Megyei Tükör, 1968. április (1. évfolyam, 7-11. szám)

1968-04-06 / 7. szám

­est megyei esít be. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 5±TŰKOR ki RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja ______| Ara 50 bani | hws. április 6., szombat Holnapi lakások helyén X. PD eD é­s lombok Hallottam forró égövön tenyésző páratlan — nagy koronája fákról —, lexikonok mondják: több század ka­tona pihenhetne egyik-másik árnyé­kában. És láttam két háromszáz éves tölgyet, kölyökkorom csodáit, ölön, ha átértük a törzseiket vékony kar­jainkkal. Az egyiket kivágták : — két napig viaskodott a harcsafüré­­szekkel, a fejsze visszaugrott szíjas törzséről. S mert ház épült ott, alap kellett, gyökereit is kiásták. Meg­döbbentett. Olyan óriási gödör tá­tongott a földbe markoló ,,ujjai” he­lyén, talán egész koronája elfért vol­na benne. Megtanultam valamit — hatalmas lombozathoz hatalmas gyökerek kel­lenek — szívósak, szétágazók, eltép­hetetlenek. A napfény könnyű aján­dék, de a föblböt felhozni, fénybetar­­tani az éltető nedveket, gyökér kell ehhez, nem akármilyen. — Bizarr hasonlat, de a szóhaszná­lat kínálja, emberek, a törvény mi­ránk is áll. Bölcsek, tudók biztattak már, felejtve, tagadva repülni — mert, úgymond — így messzire érek — időtlen szárnyalással, elvont téren át. Találkozni a szépség, jóság vala­mi hófehér, folttalan mámorával. Megpróbáltam, láttam a fényt, der­mesztően hideg volt. idegen, ellensé­ges. Mert nem lehet a hordozó föld melegét megtagadni. Nem lehet. Ned­vei nélkül fagyasztó — szikkasztó minden mozdulat. A földet vinni, meg­­hordozni a szárnyalásban — a gon­dolatban, a szóban. Azt a földet, a­­hová köt a munka — a legszívósabb gyökér — emberarcú földünket. Mi tartozunk őt megszépíteni, adósság­ként azért, hogy ekénk, csákányunk, lépteink alá engedi-feszíti hátát. Gödörbe surranó betonnal, aranyló búzák, lengő kaficú kukoricák gyö­kerével verjük itt saját emberi gyö­kereinket a földbe, e csodálatos táj éltető „nedveit* a fénybe tartani — a föld és a lélek érceit, izzó szenét, a csárdást, a balladákat, a dornát, kapuinkat... Százados szálak csomóz­nak — kötnek. Aki itt vert gyökeret, innen lombosodjék. Nincsenek átuta­zó fák. Hálás ez a fáj, ha kincseit kitakarják, csak a közönyre vála­szol közönnyel. Vállaljuk — felelősen — a gyökérverést, a gyökerek szíja­sodását, csak így lesz értelme a zá­porozó lénynek... ★ A Szépmezőn traktor-karaván for­dul, áll új, végeláthatatlan barázdá­ba. Tavasz van. Magvetés, gyökere­lé­s ideje. Kutakodó, láthatatlan szá­lak törik az utat a mélység felé, hogy majd szárba szökkenhessen az elkezdődő élet. A lélek gyökerei is keressék talajukat­­, hogy lombot, koronát sarjadozanak ! Különben , az ekék már sikongva, szerelmesen birkóznak a földdel. 20­00 Versenyfutás a jó idővel Erdővidéken A meglátogatott erdővidéki gazdaságokra jellemző, hogy szétszórt tagokból álló, nagy területen gazdálkodnak, s az erdős-dombos vidéken a gépe­sített földművelést csak rész­ben lehet megvalósítani. Ezért, itt különösen nagy szükség van az emberi munkaerőre. A talaj agyagos, az időjárás sem ked­vező. A tápanyag visszapótlás fon­tosságát nem lehet eléggé hang­súlyozni. Tudott dolog, hogy a trágyázás egyik legfontosabb előfeltétele a jó termésnek. Hogy is állunk ezzel a kér­­déssel Erdővidéken ? BIB­ARCE­ALVÁN a téli trá­gyakihordást elhanyagolták, most próbálják behozni a le­maradást. Bogyor Éva techni­­kusnőtől megtudtuk, hogy ke­vés a községben a fogat, s ez késleltette a dolgot. A NAGY­­BACONI M­TSZ-ben mindhá­rom brigád 25—25 fogattal ren­delkezik ugyan, de nincs em­ber, aki a trágyát a szántón szétteríthetné. Egyes területek a községtől tíz—tizennégy kilo­méterre vannak — akárcsak Bibarcfalván vagy BODOSON —, az erdei utak azonban csak most kezdtek járhatóvá válni... Régóta húzódik annak a 24 hektár földnek az „ügye“, ami a bibarcfalviaké ugyan, de Szárazajta határában van, és nagy nehézségeket okoz a trá­gya kihordása. Mindmáig azon­­ban nem sikerült megegyezni a szárazajtaiakkal, hogy fizetség ellenében a sajátjukból hordja­nak erre a területre. OLASZ­TELEKEN sikerült elvégezni a trágyázást, amennyiben 1371 hektárra műtrágyát, 331 hek­tárra istállótrágyát terítettek szét. (A gazdaság szántóinak összterülete 2.263 hektár.) A VARGYASI MTSZ-nél sincs különösebb fennakadás. A vetőmagot általában min­den