Megyei Tükör, 1968. április (1. évfolyam, 7-11. szám)
1968-04-06 / 7. szám
est megyei esít be. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 5±TŰKOR ki RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja ______| Ara 50 bani | hws. április 6., szombat Holnapi lakások helyén X. PD eD és lombok Hallottam forró égövön tenyésző páratlan — nagy koronája fákról —, lexikonok mondják: több század katona pihenhetne egyik-másik árnyékában. És láttam két háromszáz éves tölgyet, kölyökkorom csodáit, ölön, ha átértük a törzseiket vékony karjainkkal. Az egyiket kivágták : — két napig viaskodott a harcsafürészekkel, a fejsze visszaugrott szíjas törzséről. S mert ház épült ott, alap kellett, gyökereit is kiásták. Megdöbbentett. Olyan óriási gödör tátongott a földbe markoló ,,ujjai” helyén, talán egész koronája elfért volna benne. Megtanultam valamit — hatalmas lombozathoz hatalmas gyökerek kellenek — szívósak, szétágazók, eltéphetetlenek. A napfény könnyű ajándék, de a föblböt felhozni, fénybetartani az éltető nedveket, gyökér kell ehhez, nem akármilyen. — Bizarr hasonlat, de a szóhasználat kínálja, emberek, a törvény miránk is áll. Bölcsek, tudók biztattak már, felejtve, tagadva repülni — mert, úgymond — így messzire érek — időtlen szárnyalással, elvont téren át. Találkozni a szépség, jóság valami hófehér, folttalan mámorával. Megpróbáltam, láttam a fényt, dermesztően hideg volt. idegen, ellenséges. Mert nem lehet a hordozó föld melegét megtagadni. Nem lehet. Nedvei nélkül fagyasztó — szikkasztó minden mozdulat. A földet vinni, meghordozni a szárnyalásban — a gondolatban, a szóban. Azt a földet, ahová köt a munka — a legszívósabb gyökér — emberarcú földünket. Mi tartozunk őt megszépíteni, adósságként azért, hogy ekénk, csákányunk, lépteink alá engedi-feszíti hátát. Gödörbe surranó betonnal, aranyló búzák, lengő kaficú kukoricák gyökerével verjük itt saját emberi gyökereinket a földbe, e csodálatos táj éltető „nedveit* a fénybe tartani — a föld és a lélek érceit, izzó szenét, a csárdást, a balladákat, a dornát, kapuinkat... Százados szálak csomóznak — kötnek. Aki itt vert gyökeret, innen lombosodjék. Nincsenek átutazó fák. Hálás ez a fáj, ha kincseit kitakarják, csak a közönyre válaszol közönnyel. Vállaljuk — felelősen — a gyökérverést, a gyökerek szíjasodását, csak így lesz értelme a záporozó lénynek... ★ A Szépmezőn traktor-karaván fordul, áll új, végeláthatatlan barázdába. Tavasz van. Magvetés, gyökerelés ideje. Kutakodó, láthatatlan szálak törik az utat a mélység felé, hogy majd szárba szökkenhessen az elkezdődő élet. A lélek gyökerei is keressék talajukat, hogy lombot, koronát sarjadozanak ! Különben , az ekék már sikongva, szerelmesen birkóznak a földdel. 2000 Versenyfutás a jó idővel Erdővidéken A meglátogatott erdővidéki gazdaságokra jellemző, hogy szétszórt tagokból álló, nagy területen gazdálkodnak, s az erdős-dombos vidéken a gépesített földművelést csak részben lehet megvalósítani. Ezért, itt különösen nagy szükség van az emberi munkaerőre. A talaj agyagos, az időjárás sem kedvező. A tápanyag visszapótlás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Tudott dolog, hogy a trágyázás egyik legfontosabb előfeltétele a jó termésnek. Hogy is állunk ezzel a kérdéssel Erdővidéken ? BIBARCEALVÁN a téli trágyakihordást elhanyagolták, most próbálják behozni a lemaradást. Bogyor Éva technikusnőtől megtudtuk, hogy kevés a községben a fogat, s ez késleltette a dolgot. A NAGYBACONI MTSZ-ben mindhárom brigád 25—25 fogattal rendelkezik ugyan, de nincs ember, aki a trágyát a szántón szétteríthetné. Egyes területek a községtől tíz—tizennégy kilométerre vannak — akárcsak Bibarcfalván vagy BODOSON —, az erdei utak azonban csak most kezdtek járhatóvá válni... Régóta húzódik annak a 24 hektár földnek az „ügye“, ami a bibarcfalviaké ugyan, de Szárazajta határában van, és nagy nehézségeket okoz a trágya kihordása. Mindmáig azonban nem sikerült megegyezni a szárazajtaiakkal, hogy fizetség ellenében a sajátjukból hordjanak erre a területre. OLASZTELEKEN sikerült elvégezni a trágyázást, amennyiben 1371 hektárra műtrágyát, 331 hektárra istállótrágyát terítettek szét. (A gazdaság szántóinak összterülete 2.263 hektár.) A VARGYASI MTSZ-nél sincs különösebb fennakadás. A vetőmagot általában