Hargita Népe, 1997. szeptember (9. évfolyam, 170-190. szám)

1997-09-16 / 180. szám

3 Megmozdult a város (Folytatás az 1. oldalról) hogy folyamatban van egy közleke­dési terv kidolgozása, amely megol­daná ezeket a gondokat. Erdei Ist­ván alpolgármesternek arra a kér­désre kellett válaszolnia, hogy mi­lyen gondokat okoz ezután a polgár­­mesteri hivatalnak a sétálóutca. A kívülről szép ruhába öltözött házak mögött továbbra is elhanyagolt, egész­ségtelen udvarok vannak, ha benéz valaki egy kapualjba, oszlik az utca­­kép-keltette illúzió. Erdei István alpol­gármester ígéretet tett, hogy ezek, a város tulajdonában megmaradt ud­varok is megváltoznak, rendbe te­szik őket, és perspektívában elkép­zelhető, hogy lakásépítésre is alkal­massá teszik. De gondot okoznak a vandál rongálok is, akik miatt már ezen a nyáron elérhetetlen magas­ságba kellett költöztetni a virágcsere­peket. Mindannyiunk feladata, hogy vigyázzunk­ a virágokra, pa­dokra, épületekre, mindarra, ami kellemessé teszi ezt az utcát. Bíró Albin alpolgármester azt az ötletet vetette fel, hogy az üzleteknek is meg kellene felelniük az utca jelle­gének, és a sétálóutcába ne kelljen autóval behajtani, hogy a vásárlók elszállítsák az itt vásárolt hűtőszek­rényt, ablaküveget stb. Megszűnik-e valóban végre az autósforgalom a Petőfi utcában? Erre és hasonló kér­désekre a kötetlen beszélgetés során kaptak választ az érdeklődők. Bár időközben a melegen sütő nap le­ment a Hargita mögött, a jó hangulat továbbra is kint tartotta az embereket. Az igazi buli ezután következett. A rögtönzött színpadon a Hargita Állami Székely Népi Együttes táncosai szóra­koztatták a közönséget, majd egy­ erre az alkalomra összeállt együttes zenélt késő estig. A rendezvény egyetlen támogatója az AMI Kft. volt, amely a hangosítást szolgáltatta.­­ A felújított utca (NAGY P. ZOLTÁN felvételei) |______________________________ Dr. Csetlő Csaba polgármester átadja az utcát A tekerepataki fúvószenekar jó hangulatot teremtett Területi elnökök tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) tartják Székelyudvarhelyen. Péntek este tartják az egyeztető kerekasztal és a frakciók ülését, a plénum szom­baton és vasárnap ülésezik. Zólya László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke el­mondta, hogy a tanácskozáson szó­vá tették többek között, hogy a me­gyei önkormányzati elnököket és alelnököket nem hívták meg a kong­resszusra. Az SZKT kongresszus­előkészítő ülésén a testület javasol­ni fogja, hogy a hét RMDSZ-es me­gyei önkormányzati elnököt és alel­­nököt is hívják meg a kongresszus munkálataira. A tervek szerint ed­dig a 449 területi és korporatív ala­pon bekerült küldött mellett a kong­resszus ülésén részt vesz a kormány 20 képviselője, 157 meghívott, 23 bizottsági (etikai, szabályzat­felügyelő stb.) tag és a mintegy 100 újságíró.­­ A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén más időszerű kérdé­seket is megtárgyaltak, mint például az információáramoltatásban ta­pasztalható rendellenességek kikü­­szöbölési módozatait. ogadd hódolatomat abból az al­kalomból, hogy újra itt lehetek vendégként birodalmadban. Itthon­­otthon a csodás levegőjű titkok, a me­sébe illő életet-ihletet-egészséget ajándékozó székely ásványvizek erdé­lyi Csodadoktor otthonában. Nagyon vártam Veled Királynőm az újratalálkozást, hiszen tudva tu­dom, hogy annak, aki a híres neveze­tes külföldi üdülők helyett Téged­­ a szegény-gazdag erdélyi Méltóságot választja, cserébe az ózondús, fenyő- , illatú-gyógyvizes Életerőt, a llitet- Reményt adó Szabad pihenőt kapja. Milyen