Megyei Tükör, 1968. augusztus (1. évfolyam, 26-31. szám)
1968-08-03 / 26. szám
Két borjazás közti időszak szabályozása Tej és hústermelés A tehenek termelését és szaporodását egymástól nem lehet elválasztani .A borjazások gyakorisága jelentősen befolyásolja a termelést. Minél többször ellik egy tehén, annál nagyobb tejtermelést tud megvalósítani, és a borjak száma jelentősen befolyásolja a hústermelést. Több borjú , több tej és hús. A legtöbb MTSZ-ben a két borjazás közti időszak hosszú, egyes esetekben 16 hónapnál is több, ami gátolja a tehenek maximális kihasználását. Felvetődik a kérdés, hogy a teheneket ellés után mikor fedeztessük ? Egyes elméletek szerint ellés után nem jó a tehenek azonnali befedeztetése, mert gátolja a termelést. Az elmélet alapja, hogy a vemhesség ideje alatt termelt borHa a tehén 10 évi használat esetén minden évben borjazik, 10 utódot kapunk, 20 hónapos ellés közti idővel csak 6 borját Következtetésképpen a teheneket már az első üzekedéskor ellés után ajánlatos befedeztetmonok gátolják a tej termelését. Más felfogás szerint a teheneket ellés után az első 60— 90 napban kell befedeztetni, mert ellés után a prolaktin nevű hormon elősegíti a tej termelését. Látszólag az első esetben termelt tejmennyiség nagyobb, mivel hosszabb a laktáció de 300 napra átszámítva, ha a tehenek minden 12—13 hónapban ellenek, több tejet termelnek. Gyakori borjazással a szelekciót is meg lehet gyorsítani. Több utód esetén nagyobb a választék, és a nem megfelelő egyedeket ki lehet selejtezni. Külföldi szakirodalom alapján az alábbi táblázatokból meggyőződhetünk a gyakori ellés előnyeiről. kapunk .Az utóbbi esetben a tehén kihasználása 60 százalékos, mivel az ellés közti idő hossza ni. Jó körülmények között a tehenek ellés után az első 60—90 napban maradnak vemhesen, mert így lehet az ideális 12— 13 hónapos elléseket elérni. Ahhoz, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, az alábbi tényezőkre kell nagy súlyt fektetnünk : Legfontosabb az állatok kiegyensúlyozott takarmányozása. A meddőség okai közül 60 százalék a takarmányozásra vezethető vissza és csak 40 százalék egyéb tényező. A tehenek fejadagát úgy kell összeállítani, hogy megfelelő arány alakuljon ki az emészthető fehérje és a takarmányegység között. Fontosak a vitaminok, ásványi sók és a mikroelemek, mert fenntartják a szervezet biológiai egyensúlyát. A vitaminok közül nagy szerepe van az A vitaminnak, melyet az állatok a legelőkön kapnak meg nagyobb mennyiségben. A késő őszi és a téli időszakban nem nagyon jutnak hozzá az állatok, mert ilyenkor a takarmányok vitaminszegények. A murok és a takarmány-káposzta A vitaminban gazdag. Egy kg murok 38 mg carotent tartalmaz, a takarmány-káposzta 21 mg-ot. Ezeket télen feletetve, a fogamzási arány sokkal nagyobb. Sajnos, a takarmány-káposztát nem termesztik széles körben. Magot nem lehet kapni, holott komoly takarmánytömeget biztosít. A tehenek pontos nyilvántartása. Minden állatnak külön nyilvántartója legyen, melyből kitűnik : Mikor ellett ? Mikor és hányszor fedezett ? Hányadik fedezésnél maradt vemhes ? (a szelekciónál is figyelembe kell venni, főleg az apaállatot nevelő teheneknél). Az esetleges gyógykezelések feljegyzése. Sok függ az inszeminátoroktól. Állandóan ellenőrizzék az állományt Naponta kétszer kell átvizsgálják, hogy a csendesen ivarzókat felfedjék. A tehenek rendszeres mozgatása — főleg télen — befolyásolja a fogamzást Ezen a téren nagy hiányosságok vannak, annak ellenére hogy nem követel befektetéseket. Ha előfordul, hogy nem jártatjuk az egész állományt rendszeresen, de az ellés előtti teheneket és az ellés után az involációs stádiumban legalább jártassuk őket. Az involúció rendezettebb, és rövidebb idő alatt fejeződik be, ha a tehén ellés előtt és után rendszeresen mozog. Az ellés higiéniája. Az ellés történjen tiszta helyen. A gondozó keze tiszta legyen, és a használt eszközöket fertőtlenítsük. A magzatburok elvételekor legyünk elővigyázatosak. A 60 napon belül nem üzekedő teheneket ellenőrizzük, és szükség esetén gyógykezeljük. A szárazon állás pontos betartása 2 hónap körül javasolt. 