gazdaság idejében biztosí­totta. A nagybaconi 1-es brigád tag­­jai a vetőgép mellett éppen arról vitatkoztak, hogy a föld­be kerülő vetőmag mennyisé­gét csökkenthetik a tavalyihoz képest, mert kitűnő magágyat sikerült készíteni. A túlságosan sűrű vetés megnehezíti az egyelést, ritkítást. A cukorrépa fejlődését is akadályozza. O­­laszteleken Bariba János agrár,­mérnök mondja, hogy még min­dig négy vagon vetnivaló bur­gonya hiányzik, ősszel nem (Folytatása az 5. oldalon) Emberi kiríjuk Április a város-és faluszépítés hónapja Környezetünk arca úgy alakul, ahogy a magunk belső arculatát alakítjuk. A bennünk végbemenő változás kivetül — ki kell vetülnie — mindarra, ami körülvesz, életünk, munkánk kerete. Otthonunkra, munkahelyünkre, közösségi arányokban gondolkodva, arra a falura, városra amelyben élünk. S hogy valóban kivetülhessen, nemcsak bizonyos illetékes vagy ke­vésbé illetéke­s szervek szívügye kell hogy legyen hanem a falu város minden lakójáé, hiszen ez a tágabb otthonunk". Hogy is állunk ezzel a munkával? Az utóbbi évek nagy vál­tozásai nemcsak gazdasági, politikai felfrissülést, megerősö­dést hoztak környezetünk is emberibb arcúvá vált. Ma hozzá­tartozik bármelyik város vagy falu legújabb történelméhez hogy új iskolák orvosi rendelők, művelődési otthonok áru­házak kerülnek a helység térképére". Szépül az arc. De ez nem elég minőségileg, hozzáállásban mind többre lesz szük­ség legyen szemünk, hogy meglássuk e tevékenység fehér foltjait szívünk, kezünk, hogy ne maradjanak meg ezek a foltok, ötlettel munkával, felelősségtudattal bárki hozzáadhat valamit ahhoz hogy szebb legyen környezete, törekvéseink je­gyeit vegye fel a köröttünk lévő élő és élettelen. Igy alakul hozzánk s így alakulunk mi igényeink szándékaink lénye­géhez. Az­ itt közölt felmérésünk nem átfogó igényű — csak rá­­villanás néhány éktelenkedő foltra, ötlet, javaslat figyelem­felkeltő. A meglátogatott községekre, falvakra véletlenül esett a választás, de példájuk — hisszük — bizonyos fokig általáno­sítható vagy elgondolkoztató legalább. Mert el kell gondolkozni és tenni kell annál inkább, mert április megyeszerte a falu- és városszépítés hónapja lesz. Használjuk fel hagyományaink törekvéseink szellemi-anyagi energiáit, építsük bele környe­zetünk megszépítésre váró arcába. _______________ ________________ Megkezdődött, de... Ropogás. Mint a gépfegyver­­sorozat... Orral bukom az ab­laküvegnek. Újabb sorozat ... Mintha vágtató lóról esnék e­­lőre. Keservesen döcög a GAZ az esztelneki úton. Gödör. Le­törik az ülés egyik rugója... Megnyugodva sóhajtunk fel, a néptanács előtt vagyunk. Mi­közben a homlokomat törölge­­tem, Bardócz Ignác pártinstruk­­tor beszél a leendőkről: — Még április folyamán egy kilométernyi utat javítunk ki a falu között, hazafias munká­val. Tudja, elegyengetik az út­testet, feltöltik a gödröket pa­takkövel, poronddal.. . Zöld övezeteket létesítünk, vagyis újra beültetjük a gruppokat a kultúrotthon, a néptanács, az orvosi rendelő és az iskola kö­­rül. Kijavítjuk a hidakat, 500 méter kerítést emelünk a nép­tanács telke körül. Felszól­­ol­tuk az embereket, tisztítsák ki házuk előtt az árkot, seperjék el a hulladékot a járdáról és az úttestről. Valóban, a legégetőbb fel­­adatok közül válogatták az ak­cióterv pontjait, de mégis két­ségeink támadnak a tapaszta­latok alapján. Hogy fog mind­­ez megvalósulni? Szerényen hozzáteszi: — Már a mai nap (március 31-én) megkezdtük ... Kérem, mutassa meg, mit dolgoztak. A néptanács előtt feltűnt egy kis híd. Kétfelől a hídfőket fel­­töltötték poronddal. Ahogy me­gyünk tovább a főúton, vagy 300 méteren a gödröket bete­mették, itt v olt néhány homok­­rakás az útszélen. Egy helyen elkötötték a patakot vízmerítő­helynek a tűzoltók számára. A falu felső részében, ahol a köz­ségi út nem sokban különbö­zik egy szélesebb sikátor­­tól — az úttest a kerítést súrolja — 200 méternyi sáncot ástak a délelőtt folyamán, új­­radeszkáztak egy hidat, és csi­gát szereltek a borvízkútra. 18­1 ember vett részt a munkában. Egyes körzetekből, ahol job­ban mozgósítottok a képvisel (folytatása a 10. oldalon) íHHIIMHitHIIHHilMtlHlllllílllllHMtltHIIMIHiltMttMIHtiMHMMtHttWtHttlIHIUllMttMtttlHtlUIflW^ ( LAPZÁRTAKOR '■ ■ .............­ ■■ ■ Románia Szocialista Köztársaság I kormányának nyilatkozata a vietnami I helyzetről­­ (LAPUNK W. OLVASANK

Next