Hargita Népe, 1997. május (9. évfolyam, 83-104. szám)

1997-05-13 / 90. szám

1997. május 13. NAGYVILÁG Bejrútban misézett a pápa A keresztény-muzulmán megbé­kélés üzenetét vitte el Bej­rútba II. Já­nos Pál pápa, aki vasárnap hatalmas tömeg előtt mutatott be szabadtéri mi­sét a l­i­banoni fővárosban -jelentette a Reuter. Az AP szerint a mise kezdetén II. János Pál arabul üdvözölte a meg­jelenteket, majd hangsúlyozta: biztos abban, hogy az elmúlt évek szenvedé­­sei nem voltak hiábavalóak, hanem megerősítik a libanoniak szabadságát és egységét. Mint mondta, régóta és “oly sok ok” miatt szerette volna fel­keresni a közel-keleti országot, töb­bek között azért, mert ide “az elsők között jutott el Krisztus üzenete". Li­banon történelmi küldetését kiemelve a Szentatya azt a szeretetet is hangsú­lyozta, amelyet az egyház és a Szent­szék minden libanoni iránt táplál. A pápa a vallási közösségek egymás mellett élésének példájaként emlí­tette Libanont, s olyan azonnali és tartós békét sürgetett a térségben, amely “mindenki jogait és remé­nyeit" tiszteletben tartja-tette hoz­zá az­ AFP és a Reuter. A misén megjelent a libanoni ve­zetés, köztük Eliasz al-Hravi maronita keresztény elnök, Rafik Hariri szunnita muzulmán minisz­terelnök és Nabih Berri síita muzul­mán parlamenti elnök is. Mint az AP megjegyezte, a pápa első libanoni útján tapasztalt meleg fogadtatás azt tükrözte, hogy a “keményvonalas” keresztényektől kezdve a Hezbollah harcos iszlám szervezetig lényegé­ben minden csoport hivatalosan is elfogadta a látogatást, noha a Szent­atya országjárása közben időnként a régi gyűlölet jelei is megmutatkoz­tak az 1975-1990-es polgárháború egykori ellenfelei között. Négyezer halott Iránban Az Iránt szombaton megrázó, a Richter-skálán mérve 7,1-es erőssé­gű földrengés halálos áldozatainak száma a legfrissebb adatok szerint meghaladja a négyezret-jelentette az AFP az iráni Vörös Félhold szer­vezetre hivatkozva. A Reuter arról számolt be, hogy az iráni televízió megrázó képsorokat sugárzott a ha­lottak után kutató kétségbeesett túl­élőkről. Az iráni hatóságok nemzet­közi segítséget kértek és felkérték a külföldön élő irániakat is, hogy nyújtsanak támogatást a bajbajutot­­­­taknak. Ugyanakkor - mint a fran­cia hírügynökség beszámolt róla - egy 80 fős svájci mentőalakulattal közölték, hogy eltekintenek a segít­ségüktől. A svájci csoport már a zü­richi repülőtéren rakodott be, hogy 15 keresőkutyával Iránba induljon, amikor az iráni hatóságok jelezték, hogy közreműködésük nem szüksé­ges. A német külügyminisztérium bejelentette, hogy­ Bonn is kész se­gítséget nyújtani, de erre Teherán még nem kérte fel. Irán-sajtójelen­tések szerint - inkább anyagi segít­ségre számít a mentőalakulatok he­lyett. Az iráni Belügyminisztérium becslései szerint az anyagi kár mint­egy 150 millió dollár értékű. Az el­múlt 22 órában 130 utórezgést ész­leltek a térségben. Vasárnap megkezdődött az 50. cannes-i filmfesztivál A világ filmművészetének leg­nagyobb alakjai adtak randevút egymásnak vasárnap este a francia­­országi Cannes városában, ugyanis ezen a napon került sor arra a jubile­­umi rendezvényre, amely a cannes-i filmfesztivál ötvenedik évforduló­járól emlékezett meg. A szervezők az eddigi 49 fesztivál összes fődíja­sát (azaz az Aranypálmával díjazott rendezőjét), illetve legjobb női és férfiszereplőjét meghívták az ese­ményre, s közülük rengetegen el is jöttek: a Fesztiválpalota összesen tízezer rózsával feldíszített lépcső­során este hét óra után olyan világ­hírességek mentek fel, mint Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Constantin Gosta- Gavras, Bernardo Bertolucci vagy - a színészek, színésznők között - Sylvester Stallone, Gérard Dépardieu, Claudia Cardinale, Gina Lollobrigida és a zsűri idei el­nöke, a gyönyörű Isabelle Adjani. A meghívottak között van Törőcsik Mari is, akit 1975-ben jutalmaztak a legjobb női alakítás díjával. A jubi­leumi gálaműsort a franciák híres színésznője, a többszörös cannes-i nyertes Jean Moreau vezette, s ek­kor adták át az elmúlt ötven év leg­kiemelkedőbb filmes szakember­ének megítélt fődíjat, az Aranypál­mák pálmáját is: a díjazott Ingmar Bergman svéd rendező lett. A gála­műsor Wim Wenders versenyfilm­jének vetítésével ért véget. A cannes-i filmfesztivál vasár­napi napját egyébként nem pusztán a hírességek jelenléte tette emléke­zetessé, de az is, hogy ellátogatott ide Jacques Chirac államfő, hivatal­ban lévő francia köztársasági elnök még soha nem vett részt a filmes se­regszemlén. Chirac együtt ebédelt a zsűri tagjaival s a Cannes-ba érke­zett, aranypálmás rendezőkkel, de ezt követően visszatért Párizsba, nem várva meg az esti gálaműsort. ­ ■ Csak a szerencse mentett meg egy száz­éves kobrát a levesesfazéktól Kínában. A China News Service hírügynökség jelentése szerint a három méter hosszú, 50 kilogramm súlyú, boának tartott állatot Jünan tartomány egyik éttermében akarták megfőzni. Amikor azonban kiderült, hogy kobráról van szó, azaz egy olyan fajáról, amelyet csak 1949-ben fe­deztek fel az adott vidéken, egy Li Hua-feng nevű rendőr megvásárolta az állatot az étte­remtől mintegy 7500 forintnak megfelelő összegért s átadta a hatóságoknak azzal, hogy helyezzék el egy állatkertben. Kína déli részén a kígyó nagy ínyencségnek számít s különösen télen szeretik, mivel igen tápláló, erőt adó ele­delnek tartják. ■ Az új játék ott folytatódik, ahol Agatha Christie népszerű regénye véget ért: gyil­kosság történt az Orient-expresszen, s a játé­kosnak a program alkotójának akaratából há­rom napja van a rejtély megoldására. Ha nem sikerül, a gyilkos találja meg a játékost. Az új játék Az utolsó expressz címmel jelent meg CD-ROM-on az Egyesült Államokban. Terve­zője, Jordan Mechner a vonatok kedvelőinek egész hálózatára támaszkodott, hogy a nyo­mára jusson egy valóságos század eleji há­lókocsinak, a legtöbb ugyanis a két világhá­ború idején megsemmisült. Az apró részle­tekbe menő környezetábrázolás és az iro­dalmi jellegű sztori a Newsweek szerint rendkívül élvezetessé teszi az utazást az Utol­só expresszen. ■ Öt év szabadságvesztésre ítélte egy ka­zahsztáni bíróság azt a szír­iai állampolgársá­gú férfit, aki megpróbált kicsempészni az or­szágból 11 sólymot. A kazah televízió híradá­sa szerint a Musztafa Ruszlan nevű férfi a vé­dett madarakat tavaly decemberben egy autó csomagtartójában próbálta Oroszországba juttatni. A hivata­losan a “veszé­lyeztetett” kate­góriába sorolt ra­gadozók közül kettő elpusztult a tortúrában. "A sólyom kive­szőben lévő fajta