1,14.365 : 416 nap. 30-at. hónapban kapjuk osztva meg, vagyis 416 : 30 = 13.8 hónap. Minden MTSZ-ben megvan a lehetőség, hogy rendszeres. e Ezen időszakban a tejmirigy regenerálódik, és a szervezet tartalékot tud gyűjteni. Nagy jelentőségű a gondozók anyagi érdekeltsége ebben a munkában. A gondozó állandóan az állatok mellett tartózkodik, és könnyen segítheti munkánkat, ha tudja hogy eredményes munkájáért külön javadalmazzák. Ha a tehén az első 60 napon belül marad vemhes, a borjazás után munkaegységet, ha az első 9- 6 napon belül marad vemhes 4 munkaegységet írhatunk jóvá. Pénzfizetés esetén 60, illetve 40 lejjel lehet fizetni a gondozót A gyakorlat igazolta, hogy a többletkiadás megtérül, ha a teheneink rendszeresen ellenek Munkánk ellenőrzése végett a szakirodalom szerint, ha nem is teljes pontossággal, az alábbi képlet segítségével kiszámíthatjuk a két ellés közti időt. dandó munkával a két ellés közti időt lerövidítsük, több tejet és húst termeljünk. * Szász István állattenyésztő mérnök Különböző borjazási időközök esetén 100 tehén szaporulata évente : A tejtermelés alakulása, ha az ideális 12 hónapos ellési időközt vesszük alapul : a napi ellésforgó napokban sz. ö. = összes született borjak száma sz. e. = előhasú üszőktől született borjak száma t . a tehenek évi átlagállománya. A fenti képlet behelyettesítve. sz. e. 300 drb. sz. e . 30 drb. t. 310 drb. Újszülött borjak száma különböző borjazási időközök és használat esetén : Borjazási időköz hónap 4 6 8 10 •/. ÉVES HASZNÁLAT ESETÉN 12 40 8 10 100 13 3,69 5,53 7,38 9,23 92 15 3,20 4,80 6,40 8,00 80 20 2,40 3,60 8,80 6,00 60 Borjazási időköz hónap 75 80 85 90 ", 6-OS BORIÜSZAPORULAT ESETÉN összesen összesen összesen összesen 12 75 80 85 90 13 09 74 79 84 15>> 65 70 75 20 45 50 55 60 Borjazási 1600 1800 2000 2400 2800 •/. hónap LITERES I.AKT AGIOS TERMELÉS 12 1600 1800 2000 2400 2800 100 13 1470 1661 1840 2215 2584 92 15 1280 1440 1610 1921 2306 80 20 960 1080 1200 1440 1680 60 I nap =100_______ sz. e. — sz. e. — 100365 t I nap 100 300 — 30 310 . 100 .365 = 100 — 37 . 365 lotté Az 1968. augusztus 6-iki rendkívüli lottó húzáson a megszokott nyeremények mellett korlátlan mennyiségű személygépkocsi kerül kisorsolásra : Fiat 1800, Renault 10 Major, Moskvici 408, valamint 100 romániai körút. összesen 120 számot húznak ki, 10 fázisban. A 20 lejes jegy minden húzáson részt vesz. Augusztus 5- igegvásárolhatja lottószelvényeit megyei TÜKÖR 5 Másodvetés — az egyik legfontosabb nyári feladat Hét elején a megye tizennyolc vezetői termelőszövetkezetének Sepsiszentgyörgyön munkaülést tartottak. A többi MTSZ-ek Kézdivásárhelyen, illetve Baráton gyűltek össze. Legfontosabb napirendi pont a másodvetések helyzetének kiértékelése volt. Feladat 6 500 ha elvetése, amiből 2 500 ha silókukorica és kukorica csalamádé, a többi takarmányrozs. A beszámolók szerint a gazdaságok éppen csak megkezdték ezt a munkát elfogadható és kevésbé elfogadható indokolással. A tény az, hogy a búza, rozs terület több mint 73 százaléka felszabadult. Az aratócséplőket követik a szalmaprések. Az idén nincs annyi szalma, mint szem. Két hetes előnyt kell az idén hasznosítani, s nem érdektelen, ha bővebben kitérünk a másodvetések hasznára, és jövőre gondolva, a gazdaságra. A gyakorlat szerint már nyakunkon egy