Megyei Tükör, 1968. május (1. évfolyam, 12-16. szám)
1968-05-04 / 12. szám
Tudományosság és eredményei Megszoktuk, hogy az Oltus textilművekről csak jót mondhatunk. Modern nagyüzem, amely a tavaly elnyerte az országos élüzem címet, és 68 első évnegyedében is túlteljesítette összes tervmutatóit. Sikereinek titka lehetőségeiknek ésszerű kihasználásában, a jó munkaszervezésben rejlik. A termelés tudományos megszervezésének hatékonyságáról, alkalmazásának konkrét módozatairól érdeklődünk az üzem vezetőinél. — Hogyan fogadták az üzemben és mit tettek a munka tudományos megszervezése érdekében? — A termelés tudományos megszervezésével foglalkozó bizottság tevékenysége, az üzemet leginkább foglalkoztató problémákra terjedt ki — mondja Bucs József mérnök, a bizottság tagja. — Elsősorban a fonoda és szövőde technicitásának növelésével, a termelőfelület és a gépek jobb kihasználásával, a segédszemélyzet legjobb részarányának megteremtésével foglalkoztunk. — Ismert dolog —szól közbe Ferenc János mérnök, az üzem pártalapszervezetének titkára —, hogy a közvetlenül termelő munkások részarányának növekedése, a segédszemélyzethez képest, hozzájárul a gazdaságosság, a jövedelmezőség növeléséhez. Éppen ezért vigyáztunk, hogy az üzem kapacitásának növekedésével a segédmunkások száma ne növekedjék abban az ütemben, ahogy a termelő dolgozók száma gyarapodik. 1966-ban a segédmunkások részaránya 37,1 százalék volt. 1967-ben 35 százalék, 1968 első évnegyedében pedig 34 százalékra csökkent. Rafhoiu Sorin az önköltségi ár csökkentésével foglalkozik. Elmondta, hogy 13 fonógép termelőkapacitásának növelésével 212 ezer lejjel nagyobb jövedelemhez jutottak, az ideiglenes termelőfelületen felszerelt gépek pedig 4.275.000 lejjel növelték termelésüket. A termelőfelület ésszerű kihasználásával újabb gépek elhelyezésére nyílt lehetőség, ezáltal a vállalat 931.000 lej haszonhoz jutott. — Mit tudnak mondani 68-as terveikről ? — Idei tervünk 4 százalékkal nagyobb a múlt évinél — mondja Bucs József mérnök. Hogy teljesíthessük, egy egész sor problémát kell megoldanunk, így például a termelőfelület jobb kihasználása érdekében megváltoztatjuk az árutisztító elhelyezését. Ezzel 1.500.000 méterrel több szövött árut termelünk. A mechanikus szövőgépeket automatákra cseréljük ki, ezáltal szövöttáru termelésünk még 1 millió méterrel növekedik. A cérnázó részleg kapacitásának növelésével évente 45 tonna szállal tudunk többet termelni. — Melyek, ilyen vonatkozásban távlati terveik ? — Legsürgősebb feladatunk a szövőde kapacitásának kibővítése. Jelenleg a fonoda és a kikészítő részleghez képest kicsi a szövödénk. Ennek tulajdonítható, hogy fonalat adunk el, és más üzemekben szőtt árut készítünk ki. A problémát úgy oldjuk meg, hogy nagyobb kapacitású szövőgépeket állítunk be a régiek helyett — értesít Ferencz József. — Természetesen, nemcsak ezzel a problémával foglalkozik a bizottság — egészíti ki Rarkoiy Sorin. Ez a központi kérdés, de ennek megoldása még sok-sok apró ügy intézését feltételezi. Meg aztán reméljük, nem is annyira „távlati” ez a terv.Az Oltus textilműveknél tudják, hogy a fogyasztók támasztotta nagy igényeket csak — a legapróbb kérdések vonatkozásában is — igényes és tudományos üzem- és munkaszervezéssel elégíthetik ki, hogy a vállalat gazdaságosságának, jövedelmezőségének növekedése közvetlenül a termelés és munka tudományos megszervezésétől függ. Eddigi eredményeik biztosítékot jelentenek további sikerek elérésében. Mihai Simionescu Ritmus Néhány csipősebbre fűszerezett szót ejtek, hogy ott, ahol kell, tanulságának is lehessen rajd némi sava-borsa. Kezdeném a legelején, csak hát sehogyan se sikerül. Az ügy, amennyire sótlan, legalább annyira régi, az eleje beleveszett a tavalyi