s tilos külföldre vinni’’ - mondta a műsorvezető, miközben a képen jól látható volt a csempész a rács mögött. Kazahsztán függetlenné válása, 1991 óta egyre több sólymot és sast csempésztek ki az országból. A volt szovjet köztársaság meglehetősen átjárható határain főleg az Öböl menti országokba vitték őket, ahol hagyományos solymászatra használják őket. A kazahsztáni hatóságok jelezték, hogy rendkívül szigorúan fognak eljárni a ragadozókat külföldre juttató csempészek­kel, de a Reuter híradása szerint a most be­börtönzött Szíriáié az első olyan eset, amelyben a hatóságok valóban a tett meze­jére léptek. ■ Egyetlen néző ül szemben egy félelmetes őrülttel: ilyen színházi előadást tartanak a kölni Szabad Műhely színházban.­­Az előadáson a Howard Phillips Lovecraft horrorszerző Picmann modellje című írása alapján készült színdarabokat adják, illetve adja egy szál ma­gában Thomas Franke színművész. A dpa hír­adása szerint az egyetlen néző - s csakis egyetlen embernek szól az előadás - lemegy a lépcsőn a sötét pincehelyiségbe s egyszekrénnyi ter­metű, kopaszra borotvált őrülttel találja szemben magát, aki orvosi szikével piszkálgatja, a körmét és ravaszul mosolyog. A skizofrén őrülttől a nézőt egyetlen íróasztal választja el a lehajtható fapadokkal és néhány tükörrel berendezett szobában. A rángatózó beteg egyetlen állólámpa fényében mondja el szörnyekről és szellemekről szóló, hátborzon­gató történetét. Az együttlét semmiképpen sem való gyenge idegzetűeknek Egy egyetemi hallgató az előadás után elmondta: nagyon ideges volt s nem merte levenni a szemét a szí­nészről, mert úgy érezte, hogy az éppen abban a pillanatban mászik majd át az asztalon, amikor nem néz rá. Akadt, aki a fogát vicso­rította a színészre és volt, aki könnyekben tört ki, de még senki nem futamodott meg. Thomas Franke elmondta: neki is nagy meg­terhelést jelent a darab eljátszása. Ráadásul előadás után, immár öltönyben rendszerint újra találkozik az egyetlen nézővel, mert - mint elmondta - az emberek általában ki akarják beszélni az előadás okozta fura, nyo­masztó érzéseiket. ■ Melltartójában keltetett ki egy elhagyott hattyútojást egy brit hölgy. A 37 éves Liz Sharrat ilkestoni háza közelében fedezte fel a tojást. Mivel belülről gyenge csipogást hal­lott, magához vette s elhatározta, hogy otthon kikelteti. A keltetésre a legalkalmasabb hely­nek a hölgy melltartója bizonyult. Két napon át a tojással járt-kelt, csak éjszakára vette ki és akkor is barátja és maga közé fektette az ágyba. A keltetési akcióból élettársa is kivette a részét: amíg Liz zuhanyozott, ő a hónalja alatt melengette a tojást. ■ A hirosimai atomtámadás túlélőinek kö­rében megnövekedett agydaganat-kockázat­­ra hívták fel a figyelmet japán kutatók a The Lancet című brit tudományos folyóiratban. A megbetegedési valószínűség a túlélők között­­akik az atombomba-robbanás epicentrumá­nak egy kilométeres sugarán belül tartózkod­tak annak idején - hatszorosa az átlagnépes­ségének A megfigyelések szerint a daganatos sejtszaporodás főként az agyhártyát érinti. A hirosimai egyetem kutatói nagaszaki kollégá­ik egy korábbi tanulmányának eredményeit erősítették meg. RÖVIDEN • Békeszerződést írt alá hétfőn Moszkvában Borisz Jelcin orosz el­nök és Aszlan