Megyei Tükör, 1968. április (1. évfolyam, 7-11. szám)

1968-04-06 / 7. szám

megyei TÜKÖR PARTELET Miklósváron 1066 decembere ót nem volt párttagfelvétel. Ki Miül úgy nézne ki, hogy ebben ,az erdövidéki faluban az elmúlt másfél év alatt nem akadt olyan MTSZ-tag vagy értelmiségi, aki munkájával, e- •I« ■ maga artásával kiérdemel­te volna a Román Konimunista Part tagja megtisztelő cimet. Periig ez nem áll. S az sem, hogy nem lenne szükség a két alapszervezet további erősíté­sére. megszilárdítására. Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk egyik nap a köpeci MTSZ miklósvári brigádjaiban in ü k öd ő p á r t a 1 a pszer veze tek búréival, legjobb kommunistái­val Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy valamit tenniük kellett volna, hogy a- lupszervezeteikre ráférne az „e*'ősités", s lenne is akivel „erősíteni", dehát a helyben topogás, a bizonytalankodás hogy a párttagok egy része el­veszítette tekintélyét az embe­rek előtt, s ezzel megcsorhitot- ták az alapszervezet tekinté­lyét is. Nem csoda tehát, hogy a legaktívabb pártonkívüliek, akik óhajtották, hogy a Román Kommunista Párt tagjai legye­nek, nem nézték jó szemmel egyes párttagok tevékenységét, párttaghoz nem méltó maga­tartását. Az alapszervezet büró- ja éppen azt hanyagolta el. ami a legfontosabb feladatai közé tartozik: ,,A párttagok iránti gondoskodást, és a nekik nyúj­tott segítséget ahhoz, hogy e- gész életükkel és munkájukkal méltók legyenek a kommunista címhez, egybe kell fonni azzal az igényességgel, amelyet ve­lük szemben támasztunk azzal kapcsolatban, hogyan teljesítik kötelességeiket a pártpolitika megvalósítása, a kommunista elvek és erkölcs liszteletben tartása terén“. (Nicolae Ceauşes- cu : Jelentés a Román Kom­munista Párt IX. Kongresszu­sán). S ahogyan Csíki Gyula, d köpeci MTSZ pártbizottságának a soraikba? Azt tudom, hogy a bürótagok foglalkoztak egyik­másik pártonkívülivel, de va­jon ez nem volt felületes, sab­lonos? Vajon sikerült a beosz­tottaknak minden esetben a legmesszebbinenöen megmagya­rázniuk pártunk politikáját, tár­sadalmi életünk legfontosabb törvényszerűségeit? Nem hin­ném. Ök maguk mondották, hogy bizony az emberekkel va­ló foglalkozás nem erős olda­luk. s hogy a növénytermesz­tési brigádalapszervezet 39 tag­ja között olyanok is akadnak, akik a szocialista erkölcsnek, a szocialista etikának nem állnak magaslatán, az éppen ennek a hiányos' nevelésnek a követ­kezménye. Ezt bizonyítják e- gyébként Csikj Józsefnek, a brigádalapszervezet titkárának a szavai is: ,.A párttagok jól dolgoznak, de vannak akik nem mindig elvszerüek“. Ez­zel magyarázható az is. hogy nagyon sok esetben az alap­szervezeti gyűlésen hozott ha­tározatokat sem valósítják meg maradéktalanul. I Megyénk I midit hosszú ideig elhanyagol­ták a pártéletnek ezt az olda­lát. Az évek folyamán Niváin­kon nagymértékben megnöve­lteden a párt szerepe. Ez a fo­lyamat kétségtelenül Miklósvá- jon is éreztette hatását. Tükrö­ződik ez a mindennapi tevé­kenység színvonal-emelésében, a kommunisták helytállásában, a párlalapszervezeteknek a fa­lu életében betöltött szerepé­ben. A párttagok munkájukkal bebizonyították, hogy a legjob­bak közé tartoznak, s ha a- karnak, akkor valóban a leg­jobbak tudnak lenni. Azt azon­ban észre kellett volna venni­ük, hogy időközben többen is felnőttek a párttagok