esztendőbe. A végével se kezdhetem, mert arra meg nem tudni, mikor kerül sor. Nincs más hátra, bele kel vágnom a közepébe. Nos, tíz ügy: Nagyajtán nincs mit nyaljanak a barmok! Nincs só ! Azaz : volna, amennyi kell, sőt jócskán fölösen, de hát a barom, ugye" barom. Képtelen olyasmire, hogy érdes nyelvét mindegyre hozzászámolja a fogyasztási szövetkezet időjárásnál is változékonyabb árubeszerzési módszereihez. S ha képtelenek, nyalhatják a falat, a földet, egymást vagy a gondozójuk ruháját só helyett. Az MTSZ közös állományában éppenséggel 860 szarvasmarha bőg a sóért, nem is szólva a háztáji gazdaságokban tartott jámbor jószágokról. És kétezres létszámot is meghaladó juhállomány tikkad a sóhiány miatt. Az állattartó termelőszövetkezet szóban is, írásban is, türelmesen is, türelmetlenül is kéri mindegyre a sót — mármint a kősót — a másik, az ellátással foglalkozó szövetkezettől. Az pedig továbbítja az igényt felsőbb szervéhez, amely küldi is mindig a kért sómennyiséget. Néha még többet is. De őrölve. Hol mehet végbe a metamorfózis? Lehetséges, valahol, valamelyik sóraktár sóhivatalának vezetői azt a nézetet vallják: az őrölt só mindenképpen korszerűbb a kősónál. Namármost, ha a barmok ezt nem képesek felfogni, vessenek csak magukra! De az is lehet, aki a sóraktárban intézi a só kiutalását, nem tudja, hogy a kérődző állatok létszükséglete a kősó, amit olykorolykor nyalogassanak. Mit javasolhatnék e baromian bürokratikus áruellátási felfogás következményeinek ellensúlyozására? Mondjam, hogy úgyis itt lesz már a legeltetési idény, szórják hát le a legelőket őrölt sóval? Vagy azt, hogy menjen el az MTSZ Parajdra, s bányásszon kősót, ha már olyan „válogatósak” a barmai? H. G. Sótlan ügyben megyei TÜKtív Erdővidék Munka után, pihenő napjainkon ha fel akarunk frissülni, napi néhány kilométeres gyaloglás igazi pihenést nyújt. A természetjárás megedzi szervezetünket, erősíti izmainkat, tüdőnket, segít egészségünk megóvásában. A turista a természetvédelem harcosává válik. Megismerve műemlékeinket, természeti ritkaságainkat, valóban megszereti hazánkat. Tipikus hargitai táj. Az út, a gerincen keresztül Dél-Hargita legmagasabb pontja, a Kakukkhegy felé tart. Itt a csúcs alatti havasi legelőn, ,,Paphomlokon“ találhatók a „kakukkhegyi gyémántok", hematit kristályok, amelyeket valamikor féldrágakőként is felhasználtak. A Kemence tetőt és Magas Lest összekötő úton haladunk tovább. A következő állomás TURISTA KALAUZ ERDŐVIDÉK — sík terület, dombvidék, hegyek, havasok egy csokorban. Érdekes földtani felépítése — altalaj kincsei, ásványvizei, hatalmas erdőségei, sajátos néprajza, ősi várromai — egyaránt vonzák a különféle érdeklődésű természetjárókat. Induljunk Barátról. Baráti Szabó Dávid és Gaál Mózes szülőfaluja egykor csak hetivásárairól volt híres. A Barát patak mentén haladva, rövid idő alatt elérjük Bibarcfalvát, az ismert borvízisrdőt. Innen könynyen elérhetünk két kirándulóhelyet is, a Tirka hegyet, az egykori hargitai vulkanizmus egyik emlékét, és a paláktól délre, Várbükkön Tiburc várát. Innen már be lehet látni Bodosra, Budai József híres petrográfus és botanikus szülőfalujába, akinek kísérleteiből származik a Budai-Domokos almafajtánk. Az almafajta első igazi alanyát szívesen megmutatják a falubeliek. A szomszédos Nagybaconból két út kínálkozik: az egyik a Nagymurgó (1.016 m) északi lábánál fekvő Uzonkafürdő felé —, amelynek ásványvizeit már a rómaiak ismerték —, a másik út pedig Kisbaconba, Benedek Elek házához. A falutól északra megbúvó ,Istenkas“ nevű völgykatlan, legendás hírű menedékhely volt a töröktatár betörések idején. Itt találjuk az egykori Bodvai bánya romjait. A völgyben még áll Gábor Áron kohója, in készítette az első ágyúkat. A