Hargita Népe, 1997. május (9. évfolyam, 83-104. szám)
1997-05-13 / 90. szám
1997. május 13. NAGYVILÁG Bejrútban misézett a pápa A keresztény-muzulmán megbékélés üzenetét vitte el Bejrútba II. János Pál pápa, aki vasárnap hatalmas tömeg előtt mutatott be szabadtéri misét a libanoni fővárosban -jelentette a Reuter. Az AP szerint a mise kezdetén II. János Pál arabul üdvözölte a megjelenteket, majd hangsúlyozta: biztos abban, hogy az elmúlt évek szenvedései nem voltak hiábavalóak, hanem megerősítik a libanoniak szabadságát és egységét. Mint mondta, régóta és “oly sok ok” miatt szerette volna felkeresni a közel-keleti országot, többek között azért, mert ide “az elsők között jutott el Krisztus üzenete". Libanon történelmi küldetését kiemelve a Szentatya azt a szeretetet is hangsúlyozta, amelyet az egyház és a Szentszék minden libanoni iránt táplál. A pápa a vallási közösségek egymás mellett élésének példájaként említette Libanont, s olyan azonnali és tartós békét sürgetett a térségben, amely “mindenki jogait és reményeit" tiszteletben tartja-tette hozzá az AFP és a Reuter. A misén megjelent a libanoni vezetés, köztük Eliasz al-Hravi maronita keresztény elnök, Rafik Hariri szunnita muzulmán miniszterelnök és Nabih Berri síita muzulmán parlamenti elnök is. Mint az AP megjegyezte, a pápa első libanoni útján tapasztalt meleg fogadtatás azt tükrözte, hogy a “keményvonalas” keresztényektől kezdve a Hezbollah harcos iszlám szervezetig lényegében minden csoport hivatalosan is elfogadta a látogatást, noha a Szentatya országjárása közben időnként a régi gyűlölet jelei is megmutatkoztak az 1975-1990-es polgárháború egykori ellenfelei között. Négyezer halott Iránban Az Iránt szombaton megrázó, a Richter-skálán mérve 7,1-es erősségű földrengés halálos áldozatainak száma a legfrissebb adatok szerint meghaladja a négyezret-jelentette az AFP az iráni Vörös Félhold szervezetre hivatkozva. A Reuter arról számolt be, hogy az iráni televízió megrázó képsorokat sugárzott a halottak után kutató kétségbeesett túlélőkről. Az iráni hatóságok nemzetközi segítséget kértek és felkérték a külföldön élő irániakat is, hogy nyújtsanak támogatást a bajbajutottaknak. Ugyanakkor - mint a francia hírügynökség beszámolt róla - egy 80 fős svájci mentőalakulattal közölték, hogy eltekintenek a segítségüktől. A svájci csoport már a zürichi repülőtéren rakodott be, hogy 15 keresőkutyával Iránba induljon, amikor az iráni hatóságok jelezték, hogy közreműködésük nem szükséges. A német külügyminisztérium bejelentette, hogy Bonn is kész segítséget nyújtani, de erre Teherán még nem kérte fel. Irán-sajtójelentések szerint - inkább anyagi segítségre számít a mentőalakulatok helyett. Az iráni Belügyminisztérium becslései szerint az anyagi kár mintegy 150 millió dollár értékű. Az elmúlt 22 órában 130 utórezgést észleltek a térségben. Vasárnap megkezdődött az 50. cannes-i filmfesztivál A világ filmművészetének legnagyobb alakjai adtak randevút egymásnak vasárnap este a franciaországi Cannes városában, ugyanis ezen a napon került sor arra a jubileumi rendezvényre, amely a cannes-i filmfesztivál ötvenedik évfordulójáról emlékezett meg. A szervezők az eddigi 49 fesztivál összes fődíjasát (azaz az Aranypálmával díjazott rendezőjét), illetve legjobb női és férfiszereplőjét meghívták az eseményre, s közülük rengetegen el is jöttek: a Fesztiválpalota összesen tízezer rózsával feldíszített lépcsősorán este hét óra után olyan világhírességek mentek fel, mint Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Constantin Gosta- Gavras, Bernardo Bertolucci vagy - a színészek, színésznők között - Sylvester Stallone, Gérard Dépardieu, Claudia Cardinale, Gina Lollobrigida és a zsűri idei elnöke, a gyönyörű Isabelle Adjani. A meghívottak között van Törőcsik Mari is, akit 1975-ben jutalmaztak a legjobb női alakítás díjával. A jubileumi gálaműsort a franciák híres színésznője, a többszörös cannes-i nyertes Jean Moreau vezette, s ekkor adták át az elmúlt ötven év legkiemelkedőbb filmes szakemberének