Hargita Népe, 2004. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-18 / 141. szám

3 Megyei feladatok Új összetételű megyei önkormányzat alakult meg szerdán, amely, ha minden jól megy, egészen az uniós csatlakozásig irá­nyíthatja Hargita megyét. A történelmet nem tudta megváltoztatni a megyésítés, a koráb­bi években a régiós érdekek, érzelmek sok esetben erősebbnek bi­zonyultak mindennél a megyei önkormányzatban. Hargita megye egy kicsit ma is a régiók, a történelmi székely székek szövetsége­ként működik, a helyi érdekeket, óhajokat tiszteletre méltó lokál­patriotizmussal jelenítik meg a közösségek által megválasztott önkormányzati képviselők. A megyei tanács mindenkori feladata az egyetértés, az együttműködés megteremtése, a megye érdekei­nek érvényesítése. Nem lesz könnyű feladat, a régiók között van­nak különbségek, a prioritások sem egyformák. A megye számára a megközelíthetőség az egyik legfájóbb, évek óta nyomasztó probléma. Nyilván, nem Hargita megye viseli a fe­lelősséget azért, hogy civilizált, európai utakhoz szokott látoga­tók gyakran sietve távoznak innen, és hosszú ideig nem térnek vissza. De a látogatók elsősorban Hargita megyéről alkotnak kedvezőtlen véleményt a nehezen járható utak miatt. Senki nem tudná pontosan megmondani, hogy az elmúlt években mekkora hátránya származott emiatt Hargita megyének, milyen mértékben hozta hátrányos helyzetbe ezt a vidéket a kormányzat által halo­gatott fejlesztés. Hargita megye szerencséje mindezek mellett, hogy az ország központi részén fekszik, és szomszédos megyékbe vezető utak áthaladnak itt. Ezek modernizálását pedig most már nem lehet halogatni. Az elkövetkező években a megyei önkor­mányzat felelőssége is lesz, hogy a megfelelő minőségű utak vég­re elkészüljenek, mind a majdani autópálya, vagy a tervezett brassói repülőtér irányába, mind más célpontok felé. Jó lenne tudni azt is, mikor lesz igazi önkormányzatiság, megfelelő döntési hatáskörök. Az uniós csatlakozásra való felkészülés évei úgyszin­tén az összefogást teszik szükségessé, a helyi közösségek kezde­ményezőkészségének támogatását. Településeink számára lét­­szükségletté vált az infrastruktúra fejlesztése. De közművesítés, víz-, gázvezetés, csatornázás megvalósítása mellett legalább olyan fontos megteremteni a lehetőséget, hogy a jobb életminő­ség, a fejlesztés nyújtotta előnyöket mindenki élvezni tudja. Anél­kül, hogy a számlák kifizetése ne jelentsen elviselhetetlen terhe­ket, hogy az átalakuló munkaerőpiacon az új kihívások között mi­nél többen helyet találjanak maguknak. A megyei önkormányzat­nak mindezekben részt kell vállalnia. A polgárok által megelőle­gezett bizalom kötelezi erre. KOVÁCS ATTILA SZÁZ KILOMÉTERT REPÜLTEK Folytatják útjukat a siklóernyősök Az Arad melletti Világoson szervezték meg az elmúlt napok­ban a siklóernyősök országos baj­nokságát, amelyen részt vett a Csíkszeredai Turbulencia Sport­egyesület négy tagja is, megsza­kítva a Kárpáti Nagyhurok elne­vezésű túrájukat. A bajnokságon a sportág legjobbjai mérettettek meg, összesen 18 versenyző, és a csíkszeredaiak közül ketten is dobogós helyezést értek el. Sárig Attila második lett, Sárig István pedig a harmadik helyet szerezte meg. A csapat további két tagja, Rancz Pál a 8., míg Sárig Zoltán a 10. helyen végzett. Az idei baj­nok a korábban már világkupá­kon is megméretkező Torna Co­conea lett. A verseny miatt megszakított túrát - Zoltán kivételével - foly­tatják a csapat tagjai. Zoltán ugyanis hazatér, hogy hétfőtől az érettségi vizsgán bizonyíthasson, ezt követően majd újra csatlako­zik társaihoz - számolt be Sárig Attila. Mint mesélte, eddig igen­csak emberpróbálónak bizonyult a túra, közel 350 km-t tettek meg, amelyből