Hargita Népe, 2001. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
2001-05-08 / 105. szám
3 ■ahogy mi látjukWÈÊÊÊÊÈÈÊÈÈEÊÈÈEE Mi jut a helyi költségvetéseknek? Többször is írtunk már az idei állami költségvetésről. Annak nyilvánosságra hozása (megjelent a Hivatalos Közlöny 214-es, április 26-i számában) nyomán érdemes körüljárni néhány olyan előírást, számadatot, amelyek a helyi költségvetésekkel kapcsolatosak, illetve tételesen megyénkre vonatkoznak. Kezdenénk a helyi költségvetések kiegyensúlyozását célzó - a megelőző időszakokban egyébként sokat vitatott - jövedelemadóból számfejtett összegekkel: az állami költségvetés ezen bevételéből a helyi tanácsoknak 4000 milliárd lejt osztanak vissza, ebből 1019,7 milliárd lejt a megyei tanácsok saját költségvetéseinek. Hargita megye vonatkozásában ez 70,226 milliárd lejt jelent, amelyből 17,556 milliárd lej a megyei tanács saját költségvetése számára, 52,669 milliárd lej pedig a helyi költségvetések kiegyensúlyozására. Idetartozik az is, hogy e hónaptól kezdődően az állami költségvetés által bevételezett jövedelemadóból 35%-os kvóta illeti meg azon területi-közigazgatási egységet, amely területén kifejti tevékenységét az adott munkaadó, 10% a megye saját költségvetését és 15%marad a megyei tanács rendelkezésére a megye municípiumai, városai és községei költségvetéseinek kiegyensúlyozása céljából. Ezen előírás gyakorlatba ültetése végett azon adófizetők (cégek), amelyek egy adott helységben állandó munkapontokkal (egységekkel) rendelkeznek a területileg illetékes pénzügyi hatóságnál fiskális bejegyeztetésüket kötelesek kérni. Nos, e tekintetben az eljárás több mint bonyolultnak ígérkezik: a szóban forgó előírás alkalmazására a közpénzügyi és a közigazgatási minisztériumoknak május 2-ig módszertani normákat kellett volna kidolgozniuk, ám az nem készült el. Félhivatalos értesüléseink szerint olyan technikai, gyakorlati jellegű problémák merültek fel, amelyek érdembeni rendezésén egyelőre még csak a fejüket törik az illetékesek... Sokak által vitatott és kifogásolt probléma az iskolák és a napközi otthonok, valamint a mezőgazdasági szaktanácsadó központok költségeinek finanszírozása (is) a helyi költségvetés által (amit a 32/2001-es sürgősségi kormányrendelet írt elő). Ezt próbálja lerendezni a költségvetési törvény 31. cikkelye, illetve a 8, a 8a és 8b számú mellékletek. Ezek értelmében a helyi költségvetéseknek visszautalnak az állami költségvetés által beinkasszált áfából (TVA). Hargita megye esetében ez 406 127 800 000 lejt jelent, amelyből 403 084 800 000 lej az egyetem előtti oktatás finanszírozására, 1 297 000 000 lej a napközi otthonoknak, 1 746 600 000 lej pedig a mezőgazdasági szaktanácsadó központok számára. A 8b számú melléklet előírja, hogy a szóban forgó összeget milyen célra lehet felhasználni. Megyénk vonatkozásában az iskolák esetében mintegy 387 milliárd lejt személyzeti kiadásokra, 2,6 milliárd lejt ösztöndíjakra és 5,5 milliárd lejt tankönyvekre. Ezzel egyidejűleg a törvény rendelkezik az iskolai hálózatban maximálisan foglalkoztatható létszámról is. Hargita megyében: összlétszám 6869, amelyből különleges iskoláknál 129 (őket a megyei tanács saját költségvetéséből finanszírozzák), tanügyi szakszemélyzet pedig 5071. És, ha már létszámról esett szó, utalni kell arra is, hogy a törvény rendelkezik a megyei, illetve a helyi tanácsok saját apparátusaiban foglalkoztatott létszám felső határáról is. A Hargita Megyei Tanács esetében az alkalmazottak száma maximum 100 lehet, a helyi tanácsok esetében pedig 12-75 között (a lakosság száma függvényében). Végezetül még egy problémára érdemes utalni: az esetleges szubjektivizmusok elkerülése végett a jövedelemadóból számfejtett összegeknek a területi-közigazgatási egységekre való lebontását kritériumrendszer szabja meg (abban szerepel annak területe, a tanulók száma, a szociális intézményekbe beutalt személyek száma stb.) HECSER ZOLTÁN árom tészakerítésen túl, a KÖMÉI ves-patak mellett, a Tiszás-tanyán, zsindellyel és dránicával fedett épületekkel körbevett telken, kies környezetben él Varság utolsó citerakészítője, a 78 éves Mátyás Lajos. Amint a citerát hozzuk szóba, menten előkotor a pad alól