minden gazdaság idejében biztosította. A nagybaconi 1-es brigád tagjai a vetőgép mellett éppen arról vitatkoztak, hogy a földbe kerülő vetőmag mennyiségét csökkenthetik a tavalyihoz képest, mert kitűnő magágyat sikerült készíteni. A túlságosan sűrű vetés megnehezíti az egyelést, ritkítást. A cukorrépa fejlődését is akadályozza. Olaszteleken Bariba János agrár,mérnök mondja, hogy még mindig négy vagon vetnivaló burgonya hiányzik, ősszel nem (Folytatása az 5. oldalon) Emberi kiríjuk Április a város-és faluszépítés hónapja Környezetünk arca úgy alakul, ahogy a magunk belső arculatát alakítjuk. A bennünk végbemenő változás kivetül — ki kell vetülnie — mindarra, ami körülvesz, életünk, munkánk kerete. Otthonunkra, munkahelyünkre, közösségi arányokban gondolkodva, arra a falura, városra amelyben élünk. S hogy valóban kivetülhessen, nemcsak bizonyos illetékes vagy kevésbé illetékes szervek szívügye kell hogy legyen hanem a falu város minden lakójáé, hiszen ez a tágabb otthonunk". Hogy is állunk ezzel a munkával? Az utóbbi évek nagy változásai nemcsak gazdasági, politikai felfrissülést, megerősödést hoztak környezetünk is emberibb arcúvá vált. Ma hozzátartozik bármelyik város vagy falu legújabb történelméhez hogy új iskolák orvosi rendelők, művelődési otthonok áruházak kerülnek a helység térképére". Szépül az arc. De ez nem elég minőségileg, hozzáállásban mind többre lesz szükség legyen szemünk, hogy meglássuk e tevékenység fehér foltjait szívünk, kezünk, hogy ne maradjanak meg ezek a foltok, ötlettel munkával, felelősségtudattal bárki hozzáadhat valamit ahhoz hogy szebb legyen környezete, törekvéseink jegyeit vegye fel a köröttünk lévő élő és élettelen. Igy alakul hozzánk s így alakulunk mi igényeink szándékaink lényegéhez. Az itt közölt felmérésünk nem átfogó igényű — csak rávillanás néhány éktelenkedő foltra, ötlet, javaslat figyelemfelkeltő. A meglátogatott községekre, falvakra véletlenül esett a választás, de példájuk — hisszük — bizonyos fokig általánosítható vagy elgondolkoztató legalább. Mert el kell gondolkozni és tenni kell annál inkább, mert április megyeszerte a falu- és városszépítés hónapja lesz. Használjuk fel hagyományaink törekvéseink szellemi-anyagi energiáit, építsük bele környezetünk megszépítésre váró arcába. _______________ ________________ Megkezdődött, de... Ropogás. Mint a gépfegyversorozat... Orral bukom az ablaküvegnek. Újabb sorozat ... Mintha vágtató lóról esnék előre. Keservesen döcög a GAZ az esztelneki úton. Gödör. Letörik az ülés egyik rugója... Megnyugodva sóhajtunk fel, a néptanács előtt vagyunk. Miközben a homlokomat törölgetem, Bardócz Ignác pártinstruktor beszél a leendőkről: — Még április folyamán egy kilométernyi utat javítunk ki a falu között, hazafias munkával. Tudja, elegyengetik az úttestet, feltöltik a gödröket patakkövel, poronddal.. . Zöld övezeteket létesítünk, vagyis újra beültetjük a gruppokat a kultúrotthon, a néptanács, az orvosi rendelő és az iskola körül. Kijavítjuk a hidakat, 500 méter kerítést emelünk a néptanács telke körül. Felszóloltuk az embereket, tisztítsák ki házuk előtt az árkot, seperjék el a hulladékot a járdáról és az úttestről. Valóban, a legégetőbb feladatok közül válogatták az akcióterv pontjait, de mégis kétségeink támadnak a tapasztalatok alapján. Hogy fog mindez megvalósulni? Szerényen hozzáteszi: — Már a mai nap (március 31-én) megkezdtük ... Kérem, mutassa meg, mit dolgoztak. A néptanács előtt feltűnt egy kis híd. Kétfelől a hídfőket feltöltötték poronddal. Ahogy megyünk tovább a főúton, vagy 300 méteren a gödröket betemették, itt v olt néhány homokrakás az útszélen. Egy helyen elkötötték a patakot vízmerítőhelynek a tűzoltók számára. A falu felső részében, ahol a községi út nem sokban különbözik egy szélesebb sikátortól — az úttest a kerítést súrolja — 200 méternyi sáncot ástak a délelőtt folyamán, újradeszkáztak egy hidat, és csigát szereltek a borvízkútra. 181 ember vett részt a munkában. Egyes körzetekből, ahol jobban mozgósítottok a képvisel (folytatása a 10. oldalon) íHHIIMHitHIIHHilMtlHlllllílllllHMtltHIIMIHiltMttMIHtiMHMMtHttWtHttlIHIUllMttMtttlHtlUIflW^ ( LAPZÁRTAKOR '■ ■ ............. ■■ ■ Románia Szocialista Köztársaság I kormányának nyilatkozata a vietnami I helyzetről (LAPUNK W. OLVASANK