Megyei Tükör, 1968. március (1. évfolyam, 2-6. szám)
1968-03-02 / 2. szám
■ Ifjúsági cukrászda öregesen Este 6 óra lehetett, aikor betoppantam a kézdivásárhelyi ifjúsági cukrászdába. Az egyik asztaltól éppen távoztak a vendégek. Leültem. Kávét és egy kis rumot kértem. Amíg a rendelésre vártam, figyelmesen felmértem a termet. Kellemes hatású, takaros kis helyiség. A falakon megtörő rejtett világítás, az asztalok fölé mélyen aláeresztett lámpák romantikára ihlető félhomályba burkolták a környező asztalokat. Körös-körül mintegy negyven ülőhelyet számoltam meg. Valamennyi foglalt volt. Nem szeretem a zsivajt, a bántó zajt, mégis szinte sértőnek, kínosnak érzem a terem öreges, halotti csendjét. Hiányzik valami ebből a cukrászdából, ami növelné vonzóerejét, fiatalosabbá, üditőbbé, vidámabbá varázsolná a túlságosan komor légkört. Aztán felvillan bennem a gondolat. Mondom is a felszolgálónak. — Valami zeneféleség kellene ide. — Sokan javasolták ezt már, de eddig nem vették figyelembe — mondja, szinte bánatos hangon. Igen, valami zeneféleség hiányzik, én is erre gondoltam, hiszen melyik fiatal nem szereti a zenét ? Miközben kávémat lassan iszogattam, tovább szőttem gondolataimat, Brassóban megnyílt a fiatalok bárklubja. Sepsiszentgyörgyön is klubot avattak a fiatalok részére. De itt, e városban milyen lehetőség kínálkozik a szórakozni, felfrissülni vágyó fiataloknak ? Itt van ez a cukrászda. A neve után ítélve a fiataloknak szánták. Hát akkor legyen a fiataloké ! S már magam elé is képzeltem, miként lehetne a helyiséget hetente néhányszor, pár órára, fiatalossá varázsolni. Felolvasás, szavalóest, rövid szórakoztató műsorok, énekszámok, s mi mindennel nem tarkíthatnák az egybegyűlt fiatalok szabad óráit. Természetesen, egyszer-kétszer táncolni is lehetne. Persze, ellenérveket is lehetne felsorakoztatni. Mert valószínű, akadnak majd ilyenek is. Hogy elég kicsi a helyiség, meg aztán a cukrászda nem kocsma, hogy zenéljenek, énekeljenek és táncoljanak benne. De legalább csapjanak össze az érvek — s szülessék belőlük valami. Távozóban megálltam az egyik asztalnál, ahol két ismerős fiatal ült. Nem sokat teketóriáztam, röviden vázoltam nekik elképzeléseimet. — Nagyszerű lenne felették egyszerre, felcsillanó szemmel. Szívesen járnánk ide ! Mi is, meg a többiek is. Bartha Albert % (Folytatás az első oldalról) ifjúságot érdeklő, az ifjúságnak tetsző tevékenységek — kulturális, szórakoztató estek sport és turisztika stb. — megszervezése és irányítása átcsúszott más, kevésbé illetékes szervek kezébe, így a KISZ-tevékenység leszűkült a gyűlésekre, a szervezeti problémákra, amelyeknek folytonos, eredménytelen ismétlése elriasztotta az ifjakat a különben nekik szánt, érdekes akciókban való részvételtől is. Éppen ezért fogadták országszerte lelkesedéssel az ifjak az RKP KB november 29—december 1. között tartott plenárisának határozatát, amely a KISZ- tevékenység megjavítását olyan keretek biztosítását irányozta elő, amelyeken belül valóban fiatalos lendülettel lehet dolgozni. A pártdokumentumok hangsúlyozzák, hogy a KISZ alapvető feladata egész tevékenységével hozzájárulni hazánk fiatalságának formálásához és neveléséhez, olyan ifjak képzéséhez, akik a párt aktív harcosai, s akik tevékenyen bekapcsolódnak a haza felvirágoztatásáért ,a szocializmus és kommunizmus nemes eszméinek, a szocialista humanizmus elveinek valóságba ültetéséért folyó küzdelembe. Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, vonzóvá, érdekessé kell tennünk az egész KISZ- munkát. Be kell bizonyítanunk az ifjaknak, hogy a KISZ az ő szervezetük, rá kell vezetnünk őket arra, hogy tevékenységüktől, támogatásuktól, kezdeményező készségüktől függ elsősorban munkánk eredményessége, meg kell győnnnk őket, hogy jelenlétük nélkül nem lehet eredményes, vonzó a KISZ-élet. S ebben a munkában mindenütt és mindenkor a KISZ-aktivistának kell élenjárnia. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Tanácskozásán elhangzott jelentés hangsúlyozta, hogy kellő hozzáértéssel dolgozva olyan tevékenységeket lehet szervezni, amelyek vonzzák az ifjúságot s ugyanakkor tartalmuknál fogva nagy mértékben hozzájárulnak az ifjak kommunista neveléséhez. Olyan formákat kell találnunk, amelyekre még nem ,untak" rá az ifjak, hisz ahogyan Nicolae Ceauşescu elvtárs mondotta : „Az elavult formák és munkamódszerek fenntartása negatívan befolyásolja a KISZ tevékenységének hatékonyságát, meggátolja azt, hogy e tevékenység az ifjúság, az új feltételek követelményeinek megfelelő színvonalon bontakozzék ki és messzemenően hozzájáruljon fiatal nemzedékünk sokoldalú formálásához“. Nagyon sok helyen és nagyon sokszor bírálták az illetékes szerveket, amelyek segítségadása legtöbbször abban merült ki, hogy megbírálták az illető ifjúsági szervezet vezetőit, „kiszúrták" a munkatervben a hibákat, azt firtatták, minden gyűlésről készült-e jegyzőkönyv és valóban, a jegyzőkönyv volt a döntő . A KISZ Kovászna megyei bizottságának alakuló ülésén többször is elhangzott az a vélemény hogy a KISZ-szervezetnek, a szervezetek vezetőinek állandó gondot kell fordítaniuk az ifjak óhajainak, törekvéseinek a megismerésére, ki kell kérniük az ifjak véleményét, javaslatait, és segíteniük kell őket, hogy ezeket a javaslatokat meg is tudják valósítani. A Kommunista Ifjúsági Szövetségre háruló feladatok természete folytán állandóan gazdagodik a szervezet tevékenységének a tartalma, mind vonzóbbá válik, minőségileg magasabb szintre emelkedik. Ha sikerül megtalálni a megfelelő formákat módszereket, akkor a tevékenységek változatossá, vonzóbbá tételével sikerül megnyernünk az ifjak tömegét, s a KISZ fokozottabb mértékben megfelel az ifjúság törekvéseinek és igényeinek olyan tevékenységet tud kifejteni, amelynek eredményeként a haza társadalmi-politikai életében betöltött szerepe hatékonyabban érvényesül. A KISZ-aktivistának jelen kell tennie minden olyan kérdés megoldásánál amely a fiatalokat érdekli. Bele kell kapcsolódnia az ifjak előrehaladását, művelését célzó akciók szervezésébe, konkrét kézzelfogható tanácsokat kell adnia az alapszervezetek vezetőinek a hibák helyreigazításában a hiányosságok kiküszöbölésében. Nem szabad megelégednie a tények megállapításával, tényleges segítséget kell nyújtania a hibák orvoslásához, egy-egy akció előkészítéséhez, levezetéséhez. Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB titkára a KISZ megyei bizottságának alakuló ülésén tartott beszédében hangsúlyozta, hogy ,,a megyei bizottságnak, nem szabad megelégednie néhány megyei szinten szervezett akció kezdeményezésével, mert ennél fontosabb az, hogy ilyen akciókat az alapszervezetekben kezdeményezzenek ... Ennek érdekében a megyei bizottságnak támogatást kell nyújtania azoknak a kádereknek, akik közvetlenül az ifjakkal dolgoznak . Az alakuló ülésen sok értékes javaslat elhangzott. A hozzászólások bebizonyították, hogy az ifjúságból nem hall ki a kezdeményező készség, az új iránti fogékonyság. Viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy ezt a szellemet mentelem módon és megfelelő keretek között tápláljuk értékesítsük. A fiatalok hálásak szerelik azt aki foglalkozik velük, aki valamit tesz érdekükben. Az aktivistának úgy kell élnie, dolgoznia, hogy kiérdemelje a fiatalok szeretetét hogy hallgassanak rá, barátjukat lássák benne, a tapasztaltabb a világról és az életről többet tudó barátot. PEZSGŐBE KISZ-ÉLETET ’mérvei" TKK HB Alakuló ülések Február 23-án tartották meg Sepsiszentgyörgyön a KISZ Kovászna megyei bizottságának alakuló ülését, amelyen részt vett Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB titkára, Király Károly elvtárs, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, valamint a helyi KISZ-szervek tagjai, a vállalatok, intézmények és mezőgazdasági egységek KISZ- szervezeteinek küldöttei és a tömegszervezetek képviselői. A résztvevők nyílt szavazással megválasztották a KISZ Kovászna megyei szervezetének bizottságát és büróját. Az első titkári tisztséget Füstös Imre elvtárs tölti be. Titkárok : Kozák Kálmán és Seprann Gavril. Az ülésen Virgil Trofin elvtárs mondott beszédet. A napokban megalakult a megyei mezőgazdasági igazgatóság, amelynek igazgatója Németh László elvtárs, és a teremelőszövetkezetek megyei szövetsége, amelyeknek elnöke Németh József ,elvtárs. ★ A megye művelődési életének nagyszámú képviselője jelenlétében alakult meg múlt héten Kovászna megye művelődés- és művészetügyi bizottsága. A bizottság elnöki tisztségével dr. Székely Zoltán múzeumigazgatót bízták meg. Alelnök : Aurel Conacheu. Ezzel egyidejűleg beiktatták a Népi Alkotások Háza új vezetőségét, amelynek élére Florea Marincea igazgatót nevezték ki. hbbbwbhbbbt . Az újságíró megy, zaklat, kérdez, s van annyira tapintatlan, hogy nem hagyja magát sehonnan sem elküldeni. Úgy tesz, mintha észre sem venné, hogy ilyesféle szándékok élnek abban, akit éppen fenntart. Így jártam Dr. Székely Zoltánnal, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatójával, akit a napokban választottak meg a művelődés- és művészetügyi bizottság elnökévé. Még jóformán be sem fejezte a beszélgetést egy hivatalos küldöttséggel — gondolta, na most munkához láthat —, amikor betoppantam hozzá, s nyilatkozatot kértem. Mindketten siettünk, ezért aránylag szűkszavú volt a beszélgetés, de ettől függetlenül nincs díjával egyes tanulságoknak. Arról kérdeztem, milyen elképzelései vannak a megye művelődési-szellemi életének a megpezsdütésére. — Pillanatnyilag művészetre, művelődésre gondolni van csupán időm. Mindenekelőtt a kultúrintézmények káder- és anyagi szükségleteit kell megoldani És ez nem mellékes probléma. Téved, aki azt hiszi, hogy az anyagiaknak semmi közük a művészi színvonalhoz. Növelni kell a múzeum költségvetését is, sürgeti ezt az átrendezés szükségessége (főként a természetrajzi rész szorul rá erre), a központi fűtés bevezetése. Illene most már feleleveníteni a régi tárlatokat, lehetőséget adni helyi és máshol élő