egyet. Kérdésünkre, hogy eladó-e, határozottan kijelenti: netp, mert ezt az unokájának, Albertnek készítette. Ezen gyakorol a legényke. Viszont, ha valóban érdekel a hangszer, meg lehet rendelni nála, mindössze 150 ezer lejért. — Édesapámtól, aki szintén asztalos volt, akárcsak én örököltem a mesterséget. Úgy számolom, hogy 200-at készítettem mostanig. Zenekaroknak Koronára, Zetelakára, még Csíkból is jöttek megrendelők. A hajdani híres varsági citerazenekarban is játszottam. Emlékszem, egyszer Bukarestben, valamelyik fesztiválon egy román együttes tagjai is megcsodálták a hangszert, valósággal elbűvölte őket a citera hangja. Folyton figyelték azt is, ahogyan játszunk rajta - emlékszik vissza a régi időkre az idős mester. Közben megpendíti a húrokat, s egymás után játssza el a varsági repertoár darabjait. Az idős mester műhelyében még olyan szerszámkészlet található, melyeknek már múzeumokban lenne a helyük. Még azokat használja. A kert tövében bükkfahasábok száradnak, hiszen a hangszer két „ bütüje” kemény fából készül. A citeratest pedig bog nélküli fenyőfából. Az ilyen hangszerfának való fenyőt úgy kell előzetesen megkeresni erdőn. A citera felhúrozása ugyancsak szakértelmet igényel -jó fül kell hozzá. Egy időben lehetett vásárolni a boltokban kimondottan e célra szolgáló húrokat, de megteszi azt a drótsodronyból kibontott acél drótszál is - úgy magyaráz a mester, mint aki semmi titkot nem őriz. S hogyha kerülne olyan fiatalember, akit érdekel a szakma, szíves örömest betanítaná, mert úgy tűnik, továbbra sem vész feledésbe a citerázás. Legalábbis Varságon nem. Vass András kultúrigazgató arról tájékoztatott, hogy e nagyközségben újraéledt a citerazenekar. Három nemzedék: az idősek, a középkorúak és az iskolások pengetik a hangszert egy-egy nagyobb rendezvényen. Az iskolában idéntől bevezették a citeraoktatást. Hetente kétszer, csütörtökön és pénteken két-két órában tanítják a hangszerkezelést, az arra fogékony tanulóknak. Ily módon a nemzedékről nemzedékre öröklődő citerázás nem megy feledésbe Varságon. Egyelőre még a szülők meglévő citeráit akasztják le a szegről, s hozzák magukkal a tanulók az órákra, de előbb-utóbb elkészíttetik a saját hangszerüket Mátyás Lajossal. Mert Varságon úgy tartják, hogy nem számít citerásnak az, akinek nincs saját hangszere. Az idős mester pedig reméli, hogy még lesznek olyan falubeliek, akik felkeresik tanyáján, s megrendelik nála a hangszert. Mert a varsági férfi számára olyan üzenet-jelkép a citera, mint a menyecskének a sulyok. KRISTÓ TIBOR Az utolsó citerakészítő Székelyvarságon Az idős mester unokája citeráján játszik KÖRKÉP 2001. május 8. Nem ilyen támogatást érdemel az egyház - Szász Jenő udvarhelyi polgármester közleménye Az önkormányzati ülés után az RMDSZ-elnök, Ladányi László és az RMDSZ-frakció vezetője, Borbáth István sajtóban megjelent magyarázkodása még mindig érthetetlen számomra: miért kellett elutasítani a katolikus egyház papi otthon építésére tett kezdeményezését? Saját pénzből, saját területén. Érthetetlen számomra, és sajnálattal állapítom meg, hogy az elvakultság ilyen értelmetlen döntésekre sarkallhat némelyeket. Mert nem tekinthetünk el attól, hogy a 2000 éves a katolikus egyház és államalapító Szent István királyunk 1009-ben alapította a gyulafehérvári római katolikus érsekséget. Ez az eset ékes bizonyítéka annak, hogy meggondolatlanul, csupán az ellenkezés öröméért hogyan képes az RMDSZ-frakció vezetője közösségellenes döntéseket rákényszeríteni a testületre. Mert a nyugdíjas papok számára építendő otthon senkit nem sért. Kétezer éves történelmi egyházunk nem ezt a támogatást érdemli. Ugyanis, ha helyben így viszonyul az RMDSZ az egyházakhoz, akkor vajon hogyan támogatja az RMDSZ az egyházi ingatlanok visszaszerzését? És a történelmi egyházak felügyelete mellett születő magyar egyetem ügyét? Nem szeretném hinni, hogy ezek csupán üres szólamok, bár a papi otthonnal kapcsolatos elutasító RMDSZ-álláspont miatt tanácstalan vagyok, hiszen nincs helytálló magyarázat rá, s szükségtelen a magyarázkodás is. A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal és jómagam továbbra is támogatjuk a papi otthon felépítését. Remélni tudom, hogy előbb-utóbb az RMDSZ-frakció is jobb belátásra tér: felhagy az értelmetlen egyházellenességgel. SZÁSZ JENŐ, polgármester Székelyudvarhely(2001. május 21. ) Kiegészítés: A Polgármesteri Hivatal jóváhagyásra előterjesztett kérését támogatták: Balázs Piroska - független képviselő, László János, Szabó Attila, Simó Ferenc, Molnos Zoltán, Máthé András, Lőrincz Csaba, Orbán Árpád - képviselők, valamint Bondor István, Ványolos István és Incze Zoltán - RMDSZ-es képviselők. Nem támogatták: Ladányi László - RMDSZ-elnök, Borbáth István - frakcióelnök, Iszlai József, Bölöni Piroska, Magyari Dénes, Péter Pál, Simon Károly - RMDSZ-es képviselők. 