megítélt fődíjat, az Aranypálmák pálmáját is: a díjazott Ingmar Bergman svéd rendező lett. A gálaműsor Wim Wenders versenyfilmjének vetítésével ért véget. A cannes-i filmfesztivál vasárnapi napját egyébként nem pusztán a hírességek jelenléte tette emlékezetessé, de az is, hogy ellátogatott ide Jacques Chirac államfő, hivatalban lévő francia köztársasági elnök még soha nem vett részt a filmes seregszemlén. Chirac együtt ebédelt a zsűri tagjaival s a Cannes-ba érkezett, aranypálmás rendezőkkel, de ezt követően visszatért Párizsba, nem várva meg az esti gálaműsort. ■ Csak a szerencse mentett meg egy százéves kobrát a levesesfazéktól Kínában. A China News Service hírügynökség jelentése szerint a három méter hosszú, 50 kilogramm súlyú, boának tartott állatot Jünan tartomány egyik éttermében akarták megfőzni. Amikor azonban kiderült, hogy kobráról van szó, azaz egy olyan fajáról, amelyet csak 1949-ben fedeztek fel az adott vidéken, egy Li Hua-feng nevű rendőr megvásárolta az állatot az étteremtől mintegy 7500 forintnak megfelelő összegért s átadta a hatóságoknak azzal, hogy helyezzék el egy állatkertben. Kína déli részén a kígyó nagy ínyencségnek számít s különösen télen szeretik, mivel igen tápláló, erőt adó eledelnek tartják. ■ Az új játék ott folytatódik, ahol Agatha Christie népszerű regénye véget ért: gyilkosság történt az Orient-expresszen, s a játékosnak a program alkotójának akaratából három napja van a rejtély megoldására. Ha nem sikerül, a gyilkos találja meg a játékost. Az új játék Az utolsó expressz címmel jelent meg CD-ROM-on az Egyesült Államokban. Tervezője, Jordan Mechner a vonatok kedvelőinek egész hálózatára támaszkodott, hogy a nyomára jusson egy valóságos század eleji hálókocsinak, a legtöbb ugyanis a két világháború idején megsemmisült. Az apró részletekbe menő környezetábrázolás és az irodalmi jellegű sztori a Newsweek szerint rendkívül élvezetessé teszi az utazást az Utolsó expresszen. ■ Öt év szabadságvesztésre ítélte egy kazahsztáni bíróság azt a szíriai állampolgárságú férfit, aki megpróbált kicsempészni az országból 11 sólymot. A kazah televízió híradása szerint a Musztafa Ruszlan nevű férfi a védett madarakat tavaly decemberben egy autó csomagtartójában próbálta Oroszországba juttatni. A hivatalosan a “veszélyeztetett” kategóriába sorolt ragadozók közül kettő elpusztult a tortúrában. "A sólyom kiveszőben lévő fajta s tilos külföldre vinni’’ - mondta a műsorvezető, miközben a képen jól látható volt a csempész a rács mögött. Kazahsztán függetlenné válása, 1991 óta egyre több sólymot és sast csempésztek ki az országból. A volt szovjet köztársaság meglehetősen átjárható határain főleg az Öböl menti országokba vitték őket, ahol hagyományos solymászatra használják őket. A kazahsztáni hatóságok jelezték, hogy rendkívül szigorúan fognak eljárni a ragadozókat külföldre juttató csempészekkel, de a Reuter híradása szerint a most bebörtönzött Szíriáié az első olyan eset, amelyben a hatóságok valóban a tett mezejére léptek. ■ Egyetlen néző ül szemben egy félelmetes őrülttel: ilyen színházi előadást tartanak a kölni Szabad Műhely színházban.Az előadáson a Howard Phillips Lovecraft horrorszerző Picmann modellje című írása alapján készült színdarabokat adják, illetve adja egy szál magában Thomas Franke színművész. A dpa híradása szerint az egyetlen néző - s csakis egyetlen embernek szól az előadás - lemegy a lépcsőn a sötét pincehelyiségbe s egyszekrénnyi termetű, kopaszra borotvált őrülttel találja szemben magát, aki orvosi szikével piszkálgatja, a körmét és ravaszul mosolyog. A skizofrén őrülttől a nézőt egyetlen íróasztal választja el a lehajtható fapadokkal és néhány tükörrel berendezett szobában. A rángatózó beteg egyetlen állólámpa fényében mondja el szörnyekről és szellemekről szóló, hátborzongató történetét. Az együttlét semmiképpen sem való gyenge idegzetűeknek Egy egyetemi hallgató az előadás után elmondta: nagyon ideges volt s nem merte levenni a szemét a színészről, mert úgy érezte, hogy az éppen abban a