Maszhadov, Csecsen­­föld elnöke. Jelcin szerint a megálla­podás hivatott lezárni a mintegy 400 éves szembenállást, amely több mint másfél éves háborúhoz vezetett az év­tized közepén a szakadár köztársaság­gal. A politikai megállapodásban nincs szó Csecsenföld státusáról, ami korábban Moszkva és Groznij ellen­téteinek fő fonása volt. • Bill Clinton amerikai elnök és 14, túlnyomórészt angol ajkú karibi szigetország vezetője a gazdasági és a jogi együttműködést, valamint a tér­ség biztonságát megerősítő megálla­podás és elvi nyilatkozat aláírásával zárta szombaton a Barbados főváro­sában tartott csúcstalálkozóját. • Hasimoto Rjutaro japán kor­mányfő szombaton köszönetet mondott Alberto Fujimori perui ál­lamfőnek a limai japán nagykövet­ségen fogva tartott 72 túsz sikeres kiszabadításáért. Egyúttal tolmá­csolta a japán nép együttérzését an­nak a három perui családjának, akik életüket vesztették a túszmentő ak­ció során. A japán kormányfő szom­baton érkezett egynapos látogatásra a perui fővárosba, ahol példátlan méretű biztonsági intézkedések kö­zepette bonyolította programját. • A horvát kormány hétfőn dön­tést hozott arról, hogy az országban június 15-én tartják az elnökválasz­tást. A hivatalos közlemény meg­jegyzi, hogy az új elnököt közvetle­nül választják meg. Franjo Tudjman jelenlegi elnök ötéves mandátuma augusztus 12-én jár le. • A zaire-i átmeneti parlament elnökévé választották szombaton Laurent Monsengwót, Kisangani érsekét. Monsengwo, Rómából ha­zafelé tartva, brüsszeli sajtóértekez­letén közölte: bizonyos feltételek tel­jesülése esetén hajlandó elfogadni e tisztséget. Mint a Reuter megjegyez­te, a szombati szavazással a főpap esetleg-a betegséggel és a tuszi láza­dókkal küszködő - zaire-i elnök, Mobutu Sese Seko ideiglenes utódja lehet, a helyi alkotmány értelmében ugyanis a parlamenti elnök láthatja el az államfői teendőket, ha megürül az elnöki poszt. A külföldi diplomaták a parlamenti elnöki tisztséget kulcsfon­tosságúnak tartják a zaire-i válság bé­kés rendezésében. • Négy pokolgépes merényletet követtek el vasárnap az algériai fő­városban, illetve körzetében: a robbantássorozatban hat ember vesztette életét s legalább hetvenen megsebesültek. Bel- és külpolitikai ügyeletes: BORBÉLY LÁSZLÓ Saar-vidék - a béke földje A Saar-területet, a Rajna völgyét keleten a Fekete Erdő, nyugaton a Vogézek sasbérce szegélyezi. A rögök törésvonalak mentén ala­kultak ki, amelyeket most a Neckar, Majna és Mosel folyó jelöl ki. Ez a háromszög alakú terület Németország legsűrűbben lakott terü­lete. Főleg a Saar folyó és a Saarbrückennél betorkolló Fisch folyó mentén - Dil­ingen és Neunkirchen között - ezren felüli a népsűrű­ség. Éghajlatát az óceán is befolyásolja, ez az ország legmelegebb te­rülete, évi 11 C fokos átlagos hőmérséklettel és 1000 millimétert meghaladó csapadékkal. Ezért a termőföld fele szőlős. A Saar-vidék fekete gyémántja a szén. A szenet tartalmazó rétegek száma mintegy 200, de csak 88 réteg alkalmas kitermelésre, mintegy 82 m vastagsággal. A karbonkori szén­terület 1000 négyzetki­lométerre ter­jed ki, a kitermelhető szenet 5000 millió köbméterre becsülik, amely, a mostani termelési ütem mellett 500 évre elegendő. A szén minősége jó, kokszolásra kiválóan alkalmas. Ennek a területnek