Hargita Népe, 1998. július (10. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-27 / 172. szám

El KSI,­­- 1 1998.július 27. Orbán Viktor magyar miniszterelnök magánlátogatása Romániában Jó hangulatú megbeszélések Bukarestben és Sinaián Orbán Viktor magyar miniszter­elnök szombaton délelőtt helyi idő szerint 10 órakor kü­löngépen érke­­z­ett nemhivatalos romániai látoga­tására. A magyar kormányfő tiszte­letére a látogatás nemhivatalos jel­lege ellenére is román és­ magyar zászlókkal díszítették fel a baneasai repülőtér épületét, a repülőgép lábá­hoz vörös szőnyeget gördítettek, amelynek két oldalán a kormánn­őr­ség katonái adtak díszőrséget. Orbán Viktort, aki felesége és kis­lánya társaságában, valamint számos újságíró kíséretében érkezett, a gép lábánál Romică Tömésen környezet­­védelmi miniszter, illetve Rázvan Tângureanu külügyi és Rázvan Popescu kormányszóvivő, államtit­kár, Victor Chiujdea kormány­főtaná­­csos és Petru Cordoș. Románia buda­pesti nagykövete köszöntötte. Jelen volt Szőcs Ferenc, Magyarország bu­karesti nagykövete és a repülőtéren csatlakozott a kormány­főhöz Németh Zsolt külügyi államtitkár. Orbán Viktor a repülőtér fogadó­termében rövid nyilatkozatban tá­jékoztatta a sajtót arról, hogy láto­gatása két részből áll. Szokásos kö­telezettségének tesz eleget, amikor az­ előző évekhez hasonlóan előadó­ja lesz­ az­ idén Tusnádfü­rdön meg­rendezett bálványosi tábornak. "Ezen túl­ kellemes célja az­ uta­zásnak, hogy köszönthetem régi is­merősömet, az Önök elnökét, akiv­el eddig minden találkozónk rendkí­vül jó hangulatú és eredményes volt. Az elnök úr igazán kiváló em­ber, örülök, hogy mindig lehetősé­get ad a találkozóra. Másfelől a lá­togatás lehetőséget ad arra, hogy megismerkedjem Románia minisz­terelnökével, akivel eddig nem volt semmily­en személyes kapcsolatom, márpedig a román-magyar kapcso­latok természete megköveteli, hogy a miniszterelnökök között közvet­len személyes kapcsolat is legyen. Az ügy­ek természete gyakran szük­ségessé és lehetővé teszi a két mi­niszterelnök együttműködését." Radu Vasile miniszterelnök helyi idő szerint 11.30-kor a kormánypa­lotában találkozott Orbán Viktorral. Mind­ a román, mind a magyar mi­niszterelnök elégedetten nyilatko­zott a 70 perces találkozóról. A megbeszélésen román részről részt vett Tokay Gy­örgy kisebbség­­védelmi miniszter és Rázván Isopescu államtitkár, a kormány szóvivője, Petru Cordoş, Románia magy­arországi nagy­követe, magyar részről pedig Németh Zsolt külügyi é­ államtitkár és Szőcs Ferenc, Ma­gyarország bukaresti nagykövete is. A megbeszélés után előbb Radu Vasile, majd Orbán Viktor nyilatko­zott a sajtónak. A román miniszterel­nök rámutatott, hogy Orbán Viktor látogatása lehetővé tette az első kap­csolatfelvételt, és ha ez­ nem is hivata­los jellegű, egyetértett magyar kolle­gájával abban, hogy a két ország kap­csolatának fontos pillanatát jelentette. Őszinte és meleg megbeszélést foly­tattunk - mondta Radu Vasile -, amely komoly bátorítást adott arra hogy a két ország kapcsolatai magasabb szintre emelkedjenek. Megállapodás született arról, hogy októberben a román miniszterelnök Magyarországra láto­gat. A megbeszélésen a gazdasági egy­üttműködés további bővítésének szükségességét hangsúlyozták és egyetértettek abban, fontos, hogy nö­vekedjenek a magyar tőkeberuházá­sok Románia minden részén, s