy szükség van a fiatalok szexuális nevelésére. Mindent kellene tudniuk, hogy a szexuális kapcsolatok kockázatmentesek legyenek. Sajnos nem huszonévesek jönnek terhességmegszakításra, hanem 15—16—17 évesek is. Érzésem szerint valamit elmulasztottunk. — Tudtommal önnek magánrendelője is van, ez tovább működhet ? — Persze, fennmarad a magánrendelőm, de elfoglaltságom miatt változik a rendelés ideje, augusztus 1-től kedden és csütörtökön 16—18 óra között rendelek. Fizessen elő a HARGITA NÉPÉ re!