élvezet menni, menni, kóstolgatva-kortyolgatva ízlelgetni a testet-lelket építő-szépítő borvízfor­­rásokat, majd egy pihenőt tartani a kőbánya melletti Tündérvölgyben. Ezekért az élményekért vágyom mindig vissza Borszékre. De az idén valami különös fáradt szomorúságot is észleltem rajtad, Ki­rálynőm. Szinte látom lelki szemeim­mel, amint a Bükk-havas égies-légies csendjéből újra felém tekintesz és csendesen suttogva sóhajtozál... - “Csak ennyi... hát a többit a Fájdalmaimat, a Sebeimet nem látod, nem érzed... Nézz jó­ körül! - hallom és a körülöttünk bűzlő szeméthal­mokat. Számoltad-e a vihartól, vil­lámcsapástól és emberi gondatlan­ságból letarolt csonka-béna fenyő­roncsokat? Hallottad-e a madár­füttyöket sokszor helyettesítő riogatásokat? Hallottad-e napon­ta több csirkét elemelő védettnek nyilvánított fil­iket?" Hallom és érzem panaszos vádja­id visszhangjait a szűnni nem akaró augusztusi zuhogó esőben... Aztán újra folytatod. "Nem látod, hogy itt Borszéken megállt az idő, tombol a Romlás? Te marosvásárhelyi rádiós vagy... (itt Borszéken persze nem hallható), ha itt vagy, miért nem szólsz, miért nem hallasz, miért nem kiáltasz?! ” Csat­tog a hangod... — Azért Úrnőm, mert amint jelez­tem, most csak pihenni, kikapcso­lódni, erőt gyűjteni, sokat hallgatni (nem rádiót!) és meghitt csendben Téged érezni jöttem hozzád Bor­"Rendben van — hallom újra a délutáni fenyves-suhogásokat -, de akkor legalább annyit kérdezz meg helyettem Ákos miniszter úrtól, Hargita megye elöljáróitól és az en­gem ’’ennyire" értékelő-tisztelő­szerető helyi gazdáimtól és lakosa­imtól: mikor jönnek rá végre, hogy Én, az ásványvizek királynője, aki évszázadok óta szüntelenül osztom­­szórom-pazarlom ingyen kincsei­met, nemzetiségre való tekintet nél­kül, legalább most, a III. évezred küszöbén megérdemelnék egy kissé másabb bánásmódot: az ember és környezetbarát európai-erdélyi ci­vilizációt! Mondd! Legalább Te­­ rádiós is "az igazat, ne csak a való­dit ”. Hadd tudják meg azok is, akik eddig nem tudták, hogy­an Borszék, akihez a XX. század elején és a két világháború közötti Romániába csak úgy zarándokoltak az európai, a közel-keleti és nyugati arisztokra­ták, az egyszerű, de nagyszerű kö­zéposztálybeliek ezrei­­jöttek fiata­lodni, szépülve erősödni, gyógyul­ni..., szóval Én ebben a Jaj de Haj­as külön-ös mai romániai demokrá­ciában, a nagy felfordulás után nyolc évvel más sorsot szeretnék és érdemiek! Aztán, hogy ezután ne le­gyek, ne tehessek Romhalmaz- Senkiföldje és drága­ borvíz, olcsó ára, meg árvája se senkinek! Hát ezt kiáltsd, ha van merszed, mikrofon nélkül is világgá!" - Értettem Borszék Felség! és ma­rosvásárhelyi magyar rádiós becsü­letemre ígérem, teljesítem kérésedet. Az úr 1997-es esztendejének lombhullató szeptember havában. KELEMEN FERENC: Marosvásárhely a fenyvesek vádló suttogását. Hát nem látod az egykori híres­­szobros borszéki parkok rothadó­korhadó, összetört fapadjait, a né­hai híres virággruppok burjánhal­mait, a Fősétány omladozó-romló főépületeit, a leégett, romba dőlt, penészes, salétromos villákat, a kórház, a kezelőközpont háborús bombázások utáni idejére emlékez­tető falait, a 80­-as­ évekből ittfelejtett falragaszokat, az alul üres-rozsdás szemeteskosarak fizeit székre Kincses kincsem, Borszék! Megnyerjük a XXI. századot (Folytatás az 1. oldalról) Szót kapva Orbán Viktor újra bi­zonyságot tett szónoki képességei­ről, előrebocsátva, hogy beszédét gondolatébresztőnek szánja, el­mondta: az egyház és a közélet te­matikájában az a kérdés, hogy 1990 után mennyire számíthat az egyház­ra a