ennek érdekében a gazdasági és privatizáci­ós területekkel foglalkozó szakmi­niszterek mielőbb találkoznak és ki­dolgozzák a részleteket. A román kor­mány­fő szerint a magyar fél külön alá­húzta: Magyarországnak érdeke, hogy Románia minél gyorsabban és minél sikeresebben haladjon az euró­pai és az euroatlanti integráció útján, hiszen mindkét országra komoly fe­lelősség hárul a térség stabilitásának megőrzésében. Orbán Viktor a maga részéről kö­szönetet mondott partnerének, hogy lehetőséget adott erre a találkozóra, amely­hez hasonló nem volt még a két ország miniszterelnökei között. Mint mondotta, eddig a hivatalos találko­zóknak volt a divatja, ezek szigorúan meghatározott sorrendben következ­tek, váltakozva a két országban. A mai napon ezzel a személyes találkozóval­ - hangsúly­ozta Orbán Viktor - sike­rült kiszabadítanunk országainkat eb­ből a protokolláris rendből, s ez meg­nyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben ily­en találkozásokra bárhol, bármikor sor kerülhessen. Radu Vasile ezután ebédre invi­tálta a találkozás résztvevőit, majd Orbán Viktor és kísérete az RMDSZ közeli bukaresti székházában a Ro­mániai Magy­ar Demokrata Szövet­ség vezetőivel találkozott. Az­ RMDSZ részéről Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Takács Csa­ba ügyvezető elnöke. Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. S­­ajdú Gábor egészség­ügyminiszter. Márton Árpád, a képvise­lőcsoport alelnöke és Kötő József, az RMDSZ­ ügyvezető alelnöke, oktatási államtitkár volt jelen a találkozón. A magyar miniszterelnök az­ RMDSZ­ vezetőivel megtartott talál­kozó után gépkocsin Sinaiára hajta­tott, ahol a Foişor kastély­ban, az­ államfő nyári rezidenciáján Emil Constantinescu államfő fogadta. A megbeszélés után Orbán Vik­tor elmondta az újságíróknak, hogy elsősorban külpolitikai kérdésekről folyt az eszmecsere. Egy román új­ságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy szó volt-e a romániai magyar egyetem ügyéről, Orbán Viktor kö­zölte, hogy erről igazában nem folyt eszmecsere, mivel a román elnök szerint ez a téma alapvetően hazai politikai kérdés, de ő maga felvetett néhány gondolatot arra vonatkozó­lag, miként lehetne az egész vitát új alapra helyezni. A magyar kormány kész e kérdés megvitatására és nyi­tott vagyunk minden új elgondolás előtt - mondta a miniszterelnök. és Orbán Viktor mintha ugyaner­re gondolt v­olna, amikor a tőle meg­szokott szerelésben, rövidujjú, pi­ros-fehér csíkos trikóban elfoglalta helyét. A szombat esti látogatás a tusnád­fürdői kempingben egyúttal táborzáró esemény is volt, a bálványosi táborok politikai fóru­mainak hagyományait követve Or­bán Viktor óriási érdeklődés mellett Zoe Petre asszonnyal, Emil Constantinescu román államfő főta­nácsadójával és Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével együtt több mint két órán át folyta­tott kötetlen, nyilvános eszmecserét az­ euroatlanti integrációval, a ro­mán-magyar viszonnyal kapcsola­tos kérdésekről. A fórum csak este hét órakor kezdődött meg, mivel a nap korábbi találkozói is csúsztak Bukarestben, illetve Sinaián. A sza­badegyetem létszáma erre az estére a megszokott 2-300 főnek mintegy tízszeresére dagadt. Jelen volt Dézsi Zoltán, Hargita megye prefek­tusa, Kolumbán Gábor, a Megyei Ta­nács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csík­szereda