bizonyos munkafolyamat, összes üzemszervezési, technikai hibáival, mulasztásával, amikor a megoldásról értekezünk. Ilyenkor csak a fogadalomra van lehetőség : jövőre elkerüljük a lábakat, és idejében intézkedünk. A másodvetések hozama szeszélyesen szokott ingadozni. Az eredményt nagyon befolyásolja a vetés időpontja és az elvetett növény termőképessége. Kettős talajhasznosítás lehetősége áll fenn őszi takarmányrozs és szöszös bükköny után, kora tavaszi takarmánykeverékek és gabonatárló után. Ezek szerint a vetés ideje június elejétől július végéig elhúzódik. A sikert a vízgazdálkodás (öntözés vagy csapadék) és a tőenyészidő hossza biztosítja. Leginkább a vízigény teszi óvatossá a gazdaságok vezetőit, akik ismerve a csapadékszegény nyárutót, tartózkodnak a munka, trágya és vetőmag befektetéstől A folyó év rendkívül szeszélyes voltát bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy általában a június eleji takarmányrozs utáni vetéseket tartjuk biztosnak, az idén nagyon gyengén fejlődtek. Lehet, hogy a július közepén beállott esős idő a napokban elvetett másodvetéseket annyira előrehajtja, hogy a hozamuk eléri a sínylődő, koravén júniusi vetését. Hátrány, hogy a gabonák által kihasznált talajerő miatt a csapadék kevesebb termés eléréséhez elég. Nem a vetésidőnél történt a mulasztás, mert a másodvetések nagy része a tarlók letakarításával párhuzamosan a napokban lezajlik. Ezt minden termelőegység vállalta. Legrosszabb esetben a takarmányrozs elvetése tolódik ki augusztusra, vetőmaghiány miatt. Hiba az, hogy megyénkben nem vagyunk berendezkedve szárazságtűrő, nagyon rövid és nagyon hosszú tenyészidejű másodnövények termesztésére. Általánosan használjuk a kukoricás salamádét és a silókukoricát. Ennyi az egész választék. Ez van, ezzel kell beérni. A napraforgó szárazság esetén, biztosan veri termőképesség szempontjából a kukoricát. Ha valamilyen ok miatt (időjárás, szervezési nehézség, munkaerővagy géphiány) eltelt az idő, nincs a raktárban egy pár száz kiló rövid tenyészidejű köles. Pedig abból nem kell sok vetőmag. Minden gazdaság egy Hektáros vetőmagparcellán megtermelhetné az egész másod vetéshez szükséges magot. Ugyanez vonatkozik a napraforgóra is A magtermesztő vállalat miért nem gondoskodik a takarmánykáposzta vetőmagról, ami késő őszig, sőt enyhe télen dúsan adná a zöld legelőt. Ezt a fontos takarmánynövényt csak hírből ismerjük. Több tápanyagot tartalmaz, mint a takarmányrépa, és nagy a G vitamintartalma, azonkívül ugyanazon a helyen több éven át termeszthető. Nincs rugalmasság, nincs választék, csak kukorica minden időre, tavasztól őszig, akárcsak a sósbor szesz Az pedig felteszi a kérdést, mint Hamlet : Lenni vagy nem lenni — a felelet legtöbbször nem lenni. Itt a legnagyobb a hiba másodvetés ügybjén. A termelési költségek néha a termés értéke felett állnak, mert gyors, számítás szerint 15—20 tonna zöldtakarmányt és 500—700 kg kölest kell termelnünk hektáronként, hogy nyereséggel záruljon a mérleg. Napjainkban, természetesen, nem a szőrszálhasogató számításoké az elsőség. Az állatlétszám az utóbbi években mennyiségileg gyarapodott, minőségileg is sokat javult. Ezt az állatlétszámot a lehető legjobban át kell teleltetni. A fő hangsúly ezen van, sért áldozatot is kell hozni Ez esetben a kérdés a számszerű gazdaságosság jelentősége fölé emelkedik. A korán szabaddá váló tarlókat, takarmánytermesztésre feltétlenül hasznosítani kell. A feladat akkor válik minden szempontból megoldottá, amikor sikerül elérni, hogy korán, jó talajerőben levő talajba (a műtrágyák kitűnően érvényesülnek) nagy termőképességű, az időjárásnak, vetésidőnek és minden követelménynek legjobban megfelelő növényt sikerül vetni. Tompa Ernő