Hargita Népe, 2007. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-29 / 228. szám
4ÍM MAGAZIN Az élet fonákja i "huszárok vezették az esküvői menetet is A Romániai Magyar Szó ezzel a címmel közölt tudósítást 2001. augusztus 21-én. Történt pedig, hogy Zilah főutcáján lakodalmi menet vonult végig, hadd csodálhassák mentül többen. Volt is mit látnia az utca népének: a két huszárt hintó követte, rajta az ifjú párral, utána felvirágozott fogaton cigánybanda húzta a bemelegítő lakodalmas nótákat. Szénási Gábor autóbádogos és Varga Márta üzleti kiszolgálónő esküvője ilyen fényűző külsőségeknek köszönhetően maradt megörökítve a magyar sajtó történetében. Egyúttal új divatot indított el, amennyiben a marosvásárhelyi Népújság hamarosan hirdetést közölt: „ Vásárolok régi lovashintót vagy szánt... ”Egy hónap múltán, 2001. szeptember 18-án a Jelen közölte, hogy Arad főutcáján lakodalmi menet vonult át, legelöl hintókon a Mohács és Farkas cigány családok, utánuk a rokonság. Az Astoria vendéglőben a menyasszony és vőlegény kisfia is jelen volt, hogy megünnepelje szülei lakodalmát. Születőben tehát az új erdélyi arisztokrácia. Ennek volt külön dokumentuma a többszöri hirdetés (Erdélyi Napló, 2001.): „A Partiumi és Erdélyi Nemesek Társasága Nagyváradon várja mindazok jelentkezését, akik nemesi származásukat vállalva és igazolva (akár apai, akár anyai vagy mindkét ágon), tagjai kívánnak lenni e civil szerveződésnek. A társaság célja a számbavétel, az ismerkedés, a közös érdekek felleltározása, a nemzet épülésének és felemelkedésének szolgálata.” Azóta is várjuk, hogy a nemesek életjelt adjanak magukról: mivel mozdították elő a nemzet felemelkedését, ránk férne... Némileg enyhítette hiányérzetünket a Hargita Népe 2005. október 22-i tudósítása a fiatal írók és költők díjazásáról. Megtudtuk belőle azt is, hogy az exkluzív társaságban működik az ún. Székely Bicskarend. Olvasókként csak örülhetünk a változatosságnak: babérkoszorús költőink mellett most már bicskások is segítenek felülemelkednünk a hétköznapok prózai valóságán. Huszárok, nemesek, bicskások, hintós lakodalmak után az úri élet új fejezete nyílt mmeg a vitézek színrelépésével. Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1920-ban alapította meg a Vitézi Rendet. A vesztes háború nem tett jót a testület tekintélyének, a rendszerváltás után mégis feltámadott halottaiból, és hamarosan nálunk is toborzásba kezdett. 1999-ben Budapesten 28 honfitársunkat fogadta soraiba, kitüntetéseket osztogatott, és a gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót kinevezte Erdély főkapitányának. Az új vezér legott felhatalmazást kapott, hogy itthon ő maga is vitézeket avasson, amit nagylelkűen meg is tett, többek között Székelyudvarhelyen. Egy év elteltével már új bajtárs, Bereczky Árpád birtokolta az Erdély főkapitánya címet, ilyen minőségében 2002 júniusában gróf Hunyady Lászlóval, a Vitézi Rend főkapitányával és a szintén magyarországi Radnóczy Antal főkapitánnyal 45 új tagot avattak fel a Csíkszeredai Szent Kereszt-templomban. Ekkor kezdett fenyegetni a veszély, hogy az erdélyi Vitézi Rend egyfajta tömegmozgalommá szélesül, mint egykor a pionírszervezet. Ennek ellenére, 2005 pünkösdjén ugyanaz a gróf Hunyady főkapitány Csíkszeredában új avatóünnepséget celebrált, ennek fényét négy magyarországi törzskapitány és Lázár Elemér osztagos törzskapitány jelenléte emelte. Az avatóünnepségeket azért részletezem, hogy lássuk: aki vitéz, az mind kapitány. De ugyan mivel jeleskednek békeidőben, amivel kiemelkedtek népünk egyszerű fiai közül, és fel kell néznünk rájuk? Nemrég kezembe került az ünnepi eskütétel szövege, ebben szerepel egy ilyen kitétel is: „Magyar hazámért, nemzetemért, honfitársaimért, a külső és belső ellenséggel szembeszállók, éreztük, ha kell, életemet is feláldozom.” Megfogadja továbbá, hogy népét és bajtársait „a hazafiasság és az erények útján vezetni" szent kötelességének tartja stb. Mikor erdélyi vitézekről hallok, azóta is töröm a fejem, milyen külső és belső ellenségtől kell megvédeni a magyar hazát? Egy romániai magyar vitéz számára mit jelent a hazafiasság fogalma? Iyen tépelődések közepette vágott mellbe az idei nyáron felröppent újsághír: vitéz Bereczky Árpád erdélyi törzskapitány Kolozsváron megverte Patrubány Miklós egyetemista lányát. A 92 éves vitéz becsengetett a Magyarok Világszövetsége elnökének lakására, hogy visszakérje a három érdemkeresztet, amellyel az évek során kitüntette Patrubányt. A ház ura helyett Csilla nevű lánya nyitott ajtót. Mikor közölte a vendéggel, hogy szülei Budapestre utaztak, ez mérgében többször megütötte, mondván „a többit apád kapja!” Honnan tűnik számunkra ismerősnek Bereczky Árpád törzskapitány neve? Ugyanaz a rangos vitéz viseli, aki Csíkszeredában együttében 45 új tagot avatott be a Rendbe, és akit eskü kötelez, hogy megvédje a magyar hazát. A Vitézi Lovagrend sietett nyilatkozni (Krónika, június 12.). Bereczky egy szélhámos, aki pénzért árult kitüntetéseket, ez okból csak tiszteletbeli tagjának tekinti. Ha ilyen a vitézi „tisztelet”, akkor már inkább maradjunk egyszerű gyalogpolgárok! Ami pedig a tájainkon ugyancsak elszaporodó lovagokat illeti, róluk egy hét múlva, ugyanitt. BARABÁS ISTVÁN Ködös vitéz „inkább maradjunk egyszerű gyalogpolgárok” 2007. szeptember 29. Október, avagy Mindszent hava Az év tizedik hónapja a Gergelynaptárban, nyolcadik a Juliánusz-naptárban. A latin octo szóból származik a neve, jelentése nyolc, utalva arra, hogy ez volt a nyolcadik hónap, amíg január és február hónapot később hozzáadták az évhez. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi. A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre: a Mérleg (szeptember 23. - október 22.) és a Skorpió (október 23. - november 21.). Október az ősz trónra jutása, a meleg és a hidleg párbajának ideje. A meleg időszakok a „vénasszonyok nyarának” kedves, meleg napjai, ezek váltakoznak a hideg napokkal, de Mindenszentek, illetve a halottak napján is bátyadtan süthet a Nap. A hónap történelmi eseményei közül kiemelkedik október 6., az aradi vértanúk kivégzésének napja és október 23., az 1956-os megtorlás emléknapja. Október 4. Ferenc napja. A névnap kapcsán emlékezzünk meg Deák Ferencről, az 1848-49-es szabadságharc idejének kiemelkedő személyiségéről. Jogtudós, a reformellenzék egyik vezetője, a mérsékelt irányzat képviselője volt. 1848 márciusában a Batthyány-kormány igazságügyminisztere lett. 1848 augusztusában Batthyány Lajossal tett bécsi útja során sikertelenül próbált kompromisszumot kötni az udvarral. Később is próbálkozott a béke helyreállításával. Az eredménytelenséget látva, politikai tevékenységét egy időre feladta és kehidai birtokára vonult vissza. A szabadságharc leverése után őt is hadbíróság elé idézték, de elbocsátották. Az elnyomatás éveit teljes nyugalomban töltötte. 1854. óta az év legnagyobb részét Pesten töltötte, és kis lakosztálya az Angol Királynő Szállóban találkozóhelye lett a hazafiaknak, akik a szomorú időkben Deák bölcsességétől várták az irányt. Felhasznált minden alkalmat a nemzet erkölcsi erejének és reményének táplálására. Vörösmarty Mihály halála előtt Deákot kérte fel gyermekei, Béla, Hona és Erzsébet gyámjának. Deák közadakozást szervezett az árvák számára. Ferenc József császár 1864. végén titokban felvette a kapcsolatot Deák Ferenccel, hogy megtudja tőle a magyarok kívánságait. A tárgyalások nyomán Deák 1865 tavaszán a híres „húsvéti cikk”-ében kifejtette a kiegyezés alapelveit. 1867 februárjában létrejött a megegyezés, melynek nyomán Andrássy Gyula vezetésével megalakult az első magyar kormány, majd Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. A kiegyezés értelmében a Habsburg Monarchia kétközpontú, dualista szerkezetű és alkotmányos állammá, Osztrák-Magyar Monarchiává alakult át. Deák Ferenc mindig idegenkedett a látványos külsőségektől s minden olyan szereptől, mely személyét tolta előtérbe. Végtelenül szerény ember volt. Soha nem akart mások fölé magasodni. Nemigen volt történelmünkben olyan vezér, aki ennyire nem akart vezér lenni. A 48-as kormányban még ő az igaszságügyminiszter, de később semmilyen közjogi méltóságot nem vállal, visszautasít minden felkérést, kitüntetést, 67-ben Andrássy Gyulát javasolja a kormány élére, ő megmaradt egyszerű Deák Ferencnek. Nem akart mást, mint kivezetni az országot a lehetetlen helyzetből. Ezt tette a kiegyezéssel, ezért sokan árulónak tartották: hogy lehet kiegyezni egy olyan császárral, aki vérbe fojtotta a szabadságharcot?! De van még ennél is fontosabb igazság: a realitás. Deák ennek érdekében utolérhetetlen volt. Magyar történelmünk során sok nagyszerűt akartak legjobbjaink: Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Károlyi és mások, de a sok nagyszerű terv végül mind lehetetlennek bizonyult. Deák azon kevés magyar politikus közé tartozott, aki meg tudta valósítani, amit akart. Ma már tudjuk, hogy ez mennyire nem kevés. Bár nem minden naptárban, október 10. Lajos napja. Ezen a napon az 1848-49-es szabadságharc másik kiemelkedő személyiségére, Batthyány Lajosra emlékezhetünk. Ő volt az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Az európai forradalmak hatására a bécsi kormány hozzájárult az első magyar kormány megalakulásához, 1848. április 7-én. A szabadságharc hanyatlásának évében, 1849. január 8-án letartóztatták, Budán, Pozsonyban és Ljubljanában tartották fogva. A haditörvényszék Olmützben (Csehország) előbb börtönbüntetésre, később a bécsi udvar nyomására halálra ítélte, de uralkodói kegyre ajánlotta. Bécs azonban Batthyányban látta a magyar forradalmi mozgalmak egyik elindítóját, és elhatározta kivégzését. Batthyányt Magyarországra szállították, hogy a kegyelmezés jogát ne a császár, hanem Haynau gyakorolja. Haynau persze jóváhagyta a halálos ítélet kötél általi végrehajtását. A kivégzés előtti éjszakán Batthyány a felesége által becsempészett tőrrel öngyilkos akart lenni, és súlyos sebet ejtett a nyakán, így akasztás helyett golyó által végezték ki. Holttestét a családja a pesti ferencesek templomának kriptájába rejtette el, majd 1870. június 9-én százezres országos gyászmenet kíséretében áthelyezték a Kerepesi úti temetőbe, ahol hamvait egy márványüregbe helyezték. A nemzeti adakozásból emelt Batthyány-mauzóleum 1874-ben épült fel. Kivégzésének színhelyén, a Batthyány-örökmécses a demokratikus ellenzék tüntetéseinek gyakori színhelye. POMJÁNEK BÉLA Deák Ferenc Batthyány Lajos