mintegy 100 km-t repül­tek, a többin - a rossz időjárási vi­szonyok miatt - kénytelenek voltak gyalogolni, sokszor olyan helyeken is, ahol még ember sem járt. BALÁZS ILDIKÓ Másképp is lehet! A lehetőség adott, hogy köz­ségünk életében bekövetkezzen a régen várt változás. Nincs mitől, kitől tartani, bátran kell választani saját akarattal, őszintén. Az útravaló jól elő van ké­szítve: tudás, rátermettség, őszinteség és tenni akarás. Eh­hez már csak az Önök bizalma és támogatása szükséges. Június 20-án tegyék meg az első lépést: jöjjenek el és válasszanak engem! Önökkel sikerülni fog! Barabás Attila, független polgármesterjelölt, Tusnád (­) KÖRKÉP 2004. június 18. Szeretném a társadalmi békét megteremteni (Folytatás az 1. oldalról) - Milyen pénzügyi eszközök állnak a megyei önkormányzat rendelkezésére e tervek megvaló­sításához? - Köztudott dolog, hogy szeré­nyek a pénzügyi eszközök. De nem nyilatkoznék ilyen bizakodó­an, ha nem tudnám azt, hogy a szegénység közepette - ugye Ro­mánia most érte el az 1989-es gazdasági fejlődési szintet-, nem volna lehetőségünk igénybe venni a nem konvencionális erőforráso­kat. Vagy ha nem abból indulnék ki, hogy az elmúlt ciklusban a ren­delkezésünkre álló 40 milliárd he­lyett annak negyvenszeresét for­díthattuk fejlesztésre, tehát közel 1600 milliárd lejes fejlesztést va­lósítottunk meg Hargita megyé­ben. Bízom benne, hogy ezt a tel­jesítményt még fokozni lehet, és bízom abban, hogy még többet fo­gunk majd megvalósítani és négy év múlva a beszámolónk még gazdagabb lesz. -Ön a negyedik a választott me­gyevezetők sorában. Mi az, amit másképp kíván tenni, mint elődei? - Az elmúlt négy évről nem be­szélnék, hisz abban a vezetésben én is benne voltam. Szeretném erősíte­ni az együttműködést, egy olyan adminisztrációt szeretnék, amely hatékonyabb. Ugyanakkor azt is, ha mindnyájan ténylegesen egy szeke­ret húznánk, ugyanabba az irányba. Tehát szeretném a társadalmi bé­két megteremteni, ez a fejlődés, a hatékony munka előfeltétele. BUNTA Levente 1963-ban született. Tanulmányait a székelyudvar­helyi zeneiskolában, majd a ma Tamási Áron nevét viselő gimnázi­umban végezte, a brassói műegyetem mechanika karán szerzett okle­velet. A rendszerváltás után volt szakszervezeti bizalmi, 1992-96 kö­zött Székelyudvarhely alpolgármestereként tevékenykedett, négy évig szenátori irodavezető volt, majd 2000—2004 között a Hargita me­gyei önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be. Nős, három gyer­meke van. ALAKULÓ ÜLÉS CSÍKSZEREDÁBAN Hivaltalba lépett Ráduly Róbert A korelnök, Eigel Tibor elnök­letével kezdődött meg tegnap Csíkszeredában a helyi tanács ala­kuló ülése. A tanácsosok mandá­tumának igazolása és eskütétele után Ráduly Róbert Kálmán, az új polgármester is esküt tett, majd a testület megválasztotta a két al­polgármestert Antal Attila, illetve Szőke Domokos személyében. Kettejük, valamint a mandátumá­ról a megyei tanácsosi mandátum javára lemondó Mátéffy Győző helyére további három RMDSZ- jelölt került a testületbe.­­ A lehető legnagyobb megtisz­teltetés volt számomra, hogy szol­gálhattam szülővárosomat - mondta dr. Csedő Csaba István. A leköszö­nő polgármester megköszönte min­denki munkáját, támogatását, majd ünnepélyesen átadta a város kul­csát Ráduly Róbert Kálmán hiva­talba lépő polgármesternek. Mircea Duşa prefektus a kö­zösség életében jelentős ese­ménynek nevezte az ülést. Kie­melte, hogy dr. Csedő Csaba a vá­ros szimbóluma volt. Sógor Csaba szenátor az RMDSZ nevében köszönte meg az eddigi városvezetők és tanácsosok mun­káját, reményét fejezve ki, hogy továbbra is sikeresen együtt tud­nak majd működni. Ráduly Róbert Kálmán hangsú­lyozta, szükség van mindenkire, de csak a jó