a története sokban ha­sonlít Elzász történe­téhez. Az első világ­háború után a ver­­sailles-i szerződésben a Saar-terüle­tet elválasztották Németországtól. Francia ellenőrzés alá helyezték az­zal az elgondolással, hogy bizonyos idő elteltével a Saar-terület népe az önrendelkezési jog alapján szava­zással dönt sorsáról. Hitler felborí­totta a francia elképzeléseket. Fegy­veres erővel hatolt be a demilitari­­zált Rajna-völgybe. Ezt követően a Saar-terület visszakerült a német bi­rodalomhoz, Franciaország elvesz­tette fő szénbázisát. A második világháború után a Saar-vidéket újból elválasztották Németországtól. A francia kor­mány 1947. október 5-én önkénye­sen népszavazást rendezett a Saar­­vidéken, s azt Franciaországhoz csatolta. A francia tőke teljesen be­hálózta a területet. A gyárak és a bá­nyák urai a francia tőkések lettek. Természetesen, Adenauer rendsze­re és a német nagyiparosok nem nézték ezt jó szemmel és tétlenül. Jakob Kayser miniszter nyíltan hangot adott a revanstörek­­véseknek, amikor a német tömb egyesítéséről beszélt. Ebbe a tömb­be beletartozott a Saar-terület is. A Schuman-tervet az Egyesült Álla­mok támogatásával végrehajtották és a Saar-terület újból visszakerül Németországhoz. Észak-Franciaország szegény kőszénben, viszont éppen Lotha­­ringiában összpontosul a francia ne­hézipar, sőt Luxemburg nehézipara is a Saar-vidék szenét használja. A nyugat-európai 1950-es vaskohó­egyesítéskor a Saar-terület széntele­peinek bányászata állandó fellendü­lésben volt. Itt az ipar és a tőke fran­cia-német érdekeltsége egybefonó­dott, sőt ezt az egységet még az ol­csóbb orosz szén sem tudta megtá­madni. Nem történt az a szomorú esemény, mint az északabbra fekvő Ruhr-vidéken. A kokszolók Neunkirchenben, Heinitzben, Altenwaldban, Bur­­bachban és Völkingenben vannak. A dillingeni acélmű­veknek külön kok­szolója van. A szenet innen Lotharingiába szállítják, onnan - fő­leg Metz vidékéről, valamint Lu­xemburgból - vasércet szállítanak a Saar-területre. Az egyes üzemek tu­lajdonosai éles profitversenyben vannak. A Saar-vidék másik iparága az üvegipar. Ez nagyon régi foglal­kozás, kisiparként indultás 890-ben még 22 kis üvegfúvó volt, ezeknek száma ma négyre csökkent. Mellet­tük hét nagyüzem magaslott ki Friedrichstalban, Homburgban, Ingberlben. Műszaki üvegárut gyár­tanak Fenpében és Wadgassenben, itt főleg a Saar-terület asszonyai dolgoznak. A termékeket vasúton, vízi úton szállítják. A Saar-terület munkásai­nak csak fele lakik az ipari gócpon­tokban. Másik fele vasúton vagy sa­ját autójával jut el naponta munka­helyére. Szívesen teszik ezt, mert a családi ház, a zöldségtermesztés pi­henést jelent számukra. Ez a megyényi nagyságú terület sűrűn lakott vidék, szorgos emberek hazája, megdolgoznak mindenért, de jómódban élnek. Ez a szuperkar­­tell hozzájárult a francia és német dolgozók testvéri összefogásához és megteremtette a nyugalom és a fej­lődés zavartalan korszakát. A föld kincsei a dolgozók javát szolgálják a határ mindkét oldalán, bár ma er­ről már nincs szó, hiszen a schengeni egyezmény következté­ben nincs határ. A Saar-terület sokban hasonlít Elzász történetéhez, ez a terület is a francia és német barátság alapköve. DR. MÉSZÁROS MIKLÓS, egyetemi tanár hírháttér

Next