magyar nép? Orbán három fő problémát jelölt meg: a népességfo­gyás, a gazdasági átalakulással járó "igazságtalan világ­" kialakulása, és a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás, utóbbiról megjegyezve: “odamegyünk, ahol hozzánk hasonló gondolkodású né­pek vannak”. Hosszabban szólva az EU-integrációról, Orbán Viktor is­mertette ennek várható hátrányait is: Románia, Ukrajna, Szerbia, Szlovákia nem lépnek be Magyar­­országgal egyszerre az EU-ba és en­nek megvannak a veszélyei. Főleg a határátlépés megszigorítása miatt megtörténhet az is, hogy az anyaor­szág és a határokon túli magyarság hét év alatt kiépülő kapcsolatrend­szere is veszélybe kerülhet. Ezt el­kerülendő, a mindenkori magyar kormánynak tárgyalásokat kell el­kezdenie szomszédaival, mert az idő sürget. A kisebbségben élő ma­gyarok helyzetéről szólva Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a hatá­rokon túl rekedt magyarok - ellen­tétben más európai kisebbségekkel - követeléseikben mindig visszafo­gottak, szerények, békések voltak, ezt Európának méltányolnia kell. "A magyarság a XX. századot lé­nyegében elvesztette. Ma arra van esélye, hogy a XXL századot meg­nyerje.” Párhuzamot vonva Szent István kora és a közelgő ezredfordu­ló között, a FIDESZ elnöke hangsú­lyozta: a XXL századi magyar kül­politika célja a magyarság egy nem­zetbe való összefogása lesz. Orbán Viktor beszédét nagy taps honorálta, majd a jelenlevők kérdé­seket tehettek fel. Katona Ádám a FIDESZ álláspontját kívánta meg­tudni több, platformja által meg­fogalmazott követeléssel kapcso­latban: gyakoroljon védőhatalmi státust Magyarország a határokon túl élő magyarság felett, kapjanak kettős állampolgárságot a kisebb­ségben élő magyarok, lépjen a ma­gyar kormány a székelyföldi bete­lepítési politika ellen. Orbán el­mondta: a magyar Alkotmány sze­rint Magyarország felelősséggel tartozik a határon kívüli magyarok iránt - ezt a megszövegezést erősí­teni fogják, a kettős állampolgársá­got az RMDSZ nem kérte. A bete­lepítésekről: a FIDESZ többször ja­vasolta a kormánynak, hogy ez kér­je - bizalomerősítő gesztusként - Bukaresttől a laktanya-telepítések és ehhez hasonló lépések­ megszün­tetését. A kérdezz-felelek estig tar­tott, különösképpen a határátlépés várható megnehezülése váltott ki aggódó kérdéseket. A találkozó nemzeti imádságunk eléneklésével ért véget. ! Újítsa meg előfizetését a HARGITA NÉP­ért! 1997. szeptember 16. Esős tanév­kezdés (Folytatás az I. oldalról) a jövő nemzedéket. Az­ alternatív programok és tankönyvek megad­ják a választás lehetőségét. Ahogy tegnap a Csíkszeredai Ady Endre Általános Iskolában a tanévnyitón Erős Piroska igazgató elmondta, ter­veik között szerepel sikerorientált és felzárkózó osztályok beindítása. Az új tanév kezdete a számada­tokra is felhívja a figyelmünket, íme néhány közülük: óvodába in­dult tegnap mintegy 14 000 gyerek, elemi iskolába 19 300, az 3-12. osz­tályt közel 28 000 diák kezdte. Soha ennyi új pedagógus nem kezdett megyénkben tanévet, mint az idén. 104 címzetes óvónő és tanítónő, 184 címzetes tanár foglalta el első ízben katedráját. Szakképzett és szakképzetlen pedagógusok igye­keznek tudásuk legjavát adni, hogy a mai tudásra szomjas gyerekekből érdeklődő, széles látókörű felnőttek váljanak. Virágokkal indultak óvodába, is­kolába tegnap a gyerekek. A Csík­szeredai fiatalok a csíksomlyói kegytemplomban tartott tanévkez­dő szentmisén imádkoztak mennyei segítségért. Nehéz, felelősségteljes munka vár pedagógusokra, diákok­ra és szülőkre egyaránt a most meg­kezdett iskolai évben. TAKÁCS ÉVA

Next