oldalukra. Az ellenfe­leknek javasolta: ássák el a csata­bárdot és együtt kezdjenek mun­kához. Ráduly megköszönte­ az eddigi polgármester, illetve alpol­gármesterek munkáját is. Kifejtet­te, sokat tanult Csedőtől és még nagyon sokat kell tanuljon tőle. - Az egyik legbölcsebb polgármes­ter volt az országban - jellemezte a leköszönő Csedő Csabát. A városházi alkalmazottakhoz szólva, a következőket mondta: - Nem vagyok olyan rossz, mint amilyennek látszom. Sokkal rosz­­szabb vagyok annál. Végezetül leszögezte, nem a népszerűség, hanem a szakszerűség elve alapján fogja vezetni a várost. SZUSZER-NAGY RÓBERT ... ÉS SZÉKELYUDVARHELYEN Alpolgármester lett Ladányi László Ladányi László, a helyhatósági választásokon alulmaradt RMDSZ- polgármesterjelölt lesz az elkö­vetkező négy évben Székelyud­varhely alpolgármestere. Tizenkilenc tanácsos tette le az esküt tegnap a Városháza Szent Ist­­ván-termében, a Székelyudvar­helyi Városi Tanács alakuló ülé­sén Mircea Duşa prefektus is részt vett. A törvény által előírt forgató­­könyv szerint zajlott az alakuló ülés, melynek első részét a korel­nök, Balázs Piroska a két legfiata­labb tanácsossal, Biró Enikővel és Péter Pállal közösen vezette. A tes­tület először a háromtagú igazoló bizottság kilétéről döntött, ezt kö­vetően került sor a tanácsosok man­dátumának megerősítésére, vala­mint az eskületételre. RMDSZ-szí­­nekben tízen tették le az esküt az al­kotmányra és a bibliára: Biró Eni­kő, Borbáth István, Csáki Jenő, Fe­hér István, Iricze Zoltán, Ladányi László, Magyari Dénes, Péter Pál, Szálasy Ferenc és Ványolós István. A Népi Akció színeiben nyolcan: Orosz-Pál Levente, Ferencz Al­bert, Vajna Imre, Marosi György, Fülöp Dénes, Gálfi Árpád, Búzás Georgeta és Cerghezan Imre. Ba­lázs Piroska függetlenként szerzett mandátumot. Miután megalakított­nak nyilvánították Székelyudvar­hely Városi Tanácsát, Szász Jenő polgármester hivatalos eskületéte­lére került sor. A harmadik man­dátumot kezdő polgármester be­szédében kihangsúlyozta, a követ­kező években is úgy kíván a vá­ros szolgálatában tevékenykedni, hogy azáltal az erdélyi magyarsá­got is képviselni tudja. Titkos szavazás során a tanácso­sok megválasztották alpolgármes­ternek Ladányi Lászlót, akinek ta­nácsosi helyére az RMDSZ-listán következő Benedek Árpád Csaba mandátumát hagyták j­óvá. SZÁSZ EMESE Fotókiállítás a Csíki Székely Múzeumban Tegnap délután a Csíki Székely Múzeumban nyílt meg Lukács Ti­hamér fotókiállítása. A debreceni Déri Múzeum munkatársa közel 80, a Gyimesekben készült, az ott élők hétköznapjait és ünnepeit rögzítő felvételét tárja az érdek­lődők elé. Hasonló kiállítások már voltak Csíkszeredában, vi­szont Lukács Tihamér fényképei annyiban tekinthetők újszerűnek, hogy a Gyimeseket járó magyar­országi turista szemével tükrözi vissza a csángóvilágot, a tetten­érésekre helyezve a hangsúlyt. A kiállítás mottója: Feltekintek napkeletre jelképesnek mondható, hiszen e kiállítás mintegy első lánc­szemét képezi annak az testvérin­tézményi kapcsolatnak, mely a két múzeum, a székely és a hajdúsági között kialakulóban van - mondta Gyarmati Zsolt, a csíki múzeum igazgatója. Már ezért sem véletlen az, hogy a nagynevű hajdúsági in­tézmény (többek között itt őrzik a híres Munkácsy-trilógiát) igazgató­nője, dr. Szathmári Ibolya és két munkatársa is eljött Csíkszeredába. Konzultációt folytattak a testvérin­tézményi kapcsolatok kiépítésére vonatkozóan. Talán közelebbről a csíki múzeum viszonozza nemes gesztusukat. A megnyitón a gyi­­mesfelsőloki római katolikus gim­názium énekkara gyönyörű csán­gó népdalokat adott elő. KRISTÓ TIBOR A kiállító Lukács Tihamér (jobbról) dr. Szathmári Ibolya és Gyarmati Zsolt múzeumigazgató társaságában

Next