pillanatban mászik majd át az asztalon, amikor nem néz rá. Akadt, aki a fogát vicsorította a színészre és volt, aki könnyekben tört ki, de még senki nem futamodott meg. Thomas Franke elmondta: neki is nagy megterhelést jelent a darab eljátszása. Ráadásul előadás után, immár öltönyben rendszerint újra találkozik az egyetlen nézővel, mert - mint elmondta - az emberek általában ki akarják beszélni az előadás okozta fura, nyomasztó érzéseiket. ■ Melltartójában keltetett ki egy elhagyott hattyútojást egy brit hölgy. A 37 éves Liz Sharrat ilkestoni háza közelében fedezte fel a tojást. Mivel belülről gyenge csipogást hallott, magához vette s elhatározta, hogy otthon kikelteti. A keltetésre a legalkalmasabb helynek a hölgy melltartója bizonyult. Két napon át a tojással járt-kelt, csak éjszakára vette ki és akkor is barátja és maga közé fektette az ágyba. A keltetési akcióból élettársa is kivette a részét: amíg Liz zuhanyozott, ő a hónalja alatt melengette a tojást. ■ A hirosimai atomtámadás túlélőinek körében megnövekedett agydaganat-kockázatra hívták fel a figyelmet japán kutatók a The Lancet című brit tudományos folyóiratban. A megbetegedési valószínűség a túlélők közöttakik az atombomba-robbanás epicentrumának egy kilométeres sugarán belül tartózkodtak annak idején - hatszorosa az átlagnépességének A megfigyelések szerint a daganatos sejtszaporodás főként az agyhártyát érinti. A hirosimai egyetem kutatói nagaszaki kollégáik egy korábbi tanulmányának eredményeit erősítették meg. RÖVIDEN • Békeszerződést írt alá hétfőn Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök és Aszlan Maszhadov, Csecsenföld elnöke. Jelcin szerint a megállapodás hivatott lezárni a mintegy 400 éves szembenállást, amely több mint másfél éves háborúhoz vezetett az évtized közepén a szakadár köztársasággal. A politikai megállapodásban nincs szó Csecsenföld státusáról, ami korábban Moszkva és Groznij ellentéteinek fő fonása volt. • Bill Clinton amerikai elnök és 14, túlnyomórészt angol ajkú karibi szigetország vezetője a gazdasági és a jogi együttműködést, valamint a térség biztonságát megerősítő megállapodás és elvi nyilatkozat aláírásával zárta szombaton a Barbados fővárosában tartott csúcstalálkozóját. • Hasimoto Rjutaro japán kormányfő szombaton köszönetet mondott Alberto Fujimori perui államfőnek a limai japán nagykövetségen fogva tartott 72 túsz sikeres kiszabadításáért. Egyúttal tolmácsolta a japán nép együttérzését annak a három perui családjának, akik életüket vesztették a túszmentő akció során. A japán kormányfő szombaton érkezett egynapos látogatásra a perui fővárosba, ahol példátlan méretű biztonsági intézkedések közepette bonyolította programját. • A horvát kormány hétfőn döntést hozott arról, hogy az országban június 15-én tartják az elnökválasztást. A hivatalos közlemény megjegyzi, hogy az új elnököt közvetlenül választják meg. Franjo Tudjman jelenlegi elnök ötéves mandátuma augusztus 12-én jár le. • A zaire-i átmeneti parlament elnökévé választották szombaton Laurent Monsengwót, Kisangani érsekét. Monsengwo, Rómából hazafelé tartva, brüsszeli sajtóértekezletén közölte: bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó elfogadni e tisztséget. Mint a Reuter megjegyezte, a szombati szavazással a főpap esetleg-a betegséggel és a tuszi lázadókkal küszködő - zaire-i elnök, Mobutu Sese Seko ideiglenes utódja lehet, a helyi alkotmány értelmében ugyanis a parlamenti elnök láthatja el az államfői teendőket, ha megürül az elnöki poszt. A külföldi diplomaták a parlamenti elnöki tisztséget kulcsfontosságúnak tartják a zaire-i válság békés rendezésében. • Négy pokolgépes merényletet követtek el vasárnap az algériai fővárosban, illetve körzetében: a robbantássorozatban hat ember vesztette életét s legalább hetvenen megsebesültek. Bel- és külpolitikai ügyeletes: BORBÉLY LÁSZLÓ Saar-vidék - a béke földje A Saar-területet, a Rajna völgyét keleten a Fekete Erdő, nyugaton a Vogézek sasbérce szegélyezi. A rögök törésvonalak mentén alakultak ki, amelyeket