képzőművészeknek arra, hogy a múzeum segítségével kontaktust teremthessenek közönségünkkel Megyeszerte tovább kell folytatnunk az ásatásokat, s üdvös lenne ennek sajtót is biztosítani. Szóval, az önök segítségére is számítunk. Különben a Cuventul non felkért egy cikk megírására, dolgozom is a témán : dák-kori emlékek a megyében. Foglalkoztatnak a színház nehézségei, problémái is. Azokkal értek egyet, akik sok mindent orvosló megoldásnak vélik, ha valamiképpen elérjük : a színművészeti főiskoláról még ebben az esztendőben kerüljön ide egy teljes évfolyam. A színház vérkeringésének a felfrissítése elengedhetetlenül szükséges. S végre meg kellene valahogy oldani a rendező-kérdést is. Jó repertoárral, a közönség igényének és szükségletének figyelembe vételével el kell érni azt, hogy ezután is szívesen várják Brassóban és Csíkszeredán a társulatot, szeretettel fogadják minden eddigi „vadászterületén“, és olyan helyeken is, ahol eddig nem érzett maga mögött lelkes saját közönséget. Nagyon sokat várok az új intézménytől, a Népi Alkotá s Hihaiim, a til sok Házától. Tisztjét azonban csak akkor tudja betölteni, ha képzelt, értő embereket foglalkoztat, akik jó szervezők is, akik eleget tesznek feladataiknak, s akiket hivatástudat hat át. A néphagyományok, a helyi folklór felkutatása és értékesítése szép megbízatás. Emellett ne feledkezzenek meg a fiatal tehetségek számbavételéről, támogatásáról. El kell érni azt, hogy a megye minden nagyobb helységében működjék irodalmi kör. Restaurálásra szorul jónéhány értékes műemlék. A XIV. századi csodaszép gelencei freskóra, a csernátoni Ikavárra és Bálványosvárra gondolok elsősorban. Mielőbb tető alá kell hozni Benedek Elek és Körösi Csoma Sándor emlékházát. Bodzafordulón, Előpatakon, Hetén, Kovászna-Vajnafalván szép és eredeti a román viselet, számos népdal kéri a nyilvánosságot. Fel kell kutatnunk, ápolnunk kell ezeket, megőrzésük kötelezettségünk. Különösen meg kell ismertetnünk a román és magyar folklórt, hogy szépségeiből valamennyien meríthessünk. — Nem esett még közvetlenül szó a műkedvelő mozgalom előtt álló feladatokról, a kultúrotthonok küldetéséről. Tervezgetés közben bizonyára ezekről sem feledkeztek meg. — Hogy feledkeztünk volna ! Tevékenységünk homlokterében áll a tömegművelés színvonalának az emelése. Ehhez nagy segítséget várok a Népi Alkotások Házától. Azt szeretnék elérni, hogy a kultúrotthonok élére minden egyes községben szakavatott ember kerüljön, aki egész tevékenységével igazolja: méltó a kultúra fáklyavivőjének nemes megbízatására. A fentebb említett tennivalók újrésze a kultúrotthonokra is vonatkozik. Legfőbb feladatuk a helyi hagyományok, a helyi folklór ápolása, a szép fölmutatása és megszerettetése kell hogy legyen. Véleményem szerint nem kell mindenütt erőszakolni a különböző kulturális formációkat, csak azért, hogy akkurátus jelentéseket készíthessenek. El tudnám azt is képzelni például, hogy egy községben csak dalárda működjék, de az olyan színvonalon — természetesen ott, ahol a kórusművészet hagyományai mélyen gyökereznek —, hogy a megyén túlra is eljusson a híre. Félreértés ne essék : nem vagyok ellensége a színjátszó csoportnak, a táncosoknak vagy az agitációs művészbrigádnak. De nem szükséges ezek létrehozását erőszakolni, ha van hozzá adottság, ha nincs. Jakab Péter