2. ) Kivonat az ülés jegyzőkönyvéből: Borbáth István RMDSZ-frakcióelnök - 45 évvel ezelőtt, amikor megszületett, akkor is Papkert volt; sajnálja, hogy kivágták onnan a cserefákat, amivel be volt kerítve, és nem tudja, ki adott erre engedélyt. Válaszolni szeretne a polgármester úr beszédére, amely nagyon behízelgő Kovács esperes felé. Amikor Kovács esperes nem volt itt, akkor is Papkert volt, amikor Kovács esperes nem lesz, akkor is Papkert kell maradjon, és nem tudja, hogy főesperes vagy alesperes. Van más vélemény is. Felhívás Székelyudvarhely város Önkormányzati Testületéhez! A Magyarok Székelyföldi Társaságának udvarhelyi csoportja mélységes megdöbbenéssel követi a székelyudvarhelyi önkormányzatban dúló ellentéteket. Úgy hisszük, hogy mindaz, ami ma történik az önkormányzati üléseken - lásd a legutóbbi ülést - nem a városépítést szolgálja, épp ellenkezőleg: a bomlasztást, az öncélú vagy érdekközpontú viták elmélyülését. Felkérünk ezért minden önkormányzati képviselőt, hogy hivatástudattal és felelősséggel tegyenek eleget választási ígéreteiknek. A felhívást HEGYI SÁNDOR református lelkész, OLÁH JÓZSEF orvos, NAGY ÉVA nyugdíjas könyvelő, NAGY PÉTER festő, NAGY PÁL nyugdíjas főorvos, BALÁZS PIROSKA főgyógyszerész, BARABÁS SÁNDOR nyugdíjas, INCZE BÉLA volt parlamenti képviselő, ALBERT SÁNDOR református lelkipásztor, KOVÁCS SÁNDOR főesperes, LŐRINCZ GYÖRGY író írta alá. Megépülhet a Papkertben a papi otthon Az Udvarhelyszéki RMDSZ május 4-i sajtótájékoztatóján Verestóy Attila szenátor ismertette azt a közleményt, melyet ő, mint a széki RMDSZ elnöke és Ladányi László városi RMDSZ-elnök adott közre. A közlemény leszögezi, hogy „megépülhet a székelyudvarhelyi Papkertbe tervezett papi otthon. Sem az RMDSZ-nek, sem tanácsosainak nincs és nem volt kifogása az otthon létesítését illetően, sőt támogatják azt”. Csupán azért nem szavazták meg az áprilisi ülésen ennek felépítését, mert van egy 1999-ben hozott városrendezési terv, mely szerint a „Papkert a város lakossága számára fenntartott szabadidő-, sport-, valamint közérdekű terület. Ezt az akkor is polgármesterként tevékenykedő Szász Jenő határozta így el”. „Az RMDSZ-tanácsosok kezdeményezik az általános városrendezési terv módosítását, és felkérik a nem RMDSZ-frakcióhoz tartozó tanácsosokat, hogy szavazataikkal támogassák azt.” És támogassák „az UPE-s tanácsosok által többször visszautasított, a református egyház által a Kuvar negyedbe tervezett óvoda felépítését”. Nem szeretnénk azt, hogy úgy tűnjön, a városi tanács egyik felekezet kérését elfogadja és a másikét sorozatosan elutasítja. A RMDSZ minden egyházi felekezetet egyformán segít és támogat. Ez az RMDSZ széki elnökségének döntése - fejtette ki Verestóy Attila, majd a Sapientia magánegyetem kapcsán beszámolt, arról, hogy a TDRP vezetőivel történt egyeztetés során kérték, hogy a magánegyetemünk ügyében külön korlátozásokat és tiltásokat ne vezessenek be. Az ideiglenes engedélyeztetést - ami egy kormánydöntés témája - minél hamarabb juttassák az érdekeltek kezébe. Remélem, hogy ez pár héten belül megtörténik. Antal István képviselő, a parlament ipari bizottságának elnöke beszámolt arról, hogy a Hargita megyei utak ügyében próbálkoznak azzal, hogy a Székelyudvarhely-Segesvár, valamint a homoródmenti útszakaszokat országos utakká nyilvánítsák, hogy az országos útalapból pénzt kaphassanak karbantartásukra, mert a jelenlegi megyei pénzalapból ezeket az útszakaszokat nem lehet kellően rendbehozni, hacsak nem vesznek fel hosszú távú kölcsönt, vagy nemzetközi pályázat útján nem szereznek rá pénzt. BÁGYIBENCZE JAKAB