nyugati letőröl szép kilátás nyílik a borvizeiről szintén nevezetes Magyarhermányra. Ha utunkat a Varjúváron át folytatjuk, délkelet felé a Mitács (1.280 m), északnyugatra a Fekete hegy uralja a láthatárt. a felvilágosodás korában élő híres történész és füvész, Benkő József faluja, Bardóc. Már a Kormos patak völgyében vagyunk. Csakhamar elérjük megyénk legészakibb települését, Erdőfülét. Miután elhagytuk az utolsó házakat, feltűnik a vashámor magasba nyúló, különös formájú épülete. Nem messze Erdőlmétől, újabb patakvölgyhöz érünk. Ez a borvizekben és opál lerakódásokban gazdag Kosár völgye. Már látszanak a füles diatomit bánya telepei A diatoma földből megkövesedett fatörzseket mosott ki az eső Egyre beljebb hatolunk a hargitai fenyvesekbe. A Kormos völgyét követve, Közép-Európa egyik legnagyobb és legérdekesebb fellápjához érünk, a „Lues mellékére“. Több jégkorszakbeli, ritka reliktum növény teszi keresetté e helyet. A vízválasztón túl, Hidegaszó völgyében vezet az út a homoródalmási barlanghoz Egy kis hegymászás, és fent vagyunk a Merke tetőn (1.002 m). Jól láthatók innen az északpersáni hegyek. Vargyos felé menet érintjük a Hagymás tetőt, a hagymási várat és a nárcisz-rétet. Ha Vargyasra ülünk, érdemes megtekinteni a Dánielkúria épületét, Sütő Béla népművész faragványait és virágmintás festményeit. Az ipar térhódítását jelzi a modern borvíztöltöde, a szénbánya. Felsőrákos felé ismét külszíni festések mellett visz az út. A faluban népi szőttesek iránt érdeklődnek a látogatók. Mielőtt visszatérnénk Barátra, egy kilométeres kitérővel, megtekinthetjük a medence szenét feldolgozó brikettgyárat. Élményekben, ismeretekben gazdagodtunk, tevékenyen pihentünk. Kisgyörgy Zoltán TARKA ♦ Sok más probléma mellett a méterrendszerre való áttérés is nagy gondot okoz az Egyesült Államoknak. A hosszmérték mai alapja ugyanis az angol láb, amely 30,48 cm. Miután már Nagy-Britannia is bejelentette, hogy áttér a méter használatára, az Egyesült Államok teljes elszigeteltségben maradt. Viszont az áttérés egy kissé sokba kerülne, becslések szerint mintegy 50—100 milliárd dollárt emésztene fel. Csak a műszaki rajzolóknál legalább három évig tartana ,ízig az összes tervrajzokat átdolgozzák. ♦ Angol tudósok atomreaktorban kezelt hajszálak sugárzási adatai alapján megállapították, hogy az emberi hajszálak mangánt, rezet, nátriumot, jódot, brómot, klórt, higanyt és aranyat tartalmaznak. Mivel két különböző ember hajszálainak vegyi összetétele, a vizsgálatok szerint, tízezer eset közül legfeljebb egyben ugyanaz, a hajszálak elemzése bűnügyi vizsgálatokhoz is értékes adatokat adhat. Megállapították, hogy a férfi és női hajszálak közötti leglényegesebb különbség abban áll, hogy a férfi hajszálak több nátriumot és klórt, B A & K A viszont a női hajszálak több aranyat tartalmaznak. Különösek az aranyszőke női hajszálak. A Kovászna megye legmagasabb hegytetői a Kovászna fölött emelkedő Háromszéki havasokban találhatók. Legismertebb közülük a Lakóca, 1.777 méter magas. A Lakóca lapos tetején meteorológiai megfigyelő állomás működik, amely délutánonként szép időben Sepsiszentgyörgyről is látható kisebb távcső segítségével. A Lakócától délkeletre, éppen a megyehatáron emelkedik a Górhavas tömbje, amely 1.783 méter magas. ♦ Csaknem hihetetlen : 1966- ban Ausztráliában a szerencsétlenül járt 5.473 személynek majdnem fele háziasszony volt. A konyha, a villamos készülékek elterjedése következtében egyre veszélyesebbé válik Áramütés következtében Angliában több ember pusztul el, mint fertőző betegségekben 1965-ben az NSZK-ban is 28.000 halálesetből 8.000 volt a háztartási baleset. Ezek szerint a háztartás éppoly veszélyes, mint a robbantók, tűzoltók, űrrepülők, kígyóvadászok mestersége. 5