Hargita Népe, 2006. december (18. évfolyam, 281-303. szám)

2006-12-14 / 291. szám

2 HN KÖRKÉP Jogi kifogás Jogi okokra hivatkozva, Constantin Strujan prefektus több Hargita me­gyei helyi tanácsot szólított fel, hogy vizsgálja felül a Szövetség a Székely­földérthez való csatlakozásról szóló ha­tározatát. A határozatmódosításra fel­szólított települések a következők: Csík­­szentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentlé­­lek, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csík­­kozmás, Farkaslaka, Korond, Kászon­­altíz, Máréfalva, Parajd, Tusnád, Var­­ság, Zetelaka és Csíkszereda. Pénz­iskoláknak Több mint hárommillió lejt hagyott jóvá tegnapi ülésén a kormány oktatá­si intézmények számára. Megyénk­ben a következő intézmények része­sülnek támogatásban: a Szépvízi Nap­közi Otthon, a Kászonaltízi Elemi Is­kola, a Batthány Ignác Műszaki Kollé­gium (Gyergyószentmiklós), a Ke­mény János Gimnázium (Maroshé­víz), a Dumbrava Minunată Napközi Otthon (Maroshévíz), a Székelydályai Általános Iskola (Kányád), a Balázs Jenő Általános Iskola (Gyer­­gyóremete), a Fráter György Általá­nos Iskola (Gyergyóremete), a József Attila Általános Iskola (Csíkszereda), a 4-es számú Napközi Otthon (Szent­egyháza), a Mártonffy György Általá­nos Iskola (Karcfalva), a 4-es számú Általános Iskola (Székelyvarság), a Siklódi Lőrinc Általános Iskola (Ditró), a Puskás Tivadar Ipari Iskola­­központ (Ditró), a Bányai János Mű­szaki Kollégium (Székelyudvarhely), a Kisherceg Napközi Otthon (Csíksze­reda), a Székelyszentkirályi Általános Iskola (Oroszhegy), a Lövér Elek Szakközépiskola (Gyergyóalfalu), a Marosi Gergely Általános Iskola (Siménfalva), a Jókai Mór Általános Iskola (Zeteváralja), a Dr. Boga Alajos Általános Iskola (Csíkkozmás) és a Vitos Mózes Általános Iskola (Csík­szentkirály). Európai egészségbiztosítási kártya Megválaszoltak néhány kérdést Sajtótájékoztató keretében ismertették a január elsejétől életbe lépő európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos tudnivalókat tegnap a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztárnál. _________FORRÓ ERŐS GYÖNGYI__________ Amint arról már tegnapi lapszá­munkban is írtunk, január elsejétől, Románia Európai Unióhoz való csat­lakozásának dátumától nem szüksé­ges a biztosítótársaságoknál kötött egészségbiztosítás az Unió államai­ba utazó román állampolgároknak, hanem az itthoni egészségbiztosító pénztár által kibocsátott kártya feljogosít az Unió államaiban a sür­gősségi orvosi ellátásra. A tegnapi sajtótájékoztatón Bíró Rodica, a me­gyei egészségbiztosító pénztár igaz­gatója elmondta: az egészségbiztosí­tási kártya a bankkártyákkal azonos méretű lesz, tartalmazza majd tulaj­donosa adatait, azonosító számát - amely nem lesz azonos a személyi számmal -, a kibocsátó intézmény adatait, de nem lesz rajta semmifé­le, a tulajdonos egészségi állapotára vonatkozó információ. A hat hóna­pig érvényes kártya ára 2,166 lej lesz, ez az ár tartalmazza mind a nyomtatási, mind a kézbesítési költ­ségeket. Aki ilyen kártyát igényel, külföldi utazása előtt típusnyomtat­ványt kell kitöltsön annál a biztosí­tópénztárnál, amelyhez tartozik, a ké­réshez csatolnia kell személyi igazol­ványa másolatát, valamint a biztosí­tott státusát igazoló iratot (fizetésiga­zolás, nyugdíjszelvény stb.). A sajtótájékozta­tón elhangzott az is, hogy a kérés leadásától számított hét napon be­lül a pénztár postán ke­resztül kézbesíti az igénylőnek a kártyát. Bíró Rodica kihang­súlyozta: a kártyák igény­lésére vonatkozó kér­déseket csak január el­seje után veszi el a biz­tosítópénztár, tehát, akik az év első napjaiban kívánnak kül­földre utazni, nem juthatnak hozzá időben kártyájukhoz. Ennek többek között oka az is, hogy csupán a csat­lakozást követően kapja meg Romá­nia Brüsszeltől azt az azonosító szá­mot, amelyet kötelező módon fel kell tüntetni a kártyán. És még egy fontos dolog: az európai egészségbiztosítási kártyára nem jo­gosultak azok, akiknek tartozásuk van az egységes egészségügyi és társada­lombiztosítási alap felé. 2006. december 14. Határon túli vezetők Gyurcsánynál Határon túli magyar vezetőkkel tárgyalt Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök tegnap Budapesten. A Parlament épületében zárt ajtók mögött tartották a találkozót. Gyurcsány Ferenc első alkalommal találkozott a határon túli magyar kö­zösségek vezetőivel a magyar-ma­gyar kapcsolatok intézményi keretei­nek átalakítását követően. A megbe­szélésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Bugár Béla, a szlová­kiai Magyar Koalíció Pártjának elnö­ke; Kovács Miklós, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokra­ta Szövetség vezetője; Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Jakab Sándor, a Horvátor­szági Magyarok Demokratikus Közös­ségének és Juhász Sándor, a horvátor­szági Magyar Egyesületek Szövetségé­nek elnöke; Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jo­gok Alapítvány vezetője és Méray Ti­bor, Franciaországban élő magyar író. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a találkozót megelőzően úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a magyar miniszterel­nök és a határon túli magyar vezetők mostani politikai konzultációjának napirendjén a gazdasági-fejlesztéspo­litikai kérdések mellett a magyariga­zolványok ügye szerepel. Gémesi Ferenc elmondta: elképzel­hető, hogy olyan értelmű törvénymó­dosítást kezdeményeznek, amely lehe­tővé teszi, hogy a Magyarországon kedvezményeket, a határon túl pedig támogatásokat biztosító igazolványok érvényességét „automatikusan”, te­hát különösebb igazgatási eljárás nél­kül hosszabbítsák majd meg.­­ Egyetértenek a kedvezménytör­vény olyan módosításával a határon túli magyar közösségek vezetői, ami lehetővé teszi a magyarigazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett - jelentette ki Markó Béla és Bugár Béla a magyar miniszterelnök­kel tartott találkozót követően. Markó Béla elmondta, a találkozón tájékoztatást kaptak a határon túli magyar közösségek támogatását szol­gáló költségvetési forrásokról, a tá­mogatást kezelő intézmények sorsá­ról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetősé­géről, a különböző tervezett fejleszté­si programokról. Az RMDSZ elnöke szerint a kedvez­ménytörvény módosításáról kialakult egyetértés azért jelentős, mert az el­sőként kiadott magyarigazolványok jövőre esedékessé váló cseréje „bár­mennyire is formai kérdésnek tűnik, nagyon fontos, létező probléma”. Markó Béla a távirati iroda kérdésé­re kifejtette, hogy a miniszterelnök és a határon túli magyar közösségek ve­zetőinek konzultációja a véleménycse­re fontos eszköze lehet. Külön kitért arra, hogy fontos eszköz a parlamenti fórum is, véleménye szerint a Kár­pát-medencei magyar parlamenti kép­viselők közös fóruma az utóbbi idő­ben elég jól működött. „Szükség van a kétoldalú kapcsola­tokra, szükség van ezekre a többolda­lú fórumokra” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint az elkövet­kezőkben valószínűleg rugalmasan kell alakítani a konzultáció különböző formáit. Markó Béla szerint a romániai ma­gyarok szempontjából jelentős előre­lépés történt a magyar kormány állás­pontjában azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben nyitják meg a ma­gyar munkaerőpiacot a romániai mun­kavállalók előtt Románia európai uni­ós csatlakozását követően. „Ismeretes az álláspontunk, mi, a teljes nyitást tartjuk szükségesnek, ám a kezdeti elképzelésekhez képest azért elég nagyot haladtunk előre, hi­szen most már a lehetséges szakterü­letek többségében az a szándék, hogy liberalizálják a piacot” - mondta. Szerinte ehhez hozzájárult az is, hogy az RMDSZ szakértői az elmúlt hetekben többször is konzultáltak a kérdésről a magyar illetékesekkel. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke na­gyon fontosnak nevezte az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy össze­hangolt tevékenység kezdődik a határ menti együttműködésben. Elmondta, hogy tájékoztatási csomagot kapnak a készülő közös projektekről, a magyar kormánytól, és úgy vélte, hogy a ha­tár menti magyar közösségek képvise­lői számára a jövő év első hónapjai­ban tervezett képzés, tapasztalatát­adás megfelelően szolgálhatja majd a szlovákiai magyarok érdekeit. Az MKP elnöke szerint a határon túli magyar vezetők további informá­ciókat és tárgyalási lehetőséget kér­tek a magyar kormánytól a határon túli magyarok támogatását kezelő Szülőföld Alapról. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszünteté­sével a különböző programokról ho­zott döntéseket előkészítő szakembe­rek kikerülnek a rendszerből. Példa­ként említette, hogy ha mindenről a magyarországi kuratóriumnak kell volna egyedül döntenie, akkor né­hány másodperce jutott volna egy-egy projekt megvitatására. „Nem lenne jó, ha a koncentráció­val tönkretennénk azt, ami műkö­dött” - mondta. ___________ÖSSZEFOGLALÓ___________ ..­ '■rv'Al'i* *« Hargita Népe - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN (mb. felelős serkesz­­tő), SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45. sz. Levélcím: Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon/fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266-310507. Reklám ügyvitel: telefon/fax: 0266- 372633; e-mail: hargitanepe.reklam@topnet.ro. Web: http://www.hkrf.org/hargitanepe A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe nektartó. Nyo­más: Europrint Kft. Főhatóságok­­ eszmecseréje Kétnapos megbeszélést tartottak Csíkszeredában Románia és Magyaror­szág főállatorvosainak, amelyen a me­gyei állategészégügyi igazgatóság veze­tősége mellett képviseltette magát a magyar konzulátus és a prefektusi hiva­tal is. Dr. Marian Avram és dr. Süth Miklós találkozójára, eszmecseréjére Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása előtti napokban került sor, amikor a két főhatóságnak part­nerségben számos feladatot kell meg­oldania, és amiben a tapasztaltabb se­gítséget nyújthat. Szó esett a határál­lomásoknál esedékes állategészség­ügyi ellenőrzésekről, a sertéspestis és más betegségek leküzdésének gondjai­ról, amiben közös program készül a két főhatóság között. Számos, csatlakozással életbe lépő szakim, kérdés került ugyanakkor teríték­re, így az állati hulladékok megsemmi­sítésében létrejött közös vállalkozás ki­bontakozásáról, távlatairól is értekez­tek. Tárgyaltak egy Ausztriában össze­jövő munkacsoport szervezéséről is, ahová a magyar főállatorvos meghívta román kollégáját.

Next