mellé, a- kik becsületlel megállják he­lyüket a munkában, a társadal­mi életben, s akik küzdenek a párthatározatok valóra vál­tásáért, a pártpolitika népsze­rűsítéséért. Igen, lehetőség lett volna új tagok felvételére, ismerik be most utólag. És sokszor érez­ték is, hogy újabb erőkre len­ne szükség egyes problémák megoldásában! A pártonkivüli aktívát is létrehozták, de elha­nyagolták annak tagjait, nem foglalkoztak velük kellőképpen, nem bíztak rájuk felkészültsé­güknek megfelelő feladatokat. Sőt, az utóbbi időben a biiró tagjai elhanyagolták a pártta­gokkal való foglalkozást is, ez­zel magyarázható, hogy fegyel­mezel lenség ütötte fel fejét, e- gyes párttagok nem tartják tiszteletben a szervezeti sza­bályzat előírásait, nem visel­kednek kommunistához méltó­an, „kihurcolják" a falú közé az alapszervezet legbensőbb problémáit. Sajnos, megnyilvá­nulásukkal szemben sem az a- lapszervezet, sem a büró nem lépett fel kellő eréllyel, s en­nek az lett a következménye, titkára mondotta, éppen azok­kal az emberekkel van baj, a- kikkel felvételük előtt keveset foglalkoztak, s nevelésüket a felvétel után is elhanyagollák. Szem elöl tévesztették azt is, hogy az MTSZ-tagok összeíor- rottságának, a brigádfegyelem erősítésének elsődleges teltéte­le, az itt működő pártalapszer- vezetek megszilárdítása. Külö­nösen vonatkozik ez az állatte. nyésztő részlegre, ahol a 21 gondozó közül mindössze ö- tön párttagok, akik — ez természetes is — nehezen tud­nak megbirkózni a rájuk háru­ló feladatokkal. S hogy az a- lapszervezet bürója, az MTSZ pártbizottsága valóban másod­rangúként kezelte ezt a kér­dést, bizonyítja az, hogy ami­kor szóba került, mindjárt több olyan állattenyésztőt is meg tudtak nevezni, akiknek már régen a párt soraiban Tenne a helye. S végeredményben ugyanez a helyzet az iskola alkalma­zottaival is. A kilenc tanerő között két párttag van, s hogy az elmúlt másfél év alatt sen­kit sem vettek fel az alapszer­vezetbe, annak az az oka, „hogy akkor megalakulna a tanügyi alapszervezet, s nem maradna pennás ember a bri- gádalapszervezetben". Kétségtelen, hogy a pártmun­ka egyik legkomplexebb oldala a pártba való felvétel. Körül­tekintően, alaposan meg kell ismerni azt az embert, aki a felvételét kéri, s ez bizony hosszabb időt igényel; és min­den esetben az újonnan fel­vett tagokért az alapszervezet viseli a felelősséget. Azonban érthetetlen az, hogy az olyan^ MTSZ-tagokat, akikről a be­szélgetésen jelenlévő kommu­nisták csak jót tudtak monda­ni, miért nem fogadták eddig holnapjáról I Lépjünk fúl a sablonon! | I I Nem, nem akarok rossz ké­pet festeni a miklósvári párta- lapszervezelekröl, hisz törek­véseik, eredményeik mindany- nyiunk előtt ismertek, s ismer­jük és becsüljük azokat a kommunistákat, akiknek a munkája, szorgalma elősegítet­te a miklósvári mezőgazdaság, brigád megerősödését. S aho gyan egyikük megjegyezte, a. utóbbi időben érezni lehet, hogy a pártalapszervezet tag­jai mind aktívabban kapcso­lódnak bele a falu életébe, a termelőszövetkezet problémái­nak a megoldásába, s máris o- lyan ‘pártonkivüli aktíva ala­kult, amelyre bármikor támasz­kodni lehet, s amelynek tag­jairól csakis elismerően lehel nyilatkozni. „A pártszervezetek szoros kapcsolata a legszélesebb tö­megekkel, gazdag politikai-ne­velő munkájuk, az a tény hogy a párttagok közvetlenü a tömegek soraiban