polgármestere, továbbá I­lajdu Giábor egészségügy­i miniszter, a román vendégek között volt például I­loria Rusu és Dinu Zamfírescu libe­rális politikus és Smaranda Fnnche, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke, eljött számos megyei és városi, falusi tisztségviselő, értelm­isé­gi, környékbeli érdeklődő, román és magyar fiatal, és igen sok román és magy­ar újságíró. Igaz, hogy Orbán Viktor trikóban volt. Németh Zsolt államtitkár, aki évek óta a rendez­vény egyik legfőbb szervezője, rö­vidnadrágban jelent meg - ez azon­ban nem változtatott azon, hogy a két ország euroatlanti integrációja és a román-magyar viszony leg­fontosabb kérdéseiben hangzottak el fontos állásfoglalások a magyar miniszterelnök, a román elnöki ta­nácsadó és az RMDSZ elnöke ré­széről. A magyar kormányfő szerint az­zal, hogy az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a­­ NAT­O tagja, a magyar állampolgá­roknak nem kell többé aggódniuk külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt. „Ennél nagyobb tettet nagyon nehéz elképzelni. Ez a tett sajnos nem ki­zárólag a mi kormányunk működé­séhez fűződik” - jegyezte meg, a folyamatot „az első szabadon vá­lasztott magyar miniszterelnök, An­tall József indította el az úgyneve­zett reorientációs külpolitika kereté­ben 1990-ben”. „A mi tisztünk, en­nek a kormánynak a tiszte pedig az, hogy az i-re feltegye a pontot és az utolsó simításokat elvégezze". soknak egy olyan része, amely arról szól, hogy az F­­J-nak a jogrendjét M­agy­arországnak át kell vennie. E fe­lől nincs vita. H hogy bizonyos jogsza­bályokat mikor veszünk át, milyen halasztások mellett, az már tárgya­lások kérdése. De a tárgyalásoknak van egy teljesen más természetű ré­sze is arról, hogy Magyarország és a többi belépő ország pontosan­ mi­­lyen alapon, mekkora forrásokat kap az unió központi költségvetésé­ből. Ím­e semmiféle szabály nincs, ez nem az unió közös jogrendjéből levezethető kérdés, hanem a tárgya­lóasztal mellett elért pozíció kérdé­se, valamint attól függ, hogy az EU- ban most kialakuló új agrártámoga­tási rendszer miképpen lesz érvényes Magyarországon". Arról, hogy mi lesz Magyarország NATO és EUU-tag­­ságának következménye a szomszé­dos államokra, az ott élő magyar kö­zösségekre és a szomszéd államok kormányaira nézve, Orbán kifejtette: „Azzal kell számolni, hogy a csatla­kozásra jelentkező­ országok felvétele időben különböző hullámokban tör­ténhet meg. A magyar külpolitikának és az Erdélyben élő magyar közössé­geknek ezzel a ténnyel mint realitással kell számolni. Ez rendkívüli, új hely­zet a magyar közösségek számára, akár a magyar állam határain belül, akár azon kívül élnek. Ennek kezelé­sére ez idáig nem született a szomszéd államokkal kormányzati szinten is egyeztetett stratégia". A román állam­fővel és miniszterelnökkel egyetértet­tek abban - mondta el Orbán -, hogy a kérdést kezelniük kell, és ennek módját is közösen kell kialakítanak. „Tudomásul kell venni azt is, hogy a NATO-hoz és az Európai Unió­hoz való tartozása révén az elkövet­kező évek Magyarország tartós föl­értékelődésének évei lesznek. A szomszédoknak úgy kell számol­­niuk vele, mint mostani súlyát né­­ hány éven belül jelentősen meg­növelő állammal, amely ezt az erősödést nem a szomszédos or­szágokkal szembeni felértékelő­désnek tekinti, hanem a velük való együttműködésre is fel akarja használni”- mondta Or­­ bán Viktor. A magyar kormány­fő után Zoe Petre asszony és Markó Béla RMDSZ-elnök tartott rövid elő­adást. Zoe Petre, Emil Constan­tinescu államfő politikai főtanácso­sa, az elnöki hivatal és a román po­litikai vezetés kijelentette, hogy osztja a magyar miniszterelnök által kifejtett bátor és világos gondolato­kat. Kiemelten szólt Zoe Petre a ma­gyar félnek a romániai magyar ki­sebbség irányában megnyilvánuló kitartó gondoskodásáról, amelyet a Romániával való együttműködés egyik formájaként értékelt. Minél inkább otthon érzik magukat szülő­földjükön a romániai magyarok, an­nál jobb Románia számára is - fo­galmazott a tanácsosasszony, aki a kérdés másik vetületének nevezte a magyarországi románokról való ál­landó gondoskodás szükségességét. A három előadás után a résztve­vők részletes és nyílt válaszokat ad­tak a nem egyszer élesen megfogal­mazott kérdésekre, amelyek egy ré­sze érezhetően a román nacionalista sajtó nézeteit visszhangozta, illetve az RMDSZ belső, a kormányban való részvétellel szemben kritikus ellenzékének szemléletét tükrözte; számos választ fogadott tapsvihar. T­ermészetesen kérdés hangzott el arról is, hogy mi lesz a romániai magyar állampolgárokkal, miután Magyarország csatlakozik az EU- hoz és a schengeni egyezményhez? Orbán Viktor válasza: „Ilyen kö­rülmények között az én számom­ra nem az a kérdés, hogy lehet-e különbséget tenni, hanem az, hogy mik azok a formák, amelyek még elfogadhatók mindkét fél számára. Szégyellném magam, ha egy olyan kormánya lenne Ma­gyarországnak, amely nem tenné tárgyalási kérdéssé azt, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy Románia területén élnek romá­nok meg magyarok, hanem arról van szó, hogy mégiscsak családi kapcsolatok léteznek. Azért itt a jognál sokkal erősebb, az élet ter­mészetes fényeiből fakadó kötelé­kek vannak, melyeket a jog nem hághat át, nem erőszakolhat meg és nem szakíthat szét. Ha a jog ezt megteszi, az nem joga.......Tehát én nem folytatnék ideológiai vitát a ro­mán kormánnyal arról, hogy mi a po­zitív diszkrimináció, hanem arról folytatnék vitát, hogy milyen megol­dási lehetőségek vannak. Lehetőleg minden román állampolgárnak és ha ez nem lehetséges, akkor minnél több­re, akiknek csak lehetséges." A tábort záró fórum után a ma­gyar kormányfő és kísérete vacso­rázni indult, a szabadegyetem részvevői pedig szabadtéri kon­certen búcsúztak egymástól és „Tusványostól”. Tartalmas vitafórum Tusnádfü­rdőn Az FU-integrációról szólva Or­bán a többi között hangsúlyozta: „Magyarországon nyilván az­ elmúlt negyvenegynéhány esztendő meg­­vertségéből fakadó lelki alkatunk miatt az a képzet alakult ki, hogy a tárgyalás nem más, mint a nálunk súlyosabb, gazdagabb, nagyobb és hatalmasabb fél által már korábban megalkotott szabályok egyszerű át­A Bálványos ’98 szabadegy­etem részvevői már péntek estétől Orbán Viktor látogatására készültek - vol­tak, akik érveket, kérdéseket fogal­maztak meg, és voltak nagyon so­kan olyanok, akik egyszerűen sa­ját szemükkel akarták látni: az a fiatal politikus, akivel még a kö­zelmúltban elvitázgattak, elbe­szélgettek ma valóban Magyaror­szág miniszterelnöke­ vétele. Ez nincs így. Van a tárgyalá- Főpróba szóértésből: Markó Béla magyaráz Tőkés Lászlónak Koszorúzás Székely­udvarhelyeit (KRISTÓ RÓBERT felvételei) Vendégségben Józsif János műhelyében

Next