most a Neckar, Majna és Mosel folyó jelöl ki. Ez a háromszög alakú terület Németország legsűrűbben lakott területe. Főleg a Saar folyó és a Saarbrückennél betorkolló Fisch folyó mentén - Dilingen és Neunkirchen között - ezren felüli a népsűrűség. Éghajlatát az óceán is befolyásolja, ez az ország legmelegebb területe, évi 11 C fokos átlagos hőmérséklettel és 1000 millimétert meghaladó csapadékkal. Ezért a termőföld fele szőlős. A Saar-vidék fekete gyémántja a szén. A szenet tartalmazó rétegek száma mintegy 200, de csak 88 réteg alkalmas kitermelésre, mintegy 82 m vastagsággal. A karbonkori szénterület 1000 négyzetkilométerre terjed ki, a kitermelhető szenet 5000 millió köbméterre becsülik, amely, a mostani termelési ütem mellett 500 évre elegendő. A szén minősége jó, kokszolásra kiválóan alkalmas. Ennek a területnek a története sokban hasonlít Elzász történetéhez. Az első világháború után a versailles-i szerződésben a Saar-területet elválasztották Németországtól. Francia ellenőrzés alá helyezték azzal az elgondolással, hogy bizonyos idő elteltével a Saar-terület népe az önrendelkezési jog alapján szavazással dönt sorsáról. Hitler felborította a francia elképzeléseket. Fegyveres erővel hatolt be a demilitarizált Rajna-völgybe. Ezt követően a Saar-terület visszakerült a német birodalomhoz, Franciaország elvesztette fő szénbázisát. A második világháború után a Saar-vidéket újból elválasztották Németországtól. A francia kormány 1947. október 5-én önkényesen népszavazást rendezett a Saarvidéken, s azt Franciaországhoz csatolta. A francia tőke teljesen behálózta a területet. A gyárak és a bányák urai a francia tőkések lettek. Természetesen, Adenauer rendszere és a német nagyiparosok nem nézték ezt jó szemmel és tétlenül. Jakob Kayser miniszter nyíltan hangot adott a revanstörekvéseknek, amikor a német tömb egyesítéséről beszélt. Ebbe a tömbbe beletartozott a Saar-terület is. A Schuman-tervet az Egyesült Államok támogatásával végrehajtották és a Saar-terület újból visszakerül Németországhoz. Észak-Franciaország szegény kőszénben, viszont éppen Lotharingiában összpontosul a francia nehézipar, sőt Luxemburg nehézipara is a Saar-vidék szenét használja. A nyugat-európai 1950-es vaskohóegyesítéskor a Saar-terület széntelepeinek bányászata állandó fellendülésben volt. Itt az ipar és a tőke francia-német érdekeltsége egybefonódott, sőt ezt az egységet még az olcsóbb orosz szén sem tudta megtámadni. Nem történt az a szomorú esemény, mint az északabbra fekvő Ruhr-vidéken. A kokszolók Neunkirchenben, Heinitzben, Altenwaldban, Burbachban és Völkingenben vannak. A dillingeni acélműveknek külön kokszolója van. A szenet innen Lotharingiába szállítják, onnan - főleg Metz vidékéről, valamint Luxemburgból - vasércet szállítanak a Saar-területre. Az egyes üzemek tulajdonosai éles profitversenyben vannak. A Saar-vidék másik iparága az üvegipar. Ez nagyon régi foglalkozás, kisiparként indultás 890-ben még 22 kis üvegfúvó volt, ezeknek száma ma négyre csökkent. Mellettük hét nagyüzem magaslott ki Friedrichstalban, Homburgban, Ingberlben. Műszaki üvegárut gyártanak Fenpében és Wadgassenben, itt főleg a Saar-terület asszonyai dolgoznak. A termékeket vasúton, vízi úton szállítják. A Saar-terület munkásainak csak fele lakik az ipari gócpontokban. Másik fele vasúton vagy saját autójával jut el naponta munkahelyére. Szívesen teszik ezt, mert a családi ház, a zöldségtermesztés pihenést jelent számukra. Ez a megyényi nagyságú terület sűrűn lakott vidék, szorgos emberek hazája, megdolgoznak mindenért, de jómódban élnek. Ez a szuperkartell hozzájárult a francia és német dolgozók testvéri összefogásához és megteremtette a nyugalom és a fejlődés zavartalan korszakát. A föld kincsei a dolgozók javát szolgálják a határ mindkét oldalán, bár ma erről már nincs szó, hiszen a schengeni egyezmény következtében nincs határ. A Saar-terület sokban hasonlít Elzász történetéhez, ez a terület is a francia és német barátság alapköve. DR. MÉSZÁROS MIKLÓS, egyetemi tanár hírháttér