dolgoznak lehetővé teszi szervezeteink számára, hogy közvetlenül a mindennapi gyakorlati munká­ból ismerjék azok politikai és erkölcsi tulajdonságait, akik felvételüket kérik a pártba" — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista I Párt IX. Kongresszusán előter­jesztett jelentésében. •. Csíki Gyula, Csíki József, Barabás András és más kom- I munisták tevékenysége garan­cia arra, hogy ez Miklósváron is így lesz. sfr * * Reméljük, hogy ezek a meg­állapítások másoknak is tanul- | ságul szolgálnak. Szeretnénk, j hogy a jövőben mindenhol e- rős, a falu, a város dolgozói- I nak legjobbjait soraikba tömő-1 rítő pártalapszervezeteket talál- I jun-k! ' Péter Sándor i Az elmúlt héten a megye minden helységében népgyü- lést tartottak. A megyei párt- bizottság aktivistái, előadói fel­keresték a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek dolgozóit, az üzemek, gyárak munkásait, hogy a RKP politikájáról, Ko­va szna megye fejlődésének távlatairól beszéljenek, felele­tet adjanak a felmerülő kérdé­sekre. Az előadók kifejtették, hogy Kovászna megye létreho­zása beszédes bizonyítéka pár­tunk és államunk gondoskodá­sának, amely arra irányul, hogy biztosítsa hazánk összes helységeinek qazdasági fejlesz­tését, az összes honpolgárok teljes jogegyenlőségét nemzeti­ségre való tekintet nélkül. Az új terüleli-közigazgatási beosz­tás elősegíti az összes megyék, így Kovászna megyének is, gazdasági felvirágzását. Egyre fokozottabb mértékben jut ki­fejezésre pártunk politikája, hogy hazánk gazdaságilaq el­maradottabb vidékeit a fejlet­tebbek színvonalára emeljék. Megyénk a gazdaságilag gyen­gébben fejlettek közé tartozik. Az intézkedések nyomán azon­ban jelentősen meg fog változ­ni a megye képe. A jelenlegi ötéves terv időszakára elő­irányzott közel 300 milliós ál­lami beruházási alapból új ipa­ri létesítmények építésére, a meglevők kibővítésére kerül sor. Így például: Sepsiszent- györgyön megnövekszik a tex­tilmüvek, a bútorgyár, a ciga­rettagyár termelési kapacitása. Felsőrákoson már meg is kez­dődtek az új ligniftelep feltá­rási munkálatai. Az innen ki­bányászott évi 300 ezer tonna szenet az ország különböző vi­dékein épült hőerőművekhez szállítják majd fűtőanyagnak. Kézdivásárhelyen három telje­sen új gyár létesül. Közül ük a konfekciógyár évi kapacitása meghaladja a 100 millió lejt. \ felépülő keményítőgyár a megyénkben termelt burgonyát lógja feldolgozni. Az előadók megemlítették azt, hogy már erre az évre az állam által e- löirányzott beruházások jóval meghaladják a 100 millió lejt. Hangsúlyozták, hogy az eredeti tervekhez képest megnöveke­dett a szociális-kulturális épít­kezésekre fordított beruházási alap is. Ebben az évben 326 lakosztályt fognak építeni me­gyénk különböző helységeiben. A vízkérdés, amely a sepsi- szentgyörgyiek egyik legfájóbb gondja, a közeljövőben szin­tén megoldódik. Nagy lehetőségek kínálkoz­nak mezőgazdaságúnk előbbre- lépésére is. Szakembereink beha­tóan foglalkozhatnak a méq fel nem tárt tartalékok megismeré­sével. Vidékünket szorgalmas nép lakja, amely az eddiginél sokkalta operatívabb és haté­konyabb irányítás mellett nagy eredmények elérésére képes. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk az állattenyésztés fejlesztésére a zöldség- és gyü­mölcstermelésre. A tudományos, kulturális, művészeti élet fellendülését nagyban elősegíti a megye tel­jes villamosítása. Ugyanakkor a közeljövőben fontos kulturá­lis intézmények építésére kerül sor (hadd említsem meg a leq- fonlosabbak között a baróli kö­zépiskolát, a sepsiszentgyörgvi mozit), örömmel kell azt is megállapítanunk, hogy az új közigazgatási rendszer beveze­tése óta eltelt rövid időszak­ban jelentős lépések történtek a rhegyében található borviz- és gyógyforrások hasznosítá­sára. Elég, ha megemlítem azt, hogy ebben az évben hozzá­fogunk vonzó turisztikai köz­pontok kialakításához. A me­gyei fürdővállalat máris 700 e- zer lejt kapott Élőpatak fürdő­hely rendbetételére. Láthatjuk tehát, hogy a ter­vek merészek, s ahhoz, hogy teljesítsük is őket, munkások­nak, parasztoknak, értelmisé­gieknek egyaránt neki kell áll- íviuk a munkának. A fejlődés nemcsak a beruházások n agy­ságától függ, hanem legalább olyan mértékben az emberek melléállásától, szorgalmától; szívügyüknek kell tekinteniük mindig és minden alkalommal, hogy tudásuk, tehetségük leg­javát adják, kezdeményező készségről, ötletgazdagságról tegyenek tanúbizonyságot' A továbbiakban az előadók kitértek a legfontosabb nem­zetközi problémákra, majd vá­laszoltak a dolgozók kérdései­re. BOGOZI SÁNDOR Vasárnap délelölt 1.000 facse- I metét ültetlek el a szentgyör- gyi fiatalok a szemerjai erdő. ben. A munka reggel 8-kor kez­dődött, és a rendezők — a vá- . rosi KISZ bizottság, az Érdé. I szeli hivatal — gondoskodtak I arról, hogy szórakozásban se | legyen hiány. Ebéd után lehe­tett táncolni, labdázni, csókára I vadászni .... Hasonló akciókat I szerveztek Barátom, Erdői ülőn, I Barőócon és Száidoboson is. GYÖRKE KRISZTINA — Kézdivásárhely B Eleget leszünk kérésének és közreadjuk Tóth Jenő kez- divásárhelyi mészároshoz cím­zett nyílt levelét: „Elnézését kérem, hogy nyilvánosan for­dulok önhöz, de nem csak e- gyéni problémáról van szó. Be kell vallanom, hogy elkérni a panaszkönyvet nem volt bátor­ságom ; enyhén szólva féltem az átadás pillanatnyi követ­kezményeitől. Mert, ha a jámbor vásárló szót mer emelni holmi .,csonlocskák" miatt, azt meg­érzi az egész família minden le és felmenő ága. Ez történi ve- lem is. Szüleim „vétkéért“, és mert egy féléve bírálatot ka­pott, hallanom kelleti mini-szó­tárának tartalmát: „Maga ne­kem nem vevőm 1“, „Ha nem tetszik, menjen máshová 1“, „Kiszolgálom, ha akarom /“. Mindezek miatt ellenkezni nem mertem, ugyanis nem va­gyunk egy súlycsoportban. Ha esetleg bántani fogja a lelkiis­meret, és udvariasságot akar tanulni, bizalommal fordulhat városunk másik mészárszéké_ nek személyzetéhez. Ha pedig a következőkben más választás hiányában mégis önhöz kell fordulnom, a fentiek ellenére is bizalommal teszem TISCHLER ZOLTÁN — Zdlúnpaldk B „Amiért nálunk nincs ter­melőszövetkezet, jó lenne, ha nekünk, zalánpatakiaknak is juttatnának takarmánymagot, műtrágyát, ekevasat, napos csi­bét és vetőmagot, főként, mert évek óta egyforma maggal dől. gozunk, és már eléggé elsilá- nyodott“ — írja. Véleményünk szerint sem vetőmag, sem hó­napos csibe nem fog az ölük­be hullani, el kell menni érte .oda, ahol van. Mindenesetre, kérésüket a megyéi szervek fi­gyelmébe ajánljuk. JÁNÉ ISTVÁN — Sepsiszenlgyörgy B! Aggódik, hogy a brassói táncdalíeszlivál után nálunk is járvány lesz a hosszú-haj di­vat. Mi nem...

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék